Önkormányzatok gazdálkodási rendszere Dr. Menyhárt Szabolcs PhD egyetemi docens Budapest, 2017.11.11.
Az államháztartás fogalma: az állam gazdálkodási tevékenységét jelenti gazdálkodás alapvetően nyereségszerzés DE! állam nem feltétlenül Az ÁH az állam azon gazdálkodási tevékenysége, mely a közös társ. szükségletek kielégítésére irányul, és amely során az állam e cél érdekében jövedelmet von el és oszt újra, saját vagyonnal gazdálkodik, likviditást biztosít és ellenőrzési mechanizmusokat működtet
Központi alrendszer: az állam, a központi költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és irányított köztestületi költségvetési szerveik TB alapok elkülönített állami pénzalapok Önkormányzati alrendszer: a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, és ezek költségvetési szervei
A hatályos jogszabályi környezet felvázolása: Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(mötv. vagy új Ötv.) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény(nvtv.) helyi rendeletek: pl.: Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 40/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelet(miskolc)
31. cikk Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
32. cikk: A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot; határozatot hoz; önállóan igazgat; meghatározza szervezeti és működési rendjét; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); óvodai ellátás; kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátá; lakás- és helyiséggazdálkodás;
a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (eredeti és származékos jogalkotói hatáskör) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.
A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.
A helyi önkormányzat gazdálkodásának Alaptörvény szerinti szabályozása: gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, meghatározza költségvetését, és annak alapján önállóan gazdálkodik, vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül saját felelősségére vállalkozhat (vállalkozási szabadság), dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről, a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely a feladataik ellátását szolgálja, a helyi önkormányzat a kötelező feladat és hatásköreinek ellátáshoz azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult..
Valamennyi helyi önkormányzat saját költségvetés alapján működik, saját bevétellel és önálló vagyonnal rendelkezik, amely az önálló gazdálkodás garanciáját jelenti!
A helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi önállósága körében a következő jogokkal rendelkeznek: tulajdonosi jog gyakorlása, vállalkozási szabadság (korlátokkal): ezen belül a helyi önkormányzat: gazdasági társaságot alapíthat, tagként beléphet (korlátozott felelősséggel), csak átlátható gazdasági társaság tagja lehet, jogosult likvid hitel felvételére, jogosult kötvény kibocsátására, a kötelezően le nem kötött forrásait betétként helyezheti el, helyi adókat vethet ki a törvény keretei között.
Az önkormányzatok gazdálkodásának korlátai: A helyi önkormányzatok költségvetési rendeletében működési hiány nem tervezhető. A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodása a helyi önkormányzatot terheli, kötelezettségeiért a központi Költségvetés nem tartozik felelősséggel. A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását törvény feltételhez, vagy a Kormány hozzájárulásához kötheti. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak a Kormány előzetes jóváhagyásával köthet. A helyi önkormányzat kamatot fizet a jogtalanul igényelt feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás összege után, ha az igényelt összeg legalább 3%- kal meghaladja a jogosan igénybe vehető összeget. Az önkormányzat nem vehet jogosulatlanul igénybe költségvetési támogatást, és az igénybevett támogatást csak a megjelölt célra használhatja fel, ellenkező esetben a támogatásról le kell mondania.
Ha a helyi önkormányzat nem rendelkezik a költségvetési évre szóló elfogadott költségvetéssel, költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadással, vagy nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét a teljesítésre rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő hónaptól a mulasztás megszüntetését követő hónapig a nettó finanszírozás alapján finanszírozott támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül. A helyi önkormányzat önként vállalt feladata nem veszélyeztetheti a kötelezően ellátandó feladatok körét. Az önkormányzatok vállalkozási tevékenységet folytathatnak, azonban a vállalkozásai nem veszélyeztethetik a kötelezően ellátandó feladatai körét. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét(korlátozott felelősség). Az önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, vagy nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely nem átlátható. Az önkormányzat adósságából eredő fizetési kötelezettségének mértéke éves szinten nem haladhatja meg a saját bevételeinek 50%-át. Az önkormányzat működésre csak likvid hitelt vehet fel.
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. Az önkormányzatok önálló gazdálkodásának gazdasági alapjait a helyi önkormányzatok bevételei és vagyona teremti meg.
