AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán
|
|
- István Szebasztián Fülöp
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb tájegysége. Hosszú ideig látszólagos egyhangúsága miatt mind a tudományos mind a világi érdeklődés elkerülte. Herman Ottó volt az első, aki ben feltárta a XIX. század közepén is még a feledésbe, az elszigetelődésbe, az Árpádkori archaizmusokba merevedett, természeti végletekkel és társadalmi közönnyel telített világát, és vezette vissza a tudományos és közmegismerés területére. Szomorú valósága ez annak a napjainkban is gyakran lesajnált tájegységnek, amelyet egykoron végeláthatatlan vízfelületek, és erdőkkel tarkított füves rétek borítottak. Tájökológus szemmel elemezve az egykori érintetlen és harmonikus állapotot, egyértelműen kijelenthetjük, hogy mindezt a primér tájszerkezetre rátelepedett másodlagos tájformáló elemek arányos együttléte tette lehetővé. Ennek a helyzetképnek a megértéséhez el kell mondanunk, hogy az Erdélyi-mezőség területének nagy részén az alapvető éghajlati ősállapot a Nyugati Szigethegység csapadékárnyékában kialakult szárazsághajlam. Az évmilliók alatt megtelepedett fás növényzet és a kedvező morfológiai viszonyok által kialakított tófüzérek víztükre együttesen azonban egy olyan önszabályzó, önfenntartó, önfejlesztő rendszert alkottak, amelynek mikroklíma mozaikja a száraz időszakokban is elnyomta a vízhiányt és maximális tájképi és biológiai sokszínűséget tartott fenn. A Mezőség törékeny ökológiai egyensúlya a terület antropogén átformálásának eredményeként megbomlott. A térség tájfejlődésében világosan nyomon követhető, ahogyan az utóbbi évezred alatt a környezeti viszonyai egy kiegyensúlyozott ökológiai állapotból válságba jutottak. Az ökológiai leromlásban jól elkülöníthetőek azok a folyamatok és olyan időpontok, amikor ezek a folyamatok úgy besűrűsödnek, hogy a tájban is igen markáns elváltozásokban jelentkeznek. Tanulmányunk célja, hogy ismertesse az egyik ilyen folyamatnak, nevezetesen az erdőknek, mint tájökológiai tényezőknek a térvesztését, és a vele párhuzamosan kialakuló és felerősödő szárazsághajlamnak, illetve krónikus vízhiánynak a fejlődéstörténetét. A mezőségi erdők fejlődéstörténete A végbement átalakulás helyes értelmezésére rangsorolhatjuk az emberi beavatkozásra érzékeny tájtényezőket. Az elsődleges tájalakító tényezőket képviselő földtani és felszínalaktani jellemzők kialakulásuk óta egyáltalán nem vagy csak kismértékben 1
2 változtak. Hasonlóan kevésbé módosultak a térség makroklímatikus viszonyai. Az idők folyamán viszont gyökeres változást szenvedtek a másodlagos tájalkotó tényezők, azaz a vízfelszínek és természetes növénytakaró. Az elváltozások geológiai léptékben történő elemzésénél az ember megjelenéséig egy kiegyensúlyozott, a térség természetes viszonyainak megfelelően kialakult képet kapunk. A körülbelül 7 millió évvel ezelőtt szárazzá vált Mezőség területét már a kezdetektől buja növénytakaró borítja be. A meleg és nedves éghajlatú harmadkor erdőségeit elsősorban a nagy biodiverzitás jellemezte. Többnyire lombhullatók alkották őket, de jelen voltak a déli jellegű fenyők egyes képviselői is. Évmilliókon keresztül a dombokon nagy területeket borítottak a tölgy, a dió, a juhar, a gesztenye fajok. A harmadkor végén ez az egész fenséges növénytakaró a beálló jégkorszak áldozatául esik. Mai ismereteink alapján a jégkorszakban a Mezőség uralkodó vegetációját a tűlevelűek képezték. A jégkorszak vége felé körülbelül 9000 évvel ezelőtt, az éghajlat lassú felmelegedése újabb mutációkat eredményez a növénytársulásokban. A fenyőfélék helyét fokozatosan lombhullatók veszik át, majd a mintegy 3000 évig tartó mogyorókorban a mezőségi táj arculatában megtörik az erdők hegemóniája, és a mai állapotokat is jellemző erdőssztyepp jelleg uralkodik el. A késői melegkor vége felé, ezelőtt mintegy 3000 évvel a tájfejlődésben sarkalatos fordulat áll be. A területen a kedvező környezeti feltételek jelenléte lehetővé teszi az első emberi közösségek megtelepedését. Az életvitelükhöz tartozó erdőirtások, állattenyésztés, földművelés, tavak duzzasztása és lecsapolása révén a terület arculata az addig eltelt geológiai korok évmillióihoz viszonyítva rendkívül rövid idő alatt mélyreható átalakulásokat, változásokat szenved. A történelmi idők krónikáiból és az Árpádkori okiratok töredékes feljegyzéseiből tudjuk, hogy a középkorban a magyarlakta területek közül a Mezőség volt a legfátlanabb tájegység. A mellékelt térképen (1. térkép), amely Györffy Györgynek Az Árpád-kori Magyarország történeti Földrajza című munkájából Doboka- és Kolozsvármegyéknek a Mezőségre eső területeinek rekonstrukciója után készült, kitűnik, hogy a Mezőség fás növényzete szórt területi elrendezésben többnyire a domboknak a 450 métert meghaladó magaslatait borította. Következésképpen a Mezőségen az erdő fogalma már ebben az időszakban is sajátosan mást jelentett, és művelése is egyedi feltételek között folyt Erdély többi, jó minőségű faanyagban oly gazdag részeihez képest. Aprólékos levéltári munka eredménye az alábbi néhány erdőmegnevezés, amelyet Tónk Sándor gyűjtött össze: a XIV. században Gyeke határában az Asszonyerdeje, Kereszteserdő; Szentgotthárd mellett Kőröserdő, Gyepűserdő, Szentiván közelében Tarliget, Mohajerdő, Tyukszóberke, Bogács mellett Bogácserdő, Gyulatelke táján Ábelharaszta, Szelecserdő, Taba erdő, Gyula mellett Haraszt helynevekkel találko- 2
3 zunk. A Kolozs megyei Sármás határában 1348-ban Vágotterdő, Gyertyános, Kerekerdő, Vesszőserdő, Avas nevű erdőt sorol fel egy határjáró oklevél; Mócson ban Királyerdeje nevű erdőt említenek; Aranykút közelében 1350-ben egy Ágaserdő nevű erdő egy része 12 ezüst márkáért talált új gazdára; Szomordokon 1501-ben Királykúterdeje szerepel, Óbuda határában pedig 1452-ben egy Cseresznyefabérce nevű erdőt említ az oklevél. Szováton egy 1348-ban végbement birtokmegosztás során fölsorolták egyebek mellett a Csalánoserdőt, Gyermökerdőt, Somoserdőt, Láposerdőt, utóbb, 1496-ban pedig ugyanott a Sombokor nevű erdőről beszélnek. Ha megkíséreljük kielemezni a mezőségi erdők társadalmi funkcióinak az alakulását, a honfoglalást követő időszakban a védekezési feladatok ellátása volt a legfontosabb. Ezt a szerepet az ún. gyepűs erdők látták el, amelyek mint nevük is sugallja, a gyepűk (országhatársávok) mentén helyezkedtek el, és az akkori kor hadászati felfogásának megfelelően többnyire lakatlan, nehezen járható terepakadályt képeztek a szomszédok felé. A kereszténység felvételét követő letelepedés eredményeként az erdők hadászati funkciói fokozatosan háttérbe szorultak, és helyettük egyre inkább a gazdasági szerepük kerül előtérbe. A Mezőségen is, az erdőgazdálkodás kezdetei, az erdőközösségekben nyilvánultak meg. Ez annyit jelentett, hogy a származás alapján csoportosult közösségek az erdőket közösen, osztatlanul hasznosították. Ez a birtokközösségi forma több évszázadon át, Erdélyben egészen a XIX. század második feléig fennmarad. Az egész Kárpát-medencében, így a Mezőségen is a középkori erdőgazdálkodásnak klasszikusan szép fejezetét képezik az ún. legelő-erdők vagy makkos erdők. Az ilyen erdő már szerkezetében és habitusában is más volt, mint a többi. Külön erre a célra telepítették, összetételét illetően szinte kizárólag jól fejlett, széles koronájú, minden évben bő termést adó tölgyfákból állott. Az így kialakított erdőkre mai fogalmaink szerint ráillik a tudatosan kialakított nagy biológiai eltartóképességgel rendelkező növénytársulás fogalma, amely a legmesszebbmenőkig minden káros mellékhatást nélkülözve értékesítette a táj ökológiai adottságait. A magyar nyelvterület legelő-erdőire utal a gyakori Avas elnevezés. Ez annyit jelentett, hogy amikor a makk beért, az erdőt tilalom alá vetették, avasnak fogták. Ilyen elnevezéssel említ erdőt egy határjáró oklevél a Mezőségen a Kolozs megyei Sármás határában 1348-ban. Számuk azonban feltehetően nagyobb volt. Szabó Miklós felmérései szerint jóval később között a 274 mezőségi helységből 44-nél még mindig találkozunk a makkos vagy legelő-erdő típussal. Ezek alapján joggal feltételezhetjük, hogy fénykorukban számuk, kiterjedésük és gazdasági jelentőségűk meghatározó lehetett. 3
4 Kolozsvar Dezs Beszterce A Mezőség erdőállományát a XVI XVII. századtól kezdődően az addiginál is rohamosabb lepusztulás jellemzi. Ezt az állapotot rögzíti a XVIII. század végéről származó első katonai térképek alapján készített rekonstrukciónk (2. térkép). Torda Marosvasarhely 1. térkép. Az erdők elterjedése a XIV. század elején Dezs Beszterce Kolozsvar Torda Marosvasarhely 2. térkép. Az erdők elterjedése a XVIII. század végén Az erdőcsökkenés okai többrétűek. Meghatározónak tűnik a mezőségi magyarság életerejének a megtörése és fokozatos szórványba kényszerülése. Tónk Sándor szerint ezen a ponton ragadható meg a Mezőségi magyarság múltbeli életének, sorsának összekapcsolása az ökológiai egyensúly kérdésével". Az etnikai egyszínűség megbomlása, a keleti szertartású jobbágyi és zselléri lakosság elszaporodása, az általuk behozott gazdálkodási, viselkedési és táplálkozási szokások elterjedése mélyreható társadalmi és gazdasági változásokat idéztek elő. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepőek azok a megállapítások, hogy között az egykori 4
5 ligetes ritkás mezőségi erdők a terület mintegy 2/3 részén teljesen eltűntek. Az irtványterületek térhódítása az elkövetkező évszázad alatt még tovább sújtja a mezőségi erdőgazdálkodást. Az 1820-as felmérésből kitűnik, hogy a mezőségi helységek 78%- nak parasztsága, de 51%-nak még földbirtokosai sem rendelkeznek erdővel. A települések csak mintegy 12,4%-a tulajdoníthat magáénak közhasznú célokra is alkalmas erdőt. Az erdők kiirtása a terület ökológiai kapcsolataiban a legdrámaibb változásokat idézte elő. Felerősödik és kiteljesedik a táji rendszerek hatásmechanizmusából adódó éghajlati szárazság. A kriminális rablógazdálkodásnak eredményeként kiterjedt területek váltak teljesen használhatatlanokká, vagy csak oly csekély mértékben hasznosíthatókká, hogy a velük való foglalkozás már nem volt gazdaságos. Ezek a területek alkották a mezőségi kopárokat. Tökéletes párhuzamot állíthatunk fel, ahogyan az egykori ökológiai harmóniát biztosító erdők területe zsugorodik és a legsúlyosabb tájökológiai leépülést megjelenítő kopárok terjednek. A XIX. század végére a jelenség a mezőségi táj arculatának legjellemzőbb vonásává válik. Kis Ernő Az erdőgazdaságnak Marostordavármegyében legsürgősebben megoldandó feladatairól s a kopárok befásításáról című Marosvásárhelyen 1899-ben megjelent munkájában így ír: Íme uraim, ez a szomorú képe a jelennek s az itt felsoroltak, s a birtokosoknak önmaguk s a jelenben már mások iránti gondatlansága az oka, hogy idáig jutottunk, s hogy a nagy Karszt hegységi kopáron kívül sehol a művelt Európában nincs annyi kopár, annyi közgazdaságilag is veszélyes kopár, mint az Erdélyi Mezőségen,... A mezőségi faállomány mértéken felüli megfogyatkozásának megakadályozására kezdetben egyedi, majd a XVIII. század második felétől kezdődően állami kezdeményezések is születnek. Ilyen értelemben kell értékelnünk az 1784-ben elrendelt erdőfelügyelők alkalmazását. Ezt követően több mint két évtizedes vajúdás után, 1807-ben elkészül az Erdélyi Nagyfejedelemség Erdőrendtartása. Rendelkezései értelmében még abban az évben létrehozzák Szebenben Erdély Erdőfelügyelői Hivatalát. Újabb lendületet ad az erdősítésnek az évi XXX. erdőtörvény, amelyen keresztül az állam addig még sohasem tapasztalt kedvezményeket, támogatásokat nyújt az időközben aggasztó méreteket öltő kopárok erdősítésére. Az intézkedések eredményeként helyenként több lett az erdő, egészségesebb a környezet. Ez azonban nem általánosítható, és a mezőségi közösségek tájromboló tevékenysége áthúzódik a XX. század elejére is. Ez magyarázza Victor Precup román erdőfelügyelő mérnök 1927-ben Kolozsváron román nyelven közzétett "Erdősítsünk" című felhívását.... Erdély szívében, az Erdélyi Mezőségnek nevezett medencében szegények (az emberek)..., bár gabonatermő határaik legnagyobbak, de hiányoznak az erdők. (...) Erdély egyetlen más vidékén sincsenek ilyen csúnya falvak, nincs ilyen kevés, völgyet átívelő híd, nincs kevesebb szőlő, mint itt, nincs rosszabb ivóvíz, mint itt; e tájon az emberek a legegészségtele- 5
6 nebbek... A kopárok (terméketlen, szakadékos, megcsúszott, halmazokba szaladt stb. területek) befásításával az erdők helyreállításáért.. Istennel előre! Erdősítsünk! (SZABÓ M. 1995) Dezs Beszterce Torda Marosvasarhely 3. térkép. Az erdők elterjedése 1968-ban Összegezés Az erdőnek a táj arculatában kiemelkedő szerepe van. Mint a legmagasabb rendű ökoszisztéma, az általa elfoglalt földfelületen a vízfelületekhez hasonlóan állandó, sajátos és harmonikus kapcsolatban van az összes tájalkotó elemmel. Az Erdélyimezőség fás növényzetéről ma már tudjuk, hogy hajdanában a déli és délnyugati lejtők kivételével több ízben is rövidebb hosszabb ideig, változó fajösszetételben uralkodó vegetáció típusát képezte a tájnak, és biztosította a természetes szárazsághajlam kiegyensúlyozását. Legkézzelfoghatóbb bizonyítéka ennek a talajtakarót összetevő, zömmel erdei eredetű, vagy az azokból származtatható talajok jelenléte. Tény az is, hogy egy viszontagságos fejlődéstörténet eredményeként a Mezőségen az erdő volt az egyike azon fontos tájökológiai elemeknek, amelyet a legdrasztikusabb módon érintett az emberi beavatkozás. Ma már csak töredékekben, erősen szórt területi elrendezésben, többségükben az árnyékos vagy átmeneti lejtőkön, az összterület mintegy 10%-án találunk erdőket (3. térkép). Az erdők területi kiterjedésének csökkenése súlyos tájökológiai elváltozásokat okozott. Az egykoron kiegyensúlyozott környezettel, és virágzó gazdasággal rendelkező terület, a mai ember tudatában úgy él, mind egy kopárságáról, víztelenségéről elhíresült tájegység. Felhasznált könyvészeti anyag 6
7 1. Herman, O. (1871): A Mezőség I. A Hódos v Szarvastó és környéke. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvei. Ötödik kötet Kolozsvár 2. Kiss, E. (1899): Az erdőgazdaságnak Marostordavármegyében legsürgösebben megoldandó feladatairól s a kopárok befásitásáról. Marosvásárhely. 3. Pop, E. (1944): Trecutul pădurilor noastre de la sfârşitul terţialului până azi. (Erdeink fejlődéstörténete a geológiai harmadkortól napjainkig) Rev. V. Adamachi, XXX, Iaşi 4. Szabó, N. (1998): Omul şi natura în Câmpia Transilvaniei ( ). (Ember és táj az Erdélyi-mezőségen) Anuarul Institutului de cercetări socio-umane "Gheorghe Şincai". Tg-Mureş. 5. Victor, P. (1927): Să ne facem păduri! (Erdősítsünk!) Lucrare de propagandă silvicultură populară întocmită pentru trebuinţele Câmpiei Ardealului. Cluj. 6. *** Különböző korok katonai és topográfiai térképei 7
Készítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
RészletesebbenAz agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenBÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
RészletesebbenÍrásszakértő. a büntetőeljárásban
1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi ügyintéző szak Levelező tagozat Írásszakértő a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Herke Csongor egyetemi docens Készítette: Pásztor Magdolna
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló
RészletesebbenNyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 00-12 00 és 14 00-17 00 ; Gyöngyös 3200, Szent Bertalan út 3.
Nagyrédei Kecskefarm, Nagyréde Kézműves kecskesajtok kóstolása egy csodálatos családi birtokon. A program egyéni bejelentkezés alapján történik és a házigazda személyesen a vendégekkel járja be a birtokot.
RészletesebbenA.D.U. Építész Iroda kft
A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete
Részletesebben4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik
RészletesebbenJÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS
JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld
RészletesebbenMagyarország katasztrófavédelme
Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenVárpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020
Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenPLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA
RészletesebbenBudapesti mozaik 5. Lakáshelyzet
27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati
RészletesebbenLUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok
LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,
RészletesebbenA L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása
A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint
RészletesebbenA Székelyföld geográfiája dióhéjban
Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc
RészletesebbenA 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014
A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenA Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára
A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az
RészletesebbenN Y Í R S É G T E R V K
N Y Í R S É G T E R V K f t. S z é k h e l y : 4 4 3 1. N y í r e g y h á z a, M a c k ó u. 6. s z. I r o d a : 4 4 0 0. N y í r e g y h á z a, S z e g f ű u. 7 3. s z. T e l e f o n / f a x : ( 4 2 )
RészletesebbenTASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenA jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása
A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A Dél-Tiszántúl térségének egykori vízgazdálkodásáról számos információ található a vízügyi és a mezőgazdasági irodalomban, a helytörténeti
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
RészletesebbenA Hortobágy-folyó és vízrendszerének ökológiai célú vízutánpótlása
A Hortobágy-folyó és vízrendszerének ökológiai célú vízutánpótlása 1999.03.12. Zámi-fok 1999.08.12. Zámi-fok Tájgazdálkodás a Hortobágyi Nemzeti Parkban A megalapítása óta eltelt 35 évben fokozatosan
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenMagyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban
Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-
RészletesebbenVI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK
VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenSZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.
SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenSZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás
SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sófalvi András A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok
RészletesebbenVIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE
*9B GERZSENYI KATALIN DR. SKULTÉTY REZSŐ DR. SZÁSZ TIBOR DR. YERBAY JÓZSEF VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1076 Sü-iij folytatott kutatás során a szerzők olyan
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenHomokfásítás Dániában
BOTOS GÉZA 634.0.945.3S.(48?) Homokfásítás Dániában ' 1973 őszén közel egyhónapos düne- és heide- (fenyér) fásítási nemzetközi tanfolyamon és tanulmányúton vettem részt, melyet a FAO és a DANIDA szervezett
RészletesebbenNatura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
RészletesebbenÁrpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani
RészletesebbenKATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM
Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének
RészletesebbenBUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési
RészletesebbenREGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT
0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
Részletesebben52 341 02 0010 52 01 Bútor- és szőnyegbecsüs Becsüs
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenBethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2004. (VII.6.) sz. rendelete. a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2004. (VII.6.) sz. rendelete a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 58/2004. (XII.17.), 14/2005. (IV.20.),
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenNAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA
NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása
RészletesebbenTelepülésfejlesztési koncepció Ostffyasszonyfa
OSTFFYASSZONYFA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 Településfejlesztési koncepció Ostffyasszonyfa Szerző: Révay Ferenc okl. településmérnök OSTFFYASSZONYFA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 1.E L Ő Z
RészletesebbenMagyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről
RészletesebbenBÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS
BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenMódosné Bugyi Ildikó
Módosné Bugyi Ildikó Egyedi tájértékek szerepe a hagyományőrzésben a Jászság négy településében, két felmérés tapasztalatai alapján * Műhelytanulmány * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenFŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN
Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors
RészletesebbenMIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
RészletesebbenÁrvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában
Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről
Részletesebben1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
RészletesebbenA JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 229 235. A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ BERÉNYI ISTVÁN JAZYGIA AS A CULTURAL LANDSCAPE Abstract The paper summarises the history and development of the cultural landscape
RészletesebbenKÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
RészletesebbenA 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló
A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenKÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA
KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,
RészletesebbenALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ 2011. november PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085,
RészletesebbenA TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1
1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
Részletesebben0c ~. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 0c ~. számú előterjesztés Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X., Újhegyi lakótelepen fekvő Guttmann-tó hasznosításáról
Részletesebben1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk
Részletesebben31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos Épületasztalos
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
Részletesebben2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenIII. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)
III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei
Részletesebben1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 36. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
RészletesebbenHédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
RészletesebbenMai magyar társadalom
Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenKözfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában
Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás
Részletesebben