TANULMÁNYOK. Krász Lilla. A MESTERSÉG SZOLGÁLATÁBAN" Felvilágosodás és orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1

TANULMÁNYOK Krász Lilla A MESTERSÉG SZOLGÁLATÁBAN" Felvilágosodás és orvosi tudományok" a 8. századi Magyarországon A 8. század a megújulás évszázada. Nagy változások következnek be a tudományokban is. Ekkor indul meg Európa-szerte az addig egységes művelődés és a tudományok szakosodása, amelynek nyomán új diszciplínák születnek. Az értelmiség számban jelentősen növekszik, specializálódik és szerepe is felértékelődik. Új jelenség, hogy az egyes értelmiségi rétegek között az összetartozástudat megerősödik, a különböző szakmák között intenzív párbeszéd alakul ki. A megváltozott társadalmi igények hatására körvonalazódik az a modern értelmiségi réteg, amelynek tagjai szűkebb, de elmélyültebb tudást igénylő feladatok elvégzésre szakosodnak (mérnök, közgazdász, botanikus stb.). Ebben a folyamatban különösen fontos és látványos az orvosok szerepe. A8. század második felében nagyjából egyidejűleg többé-kevésbé felvilágosult reformokat propagáló új típusú gondoskodó államokban", Angliától Franciaországon keresztül a Habsburg birodalomig, átgondolt állami egészségpolitikai koncepciók keretében megindult orvostörténészek által bevezetett műszóval élve a társadalom medikalizációja. Ezt a törekvést segítette az állami ellenőrzés, normatív szabályozás és szakszerűsítés révén. A közjó szolgálatát hangsúlyozó központi hatalmak az akadémikus orvosok támogatásával előbb megkérdőjelezték a népi gyógyítás módszereit és eszközeit, majd rendeleti úton a képzetlen, munkájukban a tapasztalataikra támaszkodó gyógyítóktól egyszerűen megvonták működési jogosítványaikat. Ez papírforma szerint azt jelentette, hogy mindazoknak, akik orvoslással akartak foglalkozni munkájuk hivatalos elismerése és elismertetése érdekében szervezett oktatásban kellett részt venni, majd elméleti tudásukról és gyakorlati készségeikről orvosszakértőkből álló bizottság előtt kellett számot adni. Az újonnan felállított állami egészségügyi adminisztrációk, egészségpolitikai koncepciók, a rendszeresen kiadott normatívák vizsgálata nyomán a Monarchia területén is jól nyomon követhető a növekvő állami befolyás pozitív, vagy éppen negatív társadalomformáló szerepe. Ahogyan a jogban a szokásjogból idővel kodifikált jog lesz, ez az organikus rend érvényesült az egészségügyben is: egy-egy felülről jött rendelet, utasítás A jelen tanulmány elkészítéséhez szükséges kutatások támogatásáért ezúton is köszönetemet fejezem ki mindenekelőtt a Habsburg-kori Kutatások Közalapítványnak és az Országos Kutatási Alapnak (T 034847 Tradíció és szakszerűség: a társadalmi és intézményi fejlődés útjai a 7-8. századi Magyarországon" című kollektív ifjúsági kutatási program). Az itt közölt munka a Habsburg Történeti Intézet számára készülő, a magyarországi orvosértelmiség 8. századi társadalomtörténetével foglalkozó, előreláthatólag 2007-ig megírásra kerülő monográfia előmunkálatainak vázlatos bemutatása. Jk

066 KRASZ LILLA életképessége, megvalósíthatósága a mindennapi gyakorlatban dőlt el. 2 Ténykérdés, hogy a korszakban az egyetemet végzett, diplomás orvosok száma a korábbi évtizedekhez, évszázadokhoz képest megsokszorozódott, a társadalomnak egyre szélesebb rétegei fordultak hozzájuk és vették igénybe szolgáltatásaikat. A források hivatali akták, orvosi jelentések, uralkodói rendeletek, magánlevelek, melyek még a 8. század végén is helyenként krónikus orvoshiányról, képzetlen gyógyítók kontárkodásairól, félrekezelt férfiakról, nőkről és gyermekekről, az egészségügyi kultúra hiányáról számolnak be, egyúttal a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek új igényeiről és igényességéről, a modern egészségügyi irányelvekkel és terápiaformákkal szemben tanúsított nyitottságáról