1
1795 - Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot. 1849 - Victor Hugo: először használja az Európai Egyesült Államok fogalmát. 1930 - A spanyol filozófus, Ortega y Gasset A tömegek lázadása (1930) című könyvében összeurópai intézmények szükségességét vetette fel a haladás gátjává vált régiek helyett. 1923 - Richard Couden-hove-Kalergi Páneurópai Unió elnevezéssel mozgalmat indított a húszas években a háborúban legyengült Európa egységének megteremtése érdekében. Az a mozgalom legnagyobb sikerét 1929-ben érte el. Ekkor a francia külügyminiszter a német külügyminiszter támogatásával a Szovjetúnió ellensúlyozására felveti egy francia dominanciával történő föderatív együttműködés gondolatát az európai államok között. A javaslat azonban a német és brit ellenállás miatt megbukik. 1921-1922 Népszövetség megalakulása (Wilson) Laza kormányközi alapon szerveződött- de nem tudta közelebb hozni az államokat egymáshoz sem politikailag, sem kulturálisan, sem gazdaságilag. Az európai nagyhatalmak eltérő érdekein és az érintett országok ellenállásán buktak el a harmincas évek tervezetei - az osztrák-német vámunió, a közép-európai térség rendezését célzó Benes-javaslat, az angol Vansittart-Sargen-féle dunai államok vámuniója, s az 1932-es Tardieu-terv is. Az első világháború idejére nyilvánvalóvá vált negatív tendenciák figyelmen kívül hagyva, kizárólag nemzeti kategóriában gondolkodó politikusai elszalasztották az európai megbékélés esélyeit. A versailles-i békeszerződés nyomán megszaporodó nemzeti határok újabb gátakat szabtak a fellángoló nacionalizmussal amúgy is túlterhelt gazdasági együttműködésnek. 1943 CHURCILL tervezete egy minden nemzetet átfogó és képviselő világszervezetnek az egyik regionális szerve az Európa Tanács lenne. A nemzeti ellentétekkel küszködő, a világválság gazdasági terheivel sújtott és belpolitikailag is bénult országok európai összefogás híján egymás után estek a fasizmus áldozatául. Az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át. A kétpólusú Európában fontos volt az összefogás: a háború után az államok fejlődéséhez nélkülözhetetlennek tűnt a regionális együttműködés a fő cél a világgazdasági pozíció visszaszerzése. A politikusok a háború végén már nem a célon, hanem a megvalósítás eszközein vitatkoztak. Paul-Henry Spaak (belga külügyminiszter) 2
3
4
5
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, melyet 1951. április 18-án írtak alá Párizsban, 1952. július 23-án lépett hatályba. A szerződés 2002. július 23-án hatályát vesztette. 6
Az Európa Tanács szimbolikus működése miatt gazdaságilag kellett elkezdeni az integrációt EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG A francia-német ellentét kizárását és együttműködésük lehetőségét akarták megteremteni célozták meg. Robert Schuman fr. külügyminiszter és Jean Monnet fr. kormány tervezési részlegének vezetője dolgozta ki a programot ez vált a későbbi integráció alapkövévé. A terv lényege: a nehézipar kulcsszektorainak egyesítésével egyfelől lehetetlenné tenni a háborút, másfelől lehetővé tenni Németo. és Franciao. közeledését,ill. egy szupranacionális szervezet létrehozását. A német szén és a fr. vasérc közös piacát akarták megteremteni. az 50-es évek elején hiány volt a szénből és az acélból Főhatóság: kormányok jelölik a tagjait, de közös érdekeket képviselnek azok Tanács: szakminiszterekből áll Közgyűlés: konzultatív funkció, tagjait a tagállamok parlamentjei delegálják Bíróság: vitás kérdésekre Az ESZAK sikerén felbuzdulva az európai politikai integráció megteremtésének gondolata is felmerült: ennek alappillére a közös eu-i haderő felállítására szerveződő Eu-i Védelmi Közösség ez azonban kudarcot vallott, sem védelmi sem politikai egység nem jött létre. 1954-ben az ESZAK tagállamok és a UK létrehozott egyfajta védelmi tömörülést: a Nyugat- Európai Uniót. Maradt a gazdasági integráció egyedüli útnak. 7
A Messinában tartott találkozót a Benelux államok kezdeményezték. A cél: megvitatni a gazdasági integráció elmélyítésének lehetőségeit. A Paul Henry Spaak által vezetett bizottság a jelentésében kidolgozta a vámunióra épülő közös piac megvalósítási tervét. Egy, a közös piacot működtető intézményi rendszert dolgoztak ki. Megkülönböztetve az általános politikai és a közös piacot érintő kérdéseket. Mintául az ESZAK szolgált. A Római Szerződés, azaz az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés, melyet 1957. március 25-én Rómában írtak alá, 1958. január 1-jén lépett hatályba. Az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződést ugyanezen a napon írták alá, így e két dokumentum együttesen Római Szerződések néven ismert Fő céljai: eu-i népek összefogása, a gazdasági és szociális haladás, a gazdasági növekedés, kiegyensúlyozott kereskedelem, tisztességes verseny megvalósítása, a külkereskedelmi korlátok felszámolása, a népek élet- és munkakörülményeinek javítása, az Európát elválasztó korlátok ledöntése, a béke és a szabadság megszilárdítása Az Európai Unió jogállamiságon alapuló közösség. Ez azt jelenti, hogy döntéseit olyan szerződések alapján hozza, melyeket a tagállamok saját akaratukból és demokratikus úton történő megegyezések útján kötöttek 8
1957. március 25. A hat ország a szén- és acélközösséget létrehozó szerződés sikerén felbuzdulva együttműködését egyéb gazdasági ágazatokra is kiterjeszti. Aláírják a Római Szerződést, és ezzel létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), más néven a Közös Piacot. Az elgondolás lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül. 9
10
11
Az európai integráció mindig is olyan politikai és gazdasági folyamat volt, amely nyitva állt minden olyan európai ország előtt, amely hajlandó volt az alapító szerződésekhez való csatlakozásra és a teljes EU joganyag átvételére. A Római Szerződés 237. cikke szerint Bármely európai állam kérheti felvételét a Közösségbe. 1960 EU-I SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁS AZ EGK-BÓL KIMARADÓ ORSZÁGOK HOZTÁK LÉTRE STOCKHOLMBAN TAGOK: NAGY-BRITTANIA, DÁNIA, NORVÉGIA, SVÉDO., SVÁJC, AUSZTRIA, PORTUGÁLIA, IZLAND, FINNO. 1962. július 30. Az EU bevezeti a közös mezőgazdasági politikát, amely az EU-tagországok közös ellenőrzése alá helyezi az élelmiszer-termelést. Így a gazdák azonos árat kapnak terményükért. Az EU szükségleteinek elegendő élelmiszert termel, a gazdák is jól keresnek. Ennek nemkívánatos mellékhatása a túltermelés és az ebből származó terménytöbblet felhalmozódása. Az 1990-es évek óta kiemelt cél a többlet csökkentése és az élelmiszer minőségének javítása. Az EGK sikerét bizonyította: 1961-ben Nagy-Britannia felvételét kérte, azonban de Gaulle megvétózta azt, az amerikai befolyás lehetőségétől félve. 1967-ben ugyanez történt. A belső működést a tábornok 6 hónapon keresztül akadályozta 1965-ben, mivel nem értett egyet a közös agrárpolitka néhány elgondolásával, és az EGK nemzetek feletti jellegével Ezt a válságot 1966-ban a luxemburgi kompromisszum -mal oldották meg: Franciao. Visszatért a tanácsba, elfogadták a minősített többségi szavazás elvét, de ha valamelyik állam súlyos nemzeti érdek -re hivatkozik, csak egyhangúlag dönthet a Tanács. 1963. július 20. Az EU aláírja első jelentős nemzetközi szerződését tizennyolc korábbi gyarmati afrikai ország támogatására. 