Orvostechnikai implantátumok alapanyagaként alkalmazott acélok lézersugaras megmunkálása



Hasonló dokumentumok
tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK

Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban

Orvostechnikai alapok Pammer Dávid

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Korszerű duplex acélok hegesztéstechnológiája és alkalmazási lehetőségei; a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék legújabb kutatási eredményei

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Orvostechnikai anyagok II.

Anyagtudomány Orvostechnikai anyagok. Tudományterület. Orvostechnikai anyagok (BMEGEMTMK02) Interdiszciplináris terület 20/2 20/3

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

Orvosi implantátumok anyagai

LÉZERES HEGESZTÉS AZ IPARBAN

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek

Polimer nanokompozit blendek mechanikai és termikus tulajdonságai

Anyagtudomány 2018/19. Bevezetés. Dr. Szabó Péter János

XXI. Nemzetközi Gépészeti Találkozó - OGÉT 2013

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája

A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika

Acélok és öntöttvasak definíciója

ANYAGISMERET I. ACÉLOK

Alumínium ötvözetek nagyteljesítményű speciális TIG hegesztése

Nagynyomású csavarással tömörített réz - szén nanocső kompozit mikroszerkezete és termikus stabilitása

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük

Hőkezelő technológia tervezése

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata

Lézersugaras technológiák fóruma

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály

Kardiovaszkuláris intervenciók, intervenciós eszközök

!MICHAEL KFT Csavar és kötőelem szaküzlet '1103 Budapest Gyömrői út 150 Telfon:0611/ Fax:06/1/

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6.

ACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE

2. Tantermi Gyakorlat A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Nyomóvizsgálat, hajlítóvizsgálat, keménységmérés

Anyagszerkezet és vizsgálat

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2007/08. Károsodás. Témakörök

Anyagválasztás Dr. Tábi Tamás

1. Szerszámjavítás lézerhegesztéssel 2. Műanyagok lézeres feliratozása

Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése

Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások.

Felületmódosító eljárások

Anyagismeret a gyakorlatban Implantátumok: az ötlettől a termékig

Polimer-fém hibrid kötés kialakítása lézersugárral

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév


1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai

Kis hőbevitelű robotosított hegesztés alkalmazása bevonatos lemezeken

Bevontelektródás ívhegesztés

Réz - szén nanocső kompozit mikroszerkezete és mechanikai viselkedése

Anyagismeret a gyakorlatban (BMEGEPTAGA0) Implantátum alapanyagaként alkalmazott fémek keménységmérése

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ

Duplex acélok hegesztett kötéseinek szövetszerkezeti vizsgálata

Példatár Anyagtechnológia Elemi példa 3. Ausztenites és duplex acélok volfrámelektródás hegesztése

DIPLOMAMUNKA TÉMÁK AZ MSC HALLGATÓK RÉSZÉRE A SZILÁRDTEST FIZIKAI TANSZÉKEN 2018/19.II.félévre

Baris A. - Varga G. - Ratter K. - Radi Zs. K.

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata

Atomi er mikroszkópia jegyz könyv

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok

Műszaki klub Előadó: Raffai Lajos

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Kecskeméti Főiskola GAMF Kar. Poliolefinek öregítő vizsgálata Szűcs András. Budapest, X. 18

Lézeres mikromegmunkálás szállézerrel

Hőkezelő- és mechanikai anyagvizsgáló laboratórium (M39)

5.) Ismertesse az AWI hegesztő áramforrások felépítését, működését és jellemzőit, különös tekintettel az inverteres ívhegesztő egyenirányítókra!

ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK

Felületmódosító technológiák

Anyagismeret tételek

MAGAS ÉLETTARTAM, NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG: LUTZ SZÕNYEG- ÉS TEXTILIPARI PENGÉK

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei

Anyagismeret. 3. A vas- karbon ötvözet

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások

Elméleti-, technikai háttér

Dankházi Z., Kalácska Sz., Baris A., Varga G., Ratter K., Radi Zs.*, Havancsák K.

