6. TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS Szempontjai és az értékelés rendje 6.1. A teljesítmény értékelés törvényi háttere A 2006. évi LXXI törvény (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról) 9. 40 pontjának (11) bekezdése az alábbi konkrét feladatot fogalmazza meg intézményünk számára: Az intézményi minségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezeti feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minségirányítási programban rögzíteni kell a teljes kör intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minségirányítási rendszerrel való kapcsolatát A jogszabály által elírt feladatnak megfelelve készítettük el óvodánk teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. 6.2. A teljesítményértékelés minségirányítási programmal való kapcsolata, helye a MIP rendszerében A teljesítmény értékelés a minségirányítás része. Óvodánk minségirányítási programja elssorban az intézmény egészének minségi munkáját kíséri figyelemmel. Ennek keretei között vizsgáljuk az intézmény helyzetét, fogalmazunk meg feladatokat a jövre vonatkozóan. A MIP dinamikus és kölcsönös kapcsolatban van a teljesítmény értékeléssel, mely kifejezetten az óvoda dolgozóinak egyéni teljesítményét hivatott figyelemmel kísérni és értékelni. A teljesítményértékelés helye a MIP utolsó fejezete, azaz a folyamatos fejlesztés során begyjtött információk feldolgozása, az eredmények rögzítése és a következ évre vonatkozó feladatok meghatározása után következik. A teljesítmény értékelés önálló rendszerének kidolgozására az erre vonatkozó jogszabály megjelenésével kerül sor.
Óvodánk teljesítmény értékelési rendszere az alábbiakban felsorolt pedagógusok rendszeres, egyéni értékelését tzi ki célul: Óvodavezet: Tarnai Istvánné Óvodavezet helyettes: Szcsné Buzás Ibolya Óvodapedagógusok: Balla Ildikó Bessenyei Gyuláné Budáné Berke Gyöngyi Csuti Lajosné Forintos Józsefné Keszthelyiné Fónagy Zsuzsanna Kovácsné Zörényi Mária Schneiderné Kriglovics Krisztina Simonné Kokics Márta Szabóné Blum Adrien Zoltáné Csiki Virág 6.3. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja 6.3.1. Általában A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed - a munka eredményének, - a szervezeti magatartásnak, valamint - a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek - meghatározott célrendszeren kell alapulnia, - fejleszt értékelésnek kell lennie, - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére, - a fejldési törekvések támogatására, - a munkavállalók önértékelésére, - a fejlesztési, fejldési célok meghatározására, - a fejldéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bvítésére, javítására, - a feladatellátási terv, a munkaid-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére.
A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi mködtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy - teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetkkel, valamint a nem vezet beosztású pedagógusokkal szemben, - összehangolja a célokat, és egységes rendszer teljesítményértékelést határoz meg, - biztosítja a dolgozók fejldését. A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol - a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, - meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, - meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerzdéses foglalkoztatásnál). 6.3.2.Óvodánkban megvalósuló teljesítmény értékelés célja, alapelvei, jelentsége Óvodánkban elvégzett felmérések alapján a pedagógusok a következ célrangsort állították fel: 1. Fejleszti a pedagógiai munka minségét 2. Segíti az óvón párok minél eredményesebb együttmködését 3. Segíti az egyéni igények és ersségek feltárását 4. Közös értékrendet és etikát teremt 5. Méltányolni a teljesítményt 6. Méltányolni a fejldést 7. Az önértékelés igénye és képessége javul 8. Lehetvé teszi az intézményi feladatok optimálisabb elosztását 9. Javul a kommunikáció a szervezeten belül és kívül 10. Biztosítja a szervezeti problémák azonosítását és megoldását Az értékelés alapelveit a következképpen rangsoroltuk: 1. Konszenzus elve Az értékelési rendszer kidolgozása a testület közös döntésén alapul, a közösség minden tagja érti és magára nézve is köteleznek tekinti a megalkotott rendszert. 2. Fejleszt szándék elve Az értékelés nem hibákat keres hanem elssorban a fejldés irányait határozza meg. 3. Sokoldalúság elve Az értékelés a pedagógiai tevékenység sokszínségének megfelelen a lehet legtöbb területet érinti.
