Dávid Andrea Móricz Rita Szauer Csilla Ígéretes gyakorlatok Foglalkozási rehabilitációs példák Magyarországon
Ígéretes gyakorlatok Foglalkozási rehabilitációs példák Magyarországon
Szerzõk: Dávid Andrea, Móricz Rita, Szauer Csilla Szakmai lektorok: Dr. Hegedüs Lajos és Kovács Gábor Felelős kiadó: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, Dr. Tausz Katalin, a Kuratórium elnöke A projekt irányítója: Nagy Zsuzsa Anita Illusztráció: Meilinger Zita A kiadvány megjelenését gondozta: ÖNkorPRess Kiadói Kft. A kiadvány elérhető a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány honlapján: www.foka.hu Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978-963-06-2328-5 Megjelent 2007-ben.
Tartalomjegyzék* Elõszó................................................. 5 A távolabbi perspektíva................................. 7 A fogyatékosság változó definíciói......................... 8 A közelebbi perspektíva................................. 9 Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve................ 13 Bevezetés............................................15 A jelenlegi helyzet..................................... 15 Áttekintés......................................... 15 A foglalkoztatás támogatása.......................... 18 A fogyatékos emberek társadalmi integrációja............ 19 Az Európai Unió Akcióterve a fogyatékos emberek esélyegyenlőségéért................................... 19 A második két év fő területei (2006 2007)............... 20 Összefoglalás........................................ 23 Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akciótervének Braille változata............................................ 25 Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akciótervének könnyen érthetõ változata........................................ 35 Ígéretes gyakorlatok.................................... 43 Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban................. 45 IRMÁK KHT. Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon. és Intézményei........................................ 47 Zala Megyei Önkormányzat Szenvedélybetegek Otthona. és Rehabilitációs Intézménye............................ 52 Védett foglalkoztatási gyakorlatok...................... 55 CONTACT Munkarehabilitáció Kht........................ 57 Help Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht......... 60 INTERPLÁN Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi. és Szolgáltató Kft...................................... 63 Komló-HABILITAS Kht.................................. 67 UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht............... 71 Nyílt munkaerőpiaci megoldások....................... 75 A 10 GENIUS Bt....................................... 77 Babati és Társa Húsfeldolgozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft...... 80 Diagnosticum Zrt...................................... 82 dm Kft............................................... 85 GE Hungary ZRt. Nagykanizsai Fényforrásgyár.............. 88 Magyar Posta Zrt...................................... 91 Mobil ASK Kft......................................... 94 S.K. Oltalom Termelő és Szolgáltató Bt..................... 97 Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft....................... 100 Technoplast Kft................................... 103 Vodafone Magyarország Zrt............................ 105 Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások............... 109 Ébredések Alapítvány................................. 111 Emberbarát Alapítvány................................ 114 Kiemelkedõen Közhasznú Fehér Bot Alapítvány............ 118 Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézet (MEOSZ OTTI)... 122 Salva Vita Alapítvány.................................. 127 * A kiadvány elektronikus változata Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akciótervének Braille változatát nem tartalmazza (25 34. oldal). Az oldalak számozása a nyomtatott változattal megegyezõ.
