Program ismertető perces interaktív órák 5 perces szünetek + ebédszünet étkezési lehetőség többszöri kóstolás

Program ismertető 10:00 10:55 Első óra Főzés megindítása, gyakorlati bemutató, pálinka és Pálinkafőzés.com történelem, pálinka alapanyagai 11:00 11:55 Második óra Elmélet Hogyan jutunk el a jó cefréig? Gyakorlat Alszesz megindulás, fokolás, érzékszervi vizsgálat 12:00 13:30 Harmadik óra Elmélet Pálinkafőzés Gyakorlat Alszesz leválasztás, érz.szervi vizsgálat, eredmények 13:30 14:00 Kérdések, kóstolás, ebédszünet 14:00 15:25 Negyedik óra 50-90 perces interaktív órák 5 perces szünetek + ebédszünet étkezési lehetőség többszöri kóstolás Elmélet A pálinka utóélete, törvényi szabályozás, vállalkozás indítása (bérfőzde/kereskedelem) Gyakorlat Tisztázás megindítása, párlat megindulás, előpárlat leválasztás, kóstolás/bírálat szabályai 15:30 16:45 Ötödik óra Elmélet Pálinkafőzők felépítése, típusok, kínálat, kiegészítők, optimális üzemméret kiválasztás, tisztítás Gyakorlat - Utópárlat leválasztás, szeszfok beállítás, eredmények, kóstolás 16:45 17:00 Zárás Kérdések, oklevelek átadása, vásárlási lehetőség

Bemutatkozunk Előadók, a Pálinkafőzés.com ügyvezetői: Szabó Ferenc Ignác Magyar László

Első óra 10:00 10:55 főzés megindítása, gyakorlati bemutató, főzési naplózás, program ismertetés, pálinka és Pálinkafőzés.com történelem a pálinka alapanyagai, kihozatali táblázat

A főzés alatt vezessünk főzési naplót! A naplózással saját magunk számára készítünk nyomon követést, melyből értékes statisztikai adatokat nyerhetünk.

GYAKORLATI FELADATOK AZ OKTATÁS ALATT: PÁRLATRÉSZEK VIZSGÁLATAT: AZ ALSZESZ FOLYAMATOS VIZSGÁLATA ELŐ-, KÖZÉP-, UTÓPÁRLAT VIZSGÁLAT ELŐPÁRLAT LEVÁLASZTÁS KÖZÖSEN KÖZÉPPÁRLAT FOGYASZTÁSI SZESZFOKRA HIGÍTÁSÁNAK KISZÁMOLÁSA ALKOHOL KINYERÉSI ÉRTÉK KISZÁMÍTÁSA JÖVEDÉKI ADÓ KISZÁMÍTÁSA KÉTFÉLE MÓDON MIRE FIGYELJÜNK FOLYAMATOSAN A FŐZÉS ALATT? FELFŰTÉSI LÁNG/ELEKTROMOS TELJESÍTMÉNY SZABÁLYZÁS FŐZÉSI LÁNG/ELEKTROMOS TELJESÍTMÉNY SZABÁLYZÁS HŰTŐVÍZ HŐMÉRSÉKLETÉRE SZESZFOKRA ILLATRA, ÍZRE, SZÍNRE PÁRLATRÉSZEK ELVÁLASZTÁSÁRA PÁRLAT FOLYÁS SEBESSÉGÉRE RENDRE, TISZTASÁGRA ESEMÉNYEK DOKUMENTÁLÁSÁRA

Pálinka akár az Isteneink erős, tömény és mindenható A pálinka és a Pálinkafőzés.com rövid története

Egyszer volt a pálinka A pálinka erjesztett gyümölcsből készülő, lepárolt szeszes ital. A pálinkatörvény (2008. LXXIII) szerint a valódi pálinkának 6 feltételnek kell megfelelnie: 100%-ban gyümölcsből készült párlat, semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat (pl. mézet sem); kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszú-szőlőtörköly lehet az alapanyaga (az importgyümölcs nem felel meg a kívánalmaknak); a gyümölcsöt, illetve törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták; minimum 37,5% V/V alkoholfokos legyen (maximális kikötés nincs, vagyis lehet 50% feletti is); neve kizárólag pálinka alakban írható (palinca és egyéb névalakok nem felelnek meg az előírásnak); a pálinka nevet kizárólag Magyarország használhatja (valamint négy osztrák tartomány jogosult a barackpálinka név használatára). Románia az uniós csatlakozását követően szintén főzhet gyümölcsből pálinkát, de azt csak palinca néven hozhatja forgalomba.

Rövid történelem Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette. Az aqua vitae Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a XIV. századból ered, az égett szesz a XVI. századig gyógyszernek számított. A XVIII. század közepén Magyarországon a mai értelemben vett pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből. A 16. századig az égetett szesz gyógyszernek számított. A pálinka szó a 17. századtól terjed el a magyar nyelvben, ám ekkor a gabonapárlatra használták. Az 1799-től kialakult kisüzemek, szesz-, pálinka- és likőrgyárak termelése elvezetett a pálinkafőzés központi szabályozásához. 1836-ban a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, majd bevezették a pálinkaadót. 1850-től a szesz állami monopólium lett. 1851-ben, az akkori Magyarország területén 105129 főzdét írtak össze. Az állam az 1920-as években jelentősen korlátozta a szesz előállítását. 1920-ban 260, 1970-ben 1070, 1982-ben 815 pálinkafőzde működött Magyarországon. Közben olyan intézkedések kapcsolódtak a főzéshez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején, a feles főzés - a termés fele a gazdáé, fele az államé 1952-1970 között.

Új időszámítás 2010. szeptember 27-én életbe lépett törvénymódosítás eredményeként magánszemélyek is birtokolhatnak szeszfőző berendezést, illetve saját részre főzhetnek azzal különböző (szőlőbor-, szőlőseprő-, szőlőtörköly- és gyümölcs-) párlatokat, ennek értelmében tehát pálinkát is. A Jövedéki Törvény főbb pontjai: a lefőzendő cefre saját tulajdonú gyümölcsből készülhet; a birtokolt berendezés űrtartalma nem haladhatja meg a 100 liter térfogatot, amelyet be kell regisztrálni a helyileg illetékes önkormányzatnál; a magánfőzés jogát a magánfőző minimum 5db párlat adójeggyel tudja megváltani, az éves lefőzhető mennyiség 86 liter 42 fokos párlat (72,2 liter 50 fokos), ez a mennyiség a családon, háztartáson belül maximálisan lefőzhető mennyiség, mely helyben kóstoltatható, de kizárólag alkohol-termék adóraktár számára értékesíthető.

Időben jött az ötlet 2010. augusztusában egy beérett szilvacefrén dolgoztunk a konyhában a hagyományos, kukta-tuning eljárást működtetve. A házi pálinkafőzés legalizálásáról szóló hírek és a gyakorlati alkalmazás közben terjengő friss párlat illata különleges elegyet alkotott agyunkban és akkor ott a konyhában ért minket a megvilágosodás. Még aznap tulajdonunkba került az értékes palinkafozes.com domain név.

A kezdetek Első blog-bejegyzéseink között: Célok, jövőkép, küldetés: A palinkafozes.com célja, hogy olyan közösségi oldalt hozzon létre, mely összefogja, népszerűsíti és erősíti a magyar gyümölcspárlat piacot, mind a pálinka és főzőberendezések, mind a hírek, információk, szabályozások, rendezvények, programok naprakész publikálásának tekintetében. Büszkeségünk, hazaszeretetünk és a minőségi pálinka iránti tisztelet motivál bennünket arra, hogy kiálljunk ezen kiváló Hungarikumért. Mivel a pálinka magyarsága vitathatatlan, ezért törekszünk a magyar termékek és szolgáltatások bemutatását preferálni.

A Magyar Pálinka Nagykövetség A nagykövetség célja, feladata, mindenkori küldetése azon misszió, melyben országunk egyedülálló és értékes Hungarikumának áldozhatunk a magyarság érdekében. A pálinka, mint hungarikum önmagában testesíti meg a magyarok tehetségét és ösztönös maximalizmusát azzal, hogy tökéletesítette a világ számára a gyümölcspárlatot.

Nagykövetünk, Szigeti Ferenc

A Magyar Pálinka Nagykövetség

Gyártás

Pálinka Mester gyártási darab

Pálinka Mester a médiában

Pálinka Mester külföldi médiában

Pálinka Mester Termékcsalád

Garázsból, mint a Microsoft

Pálinkafőzés.com telephely

Kiállítások

Tervek, célok, jövő 2010-es indulásunk óta sikerült elérni a havi átlag 20-30 ezres látogatottságot. Ezt szeretnénk megtartani és tovább növelni. Pálinkafőzés gyakorlati oktatás folyamatos fejlesztése Saját termékcsoport megismertetése a hazai és külföldi piaccal Törvénymódosítások előterjesztése a jövedéki törvény alakítására Pálinkateszter fejlesztése Üzemi berendezések forgalmazása mellett saját fejlesztés és gyártás Pálinkaházak prémium termékeinek integrálása weboldalunk kínálatába Webshopunk fejlesztése, kínálatunk szélesítése Online gyümölcs és cefre piaci alkalmazás fejlesztése Telefonos szakértői segítség bővítése Tájékoztató alkalmazásokkal való bővítés (naptár, időjárás, nagybani árak, stb.)

