E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. év június 28.-i ülésére Tárgy: védőterületeinek kijelölése Előadó: Sümegi Attila aljegyző Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Előterjesztés elkészítésében részt vett: Sümegi Attila aljegyző Előterjesztés előkészítésben közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam:... dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A Bakonykarszt Zrt. 2010. június 9. napján megküldte Ottó Péter polgármester részére a jelen előterjesztés mellékleteként csatolt 457-3/2010/K-1. számú levelet és a hozzá kapcsolódó megállapodás tervezeteket. A megállapodásokat 2010. június 30. napjáig kell leadniuk a KDT-KTVF részére. Zirc a következő felszín alatti vízbázisokkal rendelkezik: Zirc 1. sz. vízműkút (K-5); Zirc 2. sz. (Kardosrét) vízműkút (K-6); Reguly forrás. A zirci vízbázisok közül a Reguly forrás, az 1. sz. vízműkút, valamint a 2. sz. vízműkút vonatkozásában belső védőterület, a Reguly forrás, valamint a 2. sz. vízműkút vonatkozásában külső védőterület, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság többször módosított 21012/1979.I. számú határozatával már korábban kijelölésre került. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőségen jelenleg folyó eljárás keretében kijelölésre kerül az 1. sz. vízműkút tekintetében külső védőidom, A hidrogeológiai védőidom, valamint B hidrogeológiai védőterület. A 2. sz. vízműkút tekintetében kijelölésre kerül az A hidrogeológiai védőterület, valamint a B hidrogeológiai védőterület. A Reguly forrás tekintetében hidrogeológiai védőterület nem kerül kijelölésre, mert a forrás egy leszálló forrás típus és a tápterületéről a víz igen gyorsan leürül, így nagyobb elérési időket reprezentáló hidrogeológiai védőterület lehatárolása nem jöhet szóba. A hidrogeológiai védőterületek, illetve védőidomok kijelölése jogszabályi változásoknak köszönhető. Az a tény, hogy eddig az 1. sz. vízműkút tekintetében nem volt kijelölve védőterület, annak volt köszönhető, hogy a Schultz és fiai Kft. által a zirci vízbázisok védelembehelyezéséről készített tanulmány (6. számú melléklet) szerint a vízrekesztő fedőrétegek megfelelő vastagsága miatt a külső és hidrogeológiai védőterületek kialakítása nem szükséges. Jelen előterjesztéshez csatolt, a zirci 1.sz. vízműkút vízbázis biztonságba helyezése műszaki leírás kiegészítése (3. számú melléklet) tartalmazza, hogy a vízműkút vizében kismennyiségben tríciumot észleltek, ebből arra következtettek, hogy a kút vízadó rétegében kis mennyiségben 50 évnél fiatalabb víz is belekerül. Ennek következtében szükségessé vált a fentiekben már ismertetett védőterületek kialakítása. A vízbázis kijelöléssel kapcsolatosan megkerestem a Bakonykarszt Zrt-nél Szerencsi Lászlót, aki arról tájékoztatott, hogy a védőterület kijelöléssel érintett ingatlanok helyrajzi számait nem tudja rendelkezésre bocsátani, tekintettel arra, hogy a földhivatali munkarészek még most készülnek. Az esetleges kárigénnyel kapcsolatosan tapasztalatokról nem tudott beszámolni, mert eddig egyetlen olyan eljárásuk volt, ahol azt ténylegesen le kellett folytatni. A 2. sz. vízműkút védőterülete főként erdőművelési ágba tartozó területeket érint, így ott kártalanítással nemigen kell számolni, azonban az 1. sz. vízműkút területén előfordulhatnak jogos kártalanítási igények. Az 1. sz. vízműkút védőterületeit a 4. számú melléklet tartalmazza, a 2. sz. vízműkút védőterületeit az 5. számú.melléklet tartalmazza. Amennyiben igény jelentkezik a kártalanításra, úgy megegyezés hiányában szakértőt kell megbízni a kártalanítás összegének meghatározására. Amennyiben nem születik megegyezés, úgy a bíróságtól kérhetik a kártalanítás összegének megállapítását. A korábbiakban, kialakított védőterületek vonatkozásában már nincs helye kártalanítási igény benyújtásának. Az ingatlan nyilvántartásba a külső védőterületek kerülnek csak bejegyzésre, a hidrogeológiai védőterületek nem. A kártalanítási összeg viselésének arányát, valamint annak esetleges forrásait a mellékletként csatolt megállapodás 1. pontja tartalmazza. A védőterületekre és védőidomokra vonatkozó korlátozásokat a 123/1997.(VII.18) Korm. rendelet, valamint a 3. számú melléklet tartalmazza részletesen.

Kérem Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni szíveskedjen. Zirc, 2010. június 17. Sümegi Attila aljegyző Határozati javaslat /2010.(...) Kt. számú határozat 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért az előterjesztés 2. számú mellékletét képező megállapodásban foglaltakkal. 2./ Felhatalmazza a polgármestert az 1./ pontban részletezett megállapodás aláírására. 3./ Utasítja a polgármestert arra, hogy az előterjesztés 1. számú mellékletét képező levélben részletezettek szerint, a megállapodás, érintett önkormányzatok részéről történő aláírását koordinálja. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: azonnal 3./ pont esetében: 2010. június 30.

Polgármesteri Hivatal «Név» «Beosztás» «Település» «Cím» «Irszám» védőterületeinek kijelölése Szerencsi László 457-3/2010/K-1. R PRI Tisztelt «Beosztás»! A sérülékeny vízbázisok védelmére indított kormányprogram keretében a KÖDU Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján korábban elkészült a tárgyi vízbázisok állapotértékelési, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve. A terv megállapítása szerint a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglalt védőterületek közül ezen vízbázisok esetében a meglévő belső védőterület mellett külső-, valamint hidrogeológiai A és B védőterületeket/védőidomokat kell kijelölni. A állapotértékelése, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve című vízbázisvédelmi műszaki tervdokumentáció és tervkiegészítés (, 2001., és 2009. november 23.) alapján a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a védőterületeket jóváhagyta. A Felügyelőség által megadott jóváhagyás alapján a védőterületekhez/védőidomokhoz tartozó terület-kimutatási és vázrajz munkarészek készítése a KÖDU Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál folyamatban van, így a védőterületek/védőidomok elrendelése esedékes. A Felügyelőség jelzése szerint a védőterületeket/védőidomokat elrendelő határozathoz szükséges egy, a vízmű üzemeltetője és a vízellátásban érdekelt Zirc Város, Olaszfalu, Nagyesztergár, Dudar, és Bakonynána Községek Önkormányzatai közötti megállapodás, az ingatlanhasználati korlátozások miatt esetleg felmerülő kártalanítások-, szükséges beavatkozások/műszaki átalakítások költségeinek vállalására vonatkozólag. Társaságunk előkészítette a fenti megállapodásra vonatkozó tervezetet, melyet szintén megküldünk, előzetes áttekintés és szíves elfogadás céljából. A megállapodás birtokában elrendelésre kerülhetnek a védőterületei/védőidomai. A vízbázis által hasznosított vízkészlet megóvása a hosszú távú egészséges ivóvízellátás alapvető érdeke. A védőterület a vízmű szerves részét képezi, így annak megvalósítása a

2 vízmű létesítésének/beruházásának része, összességében tehát a - helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényben megfogalmazott - önkormányzati vízellátási alapfeladatokhoz tartozik, melyre a vízdíjban nincs beépítve költség. A szükséges védőterületek/védőidomok hiányában a vízügyi hatóság a vízmű üzemeltetését engedély nélküli vízhasználatnak tekintheti, amely plusz ötszörös vízkészlethasználati járulék-fizetés kötelezettségével járhat (ez a jelenlegi alapdíjat figyelembe véve 27,0 Ft/m 3 költségnövekedést jelenthet). A Megállapodás nyolc példányát koordinált aláírás céljából Zirc Város Polgármesteri Hivatala részére küldjük meg, Olaszfalu, Nagyesztergár, Dudar, és Bakonynána Polgármesteri Hivatalok részére egy-egy példány Megállapodást küldünk, az egyidejű áttekinthetőség/döntés érdekében. (Az aláírást koordináló önkormányzat részére a diagnosztikai vízbázisvédelmi terv egy eredeti példánya a KÖDU KÖVIZIG részéről korábban átadásra került, jelenleg a műszaki terv és terv-kiegészítés kivonatát küldjük meg CD adathordozón.) Kérjük a Megállapodás szíves áttekintését és elfogadását, valamint ezt követő aláírását. A Megállapodást a KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére társaságunknak 2010. június 30-ig kell benyújtania az elrendelés érdekében, kérjük ezen időpont lehetőség szerinti szíves figyelembevételét. Egyben kérjük, hogy a területen folyó engedélyezési eljárások, napi hatósági munka során az Önkormányzat a tervben foglaltak figyelembevételét (pl. településszerkezeti- és szabályozási tervekbe történő beépítés, engedélyezési eljárások) biztosítani szíveskedjen! A fenti védőterületekkel, illetve a vízművel kapcsolatos bármely kérdésben továbbra is készséggel állunk a Tisztelt Polgármesteri Hivatal rendelkezésére. Veszprém, 2010. június 3. Üdvözlettel: (: Kugler Gyula :) vezérigazgató Melléklet: 8 + 1-1 pld. a védőterületeinek/védőidomainak kijelölésével kapcsolatos megállapodástervezet, 1-1 pld. CD; tartalma: állapotértékelése, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve - kivonat az alábbi lista szerint: = állapotértékelése, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve című diagnosztikai tervdokumentáció - Műszaki leírás (, 2001.), = állapotértékelése, biztonságbahelyezési és biztonságban tartási terve című diagnosztikai tervdokumentáció 3., 12/1., 12/2., 13/1., 13/2., 14/1., 14/2. sz. mellékletei - létesítmény térkép, topográfiai és kataszteri helyszínrajzok a lehatárolt védőterületekről (M 1:10.000, Schultz és Fiai Bt., 2003.), = Zirc 1. sz. vízműkút biztonságba helyezése - Műszaki leírás kiegészítés és helyszínrajzok a Zirc 1. sz. vízműkút hidrogeológiai B védőterületéről és védőidomairól (M 1:10.000,, 2009. november 23.).

C:\Hgv kvt Zirci vízbázisok - megállapo Név Beosztás Irszám Település Cím Ottó Péter Polgármester Úr 8420 Zirc Március 15. tér 1. Boriszné Hanich Edit Polgármester Asszony 8414 Olaszfalu Váczi M. u. 17. Szelthofferné Németh Ilona Polgármester Asszony 8415 Nagyesztergár Radnóti u. 58. Polt Ferencné Polgármester Asszony 8416 Dudar Rákóczi u. 19. Kropf Miklós Polgármester Úr 8422 Bakonynána Alkotmány u. 3.

Megállapodás amely létrejött Zirc Város Önkormányzata (8420 Zirc, Március 15. tér 1.), Olaszfalu Község Önkormányzata (8414 Olaszfalu, Váczi M. u. 17.), Nagyesztergár Község Önkormányzata (8415 Nagyesztergár, Radnóti u. 58.), Dudar Község Önkormányzata (8416 Dudar, Rákóczi u. 19.), valamint Bakonynána Község Önkormányzata (8422 Bakonynána, Alkotmány u. 3.), továbbiakban: Önkormányzatok, és a BAKONYKARSZT Zrt. (8200 Veszprém, Pápai út 41.) mint a vízműrendszer üzemeltetője, továbbiakban: Üzemeltető között, a (Zirc 1. és 2. sz. vízműkutak, és Zirc Reguly-forrás) védőterületeinek/védőidomainak kijelölésével kapcsolatban az alábbiak szerint: Előzmények: A BAKONYKARSZT Zrt. a Zirc kistérségi vízművet részvénytársasági formában üzemelteti. A vízmű üzemeltetésére 21.012/1979.I. számon kiadott 20.755/1998., 23.100/1999., 20.789/2000., 22.134/2000., 21.648/2003., 22.127/2003., 2.273/2006., 15.737/2007., 25.802/2007., 53.895/2008., 61.555/2009., 25.724/2010. számú határozatokkal módosított vízjogi üzemeltetési engedély van érvényben, engedélyes a BAKONYKARSZT Zrt. A ra vonatkozóan elkészült a védőterületek/védőidomok terve és az ennek megfelelő, birtokhatárokhoz igazodó lehatárolás. A vízbázisvédelmi tervet a BAKONYKARSZT Zrt. jóváhagyásra megküldte az illetékes vízügyi hatóságnak. A védőterületeket/védőidomokat elrendelő határozat kiadása érdekében a vízügyi hatóság részére szükséges egy megállapodás az Önkormányzatok és az Üzemeltető között, az ingatlanhasználati korlátozással kapcsolatos kártalanítás-, és a szükséges beavatkozásokkal/műszaki átalakításokkal kapcsolatos feladatok kötelezettségvállalására vonatkozólag. Ennek érdekében a felek jelen megállapodásukban az alábbiakat rögzítik: 1. Az Üzemeltető a Zirc kistérségi vízellátó rendszert részvénytársasági formában üzemelteti. A részvénytársaságon belül az adott vízellátó egységek a Részvénytársaság tulajdonában vannak, a Zirc vízbázisok (Zirc 1. és 2. sz. vízműkutak, valamint a Zirc Reguly-forrás) mint Zirc Város Önkormányzatának nevesített közművagyona. A védőterület/védőidom a vízmű szerves részét képezi, így annak megvalósítása a vízmű létesítésének/beruházásának része, összességében tehát a - helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényben megfogalmazott - vízellátási alapfeladatokhoz tartozik, és nem üzemeltetési jellegű költség. A Zirc kistérségi vízellátó rendszerrel összefüggő mindennemű értéknövelő felújítást és beruházást - így a korlátozással kapcsolatos kártalanítások és beavatkozások költségének kifizetését is - a BAKONYKARSZT Rt 38/2002 (XII.3) sz. Közgyűlési Határozata értelmében a tulajdonos önkormányzatok - pályázatok útján és/vagy - önkormányzati költségvetésből és/vagy - a mindenkori szolgáltatási díjakban, és vagy a - kártalanítás beruházás részeként történő elszámolhatósága esetén a BAKONYKARSZT Rtben vezetett közmű-amortizációs forrásból biztosítják.

