A Z I B M N E G Y E D É V E N T E M E G J E L E N Ô F O L Y Ó I R A T A

Kék Rózsa 2007/2 A Z I B M N E G Y E D É V E N T E M E G J E L E N Ô F O L Y Ó I R A T A A mi emberünk: Ökrös Anna Made in Hungary: Az ipari adatátvitel élvonalában Cason Rt. Utazási ajánlat: Pöstyén a nyugalom szigete Portré: Talmácsi Gábor motorversenyző

Kék Rózsa 2007/2 3 Tartalom Beköszöntô 3 IBM-hírek 4 7 A mi emberünk: Ökrös Anna 8 9 IBM-referencia: A Tiszai Vegyi Kombinát 10 11 IBM-ajánlat: Új Express modellek 12 13 IBM-aktuális 14 17 IBM-partner: HAISystems Kft. 18 19 IBM-innováció: Identity Mixer 20 21 Made in Hungary: Cason Rt. 22 23 Kulturális ajánlat 24 25 Utazási ajánlat: Pöstyén 26 27 Éttermi ajánló: Kafana 28 Portré: Talmácsi Gábor motorversenyző 29 Életmód: Vadvizi kaland 30 IMPRESSZUM Kék Rózsa az IBM Magyarország ügyfélmagazinja Megjelenik: 8000 példányban Felelôs kiadó: IBM Magyarország. 1117 Budapest, Neumann János u. 1. Tel.: 382-5500, e-mail: info@hu.ibm.com Fôszerkesztô: Intôdy Gábor Szerkesztôbizottság: Kósa István, Csapó Viktória, Erôs Judit, Inczefi Judit, Jurisich Lídia, Szekeres Mónika, Tornóczky Gabriella Fômunkatárs üzlet és informatika: Horváth Annamária Fômunkatárs életmód, portrék: Szablyár Eszter Lapszerkesztô: Stark László Fotós: Bagó Dániel Tördelés: Zsivanov Sándor Szerkesztôség: Mmd Corporate, Public Affairs and Public Relations Consultants, Oktogon Ház; 1062 Budapest, Aradi u. 8 10. Tel.: 266-7833, Mészáros Ilona Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás Nyomda: Pera-Unió Kft. Kedves Olvasó! Az IBM-nél meggyôzôdésünk, hogy az informatika nem pusztán technológiai kérdés, hanem a nemzetgazdaság versenyképességének egyik tartópillére. Magazinunkban röviden ismertetjük az Amerikai Kereskedelmi Kamara hasonló szellemben, a közelmúltban kiadott állásfoglalását a hazai elektronikus kultúra fejlesztésének szükségességérôl, az e-kormányzati megoldások széles körû alkalmazásának elodázhatatlanságáról. Ha repülôvel utazik a nyáron, van rá esélye pontosan másfél százalék, hogy elkeveredik a csomagja. A KLM, az amszterdami Schiphol repülôtér és az IBM összefogásával a holland fôvárosban már közel felével csökkentették az elirányított poggyászok számát. Cégünk a közlekedés más területein is kamatoztatja tudását: egyik friss kutatási projektünkben azt vizsgáljuk, miként képesek az autókat még intelligensebbé tenni, hogy egyaránt növeljük a biztonságot és a forgalom hatékonyságát. E számunkban Ökrös Anna munkatársunkat mutatjuk be, a magyar szinkronúszó-válogatott korábbi csapatkapitányát, aki üzleti szolgáltató-központunkban, az IBM ISSC-ben lát el HR-feladatokat. Természetesen a kitekintés sem marad el. Made in Hungary rovatunkban megismerhetik az ipari adatátvitelben kiemelkedô, külföldi képviseleteket alapító Cason Rt.-t. Ajánlunk éttermet és programokat is. Rövid idô alatt, kényelmesen elérhetô utazási célként a szlovákiai Pöstyénre hívjuk fel a figyelmet, ahol a monarchia legjobb polgári hagyományait idézô környezetben pihenhet és lazíthat családjával, barátaival, de akár vállalati eseményt is szervezhet. Portrénkban Talmácsi Gáborral, az elmúlt harminc év legsikeresebb magyar gyorsaságimotorversenyzôvel beszélgetünk, aki a közforgalomban megfontoltan és úriember módjára közlekedik. Kellemes olvasást kíván Paál Péter vezérigazgató

4 Kék Rózsa 2007/2 IBM-hírek Az IBM nyerte a Családbarát Munkahely díjat A nagyvállalatok között a nagy kapacitású adattárolórendszereket gyártó váci IBM Data Storage System Information Technology nyert a pályázaton, amelyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hirdetett meg. A díjat olyan cégeknek és intézményeknek ítélik, melyek példamutatóak a munkavégzés eredményessége és a családi kötelezettségek szempontjából egyaránt. A pályázatra idén ötvenkilenc cég jelentkezett, amelyek adatlapon számoltak be arról: mit tettek a rugalmas munkaidôért, a munkaidômodellbôl való választásért, a képzésért, a munkavállalói alkalmazkodóképesség javításáért. Közölniük kellett azt is, milyen lehetôségek vannak a cégnél a gyes, gyed, gyet utáni munkavállalásra, mennyit költ a társaság a gyermekintézmények fenntartására, korszerûsítésére, s a bírálók értékelték a munkabiztonságot is. Tarcsi Gyula, koordinációs szakállamtitkár elmondta, hogy az élesedô versenyben is rendkívül fontos, hogy a vállalatok emberbarát módon érjék el céljaikat. Hangsúlyozta, hogy azok a vállalkozások, melyek foglalkoznak a dolgozóik környezetével, családi viszonyaival, vagy a munkahelyi stressz oldásával, hosszabb távon eredményesebben mûködnek, mint közömbös társaik, mert egy jó munkahelyen kevesebb a baleset, a hiányzás, a táppénzen töltött idô és kisebb a fluktuáció, ami jótékonyan hat a teljesítményre és a bevételre. www.szmm.gov.hu Az IBM tanulmánya a poggyászkezelés nagyjavítását sürgeti Egyre több utas és egyre több panasz A légiutasok száma várhatóan eléri a hétmilliárdot 2020-ra, így elkerülhetetlennek tûnik az elveszett pogygyászok miatt keletkezô káosz. Az IBM üzleti tanácsadó részlegének kutatóintézete, az IBM Institute for Business Value, a Túl a poggyászkiadó szalagon (Beyond the Carousel) címû legújabb tanulmánya szerint kritikus fontosságú a szorosabb integráció a légitársaságok és a repterek között. A tanulmány szerint 2005-ben az európai városokban minden ezerbôl átlagosan 16 poggyász tûnt el. Ez 12 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2006 szeptemberében az Egyesült Államokban az elveszett poggyászok száma közel duplájára emelkedett 2005 szeptemberéhez képest, több mint 183 ezerre. Az eltérített csomagok 2006-ban a légitársaságoknak 2,5 milliárd dolláros költséget jelentettek, és hacsak nem változtatnak a rendszereken 2020-ra ez a szám a legszerényebb becslések szerint is akár az 5 milliárdot is meghaladhatja. Az IBM-kutatók három fô okot emelnek ki: a légiutazások (a terrorveszély és más fenyegetések, például a SARS-fertôzés ellenére) növekvô számát, a szélesebb körû biztonsági intézkedéseket, amelynek eredményeképpen sokkal több poggyászt néznek át, és azt, hogy nincs a folyamatnak egy holisztikus áttekintése, amelyet a légitársaságok és a repterek együttesen felügyelnének. Az IBM kutatásának eredménye világosan mutatja, hogy szükség van a légitársaságok és a repterek szorosabb együttmûködésére, mind az irányítás, mind az informatikai rendszerek terén, s hogy a poggyászkezelést átfogó és áttekinthetô, egységes rendszerként kell kezelni. Az iparág vezetôinek néhány éven belül ki kell dolgozniuk egy új folyamatot, megosztott felelôsségekkel, szabványosítással és közös informatikai beruházásokkal. De a legfontosabb a légitársaságok és a repterek együttmûködésének javítása. A Beyond the Carousel tanulmánya idéz egy sikertörténetet is egy légitársaság és egy repülôtér-üzemeltetô összefogásáról. A felek minimális tôkebefektetéssel elérték, hogy a poggyászokkal kapcsolatos problémák négy év alatt több mint 40 százalékkal csökkentek. ibm.com/services/us/index.wss/ibvstudy/gbs/ a1027377?cntxt=a1000068

