Egyes adótörvényi előírások módosítása a évi XXXVII. törvény alapján

Átírás

1 Egyes adótörvényi előírások módosítása a évi XXXVII. törvény alapján I. Az illetéktől szóló évi XCIII. törvény módosítása 1. Mentes az öröklési, ajándékozási illeték alól [Itv a (1) bekezdésének b) pontja, 17. -a (1) bekezdésének g) pontja] A kiegészítő előírás szerint indokolt mind az öröklési, mind az ajándékozási illetékkötelezettség alól mentesíteni a lakás-előtakarékossági szerződések alapján történő vagyonszerzéseket a lakás-előtakarékossági szerződések preferálása érdekében. 2. Építési telek öröklési és ajándékozási illetékmentessége [Itv ának (2a), (2c), (2d) bekezdése, 17. -a (2a), (2c) (2d) bekezdése] Az Itv a (1) bekezdésének g) pontja, az Itv a (1) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a lakóház építésére alkalmas telektulajdon örökléssel, ajándékozással történő megszerzése vonatkozásában, hogy a vagyonszerző illetékmentességet vegyen igénybe abban az esetben, ha a hagyaték jogerős átadásától, illetve az ajándékozási szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházzal építi be a megszerzett telket. A vagyonszerző a lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően kiadott használatbavételi engedéllyel tudja igazolni. Az építésfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályozás változására tekintettel a módosítás az Itv. rendelkezéseit oly módon korrigálja, amely lehetőséget biztosít a vagyonszerző számára a lakóház felépítésének igazolására abban az esetben is, ha a lakóház építésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően az építésügyi hatóság a használatbavételt tudomásul veszi és nem ad ki használatbavételi engedélyt. A vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott a vagyonszerző nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Egyebekben a korábbi előírás nem változott. 3. Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke [Itv ának (2) bekezdése] A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak a többes cserék, illetve több lakás értékesítése esetén kell a tulajdonost terhelő illetékalapot csökkenteni a vagyoni értékű jog (haszonélvezet, használat joga) értékével, hanem akkor is, ha a jogügylet tárgyát két lakástulajdon képezi. 4. Építési telek visszterhes vagyonátruházásának illetékmentessége [Itv ának (2a), (2c), (2d) bekezdése] Az Itv a (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a lakóház építésére alkalmas telektulajdon visszteher mellett történő megszerzése vonatkozásában, hogy a vagyonszerző illetékmentességet vegyen igénybe abban az esetben, ha a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházzal építi be a megszerzett telket. Egyes adótörvényi előírások módosítása a évi XXXVII. törvény alapján

2 2 A vagyonszerző a lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően kiadott használatbavételi engedéllyel tudja igazolni. Az építésfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályozás változására tekintettel a módosítás az Itv. rendelkezéseit oly módon korrigálja, amely lehetőséget biztosít a vagyonszerző számára a lakóház felépítésének igazolására abban az esetben is, ha a lakóház építésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően az építésügyi hatóság a használatbavételt tudomásul veszi és nem ad ki használatbavételi engedélyt. A vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott a vagyonszerző nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Egyebekben a korábbi előírás nem változott. 4. Lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése [Itv ának (19) bekezdése] Illetékmentes az Itv a (1) bekezdésének y) pontja szerint a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. A kiegészítő módosítás szerint ezt az illetékmentességi rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor megfelelően kell alkalmazni. 5. Illetékmentesség [Itv a (2) bekezdésének új 41. pontja] Az építésfelügyeleti eljárás változására tekintettel a kiegészítő előírás tárgyánál fogva illetékmentes eljárásként nevesíti a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárást. 6. Pontosítások Az Itv a (7) bekezdésének a) pontjában a használatbavételi engedélyt szövegrész helyébe a használatbavételi engedélyt, vagy a vagyonszerző használatbavételét tudomásul vette szöveg lép. Az Itv a (3) bekezdésében az illetékbeszedési számlája szövegrész helyébe az illetékbevételi számlája szöveg lép. Az Itv ának (4) bekezdésében a használatbavételi engedély kiadását szövegrész helyébe a használatbavételi engedély kiadását vagy a vagyonszerző használatbavétel tudomásul vételét 7. Hatálybalépés én. A fenti módosításokat azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház, sportcélú ingatlan felépítésére meghatározott határidő január 1-jéig még nem telt el.

