Idegi szabályozás
Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció, az elemi érzetek meghatározott alakzatba rendezıdnek Felismerés (identificatio, discriminatio): az észlelet összehasonlítása egyidejőleg keletkezett vagy emléknyom formájában tárolt észleletekkel
Pszcihofizikai alapfogalmak modalitás: az érzéklet szubjektív élménye alapján kialakított kategória látás hallás ízérzés szagérzés bırérzés mélyérzés abszolút ingerküszöb: az a leggyengébb inger, amely éppen érzékelhetı differenciaküszöb: az ingerintenzitás éppen érzékelhetı különbsége lokalizáció idıbeli és térbeli feloldóképesség affektív (érzelmi) komponens
A bır receptorai
Hıérzékelı receptorok
Az érzımőködések alapjai Az érzı egység fogalma
Érzı pályák
Az agykéreg érzı területei
Tapintási receptorok sőrősége
Fájdalomérzés Receptorok: szabad idegvégzıdések Inger: bármely inger, amely intenzitásánál fogva szövetkárositó Ingerületvezetés: Felületes fájdalom esetén: A-delta rostokon viszonylag gyors körülirt, jól lokalizálható, éles fájdalom C-rostokon lassú Mély fájdalom esetén lassú izmokban, inakban, izületi tokokban, csonthártyában lévı C- rostok szabad idegvégzıdései diffúz, nehezen lokalizálható, vegetativ reakciókkal járó
Fájdalomérzés Viscerális fájdalom: nehezen lokalizálható Kisugárzó fájdalom: dermatomáknak megfelelıen Izomvédekezés (défense musculaire) Ischaemiás fájdalom: angina pectoris claudicatio intermittens Endogén analgeticumok: endorfinok, enkefalinok
Érzékszervek Az érzéksejtek köré más struktúrák szervezıdnek, melyek - védelmet nyújtanak - felerısítik vagy modulálják az ingereket Receptorok: elsıdleges érzéksejtek másodlagos érzéksejtek
Képalkotás domború (gyüjtı) és homorú (szóró) lencsével
Látás A szem mint optikai rendszer, a közelnézési accomodatio mechanizmusa retina accomodatio nélkül accomodatioval sugártest lencsefüggesztı rostok Az ideghártyán akkor keletkezik éles kép, ha az egy pontból kiinduló sugarak az ideghártyán egy pontban egyesülnek.
Látás Fénytörési hibák retina MYOPIA Rövidlátás és korrekciója korrekcióval korrekció nélkül normál
Látás Fénytörési hibák retina Távollátás (hypermetropia, presbyopia) korrekcióval korrekció nélkül normál
Látótér
A hangmagasság detektálása
Audimetria Decibel és fonskála
Az idegrendszer mozgató mőködése A piramisrendszer Az agykéregbıl az agyidegmagvakhoz és a gerincvelıi mozgatóneuronokhoz leszálló pályarendszer. Feladata: új mozgáselemek tanulása finom, akaratlagos mozgások kivitelezése izomtónus szabályozása Sérülésekor: petyhüdt bénulás
Az idegrendszer mozgató mőködése Az extrapiramidális rendszer A piramispályán kívüli minden más leszálló pályarendszer, amely a kéregbıl, kéreg alatti törzsdúcokból, kisagyból szállít mozgató parancsokat a mozgató neuronokhoz. Feladata: irányítása automatikus mozgások szabályozása izomtónus szabályozása durvább, kisfelbontású mozgások Sérülésekor: spasztikus bénulás
Az idegrendszer mozgató mőködése A kisagy funkciói szemmozgások koordinációja a fej reflexes mozgásainak irányítása egyensúly megtartása kivitelezés alatt álló mozgások ellenırzése izomtónus szabályozása a mozgások tervezése, elindítása mozgáskoordináció
Az idegrendszer mozgató mőködése A bazális ganglionok funkciói Tónuseloszlás szabályozása Mozgási mintázatok, automatizmusok vezérlése Akaratlagos mozgások szervezése Emocionális és ösztönélettel kapcsolatos mozgások szervezése
Proprioceptív reflexek Patella reflex
Exteroceptív reflexek Flexor reflex
A vegetatív szabályozás
A vegetatív idegrendszer A zsigereket a vegetatív idegrendszer látja el mozgató beidegzéssel. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus részre osztható. A paraszimpatikus idegek az agytörzsben és a gerincvelı keresztcsonti részén helyezkednek el, a szimpatikus neuronok pedig a gerincvelı háti-ágyéki szakaszán találhatók. A zsigerek általában kettıs beidegzésőek, a szimpatikus ill. a paraszimpatikus idegek aktiválódása ellentétes reakciókat vált ki.
Könnymirigyek: paraszimpatikus + Corpus ciliare: paraszimpatikus: akkomodáció Nyálmirigyek: paraszimpatikus: serosus nyál szimpatikus: mucinosus nyál Szív: paraszimpatikus: negatív tróphatások szimpatikus: pozitív tróphatások Erek: szimpatikus (NA): vazokonstrikció kivétel: szimpatikus kolinerg vazodilatátorok paraszimpatikus kolinerg vazodilatátorok Bronchusizomzat: paraszimp.: konstrikció szimpatikus: dilatáció Tápcsatorna: paraszimpatikus serkent szfinkterek: szimpatikus serkent Széklet- és vizeletürítés: paraszimpatikus efferentáció Mellékvese velıállomány: adrenalin Generalizált hatások Vészreakció
Neurotranszmitterek, receptorok Preganglionaris rostok neurotranszmittere az acetil-kolin Szimpatikus postganglionaris rostok neurotranszmittere a noradrenalin. Hatása fıleg α-receptoron érvényesül. Paraszimpatikus postganglionaris rostok neurotranszmittere az acetil-kolin. Agonistája: muszkarin Antagonistája: atropin
A szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer egyensúlyának megbomlása a zsigeri mőködések zavarához, pszichoszomatikus kórképek kialakulásához vezethet.
Vegetatív központok a hypothalamusban A központi idegrendszer agytörzs feletti részén található képletben, a hypothalamusban fontos vegetatív mőködések szabályozása folyik. Itt találjuk az éhség és jóllakottság központjait, melyek a táplálékfelvételt szabályozzák, a szomjúságközpontot, a hıszabályozó központokat és olyan neuroncsoportokat, melyek a hormonális szabályozásban játszanak fontos szerepet.
A limbikus kéreg Találó neve: vegetatív agy. A limbikus rendszert alkotó egyéb elemekkel együtt összehangolja a vegetatív, a hormonális és a szomatikus válaszreakciókat és fontos szerepe van az emléknyomok tárolásában, ezáltal a tanulásban is. A vegetatív idegrendszer a hormonrendszerrel együtt biztosítja a szervezet normális mőködését. Az idegi szabályozás gyorsabb, a hormonális szabályozás hosszabb idıskálán érvényesül.