Elõszó
A távolabbi perspektíva Levinas A XX. század legnagyobb gondolkodói közé tartozó Emmanuel Levinasnak, egyik veretes gondolatát kissé parafrazálva, az ember feladata egyáltalában véve az, hogy minden tapasztalás jelentését visszavezetve az ember és ember közötti etikai viszonyra, az egyén felelősségére apellálva melyben rátalálhat kiválasztottságára és pótolhatatlanságára előmozdítson egy olyan társadalmat, ahol az embereket emberszámba veszik (Levinas, 1997). Ezt az emberszámba vételt minden társadalomban, minden helyi közösségben a többitől eltérő, sajátos viszonyok között lehet megvalósítani, és ezek a viszonyok erősen vagy gyengén támogatóak vagy korlátozóak lehetnek a cél megvalósítása szemszögéből. A diszkrimináció A kimondott vagy leírt, szóban vagy bármely más cselekedettel megvalósított hátrányos megkülönböztetés az említett emberszámba vétel lehetőségének erős korlátozó tényezője. Az emberek, minden ember, köztük a nők és a férfiak, a vendégmunkások, a szegények, a roma, a megváltozott munkaképességű, illetőleg mozgássérült, hallássérült, másoknál lassabban gondolkodó vagy látássérült, vak és így tovább (összefoglalva: fogyatékossággal élő emberek) és mások sokáig folytatható még e sor emberszámba vételét ma, 2007-ben is szükséges megfogalmaznunk, értelmeznünk, és gyakorolnunk. Ennek feltétele, hogy a helyi és a központi politikaformálás szintjén, a helyi közösségek mindennapi életében folyamatosan és tudatosan korlátozódjanak mindazok a jelenségek, amelyek hátráltatják a támogatott foglalkoztatás, a foglalkozási rehabilitáció megvalósítását. Az emberszámba vétel jelentősége Ez volt a rövidre fogott távolabbi perspektíva. Végső soron valamiféle indikátorként működik. Megmutatja, hogy ha egy országban a védett foglalkoztatásban, a nyílt munkaerőpiacon és az alternatív munkaerőpiaci szolgáltatásokban miként ebben a kötetben is közel két tucat cég valójában arra vállalkozik, hogy fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztasson, ezzel arra vállalkozik, hogy saját konkrét területén példát mutasson az emberek emberszámba vételéből. Példájuk világít: egy egész ország sőt, ha a kontinensen, közelebbről az Európai Unióban zajló folyamatokat is figyelembe vesszük egy egész földrész számára. Mert az úgynevezett vak, a cigány, a migráns munkás és például a kerekesszékes siket egyetlen valamiben közös, abban, hogy ember. És ettől fogva teljesen mindegy, hogy ez az emberszámba vétel milyen indíttatásból történik. Akár tetszik ez nekünk, akár nem, a jó és a rossz együtt, egyszerre van jelen a világban, és ha a jó mennyiségét, tartalmát, intenzitását növeljük, azzal a rossz megvalósulásának és kifejlődésének vetünk gátat. Jó gyakorlatok Az elmúlt évek egyik jelentős és tartalmas kötetét tartja a kezében az Olvasó. Magának a könyvnek és a könyvben foglaltak jelentőségét távolabbi és közelebbi perspektívákból ítélhetjük meg. Erre teszünk kísérletet az alábbi írásban. A kötet szóhasználata ígéretes gyakorlatokról, példaértékű gyakorlatokról beszél, a másutt, vagy korábban jó gyakorlatok -nak (best practices) nevezett összefüggésre utalva. Ez olyan pozitív szándékú cselekvés, amely innovatív, sikeres, más területen is alkalmazható, azaz többszörözhető és fenntartható. Sikerességét az adott célt szolgáló pozitív eredmények, innovativitását pedig a megvalósított újszerűség nyújtja. A többszörösítésen kommunikálhatóságát, disszeminálhatóságát, azaz szétszórhatóságát, fenntarthatóságán pedig hosszan fennálló voltát értjük. Jelen kötet túlnyomó többségében nem a foglalkozási rehabilitáció tevékenységi körébe tartozó, hanem a támogatott foglalkoztatás működési módjához közelebb álló modelleket mutat be. (A kettő közötti lényegi különbséget az adja, hogy az utóbbiak sokkal inkább hosszú távúak és személyre, egyénre szabottak, szemben az előbbiekkel, amelyek időben erősen korlátosak). A támogatott foglalkoztatásnak ma már Magyarországon is számos egymással rokon, mégis erősen eltérő modellje létezik, amit jól példáz e kötet tartalma is: olyanok is léteznek, amelyeket Előszó. 7
