Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
|
|
- Róbert Lakatos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe vevő éles vonallal kijelölni. Különösen gyakran van ez így alföldi tájaink esetében. A különböző kárpát-medencei tájbeosztások (pl. KÁDÁR L. 1941, PÉCSI M.- SOMOGYI S. 1967, MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990) rendszerint meghúznak ugyan egy többé-kevésbé általánosan elfogadott vonalat az egyes tájak elválasztására, de a térképi vonal a valóságban többnyire szélesebb-keskenyebb átmeneti sávot jelöl. Ez érthető, hiszen rendszerint nemcsak a különböző tájalkotó tényezők tájhatárként megjelölhető változása nem esik egy vonalba, hanem többnyire maga a változás is fokozatos. Különösen sok gondot jelent(ett) a tájhatár kijelölése ott, ahol maguknak az érintkező tájaknak az értelmezése, sőt megnevezése is problematikus. A több évszázada rögzült népi neveket viselő tájak ugyanis olykor olyan nevesincs" vidékekkel érintkeznek, amelyek tájként való megjelölése csupán a tudományos kutatások eredményeként született meg, és sokszor alig vannak kapcsolatban a terület természeti adottságaival. Sok tekintetben ez a helyzet a Nyírség és a Hajdúhát (vagy Hajdúság) viszonylatában is. A Nyírség, mint táj (és tájnév) a tradicionális csoportba sorolható, de Nyi szomszédsága nem természeti viszonyokra, hanem lakóira utaló nevét is sokkal később kapta közigazgatási körzetekről, az egykori Hajdú-kerületről, ill után Hajdú megyéről. Tájnévként csak a XX. századi földrajzi kutatások nyomán kezdett terjedni, előbb Hajdúságként, majd az 1960-as évek elejétől Hajdúhátként is. Az utóbbi évtizedekben a két megjelölést egyre inkább a Nyírség és a Hortobágy közötti löszös területsáv két, egymástól meglehetősen bizonytalanul elválasztott részére vonatkoztatják. A Hajdúhát inkább a Debrecen-Hajdúszoboszló vasútvonaltól É-ra, Rakamaz tájékáig húzódó keskeny területsávot, a Hajdúság az attól D-re valamelyest kiszélesedő vidéket jelöli. Mivel a két terület észrevehető magasságkülönbség nélkül megy át egymásba, és földtani felépítésük mellett domborzati jellegük is hasonló, sokkal inkább a mindkettőjük Ny-i oldalán jelentkező, a Hortobágyra néző, mintegy 20 m magas, feltűnő, szinte tereplépcső jellegű lejtő tekinthető alföldi viszonylatban éles és egyértelmű tájhatárnak. Az áttekintő szakirodalom a K-i oldalon - a Nyírség felé - is hagyományosan viszonylag egyértelmű és világos tájhatárt jelöl. Mivel ott észrevehető magasságkülönbség a fokozatos K-i irányú emelkedés következtében nincs (a Hajdúhát középső részei m-ig emelkednek, és így egyáltalán nem alacsonyabbak a szomszédos Nyírségnél), általában a futóhomok és a lösztakaró érintkezési vonala szerepel tájhatárként. Ezt a földtani különbséget az azt tükröző talajtakaró és a növényzet sok helyen még a laikus megfigyelő számára is 1 egyetemi docens, Debreceni egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2 tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék 101
2 nyilvánvalóvá teszi. (Debrecen és Hajdúböszörmény között pl. a Debreceni Nagyerdő és északi folytatásának Ny-i széle látványos tájképi választóvonal, és minden térképfelvételen jól kirajzolódik.) A részletesebb földtani és geomorfológiai vizsgálatok (pl. SÜMEGI J. 1944, BORSY Z. 1961, 1967, 1973, SZABÓ J. 1965, RÓNAI A. 1985) azonban már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy a két táj határa valójában sem a két meghatározó földtani képződmény (a futóhomok és a lösz), sem a felszíni morfológia (a Nyírséget jellemző futóhomokformák, ill. a mindössze néhány sekély eróziós-deráziós