4. Kivitelezhetség elve Az értékelési rendszer figyelembe veszi a testület és vezetk terhelhetségét, nem zavarja a pedagógiai folyamatokat. 5. Célorientáltság elve Az értékelési rendszer a pedagógiai programban meghatározott célok elérését vizsgálja és segíti. 6. Pedagógiai megalapozottság elve Az értékelés során meg tudjuk fogalmazni azokat a korszer pedagógiai jellemzket, melyek megvalósulását vizsgáljuk. 7. Méltányosság elve Az értékelés az ersségeket is ugyanolyan súllyal vizsgálja, és az értékelés adatait titkosan kezeli. 8. Mérhetség elve Az értékelési rendszer tartalma csak mérhet kategóriákat tartalmaz, melyek világosan, pontosan kerülnek meghatározásra. Neveltestületünk meghatározta az értékelési rendszer jelentségét Szerintünk fontos mert biztonságot adnak az értékelési szempontok, elvárások az ersségek kiemelése motivál, ösztönöz olyan kultúrát közvetít amelyben értéke van a jó munkának (és fordítva) segíti a pedagógust az önfejlesztésben egyénre szabott visszacsatolást ad a pedagógus munkájáról tájékoztatja a vezetést sokan igénylik ezt a visszajelzést tényeken alapuló véleményeket rögzít törvényi kötelezettség az oktatás közszolgálat, tehát látható és elszámoltatható. 6.4. A vezeti feladatokat ellátók teljesítményértékelése 6.4.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetk teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezetk, valamint - a fenntartó önkormányzatok közvetve az önkormányzat által meghatározott minségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezeti elvárások megfogalmazásával. A vezetk teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek - tartalmazzák a vezeti pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - a minségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják.
A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következkre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - tartalmazniuk kell - a vezet, illetve a pedagógus személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények részletes leírását. A vezeti feladatokat ellátók teljesítményértékelésnek szempontsorát ill. az egyéni értékel lap mintáját a 12. sz. melléklet tartalmazza. 6.4.2. A teljesítményértékelés A vezetk teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetk, - a fenntartó, valamint - a nem vezet pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetk tevékenységét. A vezetk teljesítményét a tanév végén, de legkésbb a következ tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következ kategóriák szerint: - kiemelked teljesítmény, - átlag feletti teljesítmény, - átlagos teljesítmény, - átalag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, - nem kielégít, fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint. - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minségi javítását segítik el. A vezeti feladatokat ellátók értékelési rendjét a 13. sz. melléklet tartalmazza.
6.5. A nem vezeti feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése 6.5.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetk végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek - a minségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetk számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, - mégis kellen konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetk esetében. A teljesítmény követelmény meghatározásának mintapéldáját a 14.sz. melléklet tartalmazza. 6.5.2. A teljesítményértékelés A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetk, - a nem vezet pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét. A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésbb a következ tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés rendszerét a 15. sz. melléklet, eljárásrendjét a 15/a sz. melléklet tartalmazza. Az értékelési ciklus végén az intézmény vezetje értékeli a megfogalmazott célok és siker kritériumok mentén, az intézményben vezeti feladatokat ellátók és pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelési rendszerét, szüksége esetén javaslatot tesz a rendszer korrekciójára. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetk esetében. A teljesítmény értékelés folyamatát ill. értékel beszélgetés lebonyolításának a folyamatát a16. sz. melléklet tartalmazza.
6.6. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következ szempontokat kell figyelembe venni: - a nevelés minségéhez, - a pedagógusokhoz, - az intézmények általános megítéléséhez és mködéséhez kapcsolódó minségcélok. A teljesítménykövetelmények meghatározásának szempontsorát és a pedagógus egyéni és önértékel lapjának mintáját a 17. sz. melléklet tartalmazza. 6.7. A technikai dolgozók teljesítményértékelése A részletes munkaköri leírás alapján végezzük a 18. sz. melléklet szerint. 6.8. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az értékelés során a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében minél több tényszer elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglév adatokból, információkból elállítható dokumentumokat, adatokat. Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információk: Foglalkozás látogatási lap Szüli kérdív Véleménykér lap Egyéni értékel lap Pedagógus részletes teljesítmény értékelésének összesít lapja Összevont teljesítményértékel lap A fent említett értékel lapokat a 19. sz. melléklet tartalmazza. A vonatkozó mellékletet változás esetén szükség szerint módosítani kell. Az információ gyjtés eljárásai a Teljesítményértékelési Szabályzatban megfogalmazottak szerint történik, lásd 20. sz. melléklet. A teljesítmény értékelés megvalósulása során keletkez információkat és dokumentumokat a Teljesítményértékelési szabályzat alapján kell kezelni.