nem mutat be szerkesztőit nem a teljességre törekvés, hanem az erős keresztmetszet előállítása motiválta ami annál inkább örvendetes, mivel ebben a szférában hazai vizeken összehasonlító tudományos vizsgálódást sem indítottak még. A foglalkozási rehabilitáció és a támogatott foglalkoztatás példaértékű gyakorlatai egyébként azzal az alapvető meggyőződéssel járulnak hozzá a mindennapi társadalmi működéshez és a társadalomfejlődéshez, hogy az embereknek meg kell adni a lehetőséget a munkaerőpiaci részvételre és a versenyképes bérezésre (Albrecht, 2005, 1528). A fogyatékosság változó definíciói Egyre nehezebb a fogyatékosság definícióját megadni. Részben azért, mert világunk és fogalmaink is változnak. A folyamatos változás az egyik jellemzően gátló összefüggés 1. További nehézséget okoz az a tény, hogy nem mindegy, fogalmainkat milyen célra alkotjuk; ráadásul a fogalmak közmegegyezés vagy részleges közmegegyezés eredményei. A probléma az, hogy a fogyatékosságfogalom esetében nem áll fenn közmegegyezés. Ezért a következőkben a teljesség igénye nélkül bemutatok néhány alternatív fogyatékosság-definíciót, olyanokat, amelyek különféle helyzetekben, különféle szituációkra, különféle célok érdekében születtek. Az egy időben létező és versengő definíciók elemzése a fogyatékosság jelenségének mélyebb megértésére vezethet bennünket, de toleranciára és alázatra is nevel, annak esetleges beláttatásával, hogy lehet, hogy nincs is szükség egyetlen, omnipotens fogyatékosságfogalomra, hanem olyan fogalomra van szükség, amely az éppen adott konkrét megoldandó feladathoz megfelelő. Néhány példa: Az 1990-es évek utolsó harmadában, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 1998. évi XXVIos számú törvény készítése idején nem a fogyatékosság jelenségére, hanem a fogyatékossággal élő emberre koncentráltunk. A törvény alkotása során a következő fogalmat használtuk: 4. a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Törekedtünk rá, hogy a szociális hátrány és a széles értelemben vett, azaz nemcsak a fizikai-orvosi, hanem a körülményekkel összevetett, az azokkal interakcióban lévő állapotot ragadjuk meg. S, ha ez az állapot megfelelően súlyos és tartós volt (pl. pszichiátriai betegség), akkor fogyatékossággal élőnek tekintettük a személyt. 2 Egy, az 1990-es évek végéről származó, másik jellemző fogalomhasználat a Disability Studies-é, és valójában nem is a fogyatékosságot határozza meg, hanem az ún. szociális modell középpontjában álló, alapvető összefüggést hangsúlyozza: A Fogyatékosságügyi Tanulmányok (Disability Studies) a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos sokkal inkább társadalmi, mint fizikai tapasztalatokat. A Fogyatékosságügyi Tanulmányokat az- 1 Ezt több szakíró megjegyzi. Ld. pl.: Barnes, J. C. Mercer, G. Shakespeare, T. 1999. 2 Ettől teljesen függetlenül történt, hogy amikor az akkori közigazgatási államtitkárhoz a kodifikátor jogászokkal együtt egyeztetésre bementünk, hogy a törvény majdani személyi hatályát megadó definíciót véglegesítsük, ő azt mondta, hogy érti az érvelésünket, de annyi pénz a világon nincsen, hogy az általunk javasolt, megfelelően széles definíciót fenntartsuk, így annak erős szűkítése mellett döntött, és nekünk ott további szavunk nem volt, mert nem lehetett. Ezért került az erősen szűkített meghatározás a jogszabályba. 8. Előszó
zal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszok, az ideológiák és a stigma szociális interakciókra és a társadalompolitikára ráboruló hálójából. E tudományág megkérdőjelezi azt az eszmét, amely szerint a fogyatékossággal élő emberek gazdasági és társadalmi státusza és kijelölt szerepei állapotuk elkerülhetetlen következményei lennének. (A Fogyatékosságügyi Tanulmányok Társasága, 1998). A harmadik pedig fontos és tartalmas érdekességként az új, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, várhatóan rövidesen hatályba lépő ENSZ-egyezmény központi fogalma, amelyet kormánytisztviselők, szakemberek és a civil társadalom nagyszámú képviselője végül konszenzussal fogadott el, és amely szintén az emberre koncentrál: 1. cikk, 2. bekezdés: Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, mentális, intellektuális vagy érzékelési károsodásban szenved, amely számos egyéb akadállyal együtt fellépve korlátozza az adott személy teljes körű, hatékony és egyenlő társadalmi szerepvállalását. A közelebbi perspektíva A kötet tartalmát áttekintve az először szemünk elé idézi az Európai Bizottság Közleményét, amely a kibővült Európai Unió Fogyatékosságügyi Akcióterve a 2006. és a 2007. évre. Az EU fogyatékosságügyi stratégiája három pilléren nyugszik. A pillérek a következők: i. az egyéni jogok érvényesítése karöltve a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmával, ii. a tágabb értelemben vett környezet akadálymentesítése iii. és a fogyatékosság problémájának, illetőleg a fogyatékossággal élő személyeknek a főáramba vitele. Miközben az Európai Unió miként a szociálpolitika más részterületeit is a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló kezdeményezéseket is tagállami hatáskörbe szorítja, egyszerre folyamatosan támogató és kritikus figyelemmel kíséri a nemzeti szintű megvalósítás eredményeit és kudarcait. A kötet, melynek integráns része az említett közlemény Braille és könnyen érthető formátumban történő nyilvánosságra hozatala is, négy fő területen, rövid, lényegre törő formában mutatja be az említett területnek a közelmúltban Magyarországon megvalósított példaértékű gyakorlatait. A négy fő terület a következő A gyakorlatban megvalósított szociális foglalkoztatás néhány eredménye Az IRMÁK Kht. Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon és Intézményei kétségkívül legkiemelkedőbb, ám valószínűleg igen nehezen reprodukálható eredménye az, hogy az itt, mind az összes fogyatékossággal élő 153 lakó az intézmény saját vállalkozásában megszervezett munkaterületein biokertészet, gyertyaöntő üzem stb. vagy bérmunkákban (irodaszerek csomagolása, betanított kötészeti munkák stb.) kivétel nélkül dolgozik. Az otthonban integrált munkavégzésre történő felkészítés (pl. felnőtt munkahelyi gyakorlat) és integrált foglalkoztatás is zajlik. A Zala Megyei Önkormányzat Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye komplex rehabilitációs tevékenységének eredményeként 17 ember visszakerült a családba, tizenketten új párkapcsolatban folytatnak önálló életvitelt, heten pedig saját házukba tértek vissza. A foglalkoztatás elsősorban mezőgazdasági, képzőművészeti és iparművészeti területen valósul meg. 3 Forrás: http://text.disabilityknowledge.org/2-hasab-conv.pdf Előszó. 9