is árulkodnak. Ez a korszak az egészségügy területén a diplomás orvos és az empirikus gyógyító, a szakszerűen pontokba szedett uralkodói normatívák és a szakszerűnek éppen, nem nevezhető gyógymódok, a scientia medica és az ars medica feleselése, de sokkal inkább termékeny párbeszéde, kölcsönhatása. Miben is állt az akadémikus orvosok tudománya? Mivel magyarázható növekvő társadalmi megbecsülésük és sikerük? Az egyéni és csoportos érdekérvényesítésnek milyen új intézményes fórumai segítették az orvosokat szakmai és társadalmi felemelkedésükben? Milyen szerepet vállaltak a legfelsőbb szinten szabott egészségpolitikai koncepciók kidolgozásában és végrehajtásában: a hatalom kiszolgáló eszközei, vagy jótékony, ügyes mediátorok az egészségügy modernizációjának folyamatában? Az utóbbi, mintegy két évtizedben különösen angolszász és német területeken, nem a szorosan vett orvoskarokhoz kapcsoltan, hanem az egyetemi és akadémiai kutatóhelyektől elkülönült, önálló orvostörténeti intézetekben (Stuttgart - Institut für Geschichte der Medizin der Róbert Bosch Stiftung, London - Wellcome Institute stb.) a tudományköziség jegyében, igen modern szempontrendszerrel folynak kutatások a kora újkori Nyugat-Európában működő orvosok tevékenységével, társadalomformáló szerepével kapcsolatban. A kutatásokban a Patient's history, medical marketplace, Akademisierung, Wissensproduktion fogalmak jelszavakká váltak. 3 Magyarországon születtek híres orvosokról szóló 2 A 8. századi Habsburg Monarchiában az újjászervezett egészségügyi struktúra működését Erna Lesky orvostörténész foglalta össze először 959-ben megjelent munkájában,. Erna Lesky: Osterreichisch.es Gesundheitswesen im Zeitalter der aufgeklárten Absolutismus. Arciv für österreichische Geschichte. Bd. 22/. Wien, 959. Erna Lesky koncepcióját Johannes Wimmer és Sonia Horn orvostörténészek több ponton bírálják újabb, a Habsburg birodalmi és különösen az osztrák egészségügyi rendszer kialakulását tárgyaló munkáikban: Johannes Wimmer: Gesundheit, Krankheit und Tod im Zeitalter der Aufklárung. Fallstudien aus den Habsburgischen Erblándern. Wien- Köln 99. és Sonia Horn: Examiniert und approbiert. Nicht-akademische Heilkundige und die Wiener Medizinische Fakultát in Spátmittelalter und Früher Neuzeit. Ungedr. Phil. Diss. Wien 200.; Uő: Des Probstes heilkundiger Schatz. Medizinische Literatur des 6. und 7. Jahrhunderts in der Bibliothek des éhem. Augustiner-Chorherrenstiftes St. Pölten. Beitrage zur Kirchengeschichte Niederösterreichs. Bd. 9. Diözesanarchiv St. Pölten 2002. 3 Mind módszertani, mind tartalmi szempontból alapvető tanulmányok: Roy Porter: Patients and Practitioners. Lay Perceptions in Pre-Industrial Society. Cambridge 985; Manfréd Beetz: Der anstándige Gelehrte. In: Res Publica Litteraria. Die Insütutionen der Gelehrsamkeit in der frühen Neuzeit. Wolfenbüttel 987. 53-73.; Róbert Jütte: Sozialgeschichte der Medizin: Inhalte-Methoden- Ziele. Medizin, Gesellschaft und Geschichte 9. (990) 49-64.; Wolfgang U. Eckart-Robert Jütte: Das europáische Gesundheitssystem. Gemeinsamkeiten und Unterschiede in historischer Perspektive. Medizin, Gesellschaft und Geschichte, Beiheft 3. Stuttgart, 994.; Martin Dinges: Normsetzung als Praxis? Oder: Warum werden die Normen zur Sachkultur und zum Verhalten so háufig wiederholt und was bedeutet dies für den Prozess der Sozialdisziplinierung"? In: Norm und Praxis im Alltag des ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 067 biográfiák, vagy egy-egy város, település egészségügyi viszonyait helytörténetjelleggel tárgyaló munkák, a hazai orvosértelmiség rétegszerű, átfogó kutatását, beleértve a másik oldal, vagyis az orvos szolgáltatásait igénybe vevő páciensi kör elvárásainak feltárását azonban a magyar orvos- és társadalomtörténeti kutatások mindezidáig figyelmen kívül hagyták. 