Civil társadalom és média (2009/2010, ősz)
A társadalom felosztása szektorokra Állami szektor (kormányzat, minisztériumok, közhivatalok, elsősorban költségvetési pénzből működő intézmények) For-profit szektor (piaci szereplők; kis- közép- és nagyvállalatok, vállalkozások, elsődleges cél: profitszerzés, profittermelés) Nonprofit szektor (NGO Non-Govermental Organization: nem kormányzati szervezet) alapítványok egyesületek köztestületek baráti társaságok klubok körök stb.
A nonprofit szektor definíciója A) Jogi értelmezés: a nonprofit szektorba tartozik minden nem profitcélú szervezet, nem költségvetési gazdálkodást folytató intézmény, melyet a PTK. rendelkezéseivel összhangban önálló jogi személyként jegyeztek be
A nonprofit szektor definíciója B) Tudományos-statisztikai értelmezés: Azok a szervezetek alkotják amelyekre egyidejűleg jellemző, hogy: nem profitszerzési célok vezérlik őket (az esetlegesen keletkező profitot nem oszthatják fel a tulajdonosok, az alapítók és a tagok között) autonómia van a működésükben (a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönülve működnek) működésükre jellemző az önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezések valamelyik eleme közvetlenül (pl. adományokat oszt), vagy közvetve (pl. orvosbiológiai kutatásokat végez) a tágabb közösség érdekeit (a közjót) is szolgálják PLUSZ: nem követnek pártpolitikai célokat, nem épülnek be a hatalmi struktúrába
A nonprofit szektor definíciója a két megközelítés különbsége 1) A jogi értelmezés valamennyi szervezeti formát magában foglalja (ezek: egyesület, alapítvány, közalapítvány, szakszervezet, szakmai és munkáltatói érdekképviselet, köztestület, közhasznú társaság, önkéntes biztosítópénztár, párt, egyház stb.) jogi személy 2) tudományos/statisztikai nem tekinti nonprofitnak a(z) politikai pártokat (mert céljuk a közhatalom megszerzése) egyházakat, szerzetesrendeket (mert a világi nonprofit szabályozás rájuk nem érvényes) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat (mert a profitszétosztás tilalma nem érvényesül)
A nonprofit szervezetek formái alapítvány klub egyéb társadalmi szervezet egyesület érdekképviselet közalapítvány közhasznú társaság köztestület mozgalom nonprofit szervezet intézmény országos sportszövetség sport célú nonprofit társadalmi egyesület szövetség társadalmi egyesület társadalmi szervezet társaság
A nonprofit szervezetek formái Egyesület: személyegyesülésen alapuló társas nonprofit szervezet (pl.: kör, klub, társaság, mozgalom, társadalmi szervezet) Tagjai általában magánszemélyek, de jogi személyek által létrehozott egyesületek sem ritkák (pl.: szövetségek). A vezetőséget a tagság választja, legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés. Happy Bike, Lignit Gyöngyös, Kisvasutak Baráti Köre, Magyarországi prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete
A nonprofit szervezetek formái Érdekképviselet: szakmai, munkavállalói, illetve a munkáltatói, gazdasági érdekek védelmét szolgáló, tagsági viszonyon alapuló szervezetek. A szakszervezetek általában magánszemélyekből állnak, a szakmai és munkáltatói érdekek érvényesítésére létrejött szervezetek tagjai között a magán- és jogi személyek egyaránt megtalálhatók. FDSZ, ÉSZT, Liga
A nonprofit szervezetek formái Alapítvány: valamilyen vagyon (készpénz, ingatlan, tárgyi eszköz, vagyoni jog stb.) ellenszolgáltatás nélküli, tartós közérdekű célra történő végleges átengedésével jön létre. Tagjai nincsenek, a döntéseket a kuratórium hozza. A vagyonából az alapító által meghatározott célt próbálja elérni, támogatást, segítséget vagy szolgáltatásokat nyújt. Magyar Hospice, Angkor, Parola, Lakner Bácsi
A nonprofit szervezetek formái Közalapítvány: speciális alapítvány, amely kizárólag állami és önkormányzati feladatok ellátására hozható létre. Alapítója az Országgyűlés, a kormány, illetve a települési önkormányzat lehet. 1994-től van törvényi lehetőség ezek a létrehozására QUANGO (Quasi Non-Governmental Organization): félállami/önkormányzati szervezet, funkciója, hogy az állami támogatások egy részét az államháztartás keretein belül, de az érintettekből és szakértőkből álló döntéshozó testületek bevonásával ossza el. Holocaust Dokumentációs Központ, Illyés, Hungária Televízió, Magyar Koraszülött Mentő
A nonprofit szervezetek formái Fontos motívum: VIII. A Közalapítvány szervezete A) A Kuratórium 1. A Közalapítvány legfőbb döntéshozó, képviselő és kezelő szerve a 14 tagú Kuratórium. A Kuratórium tagjait és a Kuratórium tagjai közül annak tisztségviselőit (elnök, alelnök) az Alapító bízza meg a feladat ellátásával. 2. A Kuratóriumot oly módon kell létrehozni, hogy a Kuratóriumban az Alapító, az Alapító képviselője sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhat meghatározó befolyást a Közalapítvány vagyonának felhasználására.
A nonprofit szervezetek formái Köztestület: törvénnyel létrehozott, tagsági viszonyon alapuló testület, amely közfeladatokat lát el. Hatósági és felügyeleti jogosítvánnyal is rendelkezhet. Klasszikus értelemben nem tekinthető civil szervezetnek MTA Köztestülete
A nonprofit szervezetek osztályozása Szervezeti formák szerint alapítványok (magán- és közalapítványok) (41,8%) társas nonprofit szervezetek (egyesületek, érdekképviseletek, közhasznú társaságok) (58,2%) Bevételnagyság szerint 50 ezer Ft vagy kevesebb (17%) 51 és 500 ezer Ft között (31,5%) 501 ezer és 5 millió Ft között (35,2%) 5 millió Ft fölött (16,3%)
A nonprofit szervezetek osztályozása Településtípus szerint főváros (26,2%) megyeszékhely (22,4%) többi város (26,1%) község (25,3%) Domináns tevékenység szerint adománygyűjtő adományosztó szolgáltatásokat nyújtó érdekvédelmi önsegélyező jellegű társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű hatósági feladatokat átvállaló szervezetek
A nonprofit szervezetek osztályozása Funkciók szerint szolgáltatások nyújtása érdekképviselet önsegélyezés támogatások és információk közvetítése, koordináció
A nonprofit-elméletek 1. Nonprofitok szerepével foglalkozó megközelítés: - Miért vannak jelen? - Milyen gazdasági funkciókat töltenek be? - Melyek az ágazati jelenlétük vagy hiányuk okai? - Mi a piaci részesedésük ágazatonkénti eltérésének okai? Nonprofit szervezetek viselkedésével foglalkozó megközelítés: - Milyen célokat követnek? - Mi motiválja viselkedésüket? - Miben különböznek a forprofit és az állami intézményektől? - Mi a különbség hatékonyságukban? - Mennyiben tulajdoníthatók a tapasztalható különbségek a nonprofit formának?
A nonprofit-elméletek 2. Közjavak elmélete: Weisbrod: a nonprofitok funkciója az, hogy a magánszférában állítanak elő közjavakat. A kormányzat a közjavakból csak annyit biztosít, amennyi az átlagos szavazópolgár keresletét kielégíti, az átlagost meghaladó rész kielégítetlen marad. A nonprofit szervezetek ezt a reziduális keresletet hivatottak kielégíteni. Fontos: olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek közjavaknak számítanak. Nem magyarázza, hogy miért a nonprofit szervezetek vállalják fel az átlagost meghaladó kereslet kielégítését. : A magánszférában állítanak elő olyan közjavakat, amelyek reziduális keresletet elégítenek ki.