A védett foglalkoztatás eredményes gyakorlatai Az UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht. 2004-ben bekapcsolódott a 4M 4 programba, melynek keretében személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatást biztosít, de közel 40 telephelyen 12 megyében működik 1300 főt foglalkoztatva. A Komló-HABILITAS Kht. tevékenységét elsősorban fából készült késztermékek gyártása terén fejti ki több mint 50 fő foglalkoztatásával. Az INTERPLÁN Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. elsődlegesen egyszer használatos orvostechnikai eszközökre, azok szerelésére és csomagolására specializálódott, kiemelkedő eredményük az ISO 9001 minőségirányítású tanúsítvány megszerzése 2005-ben. 2004-ben a CONTACT Munkarehabilitáció Kht. is megkapta az ISO 9001-es tanúsítványt; saját fejlesztésű textiljáték termékcsalád gyártása jelenti tevékenységének legfontosabb foglalkozási rehabilitációt célzó elemét. A Help Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht. hozzávetőleg 70 megváltozott munkaképességű, értelmileg akadályozott, illetőleg autizmussal élő munkavállalót foglalkoztat. A nyílt munkaerőpiacon megvalósított példaértékű megoldások A dm Kft. a Salva Vita Alapítvánnyal fennálló együttműködési megállapodás keretében hetedik éve foglalkoztat értelmi akadályozottsággal élő munkavállalókat címkéző munkakörben. A Mobil ASK Kft. tanulásban akadályozott, pszichés problémával élő és mozgáskorlátozott munkavállalókat foglalkoztat, szintén a TF (támogatott foglalkoztatás) szolgáltatás igénybevételével a Salva Vita Alapítvány közreműködésével. A GE Hungary ZRt. Nagykanizsai Fényforrásgyár 19 megváltozott munkaképességű munkavállalónak nyújt munkát, döntő többségük nő. Ezt a tevékenységet 2003-ban indították, részben a 4M Program hatására, de nem véletlenül. A General Electric az Amerikai Egyesült Államokban is foglalkoztat megváltozott munkaképességű embereket. Tevékenységük alapja a vállalatvezetés, a sokszínű, multikulturális munkahely megteremtését célzó alapszemlélete, amit tréningeken is és az egész vállalati atmoszférán keresztül is közvetít dolgozóinak. (Colvert Smith, 2000). A Babati és Társa Húsfeldolgozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nél nyolcadik éve folyamatosan dolgoznak megváltozott munkaképességű munkavállalók, jövőbeli foglalkoztatásukra az eddigi tapasztalatok alapján továbbra is nyitottak. A Magyar Posta Zrt.-nél összesen mintegy 150 megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik, többségükben nők, 10 11 különféle munkakörben foglalkoztatják őket. A Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft. 50 dolgozója közül hárman megváltozott munkaképességűek, leszázalékoltak, és a velük hasonló munkakörben dolgozókkal azonos bért kapnak. TECHNOPLAST Kft. A cég 80 dolgozója közül kilencen megváltozott munkaképességű munkavállalók. A megváltozott munkaképességű dolgozók az autóiparban felhasználásra kerülő műanyag alkatrészek öntés utáni készre munkálása, finiselése területén dolgoznak 8 vagy 7 órás munkaidőben a többi hasonló munkakörben dolgozóval egyenlő bérért. A Vodafone Magyarország Zrt. nyolc esztendővel ezelőtti megalakulása óta folyamatosan hangsúlyt fektet a megváltozott munkaképességű (jelenleg összesen négy) munkavállaló foglalkoztatására. Ez irányú pozitív attitűdjük, elkötelezettségük nem csökken, a Motiváció Alapítvánnyal szakmai kooperációban valósul meg az egyik munkavállaló foglalkoztatása, egy másikat a munkahely fizikai akadálymentesítésén túl a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének Szállítószolgálata támogatja. Az S.K. Oltalom Termelő és Szolgáltató Bt. 61 munkavállalójából 57-en megváltozott munkaképességűek; bérmunkákat végeznek, elektrotechnikai, varrodai és egyéb területeken. A foglalkozáshoz jutás sikerességét felkészült belső szakmai team támogatja. 4 Megoldás munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak. 10 Előszó