A helyi önkormányzatok bevételei alapvetően: a helyi önkormányzat saját bevételeiből, és az önkormányzatoknak a központi alrendszerrel való kapcsolataiból származó forrásokból és bevételekből (átengedett bevételek és támogatások)
A helyi önkormányzatok saját bevételeinek fajtái: helyi adók, saját tevékenységből, vállalkozásból, és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel(nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj), átvett pénzeszközök, az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj, önkormányzat és intézményei sajátos bevételei.
1. A helyi adók: A helyi önkormányzat helyi adókat vethet ki az illetékességi területén jogszabály keretei között. Az 1990. évi C. tv. a helyi adókról, alapján a helyi adókat rendeletben állapítja meg az önkormányzat képviselőtestülete. Fajtái: Vagyoni típusú helyi adók: építményadó (reklámfelület) telekadó Kommunális típusú helyi adók: magánszemélyek kommunális adója idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó. Települési adó
Az önkormányzatok adókivetési jogának tartalma: a helyi önkormányzat az alábbiakat teheti meg ennek körében: A helyi adóról szóló törvényben rögzített adók közül egy vagy több adó bevezetése, települési adó bevezetése A már bevezetett adó hatályon kívül helyezése, módosítása, Az adó időtartamának meghatározása (határozott vagy határozatlan időtartamú), Az adó mértékének meghatározása az adómaximum összegéig, Mentességek, kedvezmények további bővítése, A jogszabályok keretei között az adózás részletes szabályainak meghatározása.
A helyi adóztatás korlátai: csak a törvényben meghatározott típusú adókat vethetik ki Egy adótárgy tekintetében csak egyféle adót lehet kivetni az adóalanyra. év közben nem súlyosíthatják az adóterheket Az adó mértékét az önkormányzatok a törvényben meghatározott adómaximumon nem léphetik túl. Adómentességek, adókedvezmények körét nem csökkenthetik, viszont bővíthetik. Vagyoni típusú adóknál (építményadó, telekadó) a mértéket tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével egységesen kell meghatározni. A fővárosi közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezéséig a kerületi önkormányzat nem működtetheti.
2. Saját tevékenységből, vállalkozásból, és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel (nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj) Az önkormányzatok a jogszabályok keretei között szabadon vállalkozhatnak, korlátolt felelősséget vállalhatnak gazdasági társaságban. A korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban történő részvétel után az önkormányzat, mint tulajdonos nyereségben, részvényei után osztalékban részesülhet. A befektetett pénzeszközei után kamatot kap az önkormányzat. A bérbe-adott üzlethelyiségei, lakástulajdona után bérleti díjat kap.
Átvett pénzeszközök Gazdálkodó szervezetektől, illetve magánszemélyektől, alapítványoktól átvett pénzeszközök. (államháztartáson kívüli forrás átvétele)
4. Külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj: (például parkolási díj, közterület-használati díj, talajterhelési díj, vagy az önkormányzat területén kiszabott és beszedett környezetvédelmi bírság.) A jegyző által kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege jár az önkormányzatoknak. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által kiszabott és befolyt bírság 30%-a, szabálysértési pénz és helyszíni bírságból származó a települési önkormányzat számlájára érkezett bevétel 100%-a, a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, a települési önkormányzat területén a közterület felügyelő által a közlekedési szabályszegésekért kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege illeti meg az önkormányzatokat.
5. Az önkormányzat és intézményei sajátos bevételei: (térítési díjak, szolgáltatások bevételei, működési bevételek) Ide tartoznak többek között az önkormányzat által alapított, a felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele.
Átengedett központi adók: A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó 100%-a A gépjárműadó 40%-a, A gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és a végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.
Központi költségvetési támogatások fajtái: Felhasználási kötöttséggel járó általános állami támogatások (feladatalapú támogatások) a.) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása a települési önkormányzatok működésének általános támogatása Önkormányzati hivatal működésének támogatása Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása A települési önkormányzatok köznevelési feladatainak támogatása, A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása, Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása.
b.) A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai: Ahelyi önkormányzatok működési célú költségvetési támogatásai A helyi önkormányzatok felhalmozási célú költségvetési támogatásai Az önkormányzati fejezeti tartalék (működőképességet segítő támogatások) Vis maior támogatás
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása: Ez a támogatási fajta az alábbi jogcímeken illeti meg az önkormányzatokat: Önkormányzati hivatal támogatása, a hivatal működési kiadásaihoz való hozzájárulással. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségeinek a figyelembevételével történik. Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása az alábbi jogcímeken történhet: zöldterület gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása, közvilágítás fenntartásának támogatása, köztemető fenntartásával kapcsolatos feladatok támogatása, közutak fenntartásának támogatása stb. köznevelési, gyermekétkeztetési feladatainak támogatása, (pl. óvodapedagógusok bértámogatása, óvodaműködtetési támogatás, ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása) szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása, kulturális feladatok támogatása
b.) A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok: Lakossági közműfejlesztés támogatása, Lakossági víz és csatorna szolgáltatás támogatása, Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása,
c.) A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Kiegészítő támogatás adható a helyi önkormányzatoknak kivételes esetben, a működőképességük megőrzése érdekében. A kiegészítő támogatások fajtái: Önkormányzati fejezeti tartalék Szerkezetátalakítási tartalék Működőképességet segítő támogatás
Címzett és céltámogatások MÁR NINCS!!! Az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat az önkormányzatoknak. A címzett és céltámogatások csökkenő tendenciát mutatnak a feladatfinanszírozás rendszerében, helyüket az EU-s pénzügyi források veszik át. A címzett és céltámogatások felhasználási kötöttséggel, pályázat útján illeték meg az önkormányzatokat. Az Országgyűlés 2006-ban döntött új címzett támogatásokról. A céltámogatások célrendszere is folyamatosan szűkült, az utóbbi években kizárólag egészségügyi gépműszer beszerzés volt támogatható. 2014. évtől a támogatási rendszer teljes egészében megszűntetésre került. Vis maior támogatás Az előre nem látható, rendkívüli, váratlan elemi csapás, természeti katasztrófa helyzetekre, a nem befolyásolható károk fedezésére szolgáló támogatás.
A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (forgalomképtelen törzsvagyon), törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak- forgalomképtelen a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló- külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem. pl.: Pécs: óketesztény sírkápolna pl.: Miskolc: Diósgyőri Vár pl.: Miskolc: vagyonrendelet alapján: levéltári anyagok, tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyagai
A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja(kiv.: Balatoni részvény) Az korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. A gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része (közszolgáltatás, közmű, Balaton) az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető. A fenti feltételek szerint korlátozottan forgalomképes az azon gazdasági társaságban fennálló részesedés is, amely a társasági részesedés tulajdonjogát megszerezte.
A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős. Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi.
A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. Az önkormányzati gazdálkodás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
A vagyongazdálkodás alapelvei: A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot amely, vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható.
A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának biztosításának céljából középés hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével- nyilvánosak. A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.
Felhasznált irodalom: Dr. Erdős Éva: Önkormányzati pénzügyek, az önkormányzatok gazdálkodási rendszere NKE TVI 2016.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Dr. Menyhárt Szabolcs PhD
A helyi önkormányzat gazdálkodásának Alaptörvény szerinti szabályozása: gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, meghatározza költségvetését, és annak alapján önállóan gazdálkodik, vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül saját felelősségére vállalkozhat (vállalkozási szabadság), dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről, a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely a feladataik ellátását szolgálja, a helyi önkormányzat a kötelező feladat és hatásköreinek ellátáshoz azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult..
Az államháztartás fogalma: az állam gazdálkodási tevékenységét jelenti gazdálkodás alapvetően nyereségszerzés DE! állam nem feltétlenül Az ÁH az állam azon gazdálkodási tevékenysége, mely a közös társ. szükségletek kielégítésére irányul, és amely során az állam e cél érdekében jövedelmet von el és oszt újra, saját vagyonnal gazdálkodik, likviditást biztosít és ellenőrzési mechanizmusokat működtet
Központi alrendszer: az állam, a központi költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és irányított köztestületi költségvetési szerveik TB alapok elkülönített állami pénzalapok Önkormányzati alrendszer: a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, és ezek költségvetési szervei
A helyi önkormányzat gazdálkodásának Alaptörvény szerinti szabályozása: gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, meghatározza költségvetését, és annak alapján önállóan gazdálkodik, vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül saját felelősségére vállalkozhat (vállalkozási szabadság), dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről, a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely a feladataik ellátását szolgálja, a helyi önkormányzat a kötelező feladat és hatásköreinek ellátáshoz azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult..