Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. OM azonosító: 201122 ELEMZÉS

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. OM azonosító: 201122 ELEMZÉS A FŐVÁROSI FENNTARTÁSÚ KÖZÉPISKOLÁK 2007. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉSI EREDMÉNYEIRŐL 2008

Készítették: Póta Mária Sáfrányné Molnár Mónika Török József matematika szövegértés háttértényezők Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

Tartalom 1. BEVEZETÉS... 4 2. A MÉRÉS EREDMÉNYE... 7 3. ISKOLATÍPUSOK SZERINTI TELJESÍTMÉNYEK... 11 3.1 Iskolatípusok szerinti teljesítmények szövegértésből... 11 3.1.1 A különböző képzéstípusokban tanulók eredményeinek összehasonlítása... 11 3.1.2 Szakiskolák... 14 3.1.3 Szakközépiskolák... 16 3.1.4 Gimnáziumok... 18 3.1.5 A szövegértési feladatok megoldottsága, jellemzői, fejlesztési javaslatok... 19 3.2 Iskolatípusok szerinti teljesítmények matematikából... 26 3.2.1 A különböző képzéstípusokban tanulók eredményeinek összehasonlítása... 26 3.2.2 Szakiskolák... 28 3.2.3 Szakközépiskolák... 29 3.2.4 Gimnáziumok... 30 3.2.5 A matematikai eszköztudás feladatainak megoldottsága, fejlesztési javaslatok... 31 4. AZ EREDMÉNYEK TUDÁSSZINTEK SZERINTI MEGOSZLÁSA 2007-BEN... 38 4.1 A teljesítmények képességszintek szerinti megoszlása szövegértésből... 38 4.1.1 Szakiskolák... 39 4.1.2 Szakközépiskolák... 41 4.1.3 Gimnáziumok... 43 4.2 A teljesítmények képességszintek szerinti megoszlása matematikából... 44 4.2.1 Szakiskolák... 47 4.2.2 Szakközépiskolák... 49 4.2.3 Gimnáziumok... 51 5. A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ HÁTTÁRTÉNYEZŐK... 53 5.1 A tanulói kérdőív... 53 5.2 A családiháttér-index (CSHI)... 54 5.3 A fővárosi fenntartású iskolák teljesítménye a CSHI vonatkozásában... 56 6. FELHASZNÁLT IRODALOM... 60 7. MELLÉKLETEK... 61 7.1 1. sz. melléklet... 62 7.2 2. sz. melléklet... 70 7.3 3. sz. melléklet... 77 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

BEVEZETÉS A fővárosban 2007. május 30-án immár hatodik alkalommal mérte az OH OKÉV a tanulók szövegértési és matematikai eszköztudásbeli kompetenciáit: 2001-ben a kilencedikes, a többi évben a tizedikes évfolyamot vizsgálta. 2005-ben országos szintű mérés nem volt, a fővárosi fenntartású iskolákban azonban a 2004-es mérés tapasztalatait és feladatsorait alapul véve, ekkor is felmérte a fenntartó a tanulók kompetenciáit a két említett területen, ezzel is biztosítva a folyamatos visszajelzést és a naprakész tájékoztatást az iskoláknak. Elemzésünkben az utóbbi öt év eredményeit dolgoztuk fel. A mérésben résztvevők köre A vizsgálat országos szinten, így tehát a fővárosi fenntartású középiskolák tekintetében is teljes körű volt, azaz az összes tizedikes tanulóra kiterjedt. E tanévben az OH OKÉV rendelkezése szerint az első nyelvi előkészítős csoportok is részt vettek a felmérésben, hiszen elsajátított tudásuk szerint ők valójában e mérés időpontjában számítottak tizedikes tanulóknak. A mérés teljes körűsége biztosította, hogy az eredmények elemzése több visszajelzési körre vonatkozóan fogalmazzon meg tanulságokat. A mérés tartalma A tanulók felmérése a központilag kiadott forgatókönyv szerint a következőképpen zaj- a matematikai eszköztudás és a szövegértési kompetencia mérése négy egymást követő, 45 perces tanóra keretében, a háttér-információk gyűjtése kérdőívek segítségével a kiválasztott tanulók részvételével, osztályfőnöki segítséggel történt. lott: A felmérés lebonyolítását az iskolai koordinátorok és az OH OKÉV által delegált mérőbiztosok garantálták. A mérőeszközök A feladatlapok összeállításának elveit 1 az oktatási miniszter 3/2002. (II.15.) OM rendeletének 2. számú mellékletében hozta nyilvánosságra.. A mérőeszközök elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi követelmények elsajátítását mérték. A mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése volt. 1 Balázsi Ildikó Felvégi Emese Rábainé Szabó Annamária Szepesi Ildikó (2006): Országos Kompetenciamérés 2006, Tartalmi keret. SuliNova Kht., Budapest. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

A méréshez a feladatlapokat az OH OKÉV biztosította. A feladatlapból két változat (A és B) készült az azonos feladatok sorrendjét variálva. Így minden tanuló ugyanazokat a feladatokat oldotta meg. Ez az eredmények szempontjából igen lényeges. A mérés a tizedik évfolyam tanulóinak alapvető matematikai eszköztudását és szövegértési ismereteit, készségeit vizsgálta. A kitűzött feladatok felölelték azokat a képesség- és tudáselemeket, melyeknek megléte a sikeres középiskolai tanulás feltételeit jelentik, illetve ezek hiánya esetén nehézségekre, eredménytelenségre lehet számítani. A mérés értékelése A feladatlapok értékelése a 2005-ös mérés kivételével az összes többi felméréskor, így 2007-ben is reprezentatív mintavétel alapján központilag történt. Az iskola összesített eredményét a képzéstípusonkénti 30-30 tanuló teljesítménye alapján állapították meg. Az oktatási intézményekben maradó feladatlapok javítását az iskolák szaktanárai végezhették, ez azonban nem volt kötelező. A reprezentatív minta egyéni eredményeiből iskolán belül képzéstípusonkénti (telephelyi) iskolai, fenntartói (fővárosi) és országos szintű összesített statisztikai eredmény született, melynek fővárosi szintű elemzését jelen összefoglaló tárgyát a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet végezte. A mérésben részt vett iskolák az országos, település és intézményegység szerinti összesített statisztikai eredmény mellett megkapták saját iskolájuk eredményét is, mely alapján az intézményi szintű elemzést maguk készíthették el. A matematikai eszköztudás és a szövegértés mérése önmagában azonban nem informál teljes körűen. A mérésnek utalnia kell az elvárt és a tényleges tudás, valamint a tanulói képességszintek összhangjára, és figyelembe kell vennie a tanulás-tanítás körülményeit is. Ezért az intézmények és a mintába választott tanulók háttérkérdőívet is kitöltöttek, amelynek segítségével megállapíthatók azok a korrekciós tényezők a családiháttér-index, amelyekkel öszszehasonlíthatóvá válik az egyes tanulók és iskolák, képzéstípusok valódi teljesítménye. A mintában nem szereplő tanulók háttérkérdőívet nem töltöttek ki, így azok elemzését sem végezhették el a kollégák, a korrigáló tényezőket tehát csak utólag, a minta eredményei alapján lehetett figyelembe venni. Az eddigi tapasztalatok alapján szóban jeleztük az OH OKÉV-nek, hogy érdemes lenne elgondolkodni ennek megváltoztatásán, hiszen az eredmények pontosabb értelmezését a feltárt tényezők iskolai szintű, sok tanulóra kiterjedő elemzése nagymértékben elősegítené. Örömünkre szolgál, hogy jelzésünket átgondolták, és a 2008-as mérés már ennek megfelelően zajlott. A mérés részletes eredményeinek ismertetése és az Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