Akkor kezdjünk neki! Vigyázz, kész,

A pálinka alapanyagai Alkoholkinyerésre alapvetően minden cukor- és keményítőtartalmú gyümölcs, gyökér, gabonaféleség és valamennyi alkoholtartalmú folyadék felhasználható. Az alkohol-kihozatal a gyümölcstermések cukortartalmának függvénye, a minőség azonban a gyümölcs érettségi fokától függ. Ezért különösen fontos, hogy a párlatkészítésre szánt gyümölcs: - magas cukortartalmú - fogyasztásra érett - aromás - egészséges - idegen anyagtól (föld, fű, levél, ág-, szármaradvány) mentes legyen Nem alkalmas párlatkészítésre és hibás felfogásra vall, ha valaki: - kis értékű - hibás, rothadó gyümölcsből kíván párlatot készíteni, ugyanis mind a párlat mennyisége, mind annak minősége elégtelen lesz. Penészes, rothadt gyümölcsből készült pálinka dohos szagú és ízű lesz, mely hiba nehezen vagy egyáltalán nem javítható.

A pálinka alapanyagai Almatermésűek Alma: a szedési és fogyasztási érettség ennél a gyümölcsnél áll(hat) a legtávolabb egymástól. Fogyasztásra érett gyümölcsöt cefrézzünk. Tapasztalat: a nyári érésű almákból finomabb párlat készíthető. Cefréje összeesik, magas pektin tartalma miatt, sok lehet benne a kozmaolaj és metilalkohol. Körte: ugyanaz, mint az alma esetén, de savtartalma csekélyebb, melyet cefrézéskor pótolni kell. Birs (alma): nagyon kemény húsú, feltárása nehéz: főzés és/vagy darálás után pektinbontó alkalmazása szükséges. Csonthéjasok Cseresznye: a későbbi érésűekből (június második felétől) kiváló párlat készíthető. Alacsony savtartalma a cefrézéskor pótolható. Ha meggyel együtt cefrézzük ilyen gond nincs. Meggy: önállóan is kiváló párlatot ad (magas cukor és savtartalom). Kajszi- és őszibarack: alacsony savtartalmuk és illékony aromáik miatt fokozottan kell ügyelni a cefrézésükre. Magjukat el kell távolítani, magas amigdalin tartalma miatt. Erjedés után le kell főzni. Szilva: apró szemű, ősszel érő változata (Besztercei), kissé túlérett állapotban kiváló párlatot ad. 90%- os érettségtől az enyhe túlérettségig cefrézhetjük. Magokat távolítsuk el, majd 5-20%-ot visszarakhatunk a magzamat végett.

A pálinka alapanyagai Bogyósok Málna: nagyon érzékeny gyümölcs, aromái illékonyak, cukortartalma gyorsan csökken, a gyümölcs penészedésre hajlamos. Cefrézése, lefőzése nagy odafigyelést és gyakorlatot igényel. Szőlő: a fürtöket bogyózni, zúzni kell. Áfonya, bodza, boróka, berkenye, kökény, som, szeder: csak ínyenceknek. A bogyósokat általában jellegtelen szeszben áztatják, és utána főzik. Kitűnő aromát adnak, különlegességek. Időigényes, kevés kihozatallal. Borok és azokból kinyert termékek Szőlőbor: magas alkoholtartalma (9-12%) miatt lepárlásra igen alkalmas. Tapasztalat: 6-7 liter borból nyerünk 1 liter pálinkát. Fehér, savas, könnyű borokból jobb pálinka főzhető, mint a színes vagy fajtajelleges, édes borokból. Ha (íz,illat) hibás bort párolunk le, a borhiba a párlatban is megjelenhet (ecetes bor). Seprő: (a letisztult újbor üledéke, gyümölcsrostot, borkövet és elhalt élesztő sejteket tartalmaz) csak frissen szabad lefőzni, míg az élesztő nem kezd el rothadni. Mivel könnyen felhabzik, ezért óvatosan kell főzni. A párlatot 50 alá soha ne hígítsuk, mert opálos lesz! (kénessav+karbonátok) Törköly: könnyen, gyorsan romló alapanyag. Szakszerű cefrézésre és lepárlásra gondot kell fordítani. /Ajánlott olvasmány: Békési-Csarnai Házi pálinkafőzés 18-41.oldalig 25 gyümölcs cefrézési tanácsaival!/

Érési idő, kihozatal, kezelés

Nagy bölcsesség