A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják mindezeket felhasználni a gazdasággal összefüggő területeken.
Tematika A tantárgy a településüzemeltetés elméletébe és gyakorlatába kívánja bevezetni a hallgatókat. Részletesen tárgyalja a településüzemeltetés fogalmát, az önkormányzatok ehhez kapcsolható feladatait, különös figyelmet fordítva a helyi közszolgáltatások szervezésének alapvető problémáira és egyes ágazataira.
A félév témái Települési infrastruktúra, közszolgáltatások Önkormányzati feladatok és finanszírozásuk Városüzemeltetés Hulladékgazdálkodás Közút- és vízgazdálkodás Köz- és zöldterület gondozási tevékenység Katasztrófavédelem Vonalas szolgáltatások
Ajánlott irodalom Tózsa István: Településtan : [közigazgatási urbanisztika I.]. Budapest. Aula Kiadó, 2011 Buskó Tibor László: Településüzemeltetés : [közigazgatási urbanisztika II.]. Budapest. Aula Kiadó, 2011 Nagy Béla: A település, az épített világ. B+V Lap-és Könyvkiadó, 2005
Vegyes képzés -Jelenlét Nappali tagozatos hallgatók (Környezetmérnök BSc) minden héten Levelező tagozatos hallgatók (Településmérnök MSc) 3., 5., 7., 9., 11., 14. hét 2014.03.12 Óra helyett: Környezetmérnököknek Környezetgazdaságtan óra keretén belül: A tenger urai Ökológiai témájú szimulációs csapatjáték Héder Sándor (címzetes egyetemi docens) vendégoktatóval A településmérnököket is szívesen látjuk a játékon (A215 13:00-16:15), de a részvétel nem kötelező.
A minősítést alkotó tényezők Évközi tanulmányi követelmények: Előadások látogatása (min. 70%-os részvétel) Félév végi számonkérés: Zárthelyi dolgozat: elsősorban az előadásokon elhangzottak ismeretére van szükség Időpontja: 2014.05.07. 14:45-16:15
Pontozás A zárthelyi dolgozaton maximálisan 60 pont szerezhető. 51-60 pont jeles (5); 41-50 pont jó (4); 31-40 pont közepes (3); 16-30 pont elégséges (2); 0-15 pont nem teljesítette. A zárthelyi dolgozat pótlására a vizsgaidőszak első hetében van lehetőség.
A település elvont definíciója Egy olyan a természeti környezettől elkülönített tér létrehozása, amely a benne tartózkodóknak egyfajta biztonságot nyújt a külvilág fenyegetései ellen önmaguk és utódaik számára. Ez analóg módon megtalálható az állatvilág bizonyos egyedeinél. Tehát nem tipikusan emberi tulajdonság. (Pl: termeszek, méhek, fecskék, hódok stb.)
A környezet Az emberi tevékenységek eredeti célja a létfenntartásért folytatott küzdelem volt Az ember intelligenciája révén képessé vált a tudás felhalmozására, ez javította túlélési esélyeit, valamit tapasztalathoz, azaz további tudáshoz jutott. A tapasztalat minőségét meghatározta, hogy milyen körülményekhez alkalmazkodott: Hely Éghajlat és időjárás (természeti katasztrófák) Domborzat Vízrajz
Település A település az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmigazdasági jelenségek és folyamatok, valamint a műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek történeti és térbeli koncentrációja. (Ehleiter, 2007) A település térben és időben lassan, de folyamatosan változik Fejlődése követő jellegű, követi a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlődést
A városok és a biztonság A város a biztonság érdekében született. Az ember meg akarta védeni magát, családját és vagyonát, ezért létrehozta azokat a falakat, amelyek többé-kevésbé biztonságot teremtettek a számára. Kezdetben a városfalak, majd az erődök, várak, erődítményrendszerek biztosítottak fizikai védelmet. A város a gazdaság, a kereskedelem, egyházi, világi, katonai hatalom stratégiai fontosságú központja lett, melynek viszonylagos biztonsága létrehozta a városlakók sajátos társadalmát, és biztosította azok szabadságát.
A Jakab-hegyi vaskori földvár képekben Jakab-hegy látképe
A sánc vonulata
Az őskori sánc metszete
Sánc
Látkép a Jakab-hegyről A Jakab-hegyről a Pécsi-medence, a Mecsek nagy része és a síkság szinte a Dráváig jól belátható, ellenőrzés alatt tartható.
