TARTALOMJEGYZÉK A NAGYKÖZSÉG HELYE A TÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN, FEJLŐDÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI, TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI ÉRTÉKEI...

TARTALOMJEGYZÉK A NAGYKÖZSÉG HELYE A TÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN, FEJLŐDÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI, TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI ÉRTÉKEI... 4 A település bemutatása... 5 A természeti környezet jellege...8 A településstruktúra kialakulása és főbb sajátosságai...16 Kozármisleny múltja...19 Kozármisleny részletes története...22 Kozár története... 23 Misleny története...26 Kozármisleny helye, szerepe a településhálózatban...31 A várossá nyilvánítási kezdeményezés indokai... 32 Kozármisleny címere...34 Kozármisleny zászlaja...35 A NAGYKÖZSÉG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA, DEMOGRÁFIAI, TÁRSADALMI SZERKEZETE...36 A népesség számának alakulása...37 Népesség összetétele, társadalmi szerkezete...42 Nemek aránya és korstruktúra...42 A népesség iskolai végzettsége, etnikai, vallási összetétele...43 GAZDASÁGI AKTIVITÁS, FOGLALKOZTATOTTSÁG, A TÉRSÉGI INGÁZÁS, A KÉPZETTSÉG JELLEMZŐI... 46 Gazdasági aktivitás... 47 A foglalkoztatottság jellemzői... 49 Térségi ingázás...51 A munkanélküliség jellemzői...54 A NAGYKÖZSÉG GAZDASÁGI FEJLETTSÉGE, SZERKEZETE, JELENTŐSEBB GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓK, AZ ÜDÜLÉS, AZ IDEGENFORGALOM ÉS VENDÉGLÁTÁS... 55 Gazdasági fejlettség...56 A gazdasági élet jellemzői napjainkban, a legjelentősebb termelőegységek és foglalkoztatók... 59 A településen igénybe vehető különböző szolgáltatások... 66 A vendéglátó-ipar, a kereskedelem és az idegenforgalom... 67 Vendéglátó- és kereskedelmi egységek jellemzői...68 A szabadidő eltöltésének lehetőségei, rendezvények...71 A NAGYKÖZSÉG INFRASTRUKTURÁLIS FEJLETTSÉGE, KÖZMŰVESÍTETTSÉGE: AZ IVÓVÍZ-ELLÁTOTTSÁG, A SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS (KEZELÉS), -ELHELYEZÉS, A 1

RENDSZERES HULLADÉKGYŰJTÉS, ELHELYEZÉS, A FŰTÉS MÓDJA, A HÍRKÖZLÉS, A SZILÁRD BURKOLATÚ ÚTHÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE... 73 Kozármisleny infrastrukturális fejlettsége... 74 Közlekedéshálózat... 77 Közműellátás...88 Vízellátás... 88 Szennyvízelvezetés...92 Csapadékvíz elvezetése... 93 Gázellátás... 94 Villamos energia ellátás... 96 Hulladékok kezelése...98 Műsorszórás és távközlés... 99 A NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETE, ARCULATA, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓI, RENDEZÉSI, SZABÁLYOZÁSI TERVEK... 100 Kozármisleny településszerkezete, arculata...101 A település fejlődését elősegítő helyi energiák... 101 A természeti környezet szerepe Kozármisleny alaprajzi fejlődésében... 103 Építéstörténet...109 Településszerkezet...110 Építészeti értékek... 113 A település területfelhasználási egységeinek leírása...116 Kozármisleny fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervei...126 A lakosság véleménye a település fejlődéséről... 131 Természeti értékek védelme... 133 Településkörnyezet...134 A NAGYKÖZSÉG INTÉZMÉNYEI, FŐKÉNT A TÉRSÉGET IS ELLÁTÓK JELLEMZŐI, ELSŐSORBAN AZ OKTATÁS, A KULTÚRA, A TUDOMÁNY, A KUTATÁS, AZ INNOVÁCIÓ, AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, EGYÉB INTÉZMÉNYEK TERÜLETÉN, AZ IGAZGATÁSI ÉS RENDÉSZETI SZERVEK...137 Oktatási, kulturális intézmények... 138 Egészségügyi ellátás...148 Szociális ellátás... 149 Egyházak... 151 Közbiztonság...153 A NAGYKÖZSÉG SZELLEMI, KULTURÁLIS, SPORTÉLETE, TÁRSADALMI SZERVEZETTSÉGE, A CIVIL SZERVEZŐDÉSEK TEVÉKENYSÉGE, MINDEZEK KIHATÁSA A TÉRSÉGRE...157 Kozármisleny kulturális és sport élete... 158 Civil szervezetek... 162 A település kiadványai... 174 Testvértelepülési kapcsolatok...175 2

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÉS GAZDÁLKODÁS, AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSOS KAPCSOLATAI, TÉRSÉGI SZERVEZŐ MUNKÁJA... 178 Kozármisleny önkormányzatának működése, gazdálkodása...179 Kozármislenyi önkormányzat szervezeti felépítése, működése... 179 Az önkormányzati gazdálkodás...191 Önkormányzati vagyon... 196 Helyi adók és igénybe vehető kedvezmények...198 Az önkormányzat fejlesztései a rendszerváltás óta... 202 Kozármisleny térségi szervező munkája, központi szerepköre, kapcsolatrendszere.204 MELLÉKLETEK...212 3

A NAGYKÖZSÉG HELYE A TÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN, FEJLŐDÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI, TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI ÉRTÉKEI 4

A település bemutatása Jó szeretni való világban élni Hazánk több mint háromezer települése között szép számmal akadnak városok is. A legtöbb település fejlődése külső tényezőkre, segítségre épül. Kivétel ezek közül Kozármisleny, mely hihetetlen dinamikus fejlődésével kiválik a nagyközségek sorából, sőt városokat megszégyenítő módon fejlődik. A baranyai település sokszínű múltjával, etnikai összetételével és elszántságával emelkedett ki környezetéből a rendszerváltozás óta. Hihetetlen gyors fejlődése következtében a térség, sőt Magyarország jelkép településévé és követendő példává vált. Az itt lakók és a betelepülők felismerték, hogy közös akarattal, a természeti értékeket és a hagyományokat megőrizve hozhatnak létre egy magasan fejlett települést, egy szeretni való világot. A nagyközség a Baranya megyében a Baranyai-dombság tájegység központjában foglal helyet. A Baranyai-dombság a Mecsek és Villányi hegység között terül el aprófalvas település-szerkezetével. Kozármisleny napjainkban a tájegység legnagyobb területű és népességű települése. A Földközi-tenger felől érkező enyhe, páradús légtömegek, valamint a Mecsek védő övezete hatására a táj szubmediterrán klímahatás alatt áll. Ez Magyarországon ennek a térségnek egyedülálló sajátossága. Enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. A maximális évi csapadék az 1000 mm-t ritkán haladja meg, de 500 mm-nél kevesebbet sem nagyon mértek. Ennek háromnegyed része a tenyészidőben (április 1-szeptember 30.) hullik, ami kedvező a mezőgazdaságnak. A csapadékos napok száma magas, az 1 mm-t meghaladó csapadékot kapó napok száma 100 körül van. A megye fekvéséből és változatos domborzatából következik a légtömegek jégképződésre való hajlama. A zivatarok évi átlagos számát tekintve (25 nap) a Baranyai-dombság hazánk egyik zivatargóca. A hőmérséklet-ingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. A 5

Mecsektől délre eső térszín az ország legmelegebb része, az évi középhőmérséklet mindenütt 10,5 C fölött marad. A legmelegebb hónap a július, 21,5 C fölötti középhőmérséklettel. A terület nagy mennyiségű és hosszú időtartamú napsugárzást kap. Az átlagos napsütéses órák száma 2025. Kozármisleny az ország legmelegebb vidékei közé tartozik. A táj uralkodó szele az északi és az északnyugati irányú. A mediterrán levegő hatására a verőfényes lankákon olyan az országban egyedülálló növénytársulások élnek, amelyek egyébként csak a Földközi-tenger közvetlen környékén honosak. 1. ábra. Kozármisleny földrajzi elhelyezkedése Kozármisleny mintegy 12 kilométerre délre fekszik a megyeszékhely Pécs központjától. A településtől 15 kilométerre található a pogányi repülőtér, ahol egy éve indult meg a nemzetközi légi forgalom. A horvát-magyar államhatár 40 kilométerre található Kozármislenytől, mely jó lehetőséget biztosít a nemzetközi kapcsolatok ápolására. A lösszel és jó termőtalajjal borított változatos dombvidéken az erdőgazdálkodás és szántóföldi művelés a jellemző. Kozármisleny természetes és épített környezete 6

harmonikus egységet alkot. Azon ritka települések közé tartozik, ahol az új településrészek építése mellett tavak, tanösvények és parkerdő is létesült. Kevés településen figyelhető meg ez a gyors, de a természettel harmonizáló fejlődés. Kozármisleny több funkcióval is rendelkezik. Megtartotta a hagyományos mezőgazdasági profilt, melyen túlnőtt az oktatási, kulturális és sportélet, valamint a közigazgatási szerepkör. A rohamos népességnövekedés az ipari park fejlődését és termelőiparágak letelepedését hozta magával. A legerőteljesebb az intézményi hálózat és szolgáltató szektor fejlődése, mely munkahelyek sokaságát eredményezte és a megyeszékhelyről, valamint a környező falvakból Kozármislenybe ingázó munkavállalókat vonzotta. Kozármisleny fejlődése napjainkra elérkezett oda, hogy felértékelődött a természeti környezet, a fejlett infrastruktúrával rendelkező elegáns kertes családi házak harmonikus együttese és a helyben elérhető magas fokú szolgáltatások, melyeket városként még hatékonyabban biztosíthat a település (2. ábra). Kozármisleny település fejlődésének szakaszait, társadalom-földrajzi vonatkozásait már többen tanulmányozták. A városgyűrű kialakulása a szuburbanizáció létrejötte, Pécs fejlődése közvetlen hatással voltak a falu növekedésére. A városkörnyék fejlődése a centrum közvetlen emissziós hatása eredményeként is vizsgálható. A társadalom-földrajzi tényezők fontossága mellett azonban a természeti adottságok is lényegesek a település kialakulásában, fejlődésében. A térség geológiai, geomorfológiai vizsgálata számos értekezés tárgyát képezték. 7

2. ábra. Családi házas beépítés az északi lakóterületen A természeti környezet jellege A település Baranya megye közepén helyezkedik el, a DK-i megyehatárhoz kissé közelebb, mint a nyugatihoz (1. ábra). Pécstől 10 kilométerre DK-re fekszik, az északi szélesség 46 2' és a keleti hosszúság 18o18'. Az ábrán látható elhelyezkedés a megyeszékhelyhez való igen közeli fekvés, a külső városgyűrűhöz tartozást mutatja, vagy legalábbis a gyors fejlődés e struktúra kialakulásának irányába mutat. A község a Délkelet-Dunántúl Baranyai-dombság kistájához tartozik. A település ÉK-DNY irányban terül el. Északi oldalról Pécs, ÉK-ről Nagykozár, DK-ről Szemely, Dről Egerág, míg Ny-ról Pécsudvard határolja. A falunak nincsenek természetes határai, terjeszkedését a domborzat formái nem gátolják. Erdők és mezőgazdasági művelés alatt álló területek ölelik körül a települést. 8

3. ábra. Kozármisleny telekosztása A mai felszín kialakulása a negyedidőszakban lejátszódott események eredményének köszönhető. A terület mélyszerkezetére csak következtetésekre vagyunk utalva. Használható adatként a vízkutatás céljából mélyített fúrások mintáit vizsgálták. A területen öt kutatófúrást mélyítettek vízkutatás céljából. Az 1934-ben, 1962-ben, 1965-ben, 1977ben, 1978-ban mélyített fúrások meddőnek bizonyultak. A fúrások 150 és 190 m mélyen harántoltak vízadó rétegeket. A számított vízmennyiség azonban nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a település ivóvíz ellátását biztosítsa. Figyelemre méltó, hogy a feltárt vizek hőmérséklete mind 20 C feletti volt, az 1964-es fúrás helyén még a 37 oc-ot is elérte. Ez a kút napjainkban is megtalálható Kozármisleny területén lezárt állapotban. A Ceglédi Mélyfúró Vállalat 265 méter mélységűre tervezett kutatófurása eredménytelen volt, így a fúrást 351,5 méterig folytatták. Ez a falu területén mélyített legmélyebb fúrás, mely a legtöbbet árul el a térség geológiai múltjából. Eredményként említhetjük tehát a fúrás során harántolt rétegek megismerését (4. ábra). A fúrások, és jelenlegi geológiai ismeretek alapján a település 2006-ban tanulmányt készítetett egy tervekben szereplő 9

uszoda termálvízzel történő ellátásának kivizsgálására. A településfejlesztési tervekben szerepel egy korábbi lakossági felmérésben felmerült igény kielégítését szolgáló sport és rekreációs létesítmény építése. A terület domborzati adottságait tekintve gyengén kiemelt pannon alapzatú lösszel vastagon fedett dombhátak és eróziós völgyek sorozata. A település környéki domborzat kialakulásának döntő időszaka a Dél-baranyai-dombvidék kialakulásával egyidőben a földtörténeti közelmúltban (Würm) kezdődött és tart napjainkig. 4. ábra. Kozármisleny földtani térképe 10

Kozármisleny területének átlagos tengerszintfeletti magassága 240-250 m. A terület legmagasabb pontja a Sormás-domb 269 m, a legalacsonyabb az előterében található halastó 162 méteres szintje. Ezek az értékek is mutatják a falu változatos felszíni viszonyait. A levéltári adatok tanúsága szerint éppen erre a változatos morfológiájú területre települt a falu Misleny nevű XII. századi elődje. A telepítő tényezők ekkor kizárólag a természeti környezet pozitív adottságai voltak, úgy mint a jó víznyerési lehetőség a völgyben és a jó védhetőség a dombtetőkön. A falu további fejlődése során a mislenyi oldallal szemközt, attól délre fekvő dombhátak épültek be. Ez volt Kozár település. A völgyekben csak a vízmentes térszínre építkeztek, miután ezek zsúfolttá váltak, a dombtetők, hátak népesültek be. A lejtők beépítetlenek maradtak, mert nem lehetett telket kialakítani. A területet meredek lejtők szabdalják fel, a kitettségek és a reliefenergia viszonyok változatosak. Az erózió a közel egyenes lejtőn a középső és alsó harmadrészben rombolja a felszínt. A domború lejtőn a talaj a lejtő alsó harmadában erősen károsodik, viszont a felső harmadban változatlan marad, vagy csak kismértékben pusztul. A középső szakaszban a kitettség fokától függően a lejtő inflexiós pontja felett igen kevéssé változik, alatta viszont a felszíni lepusztulás mértéke nő. A jelenkori felszínt leggyakrabban és legerőteljesebben a csapadékvíz hatására keletkező felületi felszínleöblítés formálja. Közvetlen kiváltó tényezője a csapadék, annak éves eloszlása, illetve intenzitása. A felszínleöblítés feltétele a megfelelő kőzettani felépítés és a felszínlejtés, valamint napjainkban a beépítés. A fentiekből következően elsősorban a meredek lejtésű, laza szerkezetű lösz, löszszerű képződményekből épült dombvidékeinken jellemző. Így jellemző Kozármisleny térségére is. A lemosódás üteme a lejtőhossznak és a lejtőszögnek is függvénye.. A csapadék éves eloszlását, mint a lejtőleöblítés fontos tényezőjét az 5. ábra mutatja. Kozármisleny fejlődése olyan lejtőkre is kiterjedő, ahol erőteljes a felszín leöblítése, mely csak fokozódott a jómódú tulajdonosok térkővel borított udvarok és a sűrű szilárdburkolatú úthálózat, parkolók kiépítésével. Ez a probléma a 100%-os csatornázottsággal, kikövezett csapadékvíz nagyteljesítményű átemelő szivattyúrendszerekkel volt kiküszöbölhető. 11 árkokkal és