völggyel tagolt egyhangú hátsági felszín) alapján nem jelölhető ki ilyen egyszerűen. A 60-as évek derekától a 80-as évek végéig ezen írás szerzői is részt vettek azokban a jórészt Borsy Zoltán professzor által összehangolt kutatásokban, amelyek alapján mindinkább világossá vált, hogy a jelentős részben homokos folyóvízi üledékekre települt futóhomok és a Hajdúhát belső részeit jellemző igen iszapos, alföldi jellegű lösztérszínek között meglehetősen széles sávban és tarka változatosságban jelentkeznek a két képződmény átmenetei mind horizontálisan, mind vertikálisan. Azt is felismertük, hogy a földtani képződmények bonyolult átmenete a felszíni formákban is tükröződik, és a futóhomokformák a korábban jelzett tájhatártól Ny-ra, a Hajdúhát belsejében (pl. Tiszalök környékén, vagy Hajdúdorogtól DNy-ra) is jelen vannak, mintegy átütnek a buckákat fedő vékony homokos lösz vagy löszös homoktakarón. A bonyolult átmenet térbeli részleteit azonban megfelelő számú és méretű feltárás hiányában akkor nem tudtuk tovább vizsgálni, jóllehet a MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének Hahn György által vezetett kutatási programjához kapcsolódva jelentős számú, m mélységű fúrást létesítettünk a Hajdúhát több körzetében. Ezek eredményei részben beépültek a témavezető akadémiai doktori értekezésébe is (HAHN Gy. 1991). Az utóbbi években a két táj határsávjában több helyen nagyméretű anyagkitermelö munkák kezdődtek részben jelentős új debreceni közintézmények építése, részint az autópálya kivitelezések (M 35, debreceni városelkerülő) és az azokat kísérő régészeti feltárások kapcsán. Ezek a hatalmas, új feltárások (1. ábra, 11, 14, 15-ös pont) valamint a közelmúltban végzett saját feltárásaink és fúrásaink (1. ábra 12, 13, 20-as pont) jól kiegészítik a táj É-i részéből (1. ábra 16, 17, 18-as pont) és középső, valamint D-i feléből származó (1. ábra 1-10, 19-es pont) korábbi felvételeink anyagát. Tanulmányunkban ezek egy részének bemutatásával és elemzésével kívánunk hozzájárulni a Hajdúhát - Nyírség határkérdés differenciáltabb értelmezéséhez. (Tekintettel a kitűzött célra a szemcseösszetételi diagramok általában csak a talaj alatti rétegekre vonatkoznak.) 102
3 1.ábra Áttekinthető térképvázlat a Hajdúhátról a tanulmányban szereplő fúrások, feltárások feltüntetésével (a számok a szövegbeli hivatkozásokra vonatkoznak) 2. ábra A Tiszanagyfalú K-i határában lévő feltárás rétegsorának mechanikai összetétele súly%-ban (1=>0,05, 2=0,05-0,02, 3=0,02-0,002, 4=<0,002 mm) 103
4 A felszínközeli rétegek szedimentológiai elemzése, értékelése A Tiszanagyfalutól K-re lévő 6 m-es rétegösszletet tartalmazó feltárásban (1. ábra 18; 2. ábra) a 4 m-t meghaladó vastagságú futóhomokra cm vastagságú löszös üledék halmozódott fel. A löszfrakció aránya a felső másfél méteren meghaladja a 40%-ot cm mélységközben a réteg szemcseösszetétele a homok arányának növekedésére utal, ami a hordalékszállítás kis mértékű változását jelzi. A feltárás futóhomok rétegei többségében apró- és középszemű hordalékot tartalmaznak és a teljes homokfrakció aránya meghaladja a 90%-ot. A Hajdúhát É-i felén, ahol a tszf.-i magasság csak helyenként haladja meg a m-t, a würm elején sok folyóvízi hordalék rakódott le. A felső-pleniglaciális korszak első felében, a szomszédos nyírségi területekhez hasonlóan, a körülményekhez mérten jelentős homokmozgás ment végbe, és különböző típusú eolikus formák jöttek létre. A Hajdúhát buckás területei azonban kis, vagy közepes reliefenergiájúak, az akkumulációs formák magassága többnyire nem haladja meg az 5 m-t. A legszebb formák Tiszalöktől D-re láthatók. A terület fő jellemzője, hogy tiszta futóhomokból álló forma sehol sem fordul elő, a buckákat mindenütt pleisztocén végén keletkezett löszös homok, homokos lösz, illetve lösztakaró borítja, amelyeknek a vastagsága helyenként eléri a 4 m-t. Nagyon tanulságos a formák rétegsorának a vizsgálata. A Tiszanagyfalutól mindössze km-re DNy-ra található Tiszalök melletti feltárásban (1. ábra 17) a futóhomokot m vastag löszös homok, homokos lösz és iszapos löszrétegek fedik. Összehasonlítva a Nyírség Ny-i felén található lösztakaróval, már a terepen is jól megmutatkozik a különbség, ugyanis a buckákat fedő löszös üledék nem olyan egy veretű, mint a Nyírségben. A laboratóriumi szedimentológiai vizsgálatok eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy itt a buckák futóhomokját fedő löszös üledékben a finomabb frakciók (iszap, agyag) aránya magasabb. Az üledék szemcseösszetételének finomodása azonban nemcsak K - Ny-i irányban érzékelhető. A feltárásban (3. ábra) a futóhomokra települt rétegekre a felszín felé is szemcseösszetétel-finomodás jellemző. A buckák homokanyaga is eltér a Nyírségitől. A Hajdúhát buckáiban a futóhomok eléggé osztályozatlan, gyakoriak a finomabb sávok, előfordulnak homokos lösz, illetve löszös homok rétegek is. A Tiszalöktöl Ny-ra lévő feltárásban ilyen homokos löszréteg tagolja a futóhomokot, amely két intenzívebb futóhomok mozgás között képződhetett. A futóhomok túlnyomóan aprószemű, a rétegződésben helyenként a finom homok százalékos aránya magas. Szabó J. (1965) vizsgálatai szerint a homokszemcsék szilánkosak és fényes felületűek. Ebből arra következtethetünk, hogy az eolikus szállítás során a homok nem tett meg hosszú utat - szinte helyben folyóvízi hordalékból képződött. Az itt kialakult buckák méretét, egyéb tényezők mellett, a fekü megfelelő méretű homokszemcséinek mennyisége is befolyásolta. Borsy Z. (1974) a folyóvízi- és a futóhomok nehézásványtani vizsgálatai alapján arra következtetett, hogy a Hajdúháton a felszín közelében fekvő folyóvízi homokot a Tapoly és az Ondava rakhatta le. 104
5 ISO ábra A Tiszalöktől Ny-ra lévő feltárás rétegsorának mechanikai összetétele súly %-ban (1=>0,05, 2=0,05-0,02, 3=0,02-0,002,4=<0,002mm) 105
6 Az előző területtől D-re, Újfehértó és Hajdúdorog vonalában is összehasonlító vizsgálatokat végeztünk. Ujfehértótól K-re egyrészt a 4-es főút melletti feltárás (1. ábra 12) rétegeit tanulmányoztuk, másrészt az út másik oldalán a néhány száz m-re található medermaradványba (1. ábra 13) fúrást mélyítettünk. Ez az elhagyott meder a hordalékkúp épülésekor élő vízfolyásként szállította azt a hordalékot, amelynek rétegei a buckák feküjét képezik. A laboratóriumi elemzések eredményei (4/a. ábra) alapján megállapíthatjuk, hogy a feltárás rétegsorában a homokfrakció az uralkodó. A vékony, enyhén humuszos felszíni réteg alatt 5 m mélységig a löszös homok és a homokos lösz rétegei váltakoznak. A homokos üledék fő jellemzője az apró- és finomszemü homok magas aránya. A lösz frakció általában csak %-kal részesedik, a %-ot csak vékonyabb rétegekben haladja meg. Ebben az 5 m-es rétegösszletben az iszap- és az agyagfrakció is jelentős, a felső másfél méteren több szinten eléri a 20 %-ot. Szembetűnő változás 4,5 m-es mélységben figyelhető meg, ahol a mintegy 40 cmes rétegben a szemcseösszlet finomodása mellett a humusztartalom jelentősebb növekedése is kimutatható. Ez a réteg valójában az alatta fekvő és a feltárás aljáig nyomon követhető futóhomokon képződött talajnak tekinthető. A feltárás közelében mélyített fúrás már egyértelműen folyóvízi üledéksort harántolt. A rétegsorban 3-3,5 m mélységig a homokfrakció az uralkodó. A rétegekben a homokos üledék nem olyan osztályozott, mint a futóhomokban. A murva, közép-, apró- és finomszemü homok mellett változó arányban a kőzetliszt, az iszap és az agyag is jelen van. Ilyen folyóvízi üledékösszletből képződött a futóhomok a würm száraz időszakaiban. 3,5 m alatt a fúrás aljáig közetlisztes, iszapos, agyagos és homokos rétegek váltakoznak. Ujfehértótól km-re Ny-ra, a Hajdúdorog határában lévő, 3 m-es rétegsort tartalmazó feltárás (1. ábra 16, 5. ábra) fő jellemzője, a homokra települt, cm vastagságú, rétegzett, finomabb szemcseösszetételű üledék. A feltárás alján lévő 20 cm-es rétegben a homok aránya meghaladja a 90 %-ot, jelentős része apró szemű. A szedimentológiai és rétegtani elemzés alapján megállapíthatjuk, hogy azt szél szállította. A felszíni morfológiai jegyek is arra utalnak, hogy a Hajdúhátnak ezen a részén is érvényesült a szél felszínalakító tevékenysége. Ebben a futóhomokot fedő rétegsorban a finomabb frakció aránya sokkal magasabb, mint Új fehértónál. A homokos lösz és a löszös homok rétegek váltakozása mellett, a felszín irányába a szemcseösszetételre az iszap- és agyagfrakció arányának növekedése jellemző. A Hajdúhát É-i részén Hajdúnánás - Hajdúdorog vonaláig az eolikus formák jól kirajzolódnak. Ezért itt a morfológiai határ nagyon elmosódott. A tájhatár Hajdúdorogtól D-re válik élesebbé. A Hajdúdorog - Hajdúvid - Hajdúböszörmény - Debrecen vonaltól Ny-ra lévő területeken viszont az eolikus formák szinte teljesen hiányoznak. A két táj szélesebb határsávjában kőzetadottságok nagyon változatosak. Ujfehértótól Ny-i irányba haladva a buckákat fedő löszös üledék szemcseösszetétele finomodik, a löszös homokot egyre inkább a homokos lösz váltja fel. Azonban arra is felfigyeltünk, hogy a löszös üledékkel borított buckák között olyan területek is előfordulnak, ahol az akkumulációs formák rétegsorát teljes egészében futóhomok alkotja. Ezekben a buckákban megjelennek a kovárvány rétegek (6. ábra), sőt a nagyobb méretű formák feltárásaiban fosszilis talaj is előfordul 106
7 4. ábra Az Új fehértótól K-re lévő feltárás(a), illetve fúrás(b) rétegsorának mechanikai összetétele súly %-ban (1=>0,05, 2=0,05-0,02, 3=0,02-0,002, 4=<0,002mm) 107
8 X Ä»» ábra A Hajdúdorogtól K-re lévő feltárás rétegsorának a mechanikai összetétele súly %-ban (1=>0,05, 2=0,05-0,02, 3=0,02-0,002, 4=<0,002mm) 108
9 6. ábra Kovárványos homok a Bocskaikerttől DNy-ra lévő feltárásban A területen eddig megismert feltárások, fúrások kőzetanyagának szedimentológiai vizsgálatai alapján a két táj átmeneti sávjában az eolikus akkumulációs formákat rétegtani szempontból négy csoportba sorolhatjuk. Első csoportba tartoznak azok a formák, amelyek teljes rétegsora futóhomokból épül fel, és csak a homok feküjében tárul elénk az iszapos, agyagos, homokos folyóvízi üledék (7. ábra). Második típusba tartoznak azok a formák, amelyeknél a futóhomokot vékonyabb - vastagabb löszös köpeny borítja. Természetesen a futóhomok feküanyaga itt is a hordalékkúp folyóvízi homokja. Harmadik típusba azok a formák sorolhatók, amelyeknél a futóhomok képződése az éghajlat változása miatt megszakadt, majd újra folytatódott. A rétegsorban a körülmények változását löszös üledék, vagy fosszilis talaj jelzi. A negyedik csoportot azok a formák alkotják, amelyeknél a futóhomokot iszapos-löszös üledékek tagolják Jó példa erre a Hajdúböszörménytől ÉKre lévő feltárás (1. ábra 15; 8. ábra), amelyben cm mélységben és a feltárás alján a hordalékszállításban bekövetkezett változást tükröző iszapos-löszös rétegek jelennek meg. 109
