28/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága www.ksh.hu II. évfolyam 38. szám 28. március 28. Dél-dunántúli statisztikai tükör 28/3 A tartalomból 1 Az idegenforgalom alakulása Pécsen 2 27. között 1 Bevezetõ 2 Szállástípusok 2 A külföldi és a belföldi ek és éjszakák száma A ek száma a hazai nagyvárosok kereskedelmi szálláshelyein* 19 17 15 13 11 1. ábra 3 A külföldi és a belföldi ek alakulása szállástípusonként 4 Havi adatok 4 A mezõgazdasági termékek piaci átlagárának alakulása 5 A 27. december 1-jei állatállomány 9 7 5 2 21 22 23 24 25 26 27 Győr Pécs Miskolc Debrecen Szeged *27 elõzetes adatok alapján Az idegenforgalom alakulása Pécsen 2 27 között Bevezetõ Pécs kereskedelmi szálláshelyeinek forgalmi adatai az utóbbi öt év során jelentõs visszaesésrõl árulkodnak. A megtorpanás eltérõ mértékben érintette az egyes szállástípusokat. Különösen jelentõs visszaesés történt az alacsonyabb árkategóriájú szállástípusoknál, miközben a magasabb színvonalú panziók és szállodák sem voltak képesek több et vonzani. A kör átstrukturálódása mögött valójában tehát nem a jobb minõségû szállodák és panziók felfutása, hanem a kevésbé nívós szolgáltatást nyújtók alámerülése áll. Nemcsak a feltételezetten alacsonyabb vásárlóerejû hazai, hanem 2 óta a külföldi ek száma is folyamatosan csökkent a megyeszékhelyen. A havi bontású adatok szerint a mérséklõdés különösen a májusi és júliusi hónapokban volt jelentõs. Pécs a hazai nagyvárosok idegenforgalmi palettáján kiemelkedõ szerepet játszik. Az elmúlt évek kereskedelmi szálláshely adatai szerint ez az abszolút számokban érzékelhetõ vezetõ pozíció azonban meginogni látszik. Az ezredforduló elsõ néhány évében összehasonlíthatatlanul több tisztelte meg jelenlétével a baranyai megyeszékhelyet. Az elmúlt fél évtized során Pécs folyamatosan veszített vonzerejébõl, míg a hozzá hasonló nagyságú városokban Miskolc kivételével több-kevesebb javulás következett be. A tavalyi év során Debrecen szálláshelyeit 142 ezren, Szegedét 138 ezren keresték fel, az ezredforduló évéhez képest mindkét városban számottevõen bûvölt a forgalom. Pécs idegenforgalma sajátos utat járt be az ezredforduló óta. A megyeszékhely kereskedelmi szálláshelyeire látogató ek száma 22-ben érte el maximumát, ekkor közel 17 ezer et regisztráltak a városban. A lendület 23-ban hirtelen megtört, és az elmúlt öt év során folyamatosan csökkent a ek száma. A tavalyi év elõzetes adatai szerint mindössze 127 ezer érkezett Pécsre, nagyjából negyedével kevesebb mint 22-ben. Ilyen alacsony szám nem fordult még elõ az ezredfordulót követõ évek rövid története során. A szám alakulásához hasonló trend jellemezte a éjszakákat is. 2. ábra A kereskedelmi szálláshelyek einek és éjszakáinak alakulása Pécsen 18 17 16 15 14 13 12 2 21 22 23 24 25 26 27 Vendég Vendégéjszaka éjszaka 32 3 28 26 24 22 2
2 Dél-dunántúli statisztikai tükör 28/3 Statisztikai tükör 28/38 A legmagasabb érték szintén 22-ben fordult elõ, és ezt követõen ugyancsak töretlen módon csökkent a Pécsett eltöltött éjszakák száma. Ennek a párhuzamosan futó idõsornak magától értetõdõ velejárója, hogy a vizsgált évek alatt a tartózkodási idõ érdemben nem változott. A Pécsre látogató ek átlagosan 1,8 2 napot töltenek el a városban. Szállástípusok A visszaesés fõbb jellegzetességeit az egyes szállástípusok, a ek összetétele és havi bontású adatok alapján