Kék Rózsa 2007/2 5 IBM-hírek A Honda Racing Team új versenyautója, IBM-megoldásokkal Az innovatív csapat stratégiai döntésként befektet az életciklus-kezelési megoldásokba A Honda Racing F1 Team a csapat 2008-as F1-es versenyautóját, az IBM szoftvereit és szolgáltatásait felhasználva fogja fejleszteni és gyártani. A Forma1-ben, a motorsport csúcsán, az autók fejlesztési ciklusának lerövidítése a legfontosabb. A pályán elért sikerekhez képzett, innovatív mérnökökre, stabil csapatmunkára, csúcstechnológiára és a legjobb anyagok használatára van szükség. Az IBM megoldásai lehetôvé teszik, hogy a fejlesztés alatt álló jármûvet és alkatrészeit virtuálisan vizsgálják és teszteljék, még a prototípus legyártása elôtt. A tervezés gyorsasága alapvetô fontosságú ahhoz, hogy az újítások gyorsan a pályára kerülhessenek, és megfeleljenek a FIA (Federation Internationale de l Automobile) által megkövetelt elôírásoknak, alkalmazva az azonnal implementálható módosításokat. Az új rendszerben könnyen koordinálható és integrálható a csapat és az anyacég (a japán Honda Motor Co., Ltd.) munkája. Lehetôség nyílik a vállalaton belül az erôforrások maximális kihasználására, a költségek csökkentésére, és felgyorsítható a Forma 1-ben alkalmazott újítások piaci megjelenése. A megállapodás aláírása óta a Honda Racing F1 Team már építi a tervezôi és formatervezôi rendszereket, amit az év folyamán a teljes gyártási környezet üzembe helyezése követ. Ez a megállapodás elsô lépése az IBM és a Honda Racing F1 Team egyre szélesedô partnerkapcsolatának. Mûszaki területen az IBM már az idén is támogatja a kollaboratív fejlesztési funkciók hozzáadását, további IBM köztesszoftverek és együttmûködési eszközök telepítésével. www.hondaracingf1.com Intelligens gépkocsik elektronikus reflexekkel Az IBM bejelentette: kutatást indított, egy olyan a jármû és a közlekedés biztonságát szolgáló, autóba szerelhetô technológia kifejlesztésére, mellyel megelôzhetôek a forgalom anomáliái és a balesetek. Az új technológia lehetôvé teszi a gépkocsivezetôk folyamatos információcseréjét, akik egymástól és az úthálózat felügyeletétôl idôben megkapják a veszélyhelyzetek elkerüléséhez, a korrekciós mûveletekhez szükséges visszajelzéseket. Hasonlóan az automatikus váltókhoz, a blokkolásgátló- és sebességszabályozó-rendszerekhez, a speciális technológia megkönnyíti a sofôr dolgát, hisz bonyolult vezetési helyzetekben önállóan végez manuális mûveleteket. Az intelligens jármû a környezetébôl beérkezô adatok alapján tud reagálni a pillanatonként változó közlekedési szituációkra. Elektronikus reflexei gyorsabbak az emberi reakcióknál, ezért a jármûvek egymáshoz közelebb haladhatnak, biztonságosan gyorsíthatják a forgalmat. Ha az autó korrekciós mûveletet hajt végre, a vezetô azt érzékeli, hogy megváltozik a gázpedál nyomása, vagy valamilyen erô-visszacsatolás jelentkezik a kormányon, de kap hallható és látható jelzéseket is. Így a jármûvek egymással és az úthálózattal is kommunikálnak, információt adnak saját helyzetükrôl, az elvégzett mûveletekrôl, a környezet változásairól, például a csúszós útról, a dugókról. Persze összetett helyzetek elemzésekor az emberek még mindig jobbak a gépeknél. Az elv az, hogy mindig a vezetô az úr, mert több információt kap a helyzetek megítéléséhez. Csak a nyugati világban félmilliárd autó van az utakon. Nagyszerû lehetôség áll elôttünk a forgalom jobb szabályozására és a torlódások csökkentésére nyilatkozta az IBM haifai kutatólaborjában, a kísérleti kutatási projekt kezdeményezôje, Dan Chevion. A közlekedési hatóságok és minisztériumok mindenütt szeretnék javítani a szomorú statisztikákat. Az autóbalesetek által okozott kár az Egyesült Államokban évi 230 milliárd dollárra, Európában pedig 160 milliárd euróra rúg. www.haifa.il.ibm.com

6 Kék Rózsa 2007/2 IBM-hírek A Cell technológia bekerült az idei tantervbe Programozási verseny 25 ország egyetemi és fôiskolai diákjai számára. A Budapesti Mûszaki Fôiskola (BMF) bejelentette, hogy idén, az ôszi szemeszterben egy teljes értékû informatikai B.Sc.-kurzust indít, ahol a diákok megismerkedhetnek a következô generációs Cell Broadband Engine (Cell/B.E.) technológiával. A tárgy támogatása egy IBM Faculty Award keretében történik. Ezt az exkluzív díjat azok az egyetemek és fôiskolák kapják, akik segítik az IBM és a vezetô egyetemek kutatói közötti együttmûködést, valamint tananyagok és tantárgyak innovációját. Diákjaink maximálisan kihasználhatják a Cell Broadband Engine-hez hasonló csúcstechnológiák megismerésének elônyeit, melyek komoly potenciális hatással bírhatnak azokban az iparágakban is, ahol hallgatóink nemsokára dolgozni fognak. nyilatkozta dr. Sima Dezsô egyetemi tanár, a BMF Neumann János Informatikai Fôiskolai Karának alapító fôigazgatója. A Faculty Award részeként a BMF oktatói és az IBM Global Engineering Solutions csapatának tagjai a Semmelweis Egyetem sejtanalitikai laborjának szakértôivel és a 3DHISTECH Kft.-vel együtt kutatják, hogyan gyorsítja fel a Cell/B.E. a betegek hisztológiai, citológiai és fluoreszcens tárgylemezadatainak digitalizálását. Az IBM jelenleg Cell University Challenge néven egy programozási versenyt is meghirdetett 25 ország egyetemi és fôiskolai diákjai számára, pénzdíjakat és jutalmakat kínálva az úttörô Cell Broadband Engine-re készült leginnovatívabb alkalmazásokért. Az IBM, a Sony csoport és a Toshiba által közösen fejlesztett forradalmi Cell/B.E. úttörô felépítésû processzor, amelyben egy, az IBM iparágvezetô Power Architecture technológiájára épülô központi feldolgozóegység, valamint nyolc szinergikus feldolgozóelem (SPE) található. A Cell/B.E. extra lendületet ad a számításigényes alkalmazásoknak, remek teljesítményt a számítógépes szórakoztatóeszközökhöz, kézi gépekhez, a virtuális valósághoz, a vezeték nélküli letöltésekhez, a valós idejû videocsevegéshez, az interaktív tévémûsorokhoz, és egyéb, képéhes feldolgozási környezetekhez. Az úttörô Cell/B.E. processzor olyan termékekben jelenik meg, mint az IBM BladeCenter QS20-vagy az IBM Global Engineering Solutions egyedi Cell/B.E. alapú megoldásai. www.bmf.hu Az e-kormányzat, nemzeti versenyképességünk egyik tartópillére Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalásában kitér az Európai Unió állásfoglalásával összhangban mûködô és ide vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjainak elemzésére. Eszerint a jelenlegi költségvetési megszorításokból az e-közigazgatás stratégiáinak javára erényt kellene kovácsolni, hangsúlyozva, hogy e technológiai és szervezeti újítások jelentôs költségmegtakarítást eredményeznek. Központi döntéshozatalt kell érvényesíteni a kormányzati informatikai döntéshozatalban, és kihasználni a közigazgatásban meglévô költséghatékonysági tartalékokat. Meg kell újítani az adatvédelmi törvényt, hogy biztosítható legyen a hatóságok közötti adatáramlás, szélesíteni kell a nyilvános adatok körét a közbiztonság növelése érdekében. Növelni kell a közhiteles nyilvántartások hozzáférhetôségét az ügyintézô rendszerek számára. Javítani kell az ügyfélkapu szolgáltatási színvonalát és felhasználói felületét, be kell vezetni az elektronikus fizetést az e-ügyintézéshez. Meg kell oldani az elektronikus iratkezelés jogi szabályozását. A minôségi jogalkotást is informatikai rendszerekkel kell támogatni, elektronikus jogszabálygyûjteményt kell létrehozni. A korszerû elektronikus kormányzat olyan világos, átlátható rendszer, amely a különbözô államigazgatási szervek közti együttmûködést segíti, hatékony mûködésével hozzájárul a költségvetési kiadások lefaragásához. amcham.hu/news