10 7. ábra Folyóvízi rétegsor Hajdúböszörménytől ÉK-re 8. ábra A Hajdúböszörménytől ÉK-re lévő feltárás rétegsorának mechanikai összetétele súly%-ban (1=>0,05, 2=0,05-0,02, 3=0,02-0,002, 4=<0,002 mm) 110
11 A Hajdúhát a D-i felén éri el a legnagyobb tszf.-i magasságot, de a kis reliefenergia miatt tájképileg nagyon egyhangú. Felszínét löszös üledékek borítják. A hátságnak ezen a területén is számos fúrást (1. ábra 1-8) mélyítettünk. A fúrások és a feltárások mintáinak makroszkópos elemzése alapján már korábban is megállapítottuk (SZABÓ J. - LÓKI J. - FÉLEGYHÁZI E. 1999), hogy a Hajdúhát lösze teljesen eltér a típusos löszöktől. Pécsi M. (1967), megegyezve számos magyar kutatóval (Kádár, Miháltz, Sümeghy, Marosi, Rónai, stb.) az alföldi területek löszeit folyóvízi-ártéri képződménynek tartotta. A Hajdúháton a felszín közelében lévő képződményeknek az a fő jellemzője, hogy a 0,02-0,05 mm átmérőjű szemcsék aránya 40% alatti, és az agyagos, iszapos frakció együttesen megközelíti, sőt helyenként meghaladja ezt az értéket. A homokfrakció a hát keleti határához közelebb eső rétegekben magasabb, mint a belső, illetve Ny-i területeken. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy tipikus lösz nem fordul elő, helyette homokos, iszapos és agyagos löszökről beszélhetünk. Hajdúböszörmény a téglagyári feltárásában (1. ábra 8; 9. ábra) a felszíni talajréteg alatt még a homokos lösz-, és löszös homokrétegeknek is viszonylag magas az iszaptartalma. Homoktartalmuk nagyon változatos. Figyelemre méltó a 6-8 m közötti mélységköz, ahol a homok aránya helyenként megközelíti az 50 %-ot. A Hajdúhát belső területein mélyített fúrások rétegsorának elemzésekor arra is felfigyeltünk, hogy gyakoriak az olyan rétegsorok (10. ábra), amelyekben az iszapos, agyagos, löszös üledék folyóvízi homokra települt. Ezeknek a rétegeknek a homoktartalma megközelíti, sőt helyenként meghaladja a 90 %-ot. A homokréteg feletti üledék-réteg változatos szemcseösszetételű, de kisebb arányú homokfrakció, magasabb iszap- és agyagtartalom a jellemző. Ezekben a rétegekben helyenként eltemetett talajok találhatók (HAHN Gy. 1985). A Hajdúhát D-i szélén, a Hajdúságba átvezető enyhén tagolatlan felszín földtani felépítésében szintén változás tapasztalható. Míg a Hajdúhát felszínközeli rétegösszletében az iszapos, agyagos, homokos frakciók aránya szinte deciméteres gyakorisággal változik (11. ábra), az alacsonyabb Hajdúságban (12. ábra) ez a változatosság megszűnik. A fúrás anyaga nyugodt, lassú vízfolyás egyenletes lerakó tevékenységére utal. Összegzés Az utóbbi időben nyitott nagy feltárások rétegeinek elemzése megerősíti azt a korábbi véleményt, hogy a két táj határsávjában a folyóvízi, futóhomok és löszös üledékek mind horizontálisan, mind vertikálisan nagyon változatosan jelentkeznek. Ezért a tájhatár egyértelmű kijelölése még ott is bonyolult, ahol a felszíni morfológia alapján egyértelműnek tűnik. Az É-i részeken ez elsősorban a lösz és a futóhomok váltakozásában, a D-i részeken pedig az iszapos, agyagos frakció nagyobb arányában és ingadozásában mutatkozik. Az üledék szemcseösszetételének szélesedő spektruma pedig szoros kapcsolatban van a felszínközeli folyóvízi üledékek megjelenésével. 111
12 9. ábra Hajdúböszörmény: a téglagyári feltárás rétegsorának mechanikai összetétele súly %-ban (1=>0,05, 2=0,05-0,02, 3-0,02-0,002, 4=<0,002mm) 112
13 10. ábra A Hajdúháton mélyített sekélyfúrások rétegeinek mechanikai összetétele súly %-ban A=Vidi-ér mellett, B=Hajdúböszörmény DNy, C=Nagyhegyes ÉK, D=Pece-ér mellett, E=Debrecen téglagyár(l=>0,05, 2=0,05-0,02, 3=0,02-0,002, 4=<0,002mm)