80 25 70 20 60 15 Celsius mm 50 40 10 30 20 5 10 jú liu s au gu sz tu sz s ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r s jú ni u m áj us áp ril is 0 ja nu ár fe br uá r m ár ci us 0 5. ábra. A csapadék és hőmérséklet éves eloszlása Az oszlopdiagramon (5. ábra) jól kivehető, az október-novemberi második csapadékmaximum, mely nagymértékben elősegíti a késő ősztől koratavaszig jellemző lejtőlemosási folyamatokat. A százéves meteorológiai adatsorokban feltűnnek extrém értékek, így 1903ban 1190 mm, 1940-ben 1210 mm, míg 1949-ben 496 mm csapadék értékek. A csapadék és hőmérsékleti adatok a falutól 5 km-re elhelyezkedő pogányi meteorológiai állomásról származnak. Ez a tenyészidőszak végén bekövetkező csapadékmaximum végzi a legnagyobb pusztítást, mert ekkor a kultúrnövényzet már nem akadályozza lejtőleöblítő tevékenységét. A település környékének gazdag völgyhálózata is részben ezeknek a folyamatoknak köszönheti kialakulását. A hőmérsékleti görbe a hazánkra jellemző átlagos értékeket júliusi maximum és januári minimum mutat. A Kozármislenyi völgy egy völgyhármas alkotta forma. A mohácsi országutat is átszelő Árpádi-árok 80-100 m szélességben halad É-D-i irányban. Ehhez csatlakozik a déli irányból Szemely felől érkező Teknősbéka-völgy. A harmadik a Mislenyi-patak völgye, 12

mely a legszélesebb és legváltozatosabb felépítésű. Ebben foglal helyet a már említett Mislenyi halastó a település legmélyebben fekvő része. A lejtőkre csak napjainkban építettek hétvégi házakat, pincéket, ezzel rekreációs területet hoztak létre. Ezek az üdülő telkek, gyümölcsösök ily módon a környezet természeteshez közeli állapotának megőrzését is biztosítják. A hétvégi házakból a tulajdonosok lakóingatlanokat akartak kialakítani, így az önkormányzat első lépésként belterületté nyilvánított telkeket, majd közműhálózatot épített ki pályázati és lakossági forrásokból. A völgyek a térségre jellemző platókat, hátakat fognak közre. Ilyen a mohácsi országúttól a Mislenyi-patak völgyéig húzódó Kozári-hát és a Pécsudvard irányában található Irtás-hát. A település alaprajzát egybevetve a geomorfológiai adottságokkal jól látható, hogy a beépített területek a lejtők inflexiós pontja felett helyezkednek el, mert itt kevésbé vannak kitéve a lejtőlepusztulásnak, és jobban lehet telkeket kialakítani. Ezeknek a lejtőknek az inflexiós pont alatti részét mind a mai napig nem építették be. A tervek szerint itt futnak a gyűjtő utak, melyet a tapasztalatok alapján az erőteljes beépítettség generál. A dombhátak egységes felszínét bekötő utak löszmélyutak teszik tagoltabbá Kajszaszőlő, Pusztarét, Kenderföldi-dűlő és a Tizennégyes forgás-dűlő. A platók helyett a dombhátak felszínét több mint 100 méteres szint határolja el a síkságtól jól látható peremmel. Két tereplépcsőt figyelhetünk meg ÉK DNy-i irányban. A lépcső peremén halad az 57-es számú főközlekedési út. A sík és lösszel fedett felszín kiválóan alkalmas telkek kialakítására, építkezésre. A két falu egyesülése után a fejlődést a közlekedési útvonalak, a közút, a vasút megépülése szabta meg. Kozármisleny északi határában húzódik a Pécs Villány vasútvonal, a településnek vasútállomása nincs, így a falu terjeszkedése Pécs-mohácsi közút irányába terelődött. Így először a mai nevén újtelepként ismert falurész épült ki sakktábla szerkezetével az 57-es út közvetlen szomszédságában. A vasútállomás hiánya negatív tényező a település fejlődésében. Ugyanígy negatív természeti földrajzi tényezővé vált a falu határában húzódó vasúti töltés is. A lejtőexpozíciótól függetlenül a töltések talaja mindig szárazabb környezetüknél. A csapadékvíz gyorsan lefut a meredek töltéslejtőkön, meggyorsítva ezzel az előterében 13

fekvő mezőgazdasági területek areális leöblítését és a völgyben fekvő tavak feltöltődését. Az eredeti természeti környezetet kettévágja a már említett 57-es számú főközlekedési út. Ez meredeken szakad le az üszögi halastóra. Felszínét a tóba ömlő időszakos patakok, eróziós árkok darabolták fel. Az erdőirtás nyomán a jelentős areális leöblítése kezdődött meg. A tó feltöltődése ellen az elmúlt év során partvédő betonelemeket helyeztek el. A területen két domb található (Török-tető 249 m, Üszögi-hegy 243 m). A két dombot meredek völgy választja el egymástól, mely átszelve az 57 számú utat Árpádi-árok néven halad végig Kozármisleny területén. A falu területén húzódik még a kozári dombsor, a villányi országút DK-i oldalán. Az országúttól egységes gerincet láthatunk, ez azonban csak a dombsor külső vonulatára vonatkozik. A vonulat magassága 265 méter, melynek középső részére települt az egykori Kozár község. A meredek oldalakon vízmosások árkai futnak a Teknősbéka-völgybe. A párhuzamos dombsorok az Erdőshát, Nagyszék és Szőlősdomb helyi elnevezéseket kapták. Szemely község irányába nyúlik az Avas és a Kerek-domb vonulata. Az egykor erdők helyén ma mezőgazdasági területek találhatók. A mislenyi dombsor Kopaszka, Magyarosalja, Sormásdomb és Almás aszimmetrikus morfológiai képet mutat. A halastó felé eső lejtője meredek, lépcsős. A dombsor tagjai a. Mélyen bevágódik a dombsorba a Malomvölgyi-patak, feltárva a löszrétegeket. Jól fejlett mederszakaszok találhatók a patakszint felett 15 20 méter magasságban. A területen löszdolinák, löszmélyutak, sőt kisebb löszbarlang is található. Jelentős erózió nyomai láthatók a dombok magasabb térszínein. A szántóföldi művelés még napjainkban is fokozza a felszín lepusztulását. A dombokon található szőlők és gyümölcsösök területét gátrendszerrel kerítették el, de még ezek a gátak is kevésnek bizonyulnak a csapadék által lehordott talaj megtartásához. A legjellemzőbb eróziós terület a Magyarosalja-domb aszóiban figyelhető meg. A Mislenyi-patak völgyében hordalékkúpokat halmoz fel a vízfolyás. A falu fővölgyének (Árpádi-árok) lejtői a közelmúltig beépítetlenek maradtak, hiányosságot mutatva a falu utcahálózatának folytonosságában. Ezt a hiányosságot önkormányzati beruházásokkal szüntették meg. Sportlétesítmények, pályák sora népesíti be a területet. A fejlesztésben különös hangsúlyt kaptak a decentrumok, melyek szervesen kötik össze a többgenerációs eredetileg területi 14

szakadásokat mutató település-együttest. Több terv készült a vizenyős, pangó terület hasznosítására (csónakázó tó, sétány, faluház), melyek közül már üzemel a felújított és kibővített faluház és a látványtó, melynek környéke a település nagyrendezvényeinek színhelye. Terveken felül társasházi beépítés történt és új körzeti orvosi rendelő nyitott a két településrész közötti egykori üres területen (6. ábra). A felszíni vizek kezelési programja is folyik. A források feltárása, kitisztítása, valamint a vízfolyások törvényben előírt rendelkezések szerinti karbantartása megtörtént és folyamatosan biztosított. 6. ábra. A felújított és kibővített faluház a látványtóval 15

A településstruktúra kialakulása és főbb sajátosságai Kozármisleny település fejlődésének vizsgálatakor a természeti és társadalmi tényezők változó intenzitással segítették elő, vagy gátolták a falu fejlődését. A település és a környezet kölcsönhatásának elméleti kérdéseiben szerepel, hogy a hatások nagysága megközelítően arányos a település nagyságával, fejlettségével, bonyolultságával. Ugyanígy szabályszerűségnek tekinthető, hogy a települések növekedése funkcionális átalakulással járhat, így a földrajzi környezet más más elemeinek jelentősége növekedhet meg, vagy csökkenhet le. Kozármisleny esetében ezen tényezők változása, felértékelődése vagy jelentőségének csökkenése településrészenként jól megfigyelhető különbségeket mutat. Az elemzés eredményeként 4 típusba sorolhatók az egyes településrészek, attól függően, hogy kialakulásukban a természeti vagy a társadalmi tényezők játszottak nagyobb szerepet. Az első településtípus a tisztán természeti környezet kedvező hatásait keresve jött létre (Misleny falu). A további fejlődés a második típus a dombhátakra, kisebb lösszel fedett platókra koncentrálódott (Kozár falu). E falurész kiépülésénél már a mezőgazdasági funkciók is jelentős szerepet játszottak. A lösszel fedett magasabb fekvésű dombhátak ugyan nem biztosítanak szélárnyékot és a víznyerési lehetőség is csak kutakból oldható meg, de a jó minőségű termőtalaj erős telepítő tényezőként hatott. Mindkét típusba tartozó falurész szabálytalan alaprajzú. A harmadik típus morfológiáját tekintve sakktábla alaprajzú, melynek telepítő tényezője kizárólag közlekedésföldrajzi, társadalomföldrajzi hatóerő, de a kitűnő sík felszín is lehetőséget adott a telep kialakítására. Az Újtelep elnevezésű lakóteleprész szabályos utcahálózata szorosan nekiépült az 57-es számú főközlekedési útnak. Megépülése idején több mint 1 km-es távolság választotta el a völgyben lévő régi faluközponttól. Ez az űr az 1970-es évek során épült be szabályos utcahálózatával. A meredek völgylejtőkre zártkertekből kialakított családi házas övezet, illetve sport, rekreációs létesítmények kerültek. Így napjainkra összeépült az öregfalu az újabb falurészekkel. A negyedik típus az igen intenzív bevándorlásból eredő népességnövekedés eredményeként létrejött falurész. Az újtelep illetve északi lakóterület 16

nevet viselő egységek funkciójukat tekintve alvó településként működnek. A negatív hatások a sűrű beépítettség, kedvezőtlen szélviszonyok, északi lejtőkitettség, felgyorsult csapadékvíz-leöblítés már napjainkban megmutatkoznak. Az elmúlt évtizedre jellemző nagyvárosokból (így Pécsről) történő kiköltözések egyik fő célpontja lett Kozármisleny. A már említett Pécshez közeli fekvés és jó közműellátottság emberek százait vonzotta a faluba. A kérdőívek tanúsága szerint az itt építkezők 90%-a alvó településként értékeli a falu funkcióját. Ez napjainkra megváltozott, és közigazgatási valamint szolgáltató funkciókat lát el a nagyközség. A lakosságszám növekedésének ugrásszerű mértékét 1980-tól figyelhetjük meg, melyet a grafikon is jól mutat (7. ábra). A lineáris lakosságnövekedés emelkedő trendje jól mutatja az utóbbi évek átlagnövelő értékét. A településfejlesztés koncepciója további jelentős népesség-beáramlást vetít előre. A betelepültek átlagéletkora 30 év, amely természetes szaporodást is jelent a népesség növekedésben a nagyközség számára. Kozármisleny lakosság számának alakulása 1870-2006 között 6000 5000 4000 3000 2000 1000 18 70 18 80 18 90 19 00 19 10 19 20 19 30 19 40 19 50 19 60 19 70 19 80 19 90 20 00 20 06 0 7. ábra. A lakosságszám alakulása Kozármislenyben 1867 2006 között Megállapítható, hogy Kozármisleny település fejlődését a természeti és társadalmi tényezők térben és időben különböző mértékben befolyásolták. Ennek alapján fejlődése 17

szakaszokra oszthatók. A szabálytalan alakú két régi falu Kozár és Misleny a természeti földrajzi tényezők eredményeként telepedtek a völgytalpakra. Az urbanizáció és a közlekedési feltételek (úthálózat) fejlődésével a település új részei szinte önálló egységként születtek meg a dombhátakon a megyeszékhely felé terjeszkedve. Itt a természeti földrajzi telepítő tényezők háttérbe szorultak, és eredeti jelentőségük lecsökkent. Az új lakótelep jellegű falurészek szabályos és sűrű beépítettsége negatív előjellel hat vissza a természeti környezetre. A településrészek funkciója is eltérő a telepítő tényezők jellegéből adódóan: az öreg faluban mezőgazdasági jellegű, míg az új falurészekben alvóváros jellegű. A kettősség a népesség korszerinti megoszlásában is megmutatkozik. A régi településrészen természetes fogyás, míg az új területeken az országos átlagot jóval meghaladó természetes szaporodás volt megfigyelhető 2000-ig. Ezt követően a településrészek tudatos összeolvasztásával, a korábban említett decentrumok kialakításával jelentősen javult az öregfalu infrastrukturális fejlettsége, melynek eredményeként megkezdődött a betelepülés. Így javultak a demográfiai mutatók is. Először mozaikszerűen, majd utcányi méretekben vásároltak lakóingatlanokat a betelepülők a régi falurészben, ahol vagy a műemléki jellegű épületeket újították fel, melyekre az önkormányzat helyi védettséget jelölt ki, vagy a panorámás telkeken teljesen új épületeket építettek. Oka, hogy a régi falurészek domborzati adottságai még jobbak, esztétikusabbak, mint a modern új északi település részé, és a telkek árai, még ha kevéssel is de olcsóbbak, mint az újtelepieké. A közműellátottság javulása, a nagyközség fejlődésének eredményeként tovább növekszik a fiatalkorúak bevándorlása Kozármislenybe, ami a falu népességének további növekedését és a település dinamikus városiasodását vetíti előre. A kitelepülés oka tehát továbbra is a tiszta levegő, a Mecsekre néző szép panoráma, a városhoz közeli fekvés, a kedvező felszín, és a rohamosan fejlődő, gazdagodó település image. 18

Kozármisleny múltja A község történetének kezdete a régmúltba nyúlik vissza. Az első régészeti lelet a korai bronzkor Kr.e. 1800 1900 körüli szakaszából a Somogyvár Vinkovci kultúra népének korából származik. 8. ábra. Római kori kocsitemetkezés restaurált lelete A rómaiak is számos emléket hagytak maguk után. 1969-ben római kori kocsitemetkezés lelete került napvilágra, ahol két felszerszámozott ló csontvázát is megtalálták (jelenleg a Pécsi Várostörténeti Múzeumban tekinthető meg). A lelet óriási jelentőségű, mert ilyen jó állapotban egész Közép-Európában nem került elő hasonló lelet. A település tervezi, hogy várossá nyilvánítása esetén várostörténeti múzeumot hozna létre, melynek kiemelt látványossága lehetne a területen talált ritka lelet. A VI IX. század között a Dél-Dunántúlon élt avarok is hagytak maguk után emlékeket Kozármislenynél. A kiskozári szőlőhegyből szőlőforgatáskor előkerült leletek 1907-ben a pécsi múzeumba kerültek. A honfoglalást követő időszakból a X XI. század korából 1960-ban kilenc sírt tártak fel. A környék jelentős szerepet játszott Baranya vármegye kialakulásában. A területen 19 két jelentősebb várispánság létezett,

középpontjukban egy egy földvárral, élükön az ispánnal. Az egyik a baranyavári, a Villányi-hegységtől délre jött létre, a másik pedig a koaszti, amelynek központja Kozármisleny, Nagykozár környéke és az innen Villányi-hegységig terjedő területet foglalta magába. Kozármisleny neve az írott forrásokban többféle változatban fordul elő. Misleny neve az 1266-ban Myslen írásmóddal, míg a Kozár név Kosar alakban fordul elő az 1330-as években. A két település a török hódoltság idején is valószínűleg folyamatosan lakott volt. A XVII. század végén, de főként a XVIII. században horvátok és németek telepedtek le a két községben. A XIX. század elejére Kiskozár település német többségűvé vált. Misleny falu a Rákóczi szabadságharc idején tisztán magyar lakosú volt, sőt a betelepítések ellenére a XIX. századra is megőrizte egynemzetiségű jellegét. Ebből az időszakból már családnevek is fennmaradtak. A XVIII. század közepére Misleny a Batthyányiak, míg Kiskozár a Pálffy család birtokába került. Ekkor kezdődött a németek szervezett betelepítése a baranyai falvakba. Az úrbéri rendelet irataiból kiderül, hogy a lakosság főként földművelésből és állattenyésztésből él ebben az időben. A két településről így ír Fényes Elek 1866-ban: Misleny magyar falu dombon és lejtősen elszórva, 360 katolikus lakja, kik az egerági plébániához tartoznak. Kis-Kozár vegyes német-magyar falu az üszögi uradalomban részint dombon, részint völgyben, 446 katolikus lakja, kinek 2/3-a német, 1/3-a magyar tartoznak az egerági plébániához és a pécsi adóhivatalhoz. A két község igazgatási hovatartozása 1908-ban megváltozott Az egerági körjegyzőségből kivált Kiskozár és Misleny, és a szalántai körjegyzőségből kivált Pécsudvarddal hárman létre hozták a kiskozári körjegyzőséget. Az I. világháború kiskozári és mislenyi áldozatokat is követelt, hősiességüket ma a településen egy 1996-ban felállított emlékmű őrzi. 20

9. ábra. Az I. és II. világháború kozármislenyi áldozatainak emlékműve Az 1920-as évek közepén kezdődött meg a két település elektromos hálózattal és szilárdburkolatú úttal való fejlesztése. Ennek következtében a két község lassan egybeépült és 1927-ben felmerült egyesítésük gondolata. A két település végül 1928-ban Kozármisleny elnevezéssel került a magyar helységek sorába. Az új község két iskolával, körjegyzőségi hivatallal, tanítói lakásokkal és villannyal is rendelkezett. A helyi lakosság a mezőgazdaság mellett a bányászatban, villanytelepen a vasútnál talált munkalehetőséget. A II. világháborúban 39 kozármislenyi lakos veszíttette életét. A község 1953-ban kapott postahivatalt, telefonközpontot. Új építési telkeket jelöltek ki, majd 1954ben járdákat és óvodát építettek a településen. Az orvosi és védőnői körzet 1957-ben került kialakításra. Az 1970-es évek elején Kozármisleny körzeti iskolai központtá vált. Ide tartoztak Szemely, Pécsudvard, Pécs-Üszögpuszta és Szentkútpuszta tanulói. Az óvoda 1979-ben 100 férőhelyesre bővült. Rendszeressé vált a szemétszállítás a településen, az 1980-as évek elejére elkészült a vezetékes ivóvízhálózat, és 1990-re megkezdődött a település szennyvízhálózatának kiépítése. 21

