Az általános forgalmi adóról szóló törvény változása

Átírás

1 A évre vonatkozó adóváltozásokat bemutató Adókódex kiadványaink megjelenését követően számos újabb törvénymódosítás elfogadására került sor. Ezek többsége csupán pontosító jellegű rendelkezés, amelyeket az adóhatóság szervezeti átalakítása indokolt. Néhány érdemi jogszabályi változás is megbújik azonban az említett törvényekben, amelyeket az alábbiakban ismertetünk az érintett rendelkezések kivonatos közlésével, az adózási szakemberek munkáját segítve jelen kiadványunk kivehető mellékleteként. Az általános forgalmi adóról szóló törvény változása Az alábbiakban az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló évi CCXII. törvénnyel elfogadott, január 1-jétől hatályos törvénymódosítást ismertetjük, mely az új ingatlanok áfakulcsát csökkenti. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 86. (1) bekezdés j) pontja értelmében az új ingatlan értékesítését (ideértve a lakóingatlant és egyéb ingatlant is) áfafizetési kötelezettség terheli. Az Áfa tv pontja szerint lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (de nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület). Az áfaszabályok értelmében újnak akkor tekintendő az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. Az újnak nem minősülő, régi ingatlanok értékesítése főszabály szerint adómentes. Az áfát közösségi szinten szabályozó a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv által biztosított lehetőségnél fogva január 1-jétől kezdődően 27 százalékról 5 százalékra csökken az új, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakásnak, illetve a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű egylakásos családi háznak az értékesítésére alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke. Az intézkedés célja az otthonteremtés esélyének növelése, továbbá a lakáspiac élénkítésén keresztül a gazdasági növekedés fellendítése és a foglalkoztatás bővülése. Az átmeneti előírások értelmében a kedvezményes adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont január 1-jére vagy azt követő napra esik. A módosítás a kedvezményes 5 százalékos kulcs alkalmazását ezen új lakóingatlanok esetében 4 éves időtartamra, december 31-éig rendeli alkalmazni. Fontos, hogy amennyiben az adóalany a főszabály szerint adómentesség alá eső ingatlan értékesítéseire az Áfa tv a szerint adófizetési kötelezettséget választ, úgy ezen ügyletekre továbbra is a normál, 27 százalékos adómérték alkalmazandó. PÉLDA A vevő új, 70 négyzetméteres lakóingatlant vásárol, a felek megegyezése alapján az ellenérték bruttó 20 millió Ft, a teljesítés február 10-e. Az ellenérték összegéből bruttó 5 millió Ft-ot előleg címén december 20-án, a maradék részt (bruttó 15 millió Ft) február 10-én fizetik meg. Az első részletet így 27 százalékos áfakulcs mellett, a második részletet pedig 5 százalékos áfakulcs mellett fizetik ki. Mindez azt jelenti, hogy a bruttó módon megállapított 5 millió Ft előleg áfatartalma felülről számítottan 21,26 százalék, azaz Ft, a fennmaradó 15 millió Ft tekintetében pedig 4,76 százalék, azaz Ft. A második részlet esetében a bruttó értékben történt megegyezésnek köszönhetően a beszerzés nettó értéke magasabb, mintha 27 százalékos adó mellett valósult volna meg az ingatlanvásárlás. [Jogszabály-hivatkozások: Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész pontja, 300., az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló évi CCXII. törvény , 2. számú melléklet] I

2 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 (normaszöveg-kivonat) A 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázatnak az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló évi CCXII. törvénnyel megállapított 50. és 51. sorát azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. szerint megállapított időpont január 1-jére vagy azt követő napra esik. 3. számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez A 82. (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások I. rész: termékek Sorszám Megnevezés 1. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek; Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények. 2. Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben ból 1302-ből 3. Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerülő diagnosztikai reagensek ből ből ból ból 3821-ből 3822-ből 4. Orvosi radioaktív izotópok ból 5. Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter űrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban kiszerelve vagy cseppfolyós formában, kizárólag gyógyszerkönyvi minőségű termék) ből 7. Braille-tábla műanyagból ből 8. Fehér bot vakoknak 6602-ből 9. Pontozó vakoknak ből 10. Braille-tábla fémből 8310-ből 11. Braille-írógép vakoknak ból 12. Információátalakító egység vakok és hallássérültek részére (a szövetség által a tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék) 8471-ből 13. Telefonkezelő adapter vakok számára ből 14. Braille-óra vakoknak 9102-ből 15. Könyv 4901-ből Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány); Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelenő kiadvány) Kotta A 15. és 17. pontban meghatározott termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája 19. Fajtiszta tenyészsertés Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) vtsz. 1 A törvénynek az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló évi CCXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított, január 1-jétől hatályba lépő rendelkezéseit félkövér betűkkel kiemelve közöljük. 2 Beiktatta a Módtv a. Hatályos január II adó-kódex 2016/1.

