Előadó: Spilákné Kertész Márta Bevételek összesen: 16 312,873 Milliárd Ft Kiadások összesen: 17.190,277 Milliárd Ft Hiány: 877,404 Milliárd Ft Államadósság: 25.100,4 Milliárd Ft. (230,2 Ft/USD, 310,2 Ft/EUR, 255,2 Ft/SCH árfolyam mellett) Államadóssági mutató: 2014. dec.31-i (várható) értéke 76,4 % 2015. dec.31-i tervezett értéke 75,4 % 1. Alaptörvény (2012. január 1-től hatályos) 2. 2011. évi CXCIV. számú Stabilitási törvény Államadóssági mutató = Államadósság konszolidált összeg *100/ GDP 2015.évi terv: (25.055,4/33.227,6)*100=75,4 % Az adórendszer változásának jellemzői: előtérben áll a családok támogatása a kkv-k adóterheinek csökkentése maradnak a különadók (2015-ben) a munkát terhelő adók csökkentése az adórendszer súlypontja a jövedelemtípusú adókról a fogyasztási/forgalmi típusú adókra helyezi hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi és egészségvédelmi célú adók. az adócsalók, adóelkerülők mozgásterének szűkítése 1
2015 a törvény alapelvei a törvény felépítése, szerkezete az adó alanya az adó alapja az adó mértéke az adókötelezettség 1995. évi CXVII. törvény Fogalmi rendszerben (3. 14.,34.,39.,40.,41.,50.,66.,67.,68.,83.,93., 99.) Kedvezmények szabályaiban (29. ) Adóelőleg nyilatkozatok szabályozásában (48., 49. ) Mentességek szabályaiban (1.melléklet) Cafeteria szabályozásában (70-71. ) Kiküldetések elszámolásában Munkáltató (3..14.): a) akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő kölcsönzés esetén a közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a kölcsönvevő (a kölcsönadó és vevő közötti megállapodás alapján) 2015- től új elem c) iskolaszövetkezeti tag szolgáltatás keretében,a szolgáltatás nyújtónak juttatott közvetlen ellenérték tekintetében a szolgáltatás fogadója. 2
Értékpapír: (3. 34.) - minden olyan okirat, - elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá - Kkt-ban és Bt-ben fennálló részesedés - Kft üzletrésze és a - szövetkezeti üzletrész Ptk. Hatálybalépésével függ össze (2014.III.15), megállapította a 2013. évi CCLII. Tv. 141. (1). Uniós támogatásokkal kapcsolatos fogalmak: Kis és középvállalkozások támogatása (3. 39.) Agrár csoportmentességi támogatás (3. 40.) Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás (3. 41.) Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás (3. 50.) A definiálás valamely EU működéséről szól szerződés és kapcsolódó rendelet adott cikkére való hivatkozással történik. Pl.: EU működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke, valamint a 2014. junius 17-ei 651/2014/EU rendelet 1-14. és 17. cikke Az őstermelői adókedvezmény, és a kisvállalkozói adókedvezmény érvényesítésénél alkalmazzuk Alapkutatás (3. 66.) Alkalmazott kutatás (3. 67.) Kísérleti fejlesztés (3. 68.) A vállalkozói jövedelem kiszámításához és kedvezmények érvényesítéséhez szükséges Üzleti nyugdíjbiztosítás (korábbinál részletesebb fogalom) (3. 93.): ÚJ!!! Olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére a halálesetet kivéve a szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a A definíció a Tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (röviden Innovációs tv.) foglaltakra hivatkozik. Régi!!! Biztosítói teljesítést a biztosított a) halála b) saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot) c) egészségi állapotának 40 %-os mértéket elérő károsodása d) Öregségi nyugdíjkorhatár elérése váltja ki. Feltétel, hogy szerződéskötéstől a teljesítésig legalább 10 év eltelik. 3
-Szja Tv. 29/A és B rendelkezik róla -Mértéke maradt, de tervezetten változni fog -Fogalomrendszer változott, de minimális mértékben -Elszámolása alapvetően változatlan - Új elem Első házasok kedvezménye 29/C. A családi kedvezmény mértéke 2014 Eltartottak számától függ!!!! Nem változott!!! 62 500 206 250 Két gyermeknél változik, de csak 2016-tól Évente növekvő mértékben 2016-ban 78.125 forint (12.500 Ft/hó adóból) 2017-ben 93.750 forint (15.000 Ft/hó adóból) 2018-ban 109.375 forint (17.500 Ft/hó adóból) 2019-ben és ezt követő években 125.000 forint (20.000 Ft/hó adóból) (Négy év alatt az idei 10 ezer Ft-ról 20-ra nő az adókedvezmény.) Az egy gyerekre, ill. 3 vagy annál több gyermekre vonatkozó mérték nem változik! A családi kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult jogosultsági hónaponként az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. 4
Családi adólap-kedvezményre jogosult: az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,(2015-től a közös háztartásban élő házastársa is.) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult személy; a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. (A saját jogon jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy a döntésük szerinti minősül jogosultnak.) kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja; 2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre. A változás eredményeképpen jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben például a feleség nevelőszülő azaz a családban nevelt gyermek(ek) él(nek), akkor a kedvezmény szempontjából a férj is jogosultnak minősül. Így lehetőség van arra, hogy év közben közösen érvényesítsék nem csak a közös, hanem a nevelt gyermek után járó családi kedvezményt is. Eltartottak 1. az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn, 2. a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91.napjától megszületéséig), 3. az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult, 4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély,, továbbá 5. azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni). Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár): az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. 5
Az élettársak a nem közös gyermekek tekintetében nem jogosultak családi pótlékra, ebből következőena családi kedvezményre csak a saját és közös gyermekeik után jogosultak. Családi járulékkedvezményre jogosult (már 2014-től): a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő, családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély. Élettársi kapcsolatban a magzat után csak a várandós anya számít jogosultnak. (Emiatt esetükben az eltartottak/kedvezményezett eltartottak) száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet. Fontos!!! A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét A családi járulékkedvezmény feltétele: - a családi kedvezményt az összevont adóalap csak részben fedezi -nem érvényesíthető vélelmezett járulékalap esetén (például egyéni vállalkozói kivét hiányában) A családi járulékkedvezmény mértéke: a családi kedvezmény 16 százalékának az a része, amelyre a szja nem nyújt fedezetet. A családi járulékkedvezmény érvényesítése: - A családi járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. Igénybevétele nem kötelező, de ha a magánszemély az adóelőlegnyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is. A munkáltató meghatározott sorrendben 1. a családi adóalap-kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó-alapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, 2. a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, 3. majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. Fontos! A munkaerő-piaci járulékból családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető. 6
Munkáltatói adminisztrációs kötelezettség: 1. Nyilatkozatot kell kérni az alkalmazottól az családi járulékkedvezmény igénybevételéről. 2.A magánszemély éves elszámolási kötelezettsége miatt a foglalkoztató az évközi és az éves járulékigazolásokon köteles az egyes járulékok mellett feltüntetni azt is, hogy mekkora összegű családi járulékkedvezményt érvényesített az szja előleg megállapításánál, illetve a nettó bér meghatározásánál. (Nyomtatvány letölthető) Lásd Tbj. 47. (3) és 50. (6) bekezdését. - a jogosultság 29/A (3) szerinti jogcímről - a megosztás ill. közös érvényesítés tényéről, melyben fel kell tüntetni : -- eltartottak adóazonosító jelét, -- ők az adóév mely hónapjaiban eltartottak, (ideértve a magzatot is), -- másik fél adóazonosító jelét. - 2016-tól változás lesz, ezt a 2015.évi Szja tv. hatályos szövege rögzíti! Átmeneti szabály: (Szja törvény 84/ZS. (5) bekezdés) az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. A 2015-ös adóévről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban a családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha az eltartottak, kedvezményezett eltartottak a magzat kivételével adóazonosító jele a nyilatkozaton szerepel. (Szja tv. 48. (3) bekezdés b) pontja) 2015. évben igen, 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek. A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is változatlanul érvényesítheti, előlegnyilatkozat alapján, amennyiben az adóelőleget a)munkáltató illetve b) 2015. január 1-jétől kifizető állapítja meg. KIFIZETŐ: a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató (pl. tartós megbízás alapján teljesített kifizetést) A kifizető fogalma az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. 18. pontjában került meghatározásra s eszerint jellemzően belföldi illetőségű jogi személyről, egyéb szervezetről, egyéni vállalkozóról van szó. Újdonság, hogy abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez! 7
A családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőlegalap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőlegalap, több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőlegalapot jelenti. A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni. A vállalkozók csak a tényleges jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek járulékkedvezményt ; Ez a jövedelem lehet: - a vállalkozói kivét - személyes közreműködésből származó jövedelem - átalányban megállapított jövedelem A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény Első házasok kedvezménye 29/C. Összevont adóalap csökkentő kedvezmény A családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető, szintén megosztható (nyilatkozat kötelező) Kedvezményezett az a házaspár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti Mértéke:Jogosultsági hónaponként 31.250 Ft,(=5.000 Ft/hó) Jogosultsági hónap az esküvő utáni hónaptól követtő maximum 24 hó, ill. max. addig, amíg nem áll fenn családi kedvezményre való jog. 8
Betegségek után járó adókedvezmény Orvosi igazolás alapján (Eü. Min. rendelet) Minden megkezdett hónap után Érintett hónapban érvényes minimálbér 5%-a, jelenleg 105.000*0,05= 5.250 Ft/hó A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. Önkéntes nyugdíjpénztár (befizetés 20 %-a max.150.000) Önkéntes egészségpénztár (befizetés 20 %-a max. 150.000) Önsegélyező pénztár (max. 150.000) -------------------------------------- Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)(befizetés 20 %, max. 130.000 Ft Nyugdíjbiztosítóval kötött szerződés(befizetés 20 %, max. 130.000 Ft) 1 5 0 0 0 0 2 8 0 0 0 0 Béren kívüli juttatások 71. Adó 1,19 16% EHO 1,19 14% Béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások 70. Adó 1,19 16% SZOCHO (1,19*27%) 71. Kedvezményes a- dózású juttatások: - Üdülési szolgáltatás (Minimálbérig) - Étkezés támogatása (8, ill 12.5 ezer Ft-ig) - SZÉP kártya (450eFt-ig) - Iskolakezdési támogatás (min.bér 30%, max.31.000 Ft) - Helyi utazási bérlet - Iskolarendszerű képzés költgsége (Min.bér 2,5 szerese, max. 262.500) Nem változtak 70. Egyes meghatározott juttatások: - Hivatali utazás étkezési költségtérítése - Magáncélú telefonhasználat - reprezentáció, üzleti ajándék, - Béren kívüli juttatások korláton felüli része - stb. Nem változtak 9
71.. Béren kívüli juttatás 200.000 Ft-ig nem változott (összességében 35,7 %), 200.000-450.000 Ft között 27 % Szocho is lesz, (összességében 51,17 %) Kivéve: SZÉP kártya SZÉP-kártyára utalt összeg szintén kedvező adózású (35,7%) Változott 70. Egyes meghatározott juttatás Sem tartalmilag, sem mértékében nem változott. (összességében 51,17%) Nem változott Egy munkavállaló havi 8.000 Ft étkezési támogatást kap Erzsébet utalvány formájában, emellett egyszeri 31.500 Ft összegű iskolakezdési támogatást, valamint 150.000 Ft támogatást kap, mert munkáltatója átvállalta az iskolarendszerű képzés költségeit. 1.Mekkora a közteher összege? 2. Hogyan változna a közteher, ha az iskolázási támogatás egy részét SZÉP-kártyára fizetnék ki? 2014 2015/1 2015/2 1. Erzsébet utalvány 96.000 96.000 96.000 2. Iskola kezd.tám. 31.000 31.000 31.000 3. Iskolarsz. képzés 150.000 150.000 73.000 4. Széchenyi kártyára 77.000 Juttatások össz. 277.000 277.000 277.000 Kedv.adózású 277.000 200.000 277.000 200 e feletti rész - 77.000 - Béren kívüli juttatás adója 52.741 38.080 52.741 Egyes meghat.juttatás adója - 14.661 - Munkáltatói EHO (14%) 46.148 33.320 46.148 Munkáltatói SzOCHO (27%) - 24.740 -. Munkáltató közteher 98.889 110.801 98.889 ÚJ CAFETERIA ELEM!! 2014.től vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak minősül a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel elengedése mellett az is, ha a munkáltató korábbi munkáltatótól vagy hitelintézettől felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, valamint а hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, stb.) megfizetéséhez nyújt segítséget a munkavállalója részére. A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó feltételrendszer ebben az esetben is irányadó. 10
1. lakáscélú felhasználáshoz (Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.1. alpontja szerint): - visszterhes vagyonszerzéshez (vásárláshoz, pénzügyi lízing), - építéséhez, építtetéséhez, - bővítéshez, mely a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő növelését eredményezi, - korszerűsítéshez (mely a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint meghatározott a lakás szobaszáma nem haladja meg a Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt, a munkavállaló átadja a rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat(függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak. A munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ha a támogatást a munkáltató lakáscélú hitel visszafizetése vagy törlesztése céljából adja, a magánszemély a munkáltatója számára adott nyilatkozatában a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma egy-két együttköltöző családtag esetében 1-3 három együttköltöző családtag esetében 1,5-3,5 négy együttköltöző családtag esetében 2-4 ( (azaz legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba). Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő 11
amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter; Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni; A 6 négyzetmétert meghaladó, de legfeljebb 12 négyzetméter hasznos alapterületű helyiséget fél lakószobának kell tekinteni; Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni; A lakószoba további jellemzője, hogy az legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha pl. a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik. A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia. Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártyájának másolata vagy a Rendeletben meghatározott esetben a munkavállaló nyilatkozata igazolja. az élettárs, kiskorú (18 év alatti) gyermek, az a 25. életévét még el nem érő személy (gyermek), aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg szülők (ideértve a mostoha és nevelőszülőket is), nagyszülők, testvérek is [Korm. rendelet 3. és 7. ] a házastárs, A munkavállalónak legkésőbb - a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, vagy - lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell igazolnia. 12
Lakás mérete: 86 nm, 3 szoba Lakásértéke: 18 millió forint Tulajdoni hányad: 50-50 % Család mérete: 2 felnőtt, 2 kiskorú gyerek Hitel értéke: 8 millió Ft forint Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás: 2 éve folyósított 3 millió Ft vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, melyet hitelintézet útján nyújtottak A lakás megfelel a méltányolható lakásigénynek, hisz - együttköltözők száma 4 fő, ilyenkor a - lakószobák száma 2-4 db - a maximálisan folyósítható támogatás 5 millió Mivel már van korábbról (megelőző 4 éven belüli) támogatása 3 millió Ft, most még 2 millió Ft támogatásra áll fenn jogosultság. A folyósítás időpontjában kell figyelni az öt éves megfelelést, minden esetben a megelőző négy évre visszatekintve. Lakás mérete: 130 nm, 3 db 6nm-nél nagyobb, de 12 nm alatti szoba, egy 35 nm területű nagyszoba, és egy 32 nm amerikai konyhás nappali, 2 fürdőszoba, tároló. A nappali olyan falakkal határolt, melyek egyikén sincs legalább 2 nm összefüggő falfelület. Lakás építési költsége: 30 millió forint Tulajdoni hányad: 100 % Együttköltöző család: 2 szülő, 2 kiskorú gyermek A lakáson fennálló hitel: 15 millió Ft értékű svájci frank Korábbi munkáltatói lakhatási támogatást még nem kapott - Négyen költöznek, ez esetben 2-4 lakószoba lehet méltányolható - lakásigénye méltányolható, hiszen házuk (2+3*0,5=)3,5 szobás - az értékét maximum 5 millió Ft-ban lehet figyelembe venni, mert lakás építési költségének 30 %-a, 9 millió forint meghaladja a lehetséges 5 milliós maximumot. -5 éven Ha a támogatás összegét hiteltörlesztésre fordítaná, ez havi részletekre elosztva 83.333 Ft kedvezményt (vissza nem térítendő támogatást) jelentene számára. 13
Az utalvány formájában adott juttatás MENTES ha: 2014. január 1-jétől a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása értékhatártól függetlenül adómentes. A juttatást nem saját sportolásukra költhetik a munkavállalók, hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. a.) az utalványnak egyetlen felhasználási módja, meghatározott termékek vagy szolgáltatások megvásárlása; Például a számítógép-használatra, illetve sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet megvásárlására felhasználható utalvány. [Szja tv. 1. számú melléklet 9.1. pontja] b.) nem lehet az utalványt visszaváltani, azt más típusú utalványra vagy más vagyoni értékre cserélni; Ellenkező esetben nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének (Szja tv. 1. (4) bekezdésében foglalt alapelv) Példa a gyakorlati értelmezésre: Az utalványra vonatkozó (általános) szerződési feltételek, az utalvány kibocsátójának hirdetése vagy más megismerhető gyakorlata (pl. a kibocsátó által, annak internetes felületén működtetett ún. utalványtőzsde) alapján megállapítható, hogy a magánszemély jogosult az utalvány visszaváltani vagy becserélni, akkor az utalvány formájában adott juttatás már az utalványt juttató személy és a magánszemély viszonylatában adókötelessé válik. Ha az utalványt a magánszemély az utalvány kibocsátójánál visszaválthatja vagy más utalványra cserélheti, akkor a munkáltató által utalvány formájában adott juttatás ADÓ ÉS JÁRULÉKKÖTELES BÉRJÖVEDELEMNEK minősül. A kulturális szolgáltatás juttatása változatlan feltételek mellett - 50 ezer forintot meg nem haladó értékben önállóan adómentességet élvez. [Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/11611/2014., NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158303788.] 14
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról szóló Január 1-jétől - az egyes sertéstermékekhez hasonlóan - 27 %-ról 5 %- ra mérséklődött a nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh, kecske) élő és feldolgozott formában történő értékesítésére vonatkozó áfa-kulcs.(áfa tv. 82. (2) és (3) bekezdése, és 3. és 3/A. számú mellékletében) 27 % 5 % 2015. Január 1-től fordított adózás alá tartozik az - építési munkákhoz, építési szerződés keretében épített ingatlanok kivitelezéséhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzési, - személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatás, valamint - iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele akkor is, ha nem építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódik. Pontosították az egyes acélipari termékek értékesítésére vonatkozó fordított adózás alá eső ügyletek körét is. A fordított adózás alkalmazásának feltételei a korábbi szabályokhoz képest nem változtak, ennek megfelelően fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha - az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett ÁFA alany, és - az érintett felek egyikének sincs olyan jogállása, amely alapján tőle adó fizetése nem követelhető (pl. alanyi adómentesség), s - a szolgáltatás - Áfa tv. szerinti - teljesítési időpontja 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik. 15
A főszabálytól eltérően azonban nem kell a fordított adózást alkalmazni az olyan 2015. január 1-jén illetve azt követően teljesített szolgáltatások esetében, amelyeknél a számla kézhezvétele, vagy az ellenérték megtérítése 2015. január 1-jét megelőző időpontra esik. Az olyan szolgáltatások esetében, amelyekhez 2015. január 1-jét megelőzően előleg kapcsolódott (előleget írtak jóvá, vettek kézhez), az előleg a korábbi szabályok alapján egyenesen adózik, a fordított adózás csak az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett részére alkalmazandó. A vevő adószámát csoportos forgalmiadóalanyiság esetén csoportazonosító számát a fordított adózáson kívül - tavaly akkor kellett feltüntetni a számlán, ha az adóalanyra áthárított adó elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot. 2015. Január 1-től már az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa-tartalmú ellenérték esetében is szükség van a vevő adószámára a számlán ahhoz, hogy a bizonylat formailag szabályos, és így az adólevonási jog tárgyi feltételeként elismerhető legyen. Fontos!!! Az előző dián szereplő követelmény csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója belföldi adóalany, azaz gazdasági céllal Magyarországon telepedett le, vagy ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van az országban. A közösségi ügyletek esetében is elvárt kelléke a számlának a vevő adószáma, de akkor a közösségi adószámról beszélünk.) Az adószám első nyolc számjegyét kell feltüntetni a bizonylaton ez a kötőjeleket megelőző számsor -, de az adószám további számjeleinek megadása természetesen nem tilos. 16
Abban az esetben, ha az 1 millió forintot elérő, de 2 millió forintnál kevesebb áfát tartalmazó számlát 2014-ben állították ki, és annak teljesítési időpontja 2015. év (például időszakos elszámolású ügyletnél), akkor az adólevonási jogot nem érinti az, ha hiányzik a bizonylatról a vevő adószáma. A számla törvényileg elvárt adattartalmának változása, az adólevonási jog szempontjából is lényeges. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy - az adóalany személyes rendelkezésére álljon az ügylet teljesítését igazoló számla, mely - szabályosnak, a törvény által előírt adatokat, az ügylet jellegét is figyelembe véve teljes körűen tartalmazó bizonylatnak kell lennie. Ha a számla olyan, belföldi adóalanyok közti beszerzést igazol, amelynek adótartalma kevesebb, mint 1 millió forint, akkor a bizonylat akkor is szabályos lehet, ha a vevő adószámát nem tüntették fel rajta. Az ezt meghaladó összegű áfa esetében azonban 2015-től már elengedhetetlen kelléke az adótörvény értelmezésében szabályos bizonylatnak a vevő adószáma is. Fontos, hogy abban az esetben, ha az adóhatóság ellenőrzései különösen a kiutalás előtti ellenőrzések során a számlát hibásnak minősíti, az még nem jelenti azt, hogy az adóalany adólevonási joga véglegesen megkérdőjeleződött. Ezt maga a hatóság mondja : a kiutalás előtti ellenőrzések elvégzésének elősegítésére címmel kiadott 7006/2008. (AEÉ. 12.) APEH irányelv IV. pontja alapján ugyanis a számlát rövid határidő kitűzésével- javíttatnia kell a számlát az ilyen típusú hibák esetében. FONTOS!!!! A számlát csak annak kibocsátója javíthatja, akkor is, ha nem a saját nevét, székhelyét, stb. érinti az elírás, vagy adathiány, hanem a vevő adatai szorulnak korrekcióra, kiegészítésre a bizonylaton. 17
Az adóalany az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától nem gyakorolhatja adólevonási jogát, ha az állami adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül törli, illetve felfüggesztését annak törlésével szünteti meg. A tételes, belföldi összesítő jelentésben 2015. január 1-jétől szerepeltetni kell az 1 millió forint áfa összeget elérő számlákat is (korábban 2 millió forint volt az értékhatár). Ugyanakkor értékhatár nélkül jelenteni lehet minden számlát az összesítő jelentésben. A jogelőd nélkül újonnan alakult adózóknak a megalakulásuktól számított adóévet követő év utolsó napjáig havonta kell bevallást benyújtaniuk a korábbi negyedéves gyakoriság helyett, továbbá bizonyos esetekben az éves áfa-bevallásra kötelezett adózók kötelesek negyedéves bevallási gyakoriságra áttérni. Az online pénztárgépek esetén az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató az állami adóhatóságot tájékoztatni köteles, amennyiben a pénztárgép üzemeltetőjének biztosított szolgáltatása szünetel, illetve megszűnik. 18
A tavalyi elhalasztott bevezetés után módosult tartalommal, lépcsőzetesen bevezetésre kerül az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó változás, amely két lépésben fog hatályba lépni: - a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások esetében az új szabályokat az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is 2015. június 30. utánra esik; - a többi időszakos elszámolású ügylet esetén az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is 2015. december 31. utánra esik. Az új szabályok szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz. Két esetben is lesznek azonban kivételes szabályok, a következők szerint: - amennyiben fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának időpontja lesz, - amennyiben pedig a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap lesz. 2015-től kezdve előlegnek minősül a teljesítés előtt, ám nem pénzben vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott vagyoni előny is, aminek a csereügyleteknél lesz jelentősége. 2015. Január 1-től akkor is keletkezik előleg kapcsán áfa fizetési kötelezettség, ha csereügylet keretében szerez vagyoni előnyt az értékesítő, szolgáltatást nyújtó fél. A pénzügyi eszközökkel kapcsolatos portfoliókezelés január 1-jétől áfa-köteles szolgáltatás lett. Mentes ugyanakkor az áfa alól a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfoliókezelése. 19
2015 1996. évi LXXXI. törvény ÚJ SZABÁLY!!! Lényege az, hogy - felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén a juttatás adóévében az adományozó az adomány összegét egyrészt költségként veheti figyelembe (Tao. tv. 3. számú melléklet B fejezete a 22. pont) továbbá - csökkentheti az adózás előtti eredményét (Tao tv. 7. (1) bekezdés z) pontja) a szerződésben megállapodott és fizetett összeg 50 százalékának erejéig. A támogatás összege - a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak és közhasznú szervezeteknek juttatott összeggel együttesen - nem haladhatja meg az adózási előtti eredményt. Csökkenthető az adózás előtti eredmény - a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (Civil tv.) szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, vagy - a Magyar Kármentő Alapnak, illetve - a Nemzeti Kulturális Alapnak, vagy - a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének meghatározott százalékával. A csökkentés mértéke a támogatás - 20 százaléka, amennyiben a kedvezményezett közhasznú szervezet; tartós adományozás keretében ez a kedvezmény 40 %, - 50 százalék a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap részére nyújtott támogatásnál, - 50 százalék a felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. 20