Hatályos 211. szeptember 1-től. Ikt. szám: D - 12/211 A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 28 Jóváhagyásra került Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága által a 295/28. (XII.1.) KIOS bizottsági határozattal Módosítások: 11/29 (I. 14.); 12/29 (VI. 17.); 84/21. (VI. 14.); 113/21. (IX.15.); 91/211. (IX. 13.) sz. KIOS bizottsági határozatokkal. 1
Hatályos 211. szeptember 1-től. Tartalomjegyzék 1. fejezet: Az iskola adatai... 4 1.1 Az intézmény alapadatai:... 4 1.2 Közös igazgatású közoktatási intézmény... 4 1.3 A közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményei:... 5 2. fejezet: Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok... 8 3. fejezet: A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 9 3.1 A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák... 1 3.2 Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 11 4. fejezet: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 19 5. fejezet: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 21 6. fejezet: Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 24 7. fejezet: A tehetség, képességek kibontakozását segítő tevékenységek... 26 8. fejezet: A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 28 9. fejezet: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok... 29 1. fejezet: Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 3 11. fejezet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 32 12. fejezet: A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 33 12.1 A tanuló és a pedagógusok kapcsolatrendszere... 33 12.2 Szülők és pedagógusok együttműködése... 33 12.3 Az iskola és kollégiumok együttműködésének formái:... 34 13. fejezet: Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása... 35 14. fejezet: A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok... 41 14.1 A továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés) feltételei... 41 14.2 A bizonyítványok kiadásának rendje... 42 14.3 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 43 14.4 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek... 43 14.5 Tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, beszámoltató)... 44 15. fejezet: A magatartás és szorgalom minősítési rendszere... 47 15.1 Magatartás... 47 15.2 Szorgalom... 48 16. fejezet: Az iskola helyi tanterve iskolatípusonként... 49 16.1 Szakiskola 9 1. évfolyam... 49 16.2 Szakiskola Felzárkóztató oktatás... 55 16.3 Hároméves (előrehozott) szakképzés... 59 16.4 Szakközépiskola 9 12. évfolyam... 6 16.5 Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam... 72 16.6 Felnőttoktatás nappali munkarend... 81 16.7 Felnőttoktatás esti munkarend... 84 17. fejezet: Szakmai Programok... 87 17.1 Gépészet szakmacsoport (5. szakmacsoport)... 87 17.2 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport (6.szakmacsoport)... 111
Hatályos 211. szeptember 1-től. 17.3 Informatika szakmacsoport (7. szakmacsoport)... 131 17.4 Építészet szakmacsoport (9. szakmacsoport)... 137 17.5 Könnyűipari szakmacsoport (1. szakmacsoport)... 154 17.6 Faipar szakmacsoport (11. szakmacsoport)... 157 17.7 Közlekedés szakmacsoport (13. szakmacsoport)... 166 17.8 Ügyvitel szakmacsoport (16. szakmacsoport)... 174 17.9 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (17. szakmacsoport)... 176 17.1 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (18.szakmacsoport)... 212 17.11 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (19. szakmacsoport)... 225 18. fejezet: A József Attila Kollégiumi Intézményegység... 234 18.1 A kollégium társadalmi szerepe... 234 18.2 A kollégiumi nevelés... 235 18.3 A kollégium működése... 243 18.4 A kollégiumi tevékenység szerkezete... 248 18.5 A Kollégiumi nevelés minősége, eredményessége... 25 18.6 Csoportfoglalkozások... 252 19. fejezet: Záró rendelkezések... 265 2. fejezet: Mellékletek... 267
Hatályos 211. szeptember 1-től. Első rész 1.1 Az intézmény alapadatai: 1. fejezet: Az iskola adatai elnevezése: Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium (a továbbiakban: intézmény) székhelye: 56 Békéscsaba, Gyulai út 32/1. webcíme: www.bekszi.hu e-mail-címe: kozponti@mail.bekszi.hu bank: OTP Békés Megyei Igazgatósága számlaszám: OTP 117333-15583587 alszámlaszám: 117333-15583587-835 117333-15583587-11 117333-15583587-817 törzsszáma: 583583 adószáma: 15583587-2-4 stat. száma: 15583587-822-322-4 telephelye: Békéscsaba, Puskin tér 1. sz. Békéscsaba, Gábor köz 1. sz. Békéscsaba, Kazinczy utca 7. sz. Békéscsaba, Gyulai út 32. sz. Békéscsaba, Pásztor u. 17. sz. Békéscsaba, Baross u 1-3. sz. Békéscsaba, Ipari út 5. sz. (Gyomaendrőd, Kis Lajos üdülőtelep) 1.2 Közös igazgatású közoktatási intézmény Tagja a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola valamint a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium intézményekkel együtt a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv 2. (2) b) pontja alapján létrehozott Békéscsabai I. Számú Térségi Integrált Szakképző Központnak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 67. (5) bekezdés szerint működő fogadó intézményként a szakképzési évfolyamán készíti fel egészben a szakképzési évfolyam követelményeire a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola valamint a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium, mint küldő intézmények tanulóit. Szakképzési évfolyamára - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - kötelező felvételt biztosít a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, valamint a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium tanulói számára a küldő iskolában folytatott tanulmányok szakképzésbe történő beszámításával. Székhelyen ellátott feladatok: 4
Hatályos 211. szeptember 1-től. Felnőttoktatási tagozat Nappali munkarend szerint 9-12. évfolyam Esti munkarend szerint 9-12. évfolyam maximális létszám: 55 fő Központi Képzőhely működtetése (a Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ Központi Intézménye általános jogutódjaként) maximális létszám: 41 fő 1.3 A közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményei: Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolája Feladatellátási helye: Békéscsaba, Puskin tér 1. maximális létszám: 13 fő Feladatellátási helyen ellátott feladatok: szakiskola általános műveltséget megalapozó oktatás 9-1. évfolyam szakképzés 11-13. évfolyam előrehozott szakképzés 9-11. évfolyam szakközépiskola általános műveltséget megalapozó 9-12., illetve 9-13. évfolyam szakképző 13-15. évfolyam felnőttoktatás szakképző 13., 13-14. évfolyam Feladatellátási helye: Békéscsaba, Gábor köz 1. maximális létszám: 22 fő Feladatellátási helyen ellátott feladatok szakiskola szakképzés 11-13. évfolyam szakközépiskola szakképző 13-15. évfolyam Feladatellátási helye: Békéscsaba, Kazinczy u. 7. maximális létszám: 15 fő Feladatellátási helyen ellátott feladatok: szakiskola szakképzés 11-13. évfolyam szakközépiskola szakképző 13-15. évfolyam 5
Hatályos 211. szeptember 1-től. Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium József Attila Kollégiumi Tagintézménye Feladatellátási helye: Békéscsaba, Puskin tér 1. maximális létszám: 155 fő Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolája Feladatellátási helye: Békéscsaba, Gyulai út 32. maximális létszám: 95 fő Feladatellátási helyen ellátott feladatok: szakiskola általános műveltséget megalapozó oktatás 9-1. évfolyam szakképzés 11-13. évfolyam előrehozott szakképzés 9-11. évfolyam szakközépiskola általános műveltséget megalapozó 9-12., illetve 9-13. évfolyam szakképző 13-15. évfolyam Feladatellátási helye: Békéscsaba,Pásztor u. 17. maximális létszám: 19 fő Feladatellátási helyen ellátott feladatok: szakiskola szakképzés 11-13. évfolyam előrehozott szakképzés 9-11. évfolyam szakközépiskola szakképző 13-14. évfolyam 6
Hatályos 211. szeptember 1-től. Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája Feladatellátási helye: Békéscsaba, Baross u. 1-3. maximális létszám: 51 fő Feladatellátási helyen ellátott feladatok: szakiskola általános műveltséget megalapozó oktatás 9-1. évfolyamon szakképzés 11-13. évfolyam felzárkóztató oktatás 9-1. évfolyam előrehozott szakképzés 9-11. évfolyam szakközépiskola szakképző 13-15. évfolyam Feladatellátási helye: Békéscsaba, Ipari út 5. maximális létszám: 14 fő Feladatellátási helyen ellátott feladatok: szakiskola általános műveltséget megalapozó oktatás 9-1. évfolyamon szakképzés 11-13. évfolyam felzárkóztató oktatás 9-1. évfolyam előrehozott szakképzés 9-11. évfolyam 7
Hatályos 211. szeptember 1-től. 2. fejezet: Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok Általános iskola Szakiskolai oktatás Szakközépiskolai oktatás Gimnáziumi oktatás Felzárkó ztató oktatás 9-1. évf. Technikusképzés Előrehozott szakiskolai képzés 9-11 évf. 9 1. évfolyam elektronika-elektrotechnika szakmacsoport gépészeti szakmacsoport kereskedelem-marketing szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom faipari szakmacsoport építészet szakmacsoport ügyvitel szakmacsoport egyéb szolgáltatás * Szakiskolai szakképzés 11 13. évfolyam - 1. osztályra épülve - alapfokú iskolai végzettségre épülve 9 12. (9 13.*) évfolyam elektronika / elektrotechnika szakmacsoportban elektronika / elektrotechnika szakmacsoportban (hardvare technológia) kereskedelem-marketing szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom Szakképzés középiskolai végzettségre épülve * Nyelvi előkészítő osztály középiskolai végzettségre épülve felnőttoktatás levelező Felsőfokú szakképzés középiskolai végzettségre épülve Felnőttoktatás nappali munkarend szerint (9 12 évfolyam) esti munkarend szerint ( 9-12 évfolyam) k o l l é g i u m i e l l á t á s 8
Hatályos 211. szeptember 1-től. Második rész Nevelési program 3. fejezet: A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: A változó igényekhez igazodó szilárd és biztos közismereti és szakmai ismeretek nyújtása, tanulóink eredményes felkészítése az érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára és továbbtanulásra. A nevelő- oktató munka tartalmának kialakításánál, megszervezésénél nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatiasságra, kompetencia fejlesztésre, ezt kiemelten fontosnak tartjuk a szakképzés területén. A képzési tartalom kialakításánál a nevelő- oktató munkában iskolánk színvonalának megőrzése, fejlesztése érdekében minőségirányítási rendszert működtetünk. Az oktatás megszervezésével, az alkalmazott módszerek megválasztásával képessé tesszük tanítványainkat a hatékony, önálló tanulásra, ezáltal segítve felkészülésüket az "egész életen át tartó tanulásra". Oktató- nevelő munkánkban az ismeretek, a vallási ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítését fontosnak tartjuk. Fejlesztjük tanulóink esztétikai-művészeti kifejezőképességét. Pedagógiai munkánkban kiemelt feladatnak tekintjük tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztését, különös tekintettel a napjainkban egyre fontosabb anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációra, matematikai - logikai, természettudományos, digitális kompetenciákra. Napjainkra jellemző értékválság közepette törekszünk szilárd viselkedési és a humánus erkölcsi normák közvetítésére, a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Iskolai munkánk során olyan tevékenységformák működtetése, amelyek lehetőséget biztosítanak a tehetséges tanulók továbbfejlődésére és a lemaradók felzárkóztatására. Az intézményünkhöz való kötődés erősítése érdekében iskolai hagyományaink továbbvitele és újak teremtése fontos feladataink közé tartoznak. Az iskolai élet valamennyi viszonylatában demokratikus légkör megteremtése, különös tekintettel a tanárdiák viszonyban és a diákönkormányzat működésének segítésében. Alapvető célunk az emberi kapcsolatokban igényes felnőttek nevelése és felkészítés az állampolgári szerepre. Tanítványainkat képessé kívánjuk tenni az önálló vélemény kialakításra, a felelős döntés meghozatalára. Feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítása fontos feladatunk. A munka világába való beilleszkedés megkönnyítése érdekében álláskeresési technikák és vállalkozási ismeretek átadását, módszerek megismertetését, valamint a kezdeményezőképesség fejlesztését fontosnak tartjuk. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára, fejlesztésére. 9
Hatályos 211. szeptember 1-től. A nemzeti hagyományaink, értékeink megőrzése mellett az Európai Unióban is eligazodni képes tanulók képzésére törekszünk. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 3.1 A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák Meghatározás: Az anyanyelven folytatott kommunikáció annak képessége, hogy gondolatokat, érzéseket és tényeket tudunk szóban és írásban egyaránt kifejezni és értelmezni (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint nyelvileg helyes módon kapcsolódunk be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe (az oktatásba és képzésbe, a munkába, a családi életbe és szabadidős tevékenységekbe). Idegen nyelvi kommunikáció Meghatározása: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban idegen nyelven. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességek fejlesztését is igényli, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. A nyelvtudás szintje változhat iskolatípusonként a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése és az íráskészség dimenziókban. Törekedni kell a szakmai nyelv sajátosságainak közvetítésére is. Matematikai, logikai kompetenciák Meghatározás: A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli eltérő fokban a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok/táblázatok). Természettudományos kompetencia Meghatározás: készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságát felhasználva magyarázatot adjunk a természet, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ kölcsönhatásának folyamatairól. E kompetencia fejlesztése magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és a fenntartható fejlődés érdekében szükséges egyéni és közösségi felelősség vállalását. Digitális kompetencia Meghatározás: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul: számítógép használata, információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából. Lehetővé teszi, hogy kommunikáljunk és együttműködő hálózatokban vegyünk részt az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Meghatározás: a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megtervezni egyénileg és csoportosan egyaránt. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza. A kompetencia elengedhetetlen eleme a motiváció, a magabiztosság, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. Szociális és állampolgári kompetencia Meghatározás: a magatartás minden olyan formája, amely módon a tanuló részt vesz a társadalmi és szakmai életben, ami elősegíti a tanuló harmonikus életvitelének kialakulását és a közösségi beilleszkedését. Ez a kompetencia képessé teszi a tanulót arra, hogy a társadalom felépítéséről, folyamatairól és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 1