3 Sorszám Megnevezés 21. Élő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével) 23. Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva Fajtatiszta tenyész szarvasmarha Más, élő háziasított szarvasmarha Fajtatiszta tenyészjuh Más, élő háziasított juh ból ból 29. Fajtatiszta tenyészkecske Más, élő háziasított kecske ből 31. Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, egész vagy fél ból 32. Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, kompenzált negyedek ból 33. Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva elülső testnegyed ból 34. Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva hátulsó testnegyed vtsz ből 35. Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész vagy fél ból 36. Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, kompenzált negyedek ből 37. Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, elülső negyedek egyben vagy darabolva ból 38. Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, hátulsó negyedek egyben vagy darabolva ből 39. Egész vagy fél háziasított bárány, frissen vagy hűtve ból 40. Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, egész vagy fél ból 41. Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed ből 42. Egész vagy fél háziasított bárány fagyasztva ból 43. Más háziasított juhhús fagyasztva, egész vagy fél ból 44. Más háziasított juhhús fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed ből 45. Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, egész vagy fél ből 46. Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, rövid elülső negyed ból 47. Háziasított kecskehús, fagyasztva, egész vagy fél ből 48. Háziasított kecskehús, fagyasztva, rövid elülső negyed ból 49. Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva 0203-ból (kivéve: , ) A 86. (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert A 86. (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert 1 Beiktatta a Módtv a és 2. melléklete. Hatályos január 1-jétől, hatályát veszti január 1-jén. 2 Beiktatta a Módtv a és 2. melléklete. Hatályos január 1-jétől, hatályát veszti január 1-jén. III

4 Hibátlan munkajogi gyakorlat A klubban felkészítjük! Munkajogi klubok 2016 Válasszon megújult munkajogi csomagjainkból! Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia utca Telefon: 06 (40) Fax: +36 (1) info@wolterskluwer.hu

5 A társasági adóról szóló törvény módosításai A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tao tv.) 2015 decemberében két alkalommal is módosították, mindkét módosítás a látvány-csapatsportok támogatását érinti. A december 11-én kihirdetett, az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvény (a továbbiakban: évi CXCI. törvény) Tao tv.-t érintő rendelkezései az adózók számára kedvezően módosítják a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó szabályokat. A módosítás értelmében a látvány-csapatsportok Tao tv. 22/C. -a szerinti támogatása esetén az adózó az alaptámogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül köteles az állami adóhatóság részére bejelenteni. A módosítás eredményeképpen január 1-jétől a bejelentési határidő meghosszabbodik, a korábbi 8 napos előírás helyett már 30 nap áll az adózók rendelkezésére a bejelentési kötelezettség teljesítésére. A bevezetett rendelkezések eredményeképpen megszűnik a bejelentés jogvesztő jellege is. A fentieken túl a évi CXCI. törvény átmeneti rendelkezésként bevezette, hogy az adózó a adóévi társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján mentesül a 8 napos jogvesztő határidő elmulasztásával összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények és a Tao tv. szerinti adókedvezményre vonatkozó jogosultság elvesztése alól. Bár a bejelentési kötelezettség határidejének módosítása az egységes jogalkalmazás érdekében január 1-jét követően került bevezetésre, az átmeneti rendelkezés alapján az említett okból esetlegesen a korábbiakban hátrányt szenvedő adózók kérelem alapján visszamenőlegesen is mentesülhetnek a jogkövetkezmények alól. [Tao tv. 22/C. (3d) bekezdés, 29/A. (14) és (15) bekezdések] A december 16-án kihirdetett, a szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló évi I. törvény módosításáról szóló évi CCXIII. törvény (a továbbiakban: évi CCXIII. törvény) a Tao tv. tekintetében egy adminisztratív módosítás bevezetéséről gondoskodik. A módosítás eredményeképpen látványcsapatsportok támogatása esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételrendszere kiegészül egy további garanciális feltétellel, amely szerint a támogató adózó csak akkor részesülhet a Tao tv. 22/C. -a szerinti adókedvezményben, ha támogatói szándéknyilatkozatot tesz a támogatott szervezet felé. Emellett a módosítás értelmében a támogatási igazolás kiállításának egyik feltételévé is az válik, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szervezet felé előzetesen igazolja, hogy részére a támogató szervezet rendelkezésre fogja bocsátani a támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást. E rendelkezéseket a évi CCXIII. törvény értelmében első alkalommal az annak hatálybalépését követő napon benyújtott támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek esetén kell alkalmazni. [Tao tv. 22/C. (3) bekezdés a) pontja, (5) bekezdés i) pontja, 29/Q. (7) bekezdése] V