Messer Szakmai Nap. Messer Szakmai nap

Fogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek, kerámiák.

WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. Qualco MAE jártassági vizsgálatok

Aktuátorok korszerű anyagai. Készítette: Tomozi György

Duplex felületkezelések

10. Lézer Alkalmazási Fórum Bréma Újdonságok a Lézersugaras technológiák területén első rész

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

Textíliák felületmódosítása és funkcionalizálása nem-egyensúlyi plazmákkal

Mágneses szuszceptibilitás mérése

10. Különleges megmunkálások. 11. Elektroeróziós megmunkálások. Elektroeróziós megmunkálások. Különleges megmunkálások csoportosítása

Korszerű duplex korrózióálló acélok hegeszthetőségi kérdései

Lézeráteresztő fém-polimer kötés kialakításának vizsgálata

Hosszú szénszállal ersített manyagkompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a lézersugaras hegesztés csoportosítási megoldásait, jelöléseit!

A nikkel tartalom változásának hatása ólommentes forraszötvözetben képződő intermetallikus vegyületfázisokra

Az alacsony rétegződési hibaenergia hatása az ultrafinom szemcseszerkezet kialakulására és stabilitására

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei

Fém, kerámia és biokompozit bioanyagok lézersugaras felületmódosítása

HULLÁMPAPÍRLEMEZHEZ HASZNÁLT ALAPPAPÍROK TÍPUSÁNAK AZONOSÍTÁSA KÉMIAI ANALITIKAI MÓDSZERREL. Előadó: Tóth Barnabás és Kalász Ádám

KORRÓZIÓÁLLÓ ACÉLOK HEGESZTÉSE

Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata

Hidegsajtoló hegesztés

SZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE

Átírás:

Orvostechnikai implantátumok alapanyagaként alkalmazott acélok lézersugaras megmunkálása Készítette: Balogh Lajos MSc gépészmérnök hallgató Konzulens: Dr. Bitay Enikő Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nagy Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Anyagtudomány és Technológia Tanszék 25/1

Az előadás felépítése Az implantátum alapanyagokkal szemben támasztott követelmények Az orvostechnikában alkalmazott implantátum alapanyagok Implantátum markerek az orvostechnikában Implantátum markerek elhelyezése az implantátumon lézersugaras felületötvözéssel A kutatás célkitűzése Vizsgálatok és eredmények ismertetése: Vizuális Röntgenmikroszkópos Mágneses Metallográfiai Keménységmérés EDS vonal menti analízis Az eredmények összefoglalása Az eredmények hasznosítási lehetőségei és további kutatási lehetőségek 25/2

Az implantátum alapanyagokkal szemben támasztott követelmények I. Az implantátumok termikus igénybevétele az emberi szervezetben kismértékű, azonban a kémiai, fiziológiai környezet (erősen korrozív testnedvek) és a biomechanikai környezet (ismétlődő igénybevételek) az alkalmazott alapanyag számára kritikus lehet Az implantátumoknak elsősorban biokompatibilisnek kell lenniük Az implantátum alapanyag a szervezettből nagymértékű idegentest reakciót (kilökődés) ne váltson ki Az alkalmazott implantátum alapanyagnak megfelelő fizikai és mechanikai tulajdonságokkal is rendelkezniük kell Fontos, hogy statikus és dinamikus igénybevételeknek is jól ellenálljanak Megfelelő húzó-, nyomó- és szakítószilárdsággal, folyáshatárral, rugalmassági modulusszal és kifáradási határral A rugalmassági modulusz fontos követelmény ortopédiás alkalmazásoknál (csontállomány leépülése, egyenlőtlen terheléseloszlás) Fémeknél a legkisebb rugalmassági modulusszal a Ti ötvözetek (105-125 GPa) rendelkeznek. A korrózióálló acélok rugalmassági modulusza körülbelül 205 GPa 25/3

Az implantátum alapanyagokkal szemben támasztott követelmények II. Megfelelő kopásállóság Fémes implantátum alapanyagok számára a szervezet erősen korrozív közeg Ilyen körülmények között általános, rés- és lyuk, feszültség és szemcsehatármenti korrózió és az ezek hatására bekövetkező korróziós kifáradás is problémát okozhat A felhasznált implantátum alapanyagoknak gyárthatósági követelményeknek is meg kell felelniük, amely kritérium magában foglalja, hogy a kívánt méretű és geometriájú implantátum, kedvező áron elkészíthető legyen, valamely gyártási eljárással 25/4

Az orvostechnikában alkalmazott implantátum alapanyagok I. A II. világháború és az 1960-as évek között kereskedelemben is kapható polimerekből és fémekből készült implantátumokat és orvostechnikai eszközök alkalmazása Anyagtípus Előnyök Hátrányok Felhasználási példa Polimerek (PE, PP, PET, PA, PTFE, PMMA, szilikon stb.) rugalmas, könnyen megmunkálható időfüggő mechanikai tulajdonságok, degradálódhat, kis szilárdság vérerek, lágy szövetek pótlása, műtéti varratok Fémek nagy szilárdság, szívós, duktilis nagy sűrűség, korrodálhat, rögzítő csavarok és lemezek, protézisek, fogászati implantátumok, sztentek Kerámiák (Al 2 O 3, ZrO 2 stb.) nagyfokú biokompatibilitás, biológiailag inert, rideg, nehezen megmunkálható ortopédiás és fogászati implantátumok felületmódosítása Kompozitok (PMMA üvegszál erősítéssel) nagy szilárdság nehéz megmunkálás fogászati erősítőanyag, művégtagok Forrás: Davis, JR (szerk.) 2003, Handbook of materilas for medical devices, ASM International, pp. 1-134. 25/5

Az orvostechnikában alkalmazott implantátum alapanyagok II. Fémes anyagok Kevés fémes anyag alkalmas azonban az emberi szervezettel való biokompatibilitásra, valamint a szervezetben való hosszú idejű felhasználásra Fémötvözeteknél fontos, hogy az alkalmazott ötvözők mennyisége az élő szervezetből ne váltson ki toxikus reakciót Néhány fém természetes állapotban is előfordul az emberi szervezetben A Fe például kiemelkedően fontos a vörösvérsejtek képződéséhez, a Cr pedig a B 12 vitamin szintéziséhez szükséges Fémek és ötvözetek AISI 316L CP-Ti, Ti-Al-V, Ti-Al-Nb, Ti- 13Nb-13Zr, Ti-Mo-Zr-Fe Co-Cr-Mo, Cr-Ni-Cr-Mo Ni-Ti Au ötvözetek Ag Pt és Pt-Ir Forrás: Davis, JR (szerk.) 2003, Handbook of materilas for medical devices, ASM International, pp. 1-134. Elsődleges alkalmazási terület Csonttörést rögzítő csavar és lemez, protézis és sztent Csontpótlás, protézis, fogászati implantátum, pacemaker tokozás Fogászati implantátum, csontpótlás, protézis Sztent Fogászati erősítőanyag Antibakteriális közeg Stimuláló elektródák 25/6

Az orvostechnikában alkalmazott implantátum alapanyagok III. Korrózióálló acélok A korrózióálló acélok Fe bázisú ötvözetek, amelyek minimum 10.5 wt% Cr-tartalommal rendelkeznek Ez a Cr már elegendő ahhoz, hogy az acél felületén az oxigénnel reakcióba lépve egy vékony (~2nm vastagságú), a felülethez jól tapadó passzív réteget hozzon létre A korrózióálló acélok négy osztályba sorolhatóak kristályszerkezetük alapján (ausztenites-fkk, ferrites-tkk, martenzites-tkk, duplex (ausztenit+ferrit fázis)) Ausztenites korrózióálló acélok paramágnesesek többi mind ferromágneses (implantátumnál alapkövetelmény a pararamágnesesség (diamágnesesség) MRI miatt) Ausztenites korrózióálló acélok elsősorban 16-26 wt% Cr-mal és 6-12 wt% Ni-nel ötvözöttek, Mntartalmuk körülbelül 15 wt%-os vagy ennél kisebb értékű ( a Ni stabilizálja az ausztenites szerkezetet szobahőmérsékleten és növeli a korrózióállóságot) 25/7