A rendszerváltozást követően Kozármisleny körjegyzőségi központtá vált. A körjegyzőség települései: Szemely, Birján, Lothárd, Pécsudvard és Szentkútpuszta. A természetföldrajzi és infrastrukturális adottságok következtében hihetetlen módon megindult a népesség bevándorlása Kozármislenybe. A gyors népességnövekedés és a fejlődés következtében 2005-ben a település nagyközségi címet kapott. Kozármisleny részletes története Kozármisleny név csak 1928-tól szerepel, addig mint Kiskozár és Misleny két külön közigazgatási egységként szerepelt. Mindkét település honfoglalás korabeli, tehát a X. században alakult. Erre bizonyíthatóan csak a Kiskozár név utal. A honfoglaló népekkel együtt egy kabar, vagy kosar nevű pásztornép is érkezett erre a területre. E pásztornép feltehetően még az őshazában csatlakozott a honfoglalókhoz. Feltételezhetően ennek a népnek a nevéből alakult ki a Kozár név is, amely természetesen a Dunántúlon még több helységnévben is szerepel. Pl. Nagykozár, Egyházaskozás. Kiskozár a régi iratokban mint Koard, Koaszth, Koárszt Kovasdvár is szerepel. Ugyanakkor Mislenyt hol Myslen, hol Mysle, hol Miszlen vagy éppen Miska néven említik a feljegyzések. A község középkori teljes latin nevén, Terra Gastri De Koaszth Myslen a Kozármisleny Földvár szerepel. Egy 1266-ból származó adat Tarra Myslen -ről tesz említést. Ez az első olyan feljegyzés a településről, mely dátummal együtt maradt fenn. Egy 1660-ból való adat megemlíti, hogy a község területén szlávok is laktak. Az 1908-ban községünk területén talált római kori edények a honfoglalás előtti idők esetleges római kori településére nem adnak egyértelmű bizonyítékot. Hiszen a Dunántúl területe annak idején a Római Birodalomhoz tartozott, ebből következik, hogy régészeti lelet sok helyen található anélkül, hogy az állandó települést bizonyítana. 22

10. ábra. Római kori kocsitemetkezés díszítő eleme Kozár története A honfoglaló magyarok az ország területén és az ország határain túl jól fejlett hűbéri államot találtak. Ennek hatására István uralkodása alatt itt is megalakult a hűbéri állam. A közigazgatás első magyarországi formái a várispánságok. E várispánságok között szerepel a Koaszh vára volt. Koaszth, mint várispánság a XIII. sz. közepéig jelentős katonai centrum volt. Ezt kitűnő fekvésének köszönhette: délre a Dráva völgyét ellenőrizhette, északon a Mecsek vidékéig. Ebben az időben jelentőségét megnöveli az a tény is, hogy a dombokon át fontos hadiút vezetett Koaszt vára alatt Baranyavár, illetve Bátaszék és Szekszárd felé. Ez a körülmény hatott a terület korai szőlőtelepítésének és borkereskedelmének fellendülésére, illetve az erdők nagyfokú kiirtására. A koaszti várispánság többször volt átvonuló hadak szálláshelye, és a hagyomány szerint többször láthatta a magyar királyt kíséretével. A Koaszth várispánság kitűnő harcászati fekvésének következtében jelentős katonai erődítmény volt. Átlag 1000 1200 főnyi katonasággal járultak hozzá a király hadseregének erősítéséhez. A katonaság béke idején itt állomásozott. A katonaság intézményén túl a Koaszth várispánság és a királynak 23

állandó anyagi forrást jelentett, a többi várispánsággal együtt. Az átlagos évi jövedelem 347 márka volt, melynek beszedése a várispánra tartozott. A várispán évente egyszer a beszedett összeg 2/3 részét Szent-Mihály napjáig (szept. 29.) beszolgáltatta a királynak. Az összeg 1/3 része a várispánt illette. A várispán, ha a beszolgáltatás végső időpontját elmulasztotta, úgy a király kétszeres járandóság befizetésére kötelezhette a hanyag várispánt. I. István és III. Béla uralkodása idején szokás volt, hogy beszolgáltatáskor a király nagy kísérettel maga látogatta a várispánságokat, és személyesen vette át az őt megillető járandóságot. Ezekben a napokban természetesen a király és kísérete az ispánság vendégei voltak és a várispán köteles volt ingyenes vendéglátásról gondoskodni. Ilyenkor a Koaszth vár is ünnepi külsőt öltött, a királyt különböző hadi gyakorlatok bemutatásával szórakoztatták. A király ilyen napokon un. törvénykezést, törvénynapot tartott. I. István királysága alatt erősödik meg a hűbéri rend. Ehhez a király nagyfokú birtok adományokkal járul hozzá. A királyhoz hű emberek földbirtokot kapnak a birtokhoz tartozó falvakkal, lakossága együtt. Koaszth vára királyi kézen marad egészen II. Andrásig. II. András adományozza először a várispánság egész területét bizonyos Udvardi Farkas comes -nak. Farkasról nem tudni pontosan, hogy vár, vagy vármegye ispánja volt-e. Vezetéknevéből viszont arra lehet következtetni, hogy pécsudvardi (-Udvardi-) volt. Ezt a feltevést az valószínűsíti, hogy azért kaphatta birtokul Koaszth várát (várispánságot) mivel a többi birtoka határos volt a területtel. Feltehetőleg Szemely és Egerág községek is Farkas birtokai voltak. 1241-ben vagy 1242-ben a tatárok elpusztítják Koaszth várát. Erről a pusztításról a község határában fellelhető nagyméretű kő és régi téglaszerű anyagok üszkös égett maradványai tudósítanak. A tatár pusztítást követően Koaszth a hanyatlás szakaszába lép. A várat újjáépítik ugyan a dúlás után, de Udvárdi Farkas halála után az elpusztult várért a Németi nemesek (Szalánta melletti Németi községből származó nemesek) birtokpert indítanak. IV. Béla azonban 1266-ban Farkas két fiának Dénes comesnak és Miklósnak adományozza a felépített várat. 24

A község történetét kutatva új évszámra csak 1332-ben bukkannak a pápai adóív szerint Kusor v. Kosar plébánia, amely a pécsi székesegyházi főesperességhez tartozik. Itt történik említés a Koaszth várról is, ezek szerint Koaszth vára a Nagyharsány-hegytől jól északra fekszik. Falai alatt északon egy széles patak vize folyik: a Myslen patak. E patak valószínűleg É-ra természetes határul szolgálhatott. A régészeti feltárások is a patakvölgy oldalában találták a legtöbb vármaradványra utaló nyomot. Ezután évszázadokig nem jegyeznek fel semmit a területről. A várispánság írásos említése a török hódoltság idején folytatódik. A törökök a mohácsi csatát követően kirabolják, földig rombolják a várat és a környező házakat. A lakosságot megölik, vagy elhurcolják, a falu teljesen pusztasággá változik. 1542-ben a török lakosságot telepít a területre azért, hogy az elhanyagolt földeket a törökök számára megműveljék. Az itt letelepített kilenc jobbágyporta egyrészt a töröknek, másrészt időnként a püspöknek fizet adót. 1586-ban a falut hűbérbirtokul Musztafa Bin török katonatiszt kapja. Ezt az adományt azzal érdemelte ki, hogy leverte a Dráva felől támadó három vajda (Rácz György, Horváth Márkó és Nagy Gregor) egyesített seregeit. Ebben az időben már 31 jobbágy porta található a területen. 1664-ben újra harctérré változik Baranyával együtt Kozár is. Ebben az évben nagyszabású harc indul Baranya felszabadításáért. Zrínyi katonái úgy bánnak Kozárral is, mint ellenséges tartománnyal, felégetik és kirabolják a községet. 1690-ben Baranya vármegye egész területe felszabadul a török alól. A török kiűzésének idejére azonban a terület teljesen elnéptelenedett. A környékről elmenekült lakosság lassan visszatért a községbe, és újra nekiálltak felépíteni az elpusztult települést. 1692 1696-ig a Zrínyiek birtoka, majd a Zrínyiektől a községet a fenti évben a kincstár elveszi. 1706-ban Mária Antónia Susa nyújt be igényt a falura, és 1714-ig az ő birtoka lesz. A Rákóczi szabadságharc eseményei községet valószínűleg nem érintik. 1714-től az 1848as szabadságharcig a Pálffy család birtokolja a települést. Ebben az időben újra gyors fejlődésnek indul a falu. Ennek bizonyítéka, hogy népessége már 417 fő. A Pálffyak nagyon kegyetlenül bánnak a lakossággal, kíméletlen robot és beszolgáltatási rendszert vezetnek be. Ezért a felszaporodó lakosság elégedetlen a sorsával, és sokan közülük 25

elvándorlással, munkamegtagadással próbálnak sorsukon segíteni. A szabadságharcban Kozár Mislennyel együtt részt vállal. Az 1848-as szabadságharc után Baranya területére a lakosság számának növelésére németeket telepítenek be. Kozárba 286 német család telepedik le. 1864-től Kozárra vonatkozó hivatalos feljegyzés van. Zsederényi egerági közjegyzőtől, aki április 19-i kelettel Kiskozár dűlő neveit sorolja fel. Ezek Kajszarét, Csobánka, Hosszúfenyves, Aklé dűlő (török eredetre utal), Fődűlő, Bitangföld, Rétszéle, Felsőrét, Pusztarét. Határos Újhegy (ma Pécshez tartozik). A Kajszarét, Felsőrét, Pusztarét településrésze, elnevezések ma is léteznek. 1880-as évekből hivatalos adatok vannak a lakosság számáról, ezek szerint 358 magyar, 44 német és 1 horvát lakja a községet. Az 1887-ben kiadott Községi Szabályrendelet rendelkezéseit Kiskozár elöljárósága 1888. február 27-én hagyja jóvá községi vonatkozásban. E szabályrendelet a községi bíró, a jegyző, az esküdtek, az orvos, az éjjeliőr és a Községi bába hatáskörét szabályozza. A rendelet szerint a községi bíró feladata és kötelessége, hogy Beszedi, kezeli és az illetékes helyre eljuttatja az összes kincstári követeléseket, adókat. Felügyel a község vagyonára, a községi felterjesztéseket aláírja, amennyiben írni nem tud, úgy ezt egy általa megbízott elöljáró teljesítheti (Községi Szabály Rendelet 1887). 1924-ben a körjegyző mellett működő segédjegyzői állást adóügyi jegyzői állássá szervezik át a községben. 1928-ban Kiskozár közigazgatásilag egyesül Mislennyel. Önálló története tehát eddig követhető. Misleny története A Kiskozárral szemben épült települést a feljegyzések 1266-ban, Terra Mysle néven említik. A Koaszti várispánsághoz tartozott. 1291-ben kelt oklevél szerint az esztergomi káptalan tizedperének irataiban úgy említik a települést, hogy azok lakói borkereskedelemmel foglalkoztak. A továbbiak során 26

Misleny területéért un. birtoklási perek keretében folyik a harc. 1337-ben, 1371-ben Zsigmond pécsi püspök tart igényt a községre. A törökdúlás idejéig megáll felette az idő történetéről Kozáréhoz hasonlóan semmit sem tudunk. A török teljesen elpusztítja ezt a települést is. 1562-ben a pécsi vilajethez tartozik, és már nyolc ház után fizet fejadót. Az 1582-es adat már 12 házat említ. Ebből az időből vannak feljegyzések az ekkor épült házak jellegéről. Ezek szerint a házak aprók, alacsonyak voltak, falai a földbe vágottak, ablakai kicsinyek. Építkezés anyaga föld és a fa. A lakásba földbe vágott lépcsők vezettek. A török kiűzése után 1692-ben Széchenyi Pál birtoka. Az 1699. évi összeírás 6 bosnyák származású lakóról is számot ad. 1700-tól 1849-ig a Batthyány család birtoka, 1703-ban 3 magyar és 3 szlovén származású lakója volt. 1848 49. szabadságharc idején a településről 12 fő vonul be szabadságharcosnak. A Batthyányiak által 1746-ban épített kastélyban szabadságharc idején jelentős hadikórház működött (Üszögpuszta). Az egész szabadságharc ideje alatt mintegy 250 300 sebesült honvédet ápoltak itt. A szabadságharc leverése után Batthyányi Andrást felség- és hazaárulás címén perbefogják, birtokát elveszik. A település 1864-ben az egerági korjegyzőséghez tartozik, és már 396 lakosa van. Zsederényi jegyző feljegyzése alapján ismertek dűlőnevei is. Felsőbotos, Alsóbotos, Vízállás, Bajsa, Szarkamegye, Sasfészek, Kertalja dűlők. Ezek a nevek ma is léteznek. Az 1887-es évből származó Misleny községre vonatkozóan Községi Szabályrendelet ma is megtalálható a levéltárban. 1907-ben 426 magyar lakója van Mislenynek. Az I. világháború Misleny lakosságát is közelről érinti: A férfi lakosság 60%-át 1860 éves korig mindenkit elvittek katonának. A besorozás közel 100 férfit érintett. A háborús veszteség igen nagy volt: a község 94 embert veszített el. A világháború után a Tanácsköztársaság megalakulásakor a községből 16 katona harcolt a köztársaságért. A harcokból 7 személy nem jött haza. A köztársaság leverése után a község 3 éven keresztül szerb megszállás alatt volt. A lakosság a megszállás alatt sokat szenvedett. A megszállás emberáldozatot is követelt. A megtorló intézkedések következményeként lakóházak semmisültek meg, valamint ekkor pusztult el az állatállomány 60%-a. 27

Az 1927-es év döntő a község fejlődésében. Ebben az évben kezdődik a villamosítás a villanyhálózat építési költségei magasak, sem Misleny, sem Kiskozár külön-külön nem képes viselni a magas költséget. Ekkor születik a két község egy közigazgatás alatt történő egyesítésének gondolata. November 24-én a két község képviselőtestülete közös ülésen megtárgyalja, és elfogadja az egyesítés feltételeit. Az ülésen elfogadják a két község egyesített nevéről szóló határozati javaslatot, mely szerint az egyesített két község neve Kozármisleny legyen. A határozat 1928. január 1-én lépett érvénybe. Ettől az időtől a két község története összefonódik, és Kozármisleny történelme kezdődik el. A helyes döntés eredményeként Kozármisleny fejlődése minden téren rohamosan gyorsul, és számottevően megnövekszik lakossága is. A fejlődés fontosabb állomásai: 1928-ban postaügynökség alakul, viszont önálló postahivatal még nincs. 1930-ban megépül az első telefonvonal, mely a községet Péccsel köti össze. A következő évben Kozármisleny bekapcsolódik a közlekedésbe és ezáltal a megye vérkeringésébe is. 1931ben megépül a Pécs-Újpetrei műút. 1938-ban megindul a rendszeres autóbusz közlekedés Pécs és Kozármisleny között. Egy Horváth nevű magánfuvarozó vállalkozása nyomán napi két alkalommal közlekedik az autóbusz. Az autóbuszjáratok megindulásának már puszta ténye is jelentős változások hordozója. Ebben az évben már 25 iparos van a községben, ami a lakosság számát figyelembe véve már jelentős: az összlakosság 16,6%-a. A fejlődés eddig soha nem látott távlatai mutatják az utat a kozármislenyiek előtt. 1939-től a II. világháború hatására a község tele van behívott, és elszállásolásra, illetve elszállításra váró katonákkal. Ez az állapot 1944-ig szünet nélkül tart. 1944. március 19-e után a német megszállás soha nem látott szenvedést zúdít a lakosságra. A megszálló német csapatok ellátásáról, elszállításáról a lakosságnak kellett gondoskodni. A megszállás alatt történt un. német sorozás, a községben élő németajkú lakosságnak idegen német sorozók elé kellett állni, és augusztusban a német katonasághoz kellett bevonulni. Ez ellenállás kifejtésére késztette a lakosságot, de a németek részéről nem maradt el a megtorlás. 1944. novemberében a németek Kozármisleny dombjainak védelme alatt szándékoztak feltartóztatni a szovjet csapatokat. Ez meghiúsult, mert a szovjet katonák 28

Mohács felől váratlanul betörtek, a falu november 28-án harc nélkül felszabadult. A szovjet csapatok Mohácson és Villányon keresztül 6 napon át vonultak Pécs felé. Ezekben a napokban a rendet az önkéntes nemzetőrség tartotta fent. 1945-ben megalakul a Földigénylő Bizottság, és földet oszt a volt cselédeknek. A német megszállás után nagyon nehezen indul meg az élet. Az állatállomány 98%-a elpusztul. A lakosság élelem nélkül, irtózatos nyomor közepette kezdi meg a munkát, és egy rövid megtorpanás után elindul újra a fejlődés útján. 1945-ben megalakul a Kommunista Párt helyi szervezete, amely irányítója lesz az új történelmi folyamatnak. 1946-ban rendőrőrs kerül a községbe, első parancsnoka Kalmár István rendőrőrmester volt. 1947-ben az áttelepített németek helyébe 9 családot telepítenek a községbe. 1948-ban állomosítják az iskolát, ezután két osztatlan iskola működik. 1949ben megkezdődik az Állami Gépállomás létesítése. 1950-ben alakul meg a Jobb Élet mezőgazdasági termelőszövetkezet 42 taggal. 1952-ben megalakul az első III. típusú TSZCS, Józsa Gergely elnök vezetésével. 1950. október 22-én kezdi meg működését a Községi Tanács, melynek első elnöke Balázs József. Ettől az időtől minden területen a Községi Tanács irányítja a település életét. A településen 1953-ban hangoshíradót szerelnek fel, és a postahivatal új telefonközpontot kap. A húsz férőhellyel rendelkező óvoda építését 1954-ben fejezik be. Ekkorra készülnek a község járdái. 1955-ben Szentkútpusztát Kozármislenyhez csatolják. Az 1956-os forradalom eseményei érintették a települést is. Gyimesi János helyi lakost vádolták államellenes bűncselekménnyel, de végül felmentették. A rosszul gazdálkodó TSZ felbomlott, és 1959-ben új névvel Új Tavasz termelőszövetkezet alakult. Kozármisleny lakossága 1960-ban 1422 fő, a község területe több mint 3000 kh. A községben könyvtár, iskola, óvoda és mozi működik. 1962-ben sportkör alakul. 1965-ben művelődési ház épül a faluban. A termelőszövetkezet továbbra is válságban van. Megmentésére 1969-ben egyesül a szemelyi és pécsudvardi szövetkezetekkel, de a szanálást így sem kerüli el. A községi tanács 1970-ben 200 új építési telket értékesít, melynek eredményeként Kozármisleny lakosság száma gyorsam eléri a 2000 főt. A hetvenes években folyamatosan bővül a község betonút hálózata és 29

közvilágítása. Folytatódnak a telekkialakítások és a közművesítés. A nyolcvanas években bevezetésre kerül az ivóvíz. A lakosság száma eléri a 2500-at, mely főként Pécsről kitelepülőknek köszönhető. 1986-ban átadásra kerül az új iskolaépület első üteme. Befejeződik a gázvezeték kiépítése a településen. A rendszerváltozásra a község lakossága eléri a háromezret. 1990 őszén feláll az új képviselő testület Ferenc Miklós polgármester vezetésével. November 17-én Kozármisleny székhellyel körjegyzőség alakul Pécsudvad, Szemely, Birján, Lothárd települések csatlakozásával. A településfejlesztések eredményeként ekkor mutatkozik meg először Kozármisleny térségi szerepe. A fejlesztések tovább folytatódnak, és 1990-ben megkezdődik a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Elindult a kábeltelevíziós rendszer. A községet a képvisel testület határozata 1991-ben 25 évre adómentes övezetté nyilvánítja. 1992-ben megindul az önkormányzati autóbusz járat a megyeszékhelyre. A település gyermekorvosi és fogorvosi ellátással bővül. Megalakulnak a kisebbségi önkormányzatok (német, horvát, roma). A településen Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérek kolostora és rendháza épül. 1995-ben megkezdődik az északi településrész közműhálózatának kiépítése, mely fordulópontja a városiasodás folyamatának. Ebben az évben művészeti alapiskola kezdte meg működését a településen. A fejlesztések felgyorsulnak, és a régi falurésszel együtt a közműellátottság 96%-os szintre kerül. 1999-ben sor kerül a református egyházközösség templomának alapkőletételére. Jelentősen fejlődik a község sport, kulturális és egyesületi élete, valamint intézményei. Jelentős ipari és kereskedelmi vállalkozások alakulnak a településen. A település infrastrukturális fejlettsége megközelíti a 100%-ot. A lakosság száma 2005-ben meghaladja az ötezer főt. A település új városházával, házasságkötő teremmel, református templommal, bölcsődével, idősek otthonával, temetői szolgáltatásokkal, sportcsarnokkal, kerékpárúttal, térrel, emlékművel, parkerdővel, játszóterekkel, orvosi és védőnői körzetekkel, műfüves sportpályával, és 150 családi ház építésére alkalmas közművesített telekkel bővül. 30

Kozármisleny helye, szerepe a településhálózatban Kozármisleny a Dél-Dunántúli régióban, azon belül Baranya megyében és a pécsi kistérségben fekszik. A település a megye geometriai középpontjában helyezkedik el, mely földrajzi pozíció a történelem során központi szerepet biztosított Kozármisleny számára. A nagyközség 10 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, így kapcsolatai elsősorban Pécshez kötik. Baranya megyének a központja hagyományosan Pécs volt a történelem során. A felsőfokú központ szerepköre fejlett intézményhálózattal társult. Mellette középfokú feladatokkal ellátott városok látták el a megye lakóinak közigazgatási, kulturális, egészségügyi stb. igényeit. A rendszerváltozást követően a megye több nagyközsége nyerte el a városi rangot. A Baranyai-dombság területe azonban városhiányos maradt. Kozármisleny a betelepülők magas létszáma miatt először alvó településsé vált, megőrizve az öregfalu jellegét és funkcióját. A szuburbia néhány év alatt a felszínre tört, és jelentős közigazgatási, körjegyzőségi illetve szolgáltatási központ lett. A dombság településeinek Pécsre igyekvő lakóit megállítja a jól működő, és könnyen elérhető Kozármisleny. Így jelentős vonzáskörzete alakult ki a nagyközségnek. A szomszédos falvak polgárai nemcsak szolgáltatásokat, de munkahelyeket is találnak az egyre bővülő nagy településen. A település anyagi forrásai lehetővé teszik a megyei rendezvényeket is, melyre a környező településeken kívül, Baranya minden pontjáról érkeznek résztvevők. A kulturális idegenforgalmi és szolgáltatási lehetőségek még messze nincsenek kihasználva, ezek városi szerepkörrel társulva jelentenék nemcsak a nagyközség, de a térség fejlődését is. Pécs agglomerációjában vetélytárs nélkül emelkedett ki Kozármisleny, és ez köszönhető a Baranyai-dombság aprófalvas településszerkezetének, mely alig várta, várja, hogy a túltelített megyeszékhely helyett egy kényelmes, jól működő, magasan fejlett kisvárosban intézhesse ügyeit, vehesse igénybe a szolgáltatásokat. A nagyközség körül több vonzáskörzet övezete alakult ki, melyek a távolsággal arányosan erősödnek a nagyközség közelében. A vonzáskörzet aszimmetrikusan, legyező alakban fejlődött ki, köszönhetően 31

Kozármisleny északi szomszédságában terpeszkedő megyeszékhelynek. Az első zóna Kozármislenytől délre mintegy 6 8 km sugarú félkör alakban elhelyezkedő települések csoportját jelenti. Ezek keletről nyugat felé haladva: Magyarsarlós, Birján, Lothárd, Szemely, Pécsudvard községek, valamint Józsefmajor és Szentkútpuszta. A falvaknak nincs óvodája, iskolája, az oktatási, nevelési feladatokat Kozármisleny látja el, melyre a bejáró tanulók a kozármislenyi iskolabuszt is igénybe vehetik. A nagyközség 2005-ben bölcsődét nyitott, így a környező falvak gyermekei már 1 éves koruktól a központi településen veszik igénybe a közszolgáltatásokat. A felsorolt települések közül négynek a körjegyzőségi székhelye is Kozármislenyben található, tehát lakosságuk közügyeit a nagyközségben intézi. Az orvosi és védőnői szolgálat még nagyobb területre terjed ki déli irányba a városhiányos Baranyai-dombság területén. Itt már a vonzáskörzet második zónája húzódik 10 15 km sugarú félkör mentén: Egerág, Szőkéd, Áta, Kisherend, Pécsdevecser, Peterd, Kiskassa településeknél. A felsorolt települések lakói jelentős számban veszik igénybe a Kozármislenyben elérhető szolgáltatásokat, úgymint a posta, gyógyszertár bankautomaták, takarékszövetkezetek, éttermek, egyéb kereskedelmi és ipari szolgáltatások. A harmadik övezet azon települések munkavállalóit jelenti, akik a dinamikusan fejlődő település építőipari vállalkozói, alkalmazottai. Ez a körzet Szederkény, Újpetre és környező aprófalvainak lakóiból tevődik össze. Speciális eset Pécs városa, ahová sok kozármislenyi ingázik naponta, de egyre fokozódó ütembe növekszik a Pécsről ingázók száma a nagyközségbe. Több mint száz munkavállaló dolgozik Kozármislenyben a megyeszékhely lakói közül. Mintegy 100 km2 területről közel 10 000 ember keresi fel Kozármislenyt munkavállalás, vagy szolgáltatások igénybevétele miatt. A várossá nyilvánítási kezdeményezés indokai A nagyközség vezetése a település feltűnően dinamikus népességnövekedése (bevándorlás) miatt többször foglalkozott a várossá válás gondolatával. A növekvő lélekszám egyre több feladatot ró a településre, melyek magas szintű ellátása melyet a fokozódó lakossági 32

igények is generálnak városként hatékonyabban biztosítható. Kozármisleny földrajzi elhelyezkedése a Baranyai-dombság legnagyobb lélekszámú települése. A nagyközség külső megjelenése, épített környezete, a környezettel harmonizáló jelleget és fejlett infrastruktúrát mutat. A több generációs településszerkezet sokszínű tagoltságot, és egyben a decentrumok kiépülése következtében szerves egységet mutat. A település gazdasági viszonyai foglalkozási szerkezete, közintézmény-hálózata a térség urbánus szereplőjévé teszi. A felértékelődött természeti környezet, és a városias funkciók együttes megjelenése jelenti Kozármisleny igazi vonzerejét. A nagyközség a táj változatos felszínmorfológiája ellenére, vagy éppen emiatt kialakult vonzáskörzettel és térségi szereppel rendelkezik. A térségi szerepe számos funkcióban megnyilvánul, úgy, mint az oktatás, közigazgatás, egészségügyi ellátás, szolgáltatóipar stb. Egyes szolgáltatások, még Pécs városából is Kozármislenybe vonzzák az embereket (rendezvényszervezés, vendéglátás, rekreáció). A nagyközség vonzáskörzete az esetleges városi rangra emelésével növekedhet, és kiterjedhet, arra a térségre, melyet a korábbiakban Baranya vármegye északi központjaként földrajzi pozíciójából adódóan, a történelem során már ellátott. A településen működő vállalkozások a termelőiparágaktól a mezőgazdasági funkción keresztül a szolgáltatásokig sokfélék. Ezek közül több regionális, országos jelentőségű, sőt néhány nemzetközi piacon is jelen van. A vállalkozások folyamatos betelepülését és profilbővítését a helyi adómentesség is generálja. A vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, ezért a településen már évek óta gyakorlatilag nincs munkanélküliség. A nagyközség vezetői a településfejlesztési tervek és elképzelések megalkotásakor egy harmonikusan fejlett biztonságos költségvetéssel működő városért dolgoznak. Ennek szellemében a képviselőtestület 2006 augusztusában döntött a várossá nyilvánítási kezdeményezéshez szükséges tanulmány elkészítéséről. A várossá nyilvánítást a felmérések szerint a lakosság és a vállalkozók is messzemenően támogatják. 33

Kozármisleny címere A címer álló csúcsaiban csapott csücskös talpú reneszánsz pajzs, melyet a pajzsfőből kiinduló, jobbra és balra haladó két diagonális ív három mezőre oszt. A jobb felső mező címerképe Mislenyt idézi, e település neve ugyanis Krisztusra, a Gondviselőre utal. A bal felső mezőben lévő stilizált várábrázolás arra a hagyományra épül, hogy ezen a területen a középkorban földvár, ezt követően a török időkben palánkvár állt. Az alsó harmadban a napkorong aranyló háttere előtt szereplő lováról hátrafelé nyilazó vitéz a honfoglalókkal érkezett kazár-kabar etnikum megtelepedését fémjelzi, ebből származhat a Kozár település elnevezés. 11. ábra. Kozármisleny címere 34

Kozármisleny zászlaja Fehér színű, melyet a hosszanti oldalhoz igazodó kék latin kereszt oszt négy mezőre. A keresztet alkotó sávok metszéspontjában a címer helyezkedik el, melynek tengelye párhuzamos a rúddal, illetve az árboccal. 12. ábra. Kozármisleny zászlaja 35

A NAGYKÖZSÉG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA, DEMOGRÁFIAI, TÁRSADALMI SZERKEZETE 36

A népesség számának alakulása Kozármisleny nagyközség népességének száma 1870 és 2006 között közel hétszeresére nőtt, a gyarapodás néhány évtizedet leszámítva folyamatosnak tekinthető (1. táblázat). 1. táblázat. A lakónépesség számának alakulása 1870 2007 között (Forrás: KSH) Év Népesség (fő) A népesség az 1870. évi népszámlálás százalékában A népesség az előző népszámlálás százalékában 1870 766 100 100,0 1880 785 102,4 102,4 1890 947 123,6 120,6 1900 995 129,9 105,0 1910 941 122,8 94,6 1920 866 113,0 92,0 1930 858 112,0 99,0 1941 886 115,6 103,2 1949 894 116,7 100,9 1960 1185 154,7 132,5 1970 1600 208,8 135,0 1980 2369 309,2 148,0 1990 2948 384,8 124,4 2001 4090 533,9 138,7 2002 4175 545,0 102,0 2003 4247 554,4 101,7 2004 4537 592,3 106,8 2005 4878 636,8 107,5 2006 5131 669,8 105,1 2007 5278 689,0 102,8 37

A növekedés 1870-től 1900-ig egyenletesen gyorsuló ütemű volt, majd elsősorban az első világháború pusztításai miatt 1900 és 1930 között 14%-kal, 137 fővel csökkent a lakosságszám. Az 1941-es népszámlálás azonban már pozitívumot mutat, és az 1960-as évektől a gazdasági helyzet kedvező alakulásának, az infrastruktúra bővítésének, korszerűsítésének, illetve az ehhez kapcsolódó egyre jelentősebb bevándorlásnak és a természetes szaporodásnak köszönhetően a növekedés felgyorsult. Napjainkban Kozármisleny hazánk azon települései közé tartozik, ahol a rendszerváltás után is folytatódott ez a kedvező tendencia, így 2007. január elsején népességének száma már elérte az 5278 főt. A pécsi agglomerációhoz tartozó 20 község közül Kozármisleny az egyetlen, melynek lélekszáma meghaladja a 4000-et. A település vándorlási mérlege és természetes népmozgalma tehát az 1960 70-es évektől igen kedvezően alakult (2. táblázat), így a nagyközség már ekkor kedvelt migrációs célnak tekinthető. Ezt jól példázza, hogy 1970-ben a községi tanács több mint 200 házhelyet értékesített, és évente körülbelül 50 70 építési engedélyt adott ki. A természetes szaporodás szintén több mint négy évtizede pozitív, így a népesség számának gyarapodásához ez is hozzájárult. 2. táblázat. A népességszám-változás összetevői 1970 és 2006 között (fő) (Forrás: KSH) Megnevezés Élve születés Halálozás Természetes szaporodás Vándorlási különbözet 1970 1980 376 222 154 615 1980 1990 369 260 109 470 1990 2001 433 357 76 1066 2001 2006 233 186 47 994 38

Az 1990 után, a hazai nagyvárosok többségéhez hasonlóan a pécsi térségben is megindult az ún. lakóhelyi szuburbanizáció, melynek lényege, hogy a migráció a városból a községek felé irányul, tehát jelentős számú beköltöző érkezik Pécsről a környező településekre. A folyamat társadalmi és gazdasági szempontból is kedvezően hatott a nagyközség életére. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a napjainkban megfigyelhető országos, és Baranya megyére is jellemző negatív tendenciákhoz képest Kozármisleny demográfiai mutatói igen előnyös képet mutatnak. Az elmúlt tizenöt évben a megye 4%-os népességcsökkenésével szemben a községben igen jelentős, 74%-os növekedés tapasztalható, melyet a vándorlási nyereség és a természetes szaporodás együttesen eredményezett. 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20 20 20 13. ábra. Népességszám-változás 1990 2007 között (Forrás:KSH) 39

40

Fő 350 300 250 200 150 100 50 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 0 14. ábra. Kozármisleny vándorlási nyeresége 1990 2006 között (Forrás:KSH) 1990 óta a község vándorlási különbözete tehát minden évben pozitív volt, ami azt jelenti, hogy többen költöznek ide, mint ahányan elhagyják a települést. A tendencia fokozódni látszik, hiszen amíg 1995 1997 között csak 184 fős migrációs nyereség mutatkozott, addig a 2003 2005 közötti időszakban már 664 fővel nőtt a lakosságszám a beköltözéseknek köszönhetően. A vándorlási különbözet az utóbbi 15 évet figyelembe véve 2004-ben volt a legmagasabb, 327 fő, de 2003-ban és 2005-ben is meghaladta a 200 főt (14. ábra). Az elmúlt 15 év során az ország valamennyi térségéből (például Budapestről, Szombathelyről, Bajáról, Debrecenből, Kiskunmajsáról stb.) költöztek új lakosok a településre, természetesen a legnagyobb részük korábban szintén Baranyában élt, a legtöbbjük Pécsről érkezett (3. táblázat). A település népsűrűsége 283 fő/km², ezzel jócskán meghaladja a Baranya megyei (92 fő/km²) illetve az országos (109 fő/km²) mutatót is, de még a megye vidéki városainak átlagánál (226 fő/km²) is magasabb. 41

