E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. év június 28.-i ülésére Tárgy: védőterületeinek kijelölése Előadó: Sümegi Attila aljegyző Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Előterjesztés elkészítésében részt vett: Sümegi Attila aljegyző Előterjesztés előkészítésben közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam:... dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A Bakonykarszt Zrt. 2010. június 9. napján megküldte Ottó Péter polgármester részére a jelen előterjesztés mellékleteként csatolt 457-3/2010/K-1. számú levelet és a hozzá kapcsolódó megállapodás tervezeteket. A megállapodásokat 2010. június 30. napjáig kell leadniuk a KDT-KTVF részére. Zirc a következő felszín alatti vízbázisokkal rendelkezik: Zirc 1. sz. vízműkút (K-5); Zirc 2. sz. (Kardosrét) vízműkút (K-6); Reguly forrás. A zirci vízbázisok közül a Reguly forrás, az 1. sz. vízműkút, valamint a 2. sz. vízműkút vonatkozásában belső védőterület, a Reguly forrás, valamint a 2. sz. vízműkút vonatkozásában külső védőterület, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság többször módosított 21012/1979.I. számú határozatával már korábban kijelölésre került. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőségen jelenleg folyó eljárás keretében kijelölésre kerül az 1. sz. vízműkút tekintetében külső védőidom, A hidrogeológiai védőidom, valamint B hidrogeológiai védőterület. A 2. sz. vízműkút tekintetében kijelölésre kerül az A hidrogeológiai védőterület, valamint a B hidrogeológiai védőterület. A Reguly forrás tekintetében hidrogeológiai védőterület nem kerül kijelölésre, mert a forrás egy leszálló forrás típus és a tápterületéről a víz igen gyorsan leürül, így nagyobb elérési időket reprezentáló hidrogeológiai védőterület lehatárolása nem jöhet szóba. A hidrogeológiai védőterületek, illetve védőidomok kijelölése jogszabályi változásoknak köszönhető. Az a tény, hogy eddig az 1. sz. vízműkút tekintetében nem volt kijelölve védőterület, annak volt köszönhető, hogy a Schultz és fiai Kft. által a zirci vízbázisok védelembehelyezéséről készített tanulmány (6. számú melléklet) szerint a vízrekesztő fedőrétegek megfelelő vastagsága miatt a külső és hidrogeológiai védőterületek kialakítása nem szükséges. Jelen előterjesztéshez csatolt, a zirci 1.sz. vízműkút vízbázis biztonságba helyezése műszaki leírás kiegészítése (3. számú melléklet) tartalmazza, hogy a vízműkút vizében kismennyiségben tríciumot észleltek, ebből arra következtettek, hogy a kút vízadó rétegében kis mennyiségben 50 évnél fiatalabb víz is belekerül. Ennek következtében szükségessé vált a fentiekben már ismertetett védőterületek kialakítása. A vízbázis kijelöléssel kapcsolatosan megkerestem a Bakonykarszt Zrt-nél Szerencsi Lászlót, aki arról tájékoztatott, hogy a védőterület kijelöléssel érintett ingatlanok helyrajzi számait nem tudja rendelkezésre bocsátani, tekintettel arra, hogy a földhivatali munkarészek még most készülnek. Az esetleges kárigénnyel kapcsolatosan tapasztalatokról nem tudott beszámolni, mert eddig egyetlen olyan eljárásuk volt, ahol azt ténylegesen le kellett folytatni. A 2. sz. vízműkút védőterülete főként erdőművelési ágba tartozó területeket érint, így ott kártalanítással nemigen kell számolni, azonban az 1. sz. vízműkút területén előfordulhatnak jogos kártalanítási igények. Az 1. sz. vízműkút védőterületeit a 4. számú melléklet tartalmazza, a 2. sz. vízműkút védőterületeit az 5. számú.melléklet tartalmazza. Amennyiben igény jelentkezik a kártalanításra, úgy megegyezés hiányában szakértőt kell megbízni a kártalanítás összegének meghatározására. Amennyiben nem születik megegyezés, úgy a bíróságtól kérhetik a kártalanítás összegének megállapítását. A korábbiakban, kialakított védőterületek vonatkozásában már nincs helye kártalanítási igény benyújtásának. Az ingatlan nyilvántartásba a külső védőterületek kerülnek csak bejegyzésre, a hidrogeológiai védőterületek nem. A kártalanítási összeg viselésének arányát, valamint annak esetleges forrásait a mellékletként csatolt megállapodás 1. pontja tartalmazza. A védőterületekre és védőidomokra vonatkozó korlátozásokat a 123/1997.(VII.18) Korm. rendelet, valamint a 3. számú melléklet tartalmazza részletesen.

Kérem Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni szíveskedjen. Zirc, 2010. június 17. Sümegi Attila aljegyző Határozati javaslat /2010.(...) Kt. számú határozat 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért az előterjesztés 2. számú mellékletét képező megállapodásban foglaltakkal. 2./ Felhatalmazza a polgármestert az 1./ pontban részletezett megállapodás aláírására. 3./ Utasítja a polgármestert arra, hogy az előterjesztés 1. számú mellékletét képező levélben részletezettek szerint, a megállapodás, érintett önkormányzatok részéről történő aláírását koordinálja. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: azonnal 3./ pont esetében: 2010. június 30.

Polgármesteri Hivatal «Név» «Beosztás» «Település» «Cím» «Irszám» védőterületeinek kijelölése Szerencsi László 457-3/2010/K-1. R PRI Tisztelt «Beosztás»! A sérülékeny vízbázisok védelmére indított kormányprogram keretében a KÖDU Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján korábban elkészült a tárgyi vízbázisok állapotértékelési, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve. A terv megállapítása szerint a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglalt védőterületek közül ezen vízbázisok esetében a meglévő belső védőterület mellett külső-, valamint hidrogeológiai A és B védőterületeket/védőidomokat kell kijelölni. A állapotértékelése, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve című vízbázisvédelmi műszaki tervdokumentáció és tervkiegészítés (, 2001., és 2009. november 23.) alapján a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a védőterületeket jóváhagyta. A Felügyelőség által megadott jóváhagyás alapján a védőterületekhez/védőidomokhoz tartozó terület-kimutatási és vázrajz munkarészek készítése a KÖDU Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál folyamatban van, így a védőterületek/védőidomok elrendelése esedékes. A Felügyelőség jelzése szerint a védőterületeket/védőidomokat elrendelő határozathoz szükséges egy, a vízmű üzemeltetője és a vízellátásban érdekelt Zirc Város, Olaszfalu, Nagyesztergár, Dudar, és Bakonynána Községek Önkormányzatai közötti megállapodás, az ingatlanhasználati korlátozások miatt esetleg felmerülő kártalanítások-, szükséges beavatkozások/műszaki átalakítások költségeinek vállalására vonatkozólag. Társaságunk előkészítette a fenti megállapodásra vonatkozó tervezetet, melyet szintén megküldünk, előzetes áttekintés és szíves elfogadás céljából. A megállapodás birtokában elrendelésre kerülhetnek a védőterületei/védőidomai. A vízbázis által hasznosított vízkészlet megóvása a hosszú távú egészséges ivóvízellátás alapvető érdeke. A védőterület a vízmű szerves részét képezi, így annak megvalósítása a

2 vízmű létesítésének/beruházásának része, összességében tehát a - helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényben megfogalmazott - önkormányzati vízellátási alapfeladatokhoz tartozik, melyre a vízdíjban nincs beépítve költség. A szükséges védőterületek/védőidomok hiányában a vízügyi hatóság a vízmű üzemeltetését engedély nélküli vízhasználatnak tekintheti, amely plusz ötszörös vízkészlethasználati járulék-fizetés kötelezettségével járhat (ez a jelenlegi alapdíjat figyelembe véve 27,0 Ft/m 3 költségnövekedést jelenthet). A Megállapodás nyolc példányát koordinált aláírás céljából Zirc Város Polgármesteri Hivatala részére küldjük meg, Olaszfalu, Nagyesztergár, Dudar, és Bakonynána Polgármesteri Hivatalok részére egy-egy példány Megállapodást küldünk, az egyidejű áttekinthetőség/döntés érdekében. (Az aláírást koordináló önkormányzat részére a diagnosztikai vízbázisvédelmi terv egy eredeti példánya a KÖDU KÖVIZIG részéről korábban átadásra került, jelenleg a műszaki terv és terv-kiegészítés kivonatát küldjük meg CD adathordozón.) Kérjük a Megállapodás szíves áttekintését és elfogadását, valamint ezt követő aláírását. A Megállapodást a KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére társaságunknak 2010. június 30-ig kell benyújtania az elrendelés érdekében, kérjük ezen időpont lehetőség szerinti szíves figyelembevételét. Egyben kérjük, hogy a területen folyó engedélyezési eljárások, napi hatósági munka során az Önkormányzat a tervben foglaltak figyelembevételét (pl. településszerkezeti- és szabályozási tervekbe történő beépítés, engedélyezési eljárások) biztosítani szíveskedjen! A fenti védőterületekkel, illetve a vízművel kapcsolatos bármely kérdésben továbbra is készséggel állunk a Tisztelt Polgármesteri Hivatal rendelkezésére. Veszprém, 2010. június 3. Üdvözlettel: (: Kugler Gyula :) vezérigazgató Melléklet: 8 + 1-1 pld. a védőterületeinek/védőidomainak kijelölésével kapcsolatos megállapodástervezet, 1-1 pld. CD; tartalma: állapotértékelése, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve - kivonat az alábbi lista szerint: = állapotértékelése, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve című diagnosztikai tervdokumentáció - Műszaki leírás (, 2001.), = állapotértékelése, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve című diagnosztikai tervdokumentáció 3., 12/1., 12/2., 13/1., 13/2., 14/1., 14/2. sz. mellékletei - létesítmény térkép, topográfiai és kataszteri helyszínrajzok a lehatárolt védőterületekről (M 1:10.000, Schultz és Fiai Bt., 2003.), = Zirc 1. sz. vízműkút biztonságba helyezése - Műszaki leírás kiegészítés és helyszínrajzok a Zirc 1. sz. vízműkút hidrogeológiai B védőterületéről és védőidomairól (M 1:10.000,, 2009. november 23.).

C:\Hgv kvt Zirci vízbázisok - megállapo Név Beosztás Irszám Település Cím Ottó Péter Polgármester Úr 8420 Zirc Március 15. tér 1. Boriszné Hanich Edit Polgármester Asszony 8414 Olaszfalu Váczi M. u. 17. Szelthofferné Németh Ilona Polgármester Asszony 8415 Nagyesztergár Radnóti u. 58. Polt Ferencné Polgármester Asszony 8416 Dudar Rákóczi u. 19. Kropf Miklós Polgármester Úr 8422 Bakonynána Alkotmány u. 3.

Megállapodás amely létrejött Zirc Város Önkormányzata (8420 Zirc, Március 15. tér 1.), Olaszfalu Község Önkormányzata (8414 Olaszfalu, Váczi M. u. 17.), Nagyesztergár Község Önkormányzata (8415 Nagyesztergár, Radnóti u. 58.), Dudar Község Önkormányzata (8416 Dudar, Rákóczi u. 19.), valamint Bakonynána Község Önkormányzata (8422 Bakonynána, Alkotmány u. 3.), továbbiakban: Önkormányzatok, és a BAKONYKARSZT Zrt. (8200 Veszprém, Pápai út 41.) mint a vízműrendszer üzemeltetője, továbbiakban: Üzemeltető között, a (Zirc 1. és 2. sz. vízműkutak, és Zirc Reguly-forrás) védőterületeinek/védőidomainak kijelölésével kapcsolatban az alábbiak szerint: Előzmények: A BAKONYKARSZT Zrt. a Zirc kistérségi vízművet részvénytársasági formában üzemelteti. A vízmű üzemeltetésére 21.012/1979.I. számon kiadott 20.755/1998., 23.100/1999., 20.789/2000., 22.134/2000., 21.648/2003., 22.127/2003., 2.273/2006., 15.737/2007., 25.802/2007., 53.895/2008., 61.555/2009., 25.724/2010. számú határozatokkal módosított vízjogi üzemeltetési engedély van érvényben, engedélyes a BAKONYKARSZT Zrt. A ra vonatkozóan elkészült a védőterületek/védőidomok terve és az ennek megfelelő, birtokhatárokhoz igazodó lehatárolás. A vízbázisvédelmi tervet a BAKONYKARSZT Zrt. jóváhagyásra megküldte az illetékes vízügyi hatóságnak. A védőterületeket/védőidomokat elrendelő határozat kiadása érdekében a vízügyi hatóság részére szükséges egy megállapodás az Önkormányzatok és az Üzemeltető között, az ingatlanhasználati korlátozással kapcsolatos kártalanítás-, és a szükséges beavatkozásokkal/műszaki átalakításokkal kapcsolatos feladatok kötelezettségvállalására vonatkozólag. Ennek érdekében a felek jelen megállapodásukban az alábbiakat rögzítik: 1. Az Üzemeltető a Zirc kistérségi vízellátó rendszert részvénytársasági formában üzemelteti. A részvénytársaságon belül az adott vízellátó egységek a Részvénytársaság tulajdonában vannak, a Zirc vízbázisok (Zirc 1. és 2. sz. vízműkutak, valamint a Zirc Reguly-forrás) mint Zirc Város Önkormányzatának nevesített közművagyona. A védőterület/védőidom a vízmű szerves részét képezi, így annak megvalósítása a vízmű létesítésének/beruházásának része, összességében tehát a - helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényben megfogalmazott - vízellátási alapfeladatokhoz tartozik, és nem üzemeltetési jellegű költség. A Zirc kistérségi vízellátó rendszerrel összefüggő mindennemű értéknövelő felújítást és beruházást - így a korlátozással kapcsolatos kártalanítások és beavatkozások költségének kifizetését is - a BAKONYKARSZT Rt 38/2002 (XII.3) sz. Közgyűlési Határozata értelmében a tulajdonos önkormányzatok - pályázatok útján és/vagy - önkormányzati költségvetésből és/vagy - a mindenkori szolgáltatási díjakban, és vagy a - kártalanítás beruházás részeként történő elszámolhatósága esetén a BAKONYKARSZT Rtben vezetett közmű-amortizációs forrásból biztosítják.

2 Az Önkormányzatok a vízellátó egységen belüli érdekeltségi aránya a következő: Zirc 67,44 %, Olaszfalu 8,95 %, Nagyesztergár 6,51 %, Dudar 11,40 %, Bakonynána 5,70 %. /Megjegyzés: A Zirc kistérségi vízellátó rendszerről Borzavár és Porva (Pálihálás-puszta) települések részére eseti jelleggel történik vízátadás. Ezen települések alap-vízellátása a Pálihálási vízbázisról biztosított. A Pálihálási vízbázis védelmének terheit Borzavár és Porva települések - az erre vonatkozó 2009. évi megállapodás szerint - önállóan viselik. A Zirci vízbázisok védelmében Borzavár és Porva települések érdekeltségi aránya - az eseti jellegű vízátvétel miatt, valamint mert a saját vízbázis védelmének terheit 100 %-ban viselik - 0 %./ 2. A felek megállapodnak abban, hogy a védőterületeinek/védőidomainak kijelölésével, kialakításával járó költségeket (ingatlanhasználati korlátozások kártalanítási költségei, és a szükséges műszaki átalakításokkal, beavatkozásokkal kapcsolatos költségek) az érdekelt Önkormányzatok az 1. pontban felsorolt forrásokból és érdekeltségi arányban biztosítják. Amennyiben a védőterületek/védőidomok kijelölésével összefüggésben, az ingatlannal való rendelkezési jogot jelentős mértékben érinti a használati korlátozás, a kárigények bejelentése alapján a kárigények kielégítéséről Zirc Város Önkormányzata, Olaszfalu Község Önkormányzata, Nagyesztergár Község Önkormányzata, Dudar Község Önkormányzata, Bakonynána Község Önkormányzata gondoskodik, az előzőekben meghatározott arányban. 3. A védőterületek/védőidomok fenntartásával kapcsolatos költségeket a vízbázis vízjogi engedélyével a vízkivételre jogot szerzett engedélyes - BAKONYKARSZT Zrt. - viseli. Kelt..... Zirc Város Önkormányzata.. Olaszfalu Község Önkormányzata.. Nagyesztergár Község Önkormányzata.. Dudar Község Önkormányzata.. Bakonynána Község Önkormányzata.. BAKONYKARSZT Zrt. üzemeltető

Zirci 1.sz. vízműkút vízbázis biztonságba helyezése Műszaki leírás kiegészítés 1

A védőterület, védőidomok lehatárolása A Zirc 1.sz vízműkút vizében mért kismennyiségű trícium koncentráció azt jelzi, hogy a mélyfúrású kút vízadó rétegében kis mennyiségben 50 évnél fiatalabb víz is belekerül. Ebből a megfontolásból a lehatárolt hidrogeológiai védőidom felszíni vetületén szükséges a hidrogeológiai védőterület B zónájának kijelölése. A lehatárolt védőterületet a mellékelt 1:10000 léptékű helyszínrajzon ábrázoljuk. Mint a térképen látható, a védőterület a kúttól dél-délnyugati irányban mintegy 2300 m hosszúságban, és 800-900 m szélességben terül el. A védőterület felszíni kimetszése alatt helyezkedik el a hidrogeológiai védőidom B zónája. (lásd külön helyszínrajzon) A védőidom felső lapja értelemszerűen a felszín, az alsó síkja a -35 mbf szint, mely 417 514 m mélységben helyezkedik el a morfológia függvényében. Az öt éves elérési időt reprezentáló hidrogeológiai védőidom A zóna felszíni metszete a mellékelt védőidom helyszínrajzon látható. Az A zóna felső síkja a 300mBf szint, mely a kút környezetében az eocén agyagmárga és a kréta mészkő határszintje. A hidrogeológiai védőidom A zónájának alsó síkja megegyezik az előzővel, -35mBf. A hidrogeológiai védőidom A zónájának felső síkja 87-100 méterre van a felszíntől, míg az alsó sík 417-430 m távolságban. A külső védőidom palástjának vetülete a mellékelt védőidom helyszínrajzon van feltüntetve. A 180 napos elérési idővel számolt külső védőidom felső síkjának biztonsági okokból (mivel a kréta mészkőben lévő esetleges kavernákon a víz gyorsan áramolhat lefelé) szintén a 300mBf szintet jelöljük ki. A külső védőidom alsó síkja a -35mBf szint, mely a nyitott talp tengerszint feletti magassága alatt 2 méterrel helyezkedik el.. A külső védőidom felső síkjának felszíntől való távolsága 90-95 m, míg az alsó sík felszíntől való távolsága 417-425 m. Területhasználatok A kút környezetében a város belterületének délkeleti része található. Itt elsősorban üzemek települtek. Ezek régebben a helyi Bakony Termelőszövetkezethez tartoztak, jelenleg több kisebb cég használja telephelyéül. A cégek nem folytatnak környezetre veszélyes tevékenységet. Dél felé a város külterületén nagyobb részben legelők, kisebb részben szántók és erdők találhatók. Pontszerű szennyezőforrások a védőterületen nem ismeretesek. Hidrogeológiai védőterület használati korlátozásai A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó ingatlanhasználati korlátozásokat a kormány 123/1997.(VII.18.) számú rendelete szabályozza A hidrogeológiai védőterületet és védőidomokat érintő általános műszaki előírások és korlátozások (123/1997.(VII.18.) 13. (1) szerint) A hidrogeológiai védőidomokban és védőterületeken: 2

a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza b) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége, bb) 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe, bc) olyan lebomló anyag jut a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza. c) olyan vegyi anyaggal amely a vizet károsíthatja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni. d) a növénytermesztéssel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az milyen hatással van a védelemben részesülő vízre, okoz-e az károsodást benne. Csak olyan termesztési technológia alkalmazható, mely mellett a víz minősége nem károsodik e) önellátást meghaladó állattartás és víziszárnyas telep a B zónában megengedett, de a hulladék (trágya) kezelése és tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen. f) meglévő tárolóhelyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot - A VIZIG hozzájárulásával - csak úgy szabad tárolni, hogy fa) a tárolótartály állapota bármikor kívülről is ellenőrizhető legyen, vagy fb) az üzemeltető a VIZIG által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe g) a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tárolóhelyet - a VIZIG hozzájárulásával - úgy kell kialakítani, hogy ga) a tárolótartály kívülről bármikor ellenőrizhető legyen, gb) a tárolótartály olyan vízzáró falú teknőben vagy tartályban legyen, amely - meghibásodás esetén - a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja. h) a vízre veszélyes anyagot (pl. ásványolajterméket) szállító csővezetéket a területen - a VIZIG hozzájárulásával - akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres ellenőrzéséről és azt csőtörés esetére leállító automatikával látják el. Felszín alatti vízbázis B (50 éves elérési idejű ) védőterületre vonatkozó korlátozások: A területen a következő tevékenységek végzése TILOS: Ipar Erősen mérgező vagy radioaktiv anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Veszélyes hulladék lerakó létesítése, üzemeltetése Egyéb ipari szennyvizek szikkasztása Mezőgazdaság Hígtrágya és trágyalé leürítés 3

A kijelölt hidrogelógiai B védőterületen a fenti korlátozással érintett tevékenységet jelenleg nem tapasztaltunk. A területen a következő tevékenységek végzése új létesítménynél, tevékenységnél TILOS, a meglévő létesítménynél, tevékenységnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: Beépítés, üdülés Települési folyékony hulladéklerakó létesítése és üzemeltetése Ipar - Veszélyes hulladék ártalmatlanító Mezőgazdaság Növényvédőszer tárolás és hulladék elhelyezés A kijelölt hidrogelógiai B védőterületen a fenti korlátozással érintett tevékenységet jelenleg nem tapasztaltunk. Új vagy meglévő létesítménynél tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat illetőleg környezetvédelmi felülvizsgálat, illetvez ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: Beépítés, üdülés Lakótelep, új parcellázás, üdülőterület kialakítása Lakóépület csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetése Házi szennyvizek szikkasztása Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) Házikertek kiskertművelés Ipar Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Ásványolaj és termékei előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása 4

Veszélyes-hulladék üzemi gyűjtő Élelmiszer ipari szennyvizek szikkasztása hulladékaik tárolása Salak hamu lerakása Mezőgazdaság Növénytermesztés Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Műtrágyázás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre Szennyvízöntözés Növényvédőszerek alkalmazása Növényvédő szer kijuttatása légi úton Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap termőföldi kihelyezése Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Közlekedés - Üzemanyagtöltő állomás Egyéb tevékenység - Bányászat - A fedő, vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység A fenti tevékenységek közül a területen a következők tényleges gyakorlása tapasztalható: - Házi szennyvizek szikkasztása (ahol a csatornára nem kötöttek rá) - Házikertek, kiskertművelés - Növénytermesztés - Műtrágyázás - Növényvédőszerek alkalmazása A védőterületen a fentiekben fel nem sorolt tevékenységek végzése nem korlátozott. 5

A vízminőség védelem érdekében szükséges intézkedések és korlátozások a védőidomokban: A fenti általános irányelvek alapján a védőidomban - tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza - tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége. Fentieknek megfelelően a kijelölt védőidomot érintően az alábbi intézkedések szükségesek: A külső védőidom belül tilos: bányászat, a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység, új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: fúrás, új kút létesítése. A hidrogeológiai A védőidom belül új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: bányászat, új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: fúrás, új kút létesítése, a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. A hidrogeológiai B védőidom belül új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: 6

bányászat, fúrás, új kút létesítése, a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. 7

Sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése ZIRCI VÍZBÁZISOK Állapotértékelés Hidrodinamikai modellezés Belső, külső, hidrogeológiai védőterületek meghatározása Biztonságba helyezési terv Főtervező: Schultz és Fiai Tervező és Kereskedelmi Bt. Schultz Péter ügyvezető igazgató Diagnosztikai vizsgálatok tervezése és koordinálása Szennyezőforrások és területhasználatok térképezése Állapotértékelés Biztonságba helyezési terv készítése Biztonságban tartási terv készítése Alvállalkozók: Golder Associates (Hungary) Kft. Lontsák László project manager Hidrodinamikai modellezés Védőterület meghatározások Vizsgálati eredmények rajzi megjelenítése ForrásMonitor Bt Mádlné Dr. Szőnyi Judit project manager Nyomjelzési vizsgálat GEO-GENEZIS Műszergyártó és Kutató Bt. Sifter Gyula ügyvezető igazgató Lyukgeofizikai vizsgálatok Geodéziai mérések GEOPROSPER Kutató és Fúró Kft. Bogdán Győző fúrási üzletág vezető 1.sz észlelőkút kivitelezése Vízkutató Vízkémia Kft. Szakács Imre ügyvezető igazgató Vízminták kémiai vizsgálata 1

Tartalomjegyzék 1. ELŐZMÉNYEK...6 2. DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK...7 2.1 A vizsgálat célja...7 2.2 A vizsgálat tárgya...7 3. A VIZSGÁLT TÉRSÉG JELLEMZÉSE...8 3.1 A vizsgált terület lehatárolása...8 3.2 A terület rövid földrajzi jellemzése...8 3.2.1. Éghajlat...8 3.2.2. Morfológia...8 3.2.4. A vizsgált terület növényzete...9 3.2.5 Talajtakaró...9 3.3 Földtani és vízföldtani viszonyok...9 3.3.1 Földtani fejlődéstörténet...9 3.3.2 A vizsgált térség tektonikája...12 3.3.3 A tektonika és vízföldtan kapcsolata...12 3.3.4 A vizsgált területen található képződmények kőzettani és vízföldtani tulajdonságainak rövid leírása...13 3.3.5 A vizsgált terület vízföldtana...14 4. A VÍZBÁZIS JELLEMZÉSE...14 4.1 A Zirci vízbázis története és jellemzése...14 4.2 A vízbázisok műszaki adatai...15 5. KÖRNYEZETFÖLDTANI ÉRTÉKELÉS...16 5.1 Sekélykarszt...16 5.1.1 Sekélykarszt érzékenysége (Reguly-forrás vízbázis)...16 5.1.2 A Reguly forrás térségben végzett nyomjelzési vizsgálat...16 5.1.3 Területhasználatok a Reguly forrás környezetében...17 5.1.4 Potenciális szennyezőforrások a Reguly forrás környezetében...17 5.1.5 Vízminőség a fedőkarszton...17 5.2 Főkarszt...18 5.2.1 Főkarszt érzékenysége (1. és 2. Sz. termelőkút)...18 5.2.2 Területhasználatok (Zirc 1. és 2. sz. kutak térsége)...19 5.2.3 Potenciális szennyezőforrások a mélyfúrású kutak környezetében...19 5.2.4 A főkarszt vízminőségi viszonyai...19 6. HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉS...20 (.)...20 6.1 Bevezetés...20 6.2 Az elvi modell felépítése...20 Az utánpótlódási terület meghatározásának módszere, a számításokhoz használt szoftver bemutatása...21 6.3 Az alkalmazott numerikus modell leírása...21 6.3.1 A modell geometriája...22 6.3.2 Anyagjellemzők...22 6.3.3 Peremfeltételek és terhelések...23 6.4 Eredmények...24 6.5 Érzékenységvizsgálat...24 6.6 Következtetések, megjegyzések...28 Hivatkozások...29 7. A HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐTERÜLETEK (VÉDŐIDOMOK) SZÁMÍTOTT HATÁRAI...31 8. KOMPLEX ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS...31 A vízbázisok tényleges védőterülete határainak megállapítása...31 8.1 Reguly forrás vízbázis szerkesztett védőterülete...32 8.2 Az 1.sz. vízműkút szerkesztett védőterületei...32 2

8.3 A 2.sz vízműkút szerkesztett védőterületei...32 9. A VÍZBÁZIS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSI TERVE...33 9.1 A külső védőterületet érintő általános műszaki előírások...33 9.2. A külső védőterületre vonatkozó ingatlanhasználati korlátozások...34 9.3 A hidrogeológiai védőterületet érintő általános műszaki előírások és korlátozások (123/1997.(VII.18.) 13. (1) szerint)...36 9.4 Felszín alatti vízbázis A (5 éves elérési idejű ) hidrogeológiai védőterületre vonatkozó korlátozások:36 9.5 Felszín alatti vízbázis B (50 éves elérési idejű ) védőterületre vonatkozó korlátozások:...38 9.6 A vízbázis biztonságba helyezésével kapcsolatos feladatok...39 9.7 A védőterületek vizsgálatot igénylő használatai illetve tevékenységei...39 9.7.1 Reguly-forrás vízbázis...39 9.7.2 2.sz. mélyfúrású kút...40 9.8 A vízminőség védelem érdekében szükséges intézkedések és korlátozások...40 9.8.1 Reguly-forrás vízbázis...40 9.8.2 2.sz. mélyfúrású kút...40 10. A vízbázis biztonságban tartási terve...41 3

Függelékek jegyzéke 1.sz. 2.sz. Létesített észlelőkút műszaki dokumentációja Észlelőkút geodéziai adatai 3.sz. Vízkémiai vizsgálatok eredményei 4.sz. 1.sz. vízműkút műszaki dokumentációja, vízhozam és vízminőség adatai 5.sz. 2.sz. vízműkút műszaki dokumentációja, vízhozam és vízminőség adatai 6.sz. Reguly-forrás vízbázis vízhozam és vízminőségi adatai 7.sz. Nyomjelzési vizsgálat összefoglaló jelentése (külön fűzve) 4

Rajzi mellékletek jegyzéke 1.sz melléklet A vizsgált terület áttekintő topográfiai térképe M = 1: 20 000 2.sz. melléklet A vizsgált terület digitalizált térképe M = 1: 10 000 3.sz. melléklet Létesítmény térképek M = 1: 10 000 4.sz. melléklet A vizsgált térség alaphegység térképe 5.sz. melléklet A vizsgált térség földtani térképe 6.sz melléklet Földtani szelvények 7.sz. melléklet Vízminőség térkép 8.sz. melléklet Térségi csapadék idősor 9.sz. melléklet Vízbázisok észlelő kútjainak műszaki és vízföldtani adatai 10/1-5.sz. melléklet Hidrodinamikai modellezés rajzi mellékletei 11.sz. melléklet Védőterületek számított határai 12/1-2. sz. melléklet Védőterületek szerkesztett határai 13/1-2. sz. melléklet Szennyezőforrások területhasználatok áttekintő helyszínrajza 14/1-2. sz. melléklet Kataszteri térképek a védőterületek kijelölt határaival 5

1. ELŐZMÉNYEK A Kormány 3058/3581/1991. (XII. 9.) határozatával elfogadott rövid és középtávú intézkedési terv 19. tétele az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő. A célprogram kidolgozására a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot bízta meg. A KHVM 1995-ben előterjesztést készített a Kormány részére az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról. Az előterjesztés eredményeképp a Kormány határozatot hozott az ivóvízbázisokra vonatkozó célprogramról, (2249/1995.VIII. 31. Korm. hat.) mely szerint cselekvési programot, illetve intézkedési tervet kell készíteni a sérülékeny vízbázisok állapotfelmérésére (diagnosztikai vizsgálataira) vonatkozóan. A diagnosztikai vizsgálatok előkészítése céljából 1996-ban sor került a vízbázisok előzetes állapotfelmérésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából kormányzati beruházásként. A munkálatokat a VITUKI Rt. és az Aquarius Kft. koordinálásával a vízügyi igazgatóságok végezték, illetve végeztették el. A sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálatai pályáztatásának előzményeként 1996-ban megtörtént a vizsgálatokban részt vevő intézmények akkreditálása, valamint a munkákat koordináló Programiroda felállítása. 1997 évben megkezdődtek a diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére vonatkozó pályáztatások. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2000. évben közbeszerzéssel meghirdetett Zirci Vízbázisok diagnosztikai vizsgálataira vonatkozó ajánlatkérése, majd döntése alapján cégünk kapott megbízást fenti feladatok elvégzésére. Jelen dokumentáció a diagnosztikai vizsgálatok összefoglaló jelentését tartalmazza. 6

2. DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK 2.1 A vizsgálat célja Magyarország közüzemi vízellátását biztosító vízbázisok közül 500 -nál több sérülékeny földtani környezetben van. Ezekből származik a szolgáltatott ivóvíz 65%-a. Sérülékeny földtani környezetben az a felszín alatti víztároló képződmény van, melyet nem fed olyan vizet át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a felszínről a talajba szivárgó szennyező anyagokat. A vizsgálatok célja megvizsgálni ezeknek a vízbázisoknak és környezetüknek az állapotát, mely alapján ismeretté válik az aktuális szennyezettség, a potenciális szennyezőforrások léte és jellege, a vízbázis hidrodinamikai viszonyai. Az előzőek ismeretében meghatározhatók a biztonságba helyezés feladatai, nevezetesen a védőterületek határainak kijelölései és a különböző megítélést követelő belső, külső, A és B hidrogeológiai védőterületeken érvényesítendő ingatlan-használati korlátozások megnevezése, és a biztonságba helyezéssel és biztonságban tartással kapcsolatos konkrét feladatok, s azok ütemterve. 2.2 A vizsgálat tárgya A vizsgálat tárgya Zirc város vízbázisai, melyek közül kettő mélyfúrású kút, s a harmadik galériás forrásfoglalással lett kialakítva. A mélyfúrású kutak közül az 1.sz. kút a település délkeleti részén belterületen, míg a 2.sz. kút a várostól északra Kardosrét városrész mellett került telepítésre. A forrrásfoglalás a város délnyugati részén, a belterület határán fakadó Reguly forráson történt. 7