2 Az Önkormányzatok a vízellátó egységen belüli érdekeltségi aránya a következő: Zirc 67,44 %, Olaszfalu 8,95 %, Nagyesztergár 6,51 %, Dudar 11,40 %, Bakonynána 5,70 %. /Megjegyzés: A Zirc kistérségi vízellátó rendszerről Borzavár és Porva (Pálihálás-puszta) települések részére eseti jelleggel történik vízátadás. Ezen települések alap-vízellátása a Pálihálási vízbázisról biztosított. A Pálihálási vízbázis védelmének terheit Borzavár és Porva települések - az erre vonatkozó 2009. évi megállapodás szerint - önállóan viselik. A Zirci vízbázisok védelmében Borzavár és Porva települések érdekeltségi aránya - az eseti jellegű vízátvétel miatt, valamint mert a saját vízbázis védelmének terheit 100 %-ban viselik - 0 %./ 2. A felek megállapodnak abban, hogy a védőterületeinek/védőidomainak kijelölésével, kialakításával járó költségeket (ingatlanhasználati korlátozások kártalanítási költségei, és a szükséges műszaki átalakításokkal, beavatkozásokkal kapcsolatos költségek) az érdekelt Önkormányzatok az 1. pontban felsorolt forrásokból és érdekeltségi arányban biztosítják. Amennyiben a védőterületek/védőidomok kijelölésével összefüggésben, az ingatlannal való rendelkezési jogot jelentős mértékben érinti a használati korlátozás, a kárigények bejelentése alapján a kárigények kielégítéséről Zirc Város Önkormányzata, Olaszfalu Község Önkormányzata, Nagyesztergár Község Önkormányzata, Dudar Község Önkormányzata, Bakonynána Község Önkormányzata gondoskodik, az előzőekben meghatározott arányban. 3. A védőterületek/védőidomok fenntartásával kapcsolatos költségeket a vízbázis vízjogi engedélyével a vízkivételre jogot szerzett engedélyes - BAKONYKARSZT Zrt. - viseli. Kelt..... Zirc Város Önkormányzata.. Olaszfalu Község Önkormányzata.. Nagyesztergár Község Önkormányzata.. Dudar Község Önkormányzata.. Bakonynána Község Önkormányzata.. BAKONYKARSZT Zrt. üzemeltető

Zirci 1.sz. vízműkút vízbázis biztonságba helyezése Műszaki leírás kiegészítés 1

A védőterület, védőidomok lehatárolása A Zirc 1.sz vízműkút vizében mért kismennyiségű trícium koncentráció azt jelzi, hogy a mélyfúrású kút vízadó rétegében kis mennyiségben 50 évnél fiatalabb víz is belekerül. Ebből a megfontolásból a lehatárolt hidrogeológiai védőidom felszíni vetületén szükséges a hidrogeológiai védőterület B zónájának kijelölése. A lehatárolt védőterületet a mellékelt 1:10000 léptékű helyszínrajzon ábrázoljuk. Mint a térképen látható, a védőterület a kúttól dél-délnyugati irányban mintegy 2300 m hosszúságban, és 800-900 m szélességben terül el. A védőterület felszíni kimetszése alatt helyezkedik el a hidrogeológiai védőidom B zónája. (lásd külön helyszínrajzon) A védőidom felső lapja értelemszerűen a felszín, az alsó síkja a -35 mbf szint, mely 417 514 m mélységben helyezkedik el a morfológia függvényében. Az öt éves elérési időt reprezentáló hidrogeológiai védőidom A zóna felszíni metszete a mellékelt védőidom helyszínrajzon látható. Az A zóna felső síkja a 300mBf szint, mely a kút környezetében az eocén agyagmárga és a kréta mészkő határszintje. A hidrogeológiai védőidom A zónájának alsó síkja megegyezik az előzővel, -35mBf. A hidrogeológiai védőidom A zónájának felső síkja 87-100 méterre van a felszíntől, míg az alsó sík 417-430 m távolságban. A külső védőidom palástjának vetülete a mellékelt védőidom helyszínrajzon van feltüntetve. A 180 napos elérési idővel számolt külső védőidom felső síkjának biztonsági okokból (mivel a kréta mészkőben lévő esetleges kavernákon a víz gyorsan áramolhat lefelé) szintén a 300mBf szintet jelöljük ki. A külső védőidom alsó síkja a -35mBf szint, mely a nyitott talp tengerszint feletti magassága alatt 2 méterrel helyezkedik el.. A külső védőidom felső síkjának felszíntől való távolsága 90-95 m, míg az alsó sík felszíntől való távolsága 417-425 m. Területhasználatok A kút környezetében a város belterületének délkeleti része található. Itt elsősorban üzemek települtek. Ezek régebben a helyi Bakony Termelőszövetkezethez tartoztak, jelenleg több kisebb cég használja telephelyéül. A cégek nem folytatnak környezetre veszélyes tevékenységet. Dél felé a város külterületén nagyobb részben legelők, kisebb részben szántók és erdők találhatók. Pontszerű szennyezőforrások a védőterületen nem ismeretesek. Hidrogeológiai védőterület használati korlátozásai A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó ingatlanhasználati korlátozásokat a kormány 123/1997.(VII.18.) számú rendelete szabályozza A hidrogeológiai védőterületet és védőidomokat érintő általános műszaki előírások és korlátozások (123/1997.(VII.18.) 13. (1) szerint) A hidrogeológiai védőidomokban és védőterületeken: 2

a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza b) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége, bb) 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe, bc) olyan lebomló anyag jut a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza. c) olyan vegyi anyaggal amely a vizet károsíthatja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni. d) a növénytermesztéssel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az milyen hatással van a védelemben részesülő vízre, okoz-e az károsodást benne. Csak olyan termesztési technológia alkalmazható, mely mellett a víz minősége nem károsodik e) önellátást meghaladó állattartás és víziszárnyas telep a B zónában megengedett, de a hulladék (trágya) kezelése és tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen. f) meglévő tárolóhelyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot - A VIZIG hozzájárulásával - csak úgy szabad tárolni, hogy fa) a tárolótartály állapota bármikor kívülről is ellenőrizhető legyen, vagy fb) az üzemeltető a VIZIG által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe g) a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tárolóhelyet - a VIZIG hozzájárulásával - úgy kell kialakítani, hogy ga) a tárolótartály kívülről bármikor ellenőrizhető legyen, gb) a tárolótartály olyan vízzáró falú teknőben vagy tartályban legyen, amely - meghibásodás esetén - a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja. h) a vízre veszélyes anyagot (pl. ásványolajterméket) szállító csővezetéket a területen - a VIZIG hozzájárulásával - akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres ellenőrzéséről és azt csőtörés esetére leállító automatikával látják el. Felszín alatti vízbázis B (50 éves elérési idejű ) védőterületre vonatkozó korlátozások: A területen a következő tevékenységek végzése TILOS: Ipar Erősen mérgező vagy radioaktiv anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Veszélyes hulladék lerakó létesítése, üzemeltetése Egyéb ipari szennyvizek szikkasztása Mezőgazdaság Hígtrágya és trágyalé leürítés 3

A kijelölt hidrogelógiai B védőterületen a fenti korlátozással érintett tevékenységet jelenleg nem tapasztaltunk. A területen a következő tevékenységek végzése új létesítménynél, tevékenységnél TILOS, a meglévő létesítménynél, tevékenységnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: Beépítés, üdülés Települési folyékony hulladéklerakó létesítése és üzemeltetése Ipar - Veszélyes hulladék ártalmatlanító Mezőgazdaság Növényvédőszer tárolás és hulladék elhelyezés A kijelölt hidrogelógiai B védőterületen a fenti korlátozással érintett tevékenységet jelenleg nem tapasztaltunk. Új vagy meglévő létesítménynél tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat illetőleg környezetvédelmi felülvizsgálat, illetvez ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: Beépítés, üdülés Lakótelep, új parcellázás, üdülőterület kialakítása Lakóépület csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetése Házi szennyvizek szikkasztása Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) Házikertek kiskertművelés Ipar Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Ásványolaj és termékei előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása 4

Veszélyes-hulladék üzemi gyűjtő Élelmiszer ipari szennyvizek szikkasztása hulladékaik tárolása Salak hamu lerakása Mezőgazdaság Növénytermesztés Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Műtrágyázás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre Szennyvízöntözés Növényvédőszerek alkalmazása Növényvédő szer kijuttatása légi úton Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap termőföldi kihelyezése Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Közlekedés - Üzemanyagtöltő állomás Egyéb tevékenység - Bányászat - A fedő, vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység A fenti tevékenységek közül a területen a következők tényleges gyakorlása tapasztalható: - Házi szennyvizek szikkasztása (ahol a csatornára nem kötöttek rá) - Házikertek, kiskertművelés - Növénytermesztés - Műtrágyázás - Növényvédőszerek alkalmazása A védőterületen a fentiekben fel nem sorolt tevékenységek végzése nem korlátozott. 5

A vízminőség védelem érdekében szükséges intézkedések és korlátozások a védőidomokban: A fenti általános irányelvek alapján a védőidomban - tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza - tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége. Fentieknek megfelelően a kijelölt védőidomot érintően az alábbi intézkedések szükségesek: A külső védőidom belül tilos: bányászat, a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység, új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: fúrás, új kút létesítése. A hidrogeológiai A védőidom belül új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: bányászat, új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: fúrás, új kút létesítése, a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. A hidrogeológiai B védőidom belül új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: 6

bányászat, fúrás, új kút létesítése, a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. 7

Sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése ZIRCI VÍZBÁZISOK Állapotértékelés Hidrodinamikai modellezés Belső, külső, hidrogeológiai védőterületek meghatározása Biztonságba helyezési terv Főtervező: Schultz és Fiai Tervező és Kereskedelmi Bt. Schultz Péter ügyvezető igazgató Diagnosztikai vizsgálatok tervezése és koordinálása Szennyezőforrások és területhasználatok térképezése Állapotértékelés Biztonságba helyezési terv készítése Biztonságban tartási terv készítése Alvállalkozók: Golder Associates (Hungary) Kft. Lontsák László project manager Hidrodinamikai modellezés Védőterület meghatározások Vizsgálati eredmények rajzi megjelenítése ForrásMonitor Bt Mádlné Dr. Szőnyi Judit project manager Nyomjelzési vizsgálat GEO-GENEZIS Műszergyártó és Kutató Bt. Sifter Gyula ügyvezető igazgató Lyukgeofizikai vizsgálatok Geodéziai mérések GEOPROSPER Kutató és Fúró Kft. Bogdán Győző fúrási üzletág vezető 1.sz észlelőkút kivitelezése Vízkutató Vízkémia Kft. Szakács Imre ügyvezető igazgató Vízminták kémiai vizsgálata 1

Tartalomjegyzék 1. ELŐZMÉNYEK...6 2. DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK...7 2.1 A vizsgálat célja...7 2.2 A vizsgálat tárgya...7 3. A VIZSGÁLT TÉRSÉG JELLEMZÉSE...8 3.1 A vizsgált terület lehatárolása...8 3.2 A terület rövid földrajzi jellemzése...8 3.2.1. Éghajlat...8 3.2.2. Morfológia...8 3.2.4. A vizsgált terület növényzete...9 3.2.5 Talajtakaró...9 3.3 Földtani és vízföldtani viszonyok...9 3.3.1 Földtani fejlődéstörténet...9 3.3.2 A vizsgált térség tektonikája...12 3.3.3 A tektonika és vízföldtan kapcsolata...12 3.3.4 A vizsgált területen található képződmények kőzettani és vízföldtani tulajdonságainak rövid leírása...13 3.3.5 A vizsgált terület vízföldtana...14 4. A VÍZBÁZIS JELLEMZÉSE...14 4.1 A Zirci vízbázis története és jellemzése...14 4.2 A vízbázisok műszaki adatai...15 5. KÖRNYEZETFÖLDTANI ÉRTÉKELÉS...16 5.1 Sekélykarszt...16 5.1.1 Sekélykarszt érzékenysége (Reguly-forrás vízbázis)...16 5.1.2 A Reguly forrás térségben végzett nyomjelzési vizsgálat...16 5.1.3 Területhasználatok a Reguly forrás környezetében...17 5.1.4 Potenciális szennyezőforrások a Reguly forrás környezetében...17 5.1.5 Vízminőség a fedőkarszton...17 5.2 Főkarszt...18 5.2.1 Főkarszt érzékenysége (1. és 2. Sz. termelőkút)...18 5.2.2 Területhasználatok (Zirc 1. és 2. sz. kutak térsége)...19 5.2.3 Potenciális szennyezőforrások a mélyfúrású kutak környezetében...19 5.2.4 A főkarszt vízminőségi viszonyai...19 6. HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉS...20 (.)...20 6.1 Bevezetés...20 6.2 Az elvi modell felépítése...20 Az utánpótlódási terület meghatározásának módszere, a számításokhoz használt szoftver bemutatása...21 6.3 Az alkalmazott numerikus modell leírása...21 6.3.1 A modell geometriája...22 6.3.2 Anyagjellemzők...22 6.3.3 Peremfeltételek és terhelések...23 6.4 Eredmények...24 6.5 Érzékenységvizsgálat...24 6.6 Következtetések, megjegyzések...28 Hivatkozások...29 7. A HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐTERÜLETEK (VÉDŐIDOMOK) SZÁMÍTOTT HATÁRAI...31 8. KOMPLEX ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS...31 A vízbázisok tényleges védőterülete határainak megállapítása...31 8.1 Reguly forrás vízbázis szerkesztett védőterülete...32 8.2 Az 1.sz. vízműkút szerkesztett védőterületei...32 2

8.3 A 2.sz vízműkút szerkesztett védőterületei...32 9. A VÍZBÁZIS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSI TERVE...33 9.1 A külső védőterületet érintő általános műszaki előírások...33 9.2. A külső védőterületre vonatkozó ingatlanhasználati korlátozások...34 9.3 A hidrogeológiai védőterületet érintő általános műszaki előírások és korlátozások (123/1997.(VII.18.) 13. (1) szerint)...36 9.4 Felszín alatti vízbázis A (5 éves elérési idejű ) hidrogeológiai védőterületre vonatkozó korlátozások:36 9.5 Felszín alatti vízbázis B (50 éves elérési idejű ) védőterületre vonatkozó korlátozások:...38 9.6 A vízbázis biztonságba helyezésével kapcsolatos feladatok...39 9.7 A védőterületek vizsgálatot igénylő használatai illetve tevékenységei...39 9.7.1 Reguly-forrás vízbázis...39 9.7.2 2.sz. mélyfúrású kút...40 9.8 A vízminőség védelem érdekében szükséges intézkedések és korlátozások...40 9.8.1 Reguly-forrás vízbázis...40 9.8.2 2.sz. mélyfúrású kút...40 10. A vízbázis biztonságban tartási terve...41 3

Függelékek jegyzéke 1.sz. 2.sz. Létesített észlelőkút műszaki dokumentációja Észlelőkút geodéziai adatai 3.sz. Vízkémiai vizsgálatok eredményei 4.sz. 1.sz. vízműkút műszaki dokumentációja, vízhozam és vízminőség adatai 5.sz. 2.sz. vízműkút műszaki dokumentációja, vízhozam és vízminőség adatai 6.sz. Reguly-forrás vízbázis vízhozam és vízminőségi adatai 7.sz. Nyomjelzési vizsgálat összefoglaló jelentése (külön fűzve) 4

Rajzi mellékletek jegyzéke 1.sz melléklet A vizsgált terület áttekintő topográfiai térképe M = 1: 20 000 2.sz. melléklet A vizsgált terület digitalizált térképe M = 1: 10 000 3.sz. melléklet Létesítmény térképek M = 1: 10 000 4.sz. melléklet A vizsgált térség alaphegység térképe 5.sz. melléklet A vizsgált térség földtani térképe 6.sz melléklet Földtani szelvények 7.sz. melléklet Vízminőség térkép 8.sz. melléklet Térségi csapadék idősor 9.sz. melléklet Vízbázisok észlelő kútjainak műszaki és vízföldtani adatai 10/1-5.sz. melléklet Hidrodinamikai modellezés rajzi mellékletei 11.sz. melléklet Védőterületek számított határai 12/1-2. sz. melléklet Védőterületek szerkesztett határai 13/1-2. sz. melléklet Szennyezőforrások területhasználatok áttekintő helyszínrajza 14/1-2. sz. melléklet Kataszteri térképek a védőterületek kijelölt határaival 5

1. ELŐZMÉNYEK A Kormány 3058/3581/1991. (XII. 9.) határozatával elfogadott rövid és középtávú intézkedési terv 19. tétele az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő. A célprogram kidolgozására a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot bízta meg. A KHVM 1995-ben előterjesztést készített a Kormány részére az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról. Az előterjesztés eredményeképp a Kormány határozatot hozott az ivóvízbázisokra vonatkozó célprogramról, (2249/1995.VIII. 31. Korm. hat.) mely szerint cselekvési programot, illetve intézkedési tervet kell készíteni a sérülékeny vízbázisok állapotfelmérésére (diagnosztikai vizsgálataira) vonatkozóan. A diagnosztikai vizsgálatok előkészítése céljából 1996-ban sor került a vízbázisok előzetes állapotfelmérésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából kormányzati beruházásként. A munkálatokat a VITUKI Rt. és az Aquarius Kft. koordinálásával a vízügyi igazgatóságok végezték, illetve végeztették el. A sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálatai pályáztatásának előzményeként 1996-ban megtörtént a vizsgálatokban részt vevő intézmények akkreditálása, valamint a munkákat koordináló Programiroda felállítása. 1997 évben megkezdődtek a diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére vonatkozó pályáztatások. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2000. évben közbeszerzéssel meghirdetett Zirci Vízbázisok diagnosztikai vizsgálataira vonatkozó ajánlatkérése, majd döntése alapján cégünk kapott megbízást fenti feladatok elvégzésére. Jelen dokumentáció a diagnosztikai vizsgálatok összefoglaló jelentését tartalmazza. 6

2. DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK 2.1 A vizsgálat célja Magyarország közüzemi vízellátását biztosító vízbázisok közül 500 -nál több sérülékeny földtani környezetben van. Ezekből származik a szolgáltatott ivóvíz 65%-a. Sérülékeny földtani környezetben az a felszín alatti víztároló képződmény van, melyet nem fed olyan vizet át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a felszínről a talajba szivárgó szennyező anyagokat. A vizsgálatok célja megvizsgálni ezeknek a vízbázisoknak és környezetüknek az állapotát, mely alapján ismeretté válik az aktuális szennyezettség, a potenciális szennyezőforrások léte és jellege, a vízbázis hidrodinamikai viszonyai. Az előzőek ismeretében meghatározhatók a biztonságba helyezés feladatai, nevezetesen a védőterületek határainak kijelölései és a különböző megítélést követelő belső, külső, A és B hidrogeológiai védőterületeken érvényesítendő ingatlan-használati korlátozások megnevezése, és a biztonságba helyezéssel és biztonságban tartással kapcsolatos konkrét feladatok, s azok ütemterve. 2.2 A vizsgálat tárgya A vizsgálat tárgya Zirc város vízbázisai, melyek közül kettő mélyfúrású kút, s a harmadik galériás forrásfoglalással lett kialakítva. A mélyfúrású kutak közül az 1.sz. kút a település délkeleti részén belterületen, míg a 2.sz. kút a várostól északra Kardosrét városrész mellett került telepítésre. A forrrásfoglalás a város délnyugati részén, a belterület határán fakadó Reguly forráson történt. 7

3. A VIZSGÁLT TÉRSÉG JELLEMZÉSE 3.1 A vizsgált terület lehatárolása Tekintettel arra hogy a vizsgálat tárgyát képező vízbázisok két hidraulikai rendszer részei, a lehatárolást mindkét esetben a modellezéshez szükséges térség figyelembevételével tettük. A mélyfúrású kutak a főkarsztrendszer megcsapolói, így a vizsgálandó területet a főkarsztrendszer északi térségének jelentős részére kiterjesztettük. A vizsgált terület Eplény, Lókút vonalától a Kardosrét, Borzavártól északra lévő zónáig terjed. A Reguly forrás vízbázis esetében a forrás vízgyűjtőjéhez tartozó sekélykarszt területét vizsgáltuk, mely a forrástól délnyugatra eső mintegy 2 km 2 -t magábafoglaló területrész. 3.2 A terület rövid földrajzi jellemzése Zirc a Magas -Bakony keleti részén egy 400 m tengerszint feletti medence nyugati peremén települ. Északi, nyugati és délnyugati irányból hegyek szegélyezik. (Szesztra hegy, Pintér hegy, Csengő hegy) A város belterületén délről északi irányban folyik a Cuha patak. 3.2.1. Éghajlat Az éghajlatra az átlagosnál hidegebb tél és hűvösebb nyár jellemző. Az átlagos évi középhőmérséklet 8-9C o. A tenyészidő (április-szeptember ) középhőmérséklete 15-16 C o. A lehullott csapadék országos viszonylatban magas. Az Északi - Bakonyban az uralkodó északnyugati széllel érkező felhők az északi részen lévő Magas-Bakonyban felemelkednek, és csapadékuk nagy részét leadják. A vizsgált terület átlagos csapadékmennyisége 800 mm/év. Ismerve az ez évi részadatokat is, megállapítható hogy a 2000.év valamint az idei év igen csapadékszegény volt. 3.2.2. Morfológia A vizsgált terület a Magas Bakony egyik legjelentősebb medencéje. A medence tulajdonképpen egy felföldnek is nevezhető, melyre Gyulafirátóttól Eplény északi határáig tartó emelkedőn jutunk. A medence déli szélét az Eplény Lókút közötti Papod vonulat 600 métert meghaladó magasságú 8

csúcsai képezik. A medence Eplénytő észak felé enyhén lejt. Az eplényi Kökényes domb alatt eredő Cuha patak észak felé tartva Porva és Csesznek közötti hegyeket áttörve jut ki a Kisalföldre. A várost övező magaslatok 70-100 méteres relatív magasságot érnek el, megközelítve az 500 mbf magasságot. 3.2.3 Vízrajz A földtani képződmények sajátos kialakulása folytán a térség igen gazdag forrásokban. A források táplálta patakok Zirc belterületén a Cuhába ömlenek. Hasonlóképp a Cuha a befogadója a Borzavár környéki, Pálihálás pusztai, a Pálinkaházi források vizeinek. Ugyanakkor a várostól délre a Csengő hegy déli oldalában eredő Királykút és Szarvas-kút vize Lókút felé veszi az irányát, a Gerence patak egyik legtávolabbi ágaként. 3.2.4. A vizsgált terület növényzete A térségben jelentős az erdők aránya. Egybefüggő mezőgazdasági területeket a várostól délre találunk a Cuha bal partján. Ezen a területrészen gabonát termelnek Olaszfalu környékén jellegzetes kultúrnövény a káposzta. Az erdők a magashegyi vegyes lombhullató erdők, jelentős bükkállománnyal. Az erdei fenyő foltokban nagy területet borít. A város belterületén 20 hektáros arborétum található. 3.2.5 Talajtakaró A talajtakaró az alapkőzet szerint alakul. A Csatkai Formáción soványabb kavicsos, könnyen kiszáradó talajokkal találkozhatunk, míg a mészköves, márgás kőzetek felett a vékony rendzinatalajok jellemzőek. 3.3 Földtani és vízföldtani viszonyok 3.3.1 Földtani fejlődéstörténet A földtani fejlődéstörténet, - melyet ismertetünk - nem korlátozódik csak a tárgyi vízbázisok környezetére, benne a Bakony hegység fejlődéstörténetét ismertetjük. A terület legidősebbnek tartott képződményei, az alaphegységi ópaleozoós diabáz és a valamivel fiatalabbnak tartott karbonátos agyagpala összlet, mely a hercini hegységképződés során kiemelkedett. A kiemelkedést követően jelentős részben lepusztult, s anyagát az ópaleozoós képződmények saali orogénben kialakult felszínére települő, - főleg diabáztörmelékből álló konglomerátum tartalmazza. A felső-permtől meginduló lassú süllyedéshez köthető az alpi üledékciklus képződményeinek megjelenése, amit a perm időszakban még terrigén törmelékes, sekélytengeri üledékek 9

jeleznek. Az oxidált, vörös színű üledékeket a perm végén helyenként zöldesszürke, folyóvízi, illetve alluviális deltafáciesű, a perm tenger előterében lerakódott képződmények, illetve a bepárlódó medencékben kialakuló superhalin környezetben keletkezett karbonátok, evaporitok váltják fel. A transzgresszió, vagyis a tengerelöntés a Bakony területén a triász időszak kezdetétől figyelhető meg, ami az egész triászban folyamatos, - annak eredményeként, hogy az oszcillációs mozgásokkal jelzett periódusok nem hoztak létre olyan jelentős kiemelkedést, ami lepusztulást okozhatott volna. A négy nagyobb triász fejlődéstörténeti szakasz közül az elsőben, a felső-anizuszi emeletig tartó folyamatos, lassú tengerelöntés révén általános elterjedésű képződmények sorozata jött létre. Már a szeizi alelemet homokköves-aleurolitos-karbonátos képződményei (Arácsi Márga Formáció) is tartalmaznak tengeri mollusca faunát. Az itt még főleg terrigén eredetű törmelék mennyisége lecsökken, és azt fokozatosan egyre karbonátosabb üledékek lerakódása váltja fel (Csopaki Márga Formáció). A karbonátos, sekélytengeri üledékképződés folytatódik, az anizuszi emeletben is, előbb evaporitos, sejtes dolomitok (Aszófói Dolomit Formáció) hiperszalin laguna fáciesében, majd fokozatosan kifejlődő bitumenes mészkőösszlet (Iszkahegyi Mészkő Formáció) sekély, nyíltvízi környezetében, mely ősföldrajzilag csaknem azonos a felette elhelyezkedő vastag dolomit összlettel. (Megyehegyi Dolomit Formáció). A felsőanizuszi emelettől megszűnik az eddigi egyveretű üledékképződés, kialakulnak a parttól távolabbi differenciáltabb üledékgyűjtők, - részben platform-dolomitképződéssel, részben a gyorsan süllyedő köztes területeken, medenceüledékek képződésével. A karbonátos platform tagozódása és a közben meginduló vulkáni tufaszórás (a Buchensteini Formációban) egyes kutatók véleménye szerint egy elhalt Tethys-tágulási kísérletet jelez. A bentonitosodott trachittufa rétegek, tűzköves mészkőrétegek litológiai felépítése sekélyvízi, árapály övi képződést igazol. Kádárta környékén a dolomitképződés egészen az anizuszi emelet végéig kitartott, míg a déli sávban (Litér környékén) a felső anizusziban az alpi kagylósmészkő erősen redukált rétegei fejlődtek ki belőle. Mint említettük, vulkáni tevékenység befolyásolta az alsóladini képződmények kifejlődését: a bentonitosodott trachittufákat (Buchensteini Formáció) és a tűzköves mészköveket (Nemesvámosi Mészkő Formáció). A tűzköves mészkövek felett gyakran újra tufás rétegek (Berekhegyi Mészk6 Formáció) vagy áthalmozott tufaanyagú, tufitos mészkőbetelepülésekből álló sekélyvízi üledékcsoport keletkezett. (Só1yi Márga, Füredi Mészkő Formáció). A harmadik periódusban a területre továbbra is a sekélytengeri üledékképződés volt jellemző, a tagolt felszín fokozatosan feltöltődik, az ún. "Alsóhalobiás márgában" a terrigén anyagok mennyisége megnövekszik, mely a tengermélység csökkenésére, a szárazföldi üledékszállítás növekedésére utal. Az alsókarni középső részére a terület annyira megemelkedett, hogy az árapály-övbe került. Az ún. "brachiopódás konglomerátum" képződése után a terület ismét süllyed, a vízmélység növekszik, nyugodt körülmények között lerakódott márgarétegek jönnek létre, melyre még a középső-karniban terrigén anyagban viszonylag szegény dolomitos összlet rakódik. A felső-karni legnagyobb részében, továbbra is sekélytengeri körülmények között igen változatos karbonátkőzetek (főleg márgák) keletkeztek. A negyedik periódus elejére (karni vége) a térszín kiegyenlítődött, hatalmas, egységes laguna alakult ki, amelyben igen nagy vastagságú, egyveretű homogén összlet keletkezett (Födolomit). A nagy vastagság az üledékképződéssel lépést tartó süllyedést jelez, amely egész kiterjedésében sekélytengeri kifejlődésű (algagyepek és egyéb sekélyvízi ősmaradványok), terrigén eredetű törmelékanyagot alig tartalmazó üledékeket eredményezett. A meginduló, lassú epirogenetikus süllyedés során a Födolomitot néhol erősen márgás, bitumenes sekélytengeri képződmények váltják fel (Kösszeni Formáció). Az összlet lemezes 10

rétegzettsége, finom eloszlású szervesanyag tartalma, mollusca-lumashellái, törmelékes ásványai a felső-triász üledékgyűjtő partvonalának eltolódását jelzik. A fődolomitra települt Dachsteini Mészkő képződésének sekélytengeri jellegét jelzik az oolitos betelepülések. A dachsteini típusú mészkő képződése egészen a liászig (júra időszak) eltartott (Kardosréti Mészkő Formáció), egészében egy homogén, nehezen tagolható összletet alkotva. A júra időszakban a sinemuri emelettől egyre osztottabbá válik az üledékgyűjtő aljzata, - egész kis távolságokon belül jelentősen eltérő képződmények jelennek meg. (Isztiméri Mészkö Formáció, Hierlatzi Mészkő Formáció.) A pliensbachi-toarci emelet határán meginduló süllyedés eredményeként nagyobb agyagtartalmú, mangángumós-mangánérces üledékek rakódtak le, "Ammonitico Rosso" fáciesű és bozitrás márgák, mészkövek keletkeztek (Tűzköves-árki Mészkő Formáció, Úrkúti Mangánérc Formáció, Kisgerecsei Márga Formáció, Eplényi Mészkő Formáció, Tölgyháti Mészkő Formáció). A további süllyedés hatására, a karbonátkompenzációs szint elérése után fokozatosan egyre kovásabb üledékek képződésével a radiolarit vált a domináns képződménnyé. A malmban meginduló ellentétes folyamat (emelkedés) visszafelé "megismétli" a felső-liászdogger fácieseket. Így jöhetett létre a kimmeridgei emeletben a toarci "ammonitico rosso" fáciesű képződményekhez hasonló kifejlődés ("felső ammonitico rosso", Pálihálási Mészkő Formáció), majd a titonban az alsóliászra némileg hasonlító sekélyebbvízi képződmények, melyek képződése a bath emelettől egészen a barrémi emelet végéig tartó folyamatos rétegsor részeiként átnyúlik az alsó-kréta alsó részébe. (Mogyorósdombi Mészkő Formáció, Szentivánhegyi Mészkő Formáció.) A barrémi és apti emelet között egy viszonylag rövid ideig tartó szárazulattá válás következett be a területen, ami az apti emelet végén kezdődő, az apti crinoideás mészkövek (Tatai Mészkő Formáció) keletkezését megszakító, és azt részben lepusztító, ciklus záró, nagy általános kiemelkedés kezdetét jelenti. A karsztosodó kőzetekre bauxit, illetve a középső-kréta üledékciklus kezdőtagjaként megjelenő édesvízi - csökkentsósvízi faunát tartalmazó munieriás agyagmárga (Tési Agyagmárga Formáció) települ. A Tési Agyagmárgával kezdődő, a Pénzeskúti Márga képződésével befejeződő üledékciklus általános süllyedést jelez. A kréta végi larámi orogén fázis hatására általános kiemelkedés, szárazulatra kerülés indult meg, aminek eredményeként területünkön egészen a középső-eocénig hiányoznak az üledékek. Az alsó-lutéciban meginduló középső eocén üledékciklust itt kezdetben szárazföldi - édesvízi - csökkent-sósvízi dolomitkavics, agyag, szenes-agyag jelzi, amelyek folyamatosan mennek át az eocén tenger délnyugati előrenyomulását követően sekélytengeri nummuliteszes mészkövekbe. A pireneusi fázissal a terület az eocén végére ismételten szárazulatra került, komoly üledékképződés egy ideig nem folyt rajta. Később az emelkedő területekről a folyók által elszállított és az üledékgyűjtőben felhalmozódott törmelékanyagból keletkezett az oligomiocén kavicsos - aleurolitos összlet, melynek elterjedését a veszprémi törés határozza meg: a törmelékes össz1et medencekifejlődése csak a Veszprémi -Séd-völgytól északra található meg. Jelentős hatásúak a stájer orogénhez kapcsolódó tektonikus mozgások is. Részint ehhez köthető a Várpalotai medence kialakulása, megsüllyedése, a tengeri, csökkentsósvízi miocén rétegek kialakulásának folyamata. A Várpalotai-medencében is az ó-stájer mozgásokat követő miocén transzgresszió (helvét tengerelöntés) nyomán fejlődött ki folyamatos miocén rétegsor. A helvét rétegek agyagos márgás képződményekkel kezdődnek (alsó molluscumos szint), majd bryozoás, lithothamnium gumós konglomerátum-homokkő sorozat következik. A felette települő torton képződmények eróziós diszkordanciával települnek a helvétre. Az alsó torton homok felett helyezkedik el az ismert barnakőszén telepes összlet. A szén felett homokos mészkőpadok jelentkeznek édesvízi mészkővel. A tortont diatómás palás agyag zárja. 11

A széntelepes összletre, amely már a torton emelet tengerének emelkedőszakaszában jött létre, eróziós diszkordanciával települnek a szarmata üledékek. A szarmata képződmények mélyebben tarkaagyagos, kavicsos, majd mészmárga és mészköves kifejlődésűek. Ezek mivel hasonlóak a felette települő pliocén kor pannon emeletének üledékeihez, nem különülnek el élesen attól. A pannonban a egy fokozatosan kiédesülő tenger üledékeivel találkozhatunk, melyek a vizsgált területen diszkordanciával települnek az alaphegységre. A pannon végére jellemző üledék a0z édesvízi mészkő. (Várpalota, Kádárta térsége) Az édesvízi mészkő már a térség szárazföldi jellegét igazolja. A pleisztocénban elsősorban (würmi) lösz, a holocénban lejtőtörmelék, allúvium, talajképződés jellemző. 3.3.2 A vizsgált térség tektonikája Az előző fejezetben a Bakony térségének fejlődéstörténetét tárgyaltuk. Jelen fejezetben a képződmények elrendeződését, megjelenési formáját vizsgáljuk, melyek a hegységszerkezeti mozgások (orogenezisek) formáltak. A terület tektonikai elemei nemcsak a földtani és morfológiai, hanem ezzel összefüggésben a hidrogeológiai viszonyokat is alapvetően befolyásolták. Az alaphegységi kőzetek pásztás elrendeződése elsősorban az alsókrétánál fiatalabb tektonikai fázisok (ausztriai, szubhercini orogén) eredménye, melynek hatására az eredeti üledékgyűjtő csapás irányára merőlegesen (a mai helyzet szerint ÉNY-DK-i irányban) eltolódtak, majd összepréselődtek. Az egymásnak ütköző paleozoós és mezozoós képződmények a Déli Bakony déli peremén és a Balatonfelvidéken, jellegzetes déli vergenciájú pikkelyes feltolódásokat hoztak létre. Legklasszikusabb példája e feltolódásoknak az ún. Litériáttolódási öv, de több kisebb pikkely is található még pl. Nemesvámos, Szentkirályszabadja, Kádárta, Hajmáskér környékén is. A létrejött DNY-ÉK irányú torlódásos pikkelyek, hosszanti törések, és az arra közelítőleg merőleges (DK-ÉNY-i) transzkurrens jellegü törések rendszerei a későbbi orogén fázisokban is gyakran fe1újultak, miközben új törések is keletkeztek. A kréta időszak utolsó harmadában a Bakony egy része és környéke kiemelkedett, és erősen lepusztult. Különösen a permek emelkedtek ki. A hegység középső részén a fiatalabb júra és kréta képződmények a süllyedék centrumában megmaradtak, északról és délről az idősebb triász képződmények övezik azokat. A júra és kréta képződmények meglehetősen összetöredeztek, s kisebb-nagyobb magasságban elvetődtek. Települési viszonyaikat csak részletes feltárások alapján lehet pontosítani. 3.3.3 A tektonika és vízföldtan kapcsolata Vízföldtani szempontból alapvető fontosságú a fent vázolt tektonikai szerkezetek, és a hidrogeológiai tulajdonságok kapcsolata. Az említett szerkezeti elemek két fő csoportja, vízföldtani paramétereikben is eltérők. A hosszanti törések, melyek általában kompressziós, feltolódásos, zárt szerkezetűek, gyakran agyagos-márgás hasadékkitöltéssel; rosszabb vízvezetési tulajdonságúak, mint a viszonylag nagy vertikális és horizontális elmozdulású, nyíltabb lazulásos szerkezeti elemek, melyekhez gyakran csatlakoznak, széles, zúzott, sokszor breccsás zónák. Általában a többször felújult fiatalabb vetők vízvezetőképessége a legnagyobb, mert bennük alakulhattak ki erősen zúzott részek, és utólagos agyagos kitöltődésük is ritkább, illetve kevésbé jelentős, mint az idősebb töréseknél. A neotektonikus szerkezetek nagyobb 12

vízszállítóképességét bizonyítja az a tény is, hogy a karsztvízszint térképeken a karsztvízdomborzat illeszkedik ezekhez a szerkezeti elemekhez. A bonyolult tektonikai felépítés eredményezheti azt, hogy a törésrendszerekben a vetők mentén eltérő vízvezetőképességű kőzetek érintkeznek. 3.3.4 A vizsgált területen található képződmények kőzettani és vízföldtani tulajdonságainak rövid leírása Zirc a Magas-Bakonyban található, s mint a földtani térképen látható, az alaphegység a felszínen kréta időszaki üledékek formájában jelenik meg. A vízfeltáró fúrások ezeket a rétegeket átfúrták, s alattuk júra és triász üledékek helyezkednek el. A legidősebb feltárt réteg a felső triász legfelső részén képződött Dachsteini mészkő, mely folyamatosan vált át a hasonló kőzetkifejlődésű de már jura időszaki Kardosréti Formációba. A dachsteini mészkő és a Kardosréti mészkő a legnagyobb tömegű kőzet a vizsgált területen. Többféle kőzettani változatuk ismert, de a leggyakoribb a fehér, világosszürke finomkristályos, többnyire kalcitpikkelyes szerkezet. Míg a Bakony legnagyobb felszíni elterjedésű üledéke a fődolomit cukorszövetű, gyakran a törések mentén porlódó kőzet, amelyben igen gyakran az aprózódás, a repedéshálózat olyan mértékű, hogy benne a víz látszólag egyenletesen szivárog, s az összlet pórusvíztárolóhoz hasonlóan viselkedik, - addig a jóval erősebben karsztosodott Dachsteini mészkőben kialakult nagyobb vízjáratok gyorsabb leürülést okoznak. Mivel a kőzettestet egyenletesen átszövő repedéshálózatnak itt jóval kisebb a vízszállító szerepe mint a fődolomitnál, így a vízmozgás a törési zónában folyik elsősorban. A Dachsteini Mészkő és a Kardosréti Mészkő Formációban mind víznyelők, mind nagyobb barlangok kialakulhatnak, addig a fődolomitnál karsztjelenségek inkább csak az állékonyabb kőzetminőségű szakaszokra jellemzők, de ott is csak ritkán. A Kardosréti Mészkőre a vizsgált területen a Pisznicei Mészkő Formáció települ, mely már vöröses színű, s a crinoidea váztöredékek mellett Foraminiferákat és Brachiopoda töredékeket is tartalmaz. A két képződmény átmenete megfigyelhető a Zirc Zt. 61 jelű fúrásban 407 m körüli mélységben. A júrában a felsoroltakon túl még igen sok földtani kifejlődés ismert, de ezen képződmények vízföldtani jelentősége a Bakony egészét nézve meg sem közelíti a triász képződményekét, amiben nemcsak a korlátozottabb vízvezetőképességnek, hanem az igen hézagos, viszonylag vékony kifejlődésüknek is szerepe van. A felső liász rossz víztároló mangángumós mészkövek, márgák, mangánkarbonátos agyagmárgák vízföldtani szerepe alárendelt. Nem sokkal jelentősebbek a változatos kifejlődésű lemezes vagy gumós agyagos, márgás mészkövek, vagy a viszonylag vastag radiolaritos-tűzköves képződmények sem. Előfordul, hogy ezek a fökarsztvíztároló rendszerétől vízzáró képződményekkel elszigeteltek, de a nem izolált rögök is ritkán karsztosodtak, s így vízföldtanilag nem jelentősek. A kréta időszak üledékei a területen hidrogeológiai szempontból már jelentősebbek, mivel önálló fedőkarsztrendszert alkotnak. Ugyanakkor viszonylag kevés jól karsztosodó kőzetet tartalmaznak. A kréta képződmények összvastagsága Zirc térségében 100-150 m körüli. A vékony (~ 50 m), de jó víztárolóképességű kőzeteket (apti crinoideás mészkő és albai pachyodontás, orbitolinás, táblás mészkövek, - Tatai, illetve Zirci Mészkő Formáció) nagy vastagságú, vízzáró képződmények izolálhatják egymástól és a főkarsztvíztárolótól is. (biancone márga agyagosabb szintjei, a munieriás Tési Agyagmárga Formáció és a turriliteszes Pénzeskúti Márga Formáció) Ez a felépítés elvileg több elkülönülő karsztvízemelet létrejöttét eredményezheti. 13