A Magyar Információs Társadalom Stratégia Dr. Bakonyi Péter c. docens
Magyar Információs Társadalom Stratégia létrehozásának célja Hozzájáruljon az információs társadalom kiépítésének felgyorsításához Átfogó víziót, összehangolt terveket és megvalósítható operatív programokat adjon Szolgálja a gazdaság versenyképességének növelését Az EU felé is mutassa be, hogy Magyarország rendelkezik átfogó tervvel az információs társadalom kiépítésére, s az összhangban van az EU megfelelı programjaival Legyen a felzárkózás programja 2
A stratégia kialakításának menete és módszertana A 1214/2002 (XII.28) Sz. Kormányhatározat rendelkezik a Magyar Információs Társadalom Stratégia megalkotásáról. Megalakult az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság a tárcák és az érintett szakmai, valamint civil szervezetek részvételével. Az ITKTB jelentıs szerepet játszott a stratégiák készítésében és integrálásában. 3
A kormányhatározat összegzése Ágazati részstratégiák kidolgozása az IHM ajánlása alapján Magyar Információs Társadalom stratégia kidolgozása az ágazati stratégiák alapján. Elektronikus aláírás társadalmi szintő elterjesztése. Informatikai alkalmazások minıség és biztonság tanúsítási rendszerének kidolgozása. Informatikai szempontból hátrányos helyzető társadalmi rétegek felzárkóztatása. 4
A stratégia készítésének folyamata eeurope 2005 eeurope+ IHM felmérései kutatásai IHM ajánlások az ágazati Stratégiák készítéséhez MITS Elıkészítı Tanulmány Kormány Határozat a Stratégia készítésérıl Ágazati stratégiák Nemzeti Fejlesztési Terv Szakmai szervezetek véleménye Hatályos joganyagok Társadalmi vita Magyar Információs Társadalom Stratégia Cselekvési terv 2004-2006 5
Ajánlások Formai ajánlások - hosszú távú stratégia (2015.-ig) szövegvázlat - középtávú feladatterv (2006.-ig) táblázat - éves intézkedési terv (2004.) táblázat Tartalmi ajánlások - a célok, feladatok, források, eszközök, prioritások, indikátorok egyértelmő azonosítása 6
A stratégia felépítése MITS Szakértık Ágazati Ágazati stratégiák Ágazati stratégiák stratégiák részstratégiák Informatikai Informatikai Informatikai részstratégiák részstratégiák részstratégiák Ajánlások Keret stratégia Ajánlások 7
Ágazati részstratégiák Igazgatási és Jogi környezet Gazdasági környezet Társadalmi környezet Államigazgatás Önkormányzat Gazdaság Közlekedés, logisztika Igazságszolgáltatás Agrárgazdaság Egészségügy Szociálpolitika Foglalkoztatáspolitika Kulturális környezet Oktatás Kultúra Ifjúság Természeti környezet Vízgazdálkodás Természetvédelem Területfejlesztés Az ágazati részstratégiák az ágazatok stratégiai feladatai közül az információs társadalom építésével összefüggıeket, az informatika által támogathatóakat emeli ki. Megvalósításuk biztosítja az információs társadalom fejlıdését jelentı tartalmakat. 8
Minisztérium Elnevezés Az ágazati stratégiák Minisztérium Elnevezés 1 IHM emagyarország 2 MeH ekormányzat 3 IHM E-Önkormányzat 4 FVM eagrárium 5 IM IM ágazati stratégia 6 ESZCSM 7 FMM Egészségügyi és szociális ágazati stratégia Foglalkozatási és munkaügyi ágazati stratégia 8 OM Közoktatási és felsıoktatási stratégia 9 GKM Gazdasági stratégia 10 GKM Közlekedési stratégia 11 KVVM Környezetvédelmi stratégia 12 KVVM Vízügyi stratégia 13 NKÖM Kulturális ágazati stratégia 14 MTA IT K+F stratégia 15 MTA-OM-IHM 16 OBH 17 IM-OIT 18 GYISM Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program Országgyőlési Biztosok Hivatalának stratégiája Cégbírósági rendszer elektronizálása Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ágazati stratégia 19 PM Pénzügyi stratégia 9
Informatikai részstratégiák Az informatikai részstratégia feladatainak megvalósítása egyik oldalon az elektronikus tartalmak (szolgáltatások és információk) biztonságos, megbízható nyújtását, másik oldalon azok igénybevételét teszi lehetıvé. Minıség, biztonság Elektronikus aláírás, hitelesség, tanúsított biztonság, minıség Esélyegyenlıség Digitális írástudás elterjesztése, digitális szakadék megszüntetése 10