3. A VIZSGÁLT TÉRSÉG JELLEMZÉSE 3.1 A vizsgált terület lehatárolása Tekintettel arra hogy a vizsgálat tárgyát képező vízbázisok két hidraulikai rendszer részei, a lehatárolást mindkét esetben a modellezéshez szükséges térség figyelembevételével tettük. A mélyfúrású kutak a főkarsztrendszer megcsapolói, így a vizsgálandó területet a főkarsztrendszer északi térségének jelentős részére kiterjesztettük. A vizsgált terület Eplény, Lókút vonalától a Kardosrét, Borzavártól északra lévő zónáig terjed. A Reguly forrás vízbázis esetében a forrás vízgyűjtőjéhez tartozó sekélykarszt területét vizsgáltuk, mely a forrástól délnyugatra eső mintegy 2 km 2 -t magábafoglaló területrész. 3.2 A terület rövid földrajzi jellemzése Zirc a Magas -Bakony keleti részén egy 400 m tengerszint feletti medence nyugati peremén települ. Északi, nyugati és délnyugati irányból hegyek szegélyezik. (Szesztra hegy, Pintér hegy, Csengő hegy) A város belterületén délről északi irányban folyik a Cuha patak. 3.2.1. Éghajlat Az éghajlatra az átlagosnál hidegebb tél és hűvösebb nyár jellemző. Az átlagos évi középhőmérséklet 8-9C o. A tenyészidő (április-szeptember ) középhőmérséklete 15-16 C o. A lehullott csapadék országos viszonylatban magas. Az Északi - Bakonyban az uralkodó északnyugati széllel érkező felhők az északi részen lévő Magas-Bakonyban felemelkednek, és csapadékuk nagy részét leadják. A vizsgált terület átlagos csapadékmennyisége 800 mm/év. Ismerve az ez évi részadatokat is, megállapítható hogy a 2000.év valamint az idei év igen csapadékszegény volt. 3.2.2. Morfológia A vizsgált terület a Magas Bakony egyik legjelentősebb medencéje. A medence tulajdonképpen egy felföldnek is nevezhető, melyre Gyulafirátóttól Eplény északi határáig tartó emelkedőn jutunk. A medence déli szélét az Eplény Lókút közötti Papod vonulat 600 métert meghaladó magasságú 8

csúcsai képezik. A medence Eplénytő észak felé enyhén lejt. Az eplényi Kökényes domb alatt eredő Cuha patak észak felé tartva Porva és Csesznek közötti hegyeket áttörve jut ki a Kisalföldre. A várost övező magaslatok 70-100 méteres relatív magasságot érnek el, megközelítve az 500 mbf magasságot. 3.2.3 Vízrajz A földtani képződmények sajátos kialakulása folytán a térség igen gazdag forrásokban. A források táplálta patakok Zirc belterületén a Cuhába ömlenek. Hasonlóképp a Cuha a befogadója a Borzavár környéki, Pálihálás pusztai, a Pálinkaházi források vizeinek. Ugyanakkor a várostól délre a Csengő hegy déli oldalában eredő Királykút és Szarvas-kút vize Lókút felé veszi az irányát, a Gerence patak egyik legtávolabbi ágaként. 3.2.4. A vizsgált terület növényzete A térségben jelentős az erdők aránya. Egybefüggő mezőgazdasági területeket a várostól délre találunk a Cuha bal partján. Ezen a területrészen gabonát termelnek Olaszfalu környékén jellegzetes kultúrnövény a káposzta. Az erdők a magashegyi vegyes lombhullató erdők, jelentős bükkállománnyal. Az erdei fenyő foltokban nagy területet borít. A város belterületén 20 hektáros arborétum található. 3.2.5 Talajtakaró A talajtakaró az alapkőzet szerint alakul. A Csatkai Formáción soványabb kavicsos, könnyen kiszáradó talajokkal találkozhatunk, míg a mészköves, márgás kőzetek felett a vékony rendzinatalajok jellemzőek. 3.3 Földtani és vízföldtani viszonyok 3.3.1 Földtani fejlődéstörténet A földtani fejlődéstörténet, - melyet ismertetünk - nem korlátozódik csak a tárgyi vízbázisok környezetére, benne a Bakony hegység fejlődéstörténetét ismertetjük. A terület legidősebbnek tartott képződményei, az alaphegységi ópaleozoós diabáz és a valamivel fiatalabbnak tartott karbonátos agyagpala összlet, mely a hercini hegységképződés során kiemelkedett. A kiemelkedést követően jelentős részben lepusztult, s anyagát az ópaleozoós képződmények saali orogénben kialakult felszínére települő, - főleg diabáztörmelékből álló konglomerátum tartalmazza. A felső-permtől meginduló lassú süllyedéshez köthető az alpi üledékciklus képződményeinek megjelenése, amit a perm időszakban még terrigén törmelékes, sekélytengeri üledékek 9

jeleznek. Az oxidált, vörös színű üledékeket a perm végén helyenként zöldesszürke, folyóvízi, illetve alluviális deltafáciesű, a perm tenger előterében lerakódott képződmények, illetve a bepárlódó medencékben kialakuló superhalin környezetben keletkezett karbonátok, evaporitok váltják fel. A transzgresszió, vagyis a tengerelöntés a Bakony területén a triász időszak kezdetétől figyelhető meg, ami az egész triászban folyamatos, - annak eredményeként, hogy az oszcillációs mozgásokkal jelzett periódusok nem hoztak létre olyan jelentős kiemelkedést, ami lepusztulást okozhatott volna. A négy nagyobb triász fejlődéstörténeti szakasz közül az elsőben, a felső-anizuszi emeletig tartó folyamatos, lassú tengerelöntés révén általános elterjedésű képződmények sorozata jött létre. Már a szeizi alelemet homokköves-aleurolitos-karbonátos képződményei (Arácsi Márga Formáció) is tartalmaznak tengeri mollusca faunát. Az itt még főleg terrigén eredetű törmelék mennyisége lecsökken, és azt fokozatosan egyre karbonátosabb üledékek lerakódása váltja fel (Csopaki Márga Formáció). A karbonátos, sekélytengeri üledékképződés folytatódik, az anizuszi emeletben is, előbb evaporitos, sejtes dolomitok (Aszófói Dolomit Formáció) hiperszalin laguna fáciesében, majd fokozatosan kifejlődő bitumenes mészkőösszlet (Iszkahegyi Mészkő Formáció) sekély, nyíltvízi környezetében, mely ősföldrajzilag csaknem azonos a felette elhelyezkedő vastag dolomit összlettel. (Megyehegyi Dolomit Formáció). A felsőanizuszi emelettől megszűnik az eddigi egyveretű üledékképződés, kialakulnak a parttól távolabbi differenciáltabb üledékgyűjtők, - részben platform-dolomitképződéssel, részben a gyorsan süllyedő köztes területeken, medenceüledékek képződésével. A karbonátos platform tagozódása és a közben meginduló vulkáni tufaszórás (a Buchensteini Formációban) egyes kutatók véleménye szerint egy elhalt Tethys-tágulási kísérletet jelez. A bentonitosodott trachittufa rétegek, tűzköves mészkőrétegek litológiai felépítése sekélyvízi, árapály övi képződést igazol. Kádárta környékén a dolomitképződés egészen az anizuszi emelet végéig kitartott, míg a déli sávban (Litér környékén) a felső anizusziban az alpi kagylósmészkő erősen redukált rétegei fejlődtek ki belőle. Mint említettük, vulkáni tevékenység befolyásolta az alsóladini képződmények kifejlődését: a bentonitosodott trachittufákat (Buchensteini Formáció) és a tűzköves mészköveket (Nemesvámosi Mészkő Formáció). A tűzköves mészkövek felett gyakran újra tufás rétegek (Berekhegyi Mészk6 Formáció) vagy áthalmozott tufaanyagú, tufitos mészkőbetelepülésekből álló sekélyvízi üledékcsoport keletkezett. (Só1yi Márga, Füredi Mészkő Formáció). A harmadik periódusban a területre továbbra is a sekélytengeri üledékképződés volt jellemző, a tagolt felszín fokozatosan feltöltődik, az ún. "Alsóhalobiás márgában" a terrigén anyagok mennyisége megnövekszik, mely a tengermélység csökkenésére, a szárazföldi üledékszállítás növekedésére utal. Az alsókarni középső részére a terület annyira megemelkedett, hogy az árapály-övbe került. Az ún. "brachiopódás konglomerátum" képződése után a terület ismét süllyed, a vízmélység növekszik, nyugodt körülmények között lerakódott márgarétegek jönnek létre, melyre még a középső-karniban terrigén anyagban viszonylag szegény dolomitos összlet rakódik. A felső-karni legnagyobb részében, továbbra is sekélytengeri körülmények között igen változatos karbonátkőzetek (főleg márgák) keletkeztek. A negyedik periódus elejére (karni vége) a térszín kiegyenlítődött, hatalmas, egységes laguna alakult ki, amelyben igen nagy vastagságú, egyveretű homogén összlet keletkezett (Födolomit). A nagy vastagság az üledékképződéssel lépést tartó süllyedést jelez, amely egész kiterjedésében sekélytengeri kifejlődésű (algagyepek és egyéb sekélyvízi ősmaradványok), terrigén eredetű törmelékanyagot alig tartalmazó üledékeket eredményezett. A meginduló, lassú epirogenetikus süllyedés során a Födolomitot néhol erősen márgás, bitumenes sekélytengeri képződmények váltják fel (Kösszeni Formáció). Az összlet lemezes 10

rétegzettsége, finom eloszlású szervesanyag tartalma, mollusca-lumashellái, törmelékes ásványai a felső-triász üledékgyűjtő partvonalának eltolódását jelzik. A fődolomitra települt Dachsteini Mészkő képződésének sekélytengeri jellegét jelzik az oolitos betelepülések. A dachsteini típusú mészkő képződése egészen a liászig (júra időszak) eltartott (Kardosréti Mészkő Formáció), egészében egy homogén, nehezen tagolható összletet alkotva. A júra időszakban a sinemuri emelettől egyre osztottabbá válik az üledékgyűjtő aljzata, - egész kis távolságokon belül jelentősen eltérő képződmények jelennek meg. (Isztiméri Mészkö Formáció, Hierlatzi Mészkő Formáció.) A pliensbachi-toarci emelet határán meginduló süllyedés eredményeként nagyobb agyagtartalmú, mangángumós-mangánérces üledékek rakódtak le, "Ammonitico Rosso" fáciesű és bozitrás márgák, mészkövek keletkeztek (Tűzköves-árki Mészkő Formáció, Úrkúti Mangánérc Formáció, Kisgerecsei Márga Formáció, Eplényi Mészkő Formáció, Tölgyháti Mészkő Formáció). A további süllyedés hatására, a karbonátkompenzációs szint elérése után fokozatosan egyre kovásabb üledékek képződésével a radiolarit vált a domináns képződménnyé. A malmban meginduló ellentétes folyamat (emelkedés) visszafelé "megismétli" a felső-liászdogger fácieseket. Így jöhetett létre a kimmeridgei emeletben a toarci "ammonitico rosso" fáciesű képződményekhez hasonló kifejlődés ("felső ammonitico rosso", Pálihálási Mészkő Formáció), majd a titonban az alsóliászra némileg hasonlító sekélyebbvízi képződmények, melyek képződése a bath emelettől egészen a barrémi emelet végéig tartó folyamatos rétegsor részeiként átnyúlik az alsó-kréta alsó részébe. (Mogyorósdombi Mészkő Formáció, Szentivánhegyi Mészkő Formáció.) A barrémi és apti emelet között egy viszonylag rövid ideig tartó szárazulattá válás következett be a területen, ami az apti emelet végén kezdődő, az apti crinoideás mészkövek (Tatai Mészkő Formáció) keletkezését megszakító, és azt részben lepusztító, ciklus záró, nagy általános kiemelkedés kezdetét jelenti. A karsztosodó kőzetekre bauxit, illetve a középső-kréta üledékciklus kezdőtagjaként megjelenő édesvízi - csökkentsósvízi faunát tartalmazó munieriás agyagmárga (Tési Agyagmárga Formáció) települ. A Tési Agyagmárgával kezdődő, a Pénzeskúti Márga képződésével befejeződő üledékciklus általános süllyedést jelez. A kréta végi larámi orogén fázis hatására általános kiemelkedés, szárazulatra kerülés indult meg, aminek eredményeként területünkön egészen a középső-eocénig hiányoznak az üledékek. Az alsó-lutéciban meginduló középső eocén üledékciklust itt kezdetben szárazföldi - édesvízi - csökkent-sósvízi dolomitkavics, agyag, szenes-agyag jelzi, amelyek folyamatosan mennek át az eocén tenger délnyugati előrenyomulását követően sekélytengeri nummuliteszes mészkövekbe. A pireneusi fázissal a terület az eocén végére ismételten szárazulatra került, komoly üledékképződés egy ideig nem folyt rajta. Később az emelkedő területekről a folyók által elszállított és az üledékgyűjtőben felhalmozódott törmelékanyagból keletkezett az oligomiocén kavicsos - aleurolitos összlet, melynek elterjedését a veszprémi törés határozza meg: a törmelékes össz1et medencekifejlődése csak a Veszprémi -Séd-völgytól északra található meg. Jelentős hatásúak a stájer orogénhez kapcsolódó tektonikus mozgások is. Részint ehhez köthető a Várpalotai medence kialakulása, megsüllyedése, a tengeri, csökkentsósvízi miocén rétegek kialakulásának folyamata. A Várpalotai-medencében is az ó-stájer mozgásokat követő miocén transzgresszió (helvét tengerelöntés) nyomán fejlődött ki folyamatos miocén rétegsor. A helvét rétegek agyagos márgás képződményekkel kezdődnek (alsó molluscumos szint), majd bryozoás, lithothamnium gumós konglomerátum-homokkő sorozat következik. A felette települő torton képződmények eróziós diszkordanciával települnek a helvétre. Az alsó torton homok felett helyezkedik el az ismert barnakőszén telepes összlet. A szén felett homokos mészkőpadok jelentkeznek édesvízi mészkővel. A tortont diatómás palás agyag zárja. 11

A széntelepes összletre, amely már a torton emelet tengerének emelkedőszakaszában jött létre, eróziós diszkordanciával települnek a szarmata üledékek. A szarmata képződmények mélyebben tarkaagyagos, kavicsos, majd mészmárga és mészköves kifejlődésűek. Ezek mivel hasonlóak a felette települő pliocén kor pannon emeletének üledékeihez, nem különülnek el élesen attól. A pannonban a egy fokozatosan kiédesülő tenger üledékeivel találkozhatunk, melyek a vizsgált területen diszkordanciával települnek az alaphegységre. A pannon végére jellemző üledék a0z édesvízi mészkő. (Várpalota, Kádárta térsége) Az édesvízi mészkő már a térség szárazföldi jellegét igazolja. A pleisztocénban elsősorban (würmi) lösz, a holocénban lejtőtörmelék, allúvium, talajképződés jellemző. 3.3.2 A vizsgált térség tektonikája Az előző fejezetben a Bakony térségének fejlődéstörténetét tárgyaltuk. Jelen fejezetben a képződmények elrendeződését, megjelenési formáját vizsgáljuk, melyek a hegységszerkezeti mozgások (orogenezisek) formáltak. A terület tektonikai elemei nemcsak a földtani és morfológiai, hanem ezzel összefüggésben a hidrogeológiai viszonyokat is alapvetően befolyásolták. Az alaphegységi kőzetek pásztás elrendeződése elsősorban az alsókrétánál fiatalabb tektonikai fázisok (ausztriai, szubhercini orogén) eredménye, melynek hatására az eredeti üledékgyűjtő csapás irányára merőlegesen (a mai helyzet szerint ÉNY-DK-i irányban) eltolódtak, majd összepréselődtek. Az egymásnak ütköző paleozoós és mezozoós képződmények a Déli Bakony déli peremén és a Balatonfelvidéken, jellegzetes déli vergenciájú pikkelyes feltolódásokat hoztak létre. Legklasszikusabb példája e feltolódásoknak az ún. Litériáttolódási öv, de több kisebb pikkely is található még pl. Nemesvámos, Szentkirályszabadja, Kádárta, Hajmáskér környékén is. A létrejött DNY-ÉK irányú torlódásos pikkelyek, hosszanti törések, és az arra közelítőleg merőleges (DK-ÉNY-i) transzkurrens jellegü törések rendszerei a későbbi orogén fázisokban is gyakran fe1újultak, miközben új törések is keletkeztek. A kréta időszak utolsó harmadában a Bakony egy része és környéke kiemelkedett, és erősen lepusztult. Különösen a permek emelkedtek ki. A hegység középső részén a fiatalabb júra és kréta képződmények a süllyedék centrumában megmaradtak, északról és délről az idősebb triász képződmények övezik azokat. A júra és kréta képződmények meglehetősen összetöredeztek, s kisebb-nagyobb magasságban elvetődtek. Települési viszonyaikat csak részletes feltárások alapján lehet pontosítani. 3.3.3 A tektonika és vízföldtan kapcsolata Vízföldtani szempontból alapvető fontosságú a fent vázolt tektonikai szerkezetek, és a hidrogeológiai tulajdonságok kapcsolata. Az említett szerkezeti elemek két fő csoportja, vízföldtani paramétereikben is eltérők. A hosszanti törések, melyek általában kompressziós, feltolódásos, zárt szerkezetűek, gyakran agyagos-márgás hasadékkitöltéssel; rosszabb vízvezetési tulajdonságúak, mint a viszonylag nagy vertikális és horizontális elmozdulású, nyíltabb lazulásos szerkezeti elemek, melyekhez gyakran csatlakoznak, széles, zúzott, sokszor breccsás zónák. Általában a többször felújult fiatalabb vetők vízvezetőképessége a legnagyobb, mert bennük alakulhattak ki erősen zúzott részek, és utólagos agyagos kitöltődésük is ritkább, illetve kevésbé jelentős, mint az idősebb töréseknél. A neotektonikus szerkezetek nagyobb 12