2005-ben immáron 78 afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országgal tart fenn különleges partnerségi viszonyt. Az EU nyújtja a világon a legtöbb fejlesztési támogatást a rászoruló országoknak. A támogatás feltétele, hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartsák az emberi jogokat. Az Egyesítő Szerződés, melyet 1965. április 8-án Brüsszelben írtak alá, és amely 1967. július 1-je óta hatályos, létrehozta a három Közösség egységes Bizottságát és egységes Tanácsát. Egyesítő szerződés: egységessé tett a három Közösség intézményét (ESZAK, EGK, EURATOM) 1968. július 1. A hatok felszámolják az egymás országaiból behozott áru után fizetendő vámot, s ezzel elsőként lehetővé teszik a határokon átnyúló szabad kereskedelmet. Ezzel párhuzamosan azonos vámtételeket alkalmaznak a harmadik országokból behozott árukra is. Megszületik a világ legnagyobb kereskedelmi csoportja. Rohamosan bővül a kereskedelem mind a hatok, mind pedig az EU és a világ többi része között. 1973. január 1. A hatok Dánia, Írország és az Egyesült Királyság hivatalos belépésével kilencekké bővülnek. (Norvégia is, de leszavazza nép) 12
1974. december 10. Regionális Fejlesztési Alap: fő cél a közösségen belüli szociális és regionális különbségek mérséklése Az EU vezetői a szolidaritás kifejezésére létrehozzák az Európai Regionális Fejlesztési Alapot. Az alap célja az utak és távközlési hálózatok javítására, beruházások ösztönzésére és munkahelyteremtésre fordítandó források átcsoportosítása a gazdagabb térségekből a szegényebb térségekbe. Később az ilyenfajta tevékenységből származik az EU teljes kiadásainak egyharmada. 1979. június 7 10. Az EU-állampolgárok első alkalommal választják közvetlenül az európai parlamenti képviselőket, ezt megelőzően ugyanis a képviselőket a nemzeti parlamentek delegálták. A Parlamentben a képviselők nem nemzeti küldöttségekbe tömörülnek, hanem páneurópai politikai csoportok (szocialista, konzervatív, liberális, zöldek stb.) szerint foglalnak helyet. A Parlament befolyása folyamatosan növekszik.. 1979 Európai Pénzügyi Rendszer 1971-ben az Egyesült Államok úgy döntött, hogy megszünteti az arany hivatalos ára és a dollár közötti rögzített kapcsolatot, amely a második világháború után biztosította a globális monetáris stabilitást. Ez véget vetett a rögzített valutaárfolyamok rendszerének. Az EU országai egy saját monetáris unió felállításának céljából úgy döntöttek, hogy a valutapiacokon történő összehangolt beavatkozásokkal megakadályozzák az európai valuták árfolyamai közötti, 2,25%-nál nagyobb ingadozásokat. Ez vezetett az Európai Monetáris Rendszer (EMS) létrehozásához, amely 1979 márciusában kezdett működni. Három fő jellemzője volt: az ecu (ekü) nevű referenciavaluta: ez egy kosár volt, amely valamennyi tagállam valutáiból állt össze; árfolyam-mechanizmus: mindegyik valutának az ecu-höz kapcsolt árfolyama volt; a kétoldalú árfolyamok a 2,25%- os sávon belül ingadozhattak; hitelmechanizmus: minden állam egy közös alapba utalta valuta és aranytartalékainak 20%-át. 1981. január 1. Görögország csatlakozásával az EU-tagok száma tízre nő. Görögország azóta jogosult a tagságra, mióta 1974- ben megbuktatták a katonai rezsimet, és helyreállították a demokráciát. 13
1985 - Doogers jelentés az intézményi továbbfejlesztéről. Cockfield Delors Fehér Könyve a belső piac kiteljesítéséről Schengeni Egyezmény: az ellenőrzések fokozatos felszámolása a tagállamok közti belső határokon, vízum és tartózkodás politika, határokon átnyúló rendőri együttműködés (Íro, Dánia, Svédo, Finno, és UK nem írja alá) A Schengeni Megállapodás amelyet 1985 júniusában írt alá az országok első csoportja, és később másokra is kiterjesztettek (bár Írország és az Egyesült Királyság nem vesz részt benne) irányítja a rendőrségi együttműködést és a közös menedékjogi és bevándorlási politikát annak érdekében, hogy lehetővé váljék az EU belső határain a személyek ellenőrzés teljes megszűnése (lásd a 10. fejezetet: Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése ). A 2004 óta csatlakozott országok fokozatosan kerülnek összhangba a schengeni térség szabályaival. 1986 új tagállamok: Spanyolo. és Portugália 14