6 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 (normaszöveg-kivonat) Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek 7. (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből a 17. -ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve az adózó döntése szerinti összeg, b) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék) felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, c) a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra, cs) 2 a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál érvényesíthető terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét, Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye 22/C. (1) Látvány-csapatsport támogatása (e alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást): a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére aa) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, ab) a személyi jellegű ráfordításaira azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható, 1 A törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvénnyel (a továbbiakban: évi CXCI. törvény), a szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló évi I. törvény módosításáról szóló évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: évi CCXIII. törvény) módosított, január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseit félkövér betűkkel, a kihirdetést követő napon (de még január 1-jét megelőzően) hatályba lépő rendelkezéseit félkövér, dőlt betűkkel közöljük. 2 Módosította a évi CXCI. törvény pontja. Hatályos január ac) az ad) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, ad) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, ae) képzéssel összefüggő feladatokra, af) az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő költségeinek támogatására; b) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is részére ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, bb) a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására, bc) a személyi jellegű ráfordításaira azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható, bd) a be) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, be) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, bf) képzéssel összefüggő feladatokra; c) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére ca) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, cb) a cc) alpontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, cc) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, cd) képzéssel összefüggő feladatokra azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5. szakaszával összhangban képzési támogatásként nyújtható, ce) a személyi jellegű ráfordításaira azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható ; d) a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére da) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, db) a személyi jellegű ráfordításaira azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható, VI adó-kódex 2016/1.

7 dc) a dd) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, dd) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, de) képzéssel összefüggő feladatokra, df) versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására; e) a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (a továbbiakban: Magyar Olimpiai Bizottság) részére ea) a személyi jellegű ráfordításaira azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható, eb) képzéssel összefüggő feladatokra. (2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig döntése szerint a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. (3) Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó jogszabályban meghatározottak szerint a) 3 az (5) bekezdés i) pontja szerinti támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően kiállítja, továbbá a támogatási igazolás kiállítását követően a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást és a (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a továbbiakban: kiegészítő sportfejlesztési támogatás) a (3a) bekezdés szerint arra jogosult szervezet számára átutalja, valamint b) a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét az állami adóhatóság részére a (3d) bekezdés figyelembe vételével bejelentse. (3a) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében a) az (1) bekezdés a) d) pontja hatálya alá tartozó támogatás esetén az adózó döntése szerint vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látványcsapatsport keretében vagy érdekében az (1) bekezdés b) d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére, b) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesített Magyar Olimpiai Bizottság részére a támogatás adóévében megfizetni. (3b) Az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül a (3a) bekezdésben meghatározott módon kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani. (3c) Az adózó a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult önálló fizetési számlájára történő átutalással a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti. A támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás fogadására szolgáló fizetési számlát támogatás esetében a támogatási igazolás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés határozza meg. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére. (3d) 4 Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül az állami adóhatóság részére bejelenti. (3e) A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő- vagy utófinanszírozással valósul meg. (3f) A támogatási igazolás tartalmazza: a) a támogatást (juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, b) a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint 3 Módosította a évi CCXIII. törvény 2. -a. Hatályos a kihirdetését követő naptól. 4 Módosította a évi CXCI. törvény 27. -a. Hatályos január VII