A Diagnosticum Zrt. a Salva Vita Alapítvány TF szolgáltatásának igénybevételével egy évtizede foglalkoztat jelenleg két értelmi akadályozottsággal élő munkatársat. A 10 GENIUS Bt. távmunkában alkalmaz 10 főállású, látássérüléssel élő munkavállalót, többségük feladata az internetes honlapfigyelés. Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások Az Emberbarát Alapítvány a szenvedélybeteg területre specializálódott, rehabilitációs és reszocializációs szolgáltatásai jelenleg 110 személyt érintenek; hangsúlyt fektetnek a komplex rehabilitáció kivitelezésére. A Salva Vita Alapítvány közel 15 éves működése elsősorban a támogatott foglalkoztatás (TF) szolgáltatás megvalósításával szerzett nevet magának, mindenekelőtt értelmi akadályozottsággal élő embereknek a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezésével és ennek később országos hálózattá fejlesztésével. Működésének legutóbbi 10 esztendejében mintegy 150 értelmi akadályozottsággal élő személy munkavállalását és munkahelyének megtartását segítette elő. A Kiemelkedõen Közhasznú Fehér Bot Alapítvány (Hajdúdorog) a Hajdú-Sansz Kft. keretében jelenleg 104 dolgozót foglalkoztat, a 2005 2006. évben 25 látássérült munkavállalót helyeztek el nyílt munkaerőpiaci körülmények között. Az Ébredések Alapítvány munkarehabilitációs tevékenységnek nevezi a foglalkozási rehabilitációs, illetőleg a támogatott foglalkoztatás terén megvalósított foglalkoztatásait. E tevékenységét mintegy 10 éve végzi, az általa munkahelyhez juttatott munkavállalók mintegy fele képes a munkahely megtartására. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézet (MEOSZ OTTI) hatodik éve működik, több területen megvalósított távoktatás és munkaközvetítés területén. A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány nevében, abban a reményben indítom újtára a kötetet, hogy az elkövetkező évek során a benne megmutatott példaértékű gyakorlatok fennmaradnak és sokszorozódnak. Könczei György 5 Felhasznált irodalom Albrecht, G., Seelman K. D., Bury M. (2001). Handbook of disability studies. Thousand Oaks, California. 1945 1965: The Age of the Scientist and the Professional 675-6. Albrecht, G. et. al. (2005). Encyclopedia of Disability. Sage Publishing, Thousand Oaks, CA. Supported Employment : 1528 1532, és Vocational Rehabilitation : 1612-3. Barnes, J. C. Mercer, G. Shakespeare, T. 1999. Exploring Disability. A sociological introduction. Cambridge, Polity Press Colvert, A. L.& Smith, J. W. (2000). What is reasonable? Workplace communication and people who are disabled. In D. O. Braithwaite& T. L. Thompson (Eds.). Handbook of communication and people with disabilities. Lawrence Erlbaum Associates, Mahwah, New Jersey, pp. 141 158. Levinas, E. (1997). Difficult Freedom. Essays on Judaism. Johns Hopkins Jewish Studies. Johns Hopkins University Press, Baltimore. Részletét magyarul Csillag Gábor fordításában ld. a következő oldalon: http://www.szombat.com/index.php?module=articles&func=display&aid=348 5 Egyetemi tanár, ELTE GYFK, Foglalkozási Rehabilitációs Kutatócsoport. A szöveg megírásában segítséget nyújtottak a HEFOP 3.3 projekt keretében az ELTE GYFK Könyvtára számára beszerzett szakirodalmi források, melyekért a szerző mind a finanszírozónak, mind a könyvtárnak köszönettel tartozik. Az itt megjelenő szöveghez gondolati háttérként az az évek óta bontakozó szellemi műhelymunka szolgált, amely részben a FOKA-nál működött az elmúlt esztendők során. Ez a tudományágakon átívelő közös gondolkodás másrészt a kutatócsoportban és a szabadegyetemen zajlott, elsősorban Baján Ilona, Marton Kinga, Szauer Csilla részvételével, és kutatásokban (pl. Keszi Rolanddal és Horváth Péterrel közösen); de többekkel is, így: például Marton Mátyással, Torontáli Nórával és Durmits Ildikóval csapatmunkában. Előszó 11
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve* A fogyatékos emberek helyzete a kibővült Európai Unióban * A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának COM(2005) 604.