7. A teljes kör intézményi önértékelés A közoktatási törvény minségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes kör intézményi önértékelés - periódusát, - módszereit, - a fenntartói minségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 7.1. Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. 7.2. Az intézményi önértékelés periódusa Az Intézmény teljes önértékelését hároméves periódusokban készíti el. A teljes intézményi önértékelést elször 2008/2009. évben kell elkészíteni. 7.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következ rendszerben kell végezni az értékelést: - értékelni kell az adottságokságokat, - értékelni kell az eredményeket, - az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejldés érdekében. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: - a vezetés, - a dolgozók szakmai irányítása, - az Intézmény erforrása, - az Intézmény folyamatai, - az Intézmény stratégiája tekintetében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, - a meghatározó, kiemelt eredményeket, - a partnereknél elért eredményeket, így: - a fenntartó elégedettségét, - a gyermekek és a szüleik elégedettségét, - a pedagógusok elégedettségét,
- a gyermeket fogadó Intézmény elégedettségét. Az önértékelés során meg kell határozni - az ersségeket, - a lehetségeket, - a gyengeségeket, - a veszélyeket. Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kell információt nyújtson a fenntartónak, és az Intézménynek is. Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszersítési tevékenység, - a pedagógus munkájának megszervezése, - a szakmai munka értékelése, - a nevelési program megvalósítása, - az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények, b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata, - a nevelés, képzés milyensége, - az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.) - az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei. A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különböz adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az Intézmény, illetve az Intézmény fenntartón kívüli partnerei.
7.4. A fenntartói minségirányítási programmal való kapcsolat Az Intézmény minségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: - az önkormányzat minségirányítási programja határozza meg azokat a fbb minségcélokat, célkitzéseket, melyeket az intézményi minségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni, - az Intézmény minségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az Intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintetnie a minségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelen új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben. A két minségirányítási program akkor tud jól mködni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az Intézmény, mind pedig a fenntartó. A fenntartó közzé teszi honlapján az önkormányzat által meghatározott minségirányítási programot. Óvodánk felülvizsgálata a ÖMIP elvárásait és megállapította, hogy a sikerkritériumok a kitzött határidkre megvalósultak. Változtatásokat nem igényel. 7.5. Az intézményi önértékelésre vonatkozó külön helyi szabályozás A partneri eljárásmód algoritmusát 21. sz. melléklet tartalmazza. Az intézményi irányított önértékelés részletes helyi szabályozására vonatkozó bels szabályzatot legkésbb 2007. december 31-ig kell elkészíteni és a minségirányítási programhoz csatolni. A partneri igény és elégedettség mérés szabályzatát intézményünk legkésbb 2007. december 31-ig elkészíti és a minségirányítási programhoz csatolja.
7.5.1. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok Értékelés A neveltestület a szüli szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minségirányítási program végrehajtását. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkitzései és az Intézmény tényleges mködése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezet feladata, hogy a neveltestület és a szül szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezet helyzetet kiváltó okokat, tényezket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenrzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: - az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezk, körülmények, - a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések. Az intézkedési tervek, algoritmusát, valamint az intézkedési tervek értékelésének algoritmusát, illetve a korrekciós tervek algoritmusát 22. sz. melléklet tartalmazza. 7.6. A minségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata A minségirányítási programban meghatározott minségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az intézmény bels szabályzatainak minségcélokkal való összehangolását. A minségirányítási program szempontjából a minségcélok megvalósítására hatással lév bels szabályok különösen a következk: Intézmény Szervezeti és Mködési Szabályzata, Nevelési program, Közalkalmazotti Szabályzat, Pedagógusok Etikai Kódexe, Munkaköri leírások, Éves munkaterv, Házirend
