illeték felhívás 7./ A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület:

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig A határozat jogerős: év: hó: nap: Iktatószám: H /2009. Hiv. szám: - Előadó: Műszaki ea.: Weisz Imréné Bartókné Hajnali Beáta Melléklet: -1 db illeték felhívás Tárgy: Nagylózs Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. B-2., B-3.OKK jelű termelőkutak hidrogeológiai védőidom kijelölése Vízikönyvi szám: Nagylózs-1. HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. (9400 Sopron, Bartók Béla út 42.) engedélyes kérelmének helyt ad, és az /2002., és a H /2007. számú határozatokkal módosított /1998. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő vízbázisának-, nagylózsi B-2, és B-3. OKK jelű 2 db termelőkút hidrogeológiai védőidomát az alábbiak szerint jelöli ki: 1./A vízbázis üzemeltetője: Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt Sopron, Bartók Béla út /A védendő vízmennyiség: 200 m 3 / nap 3./A vízkészlet típusa: rétegvíz 4./A védőterület: Hidraulikai modellezéssel meghatározott 200 m 3 / nap- ra. 5./ Vízbázis kútjai: 2 db termlőkút, I. kút B-2. számú, 60 m pleisztocén vízadóra II. kút B-3. számú, 160 m pannon vízadóra. 6./ Észlelőrendszer: Kút jele EOV Koordináták Helye X (m) Y (m) Z terep (mbf.) E , ,56 140,04 Nagylózs 0191/3 hrsz. E , ,15 139,89 Nagylózs 0191/3 hrsz. E , ,47 163,61 Nagylózs 108/19 hrsz. Talpmélység (m) Csöátmérő (mm) 38,0 113/102 KM PVC 16,5 113/102 KM PVC 16,0 113/102 KM PVC Szűrőzés (m-m) 36,5-37,0 14,5-15,5 14,0-15,0 7./ A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület: A belső (20 napos) és a külső (180 napos) védőidomnak felszíni metszete nincsen, ezért a kötelező belső védőövezeten kívül hidrológiai B védőterületet kell kijelölni.

2 a./belső védőövezet határai: A kötelezően kialakítandó minimum 10 méter sugarú körnek megfelelő belső védőövezetet a kútnál ki kell jelölni, a kutak belső védőövezete ki van alakítva, be van kerítve. A termelőkutak belső védőövezete a Nagylózs 0191/3 hrsz-ú ingatlanon található, ami a Nagylózs Község Önkormányzata tulajdonában van. b./külső védőövezet határai: A kút esetében a külső védőidomnak nincs felszíni metszete, ezért külső védőövezetet nem kell kijelölni. c./hidrogeológiai A védőterület: nem kell kijelölni, mivel nincs felszíni metszéke.. d./hidrogeológiai B védőterület: - I. pleisztocén kút: A számított hidrogeológiai B védőterületnek van felszíni metszéke, ki kell jelölni a hidrogeológiai B védőterületet. - II. pannon kút: A számított hidrogeológiai B védőterületnek nincs felszíni metszéke, felszíni védőterületet nem kell kijelölni. A hidrogeológiai B védőterület felszíni kiterjedése a pleisztocén vízadóra vonatkozóan és a védőidom felszín alatti kiterjedése a pannon vízadóra vonatkozóan: Hidrogeológiai B védőidom Pleisztocén vízkészlet Pannon vízkészlet Sarok- X Y Z (mbf) Sarokpont X Y Z (mbf) pont ,0-82, ,0-20, ,0-82, ,0-20, ,0-82, ,0-30, ,0-82, ,0-50, ,0-82, ,0-60, ,0-82, ,0-60, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-82, ,0-50, ,0-30, ,0-20, ,0-20, ,0-20,0 A felszíni védőterület által érintett ingatlanok: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 14, 15-19, 20, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 425, , 428, 429, 430, 431, 432, 433, 434, 436, 437/1, 437/2, 438, 440, 441, 442, 443, 444, 445/1, 445/2, 446/1, 446/2, 447, 448, 449, 450, 451, 452, 453/1, 453/2, 454, 455, 456, 457, 458, 459, 460/1, 460/2, 461, 462, , 465, 466, 467, 468, , 054, 0183, 0191/2, 0191/4, 0191/6, 0191/7, 0191/8, 0219/7, 0219/8, 0219/9, 0219/10, 0219/11, 0219/12 hrsz. 2

3 A./A védőterületeken és övezetekben tiltott és korlátozott tevékenységek: II. 1./A védőterületen olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. 2./A jelenlegi területhasználathoz köthetően tiltott tevékenység nem folyik a vízbázis védőterületén. 3./Így a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. sz. rendelet ának előírásai szerint: Belső védőövezetben csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésékbe. A védőterületen olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét, valamint a víztermelési folyamatot nem veszélyezteti. Semmilyen ipari, mezőgazdasági, építési, közlekedési vagy a vízadó réteget érintő tevékenység nem folytatható, kivéve a vízbázis bővítésével, üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet. Hidrogeológiai B védőterületre vonatkozó korlátozások: Tilos tevékenységek a hidrogeológiai B zónában: Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Veszélyes hulladéklerakó Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása Hígtrágya- és trágyalé ürítés Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél felülvizsgálattól függően megengedhető a hidrogeológiai B zónában: Települési és folyékony hulladéklerakó létesítése és üzemeltetése Veszélyes hulladék ártalmatlanító Növényvédőszer- tárolás és hulladék- elhelyezés A környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvizsgálat vagy egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető tevékenységek a hidrogeológiai B zónában: Lakótelep, új paecellázású üdülőterület kialakítása Lakóépületek csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetése, házi szennyvíz szikkasztása Települési hulladéklerakó Házi kertek, kertművelés Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Ásványolaj- és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása Salak, hamu lerakása Növénytermesztés Komposztáló telep önellátást meghaladó állattartás Legeltetés, háziállattartás 3

4 Szerves és műtrágyázás Szennyvízöntözés Növény védőszerek használata Növény védőszer kijuttatása légi úton Növény védőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves- és műtrágya raktározása, tárolása Szennyvíziszap tárolása és termőföldön történő elhelyezése Dögkutak létesítése Haltenyésztés Üzemanyagtöltő állomás Bányászat Fúrás, új kút létesítése, a fedő és vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység Korlátozás nélkül folytatható tevékenységek a hidrogeológiai B zónában: Lakó- és irodaépületek csatornázással Szennyvíztisztító telep Építési hulladék lerakása Temető Sátorozás, fürdés Sportpálya Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel Erdőtelepítés, művelés vegyszeres kezelés nélkül Legeltetés, háziállattartás Szervestrágyázás Tisztított szennyvízzel való öntözés Autópálya, autóút vízzáróan burkolt csapadékvízárok rendszerrel Út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok rendszerrel, egyéb út Vasút Gépkocsi parkoló Gépkocsimosó, javító műhely, sódepónia A B védőterületen szükséges intézkedések: - a meglévő szennyvízcsatorna hálózatra rákötés kötelező - a mezőgazdasági tevékenység kockázatos anyagokkal foglalkozó tevékenységnek minősül, ezek nyilvántartására be kell tartani a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet előírásait - be kell tartani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet nitrogén tápanyag bevitelre vonatkozó korlátozásait - be kell tartani az MSZ növényvédőszerekre vonatkozó korlátozásait III. A vízbázis engedélyese köteles az alábbi előírásokat betartani: 1./Az eljáró hatóság előírása: a./ Az engedélyes köteles a védőterületen ellenőrzést végezni és szennyezés esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezni. b./ Az engedélyes köteles legalább évente egy alkalommal ellenőrizni és vizsgálni a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát. c./ A felszíni védőterületet táblákkal megjelölni. d./a kialakított észlelő rendszert üzemeltetni, vízszintmérésre és vízminőség vizsgálatra vonatkozóan az engedélyes köteles: 4

5 Tevékenység Helye Megnevezése Gyakorisága Észlelőkút Vízminta Laborvizsgálat Vízszint mérés Időszak E-1 1 db Általános vízkémia + nehézfémek + TPH E-2 1 db Általános vízkémia + nehézfémek + TPH E-3 1 db Általános vízkémia + nehézfémek + TPH Autómatikus észlelő telepítése Autómatikus észlelő telepítése Vízminta + laborvizsgálat 2 db/év Vízszint észlelés 3-3 hónap/év Vízminta + laborvizsgálat 2 db/év e./a vízminőségre, valamint vízszintmérésekre vonatkozó mérési adatokat a tárgyévet követő év március 31-ig hatóságnak meg kell küldeni. f.) A figyelő kutakra vonatkozóan vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglalt mellékletekkel megfelelően jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül. IV. Jelen határozattal megállapított jogok és kötelezettségek az engedélyest június 21-ig illetik meg, illetve terhelik azzal, hogy az üzemeltetési engedély módosítását követő 10 éven belül a felülvizsgálatát el kell végezni. V. A határozat I. fejezetében felsorolt ingatlanokon elrendelt a kialakított védőidom kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokkal okozati összefüggésben felmerülő esetleges károk megtérítése az engedélyes /üzemeltető/ kötelezettsége; a kár meglétét és a védőidomra vonatkozó korlátozásokból eredő voltát az ingatlan tulajdonosának, használójának kell bizonyítania. A kártalanítás mértékéről megegyezés hiányában a bíróság határoz. VI. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárba elhelyezi, a határozatot Nagylózs -1. szám alatt a vízikönyvbe bejegyzi. VII. Az elsőfokú hatóság a védőidomot kijelölő határozat nagyszámú ügyfelére tekintettel megkeresi Nagylózs Község Polgármesteri Hivatalát, mint az államigazgatás helyi szervét, hogy a védőidom és védőövezet által érintett ingatlanok tulajdonosaival a jelen határozatot a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhjr.) 27. (4) bekezdésében foglaltak alapján, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 45. (2) bekezdésében foglaltak szerint a helyben szokásos módon közszemlére tétel útján hirdesse ki. Felhívja továbbá a fentiekben hivatkozott polgármesteri hivatalt, hogy a határozat 15 napi időtartamú közszemlére tételének megtörténtéről és az esetleges észrevételekről értesítse az elsőfokú hatóságot. A közszemlére tett határozatpéldányon mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni az Áe. 47. (1) és (2) bekezdése alapján. VIII. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresei a soproni Körzeti Földhivatalt, hogy az e határozat I. fejezet 7.a./ pontjában megjelölt ingatlanra vonatkozóan a II. fejezet 3. pontjában a belső védőövezetre vonatkozó korlátozásokat az ingatlannyilvántartásba jegyezze be. IX. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke ,- Ft, azaz Tizennégyezer forint, melyet a fellebbezés első példányán, illetékbélyegben kell leróni. 5

6 I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. (9400 Sopron, Bartók Béla út 42.) engedélyes részére a nagylózsi B-2, és B-3. OKK jelű 2 db termelőkút üzemeltetésére az /2002., és a H /2007. számú határozatokkal módosított /1998. számú határozattal adott vízjogi üzemeltetési engedélyt. A kutak vízjogi üzemeltetési engedélye június 21-ig hatályos. A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. kérelmében a nagylózsi B-2, B-3 OKK sz. termelő kútjai védőterületének és a hidrogeológiai védőidom kijelölését a VÍZ-INTER Mérnökiroda Kft. V.I.206-C tervszámú az Üzemelő sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok biztonságba helyezése Diagnosztikai fázis a Nagylózs Községi Vízmű üzemelő vízbázis című tervdokumentáció csatolásával. A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. becsatolta a Nagylózs községi vízbázison létesített észlelő kutak vízföldtani naplóját, valamint azok átadás-átvételi jegyzőkönyveit, valamint az érintett ingatlanok 3 hónapnál nem régebbi eredeti tulajdoni lapjait. A becsatolt tulajdoni lapokból megállapította a hatóság, hogy a B-2., B-3 OKK jelű termelőkutak az engedélyesnek a Nagylózsi vízműtelepén helyezkednek el, az ingatlan-nyilvántartásban a nagylózsi 0191/3 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon. Az érintett ingatlan tulajdobosa 1/1 arányban a Nagylózs Község Önkormányzat tulajdonában van. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdés d.) pontja szerint ugyanis a belső védőövezet területén a vízilétesítményekkel azonos tulajdonjognak kell fennállnia. Az eljárás során az eljáró hatóság intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során az ÁNTSZ Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete /2009. számú állásfoglalásával megerősítette a /2003. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek megállapítása nélkül megadta, a Győr-Moson-Sopron megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 17.2/3624-1/2009. számú állásfoglalásával megerősített /2003. számú állásfoglalásában feltételek megállapítása nélkül megadta. A hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a vízminőség megóvása érdekében a védőterület-védőidom kialakítása, hatósági kijelölése az alábbi jogszabályokra alapozva szükséges: A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 14. (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani. A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet határozza meg. E rendelet megfogalmazásában védőidom az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 9. -a alapján a vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a felügyelőség védőidom vagy védőterület kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el. 6