Régi és új települések
A település fő célja Egy ott lakó embercsoport bővített társadalmi újrateremtése. A társadalmi újratermelés kifejezés a megfelelő életkörülmények folyamatos biztosítására, a bővített jelző pedig mivelhogy a megfelelő életkörülmények csakis a társadalom mindenkori fejlettségi szintje által kijelölt keretek között értelmezhetők a fejlődés lényegi szerepére utal. Forrás: Buskó Tibor László, Településüzemeltetés, 2011
A települési környezet meghatározó tényezői
A település rendszerszemléletű megközelítése A rendszer olyan alkotóelemek halmazaiból épül fel, amelyek a rendszeren belül a fő célért működnek együtt. Figyelembe kell venni: A rendszerelemeit, vagyis a rendszer azon legegyszerűbb alkotórészeit, amelyeket egy adott vizsgálat lefolytatása során praktikus okokból már nem kell, vagy nem érdemes további részekre bontani; A struktúrát, amely lehetővé teszi a rendszer működését, ill. amelynek köszönhetően a rendszer több lesz, mint az elemek mechanikus összessége. A funkciót, amelyre a működőképes rendszer, mint fő célra irányul Forrás: Buskó Tibor László, Településüzemeltetés, 2011
Helyi adottságok A település abszolút fekvése Relatív fekvése Természetföldrajzi tájak találkozása Nagytájak középpontjai Forgalmi helyzet (átkelőhely, gázló, szoros, hágó stb.) Domborzat Víz (termálvíz) Ásványkincsek, kőzetek, energiahordozók Társadalmi eredetű: vallás, kultúra, történelem
A településfejlődés tényezői A településfejlődés legfontosabb tényezői jelenleg: Tőkeáramlás Autópályákhoz való közúti csatlakozás Internet elérhetőség Tercierbe és kvaternerbe történő tudásipari beruházás
A települések osztályozása A hasznosítás módja szerint: állandó és ideiglenes települések (pl: nomád népek tábora) A földrajzi fekvés szerint: hegy-, domb- és síkvidéki Lakóépületek száma alapján: szórványtelepülések (tanya, farm), csoportos települések (falu, város) Alaprajz szerint: ősi/szabálytalan, fiatal/szabályos, vegyes Szerepkör alapján: központi, részleges vagy alapfunkciókkal rendelkező települések Gazdasági jelleg szerint: mezőgazdasági, ipari, szolgáltató Méret, népességszám szerint
Az ember alapvető szükségletei A létfeltételeken felüli, de az ember társadalmi létéhez alapvetően hozzátartozó szükségletek: Biztonság, védelem Egészségügy, higiénia Munkahely Oktatás, képzés Kultúra, sport, szórakozás Gondolat- és általános mozgásszabadság
Urbanizáció Városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Városiasodás:a falusi települések átalakulása. A városiasodással, az emberi települések, mezőgazdasági területek, ipari létesítmények terjedésével jelentősen átalakult a természetes környezet. A város a mindennapi élet alapvető színtere, olyan újfajta környezet, amely szinte semmiben sem emlékeztet arra a környezetre, amelyben az emberiség kialakulása során élt. Agglomeráció:A nagyvárosok előterében kialakuló település-és népességkoncentráció, amely területi -gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum-vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok
Városok típusai Megalopolisz (óriásváros vagy mammutváros): az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy megalopoliszok jönnek létre, pl.: USA keleti part Boston - Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos Szuburbia (előváros):az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések. Funkciók alapján világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális centrum. Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ, pl.: New York, Párizs, London, Tokió. országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San Francisco, München. kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok, pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille. ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.
Felhasznált irodalom Buskó Tibor László: Településüzemeltetés : [közigazgatási urbanisztika II.]. Budapest. Aula Kiadó, 2011 Nagy Béla: A település, az épített világ. B+V Lap-és Könyvkiadó, 2005 Jakab-hegyi őskori földvár, Wikipedia.org Ankhistory, Hon- és népismeret Féltett kincsünk, a Jakabhegy Jakabhegy-mappa, Odrobina Zoltán http://ankhistory.wordpress.com/about/
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!