8 c) jogcímenként a támogatott szervezet önálló fizetési számlájának számát. (4) A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő, a) utánpótlás-fejlesztésre fordítandó igazolt költségeinek 90 százalékát, b) versenyeztetéssel összefüggő igazolt költségeinek 90 százalékát, c) személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát, d) képzési feladataival összefüggő kiadásainak da) általános képzés esetén 50 százalékát, amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legfeljebb 70%-os mértékig növelhető, db) szakképzés esetén 25 százalékát, e) tárgyi eszköz beruházás, felújítás beruházási, felújítási értéke ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is ea) (6) bekezdés ba) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 70, eb) (6) bekezdés bb) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 50, ec) (6) bekezdés bc) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 30 százalékát, kivéve, ha a beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott szerv részére kifizetésre. Ilyen esetben a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján a támogatási időszakban a sportcélú ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását követően nyújtható támogatás. (4a) A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet támogatása esetén a (4) bekezdés e) pontja szerinti mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni. (5) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha a) a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása, b) a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon elszámolt, c) a látvány-csapatsportban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt, d) a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség vagy a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet működését a bíróság nem függesztette fel, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint eljárás nincs folyamatban, e) a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, f) működését a bíróság nem függesztette fel, valamint megszüntetésére eljárás nincs folyamatban, g) nem áll az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és h) a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában az (5a) bekezdésben meghatározott kivételekkel legalább 2 éve működik és: ha) az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik felnőtt vagy utánpótlás osztály egyikében diák sportegyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezet esetén az országos jelleggel működő diák-, vagy főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett versenyeken részt vesz vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy hb) valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást kivéve, ha a felsőoktatási intézmény keretei között több kar működik, ilyen esetben felsőoktatási intézményi karonként köthető egy sportszervezettel együttműködési megállapodás, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában, vagy az országos jelleggel működő főiskolai-egyetemi sportszövetség által kiírt főiskolai-egyetemi bajnokságban részt vesz. i) 5 a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre bocsátja. (5a) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, a) ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább 2 éve, mert aa) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogát erre a társaságra 2 éven belül ruházza át, ab) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre 2 éven belül ruházza át, ac) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet 2 éven belül megszűnt sportszervezet általános jogutódjaként annak indulási jogát gyakorolja, ad) ha a támogatás igénybevételére jogosult sportszervezet az utánpótlásnevelés területén működő sportvállalkozásként 2 éven belül létrehozott olyan sportszervezet, amelynek a felké- 5 Beiktatta a évi CCXIII. törvény 3. -a. Hatályos a kihirdetését követő naptól. VIII adó-kódex 2016/1.

9 szítésre és a versenyeztetésre vonatkozó együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben (nemzeti bajnokság) részt vevő sportvállalkozással, ae) a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló törvény 33. (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül; b) ha a támogatási igazolás kiállítását megelőző támogatási időszakban a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet az országos sportági szakszövetség által jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkezik. Az a) b) pontokban foglalt feltételek fennállását a támogatási igazolás kiállítása során az országos sportági szakszövetség vizsgálja. Amennyiben az a) b) pontokban foglaltaknak a kérelmező nem felel meg, a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmet az országos sportági szakszövetség elutasítja. (6) Ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja, hogy a) a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú, elsődlegesen piaci alapon történő hasznosítását a b) pontban meghatározott kivétellel és a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel fenntartja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre, b) a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett sportcélú ingatlant iskolai és diák-, főiskolai-egyetemi sport események, szabadidősport események és más, közösségi célú (különösen: kulturális, turisztikai) események lebonyolítása céljából ba) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 20%-ában és évente legalább 10 nap, vagy bb) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 16%-ában és évente legalább 8 nap, vagy bc) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 12%-ában és évente legalább 6 nap ingyenesen vagy kedvezményes áron hasznosítja, c) bérelt vagy más jogcímen használt, nem a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet tulajdonában álló ingatlan esetén a sportcélú ingatlant piaci áron béreli vagy más jogcímen használja, azzal, hogy a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által fizetett bérleti, vagy a használatért járó egyéb díj nem lehet alacsonyabb a bérelt vagy más jogcímen használt létesítménynek ideértve a támogatásból finanszírozott beruházások eredményeként megvalósuló létesítményeket is a bérleményre vagy más jogcímen történő használatra eső tényleges értékcsökkenési költségei és működési költségei összegének 50%- ánál, figyelembe véve a létesítmény teljes és a hivatásos sportszervezet által ténylegesen igénybe vett kapacitásának arányát, d) a jelenértékén legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy az (1) bekezdés b) d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a támogatásból megvalósuló felújítást legalább 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra a felújított sportcélú ingatlan üzembe helyezését követő 30 napon belül az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre, e) a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy az (1) bekezdés b) d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a sportcélú ingatlanfejlesztésre nyílt pályázatot ír ki és a pályázati eljárás eredménye alapján nyertes személlyel köt szerződést a tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására. (6a) (6a) A (6) bekezdés a) és d) pontjában a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás állami tulajdonban álló sportcélú ingatlanra irányul. (6b) A (6) bekezdés e) pontját a támogatásból megvalósuló, építési beruházással járó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén nem kell alkalmazni, ha a támogatási kérelem tárgya sportcélú ingatlanra irányuló, nem a támogatásból finanszírozott, már megkezdett építési beruházással járó tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és ezen sportcélú ingatlanfejlesztést közbeszerzési eljárás eredményeként nyertes ajánlattevő végzi. (7) A támogatott szervezet a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott piaci alapon történő hasznosítási kötelezettségtől az elsődleges sportcél veszélyeztetése nélkül a sportcélú ingatlan nem versenyrendszerben szervezett szabadidősport-események lebonyolítása, valamint a helyi önkormányzat sportról szóló törvényben meghatározott iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feladatainak ellátása, főiskolaiegyetemi sport események, valamint közösségi célú szabadidős, szórakoztató és kulturális események lebonyolítása céljából a (6) bekezdés ba) bc) pontjában meghatározott mértékeken felül is eltérhet. (8) A támogatott szervezet az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyi eszköz beruházást üzembe helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege Magyar Állam részére történő megfizetése terhével. (9) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e IX

10 törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri. (9a) Az (1) bekezdés b) d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetőjével. A miniszteri vélemények közötti eltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. Ebben az esetben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a Kormány döntésének megfelelően hagyja jóvá vagy utasítja el a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. (10) Az e alapján folyó sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás tekintetében a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel A fizetendő adó a 19. szerint megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. rendelkezéseinek figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval). (2) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó az (1) bekezdés rendelkezéseit a II/A. fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza. 29/A. (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosítá- 6 Megállapította a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXVIII. törvény 25. -a. Hatályos január Módosította a évi CXCI. törvény pontja. Hatályos január sáról szóló évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 22. (3) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz június 25-ét követően benyújtott kérelemre induló, azon filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépését követően támogatási igazolás kiadására irányuló kérelmet nyújtanak be, kivéve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokat. (2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi LXXIV. törvénnyel megállapított 7. (1) bekezdés z) pont zc) alpontját első alkalommal a adóévi adókötelezettségre, a adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni. (3) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege. (4) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor. (5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/A. (3) (4) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. a évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja. (6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. (7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi LXXIV. törvénnyel megállapított 18. (9) bekezdését első alkalommal a évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni. (8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról X adó-kódex 2016/1.

11 szóló évi LXXIV. törvénnyel megállapított 24/A. -át első alkalommal a adóévre lehet alkalmazni. A adóévi olyan adóelőleg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A. szerinti felajánlásról. A felajánlás átutalását az adóhatóság a 24/A. szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti. (9) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) megállapított 4. 10/b. pontja a adóév vonatkozásában is alkalmazandó. (10) E törvénynek a Módosító törvénnyel módosított 7. (1) bekezdés r) pontját az adózó a adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza. (11) E törvénynek a Módosító törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja. (12) A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege. (13) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvénnyel megállapított 29/A. (12) bekezdését a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság a évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja. (14) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület a évben kezdődő adóévi adókötelezettsége megállapítása során választása szerint vagy az e törvénynek az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 9. -át és 20. -át, vagy az e törvény január 1-jén hatályos 9. -át, 20. -át és a 6.számú melléklet A) részét veszi figyelembe. (15) E törvénynek az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja. (16) 7 E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvénnyel megállapított 22/C. (3d) bekezdését első alkalommal a os támogatási időszakra január 1-jét követően benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni. (17) 8 Az adózó a adóévi társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján mentesül e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló évi XXXVII. törvénnyel megállapított 22/C. (3d) bekezdése szerinti, a támogatás, kiegészítő támogatás bejelentésére nyitva álló 8 napos határidő elmulasztásával összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények és a 22/C. szerinti adókedvezményre vonatkozó jogosultság elvesztése alól. 29/Q. (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit e törvény eltérő rendelkezése hiányában első ízben a adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel december 31-ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22. (9) (10) bekezdésének december 31-én hatályos szövege szerint meghatározott adókedvezmény utoljára a évi adóalap utáni adóból vehető igénybe. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. (4) A 8. (1) bekezdés k) és l) pontja, valamint 8. (2) bekezdése rendelkezéseit az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően a hatálybalépésüket követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni. (5) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvénnyel megállapított 17. (9) bekezdését először a évben kezdődő adóévben megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén és a évben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni. (6) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról szóló évi XXXIII. törvénnyel megállapított 22/C. (1) bekezdés b) pont bb) alpontját, d) pont df) alpontját, 22/C. (2) (3) bekezdését, 22/C. (5) bekezdés h) pontját, 22/C. (5a) bekezdését, 22/C. (6) bekezdését, valamint 22/C. (9) bekezdését első alkalommal a as támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek során kell alkalmazni. (7) 9 E törvénynek a szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló évi I. törvény módosításáról szóló évi CCXIII. törvénnyel megállapított 22/C. (5) bekezdés i) pontját első alkalommal a hatálybalépését követő napon benyújtott támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek esetén kell alkalmazni. 7 Beiktatta a évi CXCI. törvény 28. -a. Hatályos január 8 Beiktatta a évi CXCI. törvény 28. -a. Hatályos január 9 Beiktatta a évi CCXIII. törvény 4. -a. Hatályos a kihirdetését követő naptól. XI

12 ÚJ! Példák az áfatörvény alkalmazásához Kiskönyvtár az áfáról 6. kötet Szerző: dr. Farkas Alexandra Ára: 3290 Ft + 5% áfa (3455 Ft) A kötet ismerteti: A teljesítés helyének és idejének, az adóalapnak, az adómentességeknek, valamint a közösségi és az egyéb külföldi ügyleteknek a gyakorlatban előforduló legfontosabb problémáit. Számos példát és megoldást a számlázással, a különös adózási módokkal, valamint a fordított adózás alá eső esetkörökkel kapcsolatban. A könyv részét képezi az alábbi 2016-os ADÓklub csomagoknak: Start, Plusz és Prémium Rendelje meg most!

13 Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényt érintően az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvényben is szerepelnek módosítások, melyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő szervezeti átalakítások miatt váltak szükségessé. E pontosító módosítások terjedelme jelentős, hiszen szinte minden szakasz bekezdését érintik, így ezek normaszövegszerű megjelenítését terjedelmi okokból nem tartjuk célszerűnek, valamint az alábbiakban is csupán az ezekhez képest érdemi módosításokat mutatjuk be. 1. Vagyonosodási vizsgálat A vagyonosodási vizsgálat személyijövedelemadó-bevallásainak utólagos ellenőrzése, amely során, ha az adózó hitelt érdemlően igazolt jövedelmei nem fedezik kiadásait, akkor a különbözet tekintetében az adóhatóság becsléssel állapíthatja meg az adózó jövedelmét és az ahhoz kapcsolódó adókötelezettségeket. A január 1-jétől hatályba lépő módosítás szerint a vagyonosodási vizsgálatban becslés alkalmazásának az adóhatóság eljárásában kizárólag a vagyon elleni bűncselekmények, a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, a pénzmosás és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt indított büntetőeljárás esetén van helye [az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 109. (1) bekezdése]. 2. Felügyeleti intézkedés A NAV-ot érintő szervezeti változásokkal összefüggésben módosulnak a felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezések. A felügyeleti intézkedés során a felettes adóhatóság továbbra is kérelemre vagy hivatalból, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter viszont a jövőben csak hivatalból tesz felügyeleti intézkedést, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az iratok felterjesztésére, a költségmentesség elbírálására, az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra vonatkozó rendelkezések, valamint a döntésre vonatkozó rendelkezések érdemben nem módosulnak. A korábbi szabályozás elvével összhangban rögzíti a törvény, hogy a miniszter hivatalból sem járhat el abban az esetben, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. (Art ) XIII

14 2003. évi XCII. törvény 1 az adózás rendjéről (normaszöveg-kivonat) 109. (1) 2 Ha az adóhatóság megállapítása szerint kizárólag a Btk. XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében szabályozott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége (1) A felettes adóhatóság kérelemre vagy hivatalból, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter abban az esetben jár el, ha a felettes adóhatóság az ügyben már döntést hozott. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter nem tehet felügyeleti intézkedést, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését bíróság már felülvizsgálta. (2) Az adóhatóság a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter erre irányuló felhívásától számított 15 napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Az utólagos adómegállapítással kapcsolatban benyújtott felügyele- 1 Az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által beiktatott rendelkezéseket félkövér betűkkel jelöljük. A Módtv. által megállapított további pontosított, technikai jellegű rendelkezések szinte valamennyi szakasz bekezdését érintik, így ezek normaszövegszerű megjelenítését terjedelmi okokból nem tartjuk célszerűnek. 2 Beiktatta a Módtv a. Hatályos január 3 Beiktatta a Módtv a. Hatályos január ti intézkedés iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezését követő naptól számított 60 nap, kivéve, ha az eljáró szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. (3) A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. (4) Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (5) A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. (6) A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter, a felügyeleti intézkedés mellőzéséről a felettes adóhatóság az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti. (7) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz. (8) Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Ha a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, akkor a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el. XIV adó-kódex 2016/1.