A korábban létrejött szerződéseket a Közösség folyamatosan felülvizsgálja és módosítja, így tartva lépést a társadalmi változásokkal. Az Egységes Európai Okmány (EEO), melyet Luxembourgban és Hágában írtak alá, 1987. július 1-jén lépett hatályba. Az okmány lehetővé tette a belső piac megteremtéséhez szükséges módosításokat. Egységes Európai Okmány (SEA): a Közösségi alapszerződések első átfogó módosítása Főbb tartalma: az egységes belső piac megvalósítása 1992 dec. 31-ig, gazdasági és monetáris unió létrehozásának megvalósítása, minősített többségi szavazás bevezetése, Parlament elnevezés bevezetése, döntési jogkörének bővítése, első fokú bíróság létrehozása, az Európai Tanács intézményesítése, stb. Új közös politikák: környezetvédelem, műszaki fejlesztés bevezetésével hatéves, széles körű program indul az akadályok felszámolására. Az Okmány egyben nagyobb beleszólást biztosít az Európai Parlamentnek, valamint bővíti az EU hatáskörét a környezetvédelem területén. 15
Szerződés az Európai Unióról (Az Európai Unióról szóló szerződés) A Szerződés az Európai Unióról, melyet 1992. február 7-én írtak alá Maastrichtban, 1993. november 1-jén lépett hatályba. A Maastrichti Szerződés nyomán az Európai Gazdasági Közösség elnevezés Európai Közösség -re változott. A Maastrichti Szerződés ezenfelül új együttműködési formákat vezetett be a tagállamok kormányai között, például a védelmi politika, illetve a bel-és igazságügy területén. Azáltal, hogy a Maastrichti Szerződés a már létező közösségi" rendszert kormányközi együttműködéssel egészítette ki, új, hárompilléres szerkezet jött létre, amely magában foglalja a politikai és gazdasági együttműködést is. Ez az Európai Unió (EU). 1992. február 7. Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. A Szerződés kiemelkedő mérföldkövet jelent az EU történetében, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit, és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit. A Szerződés értelmében az Európai Közösség elnevezés helyébe hivatalosan Európai Unió lép. Konvergencia kritériumok: Egy tagállam csak akkor vehet részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban, ha a költségvetés hiánya a GDP 3%-kánál kisebb az államadósság a GDP 60%-kánál kisebb az infláció mértéke max. 1,5%-kal haladja meg a három legkisebb inflációs szintű ország átlagát a hosszúlejáratú hitelkamatok max. 2%-kal haladja meg a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagország átlagát stabil nemzeti valuta: árfolyamát legalább 2 évig az Európai Monetáris Rendszer árfolyam- 16
mechanizmusa által meghatározott árfolyam-ingadozási sávhatárértéken belül kell tartani, súlyos feszültségek nélkül Szubszidiaritás elve: akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet megfelelő eredményeket elérni, ha a javasolt lépés méretei, hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható 16
EEA: Európai Gazdasági Térség: Az EFTA tagországok azonos elbánásban részesülnek a 4 alapszabadság tekintetében 1993. január 1. Létrejön az egységes piac, és megvalósul a négy alapszabadság, az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. 1986 óta több mint 200, az adópolitikára, az üzleti szabályozásokra, a szakképesítésekre és az átjárható határok előtti egyéb akadályokra kiterjedő jogszabályról született megállapodás. Néhány szolgáltatás tekintetében késlekedést mutat a szabad mozgás megvalósulása. 1995 új tagok: Auszria, Finno, Svédo, 17