Hatályos 211. szeptember 1-től. Meghatározás: a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. A tanuló képes célkitűzései érdekében terveket készíteni és végrehajtani, valamint feltételezi a környezetében zajló lehetőségek irányába történő nyitottságot is. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Meghatározás: Az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését jelenti a művészetek nyelvén és a média segítségével (irodalom, zene, dráma, vizuális művészetek, épületek és terek kultúrája, fotó, mozgókép). 3.2 Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.2.1 A szakközépiskolai képzés területén Célok Az általános műveltség megalapozása, tanulóink eredményesen felkészítése az érettségi vizsgára és a felsőoktatásba történő továbbtanulásra, valamint a szakma tanulására. Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett kommunikációs kultúrájának kialakítását. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra. Magyarország európai integrációjához kapcsolódóan tanulóink felkészítése az egységesülő Európában való eligazodásra. Feladatok, eszközök, eljárások Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk (idegen nyelv, informatika, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgy esetében). A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi tantárgyak közül amennyiben igény van rá biztosítjuk a emelt szintű érettségire való felkészülést. A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül valósítjuk meg. A kommunikációs tréningek megvalósíthatósága érdekében 9-1. évfolyamon a magyar nyelvi órákat csoportbontásban tartjuk. Idegennyelv-oktatás területén az érettségire való felkészítés mellett fontosnak tartjuk, hogy minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. Külön hangsúlyt kell fektetni a szakmai nyelv elsajátítására. Számítástechnikában a megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga, vagy ECDL vizsga letételére. A szükség esetén különböző idegennyelvi előképzettségi szinthez igazodóan az idegennyelv-oktatást évfolyamonként sávosan szervezett csoportokban is végezzük. A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók gyűjtő munkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások tartásával kívánjuk elérni. Gyakorlati foglalkozásokon kiemelt szerepet szánunk a projektfeladatoknak, a vizsgamunkáknak. Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat. Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba (Comenius, Leonardo da Vinci) Törekszünk arra, hogy EU támogatással minél több tanuló 11
Hatályos 211. szeptember 1-től. A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése Tanulóink felkészítése felelős állampolgári szerepvállalásra. Képességek fejlesztése, differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés Hon és népismeret, hazaszeretetre nevelés A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása Matematikai és természettudományos kompetenciák kiemelt fejlesztése. végezzen szakmai gyakorlatot külföldön. Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk tanulóinknak nemzetközi konferenciákon való részvételre (Sonnenbergi társaság) Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel, a szakmai nyelv beépítésével segítjük. A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szaktárgyi, mind az osztályfőnöki órai munka során fejlesztjük mérési, értékelési rendszerünk következetes alkalmazásával. Igény szerint önismeretei programot szervezünk. Társadalmi ismeretek, vállalkozási ismeretek tantárgy tanítása. Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések szervezése, vélemény-felmérő lapok alkalmazása Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenység során. Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működése során. Csoportbontásban tanítjuk a pályaorientációs gyakorlatot, a matematikát, a magyar nyelvtant, az idegen nyelvet és a számítástechnikát, nagyobb teret engedve a differenciált képzésnek. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára, fejlesztésére. Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, énekkar, irodalmi színpad, sportkörök stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionáló terem használat, sportlétesítmény használata Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése, egészségnevelő programok, elsősegélynyújtás oktatás, drogprevenciós programok. Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. Határon túli magyarság hagyományainak, történelmének megismertetése, kirándulások, iskolai kapcsolatok segítségével. Óratervben a gyakorlati jellegű foglalkozások emelt óraszámban lettek meghatározva. Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása. A matematika oktatása során alkalmazunk csoportbontást, hogy elősegítsük a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását és a differenciálást. A természettudományos tantárgyak oktatásához kiemelt szerepet fordítunk a szemléltetés feltételeinek megteremtésére és a beszerzett eszközök rendszeres alkalmazására. 12
Hatályos 211. szeptember 1-től. 3.2.2 A szakiskolai képzés területén Célok Általános műveltség megalapozása, pályaorientáció. A tanulási motiváció felkeltése. Készségek fejlesztése, a differenciált egyénhez igazodó módszerek alkalmazása. Kompetenciaalapú oktatás a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése érdekében (anyanyelven folytatott kommunikáció, matematikai és természettudományos kompetenciák, IKT, önálló tanulás, életpálya-építés). Feladatok, eszközök, eljárások A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés. Kooperatív tanítási és tanulási technikák alkalmazása az oktató tevékenység során. Projektmódszer alkalmazása. Tanévenként tematikus projekt hét megszervezése. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. A szemléltetés széleskörű alkalmazása. A tanórai módszertani kultúra megújítása részeként kooperatív tanítás, számítógéppel segített kooperatív tanítás, projekt munka és probléma alapú oktatás meghonosítása. Matematika - logika, magyar nyelv és irodalom, informatika, idegen nyelv (szakmai idegennyelv is) és pályaorientációs gyakorlat csoportbontásban való oktatása. Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök, énekkar, korrepetálás) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára, fejlesztésére. A tanulók személyiségfejlesztése Következetes osztályfőnöki és szaktanári nevelőmunka, személyes példamutatás. Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program (iskolai módszertani feladatgyűjtemény) Iskolai önismereti kör működtetése. Restoratív konfliktuskezelési technikák alkalmazása. Az érzelmi kultúra gazdagítása, az erkölcsi tudat erősítése A lemaradt tanulók felzárkóztatása, hogy a képzésben résztvevők alkalmasak legyenek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt adó megrendezése, iskolai és állami ünnepek méltóságteljes megünneplése. A tagiskolák névadója életútjának megismertetése, példaképül állítása. Etikai témák osztályfőnöki órákon történő feldolgozása. Tanulmányi előmenetelben lemaradók számára korrepetálási lehetőség biztosítása, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása. A tanulókhoz igazodó egyéni és csoportos projekt-feladatok alkalmazása. A tanulók képességeinek feltárása különböző szakmai és nevelési tevékenységek során a tanulók családi hátterének feltárása az osztályfőnöki munka során. Együttműködés a szülőkkel a tanuló nevelése és optimális pályaválasztása érdekében. Pályaorientációs elméleti és gyakorlati foglalkozások, üzemlátogatások segítségével biztosítjuk a pályaorientációt. Felzárkóztató oktatás biztosítása. Pályázati lehetőségek kihasználásával a rászoruló tanulók egyedi 13
Hatályos 211. szeptember 1-től. A tanulók képességeinek feltárása és fejlesztése, pályaorientáció biztosítása a tanulók adottságainak figyelembevételével A képzésben résztvevők sikerélményének biztosítása, a tanulási kudarcok elkerülése A nevelés oktatás folyamatában a tanulók egészségének fejlesztése Az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása A tanulótársakkal, munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú szolidáris viszony kialakítása, a csoportmunkában való munkavégzés megalapozása. A szakmai előkészítő oktatás keretén belül a szakterület általános megismerése, széleskörű tapasztalatszerzés biztosítása ill. a pályaválasztás elősegítése, majd a szakmai alapozó oktatás során a választott szakmacsoporthoz szükséges ismeretek elsajátítása, jellemző technológiák és az alkalmazott anyagok megismerése. megsegítése (pl. Útravaló program) Differenciált csoport és egyéni feladatok adása, rendszeres és különböző tanulási, értékelési módok alkalmazása Tanulási hátrányok feltárása és az érintett tanulók szakhatóságokhoz irányítása. A sajátos nevelési igényű tanulók számára rehabilitációs foglalkozások biztosítása A tanulók egyéni képességeihez igazodó oktató- nevelő tevékenység. Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a sportköri szakosztályokban a tanulók mindennapos testedzésre, egészséges életmódra nevelése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe, valamint házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók (városi, futóverseny, vöröskeresztes szakkör, vetélkedők, diáknap drogprevenciós program, elsősegélynyújtás, stb.) a pályázati lehetőségek kihasználása az egészségnevelés érdekében. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során kitérünk az egészséges életmódra. Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programot működtetünk, együttműködve a Békéscsabai Rendőrkapitánysággal és civil szervezetekkel. Az iskolai kultúrált környezet megőrzése érdekében kifejtett tevékenység (folyamatos karbantartás, takarítás, tanulói környezet-szépítő akciók). Környezetvédelmi ismeretek nyújtása szaktárgyakban, iskolai dolgozók személyes példamutatása. Környezetvédelmi, városszépítési pályázatokon való részvétel (pl. virágos intézmény pályázat) Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során Diák-önkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyben, szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szak-kiállításokon való részvétel biztosítása. Szakmai történeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése. Korszerű szemléltetési lehetőség alkalmazása 14
Hatályos 211. szeptember 1-től. 3.2.3 A kompetencia-alapú oktatás kiemelt módszerei Kooperatív módszerek - Olyan összetett, a már megismert módszerek elemeit is felhasználó, de új, kreatív ötleteket kipróbáló (alkalmazó) tanulási módszer. A kooperatív módszer csoportos tanulást jelent, ahol - a csoportok 2-6 fősek - pozitív egymásrautaltság van a csoport tagjai között - csoportfeladatot kapnak, a megoldáshoz a csoport minden tagjának hozzá kell járulnia - az egyénnek felelősséget kell vállalnia a rábízott feladatért és a csoport teljesítményéért - tanári szerep megváltozik, irányítóból segítővé válik - a tanulók önállósága nő A számítógéppel segített kooperatív tanulás - Az iskolán kívüli önálló és mással együttműködő tevékenységét biztosítja. Jellemzői: - az idő szabadon megválasztható - együttműködő felek egymástól távol lehetnek Projektmunka - A projekt: minden tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés) valamint teljesítésének