3. táblázat. A Kozármislenybe költözők települések szerint 1990 2006 között (Forrás: KSH) Honnan Fő Az összes %-ában 1. Pécs 3697 70,0 2. Komló 125 2,4 3. Budapest 99 1,8 4. Siklós 66 1,3 5. Egerág 56 1 Egyéb 1237 23,4 Összesen 5280 100 Népesség összetétele, társadalmi szerkezete Nemek aránya és korstruktúra Kozármislenyben 1980 óta a női lakosok aránya folyamatosan nőtt, 2001-ben a lakónépességnek 49,1%-a férfi, 50,5%-a nő, 1000 férfira 1034 nő jutott (4. táblázat). A településen a nemek arányának 1980 és 2001 között megfigyelhető változása azonban jóval kisebb mértékű, mint a megyei illetve országos átlag. Tehát amíg a nők aránya a nagyközségben 50,3%-ról 50,9%-ra nőtt, addig Baranyában átlagosan 51,4%-ról 52,5%-ra emelkedett, az országos mutató pedig 51,5%-ról 52,5%-ra. 4. táblázat. Nemek aránya 1980 és 2001 között (%)(Forrás: KSH) Megnevezés Férfi Nő 1000 férfira jutó nők száma 1980 49,7 50,3 1011 1990 49,5 50,5 1020 2001 49,1 50,9 1034 42

A 2001-es népszámlálás adatai alapján Kozármisleny népességének korösszetétele az országos, illetve Baranya megyei értékekhez képest is kedvezőbben alakult (5. táblázat). Ez a természetes népmozgalom mellett a migrációnak is köszönhető, ugyanis a bevándorlással elsősorban fiatalabb korosztályok száma növekszik meg. Az aktív korú (15 64) és gyermekkorú (0 14) népesség aránya tér el a legkevésbé az országos átlagtól, az időskorúaké azonban több mint 4%-kal alacsonyabb annál. Kedvező a korcsoport szerinti eloszlás, hiszen magas az aktív korúak aránya, amely biztosítja a népességszám további gyarapodását még abban az esetben is, ha a beköltözők száma a jövőben esetleg csökkenne. Az öregedési index szintén kedvezően alakul, 100 gyermekkorúra 62 időskorú jut, ez jóval kedvezőbb az országos (92) és megyei értéknél (97) is. 5. táblázat. Összevont korcsoportok 2001-ben (%) (Forrás: KSH) Korcsoportok 0 14 15 64 65 Összesen Kozármisleny Magyarország (%) fő % 769 18,8 16,6 2896 70,8 68,2 425 10,4 15,2 4090 100 100 A népesség iskolai végzettsége, etnikai, vallási összetétele A nagyközség iskolai végzettsége a korábbi adatokhoz, illetve a megyei és országos átlaghoz képest is kedvezőbb képet mutat. 1990 és 2001 között az össznépességen belül jelentősen nőtt a középiskolai érettségivel, valamint felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya, ezzel párhuzamosan csökkent azoknak a száma, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (6. táblázat). A mutatók kedvező alakulása természetesen összefüggésben van a település előnyös korösszetételével, hiszen a fiatalabb korcsoportok nagyobb arányának köszönhetően az iskolázottság is magasabb. 43

6. táblázat. A hét évnél idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerint 1990-ben és 2001-ben (Forrás: KSH) 1990 Megnevezés fő 2001 Össznépesség %ában fő Össznépesség %ában Általános iskola Első évfolyamát sem végezte 42 el 1,56 72 1,95 1 7. évfolyam 732 27,3 595 15,8 8. évfolyam 901 33,5 925 24,4-975 25,8 13,81 798 21-70 1,85 4 349 9,2 Középiskola Érettségi nélkül - Érettségivel 371 Egyetem, főiskola Oklevél nélkül - Oklevéllel 110 Ha a végzettséget nem az összlakosság számához mérjük, hanem a megfelelő korúak százalékában vizsgáljuk, az adatok szintén kedvező változásra utalnak (7. táblázat). 1990 2001 között 1%-ról 0,7%-ra csökkent a 10 éves és idősebb népességen belül azoknak az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el. A 18 éves és idősebb lakosság közel 40%-a legalább érettségivel rendelkezik, arányuk az 1990-es mutatóhoz képest 15%-kal nőtt meg. A 25 éves és idősebb népesség 12,5%-a szerzett felsőfokú diplomát, 1990-ben ez az érték 5,8%. A nagyközség mutatói az országos átlaghoz hasonlóan alakulnak, a Baranya megyei értékekkel egy esetben megegyeznek, illetve kedvezőbbek azoknál. A 2001-es népszámláláskor Kozármisleny lakosságának jelentős része (90,6%) magyarnak vallotta magát, számottevő emellett a német (4,5%), horvát (1,9%) illetve roma (0,6%) kisebbség aránya. A katolikus vallásúak részesedése az össznépességből 60%, a reformátusoké 7%, az evangélikusoké 1,4%. 44

7. táblázat. A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában (Forrás: KSH) 1990 2001 Kozármisleny Kozármisleny Megnevezés 2001 Baranya megye 2001 Országos 10 éves és idősebb népességből az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 1,0 0,7 0,7 0,7 15 éves és idősebb népességből az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 83,3 93,4 89,1 88 18 éves és idősebb népességből a középfokú végzettségűek aránya 23,0 38,6 34,9 38,2 25 éves és idősebb népességből a felsőfokú végzettségűek aránya 5,8 12,5 11,0 12,6 45

GAZDASÁGI AKTIVITÁS, FOGLALKOZTATOTTSÁG, A TÉRSÉGI INGÁZÁS, A KÉPZETTSÉG JELLEMZŐI 46

Gazdasági aktivitás A rendszerváltás után a gazdaság gyors ütemű átalakulása felgyorsult privatizációval, létszámleépítésekkel, vállalkozások tömeges megszűnésével járt együtt, mely magával hozta a munkanélküliek számának jelentős emelkedését, illetve ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenéséhez vezetett. A népesség gazdasági aktivitása hazánkban az 1980-as évektől fokozatosan csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak és az eltartottak száma. Az 1990-es évek kedvezőtlen munkaerő-piaci változásai Kozármislenyt sem kerülték el, azonban a megyei és országos átlaghoz képest is kedvezőbb a helyzet a településen. A 2001. évi népszámlálás időpontjában az össznépességen belül a foglalkoztatottak aránya 40,1% volt, mely a 11 évvel korábbihoz képest 6,8%-os csökkenést jelent. Számszerűsítve 2001-ben 1639 főt foglalkoztattak, mely azonban a tíz évvel korábbi létszámnak 119%-a. Ez úgy lehetséges, hogy 1990 2001 között több mint ezer fővel nőtt meg a népességszám, így a 2001. évi 40,1% több személyt jelent, mint 1990-ben a 46,9%. Természetesen a kozármislenyi foglalkoztatottak számának alakulására a megyeszékhely közelsége is kedvező hatással volt, hiszen az onnan kiköltözők továbbra is megtartották pécsi munkahelyüket. A munkanélküliségi ráta az összlakosságon belül 1990hez képest 1,2%-ról 2,7%-ra nőtt 11 év alatt, a munkanélküliek száma a legutóbbi népszámláláskor 110 fő volt, mely közel háromszorosa az egy évtizeddel korábbinak (8. táblázat). 47

8. táblázat. A népesség gazdasági aktivitásának változása Kozármislenyben 1990 2001 között (Forrás: KSH) Megnevezés Népesség összesen foglalkoztatottak (fő) Ezen belül a(z) munkanélküliek inaktívak eltartottak aránya, % 1980 2369 49,0-14,7 36,2 1990 2948 46,9 1,2 19,0 32,9 2001 4090 40,1 2,7 27,8 29,5 A vizsgált időszakban Baranya megyében a foglalkoztatottak száma háromnegyedére esett vissza (arányuk 42,8%-ról 33,5%-ra csökkent), a munkanélkülieké pedig több mint 3,5szeresére emelkedett (arányuk 1,3%-ról 4,6%-ra nőtt). A település mutatói a foglalkoztatottság és a munkanélküliség tekintetében is kedvezőbbek, mint az országos átlag (9. táblázat). 9. táblázat. A népesség gazdasági aktivitása 2001-ben (Forrás: KSH) Össznépességen belül a(z) Megnevezés foglalkoztatottak munkanélküliek inaktívak eltartottak aránya, % Kozármisleny 40,1 2,7 27,8 29,5 Baranya megye 33,5 4,6 34,2 27,8 Országos 36,2 4,1 32,4 27,3 48

A foglalkoztatottság jellemzői A településen a női foglalkoztatottak aránya az országos tendenciáknak megfelelően az 1980-as népszámlálás óta (akkor 42%) folyamatosan növekszik, 2001-ben a Kozármislenyben élő foglalkoztatottak 53%-a volt férfi, 47%-a pedig nő. A legutóbbi népszámlálás időszakában a település foglalkoztatottjainak 25%-a 30 évnél fiatalabb volt, a 30 39 éves korosztályba 28%-uk tartozott. A legnagyobb hányadot (32,5%) a 40 49 év közöttiek adták, az 50 éves és afeletti korosztály 14,5%-ot képviselt. 2001-ben a foglalkoztatottak valamivel több, mint 17%-a legfeljebb általános iskolai végzettséget szerzett, ezen belül 0,36% azoknak az aránya, akik a 8. osztályt sem fejezték be. A középiskolát csak szakmai oklevéllel elvégző részesedése 33,3%-os, az érettségizetteké 32%-os volt, a felsőfokú diplomával rendelkezők aránya pedig 17,3%. Ha összehasonlítjuk az előbb felsorolt adatokat a 11 évvel korábbiakkal, az országos folyamatoknak megfelelően jelentős változást figyelhetünk meg a településen. 10. táblázat. Foglalkoztatottak aránya a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 1990ben és 2001-ben (%) (Forrás: KSH) Megnevezés Kozármisleny Országos 1990 2001 1990 2001 8. évfolyamnál alacsonyabb 3,5 0,4 5,2 0,8 8. évfolyam 34,0 17,0 33,4 19,6 Érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 33,4 33,3 24,4 28,8 érettségivel 22,2 32,0 24,8 32,5 Egyetem, főiskola 6,9 17,3 12,2 18,3 Általános iskola Középiskola 49

A foglalkoztatottakon belül a csak általános iskolai végzettségűek aránya 2001-ben 20%-kal volt magasabb, mint 1990-ben. Az érettségizettek, illetve diplomások részesedése pedig körülbelül 10 10%-kal nőtt 1990 óta. A település foglalkozási szerkezete az 1990-es, illetve az utolsó népszámlálás közötti időszakban jelentősen megváltozott, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás súlya közel a negyedére csökkent (12,5%-ról 3,5%-ra), ezzel párhuzamosan a szolgáltató szektor aránya 43,5%-ról 64,8%-ra nőtt (11. táblázat). A település foglalkozási szerkezetében jól tükröződik a lakosság iskolázottság szerinti összetétele, hiszen a szolgáltatási jellegű ágazatok nagy súlyt képviselnek a településen, mely összefüggésben van a diplomások meglehetősen magas arányával. Az ipari ágazatok 2001-ben 31,7%-ot képviseltek a 11 évvel korábbi 44%-kal szemben. A mezőgazdaság részesedése Kozármislenyben kisebb, mint a megyei érték (7%), de a pécsi agglomeráción (Pécs és 20 környékbeli település) kívüli községek átlagától (18,5%) még inkább eltér. Hasonló különbség tapasztalható a szolgáltató szektornál is, mely az előbbivel együtt leginkább a nagyváros közelségével magyarázható. 11. táblázat. A foglalkoztatottak megoszlása összevont gazdasági ág szerint 1990-ben és 2001-ben (%) (Forrás: KSH) Megnevezés Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatási jellegű ágazatok 1990 44,0 12,5 43,5 2001 31,7 3,5 64,8 50

12. táblázat. A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoport szerint 2001-ben (%)(Forrás: KSH) Vezető, értelmiségi 23,1 Egyéb szellemi 22,0 Szolgáltatási 17,5 Mezőgazdasági 1,8 Ipari, építőipari 29,5 Egyéb 6,1 Összesen 100 Térségi ingázás 1990-2001 között a lakosság aktív keresőin belül duplájára (30,8%-ra) nőtt a helyben dolgozók aránya. Az eljárók száma 2001-ben 1134 fő (69,2%) volt, ebből a Pécsre járók aránya 85%. A mezőgazdasági, illetve szolgáltató szektor aránya a helyben foglalkoztatottaknál volt magasabb, míg az ipar, építőipar részesedése a más településre eljáróknál volt jelentősebb (13. táblázat). 13. táblázat. Helyben dolgozó és más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség összevont nemzetgazdasági ág szerint (2001) (Forrás: KSH) Ebből Megnevezés Fő Mezőgazdaságban Iparban, építőiparban Szolgáltatásban foglalkoztatott (%) Lakóhelyén dolgozó 505 5,3 29 65,7 Eljáró 1134 2,7 32,9 64,4 51

2001-ben a helyi lakónépesség mellett 178 fő (1990-ben 120 fő) más településről járt be dolgozni Kozármislenybe, így a településen dolgozók száma összesen 683 fő volt (1990ben 340 fő) (14. táblázat). 14. táblázat. Lakóhelyén dolgozó, és naponta ingázó aktív keresők 1990-ben és 2001-ben (fő) (Forrás: KSH) Megnevezés 1990 (fő) 2001 (fő) Más településen dolgozó aktív keresők száma (eljáró) 1160 1134 A lakóhelyén dolgozó aktív keresők száma 220 505 A nagyközségbe bejáró napi ingázók száma 120 178 Helyben dolgozók összesen 340 683 2001-ben a nagyközség lakónépességének 19,7%-a helyben dolgozott, illetve tanult, a más településen dolgozók, illetve eljárók aránya pedig 40% volt. Napi rendszerességgel 506 tanuló, illetve 1134 dolgozó járt el a településről, jelentős részük Pécsre ingázott. A legutóbbi népszámlálás idején Kozármislenybe 178 fő járt dolgozni, 92 fő pedig tanulni más településről. A bejárók nagy része Pécsről, illetve a nagyközséghez legközelebbi településekről (például Egerág, Újpetre, Áta, Vokány, Szemely, Lothárd, Pécsudvard, Szőkéd) érkezett, valamint néhányan távolabbi községekből, városokból (Mohács, Olasz, Máriakéménd, Pécsvárad, Szederkény) is. A lakosság fontosabb helyi foglalkoztatói az általános iskola (37 fő), óvoda (34 fő), önkormányzat (13 fő) és az általa működtetett Kozármisleny Község Településfejlesztésért Kht. (10 fő), valamint a különböző vállalkozások, szolgáltatók, például a Muerto Kft. (60 fő) Gáspár-Pack Kft. (37 fő), Két Szekér Fogadó (15) Márkus Kft. (12 fő), SM-Huzal Kft. (8 fő), Pompos Pékség (14 fő) ezen kívül a településen folyamatosan zajló építkezéseknek köszönhetően munkalehetőséget biztosítanak a különböző telephellyel rendelkező építőipari cégek is, például helyi vállalkozásként a Vara-Bau Kft. (idénytől függően 5 20 fő), Attand Kft. (10 fő), vagy a Corrado Építő Kft. (30 fő). A település körülbelül 500 helybélinek és 180 bejárónak biztosít munkát, a más településről érkezők többsége pécsi. 52

A fontosabb munkaadók a foglalkoztatottak száma és lakóhelye szerint: Muerto Kft. (Sarokház Étterem is) (60 fő): körülbelül 60 70% kozármislenyi, 15 20%a pécsi, ezen kívül Görcsönyből, Kővágószőlősről, Szentlőrincről Pécsudvardról járnak be. Általános iskola (37 fő): 19 pécsi, 1 egerági, 17 kozármislenyi Gáspár-Pack Kft. (37 fő): 20 pécsi, 9 kozármislenyi, 2 újpetrei, 1 1 fő hosszúhetényi, mohácsi, olaszi, máriakéméndi, kiskassai illetve berkesdi Óvoda, bölcsőde (34 fő): 24 kozármislenyi, 4 4 fő Pécsudvardról és Pécsről, 2 pécsváradi Corrado Építő Kft. (30 fő): 6 kozármislenyi, ezen kívül főként pécsi, lothárdi, szederkényi, mohácsi dolgozók Két Szekér Fogadó (15 fő): 10 kozármislenyi, 3 újpetrei, 2 pécsi Pompos Pékség (14 fő): 6 pécsi, 4 kozármislenyi illetve a környékbeli településekről Suzuki Varga (10 fő): főként Mohács, Bóly, Lánycsók Települési önkormányzat (13 fő): 12 kozármislenyi, 1 pécsi Vara-Bau Kft. idénytől függően (5 20 fő): főként kozármislenyiek, pécsiek Márkus Kft. (12 fő): jelenleg pécsi, illetve Kozármisleny környéki településeken (Lothárd, Szemely, Vokány, Újpetre) lakókat foglalkoztat, helybélieket nem. Kozármisleny Község Településfejlesztésért Kht. (10 fő): 8 kozármislenyi, 2 szőkédi Attand Kft. (10 fő): 8 kozármislenyi, 1 egerági és 1 pécsi SM-Huzal Kft. (8 fő): 5 kozármislenyi, 3 pécsi N-Né és N Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Bt. (Betonüzem) (8 fő): 5 kozármislenyi, 1 pécsi, 2 szederkényi K. D. A. Szerszám 2000 Kft. (6 fő): mind kozármislenyiek Seva Panzió (5 fő): 4 kozármislenyi, 1 szemelyi Barletta Bútorház: 8 10 fő Center Grill Étterem: 8 10 fő 53

A munkanélküliség jellemzői 2001-ben 2,7%-os volt az össznépességen belül a munkanélküliségi ráta, ha azonban a munkavállalási korú állandó népességet vizsgáljuk, akkor a regisztrált munkanélküliek aránya csak 2,3% (Baranya megyei átlag 7,1%). Egy település munkanélküliségi helyzetének igazi fokmérője azonban a tartós munkanélküliek aránya, amely megmutatja, hogy a regisztrált munkanélkülieken belül mekkora a legalább 180 napja munka nélkül lévők aránya. Ez az érték Kozármislenyben 2003. januárjában 28,4% volt, a megyei átlag ezzel szemben 50,1%. A regisztrált munkanélkülieken belül a rendszeres szociális segélyre jogosultak aránya 11,9% (Baranya megyei átlag 42,7%) volt 2001-ben, 2005-ben 10 fő kapott rendszeresen segélyt a település lakosai közül. A munka nélkül lévők 76%-a középfokú, 10,4%-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. 54

A NAGYKÖZSÉG GAZDASÁGI FEJLETTSÉGE, SZERKEZETE, JELENTŐSEBB GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓK, AZ ÜDÜLÉS, AZ IDEGENFORGALOM ÉS VENDÉGLÁTÁS 55

Gazdasági fejlettség Az 1990 után bekövetkező változások, és különböző negatív következményeik ellenére Kozármisleny nagyközség gazdasági élete komoly fejlődést mutat, és a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatások is jelentősen bővültek, bővülnek. Természetesen a társadalmi folyamatok mellett a gazdasági élet alakulására is előnyös hatása van Pécs közelségének. Egy település gazdasági fejlettségét számos mutató, tényező határozza meg. A gazdaság állapota szorosan összefügg a foglalkoztatás és jövedelemtermelés szintjével, a vállalkozások működésével. A pécsi agglomeráció, és azon belül Kozármisleny is a megye, és a Dél-Dunántúl egyik legfejlettebb térségének számít. Kozármislenyben magas a lakosság vállalkozói aktivitása, 1995-ban még csak 476 regisztrált vállalkozás működött a községben, 2005-ben pedig már 727. Az egy lakosra jutó vállalkozások száma, a vállalkozássűrűség ugyanezen idő alatt 34-ről 116-ra nőtt, amely a megyei (80) és pécsi értéknél (111) is magasabb. A szervezetek valamivel több, mint fele egyéni vállalkozás, 45%-a pedig gazdasági társaság. Az összes vállalkozáson belül a gazdasági szervezetek arányának növekedése a gazdasági élet stabilizálódására utal. 15. táblázat. A gazdasági szervezetek és az egyéni vállalkozások számának és arányának változása Megnevezése Regisztrált vállalkozások száma összesen Ebből Egyéni vállalkozó (fő) % Gazdasági társaság (db) % 1995 476 363 76,3 113 23,7 2000 515 325 63 190 37 2005 727 392 54 335 46 56

A legtöbb vállalkozás (az összes kozármislenyi vállalkozás 60%-a) a szolgáltató szektorhoz kapcsolódik, ezen belül a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban tevékenykedett 27%, ingatlanügyleteket, gazdasági szolgáltatást bonyolított 20,6%. Körülbelül 11%-ot képviselnek a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a szállítás, raktározás, közlekedés nemzetgazdasági ágak együttesen. Az ipar, építőipar aránya szintén meghatározó, 24,8%-os, míg a mezőgazdaság részesedése 5%. 11% Mezőgazdas ág, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halás zat 5% Ipar, építőipar 25% Keres kedelem, javítás 21% Szállás hely-s zolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, pos ta, közlekedés 7% 4% Ingatlanügyletek, gazdas ági s zolgáltatás 27% Egyéb 15. ábra. A működő vállalkozások aránya gazdasági ág szerint Amíg 1990-ben csak 340 főnek, addig 2001-ben már kétszer annyinak (683 fő) adott munkát a település, így 1990-hez képest 2001-ben a nagyközség lakói közül 1160 helyett már csak 1134-en jártak el más településre dolgozni. A lakosság számához hasonlóan a személyautó állomány is gyarapodást mutat, 1990-ben még 876, 2003-ban 1336, 2005. év végén pedig közel 2000-t tartottak nyilván. A lakásállomány 1990 2006 között 896-ról 1648-ra növekedett, a gyarapodás az utóbbi időben felgyorsult, 2001 2006 között 34%-os volt (1233-ról 1648-ra nőtt). Kozármislenyben 1990-ben még csak 5, 2005. év végén pedig már 38 kiskereskedelmi üzlet melyből hét élelmiszer jellegű várta a vásárlókat, jelenleg 57

18 vendéglátóhely található a településen. 2005-ben a lakosság által befizetett személyi jövedelemadó után közel 60 millió forint, 2006-ban 61,5 millió forint, 2007-ben pedig már (a korábbi 10% helyett csak 8%-ot jelent) 63 millió forint marad a településen. A növekvő tendencia közvetetten utal a település gazdasági fejlettségére, valamint a lakosság kedvező életszínvonalára is. A pécsi agglomerációban élők adóköteles belföldi jövedelme 2002-ben meghaladta a 82 milliárd forintot, a megye egészében ez mintegy 160 milliárd forintot tett ki. A térségen belül ennek jelentős részét a Pécsett élők bevételei tették ki, a községek közül a legjobb mutatókkal ugyanabba a kategóriába tartozva, mint a megyeszékhely Kozármisleny rendelkezett (16. ábra). Hos szúhetény Orfű Bakonya Martonfa Kővágótőttős Kővágószőlős Bogád Rom onya Pécs Cs erkút Nagyk ozár Pellérd Kozármisleny Keszü Jelmagyarázat: 210-300 301-350 351-400 401-450 450-520 Szemely Pécsudvard Gyód Lothár d Kökény Pogány Eger ág 16. ábra. Egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem a pécsi agglomerációban, 2002 (ezer Ft) Forrás: KSH 58

A gazdasági élet jellemzői napjainkban, a legjelentősebb termelőegységek és foglalkoztatók A település lakossága a történelem során elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatott, agrárfunkciója elsősorban Pécs lakosságának ellátását szolgálta. A megyeszékhely nagyfokú iparosodása következtében a lakosság jelentős része városi munkahelyekre cserélte a mezőgazdasági tevékenységet. Ennek, valamint a közlekedési hálózat kiépülésének köszönhetően a természeti potenciálok jelentősege lecsökkent. A mezőgazdasági jelleg lassú fejlődéssel járt, majd az elmúlt évtizedek városokból kifelé történő népességmozgása Kozármisleny lakosságát is felduzzasztotta, és funkcióváltást eredményezett. Napjainkra az agrárjelleg teljesen háttérbe szorult, felváltotta elsősorban a szolgáltató szerep, és az alvóvárosi funkció, és jelentősen nőtt a helyben foglalkoztatottak, illetve a településre bejárók aránya. Az elmúlt tizenöt évben, hasonlóan az országos tendenciákhoz, a három gazdasági szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) arányváltozása felgyorsult a településen. A változás döntően a rendszerváltást követő években úgy következett be, hogy a mezőgazdaságban, valamint az ipar területén foglalkoztatottak aránya csökkent, szolgáltatási ágakban dolgozóké nőtt. Az építőipar szerepe továbbra is meghatározó, az utóbbi másfél évtizedben beindult építkezéseknek, fejlesztéseknek köszönhetően. A település gazdaságának legfontosabb erősségei, adottságai: Térségi szerep Nagyváros közelsége Városias település szerkezet (északi ltp.) Közműellátottság Repülőtér 15 km Humán erőforrás (életkor, képzettség) 59

Multikultúrális jelleg (etnikai, vallási) Kulturális élet Alacsony munkanélküliség A térségben magas a vállalkozók száma Szolgáltatások A vállalkozásoknak meghatározó a szerepük a szolgáltatásokban Kiépült pénzintézeti hálózat Oktatási tevékenység Az ipari növények termelése a megyei átlagot meghaladja Kertészeti kultúrák közül a szántóföldi zöldségtermesztés adottságai kedvezőek, a hajtatott zöldségek értékesítését a nagyvárosok közelsége lehetővé teszi, fejlődik a gombatermesztés Kozármisleny gazdaságát érintő további fejlődési, fejlesztési lehetőségek: Nagyvárosból kitelepülő, vagy a nagyváros mellé települő nagyobb vállalkozások településre gyakorolt gazdaság élénkítő hatása Növekszik a külföldi tőkebeáramlás a könnyűipari és élelmiszer-feldolgozási ágazatban Primer szektor - termelő iparágak bővítése Települési decentrumok továbbfejlesztése Szekunder szektor- egyedi mezőgazdasági tájjellegű termékek (káposzta termesztés, bor, tej, sajt készítés stb.) Helyi foglalkoztatottság növelését támogató programok Rekreációs lehetőségek bővítése Munkahelyek létesítése Európa falu Ipari park fejlesztése Önálló hulladékgazdálkodás, önálló vízbázis kialakítása 60

További építési telkek kialakítása Önkormányzati beruházások, bérlakás program Oktatási intézmények fejlesztése, szakmunkás képzés bevezetése Hiányszakmák pótlása állami támogatással, tanműhelyek kialakítása helyi vállalkozókkal Bekapcsolódni a kulturális főváros programba Hagyományőrzés Műemlékvédelem Falumúzeum Ipari növények termelésének növelése Gyümölcstermesztés, szőlészet, borászat Kerti kultúrák A vidékhez, mezőgazdasághoz kötődő kiegészítő tevékenységek támogatása A településen több ipari telephely is található, melyek a község szélein lettek kialakítva, könnyen megközelíthetők, közművesítettek, a környezeti minőséget nem rontják. Jellemző területnagyságuk 1000 4000 hektár közötti, beépítési százalékuk 30 40%. CSOMAGOLÓGÉPGYÁR A település gazdaságának meghatározó szereplője és egyik legjelentősebb foglalkoztatója a Gáspár-Pack Kft., melynek fő tevékenységi köre a speciális rendeltetésű gépek gyártása, ezen belül elsősorban a csomagológépek készítése és fejlesztése. A társaság vezetősége egyöntetűen legalább 25 30 éves csomagológép fejlesztési és gyártási tapasztalattal rendelkezik. A jövőszemléletet tükrözi a folyamatos gyártmány és gyártásfejlesztés, valamint a zöldövezetben elhelyezkedő, teljesen új kivitelezésű, korszerű csomagológépgyár és a 2003-ban üzembe helyezésre került gépfejlesztő és prototípus gyártó üzemegység. A cég átvett licence-ekre és saját dokumentációkra alapozva a gyártási technológia teljes átfogásával korszerű, nagybonyolultságú berendezések fejlesztésére és gyártására képes. A konstrukciók tervezésénél, továbbfejlesztésénél a vállalat tervezőgárdája a legújabb műszaki eredményekre támaszkodva, élenjáró csomagolási 61

színvonalat valósít meg. A célirányos gyártmányfejlesztésnek köszönhetően sokfajta géptípus készül, ezáltal lehetőséget adva komplett csomagolóvonalak kialakítására. A 37 főt foglalkoztató társaság az anyagbeszerzéstől az üzembe helyezésig teljesen átfogja a gyártási palettát. A cég alapfilozófiája, hogy a gyártmányok egyenletesen kifogástalan minőségére az alvállalkozói teljesítés ne lehessen rossz befolyással, ezért megbízható alvállalkozókat is csak kismértékben alkalmaznak. A társaság széles piaci kapcsolatokkal rendelkezik, termelésének jelentős része export. A Gáspár-Pack legnagyobb megrendelői közül kiemelkedik a GE HUNGARY, de a gyógyszer és élelmiszeripar területén is több világcégnek beszállítója, melyek megkülönböztetett partnerként kezelik. A cég jó megítélése nem csak a CE minősítéssel ellátott kiváló minőségű és megbízható termékeinek köszönhető, hanem a gyár impozáns külső és belső megjelenése egyaránt méltó visszhangra talált a belföldi és külföldi partnerek körében. Az alkalmazottak jelentős része (20 fő) pécsi, a többi kozármislenyi, illetve a környező településekről járnak be. 17. ábra. A Gáspár-Pack Kft 62

A Márkus Kft. kazánok és konténerek gyártásával és értékesítésével foglalkozik, az üzem a település déli iparterületén található. A vállalkozás jelentőségét növeli, hogy a kazángyártáshoz szükséges engedéllyel a régióban mindössze három cég rendelkezik, melynek egyike a Márkus Kft. A Kft. vezetője 1979-től kisiparosként kezdte a kazángyártást 4 5 alkalmazottal, majd a rendszerváltás után, 1992 februárjában hozta létre a ma is működő vállalkozást, mely azóta jelentős átalakuláson ment keresztül. A kezdetekkor megvásárolt lerobbant üzemrészt folyamatosan fejlesztik, két éve környezetvédelmi céllal központi füstelszívó rendszert hoztak létre, és nagyméretű, korszerű festőkabint építettek. 1990 után kezdtek el foglalkozni konténerek gyártásával is, melyet az akkor megszűnő TSZ-től vettek át. A legyártott konténerek kommunális és veszélyes hulladékok szállítására alkalmasak, az úgynevezett gitterbox drótos gyűjtőkonténert exportálják is. Elsősorban a gázárak emelkedése miatt az utóbbi időben robbanásszerűen megnőtt a kazánok iránti igény, így az elmúlt egy évben a termelés körülbelül megkétszereződött a korábbi időszakokhoz képest. A cég elsősorban a Dunántúlra szállítja termékeit, de viszonteladókon keresztül az ország egész területére eljutnak, illetve exportálnak például Romániába, Horvátországba, Hollandiába. Közvetlenül főként áruházak, fűtésszerelők vásárolnak, illetve a lakosság is fontos megrendelő. Az alkalmazottak száma 12 fő, ők pécsiek, illetve a környező kistelepülésekről járnak be. Az SM-Huzal Kft. 1990-ben magánvállalkozásként indult teljesen kezdetleges berendezésekkel, alapvetően kerítésfonat gyártásra szakosodva. 1992-ben vásárolták az első automata berendezést, és ettől kezdve a fejlesztéssel gyakorlatilag nem álltak le. Napjainkra a Kft. által használt gépek között nem ritka a nagyértékű, teljesen automatizált numerikus vezérlésű berendezés sem. A géppark mintegy évi 1,5 2,0 millió négyzetméter különböző fajtájú kerítés előállítására alkalmas, eközben a termékek fajtáját egyre gyarapítják. Magyarországon egyedülálló módon csak az SM-Huzal Kft. gyárt ponthegesztéses technológiával készült kerítéshálót, több százezer négyzetméteres mennyiségben évente. Az értékesítés 25 30%-a export, főként Horvátországba, BoszniaHercegovinába irányul, belföldön pedig az ország egész területére. 63

A K.D.A. Szerszám 2000 Kft. különböző szerszámok értékesítésével, kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, melynek raktárbázisa Kozármislenyben az 57-es út mellett található. A kereskedést 1995-ben kezdték, amely 1997 óta nagykereskedésként működik. A termékek 80%-a importból származik, 20%-át pedig magyar gyártóktól és beszállítóktól rendelik. Jelenleg 1200 féle terméket értékesítenek, melynek 70%-a barkács jellegű, 30%-a jó minőségű kéziszerszám. A barkács kéziszerszámok további árusítása mellett fő cél a jobb minőségű kéziszerszámok fajtáinak folyamatos bővítése. A Kft. az általa forgalmazott termékeket közvetlenül értékesíti az északi országrész kivételével minden térségben, illetve 4 5 viszonteladó cég segítségével Magyarország valamennyi térségébe eljutnak. A vállalkozás alkalmazottainak száma a 2 tulajdonoson kívül 6 fő, ők valamennyien helyi lakosok. A Kozármislenyben működő betonüzem (N-né és N Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft.) szintén a település jelentős gazdasági szereplője, és a foglalkoztatás szempontjából is meghatározó. A telephely a Márkus Kft.-hez és az SM-Huzal Kft.-hez hasonlóan Kozármisleny déli iparterületén található, 200 m² fedett területtel rendelkezik. A betonüzemet 1993-ban hozták létre, akkor egy betonkeverővel működött, melyhez azóta még egyet vásároltak. Így naponta 300 m³ beton előállítására van lehetőségük, mely a Kozármislenyben és a Pécsett is zajló nagyszámú építkezés ellenére sem kihasznált. A cég három betonszállító autója segítségével Baranya megye egész területére a megyeszékhely mellett főként Villányba, Siklósra, Barcsra, Komlóra, Bólyba szállít betont. Baranya megye legrégebbi Suzuki-kereskedése a Suzuki Varga Autószalon és Szerviz, melynek cégvezetése 2003-ban úgy döntött, hogy a lánycsóki mellett új telephelyet létesít Pécs közelében. Erre a dinamikusan fejlődő és igen kedvező adottságokkal rendelkező Kozármislenyt szemelték ki, ahol 2006. márciusában nyílt meg az autókereskedés. Az új beruházás az 57. számú főút mellett, jól látható helyen valósult meg a magas műszaki és esztétikai követelményeknek megfelelően. A 8400 m²-es ingatlanon közel 1100 m² beépített terület fogadja az ügyfeleket. A szolgáltatás csakúgy, mint Lánycsókon, itt is teljes körű: új Suzuki értékesítés, használt autók értékesítése (esetenként bizományosan is), Suzukik garanciális és azon túli szervizelése, műszaki 64

vizsgáztatás, zöldkártya minden típusú gépkocsihoz, mindenfajta személygépkocsi általános szervizelése, hitelügyintézés, biztosítási ügyintézés. A cég alkalmazottainak száma 10 fő, ők elsősorban Lánycsókról, Mohácsról illetve Bólyból járnak ide dolgozni. A térség egyik legjelentősebb pénzintézete 1973 óta működik a településen, elnevezése 1987-től Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet a korábbi Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet helyett. A takarékszövetkezetnek már két kirendeltségét is igénybe vehetik az ügyfelek Kozármislenyben, ugyanis 2004. júniusa óta a déli településrész mellet az északi területen is működik egy. Az alkalmazottak száma összesen hat fő, az ügyfelek helybéliek, illetve a nagyközség vonzáskörzetének lakói. 18. ábra. Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet Az 1995-ben alapított Attand Kft. a Kozármislenyben létrehozott építőipari vállalkozások egyike. Főként társas lakások és családi házak kivitelezését végzi Baranya megye területén, a Kozármislenyben 2007. februárjában átadásra kerülő sportcsarnokot építése is a kft. nevéhez köthető. Az alkalmazottak száma 10 fő. 65

A Vara-Bau Kft. és a Corrado Építő Kft. szintén az építőiparban érdekelt vállalkozások, az előbbi 2002, utóbbi 1992-ben jött létre. A Vara-Bau idénytől függően 5 20 főt foglalkoztat, elsősorban Kozármislenyben telkek megvásárlását követően családi és sorházak, társas lakások építésével és értékesítésével foglalkozik. A Corrado Kft. 30 fővel dolgozik, a Dunántúl egész területén vállalnak különböző kivitelezési munkákat. A településen igénybe vehető különböző szolgáltatások A népesség növekedésével párhuzamosan a nagyközség által nyújtott különböző szolgáltatások is bővültek, bővülnek, melyek iránt a helyi lakosok mellett a környező településeken élők is jelentős érdeklődést mutatnak, és igénybe veszik, használják azokat. A 15. ábraán látható volt, hogy a vállalkozások 60%-a szolgáltató szektorhoz kötődő tevékenységet folytat, ez is azt bizonyítja, hogy Kozármisleny egyik legfontosabb funkciója térségének kiszolgálása. A településen egy általános iskola, egy óvoda és bölcsőde, két háziorvos, két fogorvos, és egy állatorvos működik. A lakosság rendelkezésére áll egy posta, két takarékszövetkezet valamint különböző üzletek, éttermek, cukrászdák, a községben 2 katolikus és egy református templom várja a híveket. A közbiztonságért a rendőrség mellett a Polgárőrség és a Mezei Őrszolgálat felelnek. Az önkormányzat által alapított Kozármisleny Község Településfejlesztésért Kht. a nagyközség közterületeinek tisztaságáért, rendezettségéért fáradozik, emellett a lakosság is igénybe veheti bizonyos házkörüli munkák elvégzéséhez. Az egészségügyi ellátást egy gyógyszertár segíti, a rászorulók szociális ellátását a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kht., az Idős Korúak Gondozó Otthona, a Dorothea Otthon illetve a Magyar Vöröskereszt Kozármislenyi Szervezete végzik. A Kozármislenybe irányuló migráció, és a következtében meginduló nagyarányú építkezések megindulása előtt a különböző intézmények és szolgáltatók a település 66

közepén helyezkedtek el, a terjeszkedésnek köszönhetően azonban szétszóródtak a község területén belül. 19. ábra. Gyógyszertár A vendéglátó-ipar, a kereskedelem és az idegenforgalom Kozármisleny idegenforgalmi szempontból nem tekinthető kimondottan felkapott településnek, ennek ellenére a községben található vendéglátóhelyek, éttermek, cukrászdák forgalma igen jelentős, a panziók pedig szinte egész évben kihasználtak. Köszönheti ezt elsősorban annak, hogy bár igazi turistacsalogató látványossággal nem rendelkezik, egy turisztikai szempontból igen jelentős térségnek szinte a központjában, a villányi borút mentén helyezkedik el. Pécs belvárosától mindössze 10 kilométerre fekszik, így a megyeszékhelyre érkező turisták, üzletemberek gyakran szállnak meg a településen. Egyaránt közel van Villányhoz, a gyógyfürdőjéről híres Harkányhoz, Siklós és Mohácshoz is. Másrészt a helybéliek mellett a környező kistelepülések lakói, és a pécsiek is szívesen 67

veszik igénybe a település kínálta lehetőségeket például különböző rendezvények megszervezésére, melyek árszínvonala jóval kedvezőbb, mint a megyeszékhelyen. 16. táblázat. Regisztrált vendégek és vendégéjszakák számának alakulása Kozármisleny kereskedelmi szálláshelyein (Forrás: KSH) Megnevezés Vendégek száma Vendégéjszakák száma 1995 308 577 2000 716 1347 2005 820 1369 Kozármislenyben 2005. év végén 38 kiskereskedelmi üzlet várta a vásárlókat, és 18 vendéglátóhely szolgálta a helyi és más településről érkező vendégeket. Vendéglátó- és kereskedelmi egységek jellemzői A településen három étterem (Két Szekér Fogadó, Center Grill Étterem és Sarokház Étterem), és két cukrászda (Gajdos Cukrászda és az Amaretto Fagyizó) működik. A Két Szekér Fogadó és a Center Grill Étterem szálláshelyként is funkcionál, valamint a Seva Panzióban szállhatnak meg a településre érkezők. A Két Szekér Fogadó a településen működő éttermek illetve panziók közül a legrégibb, 1995. szeptember 1. óta üzemel családi vállalkozásként Kozármisleny központi területén. A beindításakor még csak 50 fős étterem a fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg 150 fő befogadására alkalmas, 1+1 különteremmel (amely nagyobb rendezvények esetén egybenyitható), valamint kerthelyiséggel rendelkezik. A különterem klimatizált, nem dohányzó helyiség, amely kb. 80 fő étkeztetésére és fogadására alkalmas. A fogadó gyakran ad otthont családi rendezvényeknek, lakodalmaknak, keresztelőknek, báloknak, illetve igény szerint állófogadások, üzleti rendezvények megrendezését, lebonyolítását is vállalják. A fogadó 10 db fürdőszobával és tv-vel felszerelt szobával rendelkezik, amelyek 68

2, 3 illetve 4 ággyal vehetők igénybe. A panzió emeletén infra- és finn szauna üzemel, amely előzetes egyeztetés esetén vehető igénybe. Vendégek az ország különböző részeiből egyformán érkeznek, a legnagyobb súlyt természetesen Pécs és a környékbeli kistelepülések lakói jelentik. Az alkalmazottak száma 15 fő. A Seva Panzió 7 éve működik a település északi részén, összességében 32 fő befogadására alkalmas. A tíz szoba mindegyike drinkbárral, tv-vel felszerelt, a panzióhoz saját kert és parkoló is tartozik. A szobák 2, 3 illetve 4 ággyal vehetők igénybe. 2001. áprilisától újdonságként a négyfős szauna szolgálja a vendégek kényelmét. Az alkalmazottak száma 4 fő, a három helybéli mellett Szemelyről naponta ingázik egy személy. 20. ábra. Seva Panzió A Sarokház Étterem két éve üzemel a településen 12 alkalmazottal. Szinte heti gyakorisággal különböző elsősorban családi rendezvényeknek ad otthont a 80 fő befogadására alkalmas étterem. A helyben történő kiszolgálás mellett pizza illetve egyéb 69

ételek kiszállításával is foglalkozik, az előbbit Kozármisleny, Egerág, Magyarsarlós, Pécsudvard községekbe, utóbbit Pécsre is szállítják. A Center Grill Étterem a nagyközség legújabb vendéglátó-ipari egysége, mely hét szobás panzióval és 80 fő befogadására alkalmas étteremmel rendelkezik. Az önkormányzat adatai szerint a településen 2006-ban közel 40 kiskereskedelmi üzlet rendelkezett működési engedéllyel, az üzletek megoszlása az alábbi: élelmiszerüzlet: 7 db ajándéküzlet: 2 db virágbolt: 3 db horgászbolt: 1 db divatáru-üzlet: 6 db bútorbolt: 1db elektronikai üzlet 2 db tüzép: 3 db húsbolt: 1 db videotéka: 1 db papír- írószer üzlet: 1 db bútorrestaurátor: 1db ruhakölcsönző: 1 db autóalkatrész kereskedés: 3 db gépjármű üzlet: 2 pékség: 2 db vegyes: 2 db Ezen kívül 4 nagykereskedelmi üzlet, 5 autószerviz, valamint több fodrász és kozmetika működik a településen. 70

A szabadidő eltöltésének lehetőségei, rendezvények Kozármislenyben számos módja van annak, hogy a településre érkezők, valamint a nagyközség lakosai szabadidejüket eltöltsék, pihenjenek, szórakozzanak. A fedett műfüves pálya, és a 2007. februárjában átadásra kerülő sportcsarnok is kitűnő feltételeket biztosít a sportolni vágyóknak. Igény szerint hobbi, illetve profi szinten is több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők, hiszen labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, sakk, asztalitenisz szakosztály és két tánccsoport is működik a településen, ehhez kapcsolódva különböző rendezvényeknek is otthont ad a község, ilyen például a Tornádó Kupa Országos Társastánc-verseny, mely két éve nemzetközivé fejlődött. 2005 decembere óta várja az érdeklődőket a Wellness-Fitness centrum, mely a sportolás mellett a pihenni vágyókra is gondolt. A vendégeket az edzőtermek mellett wellnes- és infraszauna, jacuzzi, többféle szolárium várja, de tervben van squashpálya kialakítása is. A központ a családokra is gondolt, hiszen az ingyenes gyereksaroknak köszönhetően a kicsik felügyelete, szórakozása is megoldott. Az egyik legnagyobb vonzereje a településnek a horgásztó, melynek parkosított környékén fedett bungalók és padok várják az odalátogatókat. A tó és környéke könnyen megközelíthető, kiépített parkolóval rendelkezik. Szolgáltatások: 24 órás horgászati lehetőség, piknik a kijelölt partszakaszon (főzés, grillezés), nagyobb csoportok részére lezárt partszakasz biztosítása. A környék vadban gazdag erdeiben vadásztatást is szerveznek, illetve lovaglási lehetőség is biztosított a településen. A helyi civil szervezetek és egyesületek számos egyéb programnak is házigazdái, ilyenek például a Nyárváró esték előadássorozat, várlátogatások, felnőtt tánciskola, nyári táborok szervezése gyerekeknek, horvát bál rendezése, játszóterek közötti sportvetélkedő, KRESZ nap szervezése minden évben a biztonságos közlekedés elősegítése céljából. 71

Állandó ünnepek, minden évben megrendezésre kerülő programok: szülők-nevelők bálja, március 15., Gyereknap, Május 1., Pünkösdi hagyományok, Péter, Pál napi ünnepség, Augusztus 20., szüreti fesztivál, október 23., Halottak napi megemlékezés. A helyi önkormányzat a szolgáltatások további bővítését tervezi egyebek mellett egy benzinkút, Spar áruház, uszoda építésével, valamint látványtó és biciklis pálya kialakításával. Kozármisleny gazdasági fejlettségét, illetve a megfelelő színvonalú szolgáltatásokkal való ellátottságát bizonyítja a lakosság körében 2006. május-júniusában végzett elégedettség vizsgálat eredménye. E szerint a megkérdezettek közel 80%-a gondolja úgy, hogy az utóbbi négy évben a település dolgai jó irányba haladtak, és mindössze 5% mondta, hogy rossz úton járnak. 72

A NAGYKÖZSÉG INFRASTRUKTURÁLIS FEJLETTSÉGE, KÖZMŰVESÍTETTSÉGE: AZ IVÓVÍZ-ELLÁTOTTSÁG, A SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS (KEZELÉS), -ELHELYEZÉS, A RENDSZERES HULLADÉKGYŰJTÉS, ELHELYEZÉS, A FŰTÉS MÓDJA, A HÍRKÖZLÉS, A SZILÁRD BURKOLATÚ ÚTHÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE 73

Kozármisleny infrastrukturális fejlettsége A települések infrastrukturális bemutatása, több szempontból is rámutat a városi rangra kandidáló nagyközség fejlettségére. Az infrastruktúra fejlődése természetes módon változtatja meg a település élő és élettelen környezetét, az ott lakók komfortérzetét, valamint a környező településekhez fűződő viszonyát. Az infrastrukturális háttér mint vonzótényező, vagy akár mint elrettentő erő is szerepet játszhat a letelepedni szándékozó lakók választásában. Ugyancsak meghatározó az infrastrukturális fejlettség abban az esetben, amikor vállalkozások keresik a telephelyeik számára ideális helyszíneket. Infrastrukturális fejlettség alatt értjük egy adott település ivóvíz-ellátottságának, szennyvízelvezetésének, -tisztításának, -kezelésének és elhelyezésének rendszerét. Ugyancsak ide tartozik a rendszeres hulladékgyűjtés és -elhelyezés metódusa, a fűtés módja, valamit a hírközlési rendszer és a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége, a villamos energia hálózat kiépítettsége is. Azonban az infrastrukturális fejlettség mindig csak egy adott pillanatban értékelhető. De fontos látni a folyamatot, ami a jelenlegi állapotig elvezetett, a fejlődés ütemét, ami megmutatja, hogy mennyire intenzív a változás, valamint fel kell mutatni jövőbe mutató terveket, fejlesztési koncepciókat, hogy értékelhessük egy település jövőbeni lehetőségeit is. Természetesen a fejlesztési koncepciók nem vezethetnek egy szigetszerűen fejlődő település irányába, a rendezési terveknek összhangban kell működni a regionális, sőt néha az országos koncepciókkal is. Ez leginkább ott kell, hogy megjelenjen, ahol a regionális rendszerű hálózatok, úthálózat, közlekedés, villany stb. megkövetelik a jól átgondolt kapcsolódási lehetőségek egységét. Kozármisleny esetében jól nyomon követhető a fejlesztő jövőbelátás. Ez leginkább abban érhető tetten, hogy nagyságrendekkel növekszik munkahelyteremtő gazdasági területek aránya, amelyek legnagyobb része a termelő-szolgáltató szektor bővülését 74

eredményezi. Ugyancsak az önkormányzat elkötelezett infrastrukturális fejlesztőkésségét mutatják azok a fejlesztési összegek, amelyek a 2005 évi költségvetésben egy év alatt megvalósultak, illetve megvalósulás alatt állnak. 17. táblázat. Infrastrukturális fejlesztések 2005-ben Infrastrukturális fejlesztés Összeg (Ft) Északi lakótelep 52 db házhely 200 millió Bekötőút építése a Rózsa utcához 16 millió Csikósvölgy villamosítása (folyamatban) 4 millió Útfelújítás 6 millió Út- és járdaszélesítés 12 millió Petőfi út felújítása 3 millió Északi lakótelepen vízelvezető árok felújítása 1 millió Az önkormányzati kezelésében lévő infrastrukturális rendszer, valamint a nem önkormányzati kezelésű, de a települést meghatározó közművek áttekintése, naprakészen tartása komoly feladat. A papíralapú térképeket egyre inkább felváltják a digitális adatbázison alapuló rendszerek, amelyek térinformatikai programokkal együttműködve segítik a könnyebb eligazodást. Kozármisleny önkormányzata is a digitális rendszerű adattárolás útját járja. A térképek és adatállományok, egy egységes programban kerülnek kezelésre, ami jelentősen gyorsítja a hivatali munka menetét. A település infrastruktúráját illetően nagyon pozitív a lakosság visszajelzése. Ebbe a kérdéskörbe tartozik a víz, gáz, telefon és a csatornahálózat minőségének megítélése. A lakosok majdnem 60%-a legjobb osztályzattal minősítette a települési infrastruktúrát, és 91,91%-ot tesz ki a jó és kifejezetten jó kategóriába tartozó válaszadók aránya. Szignifikáns korreláció mutatható ki az infrastruktúrával való elégedettség és az életkor között. 75

21. ábra. Térinformatikai program a pontosabb adatkezelésért Összességében mennyire elégedett a település infrastrukturájával? 70% 57,52% 60% 50% 40% 34,39% 30% 20% 10% 1,07% 1,84% 1 2 4,83% 0,34% 0,00% Nem tudja Nem válaszolt 0% 3 4 5 22. ábra. Elégedettség a település infrastruktúrájával a teljes lakosság körében (Forrás: URBRES Társadalomkutató és Gazdasági Tanácsadó Bt.) 76

Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy elégedett az infrastruktúrával. Ez két okkal magyarázható, egyrészt az idősebbek folyamatában végigkövethették a község fejlődését, másrészt a fiatalabb generációk, akiknek jelentős részét a betelepülők teszik ki, nagyobb infrastrukturális elvárásokat támasztanak. Közlekedéshálózat Kozármisleny térségében gyorsforgalmi út nem található, javulás e téren akkor várható, ha megvalósításra kerül a gyorsforgalmú úthálózat építése. Ennek részeként megvalósul az M6-M56 gyorsforgalmi út, Szekszárd Bóly Horvátország nyomvonalon, és ezzel egyszerre elkészül az M57 nyomvonala Bóly és Pécs között. Ez utóbbi érinti Kozármislenyt, mert mindkét nyomvonal változat tőle délre és Pécsudvardtól északra halad. Az előkészítő munkálatok már megkezdődtek, amelyek folyományaként több régészeti lelőhely is előkerült a térségben. 23. ábra. A tervezett autópályák még inkább bekapcsolják Kozármislenyt az országos közlekedési hálózatba 77