EEA: Európai Gazdasági Térség: Az EFTA tagországok azonos elbánásban részesülnek a 4 alapszabadság tekintetében 1993. január 1. Létrejön az egységes piac, és megvalósul a négy alapszabadság, az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. 1986 óta több mint 200, az adópolitikára, az üzleti szabályozásokra, a szakképesítésekre és az átjárható határok előtti egyéb akadályokra kiterjedő jogszabályról született megállapodás. Néhány szolgáltatás tekintetében késlekedést mutat a szabad mozgás megvalósulása. 1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. A 15 tagország területe immáron Nyugat-Európa csaknem egész területét magában foglalja. 1990 októberében Németország újraegyesülésével a volt Kelet-Németország az EU részévé vált. 1995. március 26. Hét országban hatályba lép a Schengeni Megállapodás: Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban. Ezen országok között bármilyen állampolgárságú utazó útlevél-ellenőrzés nélkül lépheti át a határt. Azóta már más országok is csatlakoztak a schengeni útlevélmentes övezethez. 18
19
20
21
1997. június 17. Az Amszterdami Szerződés aláírása. Az Amszterdami Szerződés a Maastrichti Szerződés eredményeire építve terveket fogalmaz meg az EU-intézmények reformjára, arra, hogy Európa miként tudna az eddiginél erőteljesebben hangot adni véleményének a világban, valamint arra, hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítsanak foglalkoztatásra és állampolgári jogokra. Az Amszterdami Szerződés, melyet 1997. október 2-án írtak alá, 1999. május 1-jén lépett hatályba. Módosította és átszámozta az EU- és az EK- Szerződést. Csatolták hozzá az EU-Szerződés és az EK-Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatait. Az Amszterdami Szerződés átszámozta az Európai Unióról szóló szerződés A-S betűvel jelzett cikkeit. 22
A volt kommunista országok Unióhoz való csatlakozási kérelmét követően, 1993-ban, az Európai Tanács három kritériumot (KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOK) állapított meg, amelyet azoknak taggá válásukhoz teljesíteniük kell. Csatlakozásuk időpontjára az új tagoknak: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat, továbbá a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét szavatoló stabil intézményekkel kell rendelkezniük; működő piacgazdasággal kell rendelkezniük, és meg kell tudniuk birkózni az Unión belül érvényesülő verseny nyomásával és piaci erőkkel; képesnek kell lenniük a tagsággal járó kötelezettségek vállalására, köztük az Unió céljainak támogatására. Olyan közigazgatással kell rendelkezniük, amely képes az EU jogának gyakorlati alkalmazására és kezelésére. (c) A csatlakozási folyamat A csatlakozási tárgyalások a tagjelölt ország és az EU-t képviselő Európai Bizottság között zajlanak. Ezek lezárását követően a Tanácsban ülésező akkori tagállamoknak egyhangú döntéssel kell meghozni az új ország csatlakozását megengedő határozatot. Az Európai Parlamentnek a képviselők abszolút többségének kedvező szavazatával kell hozzájárulását adnia. Ezt követően a csatlakozási szerződést minden egyes tagállamnak és magának a tagjelölt országnak is meg kell erősítenie, saját alkotmányos eljárásainak megfelelően. A tárgyalások évei alatt a tagjelölt ország támogatást kap az EU-tól gazdasági felzárkózása megkönnyítésére. A 2004-es, 10 országgal való bővítés esetében ez egy 41 milliárd -s csomagot jelentett, aminek célja főként az újonnan érkezők tagságból eredő kötelezettségeinek teljesítését lehetővé tevő strukturális projektek finanszírozása volt. 1997. december 13. egy addig példa nélkül álló nagyságrendű bővítés. előkészületei. Az EU vezetői megállapodnak arról, hogy csatlakozási tárgyalásokat indítanak tíz közép- és kelet-európai országgal: Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával. A csoporthoz hozzáveszik a két földközi-tengeri szigetet, Ciprust és Máltát is. A Szerződés 2000- ben Nizzában elfogadott módosításai, nevezetesen az EU-n belüli szavazási szabályok átalakítása zöld utat enged a bővítésnek Az Európai Unió minden olyan európai ország előtt nyitva áll, amely teljesíti a tagság demokratikus, politikai és gazdasági feltételeit. Egy-egy új tagot befogadó szerződéshez az összes többi tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Emellett az EU minden új bővítés előtt értékeli az új tagállam(ok) befogadására vonatkozó kapacitását és az intézmények képességét a megfelelő működés folytatására. 23