14 11. ábra A Kun Pál halom melletti fúrás rétegsorának mechanikai összetétele súly %-ban (1=>0,05, 2=0,05-0,02, 3=0,02-0,002, 4=<0,002mm) 12. ábra A Hajdúszováttól ÉK-re létesített fúrás rétegsorának mechanikai összetétele súly %-ban (1=>0,05, 2=0,05-0,02, 3=0,02-0,002, 4=<0,002mm) 114
15 Irodalom BORSY Z A Nyírség természeti földrajza, Akad. Kiadó, Budapest, 227 o. BORSY Z. 1969: Nyírség, Hajdúság In: A tiszai Alföld, Szerk. Pécsi M. Akad Kiadó, Budapest, , o. BORSY Z. 1973: A magyarországi futóhomok területek lösz, homokos lösz és löszös takarója Földrajzi Közi. 21.évf BORSY Z. 1974: A futóhomok mozgásának törvényszzerűségei és védekezés a szélerózió ellen. Akadémiai doktori értekezés. Debrecen, KLTE Természetföldrajz Tanszék, 329 o. HAHN GYÖRGY (témavezető) 1985: MTA FKI Kutatási jelentés, Budapest, 119 o. HAHN Gy. 1991: A magyarországi löszök kronosztratigráfiája és gyakorlati hasznosításuk. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 144 o. KÁDÁR L. 1941: A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei. A Magyar Táj- és Népismeret Könyvtára 3. Budapest, 24 o. MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere Akad. Kiadó, Budapest I-II o. PÉCSI M. 1967: A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpát-medencében. Földrajzi Értesítő XVI. évf PÉCSI M. - SOMOGYI S. 1967: Magyarország természetföldrajzi tájai és geomorfológiai körzetei, Földrajzi Közi. 15(91) évf o. RÓNAI A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. In: Geologica Hungarica, Series Geologica Budapest, 445 o. SÜMEGHY J. 1944: A Tiszántúl, Magyar tájak földtani leírása, 6(1-2) Magyar Királyi Földtani Intézet, Budapest, o. SZABÓ J. 1965: Geomorfológiai megfigyelések a Hajdúháton. Acta Geographica Debrecina, Tomus X-XI, Budapest, o. SZABÓ J. - LÖKI J. - FÉLEGYHÁZI E. 1999: Újabb adatok a Hajdúhát geomorfológiájához. Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk.: Kovács Ágnes o. 115
ÚJABB ADATOK A HAJDÚHÁT (HAJDÚSÁG) NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉHEZ. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2014. 138. 1. pp. 37 49. ÚJABB ADATOK A HAJDÚHÁT (HAJDÚSÁG) NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉHEZ LÓKI JÓZSEF SZABÓ JÓZSEF SZABÓ GERGELY RECENT DATA FOR THE QUATERNARY DEVELOPMENT OF
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban
Négyesi Gábor A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban Bevezetés A Hajdúság földrajzi szempontú vizsgálata szorosan hozzátartozik a debreceni földrajzi iskola tevékenységéhez. Ezen belül a tájegység természetföldrajzi
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenA LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF BEVEZETÉS
A LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF STUDY ON THE FORMATION OF SAND SHEET IN NYÍRSÉG EDGE AREAS Abstract: The formation of sand sheet covers developed
RészletesebbenA DUNA -TISZA KÖZI HÁTSÁG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK NEGYEDIDŐSZAK VÉGI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Jenei Mária 1
A DUNA -TISZA KÖZI HÁTSÁG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK NEGYEDIDŐSZAK VÉGI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Jenei Mária 1 Bevezetés A Duna-Tisza közi Hátságon az utolsó lösz lerakódásakor, közvetlenül előtte és az utána keletkezett
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenHolocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken
Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken Dr. Lóki József 1. Bevezetés A hazai futóhomok területek a pleisztocén hordalékkúpokon alakultak ki. A korábbi kutatások (Marosi 1967; Borsy 1972,
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenEOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80
Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban
RészletesebbenSZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus 1. Bevezetés 2. A szél munkavégzése és hordalékszállítása 3. A szélfújta kőzetek jellemzése és területi elhelyezkedése
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenA FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
RészletesebbenA földrajzi tájak bemutatása
A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,
RészletesebbenSzilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai
Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenLejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései
Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés
6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenFelszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió
Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenKutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról
1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani
RészletesebbenMagyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés
Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenFELSZÍNI GEOFIZIKA ALKALMAZÁSA A VÍZBÁZISVÉDELEMBEN. Bevezetés
FELSZÍNI GEOFIZIKA ALKALMAZÁSA A VÍZBÁZISVÉDELEMBEN Dr. Nyári Zsuzsanna 1, Dr. Juhászné Virág Margit 2,, Dr. Szűcs Péter 3 Bevezetés Az 1997 óta folyó ivóvízbázis-védelmi diagnosztikai munkák végrehajtása
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI
ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI Szerkesztette: Kovács Zsanett Dobos Anna PhD. EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó
RészletesebbenA NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK
Lóki József 1 A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK BEVEZETÉS A Nyírség egy évszázadra visszatekintő kutatásai alapján megismertük a felszín kialakulásának történetét,
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenFELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS. Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017. 1 I. Tervezési, kiindulási adatok A talajvizsgálati jelentés a Fehértó Non-profit Kft. megbízásából
RészletesebbenBEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE
A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi
RészletesebbenALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenKutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus
RészletesebbenMAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenA szikes talajok képződésének földtani tényezői. Dr. Kuti László MÁFI
A szikes talajok képződésének földtani tényezői Dr. Kuti László MÁFI A szikesek az agrogeológiai kutatásban Békés-Csanád vármegye földtani térképe Ez irányban a hazai talajt tanulmányozni, s a tudományos
RészletesebbenMiskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenMagyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb
RészletesebbenINFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ
Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
Részletesebben. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenHulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai.
Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. -Tervezésialapelvek, műszakivédelemkialakítása, vízrendezés,
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenEolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
Részletesebben