Bevezetés Az Európai Unió a fogyatékos emberek hosszú távú foglalkoztatását szolgáló stratégiájának a célja az esélyegyenlőség biztosítása annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek élhessenek az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a független életvitelhez és a társadalomban való aktív részvételhez való jogukkal. Az Európai Unió által kezdeményezett programok a Közösségek gazdasági és társadalmi értékrendjét erősítik azáltal, hogy lehetőséget adnak a fogyatékos emberek számára képességeik kibontakoztatására, a társadalmi és gazdasági életben való aktív szerepvállalásra. Az Európai Unió stratégiájának három pillére: (1) a Közösségek jogszabályai és intézkedései a hátrányos megkülönböztetés ellen garantálva ezzel az egyéni jogok érvényesítését; (2) a környezet mentesítése minden olyan akadálytól, amely hátráltatja a fogyatékos embereket képességeik kiteljesítésében, és (3) a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések központi témává emelése a közösségi politikák körében elősegítve a fogyatékos emberek aktív társadalmi bevonását. Az Európai Unió Akcióterve a fogyatékos emberek esélyegyenlőségéről, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal hozott létre, hogy a Fogyatékos Emberek Európai Éve eredményeit szakpolitikai szempontból figyelemmel tudja kísérni a kibővült Európában, rugalmas keretet biztosít a közösségek fogyatékos emberekre vonatkozó foglalkoztatási stratégiájának kidolgozásához. Az Európai Unió változó gazdasági és társadalmi környezetében elengedhetetlen a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének érvényesítése. A fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló szakpolitikák alapjában véve a tagállamok feladatkörébe tartoznak, a közösségi szintű szakpolitikák és kezdeményezések azonban számos módon befolyásolják a fogyatékos emberek helyzetét. A Tanács 6 ezt megerősítve azt javasolta a tagállamoknak, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló nemzeti szakpolitikák kidolgozásakor maradéktalanul vegyék figyelembe a fogyatékos emberek igényeit. Ebben az összefüggésben állapítja meg jelen Közlemény a Fogyatékosügyi Akcióterv második szakaszának (2006 2007) fő céljait és feladatait, amelynek középpontjában a fogyatékos emberek aktív társadalmi bevonása áll. A jelenlegi demográfiai helyzetre tekintettel a 2005 2010-re vonatkozó Szociális Menetrend 7 alapján tovább kell erősíteni a fogyatékos emberek gazdasági potenciálját, lehetséges hozzájárulásukat a gazdaság és a foglalkoztatás növekedéséhez. Az átdolgozott Lisszaboni Stratégia támogatásának részeként jelen Közlemény felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a fogyatékos emberek társadalmi befogadását a rövidesen megjelenő Reformprogramok a növekedésért és a munkahelyekért 8 kezdeményezések keretében. Jelen Közlemény egyúttal az első olyan átfogó európai uniós beszámoló a fogyatékos emberek helyzetéről, amelyet a Bizottság kétévente tesz közzé a Fogyatékos Emberek Európai Napján 9. Ez az egyik olyan eszköz a fogyatékosügyi szakpolitikák megalkotói számára egész Európában, amely kiegészíti és gazdagítja e szakpolitikák és programok értékét. A jelenlegi helyzet Áttekintés A fogyatékos személyek helyzetének feltérképezése egész Európában nehéz feladat. A fogyatékosság meghatározása és kritériumai szakpolitikai célonként, jogszabályonként és adminisztratív normánként eltérőek 10. A lakosság körében végzett felmérések szubjektív adatokat adnak, amelyeket az egyes 6 2003. december 1-i Tanácsi Következtetések, Tanácsi dokumentum 15 206/03 7 COM(2005) 33 végleges, 2005. 02. 09. 8 COM(2005) 24 9 Lásd: 1 10 A Bizottság tanulmánya: Fogyatékosság meghatározása Európában: összehasonlító elemzés, Brunel Egyetem, 2002. szeptember Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve 15