Kék Rózsa 2007/2 7 IBM-hírek Heterogén adatforrások egységes kezelése Information Integration Seminar címmel rendezett szakmai elôadást az IBM Magyarország. A Kék Óriás az utóbbi esztendôben, az erre a területre specializálódott különbözô cégek például a DWL és a piacvezetô Ascential megvásárlásával, és termékeik továbbfejlesztésével teljesítette ki portfolióját, mely így már itthon is elérhetô. A résztvevôk szóltak a nagyvállalati adatforrások heterogenitásából, redundanciájából és inkonzisztenciájából származó kihívásokról. Betekinthettek az ilyen problémák kezelésének folyamatába: az adatvagyon felmérésbe, az adattisztításba, az adatmozgatásba, valamint adatforrás-virtualizációba (federációba). Megismerhették az IBM célmegoldásait, a WebSphere ProfileStage-et, a WebSphere QualityStage-et, a WebSphere DataStage-et és a WebSphere Information Integratort. A késôbbiekben ezeknek az eszközöknek segítségével megvalósítható összetett rendszereket vizsgálták. Sok más mellett az IBM iparág-specifikus adatmodelljén nyugvó adattárházát amit az IBM Global Business Services szakértôje az ING Bankban bevezetett rendszer példáján keresztül szemléltetett. Górcsô alá került a heterogén adatforrásokat és alkalmazásokat megôrzô de konzisztens és online mûködésre alkalmas központi adattárak (MDM) legklasszikusabb példája, a központosított ügyféladatok kezelésére alkalmas WebSphere Customer Center. Az IBM komoly befektetéseket hajtott végre a legmodernebb technológiával rendelkezô cégek felvásárlásakor. Ugyanakkor támogatja 2006-ban a megszerzett szoftverek integrációját a meglévô portfólióba. Így jöhet létre még idén az IBM Information Server, mely a korábbi, IBM-es Hawk és ascentialös Serrano kódnevû fejlesztések vívmányait egyesíti egyetlen adatintegrációs platformban. ibm.com/software/data/integration/launch.html Megnyitotta innovációgyárát a távközlési ipar számára az IBM Az IBM elindította az Innovation Factory for Telecom elnevezésû szolgáltatást, amely az üzleti növekedést élénkítô ötleteket, új termékeket és megoldásokat szállít. A távközlési cégekre nagy nyomás nehezedik a verseny miatt, amely kikényszeríti, hogy újfajta bevételi lehetôségeket teremtsenek, új üzleti modelleket próbáljanak ki, és gyorsítsák fel az innovációt. Az Innovation Factory szociális hálózati technológiák alkalmazásával gyorsítja fel e téren az új termékek, szolgáltatások születését, kipróbálását és piacra kerülését. Az alkalmazottak, partnerek, szoftverfejlesztôk és elôfizetôk online közösségben dolgoznak, ahol az ötletektôl egészen a kereskedelmi megvalósításig a közös alkotás folyamatának hatékonysága és irama nô. Annál is inkább, mert az innovációgyárban a kutatás, a fejlesztés és a piaci tesztelés egy helyre került. Amint a távközlési operátorok átállnak IP-re és új generációs szolgáltatásokra, szükségük van arra az infrastruktúrára, ami lehetôvé teszi, hogy minimális költséggel hívják életre, próbálják ki, és inkubációs körülmények között indítsák el, teszteljék a különféle hang- és adatszolgáltatásokat. Az Innovation Factory for Telecom olyan technológiákat használ az új szolgáltatások mielôbbi piacra kerüléséhez, mint a blogok, a wikik, a szociális címkézés, a felmérések és a kérdôívek. Ezeket a szociális hálózati és információfelderítési funkciókat, az operátorral vagy éppen az olyan külsô közösséggel, mint az elôfizetôk, üzleti partnerek vagy finanszírozók közösen kimunkált szolgáltatásokra alkalmazzák. Az Innovation Factory for Telecom központi szerepet játszhat az online dokumentáció biztosításában, a próbák támogatásában, az innovációs közösség visszajelzéseinek begyûjtésében. Ez a folyamat elôre kirajzolhatja a piaci trendeket, közelebb viszi a szolgáltatókat elôfizetôikhez, a fogyasztók igényeihez szabott termékek létrehozását szolgálja. Az IBM-en belül kipróbált informatikai eszközökre épülô Innovation Factory for Telecom az IBM szoftvereibôl, nyílt forráskódú rendszerekbôl, illetve külsô gyártók termékeibôl áll. ibm.com/industries/telecom

8 Kék Rózsa 2007/2 A mi emberünk Vízből pattant menyecske A kontyok rögzítéséhez a Horváth Rozi-féle étkezési zselatin a legjobb, ráadásul szépen csillog tôle a haj avat szakmai titkokba Ökrös Anna. Az egykori válogatott szinkronúszó fél éve az IBM csapatához igazolt: munkaügyeket koordinál. Hogy kerül hirtelen az IBM-hez a válogatott szinkronúszó, akiért tavaly még a Margit-szigeti Európa-bajnokságon szurkoltunk? Egy idôben államvizsgáztam a Budapesti Corvinus Egyetemen, csak azt nem közvetítették élôben, mint a versenyt. Két komoly verseny együtt Igazi bûvészmutatvány lehetett. Azóta tudom, hogy a gyógynövényteák és a ginzengkapszula csodákra képes! Egyébként meg szervezés kérdése. A napi nyolc óra edzés mellett lehet idôt szorítani tanulásra, vizsgákra. Gyakorlott idôbeosztó vagyok. Végig úgy jártam az iskolákat, hogy minden percnek megvolt a helye. Mikor kezdte az úszást? Hétéves voltam. A következô évben már áttértem a szinkronúszásra. Létezett Magyarországon akkortájt ilyen? Itthon nem is hallottak róla. Akkoriban Moszkvában éltünk. Édesapámat öt évre kiküldték az Ikarus képviseletében, édesanyám pedig biokémikus kutatóként dolgozott. Nem berzenkedett a költözés ellen? Nem emlékszem rá. Nagycsoportos óvodásként kezdtem a kinti pályafutásomat. Úgy egy évig nehéz volt, amíg meg nem tanultam a nyelvet. Aztán már mindenki azt hitte, született orosz vagyok. Egyszerre tanultam írni oroszul és magyarul. Nem gyûlt meg a baja a cirill betûkkel? Sôt, az orosz ábécé sokáig jobban ment, mint a magyar, a magyar iskolába ugyanis csak heti kétszer jártam. Mi a legkedvesebb emléke Moszkváról? Hogy a hatalmas Gorkij-park sétányait felöntik vízzel, és egész télen ott korcsolyázom. Hogy döntött mégis az uszoda mellett? Meguntam a korcsolyaedzéseket, akkor vitt le édesanyám az uszodába. Miután megtanultam úszni, beírattak a szinkronúszó gyerekcsapatba. A sportág orosz találmány? Nem, ha jól emlékszem, a mûfajt Esther Williams hollywoodi színésznô nevéhez kötik, ô káprázatta el elôször Amerikát a filmjeiben látható vízi revükkel. És mikor irigyelték el a színésznôtôl a sportolók? Hamar. A szinkronúszás elsô olimpiai bajnokát 1984- ben avatták Los Angelesben. Európában eleinte az angolok aratták a babérokat, aztán, úgy tíz éve, az oroszok vették át a vezetést. Olyannyira, hogy a magára valamit is adó tehetségeknek éljenek bárhol a világon, mind orosz az edzôjük. Mi a titkuk? Komolyan veszik, nagy a szigor és van pénz. Profi koreográfusokkal dolgoznak, ami itthon egyáltalán nem jellemzô. Elôfordult, hogy a kûrjeinket orosz koreográfus készítette, meg is látszott az eredményeken. Mióta létezik egyáltalán magyar szinkronúszás? A szakszövetség tizenöt éve alakult, versenyzôk elôször 1993-ban indultak Európa-bajnokságon, 1994-ben pedig világbajnokságon. A sydneyi olimpián, 2000-ben a magyar duó a 23. helyen végzett. Azt is említsük meg, hogy tagja volt a 2002-es berlini Európa-bajnokság csapatának, amely tizenkettedik helyezést ért el, a következô évben, a barcelonai világbajnokságon huszadikak lettek, duóban huszonharmadi-

