BEVEZETÉS Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint az adótörvények alkalmazása során (a jövedéki törvény kivételével), az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek, szolgáltatások és építmények vonatkozásában az alábbi besorolási rendeket kell irányadónak tekinteni: a) a termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én hatályos vámtarifaszámait és árumegnevezéseit; b) a szolgáltatások tekintetében a Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án hatályos szolgáltatási jegyzékszámait és -megnevezéseit; c) az építmények esetén az Építményjegyzék 2002. július 31-én hatályos építményjegyzék-számait és - megnevezéseit. A fent felsorolt besorolási rendeket, illetve a környezetvédelmi termékdíj hatálya alá tartozó termékeket tartalmazó Kombinált Nómenklatúra 2008 árucsoportjait, valamint a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási rendszerét tartalmazó kiadványunkat az alábbiakban részletezett struktúrában dolgoztuk fel. I. rész: JOGSZABÁLYOK Először bemutatjuk azon jogszabályok 2008. január 1-jétől hatályos szövegeit, illetve egyes jogszabályszövegek kivonatait, amelyek a besorolási rendek összeállítása szempontjából releváns rendelkezéseket tartalmaznak, azaz: amelyeknek bizonyos szabályait (előírásait) feldolgoztuk a Kereskedelmi Vámtarifa, a Szolgáltatások Jegyzéke, illetőleg az Építményjegyzék táblázatos részében, valamint a Kombinált Nómenklatúra egyes árucsoportjaiban és a TEÁOR 08 rendszerében. II. rész: KERESKEDELMI VÁMTARIFA 2002(VTSZ.) A Kereskedelmi Vámtarifát a 64/1995. (XI. 24.) IKM PM együttes rendelet hirdette ki 1996. január 1-jei hatállyal. Ezt követően e jogszabályt számos alkalommal módosították. Ezekből a módosító jogszabályokból azokat, amelyek a besorolási rend alapját képező vámtarifaszámokat és árumegnevezéseket érintették, maradéktalanul átvezettük az alaprendeletbe. Mindezen módosítások feldolgozása és az alaprendeletben közzétett vámtarifaszámokkal és árumegnevezésekkel egységes szerkezetbe foglalása után állt össze a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendje. A Kereskedelmi Vámtarifa táblázatos része 1 2. számú oszlopainak tartalmát a vámtarifaszámokat és az árumegnevezéseket a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM PM együttes rendelet 3. -a és 2. számú melléklete alapján állítottuk össze. Ezt a két oszlopot kiegészítettük további négy oszloppal, amelyek az alábbi adatokat (információkat) tartalmazzák: a) a 3. számú, Áfa (%) jelű oszlopban találhatók a 2008. január 1-jétől hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény által meghatározott adómértékek (20% és 5%), illetve adómentességek ( AM jelöléssel); b) a 4. számú, Komp. felár (%) elnevezésű oszlopban láthatók az általános forgalmi adóról szóló törvény 201.. (2) bekezdése a) és b) pontjában, illetve a 7. számú melléklete I. részének A) és B) pontjában meghatározott termékekre vonatkozó kompenzációs felárak mértéke; c) az 5. számú, Regisztrációs adó című oszlopban találhatók a személygépjárművek és motorkerékpárok vámtarifaszámainak sorában a regisztrációs adóról szóló törvény által meghatározott adótételek; d) a 6. számú, Egyéb előírások oszlopban egyes vámtarifaszámok és árumegnevezések sorában olvasható rövidítések és fogalmak jelentése a következő: da) az Lk rövidítés és az azt követő százalékszám: a társasági adóról szóló törvény 2. sz. mellékletében, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény 11. számú melléklete II/3. pontjában meghatározott leírási kulcs mértéke; 28
db) a Lev. jog korl. rövidítés: az áfa-törvény 124. -ában foglaltak értelmében az adott termékre előzetesen felszámított általános forgalmi adó egyáltalán nem, vagy csak bizonyos korlátozások, illetve feltételek mellett vonható le az adóalany által fizetendő áfa összegéből; dc) az AM jelzés: az áfa-törvény 85 86. -aiban foglaltak szerint értékesített egyes termékek mentesek az adófizetési kötelezettség alól; dd) a Fordított adózás jelzés: az áfa-törvény 142.. (1) bekezdése d) pontjában és 6. sz. mellékletében foglaltak szerint a fordított adózás szabályai alá tartozó termék; e) az előző pontokban felsorolt oszlopokban az egyes rövidítéseknél alkalmazott ex jelzés azt jelenti, hogy az adott szabály csak a vámtarifaszámhoz tartozó termékeknek egy, az adójogszabály által meghatározott, szűkebb körére alkalmazható. Ilyenkor mindenképpen célszerű az aktuális adójogszabály rendelkezéseinek tanulmányozása, annak tisztázása céljából, hogy a megjelölt szabály pontosan mely termékekre, illetve a termékek mely körére és milyen feltételekkel (kivételekkel) alkalmazandó. Ha egy vámtarifaszám és árumegnevezés által meghatározott árukörön belül két különböző adómérték (pl. 20%-os és 5%-os) alá tartozó termék is található, akkor az általános árumegnevezés és az általános adómérték (a 20%) normál betűtípussal szerepel, míg a másik, szűkebb körbe tartozó termék megnevezését és adómértékét az Ebből: szóval és dőlt betűvel jelöljük (pl. a 6602 vámtarifaszámnál: Ebből: fehér bot vakoknak, 5 ). Tekintettel arra, hogy a szűkítő meghatározások szövege az adótörvényekben helyenként rendkívül hosszadalmas, ezek a definíciók bizonyos esetekben rövidítve szerepelnek az Ebből: kifejezés után. Ezekben az esetekben feltétlenül indokolt ellenőrizni az áfa-törvény rendelkezéseit abból a szempontból, hogy azok pontosan milyen módon definiálják azoknak a termékeknek a körét, amelyekre az Ebből: jelzés irányul. Hangsúlyozottan ki kell emelnünk azt, hogy a kiadványban a Kereskedelmi Vámtarifa táblázatos részének 1 2. számú oszlopai, illetőleg azok tartalma (vagyis: a vámtarifaszámok és az árumegnevezések, az Ebből: kezdetű dőltbetűs árumegnevezéseket kivéve) teljes mértékben és minden tekintetben azonosak a jogszabályként kihirdetett Kereskedelmi Vámtarifával. Ezzel szemben a táblázat 3 6. számú oszlopaiban feltüntetett adómértékek, illetve egyéb információk összessége nem jogforrás, hanem az adótörvények egyes adatait táblázatba foglaló tájékoztató jellegű feldolgozás. Az adómértékek, illetve egyéb szabályok biztonságos, megnyugtató és hiteles megállapításához az aktuális adótörvény előírásait is tanulmányozni és alkalmazni kell. E jogszabályok bizonyos esetekben kivonatos közlése kiadványunk első részében megtalálható. Végül szükségesnek tartjuk felhívni az olvasók figyelmét arra, hogy a Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazása során célszerű fokozott figyelmet fordítani két fontos körülményre. Egyrészt: egy árunak a Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendjében történő pontos és jogszerű elhelyezéséhez nem nélkülözhető a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM PM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott áruosztályozási előírások a Harmonizált Rendszer alkalmazásának általános szabályai ismerete és alkalmazása (ezek a szabályok a Kereskedelmi Vámtarifa táblázatos része előtt találhatók meg e kiadványban). III. rész: SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE (SZJ) A Szolgáltatások Jegyzékét a KSH elnökének 9004/2002. (SK 7.) KSH közleménye hirdetette ki a Statisztikai Közlöny 2002. évi 7. számában (2002. augusztus 1-jei hatállyal). E kiadvány összeállításánál az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően a Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30. napján érvényes szövegét (SZJ-számait és szolgáltatásmegnevezéseit) vettük alapul. A Szolgáltatások Jegyzéke táblázatos része első két oszlopának tartalmát a szolgáltatások jegyzékszámát és a szolgáltatások megnevezését a 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény alapján állítottuk össze. Ezt a két oszlopot kiegészítettük még további két oszloppal, amelyek az alábbi adatokat (információkat) tartalmazzák: a) a harmadik, Áfa (%) jelű oszlopban találhatók az általános forgalmi adóról szóló törvény által meghatározott 2008. január 1-jétől hatályos adómértékek, illetve adómentességek ( AM jelöléssel). Azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás teljesítése az áfa-törvény 7. -ában foglaltak szerint 29
nem gazdasági tevékenység (mert közhatalmi tevékenységnek minősül), és emiatt nem eredményez adóalanyiságot, ebben az oszlopban az NGT jelölést alkalmaztuk; b) a negyedik, Egyéb című oszlopban bizonyos szolgáltatásoknál olvasható rövidítések jelzése a következő: ba) a Lev. jog korl. rövidítés: az áfa-törvény 124. -ában foglaltak értelmében az adott szolgáltatásra előzetesen felszámított általános forgalmi adó egyáltalán nem, vagy csak bizonyos korlátozások, illetve feltételek mellett vonható le az adóalany által fizetendő áfa összegéből; bb) a Komp. felár jelzés és az azt követő százalékszám: az általános forgalmi adóról szóló törvény 201.. (2) bekezdése b) pontjában, illetve a 7. számú melléklete II. részében meghatározott termékekre vonatkozó kompenzációs felár mértéke; bc) a Fordított adózás jelzés: az áfa-törvény 142..-ában foglaltak szerint a fordított adózás szabályai alá tartozó szolgáltatás; c) az előző pontban említett oszlopban szereplő rövidítések mellett alkalmazott ex jelzés azt jelenti, hogy az adott szabály csak a szolgáltatási jegyzékszámhoz tartozó szolgáltatás egy meghatározott, szűkebb körére, bizonyos feltételekkel, illetve kivételekkel alkalmazható. Ilyenkor mindenképpen célszerű az aktuális adójogszabály rendelkezéseinek tanulmányozása annak tisztázása céljából, hogy a megjelölt szabály pontosan mely szolgáltatásokra, illetve a szolgáltatások mely körére alkalmazandó. Ha egy szolgáltatási jegyzékszám és szolgáltatás-megnevezés által meghatározott szolgáltatási körön belül az általános adómérték (20%) és az adómentesség alá tartozó szolgáltatás is található, akkor az általános szolgáltatás-megnevezés és az általános adómérték (a 20%) normál betűtípussal szerepel, míg az adómentes körbe tartozó szolgáltatás megnevezését az Ebből: szóval és dőlt betűvel jelöljük. Tekintettel arra, hogy a szűkítő meghatározások szövege a jogszabályban esetenként rendkívül hosszadalmas, ezek a definíciók bizonyos esetekben rövidítve (az áfa-törvény megfelelő rendelkezésére hivatkozással) szerepelnek az Ebből: kifejezés után. Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy a kiadványban a Szolgáltatások Jegyzéke táblázatos részének első két oszlopa, illetőleg azok tartalma (vagyis: a szolgáltatások jegyzékszámai és azok megnevezései, az Ebből: kezdetű dőltbetűs megnevezéseket kivéve) teljes mértékben és minden tekintetben azonosak a KSH által kihirdetett Szolgáltatások Jegyzékével. A táblázat következő két oszlopában feltüntetett adómértékek és egyéb információk összessége azonban nem jogforrás, hanem az adótörvények egyes adatait táblázatba foglaló tájékoztató jellegű feldolgozás. Az adómértékek és egyéb szabályok biztonságos, megnyugtató és hiteles megállapításához az aktuális adótörvény előírásait is tanulmányozni és alkalmazni kell. E jogszabályok szövegének bizonyos esetekben kivonatos közlése kiadványunk első részében megtalálható. A Szolgáltatások Jegyzéke használatának megkönnyítése céljából az SZJ-számokat és szolgáltatások megnevezéseit tartalmazó táblázat előtt elhelyeztük a Módszertani útmutatót. IV. rész: ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK (ÉJ) Az Építményjegyzéket a KSH elnökének 9006/1999. (SK. 5.) KSH rendelkezése hirdette ki a Statisztikai Közlöny 1999. évi 5. számában (2000. január 1-jei hatállyal). E kiadvány összeállításánál az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően az Építményjegyzék 2002. július 31. napján érvényes szövegét (építményjegyzék-számait és -megnevezéseit) vettük alapul. Az Építményjegyzék táblázatos része első két oszlopának tartalmát az építmények jegyzékszámát és azok megnevezését a 9006/1999. (SK 5.) KSH rendelkezés alapján állítottuk össze. Ezt a két oszlopot kiegészítettük még további két oszloppal, amelyek az alábbi adatokat (információkat) tartalmazzák: a) a harmadik, Áfa (%) jelű oszlopban találhatók az általános forgalmi adóról szóló törvény által meghatározott 2008. január 1-jétől hatályos adómértékek, illetve adómentességek ( AM jelöléssel); b) a negyedik, Egyéb című oszlopban bizonyos építményeknél olvasható Lk rövidítés és az azt követő százalékszám, amely a társasági adóról szóló törvény 2. sz. mellékletében, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény 11. számú melléklete II/3. pontjában meghatározott leírási kulcs mér- 30
téke. Az előbbiek szerint alkalmazott rövidítéseknél és százalékszámoknál bizonyos, indokolt esetekben feltüntetett indexek arra utalnak, hogy az adott rövidítés pontos jelentésére, illetve a leírási kulcs alkalmazásának szabályaira vonatkozó magyarázatot az Építményjegyzék végén szereplő végjegyzetek között tüntettük fel; c) az előző pontban említett oszlopban az Lk rövidítés mellett alkalmazott ex jelzés azt jelenti, hogy az adott rövidítéssel jelzett szabály csak az építmény-jegyzékszámhoz tartozó építmények egy meghatározott, szűkebb körére alkalmazható. Ilyenkor mindenképpen célszerű az aktuális adójogszabály rendelkezéseinek tanulmányozása annak tisztázása céljából, hogy a megjelölt szabály pontosan mely építményekre, illetve az építmények mely körére alkalmazandó; d) a Lev. jog korl. rövidítés: az áfa-törvény 124. -ában foglaltak értelmében az adott építményre előzetesen felszámított általános forgalmi adó egyáltalán nem, vagy csak bizonyos korlátozások, illetve feltételek mellett vonható le az adóalany által fizetendő áfa összegéből. A Lev. jog korl. rövidítés mellett alkalmazott ex jelzés azt jelenti, hogy az adott szabály csak az építményjegyzékszámhoz tartozó építmény egy meghatározott, szűkebb körére, bizonyos feltételekkel, illetve kivételekkel alkalmazható. Ilyenkor mindenképpen célszerű az aktuális adójogszabály rendelkezéseinek tanulmányozása annak tisztázása céljából, hogy a megjelölt szabály pontosan mely építményekre, illetve az építmények mely körére alkalmazandó. Mivel az áfa-törvény 86.. (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott általános szabály szerint a beépített ingatlanok értékesítése bizonyos kivételekkel mentes az általános forgalmi adó alól, egy-egy építmény-jegyzékszám és -megnevezés által meghatározott építmény-körön belül az általános adómérték (20%), illetve adómentesség alá tartozó építmény is található. Erre tekintettel az általános építménymegnevezést és az általános adómértéket (20%) az Ebből szűkítő megjelölést követően dőlt betűtípussal tüntettük fel, míg a másik, az általános szabályként adómentes körbe tartozó építmény megnevezését és adómentességét álló betűtípussal jelöltük. Tekintettel arra, hogy a szűkítő meghatározások szövege a jogszabályban esetenként rendkívül hosszadalmas, ezek a definíciók bizonyos esetekben rövidítve az áfatörvény megfelelő rendelkezésére utalva szerepelnek az Ebből: kifejezés után. Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy a kiadványban az Építményjegyzék táblázatos részének első két oszlopa, illetőleg azok tartalma (vagyis: az építmények jegyzékszámai és azok megnevezései, az Ebből: kezdetű dőltbetűs megnevezéseket kivéve) teljes mértékben és minden tekintetben azonosak a KSH által kihirdetett jogforrásnak minősülő Építményjegyzékkel. Viszont a táblázat következő két oszlopában feltüntetett adómértékek és egyéb információk összessége nem jogforrás, hanem az adótörvények egyes adatait táblázatba foglaló tájékoztató jellegű feldolgozás. Az adómértékek és egyéb szabályok biztonságos, megnyugtató és hiteles megállapításához az aktuális adótörvény előírásait is tanulmányozni és alkalmazni kell. E jogszabályok bizonyos esetekben kivonatos közlése kiadványunk első részében megtalálható. V. rész: KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA 2008 a 2008. január 1-jétől hatályos környezetvédelmi termékdíjak megállapításához A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény jelentős módosulását követően a végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet is számos változáson esett át. Ennek egyik leglényegesebb eleme a rendelet 1. -ának (1) bekezdésében a termékdíj-fizetési kötelezettség alá eső termékek körének besorolási rendjét módosította: 2008. január 1- jétől kezdődően a 2008. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámok és árumegnevezések alapján határozza meg a rendelet 4. számú melléklete, hogy pontosan mely termékek esnek a termékdíj-fizetési kötelezettség hatálya alá. Erre tekintettel a 2008. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra azon árucsoportjait dolgoztuk fel kiadványunkban, amelyek tartalmaznak termékdíj-fizetési kötelezettség alá eső terméket. A feldolgozás során a Kombinált Nómenklatúra első két oszlopát (a KN-kódot és az árumegnevezést) változatlanul hagyva, a táblázatot kiegészítettük további három oszloppal: ezek a környezetvédelmi termékdíjat, valamint a termékdíj típusát, illetve kódjának első három számjegyét tartalmazzák. Ha egy vámtarifaszám és árumegnevezés által meghatározott árukörön belül termékdíj-köteles és termékdíjmentes termék is található, akkor az általános árumegnevezés és ebből következően termékdíj-mentes ter- 31
mék normál betűtípussal szerepel, míg a másik, szűkebb körbe tartozó, termékdíj-köteles termék megnevezését az Ebből: szóval és dőlt betűvel jelöljük. Tekintettel arra, hogy a szűkítő meghatározások szövege a jogszabályokban esetenként rendkívül hosszadalmas, ezek a definíciók bizonyos esetekben rövidítve (az adott jogszabályi rendelkezésre hivatkozással) szerepelnek az Ebből: kifejezés után. Ezekben az esetekben feltétlenül indokolt ellenőrizni a termékdíj-jogszabályok rendelkezéseit abból a szempontból, hogy azok pontosan milyen módon definiálják azoknak a termékeknek a körét, amelyekre az Ebből: jelzés irányul. A környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó jogszabályok teljes szövege kiadványunk I. részében, a Jogszabályok címszó alatt található meg. VI. rész: TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE (TEÁOR 08) Az elmúlt évben, 2007. január 19-én az Európai Unió tagállamaiban így Magyarországon is hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2 rendszerének létrehozásáról. Az előbb említett jogszabály értelmében az Európai Unió 2008-tól minden tagállam számára előírja az új tevékenységi osztályozás kötelező alkalmazását a statisztikai adatgyűjtésekben és nyilvántartásokban (regiszterekben). Az e jogszabállyal kihirdetett NACE Rev. 2 magyar megfelelője a TEÁOR 08. A TEÁOR 08 táblázatos része első öt oszlopának tartalmát az 1893/2006/EK rendelet I. Melléklete alapján állítottuk össze. Ezeket az oszlopokat kiegészítettük még a Telepengedély elnevezésű oszloppal, amelyben a TE jelzést tüntettük fel annak a tevékenységnek a sorában, amely a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet előírásai értelmében csak telepengedély birtokában gyakorolható. Az előző bekezdésben említett oszlopban a TE rövidítés mellett alkalmazott ex jelzés azt jelenti, hogy az adott szabály csak az adott TEÁOR 08 megnevezéshez tartozó tevékenység egy meghatározott, szűkebb körére, bizonyos feltételekkel, illetve kivételekkel alkalmazható. Ilyenkor mindenképpen célszerű az aktuális jogszabály rendelkezéseinek tanulmányozása, annak tisztázása céljából, hogy a megjelölt szabály pontosan mely tevékenységekre, illetve a tevékenységek mely körére alkalmazandó. A TEÁOR 08 használatának megkönnyítése céljából az új kódszámokat és megnevezéseket tartalmazó táblázat előtt elhelyeztük a Módszertani útmutatót, majd a táblázatot követően a TEÁOR 03 TEÁOR 08 fordítókulcsát, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek azokat az átmeneti rendelkezéseit, amelyek az adóalanyoknak a TEÁOR 08 bevezetésével kapcsolatos feladatait (teendőit) tartalmazzák. VII. rész: VÁMTARIFA MAGYARÁZAT a 2002-es Kereskedelmi Vámtarifához A Magyar Közlöny 1996. évi 1. számában 1996. február 9-én jelent meg a pénzügyminiszter 1/1996. (I. 9.) PM rendelete a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról. Ez a módosító jogszabály 1996. január 1-jei hatállyal egy új a Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazásával kapcsolatos áruosztályozás részletes szabályait tartalmazó Vámtarifa Magyarázatot hirdetett ki a 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 1. számú mellékleteként, amikor kimondta: A Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazásával kapcsolatos áruosztályozás részletes szabályait tartalmazó Magyarázatot az 1. számú melléklet tartalmazza. Ezen kívül ez a jogszabály-módosítás rendelkezett még arról is, hogy a Vámegyüttműködési Tanács (új angol nevén: World Customs Organization) Harmonizációs Rendszer Bizottságának áruosztá-lyozási döntéseit a 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 2. számú mellékletében kihirdeti (ezek az ún. I. számú Áruosztályozási rendelkezések a Kereskedelmi Vámtarifához). Ezt követően 2002. július 31-ig a Vámtarifa Magyarázatot tizenhárom alkalommal módosították. Ez a kiadvány a módosításokkal, illetve a kiegészítésekkel és helyesbítésekkel egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza a 2002. július 31-én hatályos Vámtarifa Magyarázatot (tekintettel az adózás rendjéről szóló törvény azon rendelkezésére, amely szerint a termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én hatályos vámtarifaszámait és árumegnevezéseit kell irányadónak tekinteni). 32
Abból a célból, hogy a vámtarifaszámokhoz kapcsolódó magyarázatok, illetve az I. számú Áruosztályozási rendelkezések közötti összefüggések könnyen és egy helyen áttekinthetőek legyenek, a kötetbe az egyes vámtarifaszámok magyarázatának végére szerkesztettük be az adott vámtarifaszámokhoz kapcsolódó I. számú Áruosztályozási rendelkezéseket. Annak érdekében, hogy a magyarázat módosított (helyesbített) szövege az eredeti szöveghez képest megkülönböztethető legyen, a módosított (helyesbített) szövegrészeket egy sorszámos indexszel láttuk el, és a Vámtarifa Magyarázat végén közzétettük, hogy mely index melyik módosító jogszabályt, illetve helyesbítést jelenti. VIII. rész: A SZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI MEGHATÁROZÁSA A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ 03) második, javított kiadása (ISSN 0324 5985 és ISSN 1219 2287) alapján közöljük a Módszertani útmutató a Szolgáltatások Jegyzéke alkalmazásához című KSH-tájékoztatót, amely segítséget nyújt a szolgáltatások tartalmi meghatározásainak eredményes alkalmazásához; majd ezt követően bemutatjuk az egyes SZJ-számokhoz kapcsolódó szolgáltatások tartalmát megvilágító magyarázatokat. IX. rész: A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK (TEÁOR 08) TARTALMI MEGHATÁROZÁSA A Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett tájékoztatók alapján kiadványunkban elhelyeztük a TEÁOR 08 Módszertani útmutatóját, valamint a TEÁOR 08-ban meghatározott tevékenységek tartalmi meghatározásait. Dr. Hornok Arnold szerkesztő 33