Az egymást követő bővítések erősítették a demokráciát, biztonságosabbá tették Európát és növelték kereskedelmi és gazdasági növekedési potenciálját. 1999. január 1. Tizenegy országban (majd 2001-ben Görögországban is) bevezetik az eurót, egyelőre csak számlapénzként, kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításánál. Az euro-készpénz csak később kerül forgalomba. Az eurozónába tartozó országok: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság egyelőre úgy dönt, hogy nem vesz részt a valutaunióban. Lisszaboni Stratégia: Cél: az EU-t 2010-ig a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tenni, a fenntartható fejlődés és a szociális kohézió figyelembevételével Az európaiak szembesülnek a globalizációval. Az új technológiák és az Internet egyre terjedő használata átalakítja a gazdaságokat, és emellett szociális és kulturális változásokat is hoz. Az EU 2000 márciusában elfogadja a lisszaboni stratégiát, amely az európai gazdaság modernizálásáról illetve a világpiacon történő versenyképessé tételéről szól, olyan nagy versenytársakkal szemben, mint az Egyesült Államok, illetve az újonnan iparosodott országok. A lisszaboni stratégia magában foglalja az innováció és az üzleti beruházások ösztönzését, valamint Európa oktatási rendszereinek olyan módon történő modernizálását, hogy azok megfeleljenek az információs társadalom igényeinek. Ezzel egy időben a munkanélküliség és a nyugdíjrendszerek növekvő költségei nyomást jelentenek a nemzetgazdaságokra, így egyre szükségesebbé válik a reform. A tagállamokban a szavazók egyre inkább sürgetik kormányukat, hogy találjon gyakorlati megoldást e problémákra. 23
A Nizzai Szerződés, melyet 2001. február 26-án írtak alá, 2003. február 1-jén lépett hatályba. Az EU az intézményi reformot állította a dokumentum középpontjába annak érdekében, hogy az Unió azt követően is hatékonyan tudjon működni, hogy 2004-ben 25, 2007-ben pedig 27 tagúra bővült. A Nizzai Szerződést, az Európai Unióról szóló korábbi szerződést, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződést egyetlen, egységes szerkezetbe foglalt változatban egyesítették. 24
2002. január 1. Forgalomba kerülnek az euro-bankjegyek és -érmék. Igazi szervezési bravúrt jelent az új készpénz gyártása és terjesztése tizenkét országban. Több mint 80 milliárd euro-érmét vernek. A bankjegyek minden országban azonosak, míg az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon pedig valamilyen nemzeti jelkép látható. Minden érme szabad forgalomban van: így mi sem természetesebb, mint hogy finn vagy más országban vert euro-érmével váltunk jegyet a madridi metróra. 2004. október 29. A 25 EU-tagország aláírja az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. Az Alkotmányszerződés célja a huszonöt, később még több tagországot számláló EU-n belül a demokratikus döntéshozatal és irányítás egyszerűsítése, illetve korszerűsítése. Emellett egy új tisztség, az európai külügyminiszteri poszt létrehozását is tartalmazza. Az Alkotmányszerződés hatálybalépéséhez azt mind a huszonöt országnak meg kell erősítenie. Új tagállamok 2004-ben: Magyarország, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia, Cseho, Letto, Észto, Litvánia, Málta, Lengyelo. 25