Az orvostechnikában alkalmazott implantátum alapanyagok IV. AISI316L Az ausztenites korrózióálló acélok közül az AISI 316L típusút alkalmazzák a legnagyobb mennyiségben implantátumok alapanyagaként Ez a típus egy vákuumolvasztott Cr-Ni korrózióálló acél 2-3 wt% Mo-tartalommal, kis C-tartalmú változata az AISI 316 típusú korrózióálló ausztenites acélnak Nevében az L betű az angol low rövidítéseként a kis C- tartalomra utal A C-tartalom csökkentésével megelőzhető a króm-karbid képződése, amely a szemcsehatárok mentén kiválva szemcsehatármenti korróziót okoz Megfelelően lágyított állapotban a struktúrája teljesen ausztenites, azonban bizonyos alakítások hatására kis mennyiségű ferromágneses delta-ferrit fázist is tartalmazhat (implantátumoknál nem megengedett) Forrás:http://www.rdmag.com/sites/rdmag.com/files/legacyimages/RD/Awards/RD_100_Awards/201 1/08/NETL_alloystent.jpg, Forrás: http://www.indiamart.com/dynamicortho/bipolar-hip-prosthesis.html 25/8

Implantátum markerek az orvostechnikában I.- Sztentek A sztentek beültetése során az orvosok röntgensugaras képalkotó technológiát használnak Méretüknél fogva azonban csak alig különböztethetőek meg a környező szövetektől röntgensugaras képalkotás során Ennek a problémának az egyik lehetséges megoldás, hogy kis mennyiségben valamilyen nagy sűrűségű, biokompatibilis fémet felhasználva az implantátum alapanyag röntgensugár-elnyelő képességét megnövelik Így beültetés során jobb pozícionálhatóság érhető el Forrás:http://www.deringerney.com/assets/1/Page/sent-with-marker1.jpg Forrás:Schaeffer, DR. 2012, More uses for micro laser metal deposition,ceo, PhotoMachining, Inc.,Volume 5 Issue 3 25/9

Implantátum markerek az orvostechnikában II. - Protézisek Jelölő markereket protéziseknél is gyakran alkalmaznak A csonton és a hozzá kapcsolódó protézisen is elhelyeznek jelölő markereket, így megteremtve a háromdimenziós mérés lehetőségét A mérési módszer neve a röntgensugaras sztereofotogrammetria (RS), amely az egyik leghatékonyabb módja az ortopédiai implantátumok méréstechnikájának A módszerrel a protézisek tönkremenetele idejében felismerhető Implantátumok marker anyagaként leggyakrabban Ta, Pt és Au marker anyagokat használnak Ennek az oka nagy sűrűségük mellett nagyfokú biokompatibilitásuk és kiváló korrózióállóságuk Forrás:Valstar, RE, Nelissen, HHGR, Reiber, CHJ & Rozing, MP 2002, 'The use of Roentgen stereophotogrammetry to study micromotion of othopaedic implants, ISPRS Journal of Photogrammetry & Remote Sensing, vol. 58, pp. 376-389. 25/10