Kék Rózsa 2007/2 9 A mi emberünk kak. És nem szabad elfelejteni, hogy az ellenfelek orosz, japán, spanyol profi sportolók, azaz kizárólag az úszásról szól az életük. A magyar lányok mind iskolába járnak vagy dolgoznak az úszás mellett. Hogy mit jelent a profizmus, azt már Moszkvában megtapasztaltam. A hét-nyolc éves csapattársaim fizetést kaptak, a válogatott tagjai együtt laktak, együtt edzettek. Mibôl áll a felkészülés? A szárazedzés, amely többnyire futást jelent, az állóképesség fejlesztésére szolgál. A technikai elemek kivitelezését a balettórákon lehet elsajátítani, és még csak akkor jön a napi többórás szinkronedzés, a koreográfia betanulása. Szárazon és vízen. Volt kedvence? Egy kicsit mindegyik az, különben az ember képtelen lenne milliószor elpróbálni. Egy háromperces szólószámot fél évig gyakorolunk. A duót, a csapatszámot még tovább. Ha mégis ki kellene emelni párat? Nagyon szerettem a Karikás együttes zenéjére készített magyaros számunkat, a Rómeó és Júliát, és a tavalyi EB csapatszámát. Akkor egy Hungária-válogatást vittünk vízre. A dresszeken stílusosan a tupírozott hajú Dollyval. A ruha a látvány fontos része. Minden fellépôdresszünket mi magunk terveztük. Volt, hogy miután a varrónô megvarrta, a többmaroknyi flittert már mi öltögettük fel. Így olcsóbb volt. Erre mikor szorítottak idôt? Az edzôtáborok csendes pihenôiben. De azzal is lehet spórolni, ha az ember maga sminkel. Áruljon el még néhány kulisszatitkot! Miért nem kenôdik el a festék a víz alatt, miért nem bomlik szét a hajkompozíciójuk, hogyan hallják a zenét, hogyan látják egymást, és hogyan vesznek levegôt a víz alatt? A vízálló rúzs, szemceruza, szemhéjfesték élettartamát púderrel lehet meghosszabbítani, a hullámcsatokkal rögzített kontyra legjobb a melegében felkent étkezési zselatin, a zenét pedig a víz alatti hangszórókból éppúgy halljuk, mint a közönség. Az edzéseken úszószemüvegben gyakoroljuk a számokat, a versenyeken meg hozzászoktunk, hogy ki tudjuk nyitni a szemünket a víz alatt. Mire volt még kíváncsi? A levegôvételre. Sokáig bírjuk egy levegôvel, és hogy akkor se menjen víz az orrunkba, amikor fejjel lefelé vagyunk, arra meg ott az orrcsipesz. Hogy még eláruljak egy titkot, több tartalékcsipeszt rejtünk a versenyen a dressz alá, arra az esetre, ha véletlenül leesne, vagy valaki leverné a másik orráról. Csillog a szeme, amikor a szinkronúszásról mesél. Miért hagyta abba? Tizennégy év versenyzés hosszú idô. Kézenfekvô volt a váltás, miután megszereztem a diplomát. Mibôl írta a szakdolgozatot? Az unió és Oroszország kapcsolatáról. A témával még az Általános Vállalkozási Fôiskolán kezdtem foglalkozni, az ottani szakdolgozatomat fejlesztettem tovább a Közgázon. Vlagyimir Putyin és az unió együttmûködését, tárgyalásait vizsgáltam. Nagy segítségemre volt, hogy nem felejtettem el az oroszt. Milyen titulust szerzett? A nemzetközi kapcsolatok szakértôje lettem hivatalosan. Ezzel a végzettséggel jelentkezhettem volna a Külügyminisztériumba, a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. De mindkettôt túlzottan átszövi a politika, amiért nem rajongok, hogy finom legyek. Aztán olvastam egy hirdetést az interneten. Az IBM ISSC Magyarországot képviselô HR-est keresett. Megtetszett. Ez kölcsönös volt. A négyfordulós felvételin ön lett a befutó. Mivel foglalkozik pontosan? Az IBM-es kollégák kereshetnek meg ügyes-bajos dolgaikkal. Szabadság, fizetés, juttatások, orvosi ellátás Eddig nagyon tetszik. Fiatal csapat, jó légkör. Amit még nagyon szeretek itt, hogy gyakran adódik lehetôség az angolom karbantartására, és néha az orosz területekért felelôs kollégámnak is besegítek. Egy életre szakított az uszodával? Dehogy! Heti kétszer lejárok edzeni és jövôre talán sikerül befejeznem a Testnevelési Egyetem edzôi szakát is. Az elsô év már megvan. És a szinkron? Alakul valami. A régi csapattársaimmal újra elkezdtünk együtt dolgozni, rendezvényeken vállalunk fellépéseket. Például a Gellértben. A végén még meglep minket, és jövôre ott lesz a pekingi olimpián. Nagy vágyam, hogy eljussak Kínába. De szigorúan csak turistaként. szinkronuszas.hu synchro2006.extra.hu

10 Kék Rózsa 2007/2 IBM-referencia Tiszai Vegyi Kombinát, ahol Lassan egy évtizede már annak, hogy egy olyan, kicsinek igazán nem mondható cégnél, mint amilyen a Tiszai Vegyi Kombinát, a vállalati ügyintézés egészét Lotus Notes alapokon végzik. A bevezetés, illetve a napi használat tapasztalatairól Papp Alberttel, a TVK informatikai vezetôjével, illetve Kolesár Andrással, a programot forgalmazó UniOffice Rendszerház cégtulajdonosával beszélgettünk. Papp Albert Nem megszokott ma még Magyarországon, hogy egy 1200 alkalmazottat foglalkoztató vállalat dolgozóinak mintegy kétharmada számítógéppel végezze az ügykezeléssel járó napi feladatokat. A TVK e cégek közé tartozik, ráadásul már akkor felfigyeltek a csoportmunkában végzendô dokumentumkezelés elônyeire, amikor ezt még alig ismerték nálunk. Az IBM Premier Business Partner címmel is büszkélkedô UniOffice Rendszerház pedig még náluk is régebbi játékos: már másfél évtizeddel ezelôtt kezdett érdeklôdni e téma iránt. 1992-ben alig hallott valaki Magyarországon elektronikus dokumentumkezelésrôl, a Lotus Notes pedig még Európában is újdonságnak számított kezdi a történetet Kolesár András. A sors és a szerencse úgy hozta, hogy cégünk igen korán megismerkedhetett ezzel a programmal, valósággal összenôtt vele, hiszen négy évig kizárólag mi foglalkoztunk vele Magyarországon, és ma is e termék bázisán fejlesztjük az alkalmazásainkat. Mikor kerültek kapcsolatba a UniOffice-szal, illetve a Notesszal? fordulok a TVK informatikai vezetôjéhez. 1996-ban olyan szoftvereszközt kerestünk, amelylyel nyomon követhetjük a mindennapok kommunikációját, kezelni tudjuk a bejövô és kimenô dokumentumokat, s megoldhatjuk a belsô ügyfelekkel való kapcsolattartást. Ekkor találtunk rá a UniOffice-ra és a Lotus Notesra, s talán nem meglepô, hogy elôször szûkebb körben, az informatika berkein belül próbálgattuk a programot. Néhány havi használat és tapasztalat után bemutattuk a felsô vezetésnek, s ôk igen pozitívan reagáltak rá. 1997. január 1-jével megtörtént a vállalati szintû bevezetés a legfelsô és az alatta lévô szinten, majd az azt követô két év alatt egyre lejjebb, egyre többen megismerkedhettek a Notes kínálta elônyökkel. Papp Albert nem gyôzi hangsúlyozni a vezetôi hozzáállás fontosságát a termék vállalati elterjedését és elfogadását illetôen, hiszen ha a használata elvárás a vezetôség részérôl, akkor a beosztottaknak is ezzel kell dolgozniuk. S hogy a vezetôség jó lóra tett, azt a most már közel egy évtizedes folyamatos használat, illetve a programmal nyert tapasztalatok igazolják. A TVK állítja az informatikai vezetô valóban sokat nyert a Notesszal. Szavait alátámasztandó, még egy példát is említ: integrált vállalatirányítási rendszerük nagyjából nyolcórányi meghibásodást visel el, viszont ha a Notes ügykövetés esik ki, akkor már tíz perc múlva csörög a telefon az informatikai osztályon, hogy baj van, csináljanak gyorsan valamit. Mára ugyanis annyira hozzászoktak a dolgozók a használatához, hogy gyakorlatilag nem is tudnak létezni nélküle. Az elmúlt tíz év alatt természetesen a Notes is sokat változott. A UniOffice nemcsak karbantartja, hanem folyamatosan fejleszti is a rendszert, s ennek során a felhasználók, így természetesen a TVK tapasztalatait is figyelembe veszik. A fejlesztés egy idô után kifejezetten strukturális kérdéseket is felvetett, ezért úgy döntöttünk,

Kék Rózsa 2007/2 11 IBM-referencia nélkülözhetetlen a Notes hogy mûszaki szempontból is megújítjuk a rendszert magyarázza Kolesár András. Ez pedig azt eredményezte, hogy ha ma kérnek tôlünk valamilyen változtatást, azt jóval gyorsabban meg tudjuk valósítani, mint a régi rendszerben. Gondolom, a felhasználók is pozitívnak tartják a változásokat Valóban, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy idônként egyfajta korlátozást is jelent a számukra. A fejlesztés során ugyanis igen komolyan és következetesen átalakítottuk a jogosultsági rendszert, s bizonyosan vannak olyan felhasználók, akik némi szabadságfok-csökkenést éreznek. Viszont hibát is nehezebb elkövetni, az egész rendszer korrektebbé vált. S hogyan látja ön mint felhasználó az új verziót? kérdezem Papp Alberttôl. Tény, hogy a munkafolyamatok, pontosabban az egyes lépések jobban nyomon követhetôk, mint régebben. Minthogy minden egyes jóváhagyás regisztrálva (logolva) van, egyértelmûen látható, ki a felelôs, ha valahol áll egy dokumentum, s bármikor utólag is megtekinthetô, hogy ki mikor mit csinált egy-egy anyaggal. A UniOffice vezetôje a helyettesítési funkciót is megemlíti, amelyet azért építettek a rendszerbe, hogy ne legyen fennakadás, ha egy vezetô szabadságon van. A program ismeri a szervezeti struktúrát, s ha szükséges, a jogosultságokat a kellô idôben átadja az egy szinttel lejjebb lévô, azaz a helyettesítést végzô személynek. Így aztán nem fordulhat elô, hogy hetekig nem történik semmi egy-egy ügyirattal. Ugyancsak fontosnak érezzük még, hogy minden egyszerûen kikereshetô veszi át a szót Papp Albert. A Notes ügykövetésben ugyanis elektronikusan tároltak a dokumentumok, és egyértelmûen azonosítható bármelyikük. Mondok egy sarkított példát: nálunk, az informatikán még akkor is megtalálunk egy óra alatt egy régebbi dokumentumot, ha valaki csupán az évszámra és arra emlékszik, hogy nagyjából mivel volt kapcsolatos a szóban forgó irat. Képzelje el, meddig tartana a keresés a hagyományos, papír alapú rendszerben! A TVK-nak egyébként nemcsak a forgalmazó UniOffice-szal, hanem az IBM-mel is nagyon jó a kapcsolata. E témát érintve, kicsit a múltba is visszatekint az informatikai vezetô. Emlékeim szerint volt egy igazán pozitív periódus, amikor a Lotus Notes kiemelt szerepet játszott az IBM termék-portfóliójában. Azután viszont következett egy viszonylag rövid, egy-másfél éves, ám számunkra annál aggasztóbb idôszak, amikor nem lehetett pontosan tudni, hogy mi lesz a szoftvertermék sorsa. S ez nemcsak az ügykövetés miatt izgatott bennünket, hanem azért is, mivel jó néhány alkalmazás mûködik még nálunk Notes-bázison. Szerencsére mára az IBM egyértelmûvé tette, hogy kiáll a Notes mellett, és stratégiai termékének tekinti. Azt hiszem, ez nemcsak minket nyugtatott meg, hanem a termék további, legalább 120 millió felhasználóját a világon. www.tvk.hu Kolesár András

12 Kék Rózsa 2007/2 IBM-ajánlat System i Club: Új Express modellek Igazi nagyágyúk, komoly teljesítménynövekedéssel Lassan hagyománnyá válik, hogy az IBM szakemberei klubrendezvény keretében ismertetik a Kék Óriás bejelentéseit, technikai-technológiai áttekintést adnak ügyfeleik számára. Az IBM már hosszú ideje feladatának érzi, hogy az integráltságból fakadó elônyöket eljuttassa felhasználóinak, hogy azok tevékenységének lényege ne az IT-üzemeltetés, hanem az üzleti szemlélet kialakítása lehessen. Ezt támasztják alá a legújabb bejelentések is, amelyek középpontjában, az új szemléletben kialakított Express modellek állnak. Az új konfigurációk jellemzôit a május 2-ai System i Club összejövetel keretében ismerhették meg az IBM hazai ügyfelei. Kis- és közepes vállalatoknak ajánlják a 9407 típusszámú, 515 modellszámú Express gépet. Az 5 40 felhasználó között skálázható komputert a 64 bites processzortechnológia tizedik generációja, az 1,9 GHz-es, L3 cache-sel kiegészített Power5+ processzor mûködteti. A System i 515 Express egy-, illetve kétprocesszoros változatban kapható. Legfeljebb nyolc lemezig bôvíthetô, 70 GB-os lemezekkel. Maximum 16 GB-os memóriája lehet. Az 515 Express nem támogatja a HSL (High Speed Link) és a fibre channel csatlakozást. Legalább V5R4 operációs rendszer szükséges hozzá, és a P05 szoftvercsoportba tartozik. A virtualizációs szolgáltatások opcióként jelennek meg. A modellhez 90 napos szoftverkarbantartást kínál a gyártó. A System i 525 Express a 9406 típusszámot kapta. Alapkiépítésben legalább 30 felhasználót kezelhet, s korlátlan felhasználói számú változatban is megrendelhetô (ld. még késôbb). Processzortechnológiája megegyezik a kisebbik modellével (1, 9 GHz-es, L3 cache-sel kiegészített Power5+ processzor), s minthogy 1/2 processzor van beépítve, a konfiguráció igény szerint bôvíthetô. Teljes lemezkapacitása 39 TB, és 32 GB a maximális memóriamérete. Támogatja az I/O bôvítést, a HSL és a fibre channel csatlakozást. P10- es a szoftvercsoportja, s a virtualizációs szolgáltatások megszokott köre, így többek között a dinamikus logikai particionálás és a mikroparticionálás eleve beépítettek. Az 525 Express modellhez egyéves szoftverkarbantartás is jár. A klubtalálkozó következô részében az IBM új licencelési politikáját elemezte az elôadó. Ennek értelmében a számítógép operációs rendszere figyeli, hogy hány i5/os-felhasználóra vették meg a hozzáférést. Felhasználónak az minôsül, aki valamilyen hitelesítési információt cserél az operációs rendszerrel, illetve valamelyik azon futó alkalmazással. Mindez azt is jelenti, hogy vállalati környezetben, tehát egy adott cégen belül, minden felhasználónak kell hogy legyen felhasználói jogosultsága (licence). Az üzleti életben persze rengeteg olyan hozzáférési kezdeményezés is elképzelhetô, amikor a vállalaton kívülrôl partnerek, végfelhasználók vagy egyszerûen csak név nélküli látogatók szeretnének hozzáférni olyan adatokhoz, amelyeket az i5/os-en futó alkalmazások használnak. E felhasználói szám nem tervezhetô elôre, ezért is hozta létre az IBM a külsô hozzáférés kategóriát, amelyet természetesen nem egyedi felhasználókra kell megvásárolni.