egyes évek tapasztalatainak összehasonlító elemzése előtt fontos kiemelni, hogy a 2005-ös felmérés során a kapott eredmények mindkét mérési területen kiugró eltéréseket - szövegértésből pozitív, matematikából negatív irányban - mutattak a többi évhez képest. Ennek lehetséges oka az, hogy a feladatlapokat az iskolák maguk javították, a kódolásokat központi útmutató alapján, de önállóan, felüljavítási kontroll nélkül, tehát iskolánként esetleg eltérően végezhették. A statisztikai eredményeket az összes eddigi mérésnél az iskola mellett a fenntartó is megkapta, hogy azok ismeretében a Kt. 99. -a (7). bekezdése 2 alapján intézkedési terv készítését kezdhesse meg. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények eredményeinek elemzését az OH OKÉV Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály (KMÉO) által biztosított adatok alapján, az eddigi beszámolók felhasználásával készítettük el. Az elemzésünkben hivatkozott fővárosi átlag- és szóráseredmények eltérnek az OH OKÉV KMÉO által közölt értékektől. Ennek oka, hogy az oktatási intézmények egy részében időközben fenntartói változás történt: néhány újabb iskola került a Fővárosi Önkormányzat fenntartásába, míg néhány iskola kikerült ebből a körből. A KMÉO által nyilvánosságra hozott értékeket a mérés időpontjában fővárosi fenntartású intézmények eredményei alapján számították, az elemzés írásához szükséges további adatok teljes körét azonban az OKMFIT program csak a lekérdezés időpontjában fővárosi fenntartású intézmények vonatkozásában adja meg. Intézetünk ezért az aktuális helyzet figyelembevételével készítette el az új adatbázist, s az ez alapján számított új átlag- és szórásértékeket tekintettük alapnak elemzésünk ábráinak és táblázatainak elkészítésekor. 2 Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

1. A MÉRÉS EREDMÉNYE Az 1. táblázatban foglaltak azt mutatják, hogy 2007-ben összességében mind matematikából, mind pedig szövegértésből néhány ponttal elmarad a fővárosi teljesítmény az országos átlagtól. Az eltérés mindkét mérési területnél a standard szórás 9 %-a, csekélynek mondható. A fővárosi fenntartású középiskolák között nagyobb számban jelen lévő gimnáziumok eredménye szövegértésből 11 ponttal, matematikai eszköztudásból 3 ponttal marad el az országos átlagtól, a szakközépiskolák és a szakiskolák viszont a standard szórás 1-12 ponttal jobb eredményűek az országosnál, ez a tavalyi évhez képest nem jelent elmozdulást. 1. táblázat. A 2007. évi kompetenciamérés országos eredményei és a fővárosi fenntartású középiskolák eredményei 3 Országos átlag Fővárosi átlag Országos átlag Fővárosi átlag A képzés típusa szövegértés szövegértés matematika matematika Gimnázium 570 559 557 554 Szakközépiskola 500 504 495 496 Szakiskola 398 405 396 408 Összesített eredmény 506 497 499 490 A képzéstípusonkénti eredményt tekintve a gimnáziumok ismét gyengébbek az országos eredménynél, a szakközépiskolák szinte leképezik az országos átlagot, a szakiskolák viszont mindkét mért területen 7-12 ponttal az országos átlag fölött teljesítettek. Ez mindenképpen figyelemfelkeltő, és a gimnáziumok esetén hatékony intézkedést igényel. A 2. táblázatból az is kiderül, hogy mely képzéstípusok és vegyes képzéstípusú intézmények voltak a legeredményesebbek. Megállapítható, hogy a tisztán gimnáziumi és a tisztán i képzéstípusú intézmények a legeredményesebbek, teljesítményük meghaladja az országos átlagot, míg a vegyes képzéstípusú intézmények esetén a gimnázium- összetételben a, a -szakiskola összetételben a szakiskola a relatíve eredményesebb. A magasabb társadalmi presztízsűnek számító képzés tehát a vegyes képzéstípusú intézményeknél sok esetben inspirálóan hat azokra a tanulókra, akik nem abban a körben szere- 3 Az eredmények az elemzés minden egyes táblája és ábrája esetén 500 standardpontos átlagra, 100 pontos szórásra transzformáltak. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

pelnek, ugyanakkor a magasabb elismertségűnek számító képzésben résztvevők teljesítménye még messze elmarad a tiszta képzéstípusú iskolák eredményétől. A képzés típusa Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 2. táblázat. A 2007. évi kompetenciamérés eredményei képzéstípusonként Az iskola típusa Az iskolák száma Matematika 2007. Szövegértés 2007. Átlag Szórás Átlag Szórás Gimnázium 17 588 53 589 50 Gimnázium és 9 523 27 546 24 Gimnázium, és szakiskola 6 483 11 510 10 Szakközépiskola 28 509 36 520 25 Szakközépiskola és gimnázium 9 502 39 514 16 Szakközépiskola és szakiskola 22 487 28 489 24 Gimnázium, és szakiskola 6 465 23 479 17 Szakiskola 1 352 0 361 0 Szakiskola és 22 417 27 411 37 Gimnázium, és szakiskola 6 393 20 392 19 A vizsgálat két fő területén a 2007-es felmérés több változást is hozott, többek között a matematika eredménye 2006-hoz képest újabb 9 ponttal, a szövegértésé pedig 8 ponttal növekedett. Az eredmények változását mutatja a 3. táblázat. 3. táblázat. A kompetenciamérés eredményeinek változása 2003-2007. A fővárosi iskolák eredménye 2003 2004 2005 2006 2007 Matematika Szövegértés Átlag 491 486 466 481 490 Szórás 55 58 53 55 60 Átlag 495 489 522 489 497 Szórás 59 57 65 55 60 A 2007-es mérés kapcsán is igazolódik, hogy a 2005-ös mérés eredményei nem illeszkednek az országos mérések sorába többek között annak felüljavítási kontrollnélkülisége és mintavételi problémája miatt sem. Ugyanis 2005 kivételével az eredmények reprezentatív minta alapján születtek, míg 2005-ben a teljes populáció adatai szolgáltak alapul. Ezt a 3. táblázat adatai jól tükrözik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