Implantátum markerek elhelyezése lézersugaras felületötvözéssel Jelölő markereket elhelyezésének egyik módja az implantátumon a lézersugaras felületötvözés Nagyfokú kémiai tisztaság, kontrolálható hőbevitel, relatív könnyű automatizálhatóság A lézersugaras felületötvözés a lézersugaras felületátolvasztás technológiájával lényegében megegyezik, azzal a különbséggel, hogy az átolvasztott zónába valamilyen ötvöző anyagot adagolnak, vagyis a kezelt réteg kémiai összetétele megváltozik Ausztenites korrózióálló acélok lézersugaras megmunkálásakor a megömlött zóna négyféleképpen dermedhet meg Lehetséges teljesen ausztenites (A), ausztenit- ferrites (AF), ferrites-ausztenites (FA) vagy tisztán ferrites (F) dermedés Forrás: Bitay, E 2007. Lézeres felületkezelés és modellezés, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolzsvár 25/11

A kutatás célkitűzései AISI 316L ausztenites korrózióálló acél implantátum alapanyag röntgensugár-elnyelő képességének növelése lézersugaras felületötvözéssel Sztentek jobb pozícionálhatósága Protézisek illetve gerincrekonstrukciós implantátumok tönkremenetelének felismerése Az ötvözés okozta mikroszerkezeti változások (kristályszerkezet, mágneses tulajdonságok, röntgensugár-elnyelő képesség ) megállapítása A lézersugaras felületötvözés paramétereinek optimalizálása nem volt cél ebben a kísérletsorozatban 25/12

Felületötvözött és felületátolvasztott minták vizuális vizsgálat Villanólámpával gerjesztett Nd:YAG szilárdtest lézer A felületötvözők 0,1 és 0,2 mm átmérőjű Au- és Pt huzal, valamint Ta-por Lézersugár teljesítmény: 500 W, 1000 W, 1500 W (előzetes kísérletek alapján) Impulzushossz: 10 ms Frekvencia: 0.5 Hz Lézerfolt átmérő: 0,4 mm Pásztázási sebesség: 0,2 mm/s Argon védőgáz atmoszféra 25/13

A minták röntgensugár-elnyelő képességének elemzése A háttérhez viszonyított XRM láthatóság javulás (%) Lézerteljesítmény 500W 1000W 1500W Ta-por 30,11 41,01 40,13 Au-huzal Ø0,1 mm 23,57 20,32 28,93 Au-huzal Ø0,2 mm 32,00 14,58 35,22 Pt-huzal Ø0,1 mm 21,20 25,76 15,19 Pt-huzal Ø0,2 mm 27,61 32,08 23,72 A képek készítésekor a röntgensugaras mikroszkóp beállításai: Gyorsítófeszültség: 154 kv Katódfűtés: 1.29 W Klinikai alkalmazásoknál: Gyorsítófeszültség: 90-110 kv Katódfűtés: 0.9-1.2 W 25/14

Δm (g) A minták mágneses szuszceptibilitásának vizsgálata Mérési összeállítás Tömegváltozás a mágneses tér hatására 6 5 4 3 Referencia Felületátolv. Au-huzal Ø0,1 mm Pt-huzal Ø0,2 mm Ta-por 2 1 0 Forrás: Havancsák, K (szerk.) 2003, Mérések a klasszikus fizika laboratóriumban, Egyetemi tankönyv, ELTE Természettudományi Kar, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Minta Δm 1 Δm 2 Δm 3 Δm 4 Δm átlag Szórás Referencia 1,5441 1,5658 1,4161 1,5487 1,5186 0,05977 Felületátolv. 1,1228 1,0978 1,2058 1,2401 1,1666 0,05829 Au-huzal Ø0,1 mm 0,3166 0,3884 0,4898 0,4625 0,4143 0,06752 Pt-huzal Ø0,2 mm 1,1167 1,1563 1,1065 1,2518 1,1578 0,05735 Ta-por 5,0949 5,0517 5,2176 5,4091 5,1933 0,1386 25/15

Méret (Pixel) A minták MRI vizsgálata MR képen keletkezett műtermékek mérete 100 90 80 91 Ref. 70 Felületátolv. 60 Au-huzal 50 40 52 49 50 51 Pt-huzal Ta-por 30 20 10 0 A képek készítésekor 1.5 T mágneses térerősséget és további a klinikai alkalmazásoknál gyakorta alkalmazott beállításokat alkalmaztam Azonos irányú méretek összehasonlítása Ta ferritképző tulajdonsága MR képen is látható 25/16

Metallográfiai vizsgálatok I. A lézersugár teljesítmény növelésével a kezelt zóna mind mélység (hosszcsiszolat) mind szélesség (keresztcsiszolat) irányban növekszik Delta-ferrit az alapszövetben Ezek egy része eltűnik a megömlesztés majd megszilárdulás hatására, így a mágnesezhetőség csökken 25/17

Metallográfiai vizsgálatok II. Az ötvözött zónában zárványok, repedések megjelenése Ta ötvözés esetén ferrit megjelenése Au és Pt ötvözés esetén teljesen ausztenites kristályosodásra jellemző szövetszerkezet a megömlött majd megszilárdult zónában 25/18

Összetétel (tömeg%) Hosszcsiszolatok vonal menti EDS analízise I. 100 Összetétel a mélység függvényében 90 80 70 60 50 40 30 20 10 TaM SiK MoL CrK MnK FeK NiK 0 0 54 108 161 215 269 323 377 430 484 538 592 646 700 Mélység (μm) Cél a beötvöződés mértékéről információt szerezni Ta-lal ötvözött minta esetében a beötvözött Ta mennyisége eléri a 40 %-ot is Repedések és zárványok megjelenése 25/19

Hosszcsiszolatok vonal menti EDS analízise II. Au ötvözés esetén átlagosan 20-30% ötvözőtartalom a kezelt zónában Repedések és zárványok ebben az esetben is láthatóak Au láthatóan növeli a kristályosodási repedési hajlamot 25/20

Hosszcsiszolatok vonal menti EDS analízise III. Pt ötvözés esetén átlagosan 20-30% ötvözőtartalom a kezelt zónában Zárványok ebben az esetben is láthatóak Repedések ellentétben a többi ötvözőnél tapasztalttal nem jelentek meg 25/21

Mikro Vickers keménységmérés A lézersugaras felületátolvasztás hatására a felületi réteg keménysége növekszik A növekvő lézersugár teljesítmény növekvő keménységértéket eredményez A lézersugár teljesítmény növelésével a keménységeloszlás görbék növekvő értékeket mutatnak szélesség és mélység irányban 25/22

Az eredmények összefoglalása A felületötvözés során repedések keletkeztek (gyors hűtési sebesség) Röntgensugár-elnyelő képesség és a lézersugár teljesítmény között nem állapítható meg egyértelmű kapcsolat Mágneses tulajdonságokat a Ta ötvözés befolyásolja (ferritképző ötvöző) A lézersugár teljesítmény hatással van a kezelt zóna méretére Ta-porral való felületötvözés bizonyult a legegyenletesebbnek (por jobban adagolható volt) 25/23

Az eredmények hasznosítási lehetőségei és további kutatási lehetőségek Az implantátumok fejlesztésével foglakozó szakemberek, mérnökök, orvosok munkájának segítése: Implantátumok Röntgensugár-elnyelő képességének növelés Előkészítésük röntgen sztereofotogrammetri vizsgálatra Következésképpen az implantátumok beültetésével és azok beültetés utáni elemzésével foglalkozó orvosok munkáját is segíthetik Fontosnak tartom a kutatás kiterjesztését a felületötvözés paramétereinek optimalizálására, olyan ötvöző adagolási módszer alkalmazása mellett, amellyel biztosítható a homogén ötvözés Az AISI 316L alapanyag esetében a jövőben fontos lenne annak vizsgálata, hogy Ta-porral különböző lézersugár teljesítményeken történő ötvözés hatására kissé ferromágnesessé vált implantátum alapanyag, az MRI során alkalmazott erős mágneses térben milyen mértékben mozdul el és melegszik fel (lehet-e szövetkárosító hatása) 25/24

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 25/25