2002. január 1. Forgalomba kerülnek az euro-bankjegyek és -érmék. Igazi szervezési bravúrt jelent az új készpénz gyártása és terjesztése tizenkét országban. Több mint 80 milliárd euro-érmét vernek. A bankjegyek minden országban azonosak, míg az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon pedig valamilyen nemzeti jelkép látható. Minden érme szabad forgalomban van: így mi sem természetesebb, mint hogy finn vagy más országban vert euro-érmével váltunk jegyet a madridi metróra. 2004. október 29. A 25 EU-tagország aláírja az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. Az Alkotmányszerződés célja a huszonöt, később még több tagországot számláló EU-n belül a demokratikus döntéshozatal és irányítás egyszerűsítése, illetve korszerűsítése. Emellett egy új tisztség, az európai külügyminiszteri poszt létrehozását is tartalmazza. Az Alkotmányszerződés hatálybalépéséhez azt mind a huszonöt országnak meg kell erősítenie. Új tagállamok 2004-ben: Magyarország, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia, Cseho, Letto, Észto, Litvánia, Málta, Lengyelo. 26
27
Az EU működésének felülvizsgálata már a 2004-es 10 tagú bővítés után esedékessé vált. Már a Nizzai Szerződés évében megszületett egy nyilatkozat, amely egy új reform szükségességét jelentette be. 2004-re megszületett az EURÓPAI ALKOTMÁNY végső szövege, amelyet az országok ratifikációja követett. A új szerződés/alkotmány tervezett 2006-os bevezetése azonban elmaradt. Átgondolására egészen 2007-ig kellett várni, amikor a német elnökség alatt az un. Berlini Nyilatkozatban a tagállamok kinyilvánították szándékukat, hogy 2009- re lépjen életbe egy új reformszerződés, s a 2009-es EU-s parlamenti választásokat már ennek szellemében tartsák. 28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
Meddig bővíthető még az Unió? (a) Földrajzi határok Az EU Alkotmányos Szerződésének törvénybeiktatásáról a legtöbb országban lezajlott viták is megmutatták, hogy sok európainak aggodalmai vannak az Európai Unió végső határaival, sőt identitásával kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre nincs egyszerű válasz, különösen mivel minden ország másként látja saját geopolitikai vagy gazdasági érdekeit. A balti országok és Lengyelország például támogatják Ukrajna tagságát, míg Törökország lehetséges belépése olyan kaukázusi országok jogállásával kapcsolatban is kérdéseket vet fel, mint Grúzia és Örményország. A tagsági feltételek teljesítése ellenére sem tagja az Európai Uniónak Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein, mivel ezekben az országokban jelenleg csatlakozásellenes a közvélemény. A Fehéroroszországi politikai helyzet és Moldova stratégiai helyzete továbbra is problémát jelent. Egyértelmű, hogy az orosz tagság elfogadhatatlan egyensúly-eltolódást teremtene az Európai Unióban, politikai és földrajzi értelemben egyaránt. (b) Közigazgatási korlátok Emellett a 2003. évi Nizzai Szerződésben meghatározott jelenlegi tagsági szabályok az Európai Unió intézményi keretrendszerét legfeljebb 27 tag esetében határozzák meg. E szám meghaladása új kormányközi megállapodást igényel a tagállamok között, intézményeken belüli kapcsolataikról. Az Unió azon képessége, hogy a Szerződések alapelveivel összhangban működjék (lásd 4. fejezet: Hogyan működik az EU? ), 30-nál több ország esetében nagyon nehézzé válik. Újra alaposan meg kellene vizsgálni a döntéshozatali eljárásokat, hogy elkerülhető legyen a lebénulás, és az EU továbbra is cselekvőképes maradjon. Vannak kényes kérdések is, mint például a hivatalos nyelvek használata. A bolgár és a román tagság 23-ra emelte a hivatalos nyelvek számát. Az EU bővítése nem éreztetheti az egyszerű emberekkel, hogy nemzeti vagy regionális identitásuk feloldódik a szabványosított EU-ban. 38