erőforrásai meghatározottak és egy definiált cél (eredmény) elérésére irányulnak. A projektmunka jellemzői: - alkotó jellegű megismerés-cselekvési egység - tárgyi és/vagy szellemi produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált folyamata - komplex tevékenység - pedagógusok és diákok partneri együttműködését teszi lehetővé (funkcionális kooperáció, a pedagógus indirekt irányító szerepe) - differenciálást teszi lehetővé (téma, tehetség, attitűd/kooperációs készség, /tudás/idő) A probléma-alapú tanulás - Az ismeretszerzési folyamat új, problémaközpontú, a tanulók problémamegoldó-képességét fejlesztő módszere. Jellemzői: - a munka kisebb csoportokban folyik - kulcspontok meghatározása közösen - a tanár facilitátor - cselekedve tanulás - tudásforrások felkutatása - saját tanulás ellenőrzése 15
Hatályos 211. szeptember 1-től. 3.2.4 A szakképzés területén Célok Felkészítés a szakmai vizsgára, a munka világába való bekapcsolódásra. A gazdasági és munkaerő piaci igényekhez igazodó szakmai és közismereti ismeretek nyújtása. Munkájukra igényes, problémamegoldó képességekkel rendelkező önképzésre hajlamos szakemberek képzése A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek legyenek beilleszkedni a termelési illetve munkakörnyezetbe. Fejlődjön bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt. Alakuljon ki a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. Az egész életen át tartó tanulás folyamatának megalapozása. Az ismeretek önálló megszerzésére irányuló igények felkeltése, összefüggések felismerése A technikai informatikai változások követésének és az idegen nyelvismeret fontosságának felismerése Magyarország európai integrációjához kapcsolódóan tanulóink felkészítése az egységesülő Európában való eligazodásra. A szakképzés kompetencia alapú, moduláris megszervezése Feladatok, eszközök, eljárások Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. A tanulók tanulószerződéseinek megkötéséhez közvetítői és tanácsadói segítség biztosítása. Szükség esetén együttműködési megállapodás a tanulók rész gyakorlati képzésének vállalati biztosítására. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Munkajogi, gazdasági, minőségbiztosítási és vállalkozási ismeretek oktatása Életszerű, gyakorlatias projekt feladatok alkalmazása. Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges információhordozók használatára. Könyvtári szolgáltatások és internet-használat biztosítása. Egyes szakmákban vizsgaremek, díszmunka készítése. A gazdasági kamarákkal együttműködve szintvizsgák szervezése. Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során. Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban. Az igényes, minőségi munkavégzést reflektáló értékelési rendszer működtetése. A gyakorlati képzés színvonalának felügyelete, együttműködve a gazdasági és kereskedelmi kamarával. Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés információ hordozóinak megismertetése, felkészítés használatukra. Az idegen nyelv oktatás kötelező bevezetése, sikeres tanulóink példaképül állítása, az informatikai eszközökhöz való állandó hozzáférés biztosítása (könyvtár, aula, szakköri lehetőségek). A vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba (Comenius, Leonardo da Vinci). Szervezzük tanulóink és tanáraink külföldi tapasztalatszerző gyakorlatát. A szakmai programok kidolgozásakor a tantárgyi szerkezeten belül moduláris struktúrát alakítunk ki. A tantárgyi modulok tartalmát, az alkalmazandó módszereket a szakmai és vizsgakövetelményekben és a központi programokban elvárt kompetenciák fejlesztéséhez igazítjuk. 16
Hatályos 211. szeptember 1-től. 3.2.5 A felnőttoktatás területén (nappali és esti munkarend szerint) Célok Tanulóinkat eredményesen felkészítjük az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett kommunikációs kultúrájának kialakítását. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra. Magyarország európai integrációjához kapcsolódóan tanulóink felkészítése az egységesülő Európában való eligazodásra. A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése Tanulóink felkészítése felelős állampolgári szerepvállalásra. Képességek fejlesztése, differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés Feladatok, eszközök, eljárások Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk (idegen nyelv, informatika, magyar, matematika tantárgy esetében). A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi tantárgyak közül amelyikre igény van biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést. A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül valósítjuk meg. Számítástechnikában a megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga letételére. Az idegen nyelvoktatást szükség esetén különböző idegen nyelvi előképzettségi szinthez igazodó csoportokban végezzük. A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók gyűjtő munkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások tartásával kívánjuk elérni. Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat. Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba (Comenius, Leonardo da Vinci) Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk tanulóinknak nemzetközi konferenciákon való részvételre (Sonnenberg Társaság) A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szaktárgyi, mind az osztályfőnöki órai munka során fejlesztjük a mérési, értékelési rendszerünk következetes alkalmazásával. Igény szerint önismereti programot, csoportot szervezünk. Társadalmi ismeretek tantárgy tanítása. Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések szervezése, Igazlátó lapok alkalmazása Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenység során. Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működése során. Csoportbontásban tanítjuk a matematikát, a magyar nyelvtant, az idegen nyelvet és a informatikát, nagyobb teret engedve a differenciált képzésnek. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára, fejlesztésére. Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, énekkar, irodalmi színpad, sportkörök stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionáló terem használat, 17
Hatályos 211. szeptember 1-től. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés Matematikai - logikai és természettudományos kompetenciák kiemelt fejlesztése. sportlétesítmény használata Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. Határon túli magyarság hagyományainak, történelmének megismertetése kirándulások, iskolai kapcsolatok segítségével. A matematika oktatása során alkalmazunk csoportbontást, hogy elősegítsük a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását és a differenciálást. A természettudományos tantárgyak oktatásához kiemelt szerepet fordítunk a szemléltetés feltételeinek megteremtésére és a beszerzett eszközök rendszeres alkalmazására. 18
Hatályos 211. szeptember 1-től. 4. fejezet: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelési programban és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál azt tartjuk kiemelt feladatnak, hogy a tanulók adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és kerettantervben leírt és képviselt értékekkel összhangban, a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint - az ezekre épülő differenciálás E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságokkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük. Világképük formálódását, társas kapcsolatát, segíti az eligazodást saját testükön és lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanuló képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely elősegíti személyiségfejlődésüket. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógia programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a szabadidő eltöltésének és a munkának. Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat; járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. A pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást kíván az iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban figyelembe véve, hogy az nevelés oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott fiatalokból. Ennek érdekében feladataink: - a megismerési vágy fejlesztése, - a tapasztalati, értelmező és egyéni tanulás elsajátíttatása. - olyan szemléleteket közölni, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és az alapvető állampolgári eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, 19
Hatályos 211. szeptember 1-től. - szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. - a pedagógusok a szülők közösségével végezzék nevelő-oktató munkájukat - az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal - felkészítés a családi életre családtervezésre. - szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: - sokoldalú iskolai élet biztosítása - Iskolai Diákbizottság - iskolai sportkör - hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, stb.) - versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területen) Az önismeret kialakításának területei: - osztályfőnöki óra - csoportmódszerek - együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása - tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység - életvitel, életmód formálás - egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során. - a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása - káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok - motívumok, szokások megismerése, ismertetése - osztályfőnöki órákon alkalmazott személyiségi tesztek és gyakorlatok segítségével - intézményi szinten önismereti kör működtetésével - ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával - más népek, kultúrák megértése, megismerése nemzetközi együttműködési programok során - a felelős társadalmi magatartás kialakítása az állampolgári szerepre történő felkészítés - osztály és iskolai szintű diák önkormányzat működtetése - diák küldött közgyűlésekhez kapcsolódóan vélemény felmérő lapok használatával - fórumok rendezése - diák képviselet biztosítása fegyelmi bizottságban, iskolaszékben - részvétel városi és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken. 2
Hatályos 211. szeptember 1-től. 5. fejezet: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT közös követelményeivel, azokra alapoz. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása az iskola nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Különböző közösségfejlesztési szinteket határozunk meg: csoport, osztály, évfolyam, tagiskolai, iskolai szint. A különböző szinteken a tevékenységet oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési-felelősségi viszonyok alakuljanak ki. színt erek tanórai tevékenység tanórán kívüli tevékenység Diákönkormányzat csoport tanulói team munka csoportos projektmunka Tanulmányi versenyekre csoportos felkészítés és részvétel Érdeklődési kör szerint szervezett szakkörök, sportkörök és kulturális csoportok Diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult csoportok (diákújság szerkesztők, iskola-disco szervezők, stúdiósok és egyéb alkalmi csoportok osztály osztályszintű projektek készítése osztály ügyeleti rendszer működtetése Csoportos módszerek alkalmazása a tananyag feldolgozásban A tanóra munka során hangsúlyt kap a kommunikációs kultúra változásának felismerése, értelmezése (önálló ismeretszerzés; újszerű ismeretek, multimédiás technikák megismerése, alkalmazása; érvek kifejezése, értelmezése. megvédése) Beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása Tanulmányi kirándulás (a tanév utolsó hetén) Testvér osztály kapcsolatok kialakítása (közös rendezvények más iskolák osztályaival) Az osztályok által felvállalt iskolai rendezvények megszervezése, pl: iskola-disco, gólyaavató, stb.) Osztály-diákbizottság választása és az osztály képviselete az iskolai diákbizottságban, küldöttgyűléseken évfolyam Évfolyam szinten szervezett fakultációs, emeltszintű érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése. Szalagavató műsorok készítése, gólyabál 21
Hatályos 211. szeptember 1-től. tagiskola Közösségi rendezvények szervezése: iskolanap/diáknap Köztársaság kupa, Nemzetközi programokban való részvétel (Comenius, Leonardo da Vinci, Sonnenberg Kör rendezvényei) Az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolása (Besztercebánya, Tarnovskie- Gori, Székelyudvarhely-i partneriskolák) Iskolai kötődést erősítő hagyományos rendezvények, ünnepségek (gólyaavató, szalagavató, ballagás, okt. 23, márc. 15-i iskolai ünnepek, iskolai nap megrendezése, garabonciás napokon való részvétel) Iskolai szakkörök, sportkörök működtetése (iskolai kórus, irodalmi színpad) Felnőttképzésben évente közösségi nap szervezése az összes osztály bevonásával Iskolai diákbizottság működtetése Képviselet a diákönkormányzatban központi iskola Közös közösségi rendezvények szervezése: iskolanap/diáknap sportnap évfolyamok közötti versenyek Iskolai szakkörök, sportkörök működtetése (iskolai kórus, irodalmi színpad) Intézményi szintű közösségi rendezvények szervezése, pl. Garabonciás napok BÉKSZIs hagyományok kiépítése Intézményi Diákválasztmány Minden terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához - véleményalkotó, vélemény nyilvánító képességének fejlődéséhez - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etika értékrend) - a másság elfogadásához - az együttérző magatartás kialakulásához - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez Mivel valamennyi terület feladata azonos és az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve fejleszti a tanulók személyiségét, ezért kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában tanuló diákok közösségeinek, az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel 22
Hatályos 211. szeptember 1-től. és a diákönkormányzattal egyeztetve jelöli ki és egyes pontjait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: - A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. - Az önkormányzás képességének kialakítása. - A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. - A közösség egyéni és csoportos arculatának, hagyományainak kialakítása. - Érjük el, hogy minden tanuló o ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. o megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a nép megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz szükséges. o legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúránk, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. o valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. o tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témában, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. o legyen képes önkontrollra, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. o tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segítik: - alakítsa ki az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségeket, valamint fejlessze ezek életét tudatosan, tervszerűen, - segítse, hogy a közösségek tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. - a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. - alakítsa ki, és ápolja a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válását. - segítse a tanulók kezdeményezéseit. - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez. - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére. - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - ápolja hagyományainkat ünnepélyekkel, megemlékezésekkel. - segítse a szabadidő-tervező nevelő-oktató munkát. - irányítsa a tanulót arra, hogy az ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában. - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használata képességét. - a nevelés-oktatás során kapjon átfogó képet a munka világáról - a nevelés-oktatás során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. 23