Település-gazdálkodási ismeretek

Átírás

1 Település-gazdálkodási ismeretek Vagyonhoz jutás Gazdasági alapok Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2016/2017. tanév tavaszi félév A helyi önkormányzatok vagyonhoz jutása, története XIII. századig királyi vármegyék Nemesi vármegyék (Kehidai oklevél- 1232) Falvak földesúri fennhatóság alatt, csak a kisbirtokos nemesek által alapított nemes községek kerültek közvetlenül a vármegyéhez. A királytól kiváltságot szerzett települések (szabad királyi városok) közvetlenül a királyhoz, nem a vármegyéhez tartoztak. Mezővárosok: csak földesuruktól szerezhettek többletjogot (pl. vásártartás) 1848-as polgári forradalom: népképviselet elve az önkormányzatokra nézve is /nem valósult meg 1886, évi XII. tc. szerint a községeknek tulajdonuk volt. E törvénycikk szabályozta a vagyonnal való gazdálkodást is, megkülönböztetve a vagyontárgyakat forgalomképességük szerint és előírva a közösségi vagyonból származó jövedelem közösségi célra történő felhasználását. Vagyontárgyak: községi ingatlanok Vagyoni értékű jogok: halászati, italmérési, vásári helypénzszedési jog Használatra átengedett ingó javak: pl. községi mérleg 1

2 Tanácsrendszer: államosítás. Település- járás (1984-ig) - megye A tanácsok és szerveik, az általuk felügyelt intézmények, vállalatok csupán az egységes és oszthatatlan állami tulajdon kezelői voltak. Az állam a vagyonnal szabadon rendelkezhetett, bármikor kártalanítás nélkül elvonhatta. (tanácsok=a szocialista államhatalom helyi szervei) Kiadás orientált feladat finanszírozás, tervlebontásos állami elosztás (Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium ) Községfejlesztési alap (KÖFA-1954 II. Tanácstörvény) Az önkormányzatok vagyonhoz jutása: meghatározta az alkotmány, a vagyonátadást az évi XXXIII. tv. (vagyontörvény) biztosította, a vagyon kezelését az évi LXV. (önkormányzati törvény) határozza meg Az önkormányzatok vagyonhoz jutásának módozatai Az évi LXV. tv. (önkormányzati tv.) erejénél fogva: a volt tanács és szervei kezelésében lévő ingatlanokhoz, erdők és vizek meghatározott részéhez, a tanács által alapított és felügyelt közüzemi célt szolgáló állami gazdálkodó szervezetek és költségvetési üzemek vagyonához, a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményeihez, vonalas létesítményekhez és berendezéseihez, a volt tanács kezelésében levő oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények vagyonához. Az állami bérlakásokhoz, középületekhez, a volt tanács pénz-, értékpapír vagyonához és más vagyoni értékű jogaihoz. Az évi XXXIII. Vagyontörvény alapján a vagyonátadó bizottság egyéni döntésével: külön törvényekben meghatározott állami földekhez és erdőkhöz, ingatlanokhoz (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, műemlék ingatlanok), vizekhez, természetvédelmi területekhez, műemlékekhez, költségvetési üzemek vagyonához, tanácsi közüzemekhez, patikavagyonhoz. Főváros: A törvényben felsorolt területeken levő földet, parkot, teret, egyéb közterületet, beépítetlen földet; a kerületi tanács és szervei, intézményei, közüzemei kezelésében lévő védett természeti területet, erdőt. (Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vagyonkezelése, után kártalanítás nélkül elvett egyházi ingatlanok) 2

3 Privatizációs törvények alapján -az Állami Vagyonügynökség közreműködésével- az önkormányzat területén működő állami vállalatok átalakulásával, az önkormányzatokat megillető belterületi földérték után járó üzletrész, vagy később pénz. Egyéb: Az önkormányzatok egymás közötti megállapodásával, (pl. feladatmegosztáshoz kapcsolódó vagyonátadás), örökléssel, ajándékozással, vásárlással, kisajátítással, Az önkormányzatok gazdasági alapjai Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az önkormányzat vagyona az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni. 3

4 A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül. A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A jegyző köteles a jogszabályok alapján meghatározott belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az önkormányzatok vagyona Önkormányzat tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak Ingatlanok Erdők Vizek Közüzemi szervek vagyona Lakossági célokat szolgáló közművek Intézmények vagyona Középületek és telekterületük Bérlakások Vagyoni értékű jogok Licenc Know-how Értékpapírok Bérleti és használati jogok Telki szolgalom Pénzeszközök 4

5 Törzsvagyon: Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak és műtárgyaik, aluljárók, járdák, parkolók, buszmegállók, közterek, parkok, játszóterek, köztemetők, vizek, vízfolyások, tavak, közcélú vízlétesítmények, belvízi csatornák, árokrendszerek, a törvény és az önkormányzat által ide sorolt ingók és ingatlanok. (A fővárosban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok tulajdonjogát a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával létesíthető. Vagyonkezelési szerződés szükséges. (Möt. 109 ) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. 5