3 3 II. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény módosítása 1. A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye [Tao.tv ának (2), (4)-(5) bekezdése] A kiegészítő előírás a filmalkotás, illetve az előadó-művészeti szervezet támogatója adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolással szembeni követelményeket tartalmazza. A megrendelésre vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója az adókedvezményt mozgókép szakmai hatóság által kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe. A támogatási igazolásnak tartalmaznia kell a támogatást nyújtó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Az előadó-művészeti szervezet támogatója az adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe. Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 %-át. Az előadó-művészeti szervezet támogatója a támogatás juttatásáért a támogatott előadóművészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult. A Tao.tv. 29/T. -a az előadó-művészeti szervezetre módosult évre, a fentiek figyelembe vételével. Kapcsolódóan hatályát veszti a Tao.tv. 4. -ának 36., 38., 45. pontja (összefügg az előbbiekkel!). 2. Sportfejlesztési támogatás [Tao.tv. 22/C. -ának (3), (3a) és (3b)-(3f) bekezdése] A látvány-csapatsportok támogatása igénybevételének további feltétele nem csak a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás, de az újként meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás teljesítése az adózó részéről a támogatott szerv részére, valamint az is, hogy az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül ennek tényét az állami adóhatósághoz bejelentse. A bejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő. Kiegészítő sportfejlesztési támogatás A támogatási igazolásban meghatározott összegnek a megfelelő adókulccsal (10, illetve 19 százalékkal) számított értéke legalább 75 százalékát az adózó köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségnek befizetni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló látvány-csapatsport támogatásban részesítette. A támogatónak a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetséget, illetve sportigazgatási szerv által megjelölt önálló pénzforgalmi számlára kell teljesíteni a sportági szakszövetség által kiállított támogatási igazolás kézhezvételét követően, a támogatási igazolásban szereplő összegben. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét csak akkor lehet a 10 százalékos társasági adókulccsal megállapítani, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos kulcsot nem kellett alkalmazni. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét 10 százalékos kulccsal állapította meg, de a pozitív adóalap meghaladja az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő

4 4 sportfejlesztési támogatásra fordítani. Ezen támogatás tényét a támogatás pénzügyi teljesítését követő 8 napon belül az állami adóhatósághoz be kell jelenteni. (A határidő jogvesztő!) A támogatási igazolásnak tartalmaznia kell: a támogatást (juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, jogcímenként a támogatott szervezet önálló fizetési számlájának számát. 3. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül [Tao.tv. 3. számú melléklet A) fejezet új 12. pontja] A kiegészítő előírás szerint az adóévben szponzori vagy támogatási szerződés keretében nyújtott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. 3. Hatálybalépés A módosított rendelkezéseket első alkalommal a támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni. III. Gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény módosítása A módosítás a cégautóadóra vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódik. A módosítások lényege: nem adóköteles az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott (egy éven túli időszakra bérbe adott) személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el; tartós bérletbe adott személygépkocsi esetén az adó alanya a tartós bérletbe vevő; a nem magánszemély tulajdonában álló, tartós bérletbe vett személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tartós bérletbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik; a magánszemély tulajdonában álló, tartós bérletbe vett személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tartós bérletbe vevő költséget számolt el; amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi tartós bérletbe vevője számolja el, és = a tartós bérletbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, = a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént; amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költségek első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tartós bérletbe vevőt köteles tájékoztatni,; ha a használó a tájékoztatást elmulasztja, akkor a tartós bérletbe vevőt terhelő adót a használó köteles megfizetni; az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a nem magánszemély tartós bérletbe vevő a személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja;

5 5 a tartós bérletbe vevő adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a tartós bérletbe vevő utoljára számolt el költséget. A rendelkezés július 1-jén lép hatályba. Az indokolás szerint a cégautóadóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint a cégautóadóból megfizetett gépjárműadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetőség, ha a cégautóadó tárgyát képező személygépkocsi járműnyilvántartásba bejegyzett üzembentartója a tulajdonostól eltérő személy, mert ekkor a cégautóadó és a gépjárműadó alanya különbözik (a cégautóadó alanya a tulajdonos, a gépjárműadó alanya az üzembentartó). A módosítás a cégautóadó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét. Ezzel a változtatással összefüggésben kellett korrigálni az adóköteles járművek körére, az adókötelezettség keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat. IV. Személygépkocsi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása 1. Béren kívüli juttatások [Szja-tv ának új (3a) bekezdése], hatályos május 19-től. A kiegészítő törvényi előírás új jogcímmel egészíti ki a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások körét. A módosítás szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak száma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül, a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét az 500 ezer forintos keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni, az alkalmazottak létszámaként az első befizetéskor pénztártag-alkalmazottak létszáma vehető figyelembe. A kiegészítő rendelkezés például azt jelenti, hogy a munkáltató az egészségpénztárba befizet évi 10 millió forintot, de ezt nem a tagok között kéri felosztani, hanem abból 100 munkavállaló éves egészségügyi szűrését végezzék el. Így a munkáltató a befizetéssel egyes munkahelyi megbetegedésekkel szemben véd ki kockázatokat. Ez azonban nem jelenik meg a magánszemélynél jövedelemként, csak akkor, ha az orvosi szolgáltatásokat ténylegesen igénybe veszi. A kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a munkáltató tag által célzott szolgáltatásként befizetett összegekre és az abból a magánszemélynek nyújtott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályokat a módosítás hatályba lépését (2013. május 19.) megelőzően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni lehet. Ha a munkáltató saját döntése alapján az új szabály alkalmazását választja, a célzott szolgáltatásra befizetett összeg után május hónapra vonatkozó kötelezettségként kell megállapítania, megfizetnie és bevallania a béren kívüli juttatások utáni közterhet. Az adómentességre vonatkozó új rendelkezés hatályba lépése előtt teljesített célzott szolgáltatás után felmerült adókötelezettséggel összefüggésben a munkáltató önellenőrzést végez és a magánszemély részére kiadott igazolást módosítja. A módosítás szerint az a juttatás (a fentiekben említett egészségügyi szűrés), amelyet célzott szolgáltatásként kap a magánszemély a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének pontja].

6 6 2. Adómentes [Szja-tv. 1. sz. melléklete] Egyéb tevékenységhez kapcsolódóan adómentes [4.26. pont] május 19-től, a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő Út a szakmaválasztáshoz program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes [8.15. pont], alkalmazható július 1-jétől, az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül. 3. Visszamenőleges alkalmazás lehetősége július 1-jétől Egyéb tevékenységhez kapcsolódóan adómentes a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásai [4.7. pont b) alpontja], a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére fizetett ösztöndíj, egyéb juttatás [4.12. pont a) alpontja], törvényben meghatározott oktatási intézmény, helyi önkormányzat, egyház által a hallgatónak adott eddig nem említett pénzbeli juttatás, törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódó pénzbeli juttatásnak azon része, amely nem haladja meg a minimálbér havi összegének négyszeresét [4.18. pont]. 4. Hatályát vesztette Az egyéni vállalkozó átalányadózást választhat az Szja-tv ának (4) bekezdése szerint is, nem kizáró ok, ha munkaviszonyban áll (törölték az és nem áll munkaviszonyban szövegrészt). V. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény módosítása 1. Építésfelügyeleti eljárás változásaira tekintettel módosul az Áfa-tv. 6. -a (4) bekezdése b) pontjának bb) alpontja, továbbá az Áfa-tv a (1) bekezdése j) pontjának jb) alpontja, az Áfa-tv a (3) bekezdése c) pontjának cb) alpontja, a hivatkozott alpontok kiegészültek a következő szöveggel: vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év. 2. Mentes az adó alól [Áfa-tv ának új c) pontja] A kiegészítő előírás kiküszöböli az esetlegesen felmerülő adóhalmozódás lehetőségét, amennyiben olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási tilalom alá esik. (Például magánszemélytől vásárolt személygépkocsit értékesítenek!) Az adóhalmozódás elkerülése érdekében az Áfa-tv. úgy módosult, hogy az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba. (A példa esetében tehát az értékesítés adómentes. Korábban ezzel ellentétes állásfoglalások születtek.)

7 7 3. Építési telek [fa-tv ának 7. pontja] Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítására tekintettel újrafogalmazta az építési telek értelmező rendelkezését. Ez szerint az építési telek az olyan = telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,0 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak, = telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és mely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak. 4. Hatályba lépett: április 21-én. VI. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény [Katv.] módosításáról 1. Kedvezményezett foglalkoztatott [Katv. 2. -ának 19. pontja] Az eddig idesoroltak ( től): a huszonöt év alatti és az ötven év feletti foglalkoztatott, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók, a tartósan álláskereső személyek kiegészültek az olyan huszonöt év alatti pályakezdő munkavállalóval, valamint ötven év feletti munkavállalóval, aki nem rendelkezik legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval. 2. Kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény [Katv. 2. -ának 20. pontja] A korábbi előírás is módosításra került azzal, hogy az érvényesíthető kedvezmény foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a től idesoroltaknál = személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében, = a harmadik évben a huszonöt év alatti és az ötven év feletti foglalkoztatottak kivételével személyenként 50 ezer forint, a kiegészítésként idesoroltaknál = személyenként 50 ezer forint. A kedvezményes részmunkaidős foglalkoztatás esetén a 100 ezer, illetve az 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető. Részmunkaidős foglalkoztatás a kiegészítő előírás szerint az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

8 8 3. Kiadózó vállalkozások tételes adóját választhatja [Katv. 4. -ának (4) bekezdése] a módosítás szerint az eddig kizárt, a biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet, a biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységet végző vállalkozás is az általános feltételek szerint. 4. A kisvállalati adó választás feltételei [Katv a (2) bekezdésének e) pontja] A módosítás pontosítja a kisvállalati adóalanyiság választásának mérlegfőösszegre vonatkozó feltételeit. A pontosítás értelmében 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint időarányos részét. 5. Az adóalanyiság keletkezése [Katv ának (1) és (3) bekezdése] A módosítás értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. Ez következik abból, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával (például június 1-jével) önálló üzleti év kezdődik (természetesen az előző üzleti év május 31-ével zárul). A módosítás szerint a kisvállalati adózás választására vonatkozó bejelentés a megtételének napjától számított 30 napos, jogvesztő határidőn belül visszavonható. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre. 6. A kisvállalati adó alapja 6.1. Számított nyilvántartási érték levonhatósága [Katv ának (16) bekezdése] Mivel a számított nyilvántartási érték fogalma nemcsak a tárgyi eszköz vagy az immateriális jószág, de a beruházás esetében is értelmezhető, függetlenül attól, hogy a beruházásra csak terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása számolható el, indokolt volt, hogy a rendelkezés kiegészítésre kerüljön. A kiegészítő módosítás szerint, amennyiben a Katv. szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás 10 éven belül (például értékesítés, selejtezés miatt) kivezetésre kerül, a pénzforgalmi szemléletű eredmény a könyvekből történő kivezetés adóévében csökkenthető a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya eddig az ideig a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette Zárókészlet változásának figyelembe vétele [Katv ának új (17) bekezdése] A kiegészítő előírás lehetővé teszi, hogy a kisvállalati adó alapja csökkenthető legyen a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóévének zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának az értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét.

9 Kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén [Katv ának új (18)-(20) bekezdése] A kiegészítő előírás tartalmazza az egyes kisvállalati adóalap-módosító tételeket a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére. A korrekciós tételek biztosítják, hogy a kisvállalati adóban, illetve a társasági adóban előírt eltérő adóalap meghatározás folytán például az egyes befolyt, vagy időbelileg elhatárolt bevételek után ne keletkezzen többszörös adófizetési kötelezettség. A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni: a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét, a kisvállalati időszak alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetést, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet értékét. A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni: a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összegét, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét. Általános szabályként a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó. 7. Társasági adó a kisvállalati adóalanyiság választásakor [Katv ának (10) bekezdésre] A társasági adó alanyának a Tao.tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia a Katv ában meghatározott eltérésekkel. Ezen eltérések kiegészültek azzal, hogy ez esetben a bevallás benyújtásának határideje a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napja. [Ez a kisvállalati adóalanyiságot választó gazdálkodó szervezet beszámolója letétbehelyezésének, közzétételének is a határideje!] 8. Átmeneti rendelkezések A Katv.-t módosító rendelkezések április 21-én léptek hatályba. A rendelkezéseket azon adózónak kell alkalmaznia, amelynek adóalanyisága január 1-hjén vagy azt követően jött (jön) létre. a kisvállalati