írjuk le. A 3. ábra jól szemlélteti, hogy az általunk ez esetben egyéb kategória alá sorolt kempingek és üdülõházak forgalma interpretálható a legkönnyebben, amely mindenfajta hullámzás nélkül masszív csökkenést mutat. A vizsgált idõszak elsõ évét jellemzõ, 8 ezret meghaladó szám mára már alig haladja meg az ezret. Ezen belül az üdülõházak forgalma 2 27 között 6-rõl 2 alá csökkent, vagyis szinte eltûnt a palettáról. A ek száma alapján következõ szálláshely típusok, a turistaszállások és ifjúsági szállók forgalma közel azonos trenddel írható le. 22-ben a turistaszállók einek száma hozzávetõleg 37 ezer fõ volt, közel duplája annak, amit 2-ben mértünk (19 ezer). A kiugró évet követõen folyamatosan csökkenõ forgalom jellemzi a szállástípust. A legutolsó évben a ek száma már 21 ezer fõ alatt maradt. Az ifjúsági szállók forgalma nagyjából együtt mozgott a turistaszállókéval, a 24-es és a 25-ös év kivételével azonban mindig alacsonyabb szám jelentkezett e szállástípusban. A legmagasabb értékek 22 23-ban fordultak elõ. Az akkori 32 ezret meghaladó szám 27-re gyakorlatilag megfelezõdött. A minõségi szolgáltatást nyújtó, magasabb árkategóriájú szállástípusok közül a panziók 2 25 között 31 35 ezer et fogadtak. Az utóbbi két év adatai kisebb visszaesésrõl árulkodnak. A tavalyi év elõzetes adatai szerint 26,5 ezer jelentkezett a megyeszékhely panzióban. A Pécs idegenforgalma szempontjából meghatározó szállodai számok a vizsgált idõszak során hullámzóan alakultak. Az elemzés elsõ három évében a ek száma meghaladta a 6 ezer fõt, majd az ezt követõ három évben alatta maradt annak. A mélypontot 23 jelentette, akkor a szállodai ek száma 52 ezer alá csökkent. E három éves viszszaesés után 26-ban jelentõs elõrelépés történt, a ek száma a vizsgált idõszak csúcspontját érte el (66,6 ezer), majd 27-ben újabb mérsékelt csökkenés következett (63 ezer ). 3. ábra A ek számának alakulása szállástípusonként Pécsen 7 6 5 4 3 2 1 2 21 22 23 24 25 26 27 Szálloda Panzió Ifjúsági szálló Turistaszállás Egyéb Az egyes szállástípusok számának idõsoraihoz képest a éjszakák trendje lényegesen nem tér el. Hasonlóan a eknél elmondottakhoz, a megyeszékhely kereskedelmi szálláshelyein eltöltött éjszakák száma is 22-ben érte el a legmagasabb értéket (312 ezer). Bár az ezt követõ években csökkent a éjszakák száma, de 24-ig még meghaladta a 3 ezret. 25-tõl figyelhetõ meg jelentõs visszaesés, amely napjainkig meghatározó. A tavalyi évben Pécsett mindössze 234 ezer éjszaka értékesítésére került sor, amely az ezredfordulót követõ idõszak turizmusának kétségtelen mélypontja. A szállodáknál a ekhez képest a éjszakák jóval kisebb fluktuációról árulkodnak, úgy tûnik, hogy két év kivételével a éjszakák száma stabilnak tekinthetõ. 4. ábra A éjszakák számának alakulása szállástípusonként Pécsen éjszaka 14 12 1 8 6 4 2 A külföldi és a belföldi ek és éjszakák száma A külföldi és a belföldi ek száma egyaránt csökkent, azonban a két kör alakulása valamelyest eltért. A külföldi ek száma megszakítás nélkül évrõl évre esett vissza. Az elsõ elemzett évben közel 42 ezer, 27-ben azonban már csak 26 ezer külföldi regisztrálására került sor. A külföldi és belföldi ek számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein 16 14 12 1 8 6 4 2 2 21 22 23 24 25 26 27 Szálloda Panzió Ifjúsági szálló Turistaszállás Egyéb 2 21 22 23 24 25 26 27 Külföldi Belföldi Belföldi/külföldi 5. ábra arány 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5,