Távlatban 2020 után még egy gyorsforgalmi út érintheti a települést. Az M65 Pécs M7 autópálya közötti gyorsforgalmi út egyik nyomvonalváltozata keletről halad el Kozármisleny mellett. A település északi részén, a beépített területektől északra halad az 57. sz. Mohács Pécs országos II. rendű főút (K.IV.B. és B.IV.b.B.). Ebből ágazik ki az 5711. sz. Kozármisleny Újpetre Siklós összekötő út, amelyre felfűződik a település úthálózata (K.V.A. és B.IV.b.C.). A térségben még két összekötő út található, az egyik az 5617. sz. út, amely Pécs felé jelent kapcsolatot. A másik az 5716. sz. út, amely az 58. sz. út felé és ez által dél, délnyugati irányba biztosít közúti összeköttetést (K.V.B.). Kozármisleny és a szomszédos települések közúti kapcsolatai az országos közutak igénybevételével megoldottak, kivéve az északkeleti irányban található Nagykozárt, ami csak nagy kerülővel közelíthető meg. 24. ábra. Kozármisleny környezetének közúti közlekedési rendszere A településtől nyugatra halad a Pécs Villány Mohács vasúti mellékvonal, amelyből Villányból két szárnyvonal ágazik ki Eszék, illetve Harkány felé. A vasútvonalon 78

Kozármislenynél nincs megállóhely, csak Pécsudvardon, illetve Pécsett. Összességében Kozármisleny regionális közlekedési kapcsolatai megfelelőnek mondhatók. A település belső úthálózatának gerincét az 5711. sz. út átkelési szakasza jelenti. Az út kategóriája belterületi II. rendű főút (B.IV.b.C.). Az átkelési szakasz két részre osztható, az 57. sz. út és a településközpont között szakaszon a burkolatszélesség 6m, helyenként kiépített szervizút is található, itt a közterület szélessége 25 40 m. A településközponttól délre a burkolat szélesség 7 8 m, de itt a közterület szélesség csak 12 16 m. Az út mellett nyílt árkos vízelvezetés van. Az 57. sz. úttal alkotott kezdő csomópontban az eltolt keresztezés és az emelkedő miatt fokozott óvatossággal kell közlekedni. A településen belül az út mindkét oldalán nagyon sűrűn, kb.150 300 m-ként útcsatlakozások találhatók. A településen gyűjtőúthálózat nincs, az északnyugati lakóterület a fokozatos kiépítés után lesz gyűjtőút funkciót ellátó út. Az útkategóriája B.V.c.B. A burkolat szélesség 6,0 m, a közlekedési terület szélessége 22 m. 25. ábra. Kozármisleny belső úthálózata 79

18. táblázat. Közlekedési területek szabályozása Út 57. sz. út Kategória jelenleg távlatban külterületi II. rendű főút (K.IV.A.-B.) belterületi II. rendű főút (B.IV.b.B.) külterületi II. rendű főút (K.IV.A.-B.) belterületi II. rendű főút (B.IV.b.B.) M57 gyorsforgalmi út és a Keleti ö. út közötti út nyomvonala (5711. út új nyv.) 5711. sz. út jelenlegi nyomvonala külterületi II. rendű főút (K.IV.A.-B.) belterületi II rendű belterületi II rendű főút (B.IV.b.B) főút (B.IV.b.B) 5711. és 5711. sz. út új nyomvonala közötti út Viola utca és Széchenyi utca Keleti lakóterület gyűjtőútja Új lakó és kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak (B.VI.d.) Önálló kerékpárút Közlekedési terület szélessége meglévő (19 25m) 30 m meglévő (16 40m) külterületi bekötőút (K.V.B) belterületi gyűjtőút (B.V.c.B.) 22 m (B.VI.d.) 12 16 m (B.VI.d.) 8 16 m (K.IX.)(B.IX.) 6m A település többi útja lakó, kiszolgáló út (B.VI.d.). A lakóutcák burkolatának szélessége általában 3 5 m közötti. A vízelvezetés többnyire nyílt árkos, de helyenként az árok és a járda is hiányzik. A területszélesség 10 20 m között változik. 80

26. ábra. Az új településrészek sakktáblaszerű közlekedési hálózata A lakó és kiszolgáló utak rendszere a település nagy részén a klasszikus sakktábla típusban került kialakításra. Ez alól csak a klasszikus településmag kivétel, ahol a belső útsűrűség a nagyobb méretű telkek miatt sokkal kisebb. Az egész településen könnyű a tájékozódás, amit a közlekedési csomópontokban, illetve az utcákban elhelyezett név- és irányítótáblák is segítenek. 27. ábra. A tájékozódást informatív utca névtáblák segítik a településen 81

A településen belül az 5711. sz. úton van autóbusz közlekedés, a megállóhelyek a település területéről 500 méteren belül elérhetők. 28. ábra. Az autóbusz megállóhelyek nem csak funkcionálisan, hanem esztétikusan is részei a településnek A közutak rendszerének fejlesztése természetesen együtt jár a forgalom élénkülésével, az átmenő gépjárművek számának növekedésével. A település fekvéséből adódóan (Pécs közelsége) és a lakónépesség összetétele alapján látható, hogy az egy főre jutó gépkocsiszám igen magas, 1,9 autó/háztartás. 19. táblázat. A térség úthálózatának forgalma Út ÁNF ( E/nap) Nehéz tgj. forgalom (j/nap) 57. sz. út (29600 33950 sz. között) 5894 583 57. sz. út (33950 38270 sz. között) 10067 799 5711 sz. út 2042 276 5617. sz. út 4239 261 5716. sz. út 774 29 82

A további fejlődés előrevetíti település úthálózatán a motorizáció terjedéséből adódó forgalomnövekedést. A legterheltebb útvonalon az 57. sz. út beépített területek melletti szakaszán 15 év múlva 9000 E/nap forgalom várható. A településen áthaladó 5711. sz. úton 15 éves távlatban kb.3200 E/nap a várható forgalom. A többi úton ennél lényegesen kisebb, csak 500 E/nap az előre becsülhető forgalom. A település úthálózatán a 2x1 forgalmi sávos kiépítés folyópályán minden útszakaszon megfelelő lesz. A forgalmi adatokban változás (csökkenés) a Pécset délről elkerülő gyorsforgalmi út és a hozzá kapcsolódó keleti összekötő út gyorsforgalmi út közötti útszakasz megépítésekor várható. Ezek megvalósulása esetén az 57. és 5711. sz. utak forgalmának 40 50%-os csökkenése várható. Az épített közlekedési hálózathoz szervesen kapcsolódik a szervezett formájú tömegközlekedési rendszer. Mint azt az előzőekben bemutattuk, a település legfontosabb közúti közlekedési eszköze az autó, de Kozármisleny regionális eléréséhez nélkülözhetetlen a buszközlekedés, amelyet helyközi és távolsági autóbuszok biztosítanak. A települést a Pécs Újpetre Villány és a Pécs Újpetre Siklós járatok érintik. A megállóhelyek általában 500 m-en belül elérhetők. A járatok a Pannon Volán Rt. üzemelteti. A megyeszékhelyről 85 járat indul Kozármisleny célállomásra. A legelső járat 5 óra 35 perckor indul, ami lehetővé teszi a nagyközségben munkát vállalók gyors odajutását. Az utolsó járat 22 óra 45 perckor indul, ami a pécsi helyi járatok végső indulását is figyelembe veszi. A visszairányba 82 járat indul, így az átlagos járatsűrűség nagyon kedvező. A legrövidebb menetidő 13 perc, míg a leghosszabb járat izokronja is csak 20 percre található a pécsi távolsági buszpályaudvartól. Az Újpetre Villány irányultságú közlekedést 14 járat jelenti. A légvonalban kb. 15 kilométerre található Újpetre leggyorsabb elérése 25 perc, míg Villány leggyorsabb úton mért izokronja 56 perc. A megye keleti, észak-keleti részé felé a pécsváradi irányultságú járatok indulnak. Bár ez az elérés nem közvetlen, mert a járat a déli irányultságú települések érintésével (Magyarsarlós, Lothárd, Birján, Szederkény stb.) jut el a célállomásra. 83

A megye többi települése Pécs érintésével (a nagy járatsűrűségű pécsi elérés okán) könnyen és gyorsan elérhető. Az önkormányzat hivatalos honlapja, a www.kozarmisleny.hu oldal is segítséget nyújt a távolsági tömegközlekedésben való eligazodásra azáltal, hogy lehetőséget ad a Pannon Volán menetrendi honlapjának az eléréséhez. Sajnos a vasúti közlekedés helyzete, az országos trendeknek megfelelően igen mostoha a térségben. Mivel a településen nincs vasútállomás, a vasúti közlekedésnek nincs szerepe a városkörnyéki forgalomban. A távolsági vasúti utazások a pécsi vasútállomásról indulhatnak. Több tervben is azonban javaslatként szerepel egy vasúti megállóhely kialakítására a Csikósvölgy térségében, mely az új nyomvonalra helyezett 5711. sz. Kozármislenyt nyugati irányban elkerülő összekötő út, a gyalogos-kerékpárút, valamint a rekreációs övezet (horgász és halastavak, parkerdő) metszéspontjában kerülhetne kialakításra. A fenti megállóhely új színfoltként gazdagíthatja a település és környékének közforgalmú közlekedési lehetőségeit. Természetes a magas színvonalú közúti közlekedés elképzelhetetlen a legfontosabb kiszolgáló létesítmények kialakítása nélkül. Az infrastrukturális háttér fontos része az üzemanyagtöltő állomások megléte. Kozármisleny önkormányzata már kijelölte az 57-es főközlekedési út mentén a területet, ahol a természeti környezet, valamint a településkép megzavarása nélkül alakítható ki benzinkút. Ugyancsak a kiegészítő infrastruktúra része a parkolási lehetőségek biztosítása is. Ez annál is inkább fontos szempont, mert több szolgáltatást a pécsi lakosok itt vesznek igénybe, és ez megnöveli a parkolóhelyek kihasználtságát. Ezek az igények, tekintve, hogy a település családi házas beépítettségű, megoldottak saját területen belül. Amennyiben erre nincs lehetőség, a közúti forgalmat nem akadályozva közterületen is lehet parkolni. A fontosabb közintézmények (Községháza, sporttelep stb.) előtt jól kialakított parkolóhelyek találhatók. Hasonló a helyzet a különböző szórakozóhelyek, vendéglők esetében is. 84

29. ábra. Az település frekventált területein jó a parkolási lehetőség Az egyre nagyobb mértékű közúti forgalom természetesen és sajnálatos módon maga után vonja környezet nagyobb arányú igénybevételét. Kozármislenyben elkészültek azok a hatástanulmányok, amelyek egy környezettudatos infrastrukturális tervezés alappillérei lehetnek. A vizsgálatokkal jól monitorozható, hogy az egyre erőteljesebb közútfejlesztés és az ezzel párhuzamos forgalomnövekedés mekkora zajártalommal jár az ott élők környezetére. 20. táblázat. Az 57-es főút zajkibocsátása 7,5 m-es referencia távolságban Átlagos napi forgalom járműkategóriánként (j/nap) 57. sz. főút Szgk Kis teher Csukl. Könnyű Busz teherbusz gkcs. Nehéz tehergkcs. Szerel- Motor, vény k. seb. Zajkibocsátás (db) nappal éjjel 2001. 6392 1128 125 0 420 309 711 65 72,4 64,8 2005. 7734 1365 115 0 500 365 840 65 73,2 65,6 2010. 8501 1500 121 0 555 402 925 65 73,6 66,0 85

2015. 9268 1636 125 0 605 439 1010 67 73,9 66,3 A 2006-os lakossági felmérés alapján, a település közlekedéshálózatát az értékelők jóközepes minőségűnek ítélték. Mennyire elégedett a település közlekedéshálózatával összességében? 40% 34,70% 35% 30% 26,24% 25% 21,83% 20% 15% 10% 7,42% 9,81% 5% 0,00% 0,00% Nem tudja Nem válaszolt 0% 1 2 3 4 5 30. ábra. Elégedettségi felmérés a település közlekedési hálózatáról (Forrás: URBRES Társadalomkutató és Gazdasági Tanácsadó Bt.) A kerékpár közlekedésnek mind a helyi forgalomban, mind a turisztikában egyre nagyobb szerepe van. A kerékpáros már nem a vidéki élet szinonimája, hanem egy új életmód, egy természethez közelibb életforma, az ökotudatosság képviselője. Kozármislenyben és település környékén fokozatos a kerékpárút hálózat kialakítása. Ennek első megvalósult szakasza, a település főutcáján 850 méteres szakaszon megépített pályatest. Ez szervesen kapcsolódik a Baranya megye területrendezési tervében megfogalmazott két kistérségi kerékpárút hálózathoz. Az egyik a Mohács Pécs kerékpárút, amely valószínűleg az 57. sz. út nyomvonalát fogja követni Kozármisleny térségében. A másik nyomvonal az ebből kiágazó Kozármisleny Palkonya Villány kerékpárút. 86

31. ábra. A kerékpárút szerves része a település közlekedési rendszerének A kerékpárút helyi fontosságát, jelzi, hogy a 2006-os elégedettség-mérés kérdőívének kiemelt pontja volt a lakosság értékelése az új beruházásról. A megkérdezettek szerint kerékpárút útvonala elősegíti egy új közösségi tér szerveződését. Az épülő önkormányzattal és a parkerdővel egy nagyon szép, aktív pihenésre alkalmas teret alkothatnak majd. Az egyik lakos megfogalmazása szerint: összekötő híd lesz a templom, a hivatal és az Északi lakótelep közt. Jól mutatja az elégedettséget, hogy a lakosok 44,99%-a szerint kifejezetten fontos a kerékpárút építése a település fejlődése szempontjából. Míg három százalék alatti (2,53%) azoknak az aránya, akik szerint egyáltalán nem fontos. Kozármisleny közlekedési dimenzióját mindenképpen kitágítja, hogy kb. 15 km-es közúti távolságban fekszik a pogányi repülőtértől, amelyen keresztül Európa legtöbb nagyvárosa (Bécs érintésével) elérhetővé válik. 87

Közműellátás Vízellátás A vezetékes ivóvíz 1981-ben érte el a települést. Ekkor vízműtársulatot alakítottak ki, és a vezetékrendszer 75%-át elkészítették. 1982-ben az önkormányzat csatlakozott a Mohács és Pécs között megépült dunai vízvezetékhez, így minden ingatlanhoz eljut az egészséges ivóvíz, kiváltva a helyi erősen nitrátos kútvizeket. Jelenleg Kozármisleny és további 12 település vízellátó hálózata egy kisregionális rendszert alkot. A rendszerhez tartozó települések: Áta, Birján, Egerág, Kisherend, Kiskassa, Kozármisleny, Lothárd, Peterd, Pécsdevecser, Pécsudvard, Pogány, Szemely, Szőkéd. A rendszer üzemeltetője a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (DRV). 32. ábra. Kozármisleny kisregionális vízrendszerének települései 88

Vízbázisát a DRV Pécs-Üszögpusztai telephelyén a víztisztító mű 10 000 m3-es medencéi jelentik. A kisregionális rendszeren belüli tárolókapacitást a Kozármisleny déli részén található 3 db 200 m3-es glóbusz adja. Ezen kívül Kisherend területén van még egy 100 m3-es tároló, de ez csak helyi jelentőséggel bír. A Kozármislenyi glóbuszok túlfolyószintje: 228,87m Bf. A DRV 2002. évben készült tanulmánya szerint a jelenlegi napi vízfogyasztás 1090 m3/nap a kisregionális hálózaton. Ebből Kozármisleny részesedése 542 m3/nap, azaz 50%, ezen belül a közületi fogyasztók aránya 4%. A teljes rendszerre számolt tárolási kapacitás a napi fogyasztás 64%-a. Üszögpuszta és a glóbuszok közötti vízszállítás egy NÁ 200 KM PVC vezetéken történik, mely tárolóktól délre változatlan mérettel folytatódik, az 5711 sz. út mentén. Ez a vezeték alkotja egyúttal NÁ 200-as mérettel, a Pécsi utca Kossuth Lajos utca Rákóczi Ferenc utca nyomvonalon, Kozármisleny belső hálózatának fő gerincvezetékét is. A Pécsi úttól keletre NÁ 150-es körvezetékek, a nyugatra NÁ 150-es ágvezetékek épültek ki, melyeket kisebb átmérőjű szakaszok egészítenek ki körvezetékes rendszerré. A Kossuth Lajos utca északi részén az NÁ 200-as vezetékkel párhuzamosan egy további NÁ 200-as vezetékszakasz üzemel, mely a Petőfi Sándor utca felé NÁ 150-es mérettel folytatódik. A meglévő vezetékhálózat kapacitása a község ellátására és a kisrégió felé történő vízátadásra alkalmas. A vezetékek anyaga, állapota néhány szakasz kivételével megfelelő. Tárolókapacitásban elegendő tartalék áll rendelkezésre. 89

33. ábra. Kozármisleny vízellátó hálózata A közigazgatási területet érintő meglévő, de a település ellátásában szerepet nem játszó vezetékek: az 57 sz. főút melletti Pécs Mohács közötti NÁ 700 a és NÁ 1000 vb nyersvízvezetékek, valamint a Pécsudvardi bekötőút mentén húzódó, Pécsudvard községet ellátó NÁ 100 PVC vezeték. A település dinamikus növekedése megköveteli, hogy az önkormányzat pontos előrejelzésekkel rendelkezzen a várható vízfogyasztási adatokról. Ez mindenképpen fontos egy olyan település esetében, ahol a beépítettség és a lakónépesség duplázódása két évtized alatt megtörtént. 90