Kék Rózsa 2007/2 13 IBM-ajánlat Ami a konkrét licenceket illeti: az 515 Express öt alapfelhasználói licenctôl indul, és ötös csomagokban lehet további licenceket vásárolni. Ennél a modellnél nincsen lehetôség korlátlan hozzáférés megvásárlására. Az 525-ös modell 30 felhasználótól indul, s korlátlan felhasználói lehetôség vételére is van mód. Új modellek piacra kerülésekor óhatatlanul elôtérbe kerül az upgrade-elési lehetôség kérdése is. Az 515 Express igazi dobozos entry modell: sem róla, sem rá nem lehet upgrade-elni. Továbblépési lehetôség azért van: a már említett kétprocesszoros konfigurációra. Az 525-ös modell bôven kínál upgrade-elési lehetôséget, nem árt azonban figyelni arra, hogy például a 810-es modellrôl az IBM csak december 1-jéig biztosít ilyen lehetôséget. Feltehetôen szívesen veszik az ügyfelek a bejelentést, miszerint a bemutatott modellekhez két-, illetve hatlemezes csomagok is kaphatók, amelyek ára jóval kedvezôbb, mintha egyenként vásárolnák meg a lemezeket. A számok nyelvére lefordítva: akár 35-40 százalékos megtakarítás is elérhetô. Hasonlóan jó hír, hogy az áprilisi bejelentéseket követôen lemezárakat is csökkentett a Kék Óriás. a 70 GB-osak árát 50 százalékkal, a 141 GB-osakét 40 százalékkal. A 35 GB-os lemezek forgalmazása megszûnik, viszont addigi áráért (sôt, egy kicsit még olcsóbban is) 70 GBos lemezt lehet majd vásárolni. A következô bejelentést a nem annyira sokkoló jelzôvel illette az elôadó: megérkezett a 2,3 GHz-es Power5+ processzor az 595-ös modellekbe. Ez igazi nagyágyú, amelynél komoly teljesítménynövekedés könyvelhetô el. Az új modellnél is az 1,9 GHz-es változatnál megszokott DDR1 és DDR2 memóriát lehet használni, ami viszont lényeges különbség: az új processzor kizárólag a V5R4 (vagy magasabb) operációs rendszerrel hajlandó kommunikálni. Sokakat érdeklô témaként került szóba az i5/os integráltsága, ami természetesen igen kedvezô, ám nem mindenkinek van szüksége ilyen összetettségre. Számukra kínálja az IBM az i5/os Application Server lehetôséget: bizonyos partíciókra csökkentett operációs rendszer licencet is lehet vásárolni, természetesen jóval olcsóbban, mint amennyibe a teljes áru licenc kerül. Az elôadás végén még szóba kerültek a bejelentett visszahívások is. Az V5R2 operációs rendszer supportja április 30-án megszûnt, az V5R3 marketing életciklusának vége: 2008. január 4. Az 5xx-es gépcsalád az utolsó, amely támogatja az 5074/5079 I/O bôvítôket, illetve az optikai HS-t. A klubrendezvény résztvevôi azt is megtudhatták, hogy megújul a Query, az XML Toolkit, s hogy az IPtelefónia és a csoportmunka-megoldások integrációját is elkészítette már az IBM. További információk a System i gépcsaládról: ibm.com/system/i/hardware/

14 Kék Rózsa 2007/2 IBM-aktuális A villanyórával harcol az IBM A világ számítógépei tekintélyes mennyiségû áramot fogyasztanak, és most, hogy a globális felmelegedés egyre jobban érezteti hatását, a gyártók számára is fontossá vált a takarékosság. Az IBM bécsi központjában tett látogatásunk során arra kerestük a választ, hogy a Kék Óriásnak is becézett cég hogyan valósítja meg a nagy zöld" célkitûzést. A projekt ugyanis igen tekintélyes: az IBM évi egymilliárd dollárt áldoz arra, hogy saját adatközpontjait környezetbaráttá varázsolja. Rejtôzködô energiazabálók Az adatközpont az a hely, ahol a szerverek laknak, és ha manapság valaki azt mondja, IBM, akkor már csak ilyen nagygépes rendszerekre gondolhatunk. A cég ugyanis két évvel ezelôtt megszabadult a személyi számítógépes üzletágától, és azóta csak nagy teljesítményû gépekkel foglalkozik olyanokkal, amelyek létezésérôl az átlagos internetezô vagy nem is tud, vagy ha tud, akkor is szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyja. Pedig a szerverek ott vannak, csendesen zümmögve távoli géptermeikben, és teszik a dolgukat: például továbbítják az elektronikus leveleinket, feldolgozzák a banki tranzakcióinkat, vagy elküldik a PC-nkre az éppen megnyitott weboldalt, hogy azt meg tudjuk nézni a böngészôben. És mindeközben áramot fogyasztanak, nem is keveset. Egy idei, amerikai energetikai felmérés szerint az Egyesült Államokban lévô adatközpontok összesített fogyasztása öt darab, egyenként 1000 megawattos erômû áramtermelô kapacitását kötné le. Ez azt jelenti, hogy csak az USA szervereinek üzemeltetése két és fél paksi atomerômûnyi kapacitást igényel, és a villanyszámla sem csekély: évi 2,7 milliárd dollár. Világviszonylatban ez a szám 14 ezer megawatt, vagyis hét Paks, és 7,2 milliárd dollár csak a nagyszámítógépek áramfogyasztására. Ebbôl a fogyasztásból az IBM saját gépei is kiveszik a részüket rendesen: a cég ugyanis amellett, hogy feltalálta az adatközpontot, mint olyat, mindeddig közel négymillió négyzetméternyi számítógéptermet tervezett és épített ügyfeleinek. Krízis a villanyóra miatt Az informatikai ipar pedig jelenleg krízisben van emiatt dramatizálta a helyzetet Steven Sams, a cég adatközpontokkal foglalkozó üzletágának vezetôje. Egyre több számítógépre van ugyanis szükség: 2000-tôl 2010-ig meghatszorozódik a szerverek száma, az összesített tárolókapacitás pedig 69-szeresére nô, miközben nem csak az áramfogyasztás, de az energiaárak is növekednek. Az pedig csak tetézi a bajt, hogy a jelenleg üzemelô adatközpontok legnagyobb része elavult: 86 százalékuk ugyanis még 2001 elôtt létesült, a korszerûtlen rendszerek és a magas villanyszámla pedig gátolja a szükséges fejlesztéseket és kapacitásbôvítést. Az üzemeltetôknek pedig már az is elég nagy tragédia, hogy a kiadások nagyobb része nem informatikai eszközökre, hanem a villanyszámlára megy el. Mit lehet hát tenni, hogy a szervertermek kevesebb áramot zabáljanak? Legnagyobb meglepetésünkre a fogyasztás legnagyobb részéért nem is a számítógépek a felelôsek: annak harmadát ugyanis a légkondicionálás költségei teszik ki tudtuk meg a szakember elôadásából. Mare Nostrum, Európa legerôsebb szupergépe Bercelonában A jégkocka újrafeltalálása Hamarosan az is kiderül, hogy a hatékonyabb léghûtés érdekében az IBM újra feltalálta a jégkockát. Persze nem szó szerint, de az általuk kifejlesztett új megoldás ugyanolyan elven mûködik, mint a jégkocka: tárolja a hideget, vagyis egyfajta hômérséklet-akkumulátor. A cég újítása lehetôvé teszi, hogy a szervertermek légkondicionálása gazdaságosabban mûködjön: a hûtôventillátorok ugyanis a szupertitkos összetételû hôtároló anyagnak adják át elôször a hideget, és a szerverterem onnan veszi át. A hideget

Kék Rózsa 2007/2 15 IBM-aktuális tároló rendszer ráadásul igen tartós: csupán tizenöt évente egyszer kell benne kicserélni a szupertitkos matériát. A gépeknek persze áram is kell, az áram pedig kábeleken jön, amelyeket rendszerint a terem padlója alá rejtenek. Itt egy nagyon vicces kép került fel a vetítôre, amelyen leginkább egy tál spagettire emlékeztetô, majd félméteres vastagságban elterülô kábelköteget láthattunk egy szerverteremben. Sams szerint viszont az sem mindegy, hogyan vezetik el a drótokat, mivel a rossz helyre bezsúfolt kábelköteg elállja a hûtô légáramlatok útját. Amikor az IBM szakemberei átrendezték a gigantikus spagettit, a hûtés 80 százalékkal lett hatékonyabb. Vízhûtéssel kevésbé izzik a szekrény Buborékok és vízhûtés Az igazán lenyûgözô technológiai újítások viszont már a számítógépen belül rejtôznek. A Kék Óriás a héten mutatta be új processzortípusát a Power6-ot, amelynek teljesítményét, elôdjéhez képest úgy duplázták meg, és tették ezzel a lapkát a világ legerôsebbjévé, hogy az áramfogyasztása nem változott. A cég szilíciumot kotyvasztó boszorkánykonyháiban egész sor trükköt dolgoztak ki a fogyasztás csökkentésére: például apró légbuborékokat alakítanak ki a tranzisztorokat befogadó anyagban, amelyek segítik a hûtést, vagy közvetlen szoftveres vezérléshez kötik a chipek áramellátását. A legnagyobb dobás azonban nem ez, hanem a léghûtés és a virtualizáció bevezetése tudtuk meg Mike Desenstôl, a cég rendszertervezéssel foglalkozó szakemberétôl. A vízhûtés lényege, hogy a gépek ventillátorait vízzel feltöltött hûtôbordákkal egészítik ki, amelyek a szerverszekrény elejétôl a hátulja felé áramoltatott hôt vezetik el. Így a gép nem a környezetét fûti, vagyis a légkondicionálást terheli a feladattal, hanem a meleg javát közvetlenül adja le a saját hûtôrendszerének. Emellett a cég kísérletezik olyan megoldással is, amely nem levegô áramoltatásával, hanem közvetlenül a chipek közé beágyazott hûtôberendezéssel oldaná meg a dolgot. Ez szép lenne, de a valóságban egészen más van a padló alatt Valódi szerver helyett virtuálist A virtualizáció pedig egész egyszerûen azt jelenti, hogy több, kisebb kihasználtsággal mûködô gép helyett kevesebb, de jobban kihasznált gép mûködik a teremben amelyek virtuális gépeket futtatnak. A felhasználó ebbôl nem érzékel semmi változást, a virtuális számítógép viszont, értelemszerûen, hôt sem termel, hiszen az csak egy szoftver és ezzel radikálisan csökkenthetô az igénybe vett szerverek száma. A fentebb már említett amerikai energiaszolgáltató adatközpontjában például 300 gép helyett jelenleg már csak hat darab dolgozik. A legkorszerûbb adatközpontokban pedig már a villanyóra sem a régi: a legújabbak ugyanis nem egyszerûen csak egy folyamatosan pörgô mechanikus számlálót tartalmaznak, hanem negyedóránként jelentik az aktuális áramfogyasztást, amirôl részletes naplót lehet vezetni a számítógépen. Ezt a technológiát pedig nem csak nagyvállalatok használhatják ki a fogyasztás optimalizálására, amelyek az energiatôzsdén veszik maguknak az áramot, hanem akár az otthoni fogyasztók is, mivel egy ilyen eszköz segítségével könnyebben ki lehet szúrni a pazarló háztartási eszközöket. «Vámosi Gergô Forrás: origo.hu Az [origo] engedélyével

16 Kék Rózsa 2007/2 IBM-aktuális Szaktudás az IBM-partnereknek megtérülő befektetés Ha valakivel együtt elindulnak egy úton, akkor nem hagyják megállni Az IBM igen tudatosan nem kevés erôforrást fordít partnerei szaktudásának növelésére. S hogy ezt milyen helyesen teszi, azt egyértelmûen jelzi az eredmény: növekedô bevételek, elégedett partnerek. 2003-ban, amikor a kelet-közép-európai régió által produkált gazdasági növekedés érezhetôen magasabb volt, mint más országokban, az IBM úgy döntött, megéri az extra befektetés ebbe a térségbe. A befektetés egy része hazánkat, ezen belül is elsôsorban az IBM partnerhálózatát érintette. E döntés persze érthetô, hiszen hazánkban az informatikai értékesí- tés tradicionálisan viszonteladói hálózaton keresztül zajlik. Az IBM például a hardver- és szoftverforgalmának 90%-át partnerein keresztül realizálja, s a többi informatikai céghez hasonlóan, mind operatív, mind stratégiai szinten szoros az együttmûködés közte és partnerei között. Ami a partnerek összetételét illeti: az IBM-nek is megvoltak, illetve megvannak a kizárólagos partnerei, akik csak a Kék Óriás termékeit értékesítik, ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyfajta szélességi bôvítésre is szükség van, azaz olyan cégeket is be kell vonni a partneri körbe, akik nem, illetve nem csak az IBM felé elkötelezettek.

Kék Rózsa 2007/2 17 IBM-aktuális Az IBM négy pillérre építette partnerhálózatát, s azt is nyilvánvalóvá tette, kit miben kell segíteni. Az elsô pillért a klasszikus hardver-viszonteladói partnerek jelentik számukra a hardver infrastrukturális elemekben a rendszerkialakítás, a meglévô rendszerek bôvítése, integrációja az elsôdleges tevékenységi kör. A szoftvereket forgalmazó partnereknek (ez a második pillér) nem kell feltétlenül hardveroldali tudással rendelkezniük, viszont tisztában kell lenniük azzal, hogyan lehet az IBM szoftvereit felhasználni a programfejlesztéseknél, illetve hogyan lehet csatolni az IBM megoldásait a már meglévô szoftverekhez. Legalább ennyire fontosnak tartja az IBM a harmadik pillért: a klasszikus rendszerintegrációt végezô, nagy multibrand jellegû lokális cégek együttmûködését. Végül a negyedik pillért a kis- és középvállalkozói vonalon mûködô viszonteladói hálózat jelenti: a volume resellerek, akiknek az elsô fénykora akkor volt, amikor még létezett az IBM PC-divíziója. Amikor egyértelmûen kialakult a négy pillér, mindinkább elôtérbe került a fejlesztés szükségessége, annak tudatában, hogy míg a partnerhálózat kezelése operatív, addig a fejlesztése üzleti stratégiai kérdés. Ehhez legelôször azt vizsgálták, hogy milyen indokok alapján dönti el valaki, hogy kinek legyen a partnere. A bevétel és a haszon mellett sokat nyom a latba, hogy milyenek a fejlôdési lehetôségek, illetve az, hogy menynyit segít az anyacég abban, hogy a partner versenyképes legyen. Amikor világosan megfogalmazták ezeket, egyértelmûen látszott, hogy azt nem lehet garantálni, hogy mindig, mindenki, minden üzletben az IBM termékeivel keresi a legtöbbet. Van viszont valami, amiben valóban egyedülállót kínál a Kék Óriás: ez a szaktudás átadása, azé a szaktudásé, amellyel a partner tényleg unikum lehet a vevôi körében. Ez így viszonylag egyszerûen hangzik, de a partnerkapcsolatokért felelôs osztálynak jó másfél évébe került, amíg kidolgoztak egy nagyon komoly üzleti tervet az említettekkel kapcsolatban. Ennek alapján a partnereknek átadni kívánt termékszaktudást két részre kell bontani. Az egyik az a tudás, amely a hivatalos IBM-kapcsolatrendszerhez kell. Vannak ugyanis olyan termékcsoportok, amelyek forgalmazásához hivatalos IBM-bizonyítványra van szükség. Az ehhez kapcsolódó oktatási program ingyenes, ami már csak azért is figyelemreméltó, mert egy hasonló célú, ötnapos nemzetközi tanfolyam egy ember számára átlagosan 5000 dollár lenne (utazás, szállás, étkezés nélkül). Az IBM Magyarországnál viszont úgy vélték, vannak annyira fontosak a partnerek, hogy itt helyben, térítésmentesen megtartják számukra ezeket a továbbképzéseket, az esetek nagy részében külföldi elôadókkal. Ami a továbbképzések helyszínét illeti: az IBM székházában található az a, hazai viszonylatban is egyedülálló, oktatási, teszt-, demóközpont (az Innovation Center for Business Partners), ahová az IBM a létezô legfrissebb technológiát telepítette, nagyjából 4 millió dollár értékben. A felszerelést nem belsô felhasználásra szánták, hanem kifejezetten a partnereiknek, akik ezeken mutathatják be ügyfeleiknek az IBM-eszközök kínálta elônyöket. Még ennél is nagyobb értéknek tartják viszont a bemutatóteremben dolgozó öt kolléga szaktudását, akik különbözô területek nagyon komoly szakértôi, és ha a partner bejön valamilyen problémával, biztos, hogy megfelelô útmutatást, segítséget kaphat. A kifejezett szakmai oktatáson kívül kereskedelmi jellegû tanfolyamokat és szemináriumokat is szerveznek az IBM-nél. Ezeken nem konkrétan a termékekrôl van szó, hanem azok használhatóságáról, kompatibilitásáról, illetve arról, hogy mely területeken érdemes kereskedni velük. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelmûen mutatják, hogy helyesen döntött az IBM partnerhálózata képzésével kapcsolatban. S ezúttal nemcsak az emelkedô bevételekben megtestesülô eredményekrôl van szó, hanem arról is, hogy a partnerek körében is egyre népszerûbbek ezek a tanfolyamok. S ebben feltehetôen az is szerepet játszik, hogy a Kék Óriás nem öncélúan szervezi ezeket a továbbképzéseket, hanem tudatosan támogatja a partnereket azok növekedési, fejlôdési célkitûzéseiben. Azaz, ha valakivel együtt elindulnak egy úton, akkor nem hagyják megállni, megpróbálnak mindenkit megfelelôen kalauzolni, segíteni a tevékenységi körének megfelelôen. ibm.com/partnerworld

18 Kék Rózsa 2007/2 IBM-partnerek HAISystems Kft. magas technológiai színvonalon Rendszerintegráció, kiemelkedô technológiai színvonalat képviselô megoldásszállítás, hardver- és szoftvereszközök széles platformján nyújtott mûszaki mérnöki szolgáltatások így összegezhetô az IBM Advanced Business Partner fokozatú HAISystems Kft. tevékenysége. A HAISystems Kft.-t (amely 2004 elejéig Haitec Magyarország Kft. néven tevékenykedett) három IBM Business partner alapította 1998-ban: az IBM egyik legnagyobb németországi partnere, a Haitec AG Németország, a Fabicad Kft. (ma Varinex), valamint az Opsys Kft. A kezdetek azonban még ennél is régebbre nyúlnak vissza, hiszen tudom meg Csurgai Gábor ügyvezetô igazgatótól az Opsys Kft. már 1994 óta jelen van a rendszerintegráció területén: kezdetben kereskedelmi Unix-rendszerekkel foglalkozott, s a Data General magyarországi partnere volt. Mikor kerültek szorosabb kapcsolatba az IBM-mel? 1995-96 körül kerültünk közelebb az IBM-hez, természetesen az Unix rendszer kapcsán, de azért némi személyes szál is belejátszott a választásba. Egy 1996-ban kötött megállapodás alapján az RS 6000-s (jelenlegi nevén System p) vonalat is felvettük tevékenységi körünkbe, bár már akkor is inkább technológiai, semmint kereskedô-cégként dolgoztunk: elôször egyfajta supporterként, illetve az RS/6000-s szerviz külsôs elemeként próbáltunk mûködni, s ez a tevékenység egészült ki némi kereskedelemmel. Az 1998-as év vége felé számos új technológia jelent meg az IBM-nél is, így az akkor már létezô Haitec Kft. teljes egészében az IBM-termékekre kezdett koncentrálni, míg az egyéb rendszerintegrációs területek az Opsysnél maradtak. Önöket ma már HAISystems Kft.-nek hívják. Mi áll a névváltás hátterében? Sajnos 1999-ben egy szerencsétlen baleset történt a németországi Haitec vezetôségében, s a két, magyar területért felelôs kulcsember kiesett az üzleti életbôl. Ezzel párhuzamosan a német prioritások, illetve a mi kapcsolatunk is sok tekintetben megváltozott, s lényegében magunkra maradtunk. Ez persze nem jelentette azt, hogy leálltunk volna a munkával: cégünk fokozatosan fejlôdött, s beszálltunk komolyabb integrációs feladatokba is. Jó néhány olyan lábunk kialakult, amelyet megpróbáltunk továbbfejleszteni, s így van ez egészen a mai napig. Lényeges váltás volt a cég életében, amikor a német tulajdonos végleg kiszállt, s az Opsys elôbb többségi, majd 100%-os tulajdonossá vált. Úgy tudom, hogy jelenlegi forgalmuk, illetve tevékenységük 70-80 %-a IBM-technológiához kötôdik. Egyáltalán, mekkora ez a forgalom, és milyen területeken jelennek meg?

Kék Rózsa 2007/2 19 IBM-partnerek Minthogy mi voltunk az egyik legkésôbb belépô technológiai partner, nekünk csupán szûkebb terület jutott. Persze nem akarok panaszkodni, hiszen vannak igazán jó IBM-s közbeszerzési projektjeink; 2000-tôl szinte minden évben közbeszerzési partnerek vagyunk. Ami pedig a számokat illeti, a két cég (tehát az Opsys és HAISystems) 2,5 milliárd forintos forgalmat könyvelhetett el tavaly. Az igazgató ezután arról beszél, hogy az elmúlt években nekik is váltaniuk kellett: a nagy rendszerekrôl a közepes rendszerekre nyergeltek át. Azok a technológiák ugyanis, amelyeket korábban kizárólag RISC-es nagy rendszereknél használtak, már a közepes rendszereken is elérhetôk, s nagyon komoly erôforrást és technológiai megoldásokat képviselnek, akár Windows- akár Unix-alapon. A HAISystemsnél egyébként már nagyon korán elkezdtek blade technológiákkal is foglalkozni, nem véletlen tehát, hogy az IBM blade-ek területén is, legyen szó hardverrôl vagy a kapcsolódó megoldásokról, igen figyelemre méltó projektjeik vannak. Erôfeszítéseiket amúgy az IBM is elismeri: amellett, hogy Advanced RS 6000-, Lotusés CATIA-partnerek, 2001-ben megkapták az IBM Advanced Business Partner elismerést, valamint a Kiváló MKGI Partner oklevelet is. A 37 fôs cég tudom meg ezután továbbra is inkább technológiai orientációjú, s az üzletek jelentôs részében integrációs szolgáltatást kínálnak, s ehhez adják az infrastruktúrát. Sok ügyfelük van? Nincsenek túl sokan, viszont akik vannak, azokkal valóban hosszú távú kapcsolatban vagyunk. Magyarországon a mi lehetôségeinkkel sajnos nem jön össze, hogy folyamatosan nagy projektekben vegyünk részt, állandóan high-end infrastruktúrákkal dolgozzunk, hiszen egy-egy nagyobb projekt elôkészítési ciklusa néha 1 1,5 évet is igénybe vehet. Az ilyen nagy projektek mind munka, mind pénzügyi szempontból is egy-egy csúcsot jelentenek, de ezek nem töltik ki folyamatosan az életünket, közöttük egyéb tevékenységekkel is foglalkozunk. Például mikkel? Megpróbáljuk teljesen lefedni ügyfeleink informatikai igényeit, s hála a komoly beszállítói hálózatunknak akár még a printertonert is beszerezzük. Úgy gondoljuk, hogy az átlagot meghaladó szaktudásunk és tapasztalatunk van az eltérô szállítóktól származó infrastruktúrák integrációs feladatainak az ellátásában, így nem jövünk zavarba, ha mondjuk egy SUN-szervert és egy IBM-tárolóegységet kell összehozni. Mit tart a közeljövô slágertermékeinek? Igen fontosnak érzem a szerver- és tároló-konszolidációkat, ezen belül is kiemelten a szervervirtualizációt, amely most kezd felfutni. Az elônyök már pár évvel ezelôtt is világosan látszottak, de a kapcsolódó technológia és szaktudás még nem volt elég kiforrott. Egy másik ilyen terület az informatikai rendszermenedzsment, ahol a Tivoli termékben érzünk ígéretes lehetôségeket. Hogyan foglalná össze a terveiket? Bár cégünk életében a legfontosabb technológiákban erôs az IBM-dominancia, azért meg szeretnénk ôrizni a több branddel való kapcsolatot, illetve az említett integrációs megoldásokkal szeretnénk továbbra is foglalkozni, ezeket kívánjuk erôsíteni. www.haisystems.hu