Statisztikai tükör 28/38 Dél-dunántúli statisztikai tükör 28/3 3 A belföldi ek számának idõsora két világosan elváló szakaszra bontható, az elsõ 2 22 közötti rövidebb idõszakban a ek száma 97 ezerrõl 135 ezerre nõtt. Ezt követõen egészen a legutóbbi évig egyértelmû mérséklõdés érhetõ tetten. Tavaly mindössze 11 ezer belföldi kereste fel a megyeszékhely kereskedelmi szállásait, alig több mint 2-ben. Az eltérõ mértékben romló trendek következményeként az egy külföldire jutó belföldi ek száma a 2-es 2,3-ról 22-ben 4-re, 23-ban 4,3-ra emelkedett és az elmúlt években sem csökkent jelentõsen 4 alá. A éjszakák idõsora a ekéhez hasonló. A külföldiek által eltöltött éjszakák száma 2-ben érte el maximumát (83 ezer), majd már az ezt követõ évben számottevõ csökkenés történt (7 ezer). 22 és 26 között 58 63 ezer közötti éjszaka értékesítésére került sor, míg a legutóbbi évben kevesebb mint 53 ezerére. A belföldi ek nem pótolták a külföldiek elmaradását. A rövid idejû fellendülést jelenleg is tartó meredek visszaesés követte. A legutóbbi évben Pécsett eltöltött 181 ezer éjszaka több mint negyedével maradt el a 22- es értéktõl. 6. ábra A belföldi és a külföldi éjszakák számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein éjszaka 3 25 2 15 1 5 2 21 22 23 24 25 26 27 Külföldi Belföldi Belföldi/külföldi arány 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, 7. ábra A külföldi ek számának alakulása szállástípusonként Pécsen 35 3 25 2 15 1 5 A belföldi ek számának 22. óta megfigyelhetõ csökkenése fõként az egyéb kereskedelmi szállástípusok egyre inkább elenyészõ vonzerejével hozható összefüggésbe. A kiugróan kedvezõ 22-es év adatához képest (72 ezer ) napjainkra 35 ezerre csökkent a kevésbé nívós szolgáltatás iránti kereslet. Ezen belül az üdülõházakat felkeresõ ek száma nagyjából 4 ezerrõl 2 alá, az ifjúsági szállók einek száma 32 ezerrõl 16 ezerre, a turistaszállásoké 36 ezerrõl 19 ezerre mérséklõdött. A belföldi szállodai ek száma 2 25 között 31 39 ezer közötti tartományban szóródott, míg az utolsó két évben 4 ezer felett állapodott meg. A panziók 24 26 között 28 29 ezer hazai et fogadtak, az utóbbi években azonban némi megtorpanás volt érzékelhetõ ebben a körben. 8. ábra A belföldi ek számának alakulása szállástípusonként Pécsen 2 21 22 23 24 25 26 27 Szálloda Panzió Egyéb A külföldi és a belföldi ek számának alakulása szállástípusonként A külföldi ek által leginkább kedvelt szállástípus a szálloda, adatainkból jól leolvasható (7. ábra), hogy a külföldiek elmaradása elsõsorban a szállodáknál volt látványos. A szállodák által fogadott külföldiek száma meredeken zuhant 2 25 között, de az utóbbi két év adatai sem utalnak bõvülésre. A 2. évi legmagasabb szám megközelítette a 31 ezret, mára ez az érték 19 ezer alá csökkent. A panziók külföldi forgalma messze elmaradt a szállodákétól, ugyanakkor e körben is jelentõs mérséklõdés történt. A jelenlegi szám (1 ezer) alig több mint fele a 2. évinek (18 ezer). Az egyéb kategóriába sorolt szállások (turistaszállások, üdülõházak, kempingek és ifjúsági szállók) nem meghatározók a Pécsre érkezõ külföldiek körében. E tág szálláskörben 23 és 25 kivételével érdemi változás nem történt, a külföldiek száma 2 3 ezer között szóródott a vizsgált idõszak során. 8 7 6 5 4 3 2 1 2 21 22 23 24 25 26 27 Szálloda Panzió Egyéb
4 Dél-dunántúli statisztikai tükör 28/3 Statisztikai tükör 28/38 Havi adatok A havi adatok alakulását a legmagasabb számot produkáló 22-es évben és az utóbbi két év adatai segítségével mutatjuk be. Mint korábban láttuk döntõen, de nem kizárólag az alacsonyabb árkategóriájú szállástípusok jelentõs visszaesése áll a forgalmi adatok romló tendenciája mögött. A kiugróan kedvezõ 22-es évhez képest mind a legutóbbi, mind a 26-os esztendõ havi adatai alacsonyabbak. Jól látható az is, hogy a legnagyobb visszaesés a május és július közötti forgalomnál érhetõ tetten. E három hónap mérsékeltebb teljesítménye nagyjából felét magyarázza az eltéréseknek. A másik jellegzetesség az, hogy nyár közepén a város vonzereje mérséklõdik, míg a nyár utolsó hónapjában, augusztusban megfigyelhetõ kisebb emelkedés. Ez a törés korábban nem jellemezte a megyeszékhely idegenforgalmát. A ek számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein havonta 25 2 15 1 5 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. hónap 22 26 27 9. ábra A mezõgazdasági termékek piaci átlagárának alakulása 28. év elején folytatódott az a néhány éve tartó tendencia, miszerint az élelmiszerek ára a hozzánk begyûrûzõ folyamatok eredményeképpen országos viszonylatban idõrõl idõre jelentõsen nõ. Míg az idei év elsõ két hónapjában a fogyasztói árszínvonal az elõzõ év azonos idõszakához képest átlagosan 7,%-kal emelkedett, addig ezen belül az élelmiszerárak növekedése 12,6% volt. (27. január február idõszakában hasonló volt a helyzet: az elõzõ év bázisán a fogyasztói árak 8,3, az élelmiszer árak 12,9%-kal nõttek. 26. elsõ két hónapjában átlagosan még csak 2,6%-os fogyasztói, illetve 3,9%-os élelmiszer áremelkedést regisztráltak.). A szakértõk szerint az árnövekedés fõként a következõ hosszú távon ható globális összefüggésekkel magyarázható: A legnagyobb népességû ázsiai országok elsõsorban Kína, India dinamikus gazdasági fejlõdése, középosztályosodása és az így támasztott élelmiszerigény. Az agráreredetû nyersanyagok energetikai célú felhasználásának növekedése szerte a világon, az ún. 3 "F" (a Food-Fodder-Fuel, avagy az Élelmiszer-Takarmány-Energia) szektorainak versenye a mezõgazdasági termékért. Az általános klímaváltozás, ami kiszámíthatatlanná teszi az idõjárást és csökkenti a termelés biztonságát. A Dél-Dunántúlon a fenti tényezõkön túl a mezõgazdasági termékek áremelkedésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt években a lakosságon belül az országosnál ugyan kisebb mértékben, de egyre csökkent az a réteg, amely ház körüli gazdálkodásában az önellátást tartja szem elõtt, miközben a csökkenõ számú egyéni gazdaságok mind nagyobb hányada rendezkedik be árutermelésre. Az elõbbi kör vonatkozásában, míg a 23. decemberi Gazdaságszerkezeti Összeírás idején a régióban a földterület és állatállomány adott nagysága alapján az egyéni gazdaságnak számító háztartásoknak még 68,6%-a úgy nyilatkozott, hogy csupán saját fogyasztására termel, addig a 25. évi összeírás idejére részesedésük már 54,5%-ra csökkent. (Országosan a csak saját célra termelõ gazdaságok aránya a két felmérés között szintén mérséklõdött, miközben ezek súlya mindkét idõpontban alatta maradt a dél-dunántúlinak.) E tényezõk, továbbá a tavalyi aszály is közrejátszott abban, hogy az idei év elején régiónk piacain és állatvásárain tovább nõttek a termelõk által közvetlenül a lakosságnak értékesített mezõgazdasági termékek árai. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy itt erõsen idényáras termékekrõl van szó, amelyek árait nagyban befolyásolják a helyi termelésbeli sajátosságok és a piaci viszonyok. Mindezzel együtt régión belül a legmagasabb árakkal idén februárban is fõként Somogyban lehetett találkozni, míg a legalacsonyabbakat elsõsorban Tolnában regisztrálták. A fontosabb mezõgazdasági termékek kínálati átlagára a régió megfigyelt piacain Megnevezés 1. tábla január február január február január február Ft/kg Burgonya 119,2 125,4 128,6 128, 113,8 18,6 Bab 624, 621,1 719,5 728, 623,6 65,5 Fejes káposzta 11, 17,2 15,5 114,7 127,1 124,6 Vöröshagyma 15,4 145,4 173,6 166,4 141,6 139,3 Mák 1259,1 121,4 1254,4 1252,7 1123,1 1312,2 Alma 198,6 26,5 241,9 253,8 237,4 244,9 Dióbél 113,3 1174,9 1229, 12,9 1134,2 1194,7 Tyúktojás a) 3,6 3,5 27,4 28,3 29,8 26,9 Tehéntej b) 141,1 165,5 157,8 155,7 Méz 196,5 198,6 16,1 141, 118,1 173,2 A 28. évi árak az előző év azonos időszakának %-ában Burgonya 95,7 91,7 9,4 86,9 8,8 78, Bab 12,2 125,4 112,7 121,2 14,7 17,9 Fejes káposzta 124,1 13,4 19,6 14,9 156,9 155,2 Vöröshagyma 11,5 92,4 18,9 16,6 97, 96,2 Mák 168,6 156,3 156,2 158,2 134, 159.4 Alma 161,3 162,1 151,8 16,3 177,6 183,6 Dióbél 122,6 127,6 112,4 113,7 16,6 17,7 Tyúktojás a) 13,2 128,7 113,2 116,9 127,4 121,7 Tehéntej b) 14,8 124,5 115, 112,8 Méz 11,4 15,8 13,5 1,8 18,1 115,9 a) Ft/db. b) Ft/liter. Baranya Somogy Tolna 28
Statisztikai tükör 28/38 Dél-dunántúli statisztikai tükör 28/3 5 28. év elsõ két hónapjában a tavalyi év hasonló idõszakához képest a Dél-Dunántúlon a legnagyobb mértékû árnövekedés elsõsorban a zöldségféléknél következett be és itt a petrezselymet, a retket, a fejes káposztát, a sárgarépát, valamint a kelkáposztát kell kiemelni -, de jelentõsen drágultak olyan termékek is, mint a tojás, a tej, a mák, vagy az alma. viszonylag kisebb mértékben nõtt a jobban eltartható vöröshagyma, zöldhagyma, kelbimbó, termesztett gomba, illetve a méz és dióbél ára. csökkent a burgonya, az uborka, a paradicsom, a fokhagyma ára. a fejes saláta, a zöldpaprika, a karalábé ára viszont a keresleti-kínálati viszonyoktól függõen hektikusan változott. Országosan 28. januárjában valamennyi termék vonatkozásában a feldolgozó és továbbértékesítõ vállalatok felvásárlási árait is magukba foglaló mezõgazdasági termelõi árak színvonala az elõzõ év azonos idõszakának bázisán több mint egyharmadával nõtt, ami jóval magasabb a tavaly januárban regisztrált 14,3%-os emelkedésnél. Idén év elején 27. januárjához képest valamennyi termékcsoportban jelentõsen felfelé mentek az árak, a legnagyobb mértékben a gabonafélék (74,1%), a gyümölcsfélék (56,8%), valamint az állati termékek (32,%) árai nõttek, míg egészen kismértékû áremelkedés csupán a virágoknál és a burgonyánál következett be. Összehasonlításképpen tavaly januárban a legjelentõsebb árszínvonal-növekedést a burgonyánál (82,7%) és a gabonaféléknél (41,3%) történt, miközben egyedül az ipari növények ára csökkent, átlagosan 4,7%-kal, az élõ állatoké és virágoké pedig szinte nem változott. % 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 1. ábra A mezõgazdasági termékek termelõi árainak országos indexei (Elõzõ év azonos idõszaka=1,) Gabonafélék Ipari növények Friss zöldségek Virágok Burgonya A 27. december 1-jei állatállomány A 27. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás keretében december 1-jei eszmei idõponttal megtartott állatszámlálás adatai szerint az adott idõpontban 82 ezer darab szarvasmarhát és 718 ezer darab sertést tartottak a dél-dunántúli régióban. A szarvasmarhák száma 26 év végéhez képest alig csökkent, míg a sertéseké kismértékben nõtt. Ezzel egy idõre megtorpanni látszik az a már régebb óta tartó tendencia, miszerint az állomány nagysága szinte évrõl évre fokozatosan csökken. Gyümülcsfélék 27. január 28. január Élő állatok Állati termékek Összesen Termékek Országosan 26. december 1-jéhez képest a szarvasmarhák száma alig változott, a sertéseké pedig viszonylag számottevõ mértékben fogyott, miközben hosszú távon itt is a tartási kedv csökkenése jellemezte az adott ágazatokat. A dél-dunántúli állattenyésztés jellemzõinek az országostól való különbségeit tekintve a következõket lehetne kiemelni: Az elmúlt évtizedben a szarvasmarhák száma a régióban az országosnál erõteljesebben, míg a sertéseké annál kisebb mértékben csökkent. 1997. és 27. december 1-je között a Dél-Dunántúlon a szarvasmarhaállomány mintegy harmadával, a sertéslétszám 16%-kal fogyott, miközben az országos létszám az elõbbi állatfajnál közel egytizedével, az utóbbinál pedig bõ ötödével mérséklõdött. Ezen eltolódást az állatsûrûség-adatok is tükrözik: a 1 hektár mezõgazdasági területre jutó szarvasmarhaszám 27 végén a korábbi évekhez hasonlóan a régiók között a Dél-Dunántúlon volt az egyik legalacsonyabb (1 db), míg a sertéseknél most is itt regisztrálták a legmagasabb értéket (86 db). Régiónkban az elmúlt néhány évben a szarvasmarhát és sertést tartó szervezetek, illetve egyéni gazdaságok száma általában az országosnál nagyobb mértékben csökkent. (A szervezetek állattartásban való érdekeltségét a bérelt földön való takarmánytermelés kényszere mérsékli, míg az egyéni gazdálkodók vállalkozói kedvét leginkább a piacra jutás nehézségei fogják vissza.) Az átlagosan egy tartó gazdaságra jutó állatszámok az utóbbi években térségünkben a szervezetek szarvasmarhái kivételével általában mindkét gazdálkodási formában meghaladták az országos átlagot. Az egy tartóra jutó szarvasmarha-állomány ugyanakkor országos és régiós szinten a szervezeti körben folyamatosan csökkent, míg az egyéni gazdaságokban bõvült. Sertések esetében viszont a dél-dunántúli szervezetek mutatójának értéke az országoshoz hasonlóan évrõl évre nõtt, az egyéni gazdaságoknál pedig stagnálás volt tapasztalható. A régió állattartása az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben koncentrálódik gazdasági szervezetekben. 27. december 1-jén a térség szarvasmarháinak több mint háromnegyed részét és sertéseinek mintegy 8%-át a szervezetekben regisztrálták. (Országosan ez az arány mindkét állománynál bõ kétharmad-kétharmadot tett ki.) 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 11. ábra A december 1-jei szarvasmarha- és sertésszám a Dél-Dunántúlon Ezer darab 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 Év Szarvasmarha Sertés
6 Dél-dunántúli statisztikai tükör 28/3 Statisztikai tükör 28/38 Elérhetõségek: Zsolt.Németh@ksh.hu Telefon: 72 533 395 Információszolgálat Telefon: 345 6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 28 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.