A grafikonok szemléletesebben is mutatják ezeket az eredményeket. Az 1. ábráról leolvasható, hogy a matematika eredményeinek a 2003-2005-ös időszakbeli nagyarányú, 5-20 pontos csökkenését 2006-ban 15 pontos, 2007-ben újabb 9 pontos teljesítménynövekedés ellensúlyozza. A 2007-es méréskor tehát ismét elértük a 2003-as szintet. 550 540 530 520 510 500 490 480 470 460 450 standardpont Matematika Szövegértés 2003 2004 2005 2006 2007 1. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák matematika és szövegértés teljesítményének változása a 2003-2007-es időszakban A szövegértés teljesítménye az első két évben közel azonos szinten mozgott, majd 2005- ben kiugróan magas eredmény született. 2006-ban jelentős, 33 pontos visszaesés következett. Ugyanakkor kiemelendő, hogy mind a 2006-os, mind pedig a 2007-es teljesítmény jól illeszkedik a 2004-es és a 2003-as eredményhez. 2006-hoz képest 2007-ben 8 pontos teljesítményemelkedés tapasztalható, a tendencia tehát a központi mérések irányvonalával megegyező. A teljesítményváltozást akkor tekintjük igen jelentősnek, ha mértéke a 100 pontos szórás 2/3-át, azaz a 66 pontot meghaladja, jelentősnek, ha 33-66 pont, azaz 1/3-2/3 szórásnyi nagyságú, és csekélynek, ha 33 pontnál, azaz 1/3 szórásnál kisebb a változás. Az összes iskola tekintetében a 2005-ös évhez képest mért teljesítményváltozások mind matematikából, mind pedig szövegértésből kiegyenlítik egymást, míg az előző évek időszakához képest mind a matematikateljesítmény, mind pedig a szövegértés-teljesítmény összességében 10-11%-kal javult. Ez ugyan nem elhanyagolható mértékű, de jelentősnek sem mondható, a jövő szempontjából azonban biztató tendenciát jelez. Az egyes képzéstípusok tekintetében kimondható (2. ábra), hogy a szövegértés átlageredménye ugyan néhány ponttal csaknem minden iskolatípusban magasabb a matematika eredményénél, de az eltérés nem szignifikáns. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

Gimnázium Gimnázium és Gimnázium, és szakiskola Szakközépiskola Szakközépiskola és gimnázium Szakközépiskola és szakiskola Gimnázium, és szakiskola Szakiskola Szakiskola és Gimnázium, és szakiskola A fővárosi fenntartású középiskolák 2007. évi kompetenciamérési eredményei Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan iskolák, amelyekben ne lenne jelentősen magasabb egyik vagy másik terület eredménye, de ez helyi elemzést és intézkedést kíván. Az ezt mutató, iskolákra lebontott konkrét eredmények a mellékletben találhatók. A szövegértés magasabb szintű eredménye iskolatípustól függetlenül természetes elvárás, hiszen ez képezi egyik alapját a mérés másik fő területének, a matematikai eszköztudásnak is. standardpont matematika szövegértés 700 588 standard átlag: 500 600 523 509 483 502 487 500 465 417 393 400 352 300 200 100 0 589 546 510 520 514 489 479 361 411 392 2. ábra. A szövegértés és a matematika képzéstípusonkénti eredményének összehasonlítása a fővárosi fenntartású középiskolák 2007-es eredményeinek tekintetében Csak a vegyes képzéstípusú iskolákban -szakiskola fordul elő, hogy a matematika eredménye csekély mértékben meghaladja a szövegértését. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

2. ISKOLATÍPUSOK SZERINTI TELJESÍTMÉNYEK 2.1 Iskolatípusok szerinti teljesítmények szövegértésből 2.1.1 A különböző képzéstípusokban tanulók eredményeinek összehasonlítása A NAT felülvizsgálata és módosítása során tovább erősödött a kompetenciaalapú oktatás igénye a közoktatásban, további támogatást kapott az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása az iskolai tantervekben, a kerettantervekben és a tankönyvekben. Az oktatáspolitikában szabályozási és fejlesztési prioritás lett egy olyan kompetencia keretrendszer megalkotása, amely a gazdaság világában és a modern társadalomban történő boldoguláshoz, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás paradigmájához, a műveltség igényének kialakulásához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat tartalmazza. Kiemelt értékként jelenik meg az a tudás, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fiatal felnőttek képessé váljanak az egész életen át tartó tanulásra, a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának befolyásolásához. A kulcskompetenciák között fontos szerephez jut az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). A korábbi hazai és nemzetközi pedagógiai felmérések jelentős mértékben a tantervekre épültek, ezen a szemléletmódon változtatott alapvetően a PISA 2000 felmérés, amely a társadalom (azon belül is első sorban a munka világa) által elvárt tudást, a mindennapi életnek való megfelelést vizsgálta. Az új típusú érettségi és a NAT szerkezetében és tartalmában már alkalmazkodik az új elvárásokhoz, de a legutóbbi évek méréseinek eredményei még nem igazolják az erőfeszítéseket. Ezt bizonyítják a 2007-es teljesítmények is. A 3. ábra adataiból leolvashatjuk, hogy szövegértésből a matematikához hasonlóan a teljesítmény egyenletes volt, nem jellemezték kiugró szélsőségek a különböző képzéstípusok eredményeit. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

800 700 standard átlag: 500 pont 669 600 500 400 300 200 361 100 0 3. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák tanulóinak teljesítménye szövegértésből 2007-ben A legalacsonyabb értéket egyik szakiskola tanulói érték el 361 standardponttal, a következő leggyengébb eredmény ezt 59 ponttal múlta felül. A sorban következő iskolák között azonban már csak többnyire 0-11 standardpontnyi a különbség. A legmagasabb értéket egy gimnázium érte el 669 standardponttal, ami 308 pontos, tehát 3 standard szórásnyi különbséget jelent a legrosszabbul és a legjobban teljesítő középiskola között. A fővárosi teljesítmények átlaga 497 pont, a szakiskolák a fővárosi átlag alatt, a gimnáziumok nagy része az átlag fölött, a szakközépiskolák pedig az átlag körül teljesítettek. A 4. ábra a különböző képzéstípusok eredményeinek összehasonlítását teszi lehetővé. Jól látszik, hogy a leggyengébb eredményt elérő gimnázium teljesítménye még a i átlagot sem éri el, attól 65 standardpontnyi az elmaradása, míg a legjobban teljesítő szakiskola 489 standardpontos eredményével bár a i átlagot nem éri el 50 standardponttal teljesített jobban a leggyengébb gimnáziumnál, és a i átlagot 15 ponttal megközelítő eredményével 3 gimnáziumot és 21 szakközépiskolát is maga mögé utasít. A gimnáziumoknak több mint kétharmada (85%-a) ért el a i átlagnál jobb eredményt, és közel 50%-uk teljesítménye haladja meg a legjobban teljesítő eredményét (566 standardpont), ugyanakkor a leggyengébben teljesítő (449 pont) 10 standardponttal előzi meg az utolsó helyen álló gimnáziumot (439 pont). A gimnáziumi átlagot (559 standardpont) csak 2 éri el, az 504 standardpontos i átlagtól a legjobban teljesítő szakiskola 15 standardponttal ma- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