vízszállítóképességét bizonyítja az a tény is, hogy a karsztvízszint térképeken a karsztvízdomborzat illeszkedik ezekhez a szerkezeti elemekhez. A bonyolult tektonikai felépítés eredményezheti azt, hogy a törésrendszerekben a vetők mentén eltérő vízvezetőképességű kőzetek érintkeznek. 3.3.4 A vizsgált területen található képződmények kőzettani és vízföldtani tulajdonságainak rövid leírása Zirc a Magas-Bakonyban található, s mint a földtani térképen látható, az alaphegység a felszínen kréta időszaki üledékek formájában jelenik meg. A vízfeltáró fúrások ezeket a rétegeket átfúrták, s alattuk júra és triász üledékek helyezkednek el. A legidősebb feltárt réteg a felső triász legfelső részén képződött Dachsteini mészkő, mely folyamatosan vált át a hasonló kőzetkifejlődésű de már jura időszaki Kardosréti Formációba. A dachsteini mészkő és a Kardosréti mészkő a legnagyobb tömegű kőzet a vizsgált területen. Többféle kőzettani változatuk ismert, de a leggyakoribb a fehér, világosszürke finomkristályos, többnyire kalcitpikkelyes szerkezet. Míg a Bakony legnagyobb felszíni elterjedésű üledéke a fődolomit cukorszövetű, gyakran a törések mentén porlódó kőzet, amelyben igen gyakran az aprózódás, a repedéshálózat olyan mértékű, hogy benne a víz látszólag egyenletesen szivárog, s az összlet pórusvíztárolóhoz hasonlóan viselkedik, - addig a jóval erősebben karsztosodott Dachsteini mészkőben kialakult nagyobb vízjáratok gyorsabb leürülést okoznak. Mivel a kőzettestet egyenletesen átszövő repedéshálózatnak itt jóval kisebb a vízszállító szerepe mint a fődolomitnál, így a vízmozgás a törési zónában folyik elsősorban. A Dachsteini Mészkő és a Kardosréti Mészkő Formációban mind víznyelők, mind nagyobb barlangok kialakulhatnak, addig a fődolomitnál karsztjelenségek inkább csak az állékonyabb kőzetminőségű szakaszokra jellemzők, de ott is csak ritkán. A Kardosréti Mészkőre a vizsgált területen a Pisznicei Mészkő Formáció települ, mely már vöröses színű, s a crinoidea váztöredékek mellett Foraminiferákat és Brachiopoda töredékeket is tartalmaz. A két képződmény átmenete megfigyelhető a Zirc Zt. 61 jelű fúrásban 407 m körüli mélységben. A júrában a felsoroltakon túl még igen sok földtani kifejlődés ismert, de ezen képződmények vízföldtani jelentősége a Bakony egészét nézve meg sem közelíti a triász képződményekét, amiben nemcsak a korlátozottabb vízvezetőképességnek, hanem az igen hézagos, viszonylag vékony kifejlődésüknek is szerepe van. A felső liász rossz víztároló mangángumós mészkövek, márgák, mangánkarbonátos agyagmárgák vízföldtani szerepe alárendelt. Nem sokkal jelentősebbek a változatos kifejlődésű lemezes vagy gumós agyagos, márgás mészkövek, vagy a viszonylag vastag radiolaritos-tűzköves képződmények sem. Előfordul, hogy ezek a fökarsztvíztároló rendszerétől vízzáró képződményekkel elszigeteltek, de a nem izolált rögök is ritkán karsztosodtak, s így vízföldtanilag nem jelentősek. A kréta időszak üledékei a területen hidrogeológiai szempontból már jelentősebbek, mivel önálló fedőkarsztrendszert alkotnak. Ugyanakkor viszonylag kevés jól karsztosodó kőzetet tartalmaznak. A kréta képződmények összvastagsága Zirc térségében 100-150 m körüli. A vékony (~ 50 m), de jó víztárolóképességű kőzeteket (apti crinoideás mészkő és albai pachyodontás, orbitolinás, táblás mészkövek, - Tatai, illetve Zirci Mészkő Formáció) nagy vastagságú, vízzáró képződmények izolálhatják egymástól és a főkarsztvíztárolótól is. (biancone márga agyagosabb szintjei, a munieriás Tési Agyagmárga Formáció és a turriliteszes Pénzeskúti Márga Formáció) Ez a felépítés elvileg több elkülönülő karsztvízemelet létrejöttét eredményezheti. 13

Zirc térségében a kréta képződmények több kisebb - nagyobb rög formájában figyelhetők meg, és a rögök elvetése következtében foltokban hol a Zirci Mészkő Formáció, hol a Tési Agyagmárga Formáció kőzetei képezik a felszínt. Azokban a rögökben melyek lezökkentek, harmadkori üledékek képezik a felszíni, felszín közeli rétegeket. Ezek között vannak az eocén korból, mint pl. Zirc délkeleti részén és Olaszfalun a Tatabányai Formáció agyagos márgás rétegei, valamint a Szőci Mészkő Formáció Nummuliteszes mészköve, és az oligocén és miocén kor határán képződött törmelékes összlet, a Csatkai Formáció. A Csatkai Formáció a Cuha jobb partján Zirc középső és északi részén, Kardosréten, valamint az Eplény és Zirc közötti sík terület nagy részén alkotja a felszíni képződményeket. 3.3.5 A vizsgált terület vízföldtana A vizsgált terület vízföldtani viszonyait vízvezető és vízzáró képződmények egymáshoz való kapcsolatrendszere határozza meg. A térség fő víztározója a felső triász fődolomit, dachsteini mészkő és az alsó jura (kardosréti) mészkő. Az említett képződmények tárolják az ún. főkarsztvizet. A karsztvíz szintje az utánpótlás és megcsapolások függvényében 130-170 mbf. szinten ingadozik, mely felszíntől 210-250 m mélységet jelent. A főkarsztvízből nyeri vizét a Zirc-1 és Zirc-2 sz. mélyfúrású kút. A főkarsztvíz utánpótlását nagyrészt azokról a környező területekről nyeri, ahol a felső-triász, a júra és az alsó kréta vízvezető képződmények a felszínre jutnak, de a karsztvíz oldalirányú utánpótlást is kap délről, Veszprém -Gyulafirátót irányából a folyamatosan elhelyezkedő fődolomiton keresztül. A vizsgált terület másik fontos víztárolója a középső-kréta Zirci Mészkő Formáció, (Rudistás mészkő) mely önálló vízemeletet képez az alatta települő vízzáró muniériás agyag következtében. Ezt a vízemeletet fedőkarsztnak nevezzük. A Rudistás mészkő erősen karsztosodott, benne jelentős repedéshálózat alakult ki. Mivel viszonylag vékony, a szerkezeti mozgások következtében létrejött elmozdulások miatt elkülönült tömbökben jelenik meg, melyek általában önálló vízrendszert képeznek, de esetenként kimutatható a vízátadás a tömbök között. Ebből az összletből több forrás táplálkozik, ilyen a város déli részén lévő ún. Tsz. forrás, a Kakashegyi forrás, a nyugati oldalon a Pálinkaház-puszta melletti forrás, a Cihelka forrás és a vizsgálat tárgyát képező Reguly-forrás vízbázis is. Ezeknek a forrásoknak a vízjárása erősen csapadékfüggő a viszonylag kis víztározóképesség miatt. 4. A VÍZBÁZIS JELLEMZÉSE 4.1 A Zirci vízbázis története és jellemzése Zirc város közüzemű vízellátását 1940-es évek végén alapították, mikor a város DNy -i szélén fakadó, jelenlegi vizsgálatunk tárgyát képező Reguly forráscsoportot aknákkal foglalták. A forrás foglaláskori maximális vízhozama 1600-1800 m3/nap volt. A vízhozamban tapasztalt ingadozás miatt 1966-ben megkísérelték egy közeli másik forrás foglalását, mely eredménytelen maradt, a forrás eredeti vízhozama lecsökkent. 1968 -ban a VITUKI végzett kutatást a vízbázisok bővítése érdekében a Zirc és Nagyesztergár közötti területen. Megállapítást nyert hogy a források foglalásával érdemben nem lehetséges a 14

vízbázis-kapacitás növelése, az csak a mélyen elhelyezkedő főkarsztvíz megcsapolásával biztosítható. A megoldás lehetőségére a közeli Dudari szénbányában történt vízbetörés hívta fel a figyelmet, mikoris a 280-340 mbf szinten települt kréta időszaki Zirci Mészkő Formációból 2m 3 /perces vízbetörést kaptak. A fenti elképzelés 1972-ben realizálódott, mikor a Várpalotai OFKFV a Cuha patak völgyében a városi strandfürdő mellett elkészítette az 1.sz. vízműkutat. A kút talpmélysége 420 m volt, s a megütött főkarsztvíz nyugalmi szintje 220 méterrel a felszín alatt 177 mbf. magasságban jelentkezett. A vízigények további növekedése és a tartalékképzés indokaként 1987 évben a várostól északra Kardosrét mellett elkészült szintén az OFKFV kivitelezésében a Dunántúl legnagyobb talpmélységű vízműkútja az 503 m mély 2.sz. kút. Itt a főkarsztvíz 200 m mélységben 173.7 mbf szinten jelentkezett az építés idején 1987-ben. 4.2 A vízbázisok műszaki adatai A Zirc 1.sz vízműkút 1972 évben készült, vízjogi létesítési engedély száma 20383/1/1971. Vízikönyvi száma: Cuha IX /99. Kataszteri száma K-5. A fúrás közben elért mélység 420 méter volt. A fúrás felszíntől 13,8 m-ig a pleisztocén, 69,4 m-ig az oligomiocén, 90,6 m-ig az eocén, 155 m-ig a felsőkréta, és a 420 méteres talpig a júra képződményeket harántolta. A fúrásszelvény részletes leírása a 4.sz függelékben található. A kút a Dunántúli Középhegység ún. főkarsztvizét termeli. A kútban a termelőcső 419/411 mm átmérőjű acélcső, mely 311,9 m -ig van elhelyezve. Innen a 420 méteres talpig a szelvény nyitott a júra mészkőben. A vízbeszerzés a nyitott szelvényből történik. A fajlagos vízhozam az építéskor 730 l/perc/m volt. A kút nyugalmi szintje a regionális karsztvíz változásának függvényében alakul, terep alatt 220 m körül. A kútból jelenleg 1200-1300 l/perc hozamot termelnek. A hozam mértékét limitálja az a tapasztalat, hogy nagyobb igénybevételnél a vízzel apró kőzetszemcsék is kiöblítődnek a furatból. A Zirc 2. sz. vízműkút 1987 évben készült a város északi határában, Kardosrét mellett a Cuha bal partján. A vízjogi létesítési engedély száma: 20.539/1986. A kút kataszteri megjelölése K-6. A fúrás közben elért mélység 503 méter, a kutat a jelzett mélységig lecsövezték. A rétegsor szerint 1 m holocén feltalaj alatt végig a talpig a Dachsteini mészkő volt a kőzetalkotó, mely 238 méterig az alsó júra, ez alatt pedig a felső triász korban képződött. A kút a Dunántúli Középhegység főkarsztvizét termeli. A kútban 508/490 mm-es rakattal zárták ki a felső 63 méteres szakaszt, majd 419/403 mm-es acélcsövet építettek be 356 m mélységig. Innen a talpig nyitott a szelvény. A vízbeáramlás a nyitott szakasz felső zónájából valamint a 250-350 m közötti szűrőzött szakaszból történik. A hasított kiképzésű szűrőzött szakasz már 129 méternél kezdődik, dacára annak hogy a nyugalmi vízszint csak 200 m mélységben jelentkezett. A kútból az építéskor a kivitelező öt és fél méteres leszívással 660 l/perc hozamot termelt, jelenleg 400 l/perccel üzemeltetik a kutat. A visszatöltődésből számolt transzmisszibilitás 75 m 2 /d -nak bizonyult. A kitermelhető fajlagos vízhozam 130 l/perc/m.. A kút nyugalmi vízszintje jelenleg a felszíntől mért 190-192 m körül ingadozik. Reguly forrás vízbázis a település délnyugati részén található. A területen több forrás fakad, melyből a legnagyobbat foglalták egy 1200 mm átmérőjű aknával. A források leszálló források, - a felszínen foltokban meglévő Zirci mészkőben tárolt vizet (sekélykarszt) vezetik ki a tározóréteg megszűnésekor, a fekü márga felszíni megjelenésének vonalában. Az aknából K 180-X 15

búvárszivattyú emeli a vizet a gépházba. Az aknán lévő túlfolyó a vízmű mellett folyó Malomárokba ürít. A forrásból átlagban 1000 l/perc vizet emelnek ki. Hosszan tartó szárazságot követően a víz szintje az aknában lesüllyed, s csak mérsékeltebb kapacitással lehet üzemeltetni a szivattyút. 5. KÖRNYEZETFÖLDTANI ÉRTÉKELÉS A környezetföldtani értékelés a víztározó kőzetekben tárolt rétegvíz, karsztvíz felszíni szennyeződésnek való kitettségét, érzékenységét vizsgálja és jellemzi. Mivel a zirci vízbázisok két egymástól független víztározóból nyerik vizüket, így környezetföldtani értékelésüket is ennek megfelelően tesszük. 5.1 Sekélykarszt 5.1.1 Sekélykarszt érzékenysége (Reguly-forrás vízbázis) A Reguly forrás vízbázis a többi környékbeli forráshoz hasonlóan a Zirci Mészkő Formáció üreges karsztosodott mészkövéből nyeri vizét. A vizet a mészkő alatt települő Tési agyagmárga Formáció duzzasztja fel. A Zirci Mészkő Formáció Zirc nyugati részén és az azt övező területeken a felszínen található, csak néhány méter pleisztocén és holocén üledék által borított. A mészkő egyes területeken teljesen fedetlen, s helyenként víznyelők is kialakultak bennük. A felszíni szennyezések a vékony fedőn alig szűrve, illetve megkötődve jutnak az üregrendszerekkel átjárt mészkőbe, ahol gyorsan áramolva mozognak az erózióbázis felé. Megállapíthatjuk hogy a Zirci Mészkőben mozgó és a forrásokat tápláló fedőkarszt rendkívül érzékeny a környezeti hatásokra. 5.1.2 A Reguly forrás térségben végzett nyomjelzési vizsgálat A sekélykarsztban áramló víz mozgási sebességének megismerése céljából a forrás vízgyűjtőén nyomjelzési vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatot a Forrásmonitor Bt végezte, a vizsgálatról készült jelentést a függelékben mellékeljük. A vizsgálatok alapján kiderült hogy a Jobbágyok legelője terület északnyugati részén található víznyelőbe került folyadék leggyorsabb áramlási pályára került részecskéi a 750 méterre lévő Reguly forráshoz másfél óra alatt odaértek. Ezt követően több beérkezési maximum volt észlehető az áramlási pályák eltérő tulajdonságai miatt. A vizsgálatok egyértelművé teszik, hogy a víznyelő közvetlen környékét fokozott védelem alá kell venni. A nyomjelzési vizsgálatok alapján az állapítható meg, hogy a felszínre került csapadék a leghosszabb tartózkodási időt a feltalajban tölti, mely függ a talaj típusától és vastagságától. Megállapíthatjuk, hogy ennek ismeretében a Reguly-forrás vízgyűjtőterületét a külső védőterület kategóriájába kell sorolni. 16

5.1.3 Területhasználatok a Reguly forrás környezetében A területhasználatokat az érintett terület vonatkozásában, a vízbázis utánpótlási területén vizsgáljuk. A Reguly forrás utánpótlási területe a morfológiai viszonyok, alapján meghatározható. Jelentős tényező a Malom patak medre, mely bevágódott medrével leválasztja az északi, nagyrészt beépített területeket. E területrész beszivárgó vizei a Reguly forráscsoport északi, a patak bal partján fakadó források által csapolódnak meg. Az utánpótlási terület a Malom patak, majd a Bakonybélre vezető út mentén húzható meg a Kőkapu melletti erdősávig, majd az itt délkelet felé vezető földúton a 478,5 mbf pontig. A vízgyűjtő keleti határa a Nagy-Földek szántókon át a 449,6 és 434,9 mbf pontokat érintve köthető vissza a vízbázis belső védőterületének keleti széléhez. A lehatárolt terület, vagyis a Reguly-forrás vízbázis utánpótlási területének kb. 30% -t szántók, 70%-t legelők borítják. Legnagyobb területrész a Jobbágyok Legelője, mely a város rekreációs területe, pihenő, kirándulóhely. 5.1.4 Potenciális szennyezőforrások a Reguly forrás környezetében A Reguly-forrás vízbázis vízgyűjtőterületén a szántókon végzett talajerő pótló trágyázás, műtrágya kihelyezés folyamatos nitrogénterhelést jelent a felszínalatti víznek. Hasonló problémát okozhat a növényvédőszerek használata. A szántók nagy része a vízbázis közelében, 500 m távolságon belül található. A Jobbágyok Legelőjén is ismeretesek szennyezőforrások. Bejárásaink alkalmával tapasztaltuk, hogy a területen ma is szarvasmarhák rendszeres legeltetése folyik. Számuk tízes nagyságrendű. Ezen kívül - jó megközelíthetősége és viszonylagos elhagyatottsága folytán illegális hulladéklerakás kedvelt helyszíne. A kritikus víznyelő közvetlen környezetét is szemétlerakásra használják. 5.1.5 Vízminőség a fedőkarszton A fedőkarszt vízminőségére a felszíni környezettel való szoros kapcsolat nyomja rá a bélyegét. A vékony fedőréteg, a rövid elérési idők következtében a felszíni hatások érvényesülnek. A Reguly forrás vízbázis vízminőségéről a hetvenes évektől dolgoztuk fel az adatokat. A hetvenes--nyolcvanas években a nitráttartalom 10-15 mg/l között ingadozott. A víz érzékenységét bizonyította, hogy 1988. 04. 29 -i méréskor 63,1 mg/l nitrát volt jelen, némi Faecal colival együtt, mely mintavétel valószínűleg egy tavaszi felhőszakadást követett, s az említett anyag illetve baktériumok bemosódtak a karsztba. Hasonló kiugró érték jelentkezett 1990 február 6-án, mikor a szokásosnál tízszer több, 148 mg/l klorid volt kimutatható, magas baktériumszám kíséretében. A klorid ily fokú növekedése vélhetően a vízgyűjtőre helyezett és fel nem használt útszórásra szánt só bemosódásából keletkezhetett. 17

A nitráttartalom változását figyelve megállapítható, hogy a víz nitrátkoncentrációja a kilencvenes évektől lassú növekedésnek indult, egyre többször haladta meg a 20 mg/l-t. Mára az analízisek 23-25 mg/l stabil nitrátértéket regisztrálnak, és a baktériumszám a víztározó nyitottsága miatt folyamatosan a szabványértéknél kissé magasabb baktériumszámot mutat, ami törvényszerű. A vízminőségi vizsgálatok adatlapjait a Függelékben dokumentáltuk. 5.2 Főkarszt 5.2.1 Főkarszt érzékenysége (1. és 2. Sz. termelőkút) A főkarsztnak nevezzük a középhegységnyi rendszert alkotó összefüggő karsztvizet, mely Zirc térségében a triász és alsó júra karbonátos képződményekben tározódik, a felszíntől 200 m körüli mélységben, 180-190 mbf körüli szinten. A főkarsztvizet tároló rétegek felett változó elrendezésben vízzáró képződmények sorozata ismert. A főkarsztvíz felszíni szennyeződésének a lehetősége a térségben csak a júra és triász rétegek felszíni kibúvásainál valószínűsíthető. A vastag kréta márgarétegek, az eocén agyagok, az oligo-miocén törmelékes összlet aleuritjai védelmet biztosítanak a mélyen alattuk települő, a főkarsztvizet tároló rétegösszletnek. A védettség próbája céljából létesítettük az 1.sz. termelőkút mellett a 65 m talpmélységű észlelőkutat, mely a fedő eocén összlet tulajdonságait és a benne lévő víz hidraulikai és vízminőségi viszonyait volt hivatva feltárni. A fedő összletben önálló rétegvíz alakult ki, melynek szintje -6-7 m között ingadozik. Az agyagos, finomhomokos képződmény vízleadó képessége alacsony, fajlagos vízhozama 3 l/perc/m. A tárolt víz minőségét tekintve igen kedvezőnek bizonyult, a nitráttartalom nem haladta meg a 12 mg/l értéket. Az oligomiocén összlet jellegzetessége hogy források fakadnak benne, tehát a beszivárgó csapadék (mely a szennyezést szállítja) nem jut le a főkarsztba, hanem a vízzáró rétegpadokon a felszínre jut. A mélykarsztnak mint említettük vannak olyan területei is, ahol nincs védettsége. Ilyen terület a Zirctől északra lévő Pintér hegy környéke ahol az alsó- júra dachsteini típusú liász mészkő a felszínen van. Ennek a zónának a keleti szélén helyezkedik el a 2. sz. termelőkút. A kút rétegsorán látható, hogy védelmet biztosító fedőréteg gyakorlatilag nincs. 0-10 m között agyagos mészkövet írtak le, mely a Cuha ártéri üledékéből a mészkőre települt iszapos hordalék. Megjegyzendő hogy a mészkőre a szélárnyékos helyeken változó, 5-10 m vastagságot is elérő lösztakaró települt, mely szennyezésmegkötő szerepe nem elhanyagolható. Hasonlóképp igen érzékeny a főkarszt Borzavár térségében, ahol a felső-triász Dachsteini mészkő rétegei a felszínen, felszínközelben találhatók. A jelzett képződmények felszíni elterjedése az 5.sz. mellékleten dokumentált földtani térképen figyelhető meg. 18

5.2.2 Területhasználatok (Zirc 1. és 2. sz. kutak térsége) A mélyfúrású kutak közül az 1.sz kút térségében a területhasználatok ismertetésére nem térünk ki, mivel a vízrekesztő fedőrétegek megfelelő vastagsága miatt a külső és hidrogeológiai védőterületek kialakítása nem szükséges. A 2.sz kút védőterülete a kúttól nyugatra esik. Az utánpótlási területen a területhasználatok zöme erdő, de Borzavár közelében, a hidrogeológiai védőterület B zónájának végén szántóterületeket is találunk. 5.2.3 Potenciális szennyezőforrások a mélyfúrású kutak környezetében A 2. sz. kút mellett folyik a Cuha patak. A patak medréből vízátadás nem volt kimutatható, de a mérések hibahatárán belül nem lehet kizárni kisebb mennyiségű vízátadást a karsztba. A Cuha patak vízminőségét a kút szelvényében befolyásolhatja a városi szennyvíztelepről kikerülő tisztított szennyvíz. A kúttól nyugatra mintegy 100 méterre lévő Kardosréti temetőkert is potenciális szennyezőforrás. A sírgödrök a mészkőre települt löszbe mélyültek A kardosréti sírkert részben a kút külső védőterületén helyezkedik el. A temető a Pintér hegyet északról övező Pintér árok mentén található. A temető területén a lösz észak felé vastagodik. A temető északi szélén lévő út tipikus löszbevájt mélyút, ahol a lösz vastagsága az 5 métert meghaladja. A temető déli oldalán, - mely a védőterületre esik - vékonyabb lösz vastagsággal számolhatunk.. 5.2.4 A főkarszt vízminőségi viszonyai A főkarsztvíz (mélykarszt) minősége a főkarsztvizet tároló kőzet felszíni kapcsolatainak függvénye. Abban az esetben, ha a karsztvizet tároló kőzet a felszínre kifut, vízzáró fedő nem fedi, a szennyezés lehetősége adott. Szerencsés esetben ha nincs szennyező forrás a víz minőségben nem történik károsodás. Zircen az 1.sz. mélyfúrású kútnál a főkarsztvíz tározója kréta és harmadkori rétegekkel fedett, védelme megfelelő, - a víz nitráttartalma alacsonyabb, 10-12 mg/l érték körül ingadozik. Ez az érték már kissé több a mélykarszt térségi alapértéknél, mely 10mg/l alatt van. A város északi határában lévő 2.sz. kút nyitott karszton található. A nyitott karszt a kúttól nyugat felé folyamatosan kimutatható. Keletre a közeli Kardosrét kistelepülés már az oligomiocén törmelékes összleten települt. A kút környezetében a nyitott alsó-kréta karszt felszínét erdők borítják. A nitrát növekedést okozó szennyezés nem történt, mivel a kút vízének nitráttartalma 6-7 mg/l körül mozog. Negatívumként értékelhető, hogy a kútban időnként magas baktériumszám mutatható ki, ami következik a karsztvíztároló nyitottságából. A kút sérülékenységét befolyásolhatja a rosszul megtervezett kútszerkezet. A felszínen beszivárgó víz szűrőkhöz történő gyors eljutását okozhatja a csak -59 méterig elhelyezett védőcső-rakat 19

feltételezett hibás palástcementezése, s a szűrőcső még a háromfázisú zónában megkezdett perforációja. A térségben ismereteink szerint a főkarsztvíz minősége kedvező. Magasabb nitráttartalom Eplény térségében mutatható ki. A most létesült mélyfúrású kút vize 27 mg/l nitrátot tartalmazott Ez közel azonos a Zirci fedőkarszt nitrátkoncentrációjával. A magas nitráttartalom itt azzal hozható összefüggésbe, hogy a községi kút víztározó rétegei a község területén a felszínre kifutnak, s a szennyeződés lehetősége fennáll. 6.1 Bevezetés 6. HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉS (.) A zirci vízmű biztonságba helyezése céljából végzett diagnosztikai vizsgálatok célja a vízbázis védőidomainak megtervezése. A vonatkozó 123/1997. kormányrendeletben foglalt védőövezetek és védőidomok meghatározása a vízmű különböző elérési időkhöz számított utánpótlódási területeinek lehatárolásán alapul. Az utánpótlódási területek alakjának meghatározása a szivárgás-hidraulika elméletét és módszereit, az ezeken alapuló eszközöket használja fel. 6.2 Az elvi modell felépítése A vízkivétel alapvetően két mélyfúrású, a főkarsztvízre szűrőzött termelőkútra (I. sz. kút a zirci strandtól délre, ill. II. sz. kút a várostól északra, Kardosréten), valamint, tartalékként, a Zirc déli peremén fekvő Reguly-forrás vízhozamára alapul (Schultz 2000). A tervezés alapjául a két karsztvízre szűrőzött termelőkút esetében a terület viselkedését hidrogeológiai szempontból jellemző numerikus modell szolgál, amellyel a számított piezometrikus nyomásmezőből és a vízföldtani felépítést tükröző anyagjellemzőkből, valamint a modellezett terület széleit jellemző peremfeltételekből meghatározhatók az adott elérési idejű utánpótlódási területek A modellezett térrész lehatárolása a rendelkezésünkre álló információk (földtani térkép [Schultz 01] és szelvény [Schultz 02], karsztvízszint térkép [Schultz 03], szennyeződés-érzékenységi térkép, morfológiai térkép, lejtőkategória térkép [Kneifel 01], valamint a helyszíni bejárások tapasztalatai, kútadatok [VITUKI 01, Bakonykarszt 01, KÖVIZIG 01] és az előzetesen várt, majd több számítási lépésben megismert utánpótlódási területek alakja) függvénye volt. A modellezett területet porózus közegként vettük figyelembe (ezt a feltételezést a modellhez kapcsolódó bizonytalanságok tárgyalásánal részletesebben is kifejtjük). 20

A terület földtani felépítése a modellben kétféleképpen jelent meg: a telített zónában a számítási cellákhoz rendelt hidraulikai paramétereket az ebben a mélységben jelzett Triász és Jura időszaki karsztos képződmények adataiból származtattuk, míg a főkarsztvíz szintje felett elhelyezkedő összletek a beszivárgási zónák eloszlását befolyásolták. A beszivárgási zónák azonosításához is felhasználtuk a fentebb felsorolt valamennyi információt. A modellezett térrésznek természetes vízföldtani határai nincsenek, így az általában szokásos és ajánlott módon - a modell függőleges határoló felületein a karsztvízszint térképről levett potenciálszinteket írtuk elő peremfeltételként. A termelőkutakat vízkivételekként (azaz nem az üzemi állapotuk nyomásszintjeivel) vettük figyelembe. Mivel úgy gondoljuk, hogy a modellezett térrész elsősorban oldalirányból kap, ill. veszít vizet, az alsó határoló felületen a vízforgalmat elhanyagoltuk. A modellezett területen a potenciál gradiens észak-déli irányban feltűnően jóval nagyobb, mint kelet-nyugati irányban. Ennek a jelenségnek magyarázatára kínálkozó lehetséges okok közül többet megvizsgáltunk, és végül a területen NyÉNy-KDK csapásirányú Telegdy-Roth törésvonal vízföldtani hatását fogadtuk el (Jocháné, szóbeli tájékoztatás). Az utánpótlódási terület meghatározásának módszere, a számításokhoz használt szoftver bemutatása Az említett jogszabály, valamint az illetékes minisztérium által kiadott módszertani útmutató [VITUKI 1997] szerint, a hidrogeológiai védőterületet permanens körülmények feltételezésével határoztuk meg. A telített, porózus közegben történő állandósult szivárgás matematikai modellje a (k h) - Q = 0 parciális differenciálegyenlet, ahol k a szivárgási tényező, h a hidraulikus potenciál, és Q a vízkivételek, illetve vízbetáplálások összessége. A nyomáseloszlást szolgáltató egyenletet a széleskörűen ismert és használatos, a véges differenciák elvén alapuló USGS MODFLOW [Harbaugh & McDonald 1996], illetve az azt felhasználó, a modellezés kényelmét és minőségét jelentősen segítő, elő- és utófeldolgozót is magában foglaló, Visual MODFLOW [WHI 1998] programcsomaggal oldottuk meg numerikusan. Az utánpótlódási területeket megrajzoló áramvonalakat a MODFLOW által szolgáltatott sebességmezőt felhasználó, USGS MODPATH programmal számoltuk. A MODPATH ban alkalmazott algoritmus azon a feltételezésen alapul, hogy a cellákon belül a sebesség főirányok menti komponensei lineárisan változnak, lehetőséget adva egy szemianalitikus, a numerikus integrálást és az ahhoz kapcsolódó számítási hibákat megkerülő nyomkövetési módszer alkalmazására [Anderson & Woessner 1992]. 6.3 Az alkalmazott numerikus modell leírása A numerikus modell alapvetően a bemenő adatok következő három csoportjából épül fel: 21

a modellezett térrész geometriája, a modellezett térrész hidraulikai jellemzői, és a modellezett térrészt a külvilághoz kapcsoló peremfeltételek. (Tekintettel arra, hogy az utánpótlódási területet kialakító jelenséget időben állandónak tételezzük fel, kezdeti feltételekre nincs szükség.) 6.3.1 A modell geometriája A modellezett térrész a telített zónában, azaz a főkarsztvíz szintje alatt elhelyezkedő, az utánpótlódási területeket magában foglaló, tégla alakú test. A modellezett térrész felső síkját a területen előforduló legmagasabb karsztvízszint (240 mbf) felett valamivel (250 mbf) választottuk meg, az alsó síkot pedig olyan mélységben (-600 mbf), amely alatt függőleges vízforgalom nem valószínűsíthető (Alföldy & Lorberer 1976). A modellezett térrész oldalsó, függőleges határoló felületeit több lépcsőben, a számított utánpótlódási területek alakjának és kiterjedésének megismerésével párhuzamosan határoztuk meg. Miután vízföldtani szempontból a telített zónának oldalirányban természetes határoló felületei nincsenek, a modellezett térrész kiterjed az EOV 557000 Y 565000 és EOV 208000 X 223000 koordináták közé eső, 8 km x 15 km x 850 m-es terület egészére (2.sz. rajzi melléklet). A modell hálóosztása - vízszintes értelemben - a vízkivételektől távol 100 m x 100 m, míg a kutak környékén 14 m x 14 m. A ritkább és sűrűbb hálóval diszkretizált térrészek átmeneti zónákkal kapcsolódnak egymáshoz (lásd 10.2 sz. rajzi melléklet). Függőleges értelemben a modellt 14 rétegre osztottuk a jelentős karsztvíz gradiens és a termelőkutak körül kialakuló depressziós tölcsérek alakjának pontosabb követése érdekében. 6.3.2 Anyagjellemzők A permanens szivárgás modellezéséhez szükséges szivárgási tényező eloszlásának kialakításakor négy összletet, illetve szerkezetet különböztettünk meg (10.2 rajzi melléklet): (1) a modell túlnyomó részén elterjedt jura- (k = 6 10-7 m/s), (2) a dudari alábányászott területek, azaz a modell keleti szélei felé jó hidraulikai kapcsolatot biztosító, jura- vagy triász- (k = 2 10-5 m/s), és (3) a délkeleti triász (k = 2 10-5 m/s) összletet, valamint (4) a Telegdy-Roth szerkezeti vonalnak az előzőeknél jóval rosszabb vízvezető képességű anyagát (6 10-8 m/s). A szivárgási tényező eloszlását leíró fenti értékek közül a jura összletét a II. sz. vízmű kútnak az üzemeltetési adatokból számolt visszatöltődéséből nyertük (Schultz 1999), a többi pedig az irodalom által ajánlott értékek (Kovács 1979) közé eső kalibrációs paraméter volt. Megjegyezzük, hogy a modell keleti szélén, a dudari bányánál jelenleg megfigyelhető karsztvíz depresszióhoz jó hidraulikai kapcsolatot biztosító összlet elterjedését a rendelkezésünkre álló mérési adat nem támasztja alá. Ez a jó vízvezető képességű zóna pusztán csak egy implementációja annak a koncepciónak, amely szerint a dudari karsztvíz depresszió hatása azért érezhető Dudartól 3 km-re nyugatra is, mert a bányától ebben az irányban valamilyen jó hidraulikai kapcsolat feltételezhető a mért értékekből számított potenciálképen. 22

A számított nyomásmezőből meghatározott sebességmező, illetve az elérési idők meghatározásához szükséges effektív porozitást a modellben egységesen n 0 = 0.01-nek vettük fel (Kovács 1979). 6.3.3 Peremfeltételek és terhelések A modell függőleges, külső peremein előírt, időben állandó potenciálértékeket a modell oldalsó határoló felületeinek és a főkarsztvíz szintjét jelentő felület metszésvonala mentén található értékekből nyertük (10/1 sz. rajzi melléklet) A modell alsó határoló síkján nem tételeztünk fel vízforgalmat, azaz ezt a felületet az áramlás számára zárt peremként vettük figyelembe. A modell felső felületén a főkarsztvíz szintjét is elérő nettó beszivárgás eloszlása jelentette a peremfeltételt (10/4 sz. rajzi melléklet. A beszivárgási zónák meghatározásához valamennyi, a fentiekben felsorolt információt figyelembevettük, az egyes zónák kiterjedése és a jellemzőnek tekinthető beszivárgás értéke ezenkívül kalibrációs paraméter is volt. A rendelkezésre álló információk, szakértői vélemények és számos modellszámítás alapján úgy gondoljuk, hogy a modellezett területen a beszivárgási zónák azonosítása a következő megfontolások alapján történhet: A modellben az alapbeszivárgás értékét 20 mm/év-nek vettük. Ettől az értéktől nagy területeken lényeges eltérések feltételezhetők. A karsztvízszintnek a Zirc és Lókút között húzódó, kelet-nyugat irányban elnyúló helyi maximuma csakis valamilyen intenzív, helyi beszivárgásból eredeztethető, ezt a morfológiát meghatározó Tunyok-hegy Som-hegy Eperjes Bajor-hegy magaslatok lánca valószínűsíti is. A modellben ezt a zónát 80 mm/év beszivárgással vettük figyelembe. A modell nyugati szélén, a Pintér-hegy Szesztra-hegy Bocskor-hegy által lefedett területen szintén indokolt volt az alapbeszivárgásnál magasabb értéket feltételezni. A döntően 80 mm/év beszivárgással jellemzett terület egy 40 mm/éves értékű zónával kapcsolódik a környezetéhez. A modell keleti szélén, a több tíz méter vastag oligocén-miocén üledékekkel fedett medencealjakon beszivárgást nem valószínűsítettünk (0 mm/év). A beszivárgási zónák helyéhez és kiterjedéséhez nyilvánvalóan számos bizonytalanság társul, amelyek szerepét a modell érzékenységvizsgálata során elemeztük. A modellben a két mélyfúrású termelőkutat, három üzemállapotban, a következő adatokkal nyelőkként alkalmaztuk: kút EOV Y EOV X Szűrő alja [mbf] szűrő teteje [mbf] Napi csúcs [m3/nap] havi csúcs [m3/nap] I. sz. 561815 213059-32,9 75,2 1350 1000 900 védendő [m3/nap] 23

II. sz. 560827 215926 18,1 244,8 1650 1650 1650 6.4 Eredmények A modell által szolgáltatott elsődleges eredményhalmaz a modellezett térrészen uralkodó háromdimenziós potenciál eloszlás. A számított potenciál eloszlás mindig mutat kisebb-nagyobb eltérést a mért értékektől, és ennek az eltérésnek a minimalizálása a modell kalibrációja során történik. Miután a modellezett területen a karsztvíz szintjére szűrőzött észlelőkutak száma elégtelen volt a modell szigorúan vett kalibrációjához, így rögzített oldalsó peremfeltételek mellett, valamennyi rendelkezésre álló információt figyelembe véve, megkíséreltük a szivárgási tényező, illetve a felszíni beszivárgás eloszlásának olyan kombinációit keresni, amelyek a modell belsejében a modellezett területen kívül és belül mért értékekből szerkesztett karsztvízszint térképpel (Schultz 03) jó egyezést mutató potenciál eloszlást eredményeznek. Megjegyezzük, hogy a rendelkezésre álló adatokkal a modell ilyeténképpen való ellenőrzése volt az egyetlen lehetséges módja a számított és a mért értékek összevetésének. A számított potenciálmezőben maradt bizonytalanságokra az eredmények értékelésekor még visszatérünk. Az ezt követően meghatározott szivárgási sebesség mezőben, a termelőkutakkal koncentrikus, 20 m sugarú körök kerületéről az áramlással szemben indított áramvonalak jelölték ki a különböző elérési idejű (20 nap, 180 nap, 5 év és 50 év) utánpótlódási területeket. 6.5 Érzékenységvizsgálat Tekintve, hogy a fentiekben tárgyalt bemenő adatok jelentős részét, különösen az anyagjellemzőket, a modell oldalsó határoló felületein felvett peremfeltételeket és a modell felső síkján jelentkező beszivárgás eloszlását meglehetős bizonytalanság terheli, meg kellett vizsgálnunk, hogy ezek a bizonytalanságok milyen mértékben befolyásolják a modell által számított utánpótlódási területek alakját. Az érzékenységvizsgálat során, a fentiekben bemutatott numerikus modellt alapesetnek véve, a szimulációk többségében egyetlen bemenő adat megváltozásának hatását figyeltük a számított potenciálmezőben, illetve az 50 éves utánpótlódási terület alakjában. A több tucat modellfuttatás közül harmincat választottunk ki az érzékenységvizsgálat szerepének és céljainak a bemutatására1.sz. táblázat). A 01-05. esetekkel az oldalsó peremfeltételek megváltozását, a 06-20. esetekkel a beszivárgási zónák különféle kiosztásának a hatását, míg a 21-30. esetekkel a szivárgási tényező eloszlásában rejlő bizonytalanságokat vizsgáltuk. 1.sz. táblázat: Az érzékenységvizsgálatban szereplő paraméterek állandó Beszivárgás Beszivárgás Beszivárgás Szivárgási szivárgási 24

potenciálú perem 01 keleti perem 130 -> 150 m 02 keleti perem 130 -> 160 m 03 keleti perem 130 -> 170 m 04 déli hát 240 -> 220 m 05 déli hát 240 -> 200 m 06 egyenletes 10 mm/év 07 egyenletes 20 mm/év 08 egyenletes 30 mm/év 09 déli intenzív 80 ->50 mm/év 10 déli intenzív 80- >100mm/év 11 déli intenzív területe 2x 12 déli intenzív területe 3x 13 keleti zárt fedő 0->10 mm/év 14 keleti zárt fedő 0 -> 20 mm/év 15 keleti zárt fedő 0->30 mm/év 16 nyugati zóna zöld 2x 17 nyugati zóna zöld 80 mm/év 18 nyugati zóna 60 mm/év 19 nyugati zóna 40 mm/év 20 nyugati zóna 100 mm/év tényező 21 egyenletes k = 1e-6 m/s 22 jura k = 9e-7 m/s 23 jura k = 3e-6 m/s 24 Telegdy-Roth k = 1e-10 m/s 25 Telegdy-Roth k = 6 10-7 m/s tényező 26 Dudar felé k = 8e-5 m/s 27 Dudar felé k = 2e-6 m/s 28 összes k 5.0 29 összes k/5.0 30 déli hát alatt új k = 1e-8 m/s A modell függőleges oldalain előírt állandó potenciálértékek, mint említettük, a modellezett térrész környezetében uralkodó karsztvíz szintjéből erednek. Miután a karsztvíz szintje sem hosszú évek átlagában, sem a hidrológiai éven belül nem tekinthető állandónak, célszerűnek tartottunk megvizsgálni két jelenséget (ld.: 01-03 és 04-05 esetek), amelyek a modellezett térrész potenciálképét módosíthatják. Mindkét jelenség a jelenlegi markáns hidraulikus gradiens mérséklődésével és így az utánpótló-dási területek irányának elbizonytalanodásával számol. A 01-03. esetekben azt vizsgáltuk, hogy ha a dudari szénbánya felhagyásával valószínűsíthetően megszűnő depresszió miatt a modelltől keletre megemelkedik a karsztvíz szintje, úgy ennek lehet-e számottevő hatása a két vízmű kút utánpótlódási területének kiterjedésében. A három szimuláció során a modell keleti peremén uralkodó potenciált 130 m-ről 150, 160, ill. 170 m-re emeltük, és a várakozásoknak megfelelően azt találtuk, hogy a kutakhoz történő hozzáfolyás iránya bár nem változik jelentősen, a hidraulikus gradiens csökkenésével az utánpótlódási területek hossza az alapesethez viszonyítva mintegy 95-75-65%-ra esik vissza. A változás iránya azt jelenti, hogy a Dudartól délre jelenleg létező depressziónak a modellben való szerepeltetésével némileg a biztonság javára tévedünk. A 04-05. esetekben azt vizsgáltuk, hogy a karsztvízszintben a modellezett terület déli részén, K-Nyi irányban elnyúló hát ellapulása, leürülése hogyan hat a terület potenciálviszonyaira és az utánpótlódási területekre. Ennek a karsztvíz dombnak a leürülése hosszabb szárazabb időszakban valószínűsíthető. A két szimuláció során a déli karsztvíz domb magasságát az alapesetben szereplő 240 mbf helyett 220, illetve 205 mbf szintben maximáltuk, a modell délnyugati peremfeltételeit ezeknek megfelelően újradefiniáltuk. Hasonlóképpen az előző jelenséghez, a hozzáfolyás irányának változatlansága mellett, az utánpótlódási területek különböző mértékű, nem 25

számottevő megrövidülése tapasztalható (az I. és II. sz. kútnál 90 ill. 95%), azaz a modellben a markáns déli karsztvíz domb figyelembevételével szintén legfeljebb a biztonság javára tévedhetünk. A 06-08. esetekkel azt vizsgáltuk, hogy a mérési adatokból szerkesztett potenciálkép kialakulásában a területileg változó beszivárgásnak van-e érzékelhető hatása, vagy pedig ez a potenciálkép előállítható valamilyen nettó pozitív értékű, egyenletes eloszlású beszivárgással is. A három szimuláció során 10-20-30 mm/év beszivárgást feltételezve azt kaptuk, hogy a mért értékekből szerkesztett potenciálképhez az alapeset számított potenciálmezője közelebb esik, azaz a területileg változó beszivárgásnak, és így különféle értékű beszivárgási zónáknak az azonosítása megalapozott törekvés volt a modellezés során. Megemlítjük, hogy az alacsonyabb értékű beszivárgás eredményeképp született potenciálkép jobban eltért a mért értékekből szerkesztettől, mint a magasabb alapbeszivárgást feltételező eset. Az utánpótlódási területek alakjában és irányában csak kisebb mértékben jelentkezett az egyenletes alapbeszivárgás hatása. A 09-10. esetekkel a déli karsztvíz dombot reprodukálni hivatott intenzív beszivárgási zónának az alapesetben felvett értékét változtatgattuk 80-ról először 50 mm/évre, majd 80-ról 100-ra. A déli beszivárgási zóna értékének csökkentése a modell déli részén határozottan megnövelte a mért értékekből szerkesztett és a számított potenciálkép közti különbséget, míg a növelésnek inkább pozitív hatása volt. Úgy véljük azonban, hogy évi 100 mm beszivárgást feltételezni mért értékek hiányában nem megalapozott, valamint, hogy az intenzív beszivárgáson kívül egy ilyen méretű karsztvíz domb kialakulásának amennyiben az valóban létezik más okai is lehetnek (ld. a 30. esetet). A 11-12. esetekben a déli, intenzív beszivárgási zóna kiterjedését megnöveltük, annak az alapesetben felvett kétszeresére, illetve közel háromszorosára. Igaz, a modell válaszai alapján a beszivárgás mértékének ilyeténképpen való megnövelése indokolt lehet, a terület földtani felépítése miatt (a megnövelt beszivárgási zóna egy része rossz vízvezető képességű kréta-kori márgára, ill. oligocén medencealji üledékre esik) ezt a magyarázatot nem érezzük kellően alátámasztva ahhoz, hogy a végleges modellbe bekerüljön. A 13-15. esetekkel a modell keleti részén elterjedt oligocén-eocén üledékeknek az alapesetben meghatározott, a beszivárgással szembeni zártságát (0 mm/év) vizsgáltuk, és így itt a három szimuláció során évi 10-20-30 mm beszivárgással számoltunk. Bár az ezekkel az értékekkel számított utánpótlódási területek viszonylag távol esvén a keleti peremtől, csak kismértékű változást mutatnak az alapesettel összevetve, a modell keleti részén a fedő egyre nagyobb megnyitásával egyre kedvezőtlenebb potenciálkép alakul ki. Ezért úgy gondoljuk, hogy a modell keleti részén az oligocén-eocén és kréta-kori márga formációkat a beszivárgás számára zártnak feltételezni indokolt. A 16-20. esetekben a modell nyugati szélén, a Pintér-hegy Szesztra-hegy Bocskor-hegy által lefedett területen feltételezett, nehezen lehatárolható beszivárgási zóna alakjának és értékének öt változatát vizsgáltuk. A Borzavártól északra eső potenciálvonalak erősen görbültek, felülről konkávak, míg Borzavár és Zirc között a potenciálvonalak inflexióval kerülik meg a dudari depressziót. Ez a jelenség azt sejteti, hogy a modellezett térrész északnyugati részén a beszivárgás intenzív lehet, és ez a terület éles határ nélkül, valamilyen átmeneti zónával kapcsolódhat a fentiekben tárgyalt keleti és déli részekhez. Az alapesetben a nyugati intenzív és átmeneti zónákra felvett beszivárgás értéke 80, illetve 40 mm/év volt. A 16. esetben az átmeneti zóna területét a kétszeresére növeltük, a 17-ben az átmeneti zóna intenzitását 40-ről 80 mm/év-re módosítottuk, a 26

18-19-20-ban pedig a nyugati beszivárgási zóna intenzitása egységesen 60, 40 és 100 mm/év volt. Az utánpótlódási területek alakja ezekre a kicsinek tekinthető változtatásokra nem bizonyult érzékenynek, de a bemutatottakon kívül számos modellfuttatás által is számított potenciálképek azt mutatják, hogy leginkább az alapesetben definiált beszivárgási zónák valószínűsíthetők. A 21. esetben egy teljesen homogén modellt (egyenletes eloszlású szivárgási tényező, k = 9 10-6 m/s) vizsgáltunk annak felmérésére, hogy a telített zóna heterogén vízföldtani felépítése játszik-e számottevő szerepet a potenciálkép kialakulásában, azaz, hogy az alapesetben feltételezett inhomogenitás pozitív hatása numerikus modellel alátámasztható-e. Mivel az így kialakuló potenciálkép (és természetesen az utánpótlódási területek is) jócskán eltér a mért értékekből szerkesztettől, megállapítható, hogy a terület vízföldtanilag homogén összlettel nem közelíthető. A 22-23. esetekben az alapesetben domináns jura összlet szivárgási tényezőjét növeltük (k = 6 10-7 m/s-ról k = 9 10-7 m/s, ill. k = 3 10-6 m/s-re) annak vizsgálatára, hogy a jurában települt főkarsztvízszint potenciálkülönbségeinek fenntartásához indokolt-e az alapesetben felvett viszonylag alacsonyabb érték. A két szimuláció eredményei azt mutatják, hogy a jura összlet szivárgási tényezőjének ilyen mértékű megnövelése esetén a számított potenciálmező mindinkább kiegyenlítődik, eltávolodik a kalibráció alapjául szolgáló szerkesztett térképtől. Természetesen az utánpótlódási területek alakja is érzékenynek mutatkozott a jura formáció szivárgási tényezőjének növelésére, de a számított potenciálképeket figyelembe véve, inkább az valószínűsíthető, hogy a jura összlet vízvezető képessége valóban gyenge, és a beszivárgási zónák mellett ez az a körülmény, ami a terület jellegzetes potenciálviszonyait megalapozza. A 24-25. esetekkel az agyaggal kitöltött Telegdy-Roth szerkezeti vonal vízföldtani szerepét, a modellezett terület potenciálképére gyakorolt hatását vizsgáltuk. Az alapesetben felvett, a környező jurával szemben fennálló egy nagyságrendnyi kontrasztot (k = 6 10-8 m/s) a 24. esetben tovább növeltük (k = 1 10-10 m/s), a 25. esetben pedig ezt a kontrasztot megszüntettük (k = 6 10-7 m/s). Az ily módon keletkezett potenciálképek szerint, túl nagy kontraszt esetén a szerkezeti vonal mentén felépülő gradiens is túl nagy lesz, míg az áramlást észak felé akadályozó szerkezet nélkül a déli karsztvíz domb ki sem alakul, a karsztvíz szintje jóval kisebb gradienssel lejt É-ÉK felé. Ezért úgy véljük, hogy azt a koncepciót, amely szerint a modellezett térrész déli harmadában kialakuló gradiens részben a rossz vízvezető képességű, feltehetően agyaggal kitöltött, azonosított szerkezeti vonal jelenlétének a következménye, a numerikus modellel is alá tudtuk támasztani. A 26-27. esetekben a Dudar felé jó hidraulikai kapcsolatot megvalósító vízföldtani szerkezet szivárgási tényezőjének (az alapesetben k = 2 10-5 m/s) a pontosítására törekedtünk. A hidraulikai kapcsolat javítása esetén (k = 8 10-5 m/s) az alacsony potenciálú keleti térség jócskán megnövekszik, míg a kapcsolat gyengítésekor (k = 2 10-6 m/s) a modell nyugati és déli részén a hidraulikus gradiens csökken, így az utánpótlódási területek is megrövidülnek (80, illetve 70 % az I, ill. a II. sz. vízmű kútnál). Megállapítható, hogy amennyiben ennek a hidraulikai kapcsolatnak az erősségét alulbecsültük (26. eset), úgy az utánpótlódási területek hosszát is mintegy 5-10%-kal alulbecsüljük, míg, ha a szóban forgó hidraulikai kapcsolat a dudari bánya felé gyengébb az alapesetben feltételezettnél (27. eset), akkor, hasonlóképpen a 01-03. esetekhez, az utánpótlódási területek is rövidebbek és így a biztonság javára tévedtünk. A 28-29. esetben azt vizsgáltuk, hogy megtartva a vízföldtanilag szignifikáns szerkezetek szivárgási tényezőjének egymáshoz viszonyított arányát, valamint a beszivárgások és a vízkivételek eredeti értékeit is, elképzelhető-e, hogy az egész rendszerben szereplő valamennyi szerkezet 27

szivárgási tényezőjét azonos konstanssal bővítve hasonló potenciálképet és így utánpótlódási területeket kapjunk. A 28. esetben valamennyi szerkezet szivárgási tényezőjét 5.0-tel megszoroztuk, míg a 29-ben 5.0-tel osztottuk. Noha mindkét megközelítésnek számottevő hatása van az utánpótlódási területekre, az ily módon keletkezett potenciálviszonyok még jelleghelyesnek sem nevezhetők. A 28. esetben a számított potenciálkép gradiense jóval kisebb az mért értékekből szerkesztett térképénél, a karsztvíz a beszivárgási zónák alól szétfolyik. A 29. esetben viszont, a rendszer általánosan gyenge vízvezető képessége miatt egyfelől kevéssé hihető magasságú vízdombok keletkeznek a beszivárgási zónák alatt, másfelől a kutak környékén a szűrőzött számítási cella rétegekben a mért üzemi vízszinteknél jóval alacsonyabb potenciálértékek keletkeznek. A 30. esetben a modell déli pereméhez közel eső, a fentiekben már tárgyalt karsztvíz domb több lehetséges magyarázata közül azt vizsgáltuk meg, hogy amennyiben a Telegdy-Roth szerkezeti vonaltól délre, az intenzív beszivárgás zónája alatt a jura összletnek valamilyen ok folytán (pl. a hegyek alatt a hegységképződés során összenyomódott a kőzet) rosszabb a vízvezető képessége (k = 1 10-8 m/s), mint a medencék alatt elhelyezkedő jura összleté, akkor ez a körülmény hozzájárulhat a karsztvíz lokális akkumulációjához. Az ily módon nyert potenciálmező és az arra illeszkedő hozzáfolyási kép részben ugyan igazolja ezt a sejtést, mert a vízdomb markánsabban kialakul, mint az alapesetben, ugyanakkor az is megjegyezhető, hogy (1) a mészkőben kialakuló gradiens értéke valószínűtlenül nagy, és (2) a fenti érték meglehetősen alacsonynak számít a jurát alkotó dolomit és mészkő esetén. A nagy emelkedéssel kezdődő talajvízplató előtt kialakuló, kisebb gradienssel jellemezhető térségben az utánpótlódási terület is jelentékenyen megrövidül (60%) az alapesethez viszonyítva. Úgy gondoljuk, hogy, bár a déli karsztvíz dombot nem tudtuk maradéktalanul reprodukálni egyik modellel sem, annak pontos magyarázata nélkül az I. sz. vízmű kút utánpótlódási területe kellő biztonsággal meghatározható. 6.6 Következtetések, megjegyzések A modellezés általánosságban felvethető problémái mellett, a zirci vízbázis környezetének modellezéséhez a következő további nehézségek társulnak: A 123/1997. Korm. rendelet előírásaival éles ellentétben, a terület nagy részén elterjedt nyitott karszt hidrogeológiája nem jellemezhető időben állandósult folyamatokkal. További nehézség, hogy a térszín és a telített zóna között a modellezett területen egy hozzávetőleg 200 m vastagságú háromfázisú zóna helyezkedik el, amelynek jelentősége mind az áramlás, mind a szennyezőanyag terjedés szempontjából vitathatatlan, de amelynek a szerepét egyébként érthető megfontolásokból a jogszabály nem vizsgáltatja. Ezek a körülmények valamennyi permanens áramlást feltételező számítás, és az így keletkezett eredmények értelmezéséből született következtetéssel kapcsolatban némi óvatosságra intenek. Az elvi modell egyik alapfeltételezése, amely szerint a modellezett terület porózus közegként közelíthető, elsősorban a részletesebb adatok hiányán, másodsorban a modell regionálisszubregionális léptékén, harmadsorban pedig a rendelkezésünkre álló szerkesztett karsztvízszint térkép jellegén alapul. Meg kell említenünk, hogy a rendelkezésre álló karsztvízszint térkép éppen a modellezett területen meglehetősen kevés mért értékből keletkezett, így az a terület jó részén egyfajta becslésnek tekinthető. Ebből a becslésből kiindulva megállapítható, hogy Zirc környékén a főkarsztvíz szintjében jelentős, több tízméteres különbségek mutatkoznak (10/1 sz. 28

rajzi melléklet) Úgy véljük, ez utalhat arra, hogy a főkarsztvíz szintje alatt, a telített zónában települt dachsteini és dachsteini típusú liász mészkő nem járatosodott, így a modellezés során porózus közegként lehetett figyelembe venni. Nem tisztázott, és a modellezés során nem is tisztázódott a modell keleti zónája és a dudari bánya közti hidraulikai kapcsolat jellege, amelyet a numerikus modellben egy, a keleti peremhez illeszkedő, jó vízvezető képességű szerkezettel valósítottunk meg. Számos modellfuttatás eredménye szerint az utánpótlódási területek alakja, hossza ennek a kapcsolatnak az erősségére kevéssé érzékeny, annál inkább a keleti peremen uralkodó potenciálviszonyokra. Az érzékenységvizsgálat szerint a dudari bányához kapcsolódó, jelenleg meglévő (de a jövőben feltételezhetően mérséklődő vagy megszűnő) depresszió figyelembevételével a délre és nyugatra elnyúló utánpótlódási területek alakja valamelyest nagyobb, mint a depresszió nélkül, így némileg a biztonság javára tévedünk. A peremfeltételek érzékenységvizsgálata azt mutatta, hogy bár a kívánt potenciálkép elérésében valamennyi bemenő adat szerepe azonosítható az utánpótlódási területek leginkább a modellezett térrész függőleges határoló felületein uralkodó, állandó potenciálú peremfeltételek értékeire, azaz a terület oldalról/oldalra történő hozzáfolyás/elfolyás viszonyaira a legérzékenyebbek. A modellezett terület déli részén, a szerkesztett karsztvízszint térképen jelentkező 240 mbf magasságú karsztvíz dombot a numerikus modellel csak megközelítőleg sikerült reprodukálni. Ez azt jelenti, hogy ha egyáltalán létezik ennek a vízdombnak a kialakulásában a modellben figyelembe nem vett körülmények is szerepet játszanak. Tekintve, hogy a kérdéses karsztvíz domb messze esik az 1.sz. vízmű kútnak a bemutatott modell által jelzett utánpótlódási területétől, úgy gondoljuk, hogy a vízdomb pontosabb reprodukálása az utánpótlódási terület alakját nem módosítaná számottevően. Arra a felvetődött kérdésre, hogy az I. sz. vízmű kút utánpótlódási területe elnyúlhat-e Lókútig, a fentiek tükrében azt válaszolhatjuk, hogy ez nem valószínű. A Zirc és Lókút közötti magaslatok lánca, az ezen a területen feltételezhető intenzívebb beszivárgás és az ily módon keletkező, a szerkesztett karsztvíz térkép által jelzett vízdomb a Lókút felől északra történő vízáramlást nem teszi lehetővé. Szárazabb időszakban, amikor a vízdomb ellapul, leürül, a karsztvíz szintje vélhetően Lókúton is lejjebb ereszkedik, azaz Lókút alól az áramlás továbbra is délkeletre, Veszprém irányába indul. Hivatkozások Alföldy L & Lorberer Á (1976): A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásának vizsgálata kútadatok alapján. Hidrológiai Közlöny 1976/10. Anderson & Woessner 1992: (a sajóecsegi jelentésben van) Bakonykarszt 01. Adatszolgáltatás a Zirc 1. és Zirc 2. termelőkutakról (üzemelési és megfigyelési adatok, valamint ivóvíz vizsgálati jegyzőkönyvek) 29

Harbaugh & McDonald 1996: (a sajóecsegi jelentésben van) Kneifel F (1986): Komplex területfejlesztési térképsorozat Zirc. Szennyeződés-érzékenységi térkép, Felszínalaktani térkép Eróziós formák, Lejtőkategória térkép. MÁFI Adattár, Budapest. Kovács Gy (1979): Töredezett, repedéses kőzetek szivárgási tényezője és áteresztőképessége. VITUKI Közlemények, VITUKI, Budapest Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (1996): Üzemelő sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezés megalapozását előkészítő dokumentáció Zirc vízmű (adatszolgáltatás) Schultz P 01: Zirc környékének fedő nélküli földtani térképe (adatszolgáltatás) Schultz P 02: Földtani szelvény a Bocskor-hegy és Lókút között (adatszolgáltatás) Schultz P 03: A Bakonyszentkirály Bakonybél Szentgál Veszprém Hajmáskér Csetény térség karsztvízszint térképe (adatszolgáltatás) Schultz P (1999): Zirc Reguly-forrás és 2.sz. kút egészségügyi védőterületeinek és ingatlanhasználati korlátozásainak meghatározása. Schultz és Fiai Tervező és Kereskedelmi Bt., Budapest Schultz P (2000): Zirc, Reguly-forrás vízbázis és a 2.sz. kút (Kardosrét) külső védőterületének állapotfelvétele és ingatlanhasználati korlátozásainak meghatározása. Schultz és Fiai Tervező és Kereskedelmi Bt., Budapest VITUKI 01: Vízföldtani napló K-5 (I.sz. vízmű kút), K-6 (II. sz. vízmű kút), MÁFI Adattár. VITUKI 1997: (a sajóecsegi jelentésben van) WHI 1998: (a sajóecsegi jelentésben van) 30

7. A HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐTERÜLETEK (VÉDŐIDOMOK) SZÁMÍTOTT HATÁRAI A vízbázisok védőterületeit illetve a védődomait a rendeletben előírt belső, 20 napos, külső, 180 napos hidrogeológiai A zóna 5 éves hidrogeológiai B zóna 50 éves elérési idők alapján, az előzőekben ismertetett hidrodinamikai modellel méreteztük. Az elérési idő számítását permanens modellezéssel végeztük. A vízbázisok védőterületeit, védőidomait az üzemeltetővel és a Vízügyi Igazgatósággal egyeztetett kapacitásra méreteztük. Ennek megfelelően az 1.sz. kút hidrogeológiai védőidomát 900 m 3 /nap kapacitással, a külső védőidomot 1000 m 3 /nap kapacitással (havi maximum) és a belső védő védőidomot 1350 m 3 /nap kapacitásra méreteztük. A 2. sz. kút esetében biztonsági okokból a méretezést 1650 m 3 /nap értékkel vettük figyelembe. A mélyfúrású kutak számított védőterület határait a 11. Sz. rajzi mellékleten ábrázoltuk. 8. KOMPLEX ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS A vízbázisok tényleges védőterülete határainak megállapítása Az előző fejezetekben ismertettük a vízbázisok térségében a földtani és vízföldtani viszonyokat, a vízbázisok műszaki adatait, a tervezett vízadó kapacitásokat, a kiegészítő vizsgálatokat, majd részletesen ismertetve lett a modellezés menete, és eredménye, mely alapján a védőterületek számított határai ismertekké váltak A komplex állapotértékelés során minden ismeretet összevetve határozzuk meg a védőterületek elhelyezkedését. Ezek alapján a tényleges védőterület a számított védőterület mérettől általában nagyobb méretű a biztonsági tényezők figyelembevétele miatt, azonban vannak esetek mikor az előírt számítási formulákat a végleges értékelésnél felül kell bírálni, mely következménye a védett terület csökkentése, vagy teljes elhagyása. Zirc város vízbázisairól elmondható, hogy mindegyik más kapcsolatú a felszíni környezetével. Az 1. Sz. mélyfúrású kút esetében a modellezéssel meghatározásra került a számított védőterület. A 123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet 4. (1) bekezdésben rögzítettek szerint a felszín alatti vízbázis védőidomát, védőterületét az elérési idő alapján, állandó (permanens) vízmozgást feltételezve, a vízkivételi műtől kiindulva kell méretezni. A számítások során a felszín és a telített zóna felszíne közti szivárgási időt figyelmen kívül kell hagyni. A számítások ennek megfelelően történtek, azonban ezek a fedett karszt tényét nem tükrözik, mivel a rendelet erre nem ad lehetőséget, illetve útmutatást. A komplex állapotértékelés ezen tények figyelemvételével értékel és a földtani kifejlődés alapján méretezi a vízbázis védőterületét. 31

8.1 Reguly forrás vízbázis szerkesztett védőterülete A Reguly forrás vízbázis védőterületének meghatározása céljából a diagnosztikai vizsgálat során nyomjelzési vizsgálat, a korábbi évek során egyéb megfigyelések történtek. A vízbázis a vizét a felszínt alkotó Zirci Mészkő Formációból nyeri. A képződmény egy 10-20 m vastag takaróként helyezkedik el a munieriás vízzáró agyagmárga felett. A képződmény igen porózus, a járatrendszerekben különböző sebességű vízmozgás figyelhető meg. A vízzel telített kőzettömegből a mészkőplató peremein források fakadnak, a töréses szerkezet miatt több különböző szinten. A nyomjelzéses vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vízbázis tápterületéről a beszivárgó csapadék egy része rendkívül rövid idő alatt a forráshoz érkezik. A beszivárgó víz mozgását a mészkövet borító vékony talajakaró fékezi. Az előzőekből következően a forrás tápterületét a külső védőterület (180 nap elérési idő) kategóriájába soroltuk, illetve a vizsgált víznyelő környezetét belső védőterületként ki kell sajátítani. A tápterület elhelyezkedésére a korábbi vizsgálatok adtak segítséget. A forrás vízbázis mellett, attól északra folyó Malom árok északi oldalán szintén források fakadnak. Ez a forráscsoport a Malom ároktól északra, északnyugatra lévő területekről nyeri vizét, míg a vízbázis céljára foglalt forrás a tápterülete nyugat-délnyugati elhelyezkedésű. A Reguly forrás vízbázis védelmére a forrás utánpótlási területét, mintegy 0,8 km 2 területet kell védelem alá helyezni. A lehatárolt terület túlnyomórészt gyep, kisebb részben szántó. A Malom árok északi oldalán néhány belterületi ingatlan is részben érintett. A külső védőterület határát a 12/1 sz. rajzi mellékleten ábrázoltuk. 8.2 Az 1.sz. vízműkút szerkesztett védőterületei Az 1.sz. vízműkút a város délkeleti szélén található. A kút a mélykarsztként jelentkező főkarsztvizet csapolja meg. Ezen a területen a víztároló júra mészkő a vízföldtani napló szerint 155 méter mélységben helyezkedik el. Felette a kréta karbonátos, de helyenként agyagos, márgás rétegek települnek, majd 90 métertől a felszínig eocén agyagok és agyagmárgák, mutathatók ki. A felszínen az oligo-miocén Csatkai Formáció is jelentős területeken kimutatható, melyben önálló rétegvíz alakult ki. A kút üzemeltetése (1972) óta vízminőségi probléma a kútnál nem jelentkezett, ami azt igazolja, hogy a fedőkarszt viszonylag magas nitráttartalmú vize nem jut le a főkarsztba. A mélykarszt a kút környezetében, illetve a kimutatott 50 éves horizontális áramlási zónában a felszíni hatásoktól védettnek tekinthető. A modellezés során a főkarsztban horizontálisan mozgó víz sebessége és áramlási vonalai alapján a kút felszín alatti védőidoma került meghatározásra, melynek felszíni vetülete nincs. Ennek megfelelően az 1.sz. kúthoz védőterületeket nem kell kijelölni. 8.3 A 2.sz vízműkút szerkesztett védőterületei A 2.sz kút a várostól északra a Cuha patak bal partján helyezkedik el Kardosrét kistelepülés szomszédságában. A vízbázis mélyfúrású kút, mely a mélységi főkarsztvizet csapolja meg. A mélységi víztározó a térségben csak részben fedett, a Cuhától keletre borítják a víztározó júra mészkövet fiatalabb vízzáró képződmények. A térségi adatok szerint a főkarsztvíz áramlása nyugat 32

keleti irányú. Mivel a vízbázis helyszínén és attól nyugatra a vízadó kőzet a felszínre kifut, a vízbázis felszíni védelmet igényel. A számított védőterület méretét alapul véve a biztonsági tényezők figyelembevételével szerkesztett védőterületek határait a 12/2 sz. mellékleten ábrázoltuk. A kút belső védőterülete megegyezik a jelenlegi belső védőterülettel. A külső védőterület 270 * 200 méteres ellipszis alakú felület. A külső védőterület részben érinti a kardosréti temetőt. A hidrogeológiai védőterület A zónája 550 méterre nyúlik el nyugat felé, a B zóna határa a kúttól nyugatra 2100 méterre Borzavár határában található. 9. A VÍZBÁZIS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSI TERVE A vízmű kutak vízminőségét védőterületek kialakításával biztosítják. Védőterület a terepfelszínnek az a körülhatárolható része, amelytől a vízkivétel felé mozgó víznek, annak minőségét károsító tevékenységeket és anyagokat távol kell tartania. A felszín alatti vízbázisok védőidomát, védőterületét az elérési idők alapján, állandó (permanens) vízmozgást feltételezve, a vízkivételi műtől kiindulva kell méretezni. A modellezés segítségével a 6.sz. fejezetben leírtak szerint meghatározást nyertek a védőterületek határai. Jelen fejezet a kijelölt védőterületen belüli használati korlátozásokat és az ivóvíz megfelelő minőségét biztosító intézkedéseket tartalmazza. A biztonságba helyezési terv tartalmazza: a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet idevonatkozó általános rendelkezéseit. a biztonságba helyezéssel kapcsolatos, a tárgyi vízbázis védőterületére vonatkozó további feladatokat 9.1 A külső védőterületet érintő általános műszaki előírások (A 123/1997.(VII.18.) számú rendelet 13.1 szerint) a/ A felszín alatti vízbázisok külső védőterületén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe 20 napon belül le nem bomló szennyező anyag illetve élőlény kerülhet, - TILOS! b/ Szükség szerint tereprendezést kell végezni, úgy hogy ott pangó víz sem elöntésből, sem csapadékból ne keletkezzen. c/ Az ártéri vízbázisok felépítményét úgy kell kialakítani hogy a kutakba és egyéb létesítményekbe felszíni víz semmilyen körülmények között se kerülhessen. A területet elöntő árvíz levonulása után gondoskodni kell a bomlékony és korhadó, a felszín alatti víz szennyezést előidéző anyagok eltávolításáról d/ Meglévő közutat és annak útárkát vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos. Az érintett útszakaszra a Megállni tilos táblát kell kihelyezni. e/ A növénytermesztési technológia csak az illetékes hatóságok olyan állásfoglalása alapján változtatható meg, amely szerint a megváltozott technológia nem lesz káros hatással a vízminőségre. 33

f/ Nagytestű állattartás tilos. Háziállatok (kutya macska korlátozott számú baromfi) tartása megengedett. g/ Legeltetés 2 m-nél mélyebb talajvíz esetén megengedett, - de az itatás és deleltetés a védőterületen nem végezhető. 9.2. A külső védőterületre vonatkozó ingatlanhasználati korlátozások (180 napos elérési idejű) A külső védőterületen a következő állapot fenntartása illetőleg tevékenységek végzése (mindenkor) TILOS: Beépítés, üdülés: Lakótelep, új parcellázás, üdülőterület kialakítása Lakóépületek csatornázás nélkül Szennyvíztisztító telep Házi szennyvíz szikkasztás Települési folyékonyhulladék lerakó létesítése és üzemeltetése Települési hulladéklerakó létesítése és üzemeltetése Építési hulladék lerakása Temető létesítése és üzemeltetése Házikertek, kiskertművelés Ipar: Erősen mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása, lerakása Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Ásványolaj és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Veszélyes hulladék lerakó létesítése, üzemeltetése Veszélyes hulladék ártalmatlanító létesítése, üzemeltetése Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő létesítése, üzemeltetése Élelmiszeripari és egyéb ipari szennyvizek szikkasztása, tárolása Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás Salak, hamu lerakás Mezőgazdaság: Komposztálótelep létesítés, üzemeltetés Önellátást meghaladó állattartás Hígtrágya és trágyalé leürítés és vele történő trágyázás Szennyvízöntözés Növényvédőszer permetezés légi úton Növényvédőszer tárolás és növényvédőszer hulladék lerakás Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása 34

Haltenyésztés, haletetés Dögkutak létesítése és működtetése állathullák elföldelése Közlekedés: Egyéb közforgalmú utak csapadékvíz árok rendszer nélkül Vasút létesítése Gépkocsiparkoló létesítése és üzemeltetése Gépkocsimosó és sódepónia létesítése és üzemeltetése Egyéb tevékenység Bányászat A fedő vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység A védőterületen új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől megengedhető: Lakó vagy irodaépületek csatornázással Szennyvízcsatorna átvezetése Sátorozás, fürdés Sportpálya Autópálya autóút, vízzáróan burkolt csapadékvíz árok rendszerrel Egyéb út csapadékvíz árok rendszerrel Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat vagy a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: Növénytermesztés Legeltetés, háziállat tartás Szervestrágyázás és műtrágyázás Növényvédő szerek alkalmazása Fúrás, új kút létesítése A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó ingatlanhasználati korlátozásokat a kormány 123/1997.(VII.18.) számú rendelete szabályozza 35

9.3 A hidrogeológiai védőterületet érintő általános műszaki előírások és korlátozások (123/1997.(VII.18.) 13. (1) szerint) A hidrogeológiai védőidomokban és védőövezetek területén: a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza b) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége, bb) 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe, bc) olyan lebomló anyag jut a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza. c) olyan vegyi anyaggal amely a vizet károsíthatja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni. d) a növénytermesztéssel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az milyen hatással van a védelemben részesülő vízre, okoz-e az károsodást benne. Csak olyan termesztési technológia alkalmazható, mely mellett a víz minősége nem károsodik e) önellátást meghaladó állattartás és víziszárnyas telep a B zónában megengedett, de a hulladék (trágya) kezelése és tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen. f) meglévő tárolóhelyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot - A VIZIG hozzájárulásával - csak úgy szabad tárolni, hogy fa) a tárolótartály állapota bármikor kívülről is ellenőrizhető legyen, vagy fb) az üzemeltető a VIZIG által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe g) a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tárolóhelyet - a VIZIG hozzájárulásával - úgy kell kialakítani, hogy ga) a tárolótartály kívülről bármikor ellenőrizhető legyen, gb) a tárolótartály olyan vízzáró falú teknőben vagy tartályban legyen, amely - meghibásodás esetén - a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja. h) a vízre veszélyes anyagot (pl. ásványolajterméket) szállító csővezetéket a területen - a VIZIG hozzájárulásával - akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres ellenőrzéséről és azt csőtörés esetére leállító automatikával látják el. 9.4 Felszín alatti vízbázis A (5 éves elérési idejű ) hidrogeológiai védőterületre vonatkozó korlátozások: A védőterületen TILOS: Lakótelep, új parcellázás, üdülőterület kialakítása Települési folyékonyhulladék lerakó létesítése és üzemeltetése Települési hulladéklerakó létesítése és üzemeltetése Erősen mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása, lerakása Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Veszélyes hulladék lerakó létesítése, üzemeltetése Veszélyes hulladék ártalmatlanító létesítése, üzemeltetése Élelmiszeripari és egyéb ipari szennyvizek szikkasztása Hígtrágya és trágyalé leürítés és vele történő trágyázás 36

Szennyvízöntözés Növényvédő szer permetezés légi úton Növényvédőszer tárolás és növényvédőszer hulladék lerakás Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Dögkutak létesítése és működtetése A védőterületen új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől megengedhető: Lakóépületek csatornázás nélkül Temető Ásványolaj és termékei előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Üzemi veszélyes hulladék ideiglenes gyűjtő Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Szerves és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap termőföldi kihelyezése Nem vízzáró burkolatú út, csapadékvíz elvezető rendszer nélkül Üzemanyagtöltő állomás Bányászati tevékenység Új vagy meglévő létesítménynél tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat vagy a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: Szennyvízcsatorna átvezetése Szennyvíztisztító telep Házi szennyvíz szikkasztása Építési hulladék lerakása Házikertek, kiskertművelés Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzem, megfelelő szennyvízelvezetéssel Salak hamu lerakása Növénytermesztés Szervestrágyázás és műtrágyázás Tisztított szennyvízzel való öntözés Növényvédő szerek alkalmazása Haltenyésztés, haletetés Autópálya autóút vízzáró burkolattal Vasút Gépkocsiparkoló Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia Fúrás, új kút létesítése A fedő vagy a víztároló réteget érintő egyéb tevékenység 37

9.5 Felszín alatti vízbázis B (50 éves elérési idejű ) védőterületre vonatkozó korlátozások: A védőterületen TILOS: Erősen mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása, lerakása Veszélyes hulladék lerakó létesítése, üzemeltetése Ipari szennyvizek szikkasztása Hígtrágya és trágyalé leürítés A védőterületen új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől megengedhető: Veszélyes hulladék ártalmatlanító Növényvédőszer tárolás és hulladék elhelyezés Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat vagy a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: Lakótelep, új parcellázás, üdülőterület kialakítása Lakóépület csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetése Házi szennyvizek szikkasztása Települési hulladéklerakó Házikertek kiskertművelés Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Ásványolaj és termékei előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Üzemi ideiglenes veszélyes-hulladék gyűjtő Élelmiszer ipari szennyvizek szikkasztása hulladékaik tárolása Salak hamu lerakása Növénytermesztés Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Műtrágyázás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre Szennyvízöntözés Növényvédőszerek alkalmazása Növényvédő szer kijuttatása légi úton Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap termőföldi kihelyezése Dögkutak létesítése és működtetése 38

9.6 A vízbázis biztonságba helyezésével kapcsolatos feladatok Az üzemelő sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázisok biztonságba helyezésének módszertana és tervtartalmi követelményeiben, a biztonságba helyezési terv műszaki leírásának a következőket kell tartalmaznia: Szükséges intézkedések meghatározása a megfigyelőhálózat kialakítására, illetve bővítésére a térszín és a felszíni vízelvezetés rendezésére a szennyezés veszélyével járó létesítmények, és tevékenységek korlátozására, módosítására a tényleges szennyezőforrások felszámolására (szükség esetén az országos kármentesítési programon belül) a további létesítmények telepítések és tevékenységek irányelveinek rögzítésére, a korlátozások, tiltások szükséges vizsgálatok vonatkozásában. a fentieken túl a biztonságba helyezési terv javaslatot tehet a következőkre is: a vízkivételek helyének, a vízbeszerzés mélységének a kitermelt vízmennyiség módosítására a vízkezelési technológia módosítására az aktív vízbázisvédelemre a vízbázis kiváltására. Fentiek alapján az előzőekben ismertetett 123/1997. (VII.18) Korm. rendeletben foglaltak egyértelműen meghatározzák a további új létesítmények telepítésének lehetőségét, a különböző tevékenységek esetleges korlátozását illetve tiltását. 9.7 A védőterületek vizsgálatot igénylő használatai illetve tevékenységei 9.7.1 Reguly-forrás vízbázis A Reguly-forrás vízbázis védőterületén a fenti korlátozások alá vont tevékenységek közül a következők tényleges gyakorlása tapasztalható: A Cihelka forrás előterében lévő mélyfekvésű terület korábbi időszakban építési törmelék lerakásának helyszíne volt. Jelenleg a helyszínen törmelék lerakása nem folyik. Kisebb mennyiségű építési törmelék és egyéb háztartási hulladék elhelyezését tapasztaltuk a Jobbágyok legelője területrészen. A védőterületen mezőgazdasági tevékenység is folyik, mely nagyrészt a Reguly forrás és a Cihelka forrás közötti területrészre esik. A növénytermesztés nagyobbrészt szántókon, kisebbrészt a belterületi ingatlanok melletti háztáji kertekben folyik. A Jobbágyok legelőjén szarvasmarha legeltetést tapasztaltunk, az állatok száma tízes nagyságrendű. A Zirc-Bakonybél közút oldalán nincs kiépített csapadékvíz elvezető árokrendszer. 39

9.7.2 2.sz. mélyfúrású kút A kijelölt védőterületeken a kedvező területhasználat, - nevezetesen a majdnem teljes erdőborítottság miatt a törvényben rögzített tiltott vagy vizsgálatot igénylő használatok, vagy tevékenységek száma igen alacsony. A külső védőterület által részben érintett területen található a kardosréti temetőkert. A külső védőterületen a törvény szerint temetőt üzemeltetni tilos. A hidrogeológiai védőterület nyugati szélén, Borzavár melletti állattartó telep évek óta használaton kívül, romos állapotban van, vizsgálatot nem igényel. 9.8 A vízminőség védelem érdekében szükséges intézkedések és korlátozások 9.8.1 Reguly-forrás vízbázis A Reguly-forrás vízbázis tápterületén a külső védőterületre vonatkozó védelmi intézkedések szükségesek. Kivételt képez a Jobbágyok legelőjének északkeleti részén lévő víznyelő, mely érzékenysége miatt belső védőterületté nyilvánítottunk. Ennek megfelelően a víznyelő körül 20*20 méteres terület kisajátítása és bekerítése szükséges. A víznyelő mint természeti képződmény védettnek tekinthető, s a fedőkarszt vízutánpótlódásában is szerepet játszhat. A víznyelő be nem temethető, de a víznyelőbe jutó víz minőségének stabilizálását a kialakult bevezetőárokban létrehozandó műszaki megoldással (pl aktívszenes szűrő) lehetne megoldani A Jobbágyok legelőjén a szarvasmarhák legeltetését meg kell tiltani. A legelőt kaszálóként kell hasznosítani. A legeltetést a vízválasztón túl a Lókút felé eső legelőkön javasoljuk (Kakas-hegy oldala). A Jobbágyok legelőjén figyelmeztető táblák kihelyezése szükséges, a vízvédelmi terület és a korlátozás megnevezésével. (Hulladék lerakás tilos!) Hasonló figyelmeztető tábla kihelyezését javasoljuk a korábban építési törmelék lerakásra használt terület mellett. A szántóterületeken a mezőgazdasági tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lehető legkevesebb szennyezést okozza. Az érintett tulajdonosokkal tudatni kell a falugazdával egyeztetett és kidolgozott fenti elvárásokat. Az intézkedési tervben a trágyakihelyezés idejére, módjára és mennyiségére, valamint a felhasználandó növényvédőszerek típusára vonatkozó utalások szükségesek. 9.8.2 2.sz. mélyfúrású kút A kardosréti sírkert részben a kút külső védőterületén helyezkedik el. A temető a Pintér hegyet északról övező Pintér árok mentén található. A temetőben a továbbiakban az ingatlan északi és nyugati (magasabb térszínen lévő) részén kell a sírokat kialakítani. Borzavár keleti határában lévő volt állattartó telep eredeti funkciójában a jövőben nem működhet. 40

10. A VÍZBÁZIS BIZTONSÁGBAN TARTÁSI TERVE A vízbázisvédelem folyamatának diagnosztikai fázisa az ivóvízbázis biztonságba helyezési tervének kidolgozásával fejeződött be. Ezt követi a biztonságba helyezés fázisa, - a védőterületek kialakítása, a kijelölt területen belül a szükséges intézkedések jogszabályban előírt határidőn belüli végrehajtása. A biztonságba helyezéssel érvényesülnek azok a feltételek mellyel a vízbázis megfelelő biztonsággal ivóvíz minőségű vizet produkál. Azt az új állapotot mely a biztonságba helyezési intézkedések során létrejön folyamatosan fenn kell tartani. Ennek megvalósítása a következők segítségével történhet: 1. Monitoring rendszer üzemeltetése Mivel Zircen a vízműkutak a kb. kétszáz méter mélységben elhelyezkedő mélykarszt vizét termelik, ennek megfigyelésére monitoring kút nem létesült, viszont a karszt feletti rétegvízemelet megfigyelése az 1.sz. termelőkút melletti 1.sz. észlelőkúttal lehetőség van. Mivel az 1.sz. termelőkút környezetében a földtani adatok alapján védőterület nem került kijelölésre, a monitoring kútból nyert információk jelentősége megnő. Ahhoz hogy az információ folyamatosan illetve a kívánt ütemben rendelkezésre álljon a kút rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. A kút karbantartását célszerűnek tartjuk a mintavételt követően elvégezni. A karbantartás során talpellenőrzést kell végezni és a zárósapka zárószerkezetének, - pl. csavarmenet - működésének feltételeit biztosítani kell. Az észlelőkútból évi kettő alkalommal, tavasszal a hóolvadást követően áprilisban valamint októberben javaslunk mintavételezést. A mintavételre a víz szivattyúzását követően akkor kerülhet sor, mikor három egymást követő helyszíni mérés során a víz hőmérséklete, fajlagos vezetőképessége és ph-ja azonos értéket mutat. A mintavételezést követően a következő vizsgálatokat javasoljuk elvégezni. általános vízvizsgálat MSZ 450 baktériumszám, coliform TPH (GC) BTEX; VOCl (GC) Peszticidek (GC) A területhasználatok alapján a peszticid vizsgálatot évente egyszer (októberben) a BTEX VOCl vizsgálatot kétévente az áprilisi vizsgálat során javasoljuk elvégezni. Amennyiben a nitrát koncentráció növekedése tapasztalható, stabil nitrogén izotóp vizsgálat elvégzését javasoljuk a forrás megismerése céljából. A Reguly forrás vízbázis a sekélykarsztot csapolja meg. A sekély karszt vízminőségének stabilizálása érdekében a Reguly-forrás vízbázis vízgyűjtőjén a kijelölt védőterületen az előírt korlátozások betartását rendszeresen ellenőrizni kell. Gondoskodni kell a víznyelő elszennyeződésének a megakadályozásáról (szűrés biztosítása). A vízmű által eddig végzett rendszeres általános vízkémiai és bakteriológiai vizsgálaton túl a vízműforrás, a vízmű melletti Malom árkon túli, és a Cihelka forrás vízminőségét is vizsgálni kell. 41

A vizsgálatok során a vízműforrásra a fent említett 1.sz. észlelőkútra vonatkoztatott vizsgálati adatokat (vizsgálandó komponensek, vizsgálati gyakoriság) javasoljuk. A Malom árok melletti, és a Cihelka forrás esetében csak az általános vízkémiai bakteriológiai és TPH vizsgálatot javaslunk. Fontosnak tartjuk, hogy a vízbázis kritikus periódusaiban is, tehát felhőszakadás illetve tartósan száraz időjárás esetén is rendelkezésre álljanak a vízműforrás adatai. (ált. vízkémia, bakteriológiai vizsg) A monitoring rendszer információit évente fel kell dolgozni. A biztonságban tartási terv előírásait három évenként felül kell vizsgálni, és a tapasztalatok szerint módosítani. Schultz Péter tervező 42