A MITS felépítése A kihívás A jelenlegi helyzet SWOT elemzés A jövıkép A válasz: e-magyarország Stratégiai célok, feladatok A stratégia hangolása A megvalósítás eszközei A stratégia megvalósításának folyamata A MITS végrehajtásának programterve Ágazati stratégiák összefoglalója 11
A kihívás Az EU 2010-re a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmává kíván válni. Ehhez csatlakozik hazánk is. A kihívás: Az EU tagállamok átlagánál gyorsabban kell fejlıdnünk, hogy esélyünk legyen a felzárkózásra. Erre a kihívásra kell választ adni átfogó tervek, operatív programok megfogalmazásával. 12
Jelenlegi helyzet Elveszítettük a 90-es évekbeli relatíve jó pozíciónkat - hátrább kerültünk a rangsorban EU jogharmonizáció területén jól állunk Jó lehetıségekkel rendelkezünk a K+F területén A magyar IKT iparág képes kiszolgálni a magyar információs társadalom igényeit, de a többi iparágra gyakorolt hatása nem kielégítı 13
SWOT elemzés A SWOT elemzés célja, hogy a jelenlegi helyzet alapján értékelje az információs társadalomhoz való közeledésünk mértékét úgy, hogy az alapját szolgálja a késıbbiekben meghatározandó, magyar információs társadalmi célkitőzéseknek. A SWOT elemzés lehetıvé teszi, hogy kiemeljük az információs társadalmi törekvéseink és eredményeink erısségeit, gyengeségeit, valamint a külsı és belsı adottságokból származó lehetıségeket és veszélyeket elısegítve ezzel a további fejlesztési irányok meghatározását. Az elemzés rendelkezésre álló adatok és információt alapján egy pillanatfelvételt készít a jelen helyzetrıl, amely alapján átfogó trendeket, összefüggéseket állapít meg és következetéseket von le. Az adott pillanatban a helyzetet lehet erısnek, vagy gyengének értékelni, miközben már esetleg elindultak veszélyt hordozó folyamatok, melyek leronthatják az erısségeket, vagy ellenkezıleg fejlesztési akciók, programok, amik akár a közeljövıben kifejthetik jótékony hatásukat.
SWOT elemzés -Erısségek Demokratikus intézményi keretek Az akadémiai szféra magas szintő kutatási hagyományokkal rendelkezik Multinacionális vállalatok Magyarországra telepített K+F központjai Több program célcsoportja a jövı fiatal generációja A meglévı alap infokommunikációs infrastruktúra, akadémiai hálózat Erıs, innovatív és versenyképes mobiltelefon- és internetszolgáltatók Magas kábeltelevíziós hozzáférés Az internet-hozzáféréseken belül a szélessávú hozzáférés relatíve magas aránya Magas PC penetráció az oktatási szférában IT szakemberek száma, informatikai oktatás szintje
SWOT elemzés -Gyengeségek Kormányzaton kívüli szervezetek az információs társadalommal kapcsolatos vitákba való bevonásának hiánya Regionális szintő akciók alacsony szintje K+F költések alacsony szintje, a K+F és az üzleti közötti laza kapocs A K+F állami finanszírozású múltja, elavult K+F infrastruktúra Magas internethasználati és telekommunikációs költségek (torz távközlési piac, nem kielégítı versenyhelyzet) Alacsony PC és internet penetráció A digitális írástudás alacsony szintje Az internet iránti érdektelenség és az új médiával kapcsolatos félelmek Az internetes kereskedelem elmaradottsága Az infokommunikációs technológia alkalmazásának alacsony szintje a közigazgatásban és a gazdaság sok ágazatában Regionális különbségek az információs társadalom több szegmensében 14
SWOT elemzés-lehetıségek Új jogszabályok az információs társadalommal kapcsolatban Nagyobb tudatosság megmozgatja az intézményeket Az infokommunikációs és a tudásintenzív szektorok növekedése Az infokommunikációs szolgáltatások iránti kereslet növekedése A szélessáv terjedése A harmadik generációs mobiltelefónia Bıvülı fejlesztési források (NFT II.)
SWOT elemzés-veszélyek A digitális szakadék nıhet, ha nem foglalkoznak vele komolyabban: végzettség, életkor és jövedelmi helyzet mentén egyaránt Az üzleti szféra K+F tevékenysége elmarad a várttól, és a fogyasztói igények megnyirbálására kényszerül A távközlési vállalatok szélessáv-fejlesztési beruházásainak elmaradása Az internet biztonságosságával való foglalkozás elmaradása A távoktatás terjedésének megrekedése A közoktatás helyzete konzerválódik: az IKT nem épül bele Szőkülı fejlesztési források
Jövıkép Magyarország jövıképe: versenyképes információs társadalom Versenyképes gazdaság, képzett polgárok, vonzó partnerként megjelenı országkép Közszféra: a szolgáltatásokat a hálózaton keresztül egyszerően és gyorsan lehet igénybe venni. Általánossá válik az internet-alapú ügyintézés Új életminıség ígérete 15
A válasz: e-magyarország A gazdaság és társadalom korszerősítésének két alapvetı pillére: A folyamatok korszerősítése az IKT segítségével back-office ( integrált szolgáltatáshoz ) A szolgáltatások modernizálása-elektronikus szolgáltatások alkalmazásával - front office E két pillére épül az e-magyarország: e-szolgáltatások tömeges elérhetıvé tétele és a sokszínő információs kultúra kialakítása 16
Stratégiai célok, feladatok Az információs társadalom megvalósításában 10 év alatt az EU fejlettebb országai közé kell kerülnünk A MITS-ben megfogalmazott célok elérése: az egyének számára az életminıség javulását eredményezi az új szolgáltatások bevezetése a társadalom számára a fejlıdési ütem növekedését eredményezi 17
MITS - Stratégiai célok, feladatok A MITS biztosítsa az Információs Társadalom (IT) kialakításával kapcsolatos feladatok áttekintését, rendszerbe foglalását - a koordinált társadalmi szintő megvalósítás érdekében Határozza meg azokat a beavatkozási területeket, amelyek alapján az IT megvalósításának feladatai csoportosíthatók Összegezze és általánosítsa az ágazati részstratégiákat A MITS célkitőzéseit különbözı szintő programok segítségével valósítsa meg. A programok együttesen fedjék le a stratégiát és azok megvalósulása biztosítsa a stratégiai célkitőzések elérését. 18
A beavatkozás területei Beavatkozási területek/fıirányok Tartalom és szolgáltatások Gazdaság, közigazgatás, kultúra, oktatás, egészség, környezetvédelem Infrastruktúra Széles sáv, hozzáférés, infrastrukturális szolgáltatások Tudás és ismeret Jogi és társadalmi környezet Horizontális cél Kutatás és fejlesztés Esélyegyenlıség Társadalmi, területi, inter- regionális-határon túli 19
A megvalósítás eszközei Az állami szerepvállalás területei: Stratégiaalkotás, operatív program készítés, koordináció EU-programozás-stratégiai alapokról induló konkrét tervezés-nft támaszkodik a MITS által kitőzött célokra. Ez igaz az EU következı tervezési idıszakra is. Szabályozás, megfelelı környezet kialakítása E-közigazgatás bevezetése, példamutatás Finanszírozás, támogatás- költségvetési források a magántıke bevonására, piaci alapon nem megvalósítható célokra, NFT-társfinanszírozásra Szervezeti keretek Monitoring rendszer 21
A MITS végrehajtásának folyamata A stratégia végrehajtását professzionális módonmegfelelı intézményrendszer keretein belül használt módszertan segítségével kell biztosítani. Ebbe a folyamatba be kell vonni a piaci szereplıket és a szakmai civil szféra képviselıit 22
A MITS végrehajtásának programterve A megvalósítás Központi Kiemelt Programok (KKP) segítségével történik Minden program kapcsolatban áll a stratégia valamely területével - de csak eggyel Minden programnak jól meghatározott célja van Minden programnak van mőködési modellje, alapvetıen üzleti modell. Projektirányítási módszer alkalmazása Folyamatos mőködést támogassa 24
A stratégia megvalósítása: A Központi Kiemelt Programok indítása Programindítás: - Programfüzetek - Szakmai és pénzügyi egyeztetések - Programfelelısök - Programindító dokumentumok 4
MITS KKP indítás Cél: Együttmőködés (minisztériumok, szakmai szervezetek, társadalom) Hatékonyság (közös célok rögzítése, párhuzamosságok kiküszöbölése) Mérhetıség (indikátorok) Értékelhetıség és visszacsatolás (EU normák) az információs társadalom építésében 16
A MITS KKP rendszere Beavatkozási terület Fıirány Szám Program neve Tartalom Infrastruktúra Gazdaság Közigazgatás KKP-01 KKP-02 KKP-03 KKP-04 KKP-05 KKP-06 emunka eüzlet Kultúra KKP-07 NDA eközlekedés eagrárium ekormányzat eönkormányzat Oktatás KKP-08 eoktatás Egészség KKP-09 eegészség ekörnyezetvédelem KKP-10 ekörnyezetvédelem Szélessáv KKP-11 KKP-12 Közháló NIIF Hozzáférés KKP-13 emagyarország pontok Infrastrukturális szolgáltatások KKP-14 Közadat Tudás, ismeret Tudás, ismeret KKP-15 Digitális írástudás Jogi, társadalmi környezet Jogi, társadalmi környezet KKP-16 KKP-17 ebiztonság K+F K+F KKP-18 IT K+F edemokrácia Esélyegyenlıség Esélyegyenlıség KKP-19 eernyı 2
EU IST alkalmazások- konszenzus alapján Individuals Security CZ Learning AT DE HU SE UK Entertainment CZ DE FR HU SE UK Health AT,CZ,FR,DE,HU,SE,UK Work AT HU SE UK ecommerce ES SE UK Business Transport AT,CZ,HU, SE,UK Agriculture CZ HU Government SE Public
MITS KKP indítás I. fázis KKP-01: emunka Egységes Munkaügyi Nyilvántartási Rendszer beüzemelése, a nyilvántartó központ kialakítása. Csatlakozás az EURES hálózathoz. KKP-02: eüzlet új elektronikus üzleti szolgáltatásainak beindítása, a különbözı típusú elektronikus szolgáltatások együttmőködésének fejlesztése ( B2B, B2C ) Információs iparág fejlesztése. KKV-k támogatása- NFT-GVOP 4.1, 4.2. KKP-03: eközlekedés Interneten alapuló közlekedési szolgáltatások, egységes elektronikus díjfizetési rendszer, a fedélzeti navigációs rendszerekkel felszerelt jármővek, forgalomirányító rendszerek továbbfejlesztése és összehangolása. 5
MITS KKP indítás I. fázis KKP-04: eagrárium Agrárinformációs szolgáltatások (különös tekintettel a hazai és az Európai Unió közhasznú információira), mezıgazdaságot szolgáló adatbázisok felmérése, fejlesztése. KKP-05: ekormányzat Elektronikus ügyintézés, e-konform szabályozási és szervezeti keretek. Projektek: alapinfrastruktúra kiépítése, e-szabályozás, e-hatékonyság, e- szolgáltatások, e-tudás, EU integráció. KKP-06: eönkormányzat Elektronikus ügyintézés, ügyfélkezelés, integrált elektronikus közigazgatási rendszerek, informatikai infrastruktúra menedzsment korszerősítése, humán erıforrás fejlesztése (információs írástudó vezetık, képviselık és tisztviselık) NFT-GVOP 4.3. 6
MITS KKP indítás I. fázis KKP-07: Nemzeti Digitális Adattár Kulturális, gazdasági és tudományos tartalomfejlesztés összehangolása, állami pénzek mérhetı hasznosulása, a digitális tartalmak széleskörő elérhetısége. KKP-09: eegészség Az egészségügy reformjának támogatása az elektronikusan elérhetı egészségügyi és szociális ismeretek biztosítása mellett az egészségüggyel kapcsolatos kommunikációs és informatikai fejlesztési feladatok teljes körő lefedésével. Tartalom és információ szolgáltatás, mintaprojektek KKP-10: ekörnyezetvédelem A világhálón elérhetı adatbázisok feltöltése, a helyi és a regionális környezeti információk teljes körének biztosítása, az elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése, bevezetése a környezet-, a természetvédelem, a vízügy és meteorológia terén. 7
MITS KKP indítás I. fázis KKP-11: Közháló A Közháló az országot behálózó informatikai alapközmő, amely valamennyi, a kormányzati informatikába nem tartozó közigazgatási szerv, közintézmény, iskola, valamint a közfeladatokat ellátó egyéb szervezet, továbbá a civil szervezetek számára biztosítja a szélessávú hozzáférést a világhálóhoz. KKP-12: Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program A kutatás, felsıoktatás és közgyüjtemények európai szintő hálozata. 700 intézmény, 600 ezer felhasználóját szolgálja. A nagysebességő hálózati infrastruktúra fejlesztése, technológiafejlesztés, kísérleti infrastruktúrák kialakításában való nemzetközi részvétel, regionális infrastruktúra, számítási infrastruktúra kiépítése, nemzetközi alkalmazási projektekben való részvétel. 8
MITS KKP indítás I. fázis KKP-13: emagyarország pontok Cél a szélessávú informatikai infrastruktúra fejlesztése révén minden állampolgár számára biztosítani az internethez való hozzáférés lehetıségét, a nyilvános közösségi hozzáférési helyek számának folyamatos növelésével az ország egész területén. KKP-17: edemokrácia Cél: a gazdálkodó szervezetek alapításához szükséges dokumentumok elektronikus aláírással ellátott formában benyújthatók és tárolhatók, kérésre digitális formátumban is hiteles módon elektronikusan szolgáltathatók legyenek. 9
MITS KKP indítás I. fázis KKP-18: IT K+F Az infokommunikációs technológiák kutatása, fejlesztése és hasznosítása. Az információs társadalommal kapcsolatos társadalmi vizsgálatok, társadalomtudományi kutatások kezdeményezése, végzése, az eredmények hasznosítása.. Az e-közigazgatás kialakításának támogatása. KKP-19: eernyı 1. A humán infrastruktúra megteremtése az E-esély pontok és IT-mentori rendszer kiépítésén keresztül. 2. A hátrányos helyzetőek, illetve a fogyatékkal élık támogatási rendszerének kialakítása. 3. A célcsoportok támogatásában szerepet vállalók részben normatív alapú támogatása. 4. A hátrányos helyzetőek specifikus oktatása, képzése, foglalkoztatása. 10
MITS KKP indítás II. fázis KKP-8: eoktatás Pedagógusképzés és továbbképzés, közoktatási digitális keretrendszer, e-learning technikák beépítése az oktatásba, digitális technikák a nyelvoktatásban, minıségellenırzés. KKP-14: Közadat Egységes metaadat rendszerek, térinformatika, többszintő adatelıállítással létrejött háttérszolgáltatások kialakítása. 11
A stratégia megvalósításának szervezeti és mőködési rendje Az irányítási rendszer elemei: A monitoring rendszer elemei: - Stratégiai szint - Fıirány szint - Program szint - Projekt szint - Végrehajtási folyamat ellenırzése - Tervezési folyamat ellenırzése - Pénzügyi folyamatok ellenırzése Az értékelési rendszer elemei: - Tevékenységek értékelése - Eredmények értékelése - Hatások értékelése - Best Practice minısítés - Visszacsatolás - PR, kommunikáció 14
Köszönöm a figyelmet 45