rad el. A szakiskolai átlagot (405 standardpont) minden más típusú intézmény teljesítménye magasan meghaladja. Standardpont 750 700 650 600 Gimnáziumi átlag 559 standardpont Gimnázium Szakközépiskolai átlag 504 standardpont Szakközépiskola Szakiskolai átlag 405 standardpont Szakiskola 550 500 450 400 350 300 4. ábra. Szövegértés teljesítmények iskolatípusonként 2007-ben A 4. ábrán az is jól látszik, hogy a gimnáziumok és szakiskolák sorában egy-egy intézmény viszonylag kiemelkedő vagy több standardpontos lemaradást mutató eredményt hozott, gimnáziumok esetében a legjobb teljesítmény (669 standardpont) 16, illetve 33 ponttal előzi meg a sorban mögötte következőket, a leggyengébb pedig (439 standardpont) 38, illetve 49 ponttal marad le az előtte állóktól. A legjobb szakiskolai teljesítmény (489 standardpont) 29 ponttal több, mint a második, a leggyengébb pedig (314 standardpont) 46 ponttal marad el az előtte állótól. Az 5. ábrán az is megfigyelhető, hogy 2007-ben is a legjobb eredményeket a tiszta profilú gimnáziumok produkálják, de a fővárosi átlag fölött teljesítenek a csak szakközépiskolák és a vegyes profilú, gimnáziumi és i; gimnáziumi, i és szakiskolai képzést egyaránt nyújtó intézmények is a gimnáziumi és i képzés tekintetében. A gimnázium és típusú vegyes profilú iskolák átlagos gimnáziumi teljesítménye 43 standardponttal marad el a tiszta profilú gimnáziumok átlagától, és közel hasonló mértékben (36 standardpont) múlja felül a szakiskolai képzést is folytató vegyes típusú intézmények gimnáziumi átlagát. Ennél 10 standardponttal kisebb a különbség az említett iskolatípus gimnáziumi és a tiszta profilú szakközépiskolák átlagos teljesítménye között (26 standardpont). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

Gimnázium Gimnázium és Gimnázium, és szakiskola Szakközépiskola Szakközépiskola és gimnázium Szakközépiskola és szakiskola Gimnázium, és szakiskola Szakiskola Szakiskola és Gimnázium, és szakiskola A fővárosi fenntartású középiskolák 2007. évi kompetenciamérési eredményei 700 600 500 400 standardpont standard átlag: 500 pont 300 200 100 0 589 546 510 520 514 489 479 361 411 392 5. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák tanulóinak szövegértés-teljesítménye iskolatípusonkénti bontásban 2007-ben Érdemes megfigyelni, hogy azokban a vegyes profilú intézményekben, ahol gimnáziumi és i képzés is folyik, a i eredmények 6 standardponttal (514) elmaradnak a tiszta profilú szakközépiskolák átlagától (520). Ahol szakiskolai képzés is folyik, ott a gimnáziumi és a i teljesítmények átlagai a legalacsonyabbak (510, 489, illetve 479 standardpont). A szakiskolai teljesítményekre figyelve megállapíthatjuk, hogy a vegyes típusú intézményekben magasabb szakiskolai átlagok születnek, mint a tiszta profilú szakiskolákban. A legeredményesebb ezen a területen a és szakiskola típusú intézmény 411 standardponttal, a két sereghajtó viszont a gimnázium-szakiskola és a tiszta profilú szakiskola, melyeknek szakiskolai átlaga között a különbség 31 standardpont, és nem érik el a 400 pontot sem. 2.1.2 Szakiskolák A 6. ábra segítségével az elmúlt öt évben végzett felmérések eredményeit vethetjük össze szövegértésből a szakiskolák vonatkozásában. A 2003-ban végzett kompetenciamérés egyértelműen kimutatta, hogy országosan közel egy szórásnyival (csaknem 100 ponttal) volt gyengébb a szövegértés területén a szakiskolások teljesítménye, mint a populáció (az összes középfokú oktatásban részesülők) átlaga. A teljesítmények kiegyensúlyozottságot mutattak: az egyes iskolák között nem jelentkeztek túlzottan nagy különbségek. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

2004-ben szerény mértékű javulás volt tapasztalható országos és budapesti viszonylatban is. A fővárosi fenntartású szakiskolák szövegértés teljesítménye kiegyensúlyozott maradt, ebben az évben sem mutatkozott túl nagy különbség az egyes iskolák között. Ezt a szakiskolák rangsorában a legjobban és a leggyengébben teljesítő iskolák közötti eredmény különbségének mértéke mutatja. 2005-ben a teljes populáció átlagához hasonlóan a szakiskolások teljesítménye a szövegértés esetében növekedett, ugyanakkor jelentősen megnőtt a különbség (215 pontnyi) a legjobban és a leggyengébben teljesítő iskola eredménye között. A leggyengébb iskolák (az iskolák negyede) 400 pont alatt teljesítettek, a legjobb szakiskola átlaga viszont 580 pont volt. 700 600 500 standardpont 485 459 580 standard átlag: 500 501 489 400 300 200 360 372 365 369 100 314 0 2003 2004 2005 2006 2007 6. ábra. A fővárosi fenntartású szakiskolák szövegértés teljesítménye 2003 és 2007 között 2006-ban ez a viszonylag magas teljesítmény már nem ismétlődik meg. A legjobb szakiskola átlaga alig haladja meg az 500 pontot, de még ez is magasabb 42 ponttal a 2004-es és 16 ponttal a 2003-as maximálisan elért pontnál. A legrosszabban teljesítő 5-7 szakiskola évek óta ugyanabban a tartományban mozog: 360-380 pont közötti eredményt ér el. A különbség a skála két szélső pontja között 2006-ban 132 pont, ami közel azonos teljesítményt mutat az egyes szakiskolák között. 2007-ben 29, szakiskolai képzést (is) folytató intézmény vett részt a mérésben. Az eredményekben alig tapasztalható változás az elmúlt évekhez képest (kivéve a 2005. évet). Ami feltűnő, az a leggyengébben teljesítő iskola alacsony átlageredménye: 314 pont. A következő értékek viszont illeszkednek az eddigiekhez: a leggyengébben teljesítő iskolák átlaga most is 360-380 pont között mozog. Ez után viszonylag kiegyensúlyozott a teljesítmény: 393- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

tól 460 pontig terjed a skála. A legjobb eredmény (489 pont) 29 ponttal előzi meg a második legjobb átlagot, bár nem éri el a 2006-os maximális értéket. Ha a két szélső teljesítményt nem vesszük figyelembe, akkor 100 pontnyi különbség figyelhető meg a szakiskolák eredménye között. Ha összehasonlítjuk az elmúlt öt év szakiskolai mérési eredményeit, a következő tendenciákat látjuk: 2003-ban, 2004-ben, 2006-ban és 2007-ben közel azonos eredményt értek el a legjobban teljesítő szakiskolák, 459-501 pont közötti értéket. A legrosszabban teljesítő 4-5 szakiskola egyaránt 360-380 pont körüli eredményt ért el minden évben, de 2007-ben egy kiugróan alacsony eredmény is született, amely még a 320 pontot sem éri el. A legjobban és a leggyengébben teljesítő iskolák közötti eredmény különbségének mértéke 2003-ban, 2004-ben és 2006-ban közel azonos, 87-132 pontnyi volt, ez kiegyensúlyozottságot mutat a szakiskolák teljesítménye között. 2007-ben köztes eredmény született a 175 ponttal, de ez tulajdonképpen egy iskola kiugróan gyenge teljesítményének a következménye. A többi iskola mérési értékeit figyelembe véve a különbség csak 129 pont, amely illeszkedik az említett 87-132 pontnyi különbséget mutató tendenciába. 2.1.3 Szakközépiskolák A 7. ábra segítségével elemezzük a szakközépiskolák szövegértés teljesítményét. A szakközépiskolák szövegértés-teljesítménye 2003-ban és 2004-ben a fővárosi átlag (3. táblázat) körül mozgott. 2004-ben a rangsor-skála szerint az átlagnál kb. egy szórásnyi értékkel (93 pont) volt jobb a legjobb teljesítménye, és 120 ponttal gyengébb a legrosszabbé. Két iskola nem érte el a 400 pontos szintet. A különbségek lényegében nem voltak nagyobbak, mint a szakiskolák között: a teljesítményrangsorok nagyjából hasonló meredekségű egyenesekre illeszkedtek. 2005-ben a szakközépiskolások szövegértési teljesítménye növekedett nemcsak 2004- hez, hanem 2003-hoz viszonyítva is. Ez annak ellenére történt, hogy 2004-ben elmaradtak a szövegértési teljesítmények a 2003-as eredményektől. A legjobb és a leggyengébb iskolák közti különbség nem volt nagyobb a szakközépiskolásoknál, mint a szakiskolások vagy a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

gimnazisták esetében. A legjobb és a leggyengébb átlagos teljesítménye között 238 pont eltérés volt. 700 600 standardpont standard átlag: 500 647 612 593 582 566 500 400 300 200 418 380 409 410 449 100 0 2003 2004 2005 2006 2007 7. ábra. A fővárosi fenntartású szakközépiskolák szövegértés teljesítménye 2003 és 2007 között A 2006-os eredmények nagy hasonlóságot mutattak a 2003-as és 2004-es mérések eredményeivel. A legjobb 2004-ben majdnem elérte a 600 pontos szintet, 2006-ban csekély mértékben maradt el ettől az eredménytől. 2004-ben nagyobb volt a különbség az első és a második helyen teljesítő iskola között (22 pont), míg 2006-ban ez a különbség csökkent (8 pont), és a harmadik helyen álló iskola teljesen felzárkózott a másodikhoz. A legjobban teljesítő szakközépiskolák mindhárom évben elérték a gimnáziumi rangsor 4-6. helyén álló iskolák teljesítményét. Míg 2004-ben az átlagnál 104 ponttal volt jobb a legjobb teljesítménye, 2006-ban 93 ponttal, és míg 2004-ben 109 ponttal volt az átlagnál gyengébb a legrosszabbé, 2006-ban 79 ponttal maradt el a leggyengébben teljesítő iskola pontszáma az átlagtól. Ez azt is jelenti, hogy hasonló a két évben a legjobb és a leggyengébb iskolák közti különbség mértéke: 2004-ben 213, 2006-ban 172 pont. A két érték azt is mutatja, hogy 2006-ban, ha kis mértékben is (41 ponttal), de csökken a különbség a legjobban és a leggyengébben teljesítő iskolák között. 2005-ben a legjobban teljesítő 647 pontjával elérte és túl is lépte a harmadik legjobban teljesítő gimnázium szintjét, és a legjobb és a leggyengébb szakközépiskolák közti különbség 238 pont volt, ami nagy eltérést mutat az egyes iskolák teljesítménye között a szakiskolai és gimnáziumi eredményekhez hasonlóan. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

2006-ban még a leggyengébben teljesítő is túllépett a 400 pontos határon, a rangsor utolsó két iskolájának eredménye szinte teljesen megegyezik a 2005-ös méréssel. Ez javulást jelent 2004-hez képest, amikor 2 iskola sem érte el a 400 pontot. A 410 pont azonban csak arra volt elég, hogy a leggyengébb elérje a szakiskolák közel 50%-ának átlagát. 2007-ben a legjobban teljesítő átlaga elmarad az eddigiektől, az 566 pont 69 ponttal lépi túl a 497 pontos fővárosi átlagot, és jóval elmarad a korábbi, 600 pont körüli értékektől. Viszont kiegyensúlyozott az élvonalban a teljesítmény: 39 iskola ér el átlag fölötti értékeket, ez 69 pont különbséget jelent a szakközépiskolák 60%-a között, és az első 6 iskola 550 ponton vagy afölött teljesít. A leggyengébb mutató 449 pontos, ez csupán 48 ponttal marad el az átlagtól, és a sereghajtó iskolák között is kicsi a különbség. Ez javuló tendenciát mutat a korábbi évek 400 pont körüli leggyengébb átlagához képest. A legjobb és a leggyengébb átlagos teljesítménye között 117 pont az eltérés, tehát folytatódik a szakközépiskolák közötti teljesítmények kiegyenlítődésének folyamata: 2004-ben 213, 2006- ban 172, 2007-ben 117 pont a különbség a legjobban és a leggyengébben teljesítő iskola között. 2.1.4 Gimnáziumok A fővárosi fenntartású gimnáziumok szövegértés teljesítményét a 8. ábra segítségével elemezzük. 2003-ban és 2004-ben is a fővárosi fenntartású gimnáziumok eredménye felülmúlta az országos gimnáziumi átlagot, bár előnyük valamelyest csökkent. A legjobb gimnáziumoktól a leggyengébbek felé haladva a teljesítmények esése jóval gyorsabb ütemű volt, mint a két másik iskolatípus esetében. A gimnáziumok fölénye a szakközépiskolákkal szemben főleg abban mutatkozott meg, hogy még a leggyengébb gimnáziumok teljesítménye is kb. félszórásnyival jobb volt, mint a leggyengébb szakközépiskoláké. 2005-ben a mérés azt mutatta, hogy szövegértésből az elmúlt évekhez képest javultak az eredmények. 600 pont fölött ért el eredményt a gimnáziumoknak közel egyharmada, és csak 4 iskola teljesített 450 és 500 pont között. 2006-ban is a legjobban teljesítő gimnázium magasan vezeti a mezőnyt, bár a 2004-es és 2005-ös évhez képest visszaesett a teljesítménye. 2003-ban rajta kívül még három, 2004- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

ben kettő, 2005-ben nyolc és 2006-ban egy iskola érte el a 600 pontos határt. 2007-ben javulás figyelhető meg ezen a téren: nyolc gimnázium éri el vagy haladja meg a 600 pontot. 800 700 standardpont standard átlag: 500 705 672 652 669 647 600 500 400 300 421 451 450 481 200 439 100 0 2003 2004 2005 2006 2007 8. ábra. A fővárosi fenntartású gimnáziumok szövegértés-teljesítménye 2003 és 2007 között A leggyengébben teljesítő gimnázium 2003-ban alig lépte túl a 420 pontot, a következő években ehhez képest javultak a rangsor végén található eredmények: az utolsó gimnáziumok is 450 pont fölött teljesítettek. 2006-ban a leggyengébb eredmény is 481 pontos. 2007-ben egyetlen iskola eredménye kiugróan alacsony, 439 pontos, a sorrend végén ezen kívül csak három iskola teljesít 500 pont alatt, a többiek a gimnáziumok 61%-a egyenletesen jó teljesítményt mutat. Most megint nagyobb az eltérés a legjobban és a leggyengébben teljesítő gimnázium átlaga között, 230 standardpont, bár ha nem számítjuk a legrosszabb értéket, a különbség 192 pontra módosul. (2003-ban még 231, 2006-ban 160 pont volt.) A három iskolatípus közül ezzel az értékkel a gimnáziumok a harmadik helyen állnak a teljesítmények kiegyensúlyozottságának tekintetében a szakiskolák (175, ill. 129 pont) és a szakközépiskolák (117 pont) mögött. 2.1.5 A szövegértési feladatok megoldottsága, jellemzői, fejlesztési javaslatok A kulcskompetenciák között kell megemlítenünk az anyanyelvi kommunikáció képességét, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ennek egyik alapfeltétele a hallott és olva- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

sott szöveg megértése, illetve a helyes szövegalkotás. A hazai és nemzetközi szakirodalom és kutatások nyomán az OKM tartalmi keretében a szövegértést a következőképpen definiálja: a szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon, vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. 4 A szövegértés tehát komplex fogalom, amelynek csak egy részterülete a helyes olvasási technika elsajátítása, és amely az egymásra épülő gondolkodási műveletek alkalmazását is magában foglalja; ugyanakkor tantárgyközi kulturális kompetencia is, ezért nem köthető kizárólagosan a magyar nyelv és irodalom műveltségi területhez. Ez a sajátossága megjelenik a tesztlap szövegeinek sokféleségében is. A teszt különböző műfajú elbeszélés, regényrészlet, ismeretterjesztő szöveg, újságcikk, hirdetés, táblázat és típusú elbeszélő, magyarázó, dokumentum szövegeket tartalmaz, melyeknek megszerkesztettsége, szókincse és stílusa alkalmazkodik a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátosságaihoz, és melyeknek témái alkalmasak az érdeklődés ébren tartására. Fontos szempontként érvényesült a szövegek stiláris sokszínűsége, és hogy ne csak szépirodalmi vagy rangos publicisztikai, hanem köznyelvi szövegek is szerepeljenek a tesztben. Elbeszélő típusú szövegek: Madarak, vadak, rokonok (A szöveg Gerald Durell azonos című regényének bevezetőjéből származik. Szépirodalmi jellegű regényrészlet, kizárólag párbeszédekből épül fel könynyen azonosítható szereplőkkel.) Az egerek (Rövid, párbeszédekkel tarkított, a hagyományos időrendet alkalmazó anekdotikus, szépirodalmi jellegű szöveg.) Búcsú a fegyverektől (A szöveg erősen költői nyelvű, szépirodalmi, többszörösen öszszetett mondatokból felépülő leíró jellegű, lineárisan szerkesztett próza, regényrészlet.) Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. Fő jellemzőjük, hogy az olvasó érzelmi bevonására irányulnak. Gyakran fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. Magyarázó típusú szövegek: 4 Balázsi Ildikó Felvégi Emese Rábainé Szabó Annamária Szepesi Ildikó: Országos Kompetenciamérés 2006, Tartalmi keret (SuliNova Kht., Budapest, 2006) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 20

Beszédes kísérlet (Nehéznek mondható szöveg a nyelvtudomány területéről.) Igazi luxus (Egyszerű nyelvezetű szöveg az igazgyöngy-kagylók tenyésztéséről.) Amiről a térkép mesél (Két részből álló szöveg, amely egy-egy földrajzi hely nevének kialakulásáról szól olvasmányos formában.) Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegeket, amelyek elsősorban ismeretet közölnek, hangvételük higgadt, tárgyszerű, és fő céljuk a tájékoztatás. A tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. Dokumentum típusú szövegek: Kerékpártúra (Két dunántúli kerékpártúra útvonalának leírása a fontosabb látnivalókkal és térképpel.) Malév magyar légitársaság (A MALÉV online jegyfoglaló rendszerének egy részletét tartalmazza a szöveg.) Moziünnep (A rendezvény szórólapja.) A dokumentum típusú szövegek verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmaznak, megértésükben a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. E szövegtípus segítségével kaphatunk képet arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi szövegekben. 5 A szövegértési és -alkotási képességek univerzális jellegük miatt az állandósult tudás körébe tartoznak, vagyis szokásos élethelyzeteinkben bármikor felidézhetőek, aktiválhatóak, használhatóak, és sokéves fejlődés eredményei. Ezért a feladatok csak olyan tudáselemekre kérdezhettek rá, amelyek benne voltak a szövegben, és nem feltételeztek olyan tárgyi tudást, előismereteket, amelyeknek hiánya miatt a tanulóknak nehézségei támadhattak a tesztlap kitöltésénél. A szövegek olvasását követően a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt végre, ezekkel bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Minden művelettípus a szöveg globális megértését szolgálja. A tesztben a következő szövegértési műveletek végrehajtására volt szükség: a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése; 5 Országos kompetenciamérés 2007, Feladatok és jellemzőik (SuliNova Kht. Értékelési Központ, Budapest, 2008) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 21

a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyes szövegelemek funkciójának meghatározása; a szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára való reflektálás. A szöveg információinak azonosítása, visszakeresése: az információ-visszakeresés művelete egy vagy több szó szerinti vagy rejtetten jelen lévő elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulóktól. Az ilyen típusú feladatokhoz olyan, az aktuális olvasási élményen alapuló tudásra van szükség, amely a szövegben való tájékozódás feltétele. A művelet nehézsége a visszakeresendő elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétől és minőségétől függ elsősorban. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, másrészt a kérdésben szereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylő feladatok. A teszt ilyen jellegű feladata volt (A változat esetén) a 03101, 03104, 03107, 02601, 02606, 02608, 05801, 05805, 08403, 08409, 08411, 08201, 08203, 06406, 06408, 08101, 08102, 08109, 05402, 05410, 05412, 06002, 06003, 06005. A szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése: a szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, tartalmi és logikai összefüggések hálózatát alkotja meg. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni. Ebbe a művelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai és szerkesztésbeli elemeire vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belső összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylő feladatokat. Itt természetesen a hosszabb szöveges feleletalkotó választ igényelő feladatok a jellemzőek. A teszt ilyen jellegű feladata volt (A változat esetén) a 03105, 03108, 03109, 02602, 02604, 02609, 05806, 05807, 05810, 08402, 08404, 08407, 08205, 06402, 06409, 08105, 08106, 05403, 05405, 05407, 05409, 06008, 06012. Értelmezés: a szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotó tevékenység is. Az értelmezés műveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szöveg egészében betöltött szerepét, megalkotottságát. 6 6 Balázsi Ildikó Felvégi Emese Rábainé Szabó Annamária Szepesi Ildikó: Országos Kompetenciamérés 2006, Tartalmi keret (SuliNova Kht., Budapest, 2006) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 22

A teszt ilyen jellegű feladata volt (A változat esetén) a 03102, 02605, 02607, 05803, 05804, 05808, 05809, 05811, 08401, 08410, 08202, 08204, 08209, 06403, 06404, 06405, 06407, 05411, 05413, 06007, 06010, 06011. A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: feleletválasztós kérdéseket, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó feladatokat. A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált, előre megadott, viszonylag kis számú lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset, illetve több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldöntenie. Ezek a feladatok elsősorban a tudás egyszerűbb elemeinek, az ismeret-jellegű tudásnak a mérésére alkalmasak, kevésbé használhatóak az általános képességeknek, a gondolkodás rugalmasságának, a megértésnek, a szintézisnek a vizsgálatára. A nyílt végű, feleletalkotó feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A rövid szöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyekre a tanulónak egy-egy rövid elemmel (szó, szintagma) kell válaszolnia. A hosszabb szöveges választ igénylő feladatok bővebb kifejtést (egy teljes mondat, felsorolás), illetve esszé típusú választ (több mondatból álló, összefüggő szöveg megalkotása) igényelnek a diáktól. Ez a feladattípus a tudás bonyolultabb összetevőinek a mérésére is alkalmas. A 9. ábra alapján megállapítható, hogy melyek azok az itemek, amelyeket a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb arányban oldottak meg a tanulók. 90% fölötti átlagos megoldottság csak három item esetében figyelhető meg, ezek a következők: 05801 (16), 06402 (39) és a 06406 (42). (A gimnáziumok esetében ez a szám magasabb.) Ezekből kettő a Búcsú a fegyverektől című szöveggel kapcsolatos feladat, az egyik logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerését, a másik információk visszakeresését kívánta meg a tanulóktól. A harmadik szintén információazonosítás volt egy magyarázó típusú szövegben. Az átlagosan a legalacsonyabb arányban (20% alatt) megoldott itemek a következők: 02607 (13), 08205 (37), 06405 (41) és a 06008 (64). Mindegyik feladat más-más szövegtípushoz tartozott (egy dokumentum, kettő elbeszélő, egy magyarázó), és a gondolkodási műveletek közül két csoportot érintett: kettő az értelmezést, kettő a logikai és tartalmi összefüggések felismerését. Ebből arra következtethetünk, hogy a feladatok megoldásának sikerességét nem annyira a szövegek milyensége, típusa, sokkal inkább a helyes válasz felismeréséhez szükséges gondolkodási műveletek nehézségi foka határozza meg. A legegyszerűbb gondolkodási művelet az információ azonosítása, illetve visszakeresése a szövegben, ezen a téren voltak a legsikeresebbek a tanulók, és kimagaslóan gyenge megoldások sem születtek. A leg- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 23

összetettebb és legbonyolultabb művelet az értelmezés, ebben nem mutathatók ki kimagasló sikerek, viszont a leggyengébb átlagos és egyedi teljesítmények ezen a téren születtek. Teljesítmény % 100 fővárosi gimnáziumi i szakiskolai 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 Itemek sorszáma 9. ábra. Feladatonkénti teljesítmények szövegértésből 2007-ben A szakiskolások 20% alatt 13 itemet oldottak meg, ami az itemek közel 20%-a. Ezek közül 9 a szöveg értelmezését kívánta meg a tanulóktól (összesen 22 ilyen típusú item volt az egész tesztben, tehát majdnem a felében voltak sikertelenek a szakiskolások), 3 esetben kellett felismerni a szöveg tartalmi, logikai kapcsolatrendszerét, és egy információkereső feladat is van közöttük. Ebből is kiolvasható, hogy ebben az iskolatípusban kiemelt feladatként kell kezelni a készségfejlesztést, mivel az oktatási rendszerbe érkező tanulók alapvető problémákkal küzdenek pl. egy tankönyvi szöveg megértésénél. Az is leolvasható az ábráról, hogy mekkora a különbség az egyes feladatok gimnáziumi és szakiskolai megoldottsága között, illetve hogy a szakiskolai teljesítmények milyen arányban maradnak el az átlagtól. Mindkét viszonyításnál kiemelkedő lemaradás a 03101 (1), 02605 (11), 05804 (18), 05807 (21), 08201 (33), 08203 (35), 06407 (43), 05407 (54) és a 06011 (66) itemeknél figyelhető meg. E feladatok közül négy elbeszélő, három magyarázó, kettő dokumentum típusú szövegekkel függött össze, tehát az összes szövegtípussal való munka problémát okozott a szakiskolások számára. A legnagyobb számban (négy) itt is az értelmezési nehézségek jelentik a lemaradás okát, két esetben a tartalmi, logikai kapcsolatok felismerése ment jóval nehezebben az átlagnál és a gimnazistáknál, de figyelemre méltó, hogy az információ visszakeresése is három item esetében nagy leszakadást mutat a többiektől. Egyik gondolkodási művelet eredményei sem megnyugtatóak ebben az iskolatípusban. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 24

Az iskolai fejlesztéseknél érdemes figyelembe venni, hogy ezeknek a készségeknek hiánya vagy alacsony színvonalú megléte alapjaiban akadályozza a sikeres tanítási-tanulási folyamatot. Oka lehet a viselkedésbeli problémák kialakulásának vagy erősödésének, az iskolai konfliktusok eldurvulásának, egyre több kudarc kényszerű elviselésének, a frusztrációnak. Ezért minden eszközt meg kell ragadni a készségfejlesztésre, és ez szemléletbeli és módszertani megújulást kíván a pedagógusoktól. Számtalan pedagógiai írás, publikáció foglalkozik a hatékony tanulásszervezési módok bemutatásával, a reformpedagógiai módszerekkel, a kompetenciaalapú oktatás népszerűsítésével. Mint azt a 10. ábráról is leolvashatjuk, az évek óta rendszeresen folyó mérések arra hívják fel a figyelmet, hogy a hagyományos módon történő oktatás napjainkban sikertelen, nem tölti be feladatát, nem készíti fel a fiatalokat az új kihívásokra, a munkaerőpiacon jelentkező igények kielégítésére. föváros gimnázium szakiskola gimn&szki szki&szi gimn&szki&szi 700 standard átlag: 500 600 500 400 300 200 495 489 522 489 497 100 0 2003 2004 2005 2006 2007 10. ábra. Átlagteljesítmények szövegértésből iskolatípusonkénti bontásban, 2003-2007-ben, a fővárosi teljesítményhez viszonyítva Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 25

2.2 Iskolatípusok szerinti teljesítmények matematikából 2.2.1 A különböző képzéstípusokban tanulók eredményeinek összehasonlítása A 11., a 12. és a 13. ábra alapján azt állapíthatjuk meg, hogy matematikából a teljesítmény meglehetősen egyenletes, a különböző képzéstípusok teljesítménye egyre inkább közeledik egymáshoz, tehát a kiegyenlítődés jeleit mutatja. Jelentős, 50 pontot (félszórásnyi eredményt) meghaladó eltérés a gimnáziumok és a szakiskolák esetén tapasztalható. A szakközépiskolák és a vegyes képzési típusú intézmények matematika eredménye a fővárosi átlagtól kevesebb, mint félszórásnyival (50 ponttal) tér el. 800 700 600 standard átlag: 500 pont 714 500 400 300 352 200 100 0 11. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák tanulóinak összesített teljesítménye matematikai eszköztudásból 2007-ben A matematika-tantervek a NAT és a kerettantervek, valamint a kétszintű érettségi általános és részletes követelményrendszerének célkitűzései jelentős szemléleti változást mutattak és igényeltek minden kollégától, diáktól, szülőtől. Előtérbe került a tanulók gyakorlati aktivitásának igénye, a tanítás hatékonyságának javítása és annak felismerése, hogy a matematikának a többi természettudományos tantárggyal való koordinálása elengedhetetlenül szükséges 7. 7 Balázsi Ildikó Felvégi Emese Rábainé Szabó Annamária Szepesi Ildikó (2006): Országos Kompetenciamérés 2006, Tartalmi keret. SuliNova Kht., Budapest. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 26

Standardpont Összes diák iskolánkénti átlaga Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 750 standard átlag:500 700 714 714 650 600 576 550 500 450 471 400 470 429 350 352 334 300 12. ábra. Teljesítményeloszlások matematikai eszköztudásból 2007-ben, iskolatípusonként Standard pont 750 700 650 600 Gimnáziumi átlag 544 standardpont Gimnázium Szakközépiskolai átlag 496 standardpont Szakközépiskola Szakiskolai átlag 408 standardpont Szakiskola 550 500 450 400 350 300 13. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák tanulóinak teljesítménye matematikai eszköztudásból képzéstípusonkénti bontásban 2007-ben Az eredmény javulása minden bizonnyal egy olyan szemléletváltozásnak is köszönhető, amelyet az új típusú, kétszintű érettségi vizsga bevezetése igényelt mind a matematika, mind pedig a többi közismereti tárgy esetén. Az országos és a nemzetközi felmérések adatainak elemzése is megerősítette a változás szükségességét: a matematikában eddig egyre inkább tért hódító igen veszélyes szemléletmóddal: a mindent bizonyítani és megmagyarázni akarással szakítanunk kellett. A tanuló ugyanis csak akkor fogja fel a bizonyítás értelmét, ha megfelelő példával rádöbbentjük ennek szükségességére, arra, hogy a szemlélet félrevezethet, tévútra vihet. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 27

Gimnázium Gimnázium és Gimnázium, és szakiskola Szakközépiskola Szakközépiskola és gimnázium Szakközépiskola és szakiskola Gimnázium, és szakiskola Szakiskola Szakiskola és Gimnázium, és szakiskola A fővárosi fenntartású középiskolák 2007. évi kompetenciamérési eredményei E deduktív elemeket a matematikának csupán néhány igen részletesen tárgyalt fejezetére kell koncentrálnunk. Fontos ugyanakkor, hogy sok-sok gyakorlati példa és tapasztalat, az eredmények precíz értékelése után a törvényeket általános alakban is megfogalmazzuk, képletek formájában is leírjuk, amennyiben ez az adott szinten lehetséges. A képletekkel való számolás, az algebrai jelek használata megkönnyíti a feladatmegoldást, bár magában hordozza azt a veszélyt, hogy a képletekben, betűkben és jelekben gondolkodó diák nem a jelrendszer mögött álló gondolatokra összpontosítja a figyelmét. 2.2.2 Szakiskolák A szakiskolák teljesítménye mint az az eddigi, más típusú, tudásszint vagy kompetenciaalapú, illetve nemzetközi felmérésekből (PISA, IEA) is kiderült a közismereti tárgyak és azok eszköztudása terén jelentősen alacsonyabb színvonalú a többi képzéstípusban tanulókénál, beleértve ebbe a szakiskola- és a gimnázium--szakiskola képzéstípusokat is. A 14. ábra azt mutatja, hogy matematikából a tisztán szakiskolai képzésű intézmények eredményei legalább 40-60 ponttal, átlagosan több mint fél szórással gyengébbek a vegyes képzéstípusú intézmények eredményénél, és 150-230 pontnál, azaz másfél-kettő és félszórásnyinál is nagyobb a különbség negatív irányban a tiszta profilú intézményekhez viszonyítva. 700 600 500 400 standardpont standard átlag: 500 pont 300 200 588 523 483 509 502 487 465 352 417 393 100 0 14. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák tanulóinak teljesítménye matematikai eszköztudásból iskolatípusonkénti bontásban 2007-ben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 28