A fent említett szabályok felülvizsgálatának rendjét a 25. sz. melléklet tartalmazza. 8. Az IMIP felülvizsgálata nyomán tett megállapításaink, valamint az OKAIM minségi védjegy megszerzése érdekében elvégzett munkálataink 8. 1. Az IMIP felülvizsgálata nyomán tett megállapításaink Intézményünk felülvizsgálta a 2004-ben elkészített Minségirányítási Programját, és a következ megállapításokat teszi: 8.1.1. A Ktv. 133. 5.bek. alapján az Intézmény kulcsfolyamatai mentén a következ kiegészítést teszi: Mérés-értékelés Ellenrzés Információáramlás- kommunikáció Intézményi nyitott és irányított önértékelés 8.1.2. A vizsgálat eredményeképpen szükségesnek tartjuk, az Intézmény irányító dokumentumainak ellenrz lappal való ellátását, hogy e lap segítségével naprakészen tudjuk vezetni dokumentumainkon a törvényi változásokat. Az ellenrz lap mintapéldányát a 23.sz. melléklet tartalmazza. 8.1.3. Az Intézmény a HOP-ból, az IMIP-jébe átemeli a gyermekekre vonatkozó mérési-értékelési rendszert. A dokumentumokat a 24.sz. melléklet tartalmazza. 8.1.4. Az intézmény kiegészíti az IMIP értékelési részét a céltartalomra vonatkozó értékelési fejezettel. A kiegészítést a 25.sz. melléklet tartalmazza. 8.1.5. Az intézmény a következ nevelési évben értelmezi a szempontsor elvárásait, és megfogalmazza a követelményeket annak érdekében, hogy minden pedagógus ugyanazt értse egy-egy fogalom alatt. 8. 2. Az OKAIM védjegy megszerzése érdekében végzett munkálataink Intézményünk 2006. Júniusában úgy döntött, hogy szeretne védjegyet kapni az óvodában folyó minségi munkáról, OKAIM minségi védjegy formájában. Ennek érdekében az alábbi feladatokat végezte el: Munkatervet készítettünk az óvodában folyó minségfejlesztési munkához SWOT analízissel nyitott önértékelésben meghatároztuk intézményünk ersségeit, gyengeségeit, lehetségeit, veszélyeit A helyzetértékelés keretében felmértük, hogy mennyire fontosak az intézmény dolgozói számára a Nevelési Program iránycéljai
Azonosítottuk a partnereket, partnerlistát állítottunk össze Összehasonlítható kérdíveket szerkesztettünk a partnerek megkérdezéséhez A partnerek megkérdezését a 3E mentén készítettük el (elégedettség, elégedetlenség, elvárás) Feldolgoztuk a partneri kérdíveket Elkészítettük az összehasonlító elemzést 1.sz. elemzés partneri vélemények összehasonlító elemzése a 3E mentén 2.sz. elemzés partneri vélemények és a nyitott önértékelés összehasonlítása 3.sz. elemzés a partneri vélemények és a nyitott önértékelés összevetése a helyi nevelési programmal Az összehasonlítás eredményeképpen levontuk a következtetéseket - miben vagyunk jók - miben szükséges a fejlesztés Elkészítettük a fontosság elégedettség diagrammunkat Kitztük az iránycélokat Elkészítettük a METAPLAN rendez táblát A rendeztáblán egyértelmen látható, hogy ilyen idtávban és milyen szinten történik a fejlesztés Különböz idtávra elkészültek az intézkedési tervek (17 db) Az intézkedési tervek megvalósítása folyamatban van Az OKAIM védjegy megszerzése érdekében készített dokumentumokat a 26. sz. melléklet tartalmazza. További feladataink: Az intézkedési tervek megvalósulásának mérföldkövezése rámérés Két eljárásrend kidolgozása - partneri eljárásrend kidolgozása - az irányított önértékelés eljárás rendjének kidolgozása Az OKAIM védjegy megszerzése Az intézményünk összeállítja Minségi Szabályzat Gyjteményét, ebbe belehelyezi az algoritmusokat
9. A minségirányítási program nyilvánossága és érvényessége A minségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell rizni. A minségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhet módon meg kell rizni, illetve nyilvánossá tenni intézményvezetnél, valamint az intézmény könyvtárában. A hozzáférhetséget az óvoda faliújságán feltüntetjük. A Minségirányítási Programot véleményezi az Óvodaszék, a Szüli munkaközösség. A Minségirányítási Programot elfogadja az alkalmazotti kör. A Minségirányítási Program érvényes visszavonásig. A Minségirányítási Program módosításának lehetséges indoka: - Törvényi változások - Partneri igények változása A rendszert az óvoda 2 évenként felülvizsgálja, a szükséges pontosításokat megteszi. Felels intézményvezet. Az értékelési cikluson belüli felülvizsgálatra is van lehetség, amelyet kezdeményezhet A vezet, vagy az intézményben vezeti feladatokat ellátó dolgozó, Minségfejlesztési csoport, Indokolt esetben a nevel testület