tagállamok egyéni kulturális látásmódja befolyásol 11. Továbbá az adatok a munkaképes korú lakosságra összpontosítanak, és figyelmen kívül hagyják a gyerekeket és az intézményekben élő embereket. Értékes előrelépést tesz lehetővé 12 az Európai Unió egységes adatgyűjtési rendszere 13, amelynek alapelveit a Jövedelmekről és Életfeltételekről szóló Európai Statisztikák (SILC), valamint az Európai Munkaerő Felmérés (LFS) fogyatékos emberek foglalkoztatásáról készült 2002. évi ad hoc modulja 14 is alkalmaz. Hozzávetőleg 44,6 millió 16 és 64 év közötti személy tartja azt magáról, hogy tartós egészségügyi problémája vagy fogyatékossága 15 van, amely az Európai Unió teljes munkaképes korú lakosságának mintegy 16 százalékát teszi ki. Ezek az adatok nem tesznek különbséget a fogyatékos emberek és a tartós egészségügyi problémával élők között. Az adatokat körültekintően kell kezelni, mivel nem adminisztratív adatokon, hanem felmérésen alapulnak. A fogyatékos emberek a gondozókkal és a szolgáltatásnyújtókkal együttesen a lakosság jelentős gazdasági hányadát képviselik. Sok fogyatékos ember képes dolgozni, ezért döntő jelentőségű munkaerőpiaci helyzetük megváltoztatása. Határozott összefüggés van a fogyatékosság és a növekvő kor között. 2002-ben az 55 és 64 év közötti korcsoport közel 30 százaléka számolt be fogyatékosságról, tartós egészségkárosodásról 16. Ez új követelményeket jelent a családoknak, és égető kérdéseket vet fel a fogyatékos emberek, köztük az idősebb korosztály számára igénybe vehető gondozás és háttérszolgáltatások hatékonyságáról és irányításáról. A Share projektben készült felmérés 17 rámutat arra, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatását támogató kezdeményezések befolyásolják a korai nyugdíjba vonulást. Ezért a fogyatékos emberek számára olyan programokra van szükség, amelyekkel tovább támogatható a munkaerőpiaci részvétel és elősegíthető az aktív öregedés, nevezetesen a korai nyugdíjba vonulás megakadályozása. Az adatok eltérést jeleznek a fogyatékos emberek és a nem fogyatékos emberek foglalkoztatási mutatói között is: 2003-ban a fogyatékos emberek 40 százaléka rendelkezett munkahellyel szemben a nem fogyatékos emberek 64,2 százalékos arányával 18. A kismértékű fogyatékossággal élők aránya 50 százalék volt 19. Összességében a fogyatékos emberek kevesebb, mint fele rendelkezik munkahellyel. Ez a viszonylag alacsony foglalkoztatási ráta jelzi, hogy a fogyatékos emberek között a munkanélküliség továbbra is komoly figyelmet érdemel. A fogyatékos emberek inaktivitási mutatói kétszer magasabbak, mint a nem fogyatékos emberekre vonatkozó adatok. Ezek a statisztikák a tartós egészségügyi problémával vagy fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának alacsony szintjét és ugyanakkor a viszonylag alacsony oktatási és szakképzettségi szintet is mutatják. E nagymértékű inaktivitás okai tagállamonként eltérőek. A legerősebb hátráltató tényező a járadékcsapda: a különféle járadékok elvesztésének kockázata munkába állás esetén. Egy másik lehetséges ok, hogy a munkáltatók nem szívesen toboroznak fogyatékos munkavállalókat, mert tartanak a munkahely átalakításának jelentős költségeitől. Mindazonáltal a megkérdezettek 43,7 százaléka gondolja úgy, hogy megfelelő támogatással képes lenne dolgozni. Ezek az adatok ugyan tagállamonként és a munka típusától függően is eltérőek, azonban azoknak a fogyatékos álláskeresőknek, akiknek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy dolgozni 11 Az embereknek arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy véleményük szerint van-e tartós egészségügyi problémájuk vagy tartós fogyatékosságuk. 12 Azt az alapvető kérdést tették fel, hogy az adott személynek volt-e több mint hat hónapig tartó (vagy várhatóan hat hónapig tartó), tartós egészségügyi problémája vagy tartós fogyatékossága. Ezen állapotok meghatározásába az ember működésével kapcsolatos bármilyen súlyos megbetegedés beletartozik, kivételt képez az az alapelv, hogy az legalább bizonyos mértékig hatással legyen a megkérdezett napi tevékenységeire. 13 A Bizottság 2001. július 12-i 1566/2001 rendelete 14 Eurostat statisztikák a középpontban a 2003. évi 3 26. témák 15 Az Európai Munkaerő Felmérésnek (LFS) a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról készült 2002. évi ad hoc modulja 16 AZ LFS-nek a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról készült 2002. évi ad hoc modulja 17 Share projekt: http://www.share-project.org 18 Kok jelentés 2003 Több munkahelyet 19 Lásd: 9. megjegyzés 16 Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve