Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő megírása - Segédpontok (TDK, szakkollégium, stb.)
Kötelező irodalom Gombos Katalin: Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai Az Európai Unió gazdasági joga I. (szerk.: Király Miklós) Dán Judit, Gombos Katalin, Kertészné Váradi Szilvia: Bevezetés az Európai Unió versenyjogába
Az EU jogrendszerének fogalmi alapjai Mi az EU és mi nem? Az EU jellemzői Az EU joga és a közösségi jog közötti különbségtétel Az uniós jog, közösségi jog és az európai jog elkülönítése
Az Európai Bíróság által kialakított doktrínák 1. Közvetlen alkalmazhatóság 2. Közvetlen hatály 3. Közvetett hatály vagy értelmezési doktrína 4. Szupremácia (elsődlegesség) 5. Primátus (elsőbbség)
Értékek, elvek az EU-ban A Lisszaboni Szerződés (2009.) mérföldkő EUSZ 2. cikk Alapértékek, amelyek az EU-t összetartják A tagállamok közös értékválasztásai Csoportosításuk Példák
Egyenlőség (egyenlő elbánás) elve Legtágabb értelmezés Jogeset pl. : 1/72. Rita Frilli v. Belga állam Mikor nem diszkriminatív a megkülönböztetés? Megkülönböztetés: csak olyan viszonylatban, amelyen belül összehasonlítást lehet tenni Összehasonlítás alapjai EUMSz 18., 19. cikk
A jogbiztonság elve Jelentése: a jog kiszámíthatósága 2 nagy terület: a) Jogos elvárások b) Visszaható hatály tilalma
Kötelezettségek az érték-klauzula alapján A jövőben csatlakozó és a tagsággal rendelkező államok számára is előírások EUSZ 7. cikk (1) bekezdés: megelőző mechanizmus EUSZ 7. cikk (2) bekezdés: szankcionáló mechanizmus
Jogállamiság Bizottság közleménye (2014. március 11.) kiegészíti a már meglévő szankciórendszert: 1. Kötelezettségszegési eljárás 2. A 7. cikk szerinti eljárás 3. EU pilot eljárás A Tanács és a Tanácsban ülésező tagállamok következtetései (2014. december 16.)
Az EU céljai EUSZ 3. cikk (1) bekezdés: program jellegű megfogalmazás EUSZ 3. cikk (2) bekezdés: - belső határok nélküli térség - szabadság, biztonság, jog érvényesülése
Jogforrások 1. Elsődleges jogforrások 2. Másodlagos jogforrások (az intézmények által alkotott jogszabályok) 3. A Bíróság ítéletei, jogértelmezési gyakorlata 4. A tagállamok által kötött nemzetközi szerződések 5. Általános jogelvek
Elsődleges jogforrások Létrehozták az integráció intézményrendszerét Biztosítják az EU működésének alapjait Ezek: 1. Alapító szerződések 2. Alapító szerződések módosításai 3. Az alapító szerződésekhez kapcsolódó más, kiegészítő szerződések Kormányközi konferenciákon születnek
1. Alapító szerződések Az EU alapját eredetileg 4 szerződés képezte: 1. Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz) korábban: EGK Szerződés (Római Szerződés) 2. ESZAK Szerződés (Párizsi Szerződés) 3. Euratom Szerződés (másik Római Szerződés) 4. Európai Unióról szóló Szerződés (EUSz) (Maastrichti Szerződés)
Az EU alapjai a Lisszaboni Szerződés után 1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 2. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. Euratom Szerződés
Az EUSZ és az EUMSz EUSZ Elvek, célkitűzések Értékek Hatáskör gyakorlás alapelvei Alapvető jogok Demokratikus elvek Belépés és kilépés szabályai A Szerződések felülvizsgálatára vonatkozó szabályok EUMSz Az EU (és intézményei) működéséről szól Politikák Hatáskör gyakorlás Döntéshozatali eljárások
Pl. 2. Az alapító szerződések módosításai - Egységes Európai Okmány (1987) - Amszterdami Szerződés (1999) - Maastrichti Szerződés (1993) alapító szerződés is - Nizzai Szerződés (2003) - Lisszaboni Szerződés (2009.) Csatlakozási szerződések
Csatlakozási szerződések Dánia, Egyesült Királyság, Írország (1973) Görögország (1981) Portugália, Spanyolország (1986) Ausztria, Finnország, Svédország (1995) Ciprus, Málta, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Litvánia, Lettország, Észtország (2004) Bulgária, Románia (2007) Horvátország (2013)
Az uniós tagság létszakaszai 1. Csatlakozás 2. Felfüggesztés 3. Kilépés