A nonprofit-elméletek 3. Szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete: Hansmann: a nonprofitok tipikusan azokban a helyzetekben jelennek meg, amikor a fogyasztók nem érzik képesnek magukat a kapott szolgáltatás mennyiségének vagy minőségének pontos megítélésére A forprofitoknak lehetőségük van arra, hogy becsapják a fogyasztókat (nem tudják ellenőrizni, pl.: gagyi termékek, színvonaltalan szolgáltatások). A nonprofitnál a hasznot nem oszthatják szét nincs személyes haszon a minőségromlásból a fogyasztónak nyújtott védettség értéke nagyobb lehet. : A nonprofit szervezetek ott jelennek meg, ahol a megszokott szerződéses kapcsolatok nem nyújtanak elegendő védelmet a fogyasztóknak a termelőkkel szemben.
A nonprofit-elméletek 4. Az adományokból élő nonprofit szervezetek elmélete: A szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete az adományokból élő nonprofit szervezetekre alkalmazható a leginkább. Az adományozó tkp. szolgáltatások vásárlója, aki csak abban különbözik az üzleti bevételekből élő nonprofit (vagy akár for-profit) szervezetek ügyfeleitől, hogy a szolgáltatásokat vagy: (1) mások számára vásárolja (jótékonyság esetén például a szegények és egyéb rászorulók részére), vagy (2) olyan oszthatatlan közfogyasztási javak közül választja, amelyeknél nemigen különíthető el, hogy mennyi belőlük az egyes fogyasztó vásárlása. Nehezen ellenőrizhető a minőség, ezért választják a nonprofit szervezeteket. (Pl. nonprofit rádiók működtetése; étkeztetési nonprofitok stb.)
A nonprofit-elméletek 5. A fogyasztói ellenőrzés elmélete: Bizonyos esetekben nem a szerződéses kapcsolatok kudarca miatt jön létre a nonprofit szervezet, hanem mert tagjai irányításuk, ellenőrzésük alatt akarják tartani a nonprofit szervezetet. Nem érdekelt a profitszerzésben, az árdrágításban. (pl. exkluzív klubok, ahol a tagok képesek megítélni a szolgáltatások minőségét, cél a folyamatos ellenőrzés)
A nonprofit-elméletek 6. Benner: a legtöbb nonprofit létrehozásának célja a termelők és a szolgáltatók közötti közvetlen kontroll megteremtése 3 helyzet, mikor előnyös a nonprofitban megvalósuló közvetlen ellenőrzés: 1) szerződéses kapcsolatok csődöt mondanak (megfelelő információk hiányoznak, aszimmetrikus információk) 2) a termelő monopolhelyzetben van a termék csak egyetlen, a termelő által meghatározott minőségben áll rendelkezésre (probléma lehet, hogy nem az általános, hanem a marginális igényeket elégítik ki) 3) kollektív fogyasztási javak előállításánál: a kollektív döntések nagyobb jólétet (minőséget) eredményezhetnek, mint a profitorientált döntések
A nonprofit-elméletek 7. Az árdiszkrimináció elmélete: Olyan közjavak előállításakor fordul elő, amelyeket csak bizonyos rétegek, társadalmi csoportok vesznek igénybe. Ilyen pl. egy-egy művészi előadás, múzeumi kiállítás, egészségügyi ellátás, oktatási szolgáltatás stb. Az elmélet lényege: a szokatlan kereslet és költségszerkezet közötti különbség áthidalása, mivel a jegyárakban nem lehet érvényesíteni a szükséges anyagi forrásokat, így a hiányzó részt adományok formájában teremtik elő. (Populáris vs. Művészi produkciók)
A nonprofit-elméletek 8. Az opciós kereslet elmélete: A nonprofit szervezeteknek adott adományokban az az igény tükröződik, hogy egy-egy, az adományozó által fontosnak tartott szolgáltatást akkor is fenntartsanak, amikor arra aktuálisan nincs szükség.
A nonprofit-elméletek 9. A nonprofit választás elmélete (HANSMANN, 1980): Kérdés: Mikor igénylik a fogyasztók ezt a nonprofit által kínált biztonságot? Nincs megfelelő információ a megfelelő döntés meghozatalához, mert: (a) az adományozók ismeretlen személyek számára (pl. tengerentúli éhezők) vásárolnak szolgáltatásokat; (b) a szolgáltatásokat ismert személyek számára vásárolják ugyan, de ezeket (például gyermekeket, elmebetegeket) nem tartják képesnek a szolgáltatás minőségének megítélésére; (c) az összegyűjtött adományok felhasználása nem ölti konkrét szolgáltatások formáját (például politikai kampányok); vagy (d) a szolgáltatások annyira komplexek, hogy felhasználójuk nem képes minőségük értékelésére, és annyira fontosak, hogy a rossz minőség elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelent (például orvosi ellátás).
A nonprofit-elméletek 9. A nonprofit szervezetek három osztályáról is beszél: a közjó biztosítására magántőkéből létrehozott közhasznú nonprofit szervezet valójában a kormány alternatívája, mely a szociális ellátás többféleségét hivatott biztosítani az önhasznú szervezetet, mely többé-kevésbé kizárólagosan saját tagjait szolgálja; (pl. autóklubok, golfklubok, szakszervezetek) politikai érdekképviselet, célja a kormányzati döntések befolyásolása
A nonprofit-elméletek 9. A nonprofitok előnyei (szerinte): a társadalmi gondoskodás nagyobb változatosságát képes nyújtani, mint amit az állam maga elérhet a kísérletezés lehetősége: kisebb, rugalmasabb könnyebben tud belekezdeni bizonyos feladatokba; kudarc esetén: könnyebben be tudja fejezni az adott tevékenységet állami szektor, az adófizetők pénzét használja; nehezebben ismeri el a kudarcot. mai állami jóléti szolgáltatások zömét eredetileg az öntevékeny szektor látta el kisebb bürokrácia, DE a politikai, hatalmi legitimáció (állami szférába kerül) után megnő az adminisztráció szerepe beszámolási kötelezettség, ellenőrzés
Állam és nonprofit viszonya Általános attitűd a civil szervezetek a társadalom minden pontján jelen vannak a különböző társadalompolitikai, adópolitikai, ágazati döntések erőteljesen befolyásolják működésüket Működési kereteiket két dolog adja meg: - a szektorral kapcsolatos politikai szándékok - meghozott intézkedések (nem mindig tartja szem előtt a szektor érdekeit)
Politikai hozzáállás 1990 után nincs olyan politikai erő, amely ne ismerné el a civil szféra létjogosultságát: az önkéntes szerveződés alapértékké vált, a demokratikus átalakulás zálogának tekintették Rájönnek, hogy a civil szféra hatással lehet a választók hangulatára, döntéseire meg kell nyerni jóindulatukat, a civil szféra hű és örökös védelmezőjeként kell fellépni
Állam NPSZ viszonya Jogi szabályozás jelenleg meghatározza: közfeladatot ellátó civil szervezetnek hogyan kell működnie, milyen nyilvánosság, illetve más ellenőrzöttség mellett hogyan kell elszámolnia, milyen okiratokkal-bizonylatokkal (NCA, 185 Ft-os postaszámla) Nem szól arról, hogy mikor, hol és kit vonnak be milyen közfeladat ellátásába Ma az informálisan létrejött kapcsolatok technikai lebonyolítását és pénzügyi ellenőrzöttségét szabályozzák (formát és kereteket; nem pedig a tartalmat)
Ágazati jellemzők (állam-npsz viszonya) 1. A) Gyermekszervezeti ágazat OGY-nél regisztráció kevés szervezet regisztráltatta magát (pl. Úttörők, Gyermekbarátok) szakmai kérdésekben részvételük korlátozott, de képviseltetik magukat pl. az Országos Diákjogi Tanácsban, az Oktatáspolitikai Tanácsban, az oktatási szervezetek költségvetési támogatását odaítélő kuratóriumban kreatív értelmisége igen vékony médiában való megjelenés esetleges, politikai botrányfüggő
Ágazati jellemzők (állam-npsz viszonya) 2. B) Ifjúsági ágazat 1998-tól megszűnt az érdekegyeztetés rendszere megszüntették az ifjúsági jogszabályok előzetes civil kontrollját helyébe az ifjúsági párbeszéd beszélgetős intézménye lépett A kormányzati munka egy-egy szintjén az általuk fontosnak tartott ügyekben meghívják az általuk kiválasztott szervezetek képviselőit
Ágazati jellemzők (állam-npsz viszonya) 3. C) Környezetvédelmi ágazat környezetvédelmi törvény külön is biztosított részvételi jogokat jellemző a civil szervezetek jogalkotás előkészítésében realizálódó véleményező státusa országosan ezt a feladatot a nagy szervezetek maguk és az OKT-n keresztül fejtik ki helyi szinten a kis helyi szervezetek leginkább a helyi, önkormányzati jogalkotásban vehetnek részt
Az állam-civil szervezeti viszony elméleti kérdései A viszony fő meghatározója a tevékenységi kapcsolat formája alapján: közfeladatot vesz át alternatív nonprofit szolgáltatást kínál egy adott problémára a közfeladatoktól független vagy azokhoz csak közvetetten kapcsolódó szolgáltatást nyújt civil-jogon beleszól, ellenőriz, javasol, véleményt nyilvánít, érdeket érvényesít
Az állam-civil szervezeti viszony elméleti kérdései Beszélhetünk: beépülő szervezetről (szervezet pozíciója erős, az együttműködés magas szintű, de a viszonyra az erőteljes függés és a civil alkalmazkodás a jellemző) az állami, önkormányzati feladatellátás alternatíváját kínáló konkurens szervezetről (általában helyi-közvetlen szinteken az együttműködés gyenge, viszont a civil autonómia erős) közömbös tevékenységeket végző hobbikörökről (ritkán találkozik elutasítással, de kifejezett és rendszeres támogatása is ritka; civil autonómiája valóságos) állami, önkormányzati működést vizsgáló, elemző kritikai szervezetről (nem szeretik az állami hierarchiában; a szakmai közvélemény, a nyilvánosság és a politikai ellenzék támogatása egyre kevésbé teszi lehetővé kiiktatását)
Kormányzati magatartások 1. (Peter Lauritzen, hatféle): 1. A kormány mint szuper-egyesület: összekeveredik a civil társadalommal; a kormány maga vezeti tevékenységeit és a projektjeit, együttműködik a civil szervezetekkel, kirívóan rugalmasan 2. A kormány mint a civil társadalom partnere: intézkedéseket megtárgyalják és közösen fejlesztik; önkéntes szervezetek nagy költségvetéssel rendelkeznek, a kormány kockázatot vállal és megosztja hatalmát 3. Laissez-faire kormány: (a megengedő ahogy esik, úgy puffan) vannak közösségek és az is lehet, hogy vannak speciális problémáik; így vannak ezzel a többiek is, és ezért nincs szükség a közösségek egyenkénti megkülönböztetésére az egész társadalom ellenében (jogi egyenlőség elve)
Kormányzati magatartások 2. 4. Beavatkozó kormány: égető problémákba avatkozik be (pl. a fiatalok drogfogyasztása, az erőszak, a fiatalkori bűnözés, a munkanélküliség); folyamatosan a nagyobb költségvetést vetíti előre; de mivel kevés az idő, Így arra szorítkozik, hogy gyorsan látványos eredményeket érjen el tűzoltóbrigád minta nincs hosszú távú stratégia 5. Állambácsi kormány: kormány hivatalánál fogva jótékonykodik; teret ad a kezdeményezéseknek és néha büntet is; a kapcsolat aszimmetrikus; hierarchikus rendszer, amelynek a szabályait be kell tartani 6. Ellenőr kormány: bizonytalan állami felsőbbséget fejez ki; fél a reakcióktól, és folyamatos információt igényel a következő lépésekkel kapcsolatban; elutasítja, hogy minden közösség a társadalom autonóm, kritikus része
Az NPSZ funkciói 1. Civil társadalom intézményei: közvetítenek az állam és az állampolgárok között eszközül szolgálnak a különféle komplex társadalmi szükségletek kifejezéséhez és aktív kezeléséhez az embereket arra ösztönzik, hogy a társadalmi élet minden területén állampolgárokként viselkedjenek, ne hajoljanak meg az államhatalom előtt védelmezik és erősítik a pluralizmust és a társadalmi sokszínűséget, így a kulturális, etnikai, vallási, nyelvi (és egyéb) identitástudatot alternatívát kínálnak a központi állami ellátással szemben létrehozzák azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kormány és a piac a közösség által ellenőrizhető és felelősségre vonható
Az NPSZ funkciói 2. Társadalompolitika formálása A) A kikényszerítés stratégiája egy már meglévő szolgáltatásnál alkalmazható leginkább társadalmi igény egy szolgáltatásra NP által létrehozott, de fenntartani nem képes megfelelően dramatizált kommunikáció kormányzati segítség (pl. egészségügyi ellátás) Veszély: kísérletező jellegű szervezeteknél nincs támogatás megszűnik
Az NPSZ funkciói 3. B) Kezdeményező jellegű nyílt érdekérvényesítés ritkábban van jelen, ritkábban sikeres stratégia új kezdeményezések finanszírozása áll a központban nincs megfelelő hazai gyakorlat C) Védekező jellegű nyílt érdekérvényesítés gyakoribb forma kormányzati/önkormányzati döntések ellen szerveződnek a szervezetek nem tudják kellő mértékben befolyásolni a döntéshozókat (kevés információ a döntésekről) a hatékonysághoz állandó kapcsolatban kell lenni a döntéshozókkal, megfelelő időben, megfelelő döntéseket hozni Pl. Zengő radarállomás, autópálya építkezések
Az NPSZ funkciói 4. D) Beépülés stratégiája legveszélyesebb stratégia előnyei: közvetlen információszerzés; érdekek magas hatásfokú érvényesítésének a lehetősége veszélyei: nincs szűrő önjelölt képviselők (az NCA létrejöttével új lehetőségek is kialakultak); civil szervezetek közötti rivalizálás FONTOS!! Biztosítja a beleszólást a döntésekbe (főleg helyi szinten), de egyben megkérdőjelezi civil jellegüket is (hatalmi célok kiszolgálója)
Az NPSZ funkciói 5. Gazdasági funkció egyszektoros gazdaság problémái: jóléti rendszer működési zavarai, kvázi-fejlettség, krónikus hiányok, elosztási egyenlőtlenségek az állampolgári jogon járó szolgáltatások szűkítése és egy részének fizetővé tétele igen széles rétegeket érintett érzékenyen, és komoly mennyiségű szükségletet hagy kielégítetlenül (pl. napközi leépítése, fizetővé tétele; egészségügyi ellátás) az igények kielégítésére létrejövő NPSZ-ek állami forrásbiztosítás az alapellátás mellett információs és innovatív szolgáltatások is meg jelennek; egyedi problémák hatékonyabb kezelése; ált. kisebb bürokrácia Kérdés: hatékonyabb; jobb minőségű szolgáltatásokat biztosít? nincs egyértelmű válasz: a NPSZ-ek szervezettségén keresztül lehet árnyalni a helyzetet
Az NPSZ funkciói 6. Jótékonyság és redisztribúció (újraelosztás) vegyes modell jellemző a gondolkodásra: önként vállalt terhek (adományok, önkéntes munka) + állami ellátás alapítványok és közalapítványok közvetítésével számottevő jövedelemátcsoportosítás zajlik le (1996: 30 milliárd Ft) Összetevői: - a klasszikus magánjótékonyság, - a közszolgáltatások javítását vagy éppen helyettesítését célzó kényszerű áldozatvállalás, - a vállalatok szociális célú és image-javító támogatáspolitikája, - a támogatási döntések egy részének társadalmasítására irányuló kormányzati törekvés
Az NPSZ funkciói 7. Társadalomlélektani szerep az igények kielégítése a periférián élőknél (nem fizetőképesek) a piaci szolgáltatókkal nem lehetséges differenciált szükségletek kielégítése önkéntes munka (közösségi kapcsolatok; kreativitás helyszíne; hasznosságtudat; belső indíttatás) 1990 utáni helyzet: széles társadalmi rétegnek ingott meg a helyzete (munkanélküliség; lecsúszás; hajléktalanok) nem képesek a trauma kezelésére társadalmi válaszok szükségessége Cél: bekapcsolni valamilyen közösségbe; ideális esetben az ő választása alapján (esetleg kezdeményezőként tud fellépni aktívan részt vesz a közösségi célok megvalósításában) a legnagyobb kihívás ezen csoportok integrálása