15 A helyi adóról szóló törvény módosításai Az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvény (a továbbiakban: évi CXCI. törvény) több ponton megváltoztatta az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) elfogadott, a helyi adókról szóló évi C. törvényre (a továbbiakban: Htv.) vonatkozó módosításokat. 1. Megmarad a bevallásbenyújtás azoknál, akiknek nem kell adót fizetniük A Módtv. szerint úgy változott volna a Htv., hogy ne kelljen helyi iparűzésiadó-bevallást benyújtania annak az adóalanynak, akit (amelyet) az önkormányzat által elfogadott adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján nem terhel iparűzésiadó-fizetési kötelezettség. E módosító rendelkezés nem lép hatályba, tehát annak az iparűzési adóalanynak is kell bevallást benyújtania, akit adófizetési kötelem nem terhel [Htv. 42. (1) bekezdés]. 2. K+F iparűzésiadó-kedvezménye A Módtv. bővítette az önkormányzat döntési jogkörét, melynek eredményeként az önkormányzat rendeletet alkothat arról, hogy a vállalkozó levonhatja a helyi iparűzési adójából az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségének 10 százalékát. A évi CXCI. törvény ezt a rendelkezést azzal egészítette ki, hogy ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli adókötelezettség (székhelyén kívüli településen van telephelye), akkor az adókedvezmény a települési adóalapnak a vállalkozási szintű adóalap arányában vehető figyelembe, és nem lehet több, mint a fizetendő adó összege [Htv. 40/A. (2) (4) bekezdések]. Számvitel A-tól Z-ig 2015 Új, átdolgozott, kibővített tizenegyedik kiadás Magyarázatok, példák, jogszabályi hivatkozások A 2015-ben hatályos számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján bemutatja a számvitel lényegét és összefüggéseit. Ismerteti a teljes főkönyvi könyvelést a cégalapítástól az átalakulásig vagy a megszűnésig: számviteli alapismeretek főkönyvi könyvelés egyeztetések éves beszámoló számviteli szolgáltatások Újdonságok az előző kiadáshoz képest: bizalmi vagyonkezelés mikrogazdálkodói számvitel XV

16 1990. évi XCIII. törvény 1 a helyi adókról (normaszöveg-kivonat) 36/A. 2 A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására és a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint a helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli. 40/A. (2) 3 Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó, az útdíj (1) bekezdés szerinti 1 A törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1). valamint egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló évi CCXII. törvény (Módtv.2) módosított, január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseit félkövér betűkkel közöljük. 2 Megállapította a Módtv a. Hatályos január 3 Megállapította a Módtv a. Hatályos január része és a (3) bekezdés alapján megalkotott rendelet szerinti adókedvezmény a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le. (3) 4 Az önkormányzat rendelete valamennyi vállalkozóra egységesen határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját. (4) 4 A vállalkozó az önkormányzathoz fizetendő adóévi adóját a (3) bekezdés alapján alkotott rendelet szerinti adókedvezménnyel a (2) bekezdésben meghatározott módon, legfeljebb az adóévre fizetendő adó összegéig csökkentheti. 42. (1) 5 A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó és telekadó évi két részletben fizethető meg. 4 Beiktatta a Módtv.1 26-a. Hatályos január 5 A Módtv a szerint nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló évi CLXXXVII. törvény 52. -ával megállapított szöveg. XVI adó-kódex 2016/1.

17 Az illetékekről szóló törvény módosítása Az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvény (a továbbiakban: évi CXCI. törvény) az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) vonatkozásában egyértelművé tette, hogy a félpótkocsi után sem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha a vagyonszerző gazdálkodó szervezet [Itv. 26. (1a) a) pont]. Az ún. állami rezsicsökkentés keretében mérséklődött egyes esetekben az útlevél kiállításának illetéke Ft helyett tehát mindösszesen 500 Ft-ot kell fizetni a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő törvényes képviselőnek a kiskorú gyermekek magánútlevele kiadásakor. Amennyiben a törvényes képviselő két kiskorú gyermeket nevel, a kiskorú gyermek magánútlevelének illetéke 1250 forint (Itv. melléklet IX. cím I. pont 1a. alpont) évi XCIII. törvény 1 az illetékekről (normaszöveg-kivonat) (1a) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a) 2 a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi gazdálkodó szervezet általi megszerzése; 29. (3) 3 Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés 1 A törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1), valamint egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló évi CXCIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2) módosított, január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseit félkövér betűkkel közöljük. 2 Módosította a Módtv pontja. Hatályos január 3 Módosította a Módtv a. Hatályos január iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 500 forint, de legalább forint, legfeljebb forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. rendelkezései az irányadók. Melléklet IX. cím I/1a. pont 1a. 4 A kérelem benyújtásának időpontjában a) három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint; b) két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 1250 forint. 4 Beiktatta a Módtv.2 1. (3) bekezdése. Hatályos január XVII

18 Állítsa össze saját ízlése szerint! Az én Jogtáram Hozzávalók: Az Ön szakterületének megfelelő Jogtár Ízlés szerint további szakmai tartalmak Fűszerezésként szaklapok, szolgáltatások Akár 30% árengedmény Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia utca Tel.: (40) Fax: (1)

19 A jövedéki adóról szóló törvény változásai A jövedéki adóról szóló törvény normaszöveg-kivonata az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvény NAV átalakításával kapcsolatos módosításait tartalmazza. Valamennyi módosítás január 1-jén lép hatályba. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő évi szervezeti változásokra és a teljes körű integrációra tekintettel indokolttá vált a jövedékiadó-törvény fogalomhasználatának január 1-jétől történő módosítása. Ennek keretében egyrészt az előbbi időponttól a törvény már nem használja az adóhatóság fogalmat, hanem egységesen a vámhatóság kifejezésre tér át, másrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnevezés egységesen állami adó- és vámhatóságra módosul [a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) és pontja, 35. (1) bekezdés b) pontja, 39. (2) bekezdés b) pontja, 42. (2) bekezdés b) pontja, 43. (6) bekezdés b) pontja, 48. (24) bekezdés b) pontja, 48/B. (1) bekezdés b) pontja, 48/D. (5) bekezdése, 59. (3) bekezdés b) pontja, 82. (2) bekezdés a) pontja, 83. (5) bekezdése, 104. (2) bekezdés d) pontja és (15) bekezdés b) pontja, 111. (1) bekezdése és 120. (8) bekezdése]. A módosítás tartalmazza továbbá az integrációra tekintettel indokolatlanná váló, különböző speciális hatásköri és illetékességi szabályok hatályon kívül helyezését. A főszabálytól (jövedéki ügyben a vámhatóság jár el) eltérő egyetlen hatásköri, illetékességi szabály, hogy a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban kivéve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését az önkormányzati adóhatóság jár el [Jöt. 5. -a és 6. (1) bekezdése] évi CXXVII. törvény 1 a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (normaszöveg-kivonat) 5. 2 (1) Jövedéki ügyben a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a vámhatóság jár el. (2) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban kivéve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését az önkormányzati adóhatóság jár el. 6. (1) A törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló évi CXCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított, január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseit félkövér betűkkel közöljük. 2 Módosította a Módtv a. Hatályos január 3 Hatályon kívül helyezte a Módtv. 48. (1) bekezdés 1. pontja. Hatálytalan január 4 Hatályon kívül helyezte a Módtv. 48. (1) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan január 5 Hatályon kívül helyezte a Módtv. 48. (1) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan január XIX

20 32. 6 megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik és terhére a jövedéki biztosíték a 38. (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének a 2 éves vizsgált időszakban összességében 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek; megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek; megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság jogerős határozattal nem állapított meg; 35. (1) Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult, a) aki könyvvezetési kötelezettségének a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, továbbá olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető; b) 9 akinek a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn; c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt; d) aki a 38. szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja (rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta); e) aki az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik; f) g) aki ga) jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, vagy gb) külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítést vagy szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal és szakmai gyakorlattal rendelkezik [a továbbiakban ga) gb) pont együtt: jövedéki ügyintéző], vagy gc) jövedéki ügyintézőt foglalkoztat. 39. (2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben a) az adóraktár engedélyese ellen felszámolási eljárás indult; b) az adóraktár engedélyes ba) 10 a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette, bb) 11 a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az adóraktári engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy 6 Módosította a Módtv. 48. (2) bekezdés 1. pontja. Hatályos január 7 Módosította a Módtv. 48. (2) bekezdés 1. pontja. Hatályos január 8 A pontját a Módtv. 48. (2) bekezdés 1. pontja módosította. Hatályos január 9 Módosította a Módtv. 48. (2) bekezdés 2. pontja. Hatályos január 10 Módosította a Módtv. 48. (2) bekezdés 3. pontja. Hatályos január 11 Módosította a Módtv. 48. (2) bekezdés 3. pontja. Hatályos január XX adó-kódex 2016/1.