Méréstechnikai korszerősítés: lehetıségek, vagy álmok?



Hasonló dokumentumok
Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

Okos mérés. Budapest, január 22.

Az okos mérés/smart metering rendszer. következtében. szempontjából

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

Szakmérnöki továbbképzés. Épületgépészeti szabályozástechnika. Dr. Magyar Zoltán

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba

Okos hálózatok, okos mérés

Az en gia ú ia ú ja az erı az er m t ő ı t l a f a og o yaszt óig Gye y p e es e s Ta T m a á m s

Okos megoldások az energiahatékonyságért. Körmöczi Béla, Op#con K). HTE Infokom2014 Kecskemét Október 8-10

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Háztartási mérető kiserımővek csatlakoztatása a közcélú hálózatra

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

SMART metering, vezérlési lehetőségek a hálózat-üzemeltetés terén

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

A szabályozás lényege: integrált energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza

A szükséges új mérıpontok kialakítása, mérık, kommunikációs hálózat, adattovábbító eszközök elhelyezésével.

Haddad Richárd RENEXPO 2011

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án október 9.

A H és mélyvölgy tarifás elszámolási mérések mőszaki követelményei

Funkcionális menedzsment Általános (naturális) filozófiai értelmezés

A Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klaszter (MIKROVIRKA) fejlesztésének eredményei és a bükkaranyosi hidrogénfalu tervei

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME. Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály, Szűcs Ferenc, Veisz Imre E.ON

Energiapiacon is energiahatékonyan

Az épületek monitoringjával elérhető energiamegtakarítás

DSO Adatelemzési osztály

Czelleng Arnold Ph.D. 30/

Közbeszerzési műszaki leírás

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

a nemzeti vagyon jelentıs

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

A 2009 évi költség-felülvizsgálatnál alkalmazott benchmark módszertanból. Visegrád április 7.

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

2007. évi LXXXVI. törvény. a villamos energiáról. I. Fejezet. A törvény célja

2011. évi XXIX. törvény az energetikai tárgyú törvények módosításáról. Kivonat a Magyar Közlöny évi 32. számából

Belsı ellenırzési jelentés

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, április 20.

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Megújuló energiaforrásokkal működő termék vizsgálatok a TÜV Rheinlandnál

Javaslatok a villamos energia

Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete április 28. napján tartandó. ü l é s é r e

MEGÚJULÓ ENERGIA ÁTALAKÍTÓK ÉS AZ ELOSZTÓ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Projet AMM. AMM Project

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

A Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül

Hazai kombinált RKV és Smart metering eszközcsalád fejlesztése. Füredi Gábor Murányi József Prolan Zrt.

Villamosenergetikai Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tantárgy neve és kódja: Energiagazdálkodás KVEEG11ONC Kreditérték: 6

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén

Olcsón jót? A évi költségfelülvizsgálat. feldolgozása egy elosztónál. Gurszky Zoltán ELMŰ Hálózati kft.

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Az elosztott termelés szabályozási környezete

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS -

A villamosenergia-piac szabályozása, a piacnyitás tapasztalatai

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz.

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Energetikai auditálás és az ISO összehasonlítása. Előnyök és hátrányok

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

A nemzeti fejlesztési miniszter 4/2011. (I. 31.) NFM rendelete a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzésérõl

Waste to Energy projekt bemutatása

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/ , ; Fax: 28/

Bud apes március 22

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

A villamos energia ellátás javítása érdekében tett intézkedések az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportnál

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

modell GASCON február 20. Balázs István László

KÖZLEMÉNY a KEOP és KEOP pályázatok módosításáról

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Átírás:

Méréstechnikai korszerősítés: lehetıségek, vagy álmok? MEE 55. vándorgyőlés Eger, 2008. szeptember 10-12. Dr. Grabner Péter osztályvezetı Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály grabnerp@eh.gov.hu

Terhelés szabályozás az értéklánc minden eleménél Kereskedés Termelés Átvitel Elosztás Ellátó Felhasználó Termelés optimalizáció Mőködı tartalékpiac és ösztönzı kiegyenlítı energia elszámolás KÁT mérlegkör hatékony mőködése Emisszió kontroll és kereskedelem Közép- és hosszú távú tervezés Hálózattervezés Méréstecnika Terhelés szabályozás (pl. ATSZ) Minıségi szabályozás Elosztott termelés Háztartási mérető termelés Flexibilis tarifarendszer Fogyasztói szolgáltatások Megfelelı végponti méréstechnika (okos mérés) Kereskedelmi szerzıdések Fehér bizonyítványok