7 A jelen eljárásban a belső és a külső védőidomnak felszíni metszete nincsen, ezért a kötelező belső védőterületen kívül hidrogeológiai B védőterületet kell kijelölni. Külső védőterületet nem kell kijelölni, mivel a külső védőidomnak nincs felszíni metszete. Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet. 2. (4) bekezdése szerint külső védőövezetet és a hidrogeológiai védőövezet A és B védőzónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védőidomnak van metszete a felszínen. Jelen esetben a hidrogeológiai B védőterület a 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 14, 15-19, 20, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 425, , 428, 429, 430, 431, 432, 433, 434, 436, 437/1, 437/2, 438, 440, 441, 442, 443, 444, 445/1, 445/2, 446/1, 446/2, 447, 448, 449, 450, 451, 452, 453/1, 453/2, 454, 455, 456, 457, 458, 459, 460/1, 460/2, 461, 462, , 465, 466, 467, 468, , 054, 0183, 0191/2, 0191/4, 0191/6, 0191/7, 0191/8, 0219/7, 0219/8, 0219/9, 0219/10, 0219/11, 0219/12 hrsz. A belső védőövezet kijelölése mindig kötelező, és azt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a hidrogeológiai védőterület B védőzóna esetében, pedig a víztest védelme a vízikönyvi bejegyzéssel biztosítható, tekintettel a 18. -ra, mely szerint a belső és külső védőterületet, védősávot érintő korlátozásoknak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése mellett a hidrológiai, hidrogeológiai védőövezetekre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket és tilalmakat a vízikönyvi nyilvántartás tartalmazza. Azonnali beavatkozást, kármentesítést igénylő szennyezés a vízbázis védőterületén nem található. A kötelezően kialakítandó minimum 10 méter sugarú körnek megfelelő belső védőterület a kútnál biztosított és jelenleg is a jogszabályi előírásoknak megfelelően van kialakítva. A vízműkutakhoz tartozik 3 db figyelőkút. A kutakra a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság /1/2003. számú jogerős határozatával adott vízjogi létesítési engedélyt. Megállapítható azonban, hogy a kutakra vízjogi üzemeltetési engedélyt még nem kértek, ezért a hatóság ezen engedély beszerzési kötelezettségét írta elő a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22) Korm. rendelet 3. (6) bekezdés alapján. A hatóság az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 3. -ában foglaltak szerint rögzítette a védőterületi határokat, a 10, 11, 13. és az 5. számú melléklete alapján meghatározta a tiltott tevékenységet, a 17. alapján a vízbázis üzemeltetőjének kötelezettségeit. Az elsőfokú vízügyi hatóság a kártalanításról a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 15., 16. -a, valamint a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet bekezdése alapján a határozat V. fejezetében rendelkezett. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdése, illetve a Rend a alapján rendelkezett. A határozat VI. fejezetében az érintett polgármesteri hivatal megkeresése, ill. a határozat hirdetménnyel történő közlése Vhjr. 27. (4) bek.-ében foglaltakon alapul, mely nagyszámú ügyfél érintettsége esetén a közszemlére tétel útján való közlést lehetővé teszi. A hatóság az engedélyest a fellebbezési jogáról az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény (Áe.) 43. -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát ugyanezen jogszabály 62. (1) bek. biztosítja. A fellebbezés esetén lerovandó illeték mértékét az illetékekről szóló többször módosított évi XCIII. törvény mellékletének XIII. címe 2/a pontja szerint állapította meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (2) bekezdése határozta meg. Győr, június 23. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes 7