ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2012. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Műszaki ea.: dr. Tamás Erika Bartókné Hajnali Beáta Melléklet: Vízikönyvi szám: Héreg 6. H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a héregi vízbázis védőidomát kijelölő - a H /2006. számú határozattal módosított, illetve kijavított - H /2006. számú határozatát megalapozó dokumentáció felülvizsgálata során az alábbi döntést hozta: a hivatkozott határozatok egyidejű visszavonása mellett, az Északdunántúli Vízmű Zrt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) által, a /1992. számú határozattal kiadott, és a /2004. számú határozattal módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltetett héregi vízbázis kútjának védőidomát az alábbiak szerint jelöli ki: A védendő vízmennyiség: 400 m 3 /nap A vízkészlet típusa: karsztvíz Vízbázis objektuma: 1 db termelő kút OKK száma: K-3 A vízbázis felszín alatti monitoring rendszerrel nem rendelkezik. A védőterület: Hidraulikai modellezéssel meghatározott 400 m 3 / napra. Héreg Északdunántúli Vízmű Zrt. héregi vízbázis védőidom kijelölésének felülvizsgálata II. 1. A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület: A belső és a külső, valamint a hidrogeológiai A védőidomnak felszíni metszete nincsen, ezért a kötelező belső védőterületen kívül hidrogeológiai B védőterületet kell kijelölni. Külső, illetőleg hidrogeológiai A védőterületet nem kell kijelölni. A vízbázis utánpótlódási területén potenciálisan sérülékenynek tekinthetőek a hidrogeológiai B védőterületre eső karsztkibúvások. a) Belső védőterület: A vízmű kút és környezete már jelenleg is úgy van kialakítva, hogy teljes mértékben megfelel a belső védőterületre vonatkozó előírásoknak. A kötelezően kialakítandó minimum 10 méter sugarú körnek megfelelő belső védőterület a kútnál biztosított (20x20 méteres bekerített terület). Érintett ingatlan: Héreg - 03/14 hrsz. b) Külső védőterület: A vízmű kút esetében nincs a külső védőidomnak felszíni metszete, ezért külső védőterületet nem kell kijelölni. c) Hidrogeológiai A védőterület: A vízmű kút esetében nincs a hidrogeológiai A védőidomnak felszíni metszete, ezért a hidrogeológiai A védőterületet nem kell kijelölni.

2 2 d) Hidrogeológiai B védőterület: A hidrogeológiai B zóna a községtől É-ra található, mely K - Ny irányban húzódik. A védőterület nagysága 1,33 km 2. A védőidom töréspontokkal határolt védőterületének koordinátái: Y X A védőidom vertikális kiterjedése: Az alaphegységi felső triász korú karbonátos (nóri dolomit, dachsteini mészkő) kőzetek feküjétől az eocén összletek fedőjéig. Külső hidrogeológiai védőterületen (B zóna) A B zóna védőterülettel érintett külterületi ingatlanok: hrsz: művelési ág: 07/2 erdő 0252 erdő 0269 erdő 0267/2 vízmosás 0265 erdő 0264/2 út 0264/1 út 0253/1 erdő 0266/2 legelő 0267/2 erdő 0253/3 erdő 07/3 erdő 03/4 legelő 03/6 legelő 03/8 legelő 03/9 legelő 03/10 legelő 03/11 legelő 03/12 legelő 03/13 legelő 03/14 legelő

3 3 07/1 erdő 03/7 legelő 06/2 árok 07/4 erdő A védőterülettel érintett h zártkerti ingatlanok: az ingatlan az ingatlan hrsz-a művelési ága 2883 szőlő 2884 szőlő 2885 szőlő 2886 szőlő 2001 szőlő 2002 szőlő 2003 szőlő 2004 szőlő 2005/1 szőlő 2005/2 szőlő 2005/3 szőlő 2005/4 szőlő 2006/3 szőlő, legelő 2006/2 szőlő, legelő 2006/1 szőlő, legelő 2007 szőlő 2008/1 szőlő 2008/2 szőlő 2011 szőlő 2012 szőlő 2013 szőlő 2014/2 szőlő, legelő 2014/1 szőlő, legelő 2015 szőlő, legelő 2016 szőlő, legelő 2017 út 2018 kert 2019 szőlő 2020 szőlő 2021/1 szőlő 2021/2 kert, szőlő, gyümölcsös 2022/1 szőlő 2022/2 szőlő 2023/1 kert, szőlő, gyümölcsös 2023/2 kert, szőlő, gyümölcsös 2024 szőlő 2025 szőlő 2026 szőlő 2027 szőlő 2028/1 szőlő 2028/2 szőlő 2029 kert, szőlő 2030 kert, szőlő 2031/1 szőlő

4 2031/2 szőlő 2032/1 szőlő 2032/2 szőlő 2033 szőlő 2034/1 szőlő 2034/2 szőlő 2035 szőlő 2036 szőlő 2037 szőlő 2038 kert 2039 szőlő 2040 szőlő 2041 szőlő 2043/1 szőlő 2043/2 szőlő 2044/1 szőlő 2044/2 szőlő 2045 szőlő 2046 szőlő 2047 szőlő 2052 szőlő 2053 szőlő 2054 szőlő 2055 szőlő 2056/1 szőlő 2056/2 szőlő 2057 szőlő 2058 szőlő 2059/1 szőlő 2059/2 szőlő 2060 szőlő 2061 szőlő 2062 szőlő 2063 szőlő 2064 szőlő 2065 szőlő 2066 szőlő 2067 szőlő 2068 szőlő 2069 szőlő 2070 szőlő 2071 szőlő 2072 szőlő 2073 szőlő 2074 szőlő 2075 szőlő 2076 szőlő 2077 szőlő 2078 szőlő, kert 2079 szőlő 2080 szőlő 2081/1 kert 2081/2 szőlő 2082 szőlő. kert 4

5 szőlő, kert 2084 szőlő, kert 2085 szőlő 2086 szőlő, kert 2087 kert 2088 szőlő 2089 szőlő 2090 szőlő 2091 szőlő 2092 szőlő, legelő, gyümölcsös 2093 szőlő 2094 szőlő 2095 szőlő 2096/1 kert, szőlő 2096/2 kert 2096/3 8zó1ő 2097 szőlő 2098/1 szőlő 2098/2 kert, szőlő, gyümölcsös 2099/1 szőlő 2099/2 szőlő 2100 szőlő 2101/1 szőlő 2101/2 szőlő 2104 szőlő 2106 szőlő 2107 szőlő 2108 szőlő 2029 kert, szőlő III. A védőterületeken tiltott és korlátozott tevékenységek: A védőterületen olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés előtt álló, vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. 1. A külső hidrogeológiai védőterület B zóna területén tilos: - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása illetve lerakása. - Veszélyes hulladéklerakó - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása - Hígtrágya- és trágyalé leürítése. 2. Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető az alábbiakra vonatkoztatva: - Növényvédő szer tárolása és hulladék elhelyezése. - Települési folyékony hulladéklerakó létesítése, üzemeltetése. - Veszélyes hulladék ártalmatlanító. 3. Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása. - Lakóépületek csatornázás nélkül. - Szennyvízcsatorna átvezetése. - házi szennyvíz szikkasztása.

6 - Települési hulladéklerakó. - Házi kertek, kertművelés. - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása. - Ásványolaj- és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása. - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő. - Salak, hamu lerakása. - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladék tárolása. - Növénytermesztés. - Komposztálótelep. - Önellátást meghaladó állattartás. - Műtrágyázás. - Hígtrágyalé kijuttatása termőföldre. - Szennyvízöntözés. - Növényvédő- szerek alkalmazása. - Növény védőszer kijuttatása légi úton. - Növény védőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése. - Szerves- és műtrágya raktározása, tárolása. - Szennyvíziszap tárolása. - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése. - Haltenyésztés, haletetés. - Állathullák elföldelése, dög-kutak létesítése és működtetése. - Üzemanyagtöltő állomás. - Bányászati tevékenység. - Fúrás, új kút létesítése. - A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. 4. Korlátozás nélkül folytatható tevékenységek a külső hidrogeológiai védőterületen ( B zóna): - Lakó- és irodaépületek csatornázással. - Szennyvíztisztító telep - Építési hulladék lerakó. - Temető. - Sátorozás, fürdés. - Sportpálya. - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel. - Erdőtelepítés, művelés, erdőfelújítás vegyszeres kezelés nélkül. - Legeltetés, háziállattartás. - Szervestrágyázás. - Tisztított szennyvízzel történő öntözés. - Autópálya, autóút vízzáróan burkolt csapadékvíz-árok rendszerrel, egyéb út. - Vasút. - Gépkocsi parkoló. - Gépkocsimosó, javító műhely, sódepónia. 6 IV. A vízbázis üzemeltetője köteles az alábbi előírásokat betartani: - A védőterületen ellenőrzést végezni, és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezni. - Legalább évente egy alkalommal ellenőrizni és vizsgálni a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőterületen folytatott tevékenységeket is. - A védőidom, védőterület veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni. - Az engedélyes köteles lakossági tájékoztató anyagot készíteni a vízbázis védelméről és azt a lakosság körében terjeszteni. - A vízműkútban a vonatkozó rendeleteknek megfelelően vízminőség vizsgálatot végezni: Bakterológia, ellenőrző kémia: havonta Lúgosság, keménység, szulfát, trihalometánok: negyedévente Részletes vizsgálat, enterococcus: évente

7 7 - Az üzemi gyakorlatnak megfelelően a kútban havi egy alkalommal vízszintmérést végezni. - A vízminőségre, valamint a vízszint mérésekre vonatkozó adatokat a tárgyévet követő január 15. napjáig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. V. 1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 20.2/2034-2/2011. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában; 2. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a XIX-R-092/ /2012. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a védőidom kijelöléséhez. VI. Jelen határozattal megállapított jogok és kötelezettségek az engedélyest e határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig illetik meg, illetve terhelik. A határozatot megalapozó dokumentációt ezen időn belül felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményét a Felügyelőségnek meg kell küldeni. VII. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a határozatot Héreg 6. számon a vízikönyvbe bejegyzi. VIII. A határozat II. fejezet 2. pontjában körülhatárolt területeken elhelyezkedő ingatlanokon a III. fejezet szerint elrendelt a védőidom/védőterület kijelölésével kapcsolatos - tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokkal okozati összefüggésben felmerülő esetleges károk megtérítése az engedélyes /üzemeltető/ kötelezettsége; a kár meglétét és a védőidomra vonatkozó korlátozásokból eredő voltát az ingatlan tulajdonosának, használójának kell bizonyítani. A kártalanítás mértékéről megegyezés hiányában a bíróság határoz. IX. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Körzeti Földhivatalát, hogy a határozat II. fejezet 1. a) pontjában megjelölt ingatlanra a belső védőterület, a II. fejezet 2. pontjában felsorolt ingatlanokra a hidrogeológiai B védőterület jogi jelleget az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be. X. A hatóság jelen határozatának megküldésével megkeresi Héreg Község Önkormányzatát, hogy a határozatot a kijelöléssel érintett ingatlanok tulajdonosaival a helyben szokásos módon, közszemlére tétel útján hirdesse ki 15 napig, s ennek megtörténtéről, illetve az esetleges észrevételekről a Felügyelőséget értesítse. XI. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az ingatlantulajdonosoknak a közzététel utolsó napjától számított 15 napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, azaz: Kétszáztízezer Ft., az érintett ingatlanok tulajdonosai esetében pedig ingatlanonként Ft. A jogorvoslati eljárás díját az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.

8 8 I N D O K O L Á S : A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 14. (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani (vízbázisvédelem). A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 9. -a alapján a vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a felügyelőség védőidom vagy védőterület kijelölését a külön jogszabály előírása alapján rendeli el. A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg. Az (R.) megfogalmazásában védőidom: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) mennyiségi-minőségi védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. Védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. A védőövezet a védőterület, védőidom részeit alkotó terület, idom, ahol a veszélyeztetés mértékétől függő korlátozások, tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. Ennek megfelelően a Felügyelőség évben, a H /2006. számú határozatával kijelölte az Északdunántúli Vízmű Zrt. által üzemeltetett Héreg községi vízbázis hidrogeológiai védőidomát, mely határozat a H /2006. számú határozattal módosításra, illetve kijavításra került. A kijelölő határozat december 21. napján emelkedett jogerőre. A november10-én kelt, EDV-22383/2011. iktatószámú beadványában a Zrt. a kijelölő határozat időbeli hatályának meghosszabbítását kérte. A hatóság a kérelmet megvizsgálta, és a kérelmezőt az (R.) 9. -ában foglaltakra figyelemmel a /2011. számú végzésében a kijelölő határozatot megalapozó dokumentáció felülvizsgálatára szólította fel, pontosan megjelölte, milyen adatok, mérési eredmények, nyilatkozatok stb. szükségesek a hatóság érdemi döntéséhez. A hatóság felhívására az ügyfél megfizetett Ft. igazgatási szolgáltatási díjat, a felülvizsgálati dokumentáció összeállítására pedig a hiánypótlási határidő meghosszabbítását kérte. Miután a hiánypótlási felhívásnak az ügyfél eleget tett, az eljáró hatóság megkereste az érintett szakhatóságokat állásfoglalásaik kiadása végett, akik nem tettek előírásokat a kijelöléssel kapcsolatban. A közegészségügyi hatóság döntése meghozatalánál a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben és a 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben foglaltakat vette figyelembe. A szakhatóság határkörét a évi CXL tv. (Ket.) 44. -a, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32./D (2) bekezdése, valamint a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet, illetékességét a 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet állapítja meg. A talajvédelmi hatóság kikötések nélkül járult hozzá a védőidom/védőterület kijelöléséhez. Megállapította a modellezési program során a vízbázisról összegyűjtött információk és az alapján tett védőidom kijelölési javaslatok talajvédelmi érdekekkel nem ellentétesek. Az állami feladat keretében a talajvédelmi hatóság által működtetett talajvédelmi információs monitoring vizsgálatokkal (TIM) összhangban van. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. (1) bekezdésén, a 44. (1) (2) és (9) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 1. (1) bekezdésén, a 2. a.) és i.) pontján, a 43. (1) bekezdésén, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 28. (1) bekezdésén, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv án, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdésén, és a (9) bekezdés a) pontján alapul. A benyújtott felülvizsgálati dokumentumokból a hatóság megállapította, hogy a kijelölő határozatban foglaltakhoz képest csak csekély változások következtek be, azonban néhány ingatlan megosztásra, illetve összevonásra került, ezért az eljáró hatóság hirdetményi úton értesítette a folyamatban lévő eljárásról az ingatlan tulajdonosokat. Ahhoz, hogy a jogszabályban biztosított ügyféli jogaikat az ingatlan tulajdonosok

9 9 gyakorolhassák, a hatóság a rendelkezésére álló az ügyintézési határidőt meghosszabbította. Mivel észrevétel nem érkezett, nem volt akadálya a hatóság részéről az érdemi döntés meghozatalának. Bár nem volt számottevő változás a korábban kiadott határozathoz képest, az áttekinthetőség és könnyebb kezelhetőség végett célszerűbbnek tartotta az eljáró hatóság a korábbi határozat visszavonása mellett új kijelölő határozat kiadását. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet (R.) értelmében: 18. A belső és külső védőterületet, védősávot érintő korlátozásoknak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése mellett a hidrogeológiai, hidrogeológiai védőövezetekre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket és tilalmakat a vízikönyvi nyilvántartás tartalmazza. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet kimondja: 9. (7) A védőidomot, a védőterületen belül a külön jogszabály szerint meghatározott belső és külső védőövezetet, valamint a védősávot érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat, ideértve a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a vízmű üzemeltetőjét megillető használati, szolgalmi jogot a kijelölésről és a fenntartásról rendelkező határozat alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. szerint: 25. (3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlanhasználat meghatározott körű korlátozását. 27. Az e törvény 20. -ának (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési szolgalmi jogot és vízhasználati szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, továbbá a 25. (3) bekezdése szerint védőterület, továbbá a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján (a település nevének és helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlannyilvántartásba külön törvény szerint fel kell jegyezni. A hatóság fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint, az R. 3. -ában foglaltak alapján rögzítette a védőterületi határokat, és az R a, 15. -a és az 5. számú melléklet alapján meghatározta a vízbázis üzemeltetőjének kötelezettségeit. A hatóság a kártalanításról az R a alapján, a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdése, illetve az R a alapján rendelkezett. A hatóság a határozatot a Ket. 28/A ag.) pontja és a 80. (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közli hirdetőtábláján, honlapján, a központi rendszeren, illetve ezen közlés érdekében megkeresi az érintett önkormányzatot a X. fejezetben foglaltak szerint. A jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította a 99. (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4), illetve (8) bekezdései alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, június 5. Dr. Buday Zsolt igazgató