A felhasználói terhelés-szabályozás jelenlegi (fizikai) eszközei A KSZ szerint kiírt tartalék beszerzési tenderen fogyasztók is indulhatnak FKV Felhasználói központi vezérlés (HKV, RKV) Termikus fogyasztói csoportok ki/be kapcsolása. Korszerőbb technológia alkalmazása esetén saját idıprogramja és külsı vezérlési lehetısége is van. Az idıprogram negyedóránként átírható és csoportos, vagy egyedi mőködtetések is kezdeményezhetık. A berendezések színvonala nem egységes ATSz Automatikus transzformátor-szabályozó A NAF/KÖF transzformátor áttételének változtatásával a szekunder feszültség, és ezzel a fogyasztói teljesítmény, korlátok között befolyásolható. A beavatkozás a szabályozó alapjelének állításával lehetséges. FKA - Frekvenciától független terheléskorlátozó rendszer A fogyasztói korlátozás eszköze Csak központi vezérlés lehetséges Üzemszerően nem alkalmazható

Keresletoldali szabályozás [VET] A villamosenergia-fogyasztás idıbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerzıdéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsıdleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében

Mit lehet tenni? A Hivatal - az átviteli rendszerirányító közremőködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben a környezetvédelmi célkitőzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges [VET 8. (1)]. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait [VET 170. (1) 9.], az EK irányelvben meghatározott elektronikus fogyasztásmérık felhasználóknál való felszerelésére vonatkozó szabályokat [VET 170. (1) 19].

Nem lehet figyelmen kívül hagyni Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elısegítésének energiapolitikai követelményeit [VET 25. (2)]. Az átviteli rendszerirányító feladata a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek az üzemi szabályzatban meghatározott összehangolása [VET 16. o)].

EU jogi háttér a felhasználó elektronikus mérésére Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelv szerint a fogyasztónak információt kell kapnia a következıkrıl: a tényleges energiafogyasztás és a tényleges aktuális árak; a fogyasztó aktuális energiafogyasztásának és az elızı év ugyanezen idıszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása, lehetıleg grafikus formában; amikor csak lehetséges, és hasznos, egy átlagos normalizált vagy viszonyítási alapként figyelembe vett, ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó energia-felhasználóval történı összehasonlítás; a fogyasztói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai.

Mit javasolnak az EU szabályozó hatóságai? Az ERGEG azt javasolja, hogy az okos mérések alkalmazásának kérdését nemzeti körülmények között vizsgálják, figyelembe véve a nemzeti piac sajátosságait és a szabályozási környezetet. A piaci modelltıl függetlenül meg kell határozni az okos mérésre vonatkozó követelményeket és a mőszaki szabványokat. Cél, hogy olyan jogi környezet kerüljön kialakításra, amely a fogyasztók részére legalább a minimális szolgáltatást, illetve a hálózati társaságok részére a befektetési kockázat csökkentését biztosítja.

A kérdés jelentısége Magyarországon (2007. december 31-ei állapot szerint) 1f 3f Típus Speciális fogyasztásmérı 3f + távleolvasott Mindösszesen Db 11912 5734140 1600802 28588 7375442 Újraelıállítási eszköz érték [MrdFt] ~1,7 ~51,6 ~24 ~4,8 ~82,1 10-14 éves élettartam (átlagosan) Az összes elosztói eszközérték ~ 3,86 %

Összetett elvárások A villamosenergia-rendszer részérıl: fogyasztói közremőködés a szabályozásban és tartalék-tartásban Nagyfogyasztók szerzıdéssel (menetrend, terheléscsökkentés) Kisfogyasztók közvetlenül (fogyasztás-optimalizálás), és/vagy közvetve (körvezérlés) A fogyasztók (felhasználók) részérıl: csökkenjenek a költségei (kapjon információt fogyasztásának optimalizálásához) Az elosztók és kereskedık részérıl: a fogyasztásmérésen túl számos hasznos funkció felhasználásának a lehetısége (tarifális lehetıségek, más energiaszolgáltatókkal való együttmőködés, hálózati veszteség információk, stb.) Szabályozói oldalról: nem lehet mindenki ellenében bevezetni egy új szabályrendszert (ez nem felmentés az engedélyesek egyeztetési kényszere alól), de országosan egységes szabályozás szükséges

A Hivatal pályázata A kormányrendelet elıkészítéséhez a Hivatal a Világbank kilátásba helyezett támogatásával pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázat-nyertes megbízottnak a következı feladatokat kell elvégeznie: A terjedelmes elsısorban európai szakirodalom, az elvi és gyakorlati megoldások és tapasztalatok feldolgozása; A magyar nemzeti piaci- és szabályozási körülmények vizsgálata; A jelenleg mőködı hazai mérési rendszerek felmérése, a hálózatüzemeltetık szándékainak megismerése; Javaslat (változatok) kidolgozása az okos mérés funkcióira és követelményeire, beleértve a szabványosítás, az integrált mérés és a késıbbi fejlesztés követelményét is; Az okos mérés bevezetése feltételeinek vizsgálata, a várható következmények bemutatása; költség/haszon elemzés; javaslat a bevezetés ütemezésére; Workshop szervezése a Hivatal irányításával az iparági szereplık és szakértık bevonásával, az észrevételek feldolgozása. A hivatal a pályázati felhívást a közeljövıben meghirdeti.

Funkcionális követelmények Nincs egységes nemzetközi gyakorlat Nem egyértelmő, hogy a kérdést villamos energetikai problémaként kezeljük, vagy ennél szélesebb körő értelmezést adunk Nem megfelelı specifikáció esetében fennáll a technikai monopólium kialakításának a veszélye (pl. olasz tapasztalatok) Irányadó lehet az ERGEG minimális követelményrendszere: Mérı távleolvasás Terhelés profil adatok A fogyasztó hozzáférése az igényelt mérési adatokhoz Harmadik felek hozzáférése az igényelt mérési adatokhoz Változó idı-függı felhasználás tarifáinak biztosítása Mérı táv-menedzsment Ár-jelzés a fogyasztó részére.

Költségek és hasznok Nemzetközi tapasztalatok szerint a szükséges nagy összegő befektetés miatt nem elégséges kötelezni a hálózati engedélyeseket az okos mérés megvalósítására, lehetıséget kell biztosítani a várható költségek és a feltételezett haszon elemzésére és figyelembe vételére. A költségeket három kategóriába lehet sorolni: tıke-költségek mőködtetési és menedzsment költségek befagyott költségek (lényegében az eltávolított régi mérık költsége). A haszon fı elemei az elızı pontban felsorolt elınyökhöz kapcsolódnak. A következı osztályozás szokásos: rendszer haszon a fogyasztó haszna hálózati és mérési mőködtetési haszon az energia szolgáltató lehetıségei. A haszon-elemek egy része közvetett haszon, nem is számszerősíthetı.

Befektetések megtérülése Az egyes költségelemek elfogadhatóságának megítélése, a befektetések megtérülés számításának ellenırzése, a megtérítés forrásainak meghatározása a regulátor egyik legfontosabb és legnehezebb feladata. Elvileg azon költségelemek megtérítése, amelyek a fogyasztó hasznát eredményezik, a fogyasztót terhelik, de az ezáltal okozott fogyasztói díjemelkedésnek legalább egyensúlyban kell lennie a fogyasztónál jelentkezı haszonnal. Számos olyan költségelem van, amely a hálózat-, mérés- vagy energiaszolgáltatónál eredményez hasznot. Ez utóbbiakat nyilván költségcsökkentı tényezıként kell figyelembe venni. A megtérítésre elfogadott költségek fogyasztókra terhelésének módja is különbözı. Az olasz villamos rendszerben a mérési tarifa elkülönül a hálózati tarifától, csak a kisfeszültségő fogyasztóknál veszik figyelembe, és csak azok a DSO-k kapják, amelyek már alkalmazzák az okos mérést. Más országokban, például Írországban a hálózat-használati díjat növelik az elfogadott költség megtérítéséhez szükséges mértékben.

Mőszaki szempontok Az okos mérés rendszer minden fogyasztó számára azonos funkciókat és eredményt biztosítson, A minimum követelményeket nem készülék, hanem rendszer szinten kell teljesíteni, úgy, hogy azok függetlenek legyenek a szolgáltató által alkalmazott architektúrától, vagy a készülék szállítójának ajánlásaitól, és ezáltal összeférhetıek legyenek más, különbözı megoldásokkal, Az okos mérési rendszereket eredmény szinten kell értékelni, nem pedig architektúra vagy méretek szintjén, Az okos mérés biztosítsa az együttmőködést különbözı felépítéső rendszerek, különbözı rendszerhasználók és különbözı alkalmazások között.

A nemzetközi fejlesztések irányai Az okos mérés fejlesztés és alkalmazás robbanásszerően fejlıdik. Jellemzı, hogy a fejlesztık/alkalmazók az energia távméréssel már csak mint magától értetıdı alap-feladattal foglalkoznak, a figyelem fıként a következıkre összpontosul: beyond meter reading további funkciók a távmérésen túl, open systems, open standards, interoperability nyílt rendszerek, nyílt szabványok, különbözı eredető elemek együttmőködése, future-proof smart metering idıtálló okos rendszerek, multi-utilities metering több szolgáltató (villamos, gáz, víz, hı) együttes mérése, roll-out strategies az okos mérés általános bevezetésének stratégiája, policy and regulatory developments a szabályozás fejlıdése, smart grid okos hálózatok.

Összegzés Az energia megtakarítással összefüggı energiapolitikai eszközök egyike a méréstechnika fejlesztése, A Hivatal széleskörő egyeztetéseket tart szükségesnek, amelyek szükségszerő kompromisszumokat igényelnek minden szereplıtıl, A kérdés nem dönthetı el azzal a megközelítéssel, hogy a gazdag országok kiváltsága a korszerő méréstechnika bevezetése, Az egyeztetésekhez kellı idı szükséges, de ehhez pontos határidıket kell kitőzni, Nyilvános konzultációs folyamat szükséges.

Köszönöm a figyelmüket! Dr. Grabner Péter osztályvezetı grabnerp@eh.gov.hu www.eh.gov.hu