4 Gyógyítók és gyógymódok - sokszínű egészségügyi piac" a 8. századi Magyarországon A 8. században működő orvosok tevékenységének, társadalmi felemelkedésének megértéséhez fontos magunk előtt látni azt a sokszínű, sokszereplős egészségügyi piacot", melynek ők maguk is részei voltak (I. táblázat). A munkamegosztás, amely gyakorlatilag a középkor óta Európa-szerte a tanult orvosokat a gyógyítók többi rétegétől megkülönböztette, tárgyalt korszakunk végéig meghatározó. A tanult orvosok szerepe a konkrét, gyakorlati gyógyászatban az ún. cura internára, a betegségek belső, összetett gyógynövényalapú készítményekkel (composita) történő kezelésére és életmódtanácsadásra korlátozódott. Nem foglalkoztak a mai sebészet körébe tartozó esetekkel, nagyobb műtéti beavatkozásokat sem végeztek. A cura externát, vagyis betegségek külsődleges kezelését a többi gyógyító, hivatalosan vagy nem hivatalosan működő specialista végezte, akik egyösszetevős egyszerű gyógyszereket (simplicia) is elrendelhettek. Ezt a rendet rögzítette a Habsburg birodalom valamennyi területére, így Magyarországra is érvényes, Mária Terézia által 770-ben kiadott egészségügyi normatíva (Sanitatsnormativ) is: (...) a sebészeknek és a gyógyszerék- Mittelalters und der frühen Neuzeit. Internationales Round-Table-Gesprách Krems an der Donau 7. Október 996. Wien 997. 39-53. A kutatások legújabb szempontrendszerét, az egyes gyógyító rétegek által képviselt tudásanyag elsajátításának, alkalmazásának és nem utolsó sorban a laikus paciénsi körben történő terjesztésének módját, intézményeit és eszköztárát két nagyszabású tanulmánykötetben megjelent írások tárgyalják - Eva Labouvie: Individuelle Körper. Zur Selbstwahrnehmung mit «Haut und Haar» In: Entdeckung des Ich. Die Geschichte der Individualisierung vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Hrsg. Richárd van Dülmen. Köln-Weimar-Wien 200.; Michael Stolberg: Frühneuzeitliche Heilkunst und árztliche Autoritat. In: Macht des Wissens. Die Entstehung der modernen Wissensgesellschaft. Hrsg. Richárd van Dülmen-Sina Rauschenbach. Köln-Weimar-Wien 2004. -30.; Silvia Serena Tschopp: Popularisierung gelehrten Wissens im 8. Jahrhundert. Insütutionen und Medien. In: Uo. 469-490.; Bettina Wahrig: Globale Strategien und lokale Taktiken. Árzte zwischen Macht und Wissenschaft 750-850. In: Uo. 655-680. 4 Fontos kiemelni egy biográfiát és egy monografikus feldolgozást: az irodalomtörténész Sükösd Mihály kiváló Weszprémi életrajzát és az erdélyi orvostörténész Spielmann József 6-9. századi erdélyi orvosokról szóló kötetét: Sükösd Mihály: Tudós Weszprémi István: Arckép a magyar felvilágosodás történetéből Budapest 958. és Spielmann József: A közjó szolgálatában. Bukarest 976. Újabban Deáky Zita: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban (Budapest 2002.) című könyvében történeti-néprajzi szempontból igen szemléletesen mutatja be a 8-20. században nyomtatásban megjelent orvosi szak- és felvilágosító jellegű írások nyomán a korszak egészségről-betegségről alkotott elképzelésit. Ugyancsak Deáky Zita szerkesztésében kerültek kiadásra a 8-9. századi jelentősebb felső-magyarországi orvosi topográfiák: Felső-magyarországi orvosi helyiratok. Történeti-néprajzi források a 8-9. századból. Szerk. Deáky Zita. Budapest 2004. Orvostörténészek kisebb tanulmányokban foglalkoztak a nagyszombati orvosi kar működésével,. például Duka-Zólyomi Norbertnek és Schultheisz Emilnek az Orvostörténeti Közleményekben az 960-as évektől megjelent írásait. Újabban Sági Erzsébet gyógyszerész-orvostörténész Weza Gáborról, Magyarország első országos főorvosáról (protomedikus regni) jelentetett meg egy rövidebb tanulmányt: Sági Erzsébet: Weza Gábornak, Magyarország első protomedikusának élete és munkássága. Orvostörténeti Közlemények 78-8. (2002) 57-66.

068 KRASZ LILLA nek tilos a belső bajok kezelése, éppúgy az orvosdoktoroknak sem szabad olyan betegségek kezelését elvállalni, melyek a sebészet körébe tartoznak." 5 Akadtak hírnevesebb orvosok, akik időről-időre körutakat tettek az országban, hogy jó tanáccsal lássák el a szenvedőket. Külön kiemelendő Zólyom és Turóc megyék főorvosa, Moller Károly Ottó személye, akit a debreceni orvosdoktor, Weszprémi István híres négy kötetes orvos-biográfiájában 6 méltán nevezett Hippokrates Hungaricus"-nak. A Selmecbányái orvos évente kétszer tavasszal és ősszel végigjárta egész Felső-Magyarországot, Pest megyét és a Tiszántúlt. 7 Különösen arisztokrata és nemesi körökben kimutathatóan már a 6. századtól igen elterjedt szokás volt a levelezés útján, látatlanban való gyógykezelés. Az orvos nemcsak tanáccsal és kezelési utasítással látta el a beteget, hanem mindjárt a megfelelő gyógyszereket is elküldte, biztosítva távoli paciensét, hogy maga is jelen volt, amikor rendelése szerint a gyógyszerész a medikamentumot elkészítette, sőt maga is kipróbálta és meggyőződött jótékony hatásáról. Ezek a tanácsok vagy utasítások (Pro-memoriák) sok esetben terjedelmes orvosi értekezések formáját öltötték. Bár alapvetően magánlevelekről van szó, de ezek az írások orvosi irodalmunknak egy sajátos, rendkívül életszerű, a mindennapi empirikus gyakorlat és a korszak alkalmazott tudományos terápiaformáinak egyedi esetekre szabott sajátos ötvözetű műfaját alkotják. Perliczy János Dániel 8 Nógrád megye főorvosa 738-ban például több egymást követő terjedelmes levélben instruálta Teleki László grófot és hitvesét Ráday Esztert, az akkor hideglelésben és lépfájdalmakban szenvedő csecsemő László fiúk ápolására vonatkozóan: Minthogi Latzi Urficskánál nemcsak hideg lelisre, de mostanában (...) a lépnek szorulására is kell reflectálni, tehát szükséges lészen most azon zöld tincturábul még vagi két napig eginehányszor tiz-tiz cseppenkint herbathébe beadni és valahányszor álmábul felkél, vagi levest vagi meleg herbathét utána adni. Arra pedig vigyázni kell hogi legaláb minden nap széke légien és ha obstructioi volnának akkoron kellene vagi pézma golyóbiskával vagi csapocskával segíteni. (...) Külső fürdő sem fog ártani korpábul és székfübül éjtzakára. Lépire kell a fürdő után a flastromot applicalni és minden második nap megújítani. " 9 5 Az egészségügyi normatíva teljes latin nyelvű szövegét közli: Franciscus Xaverio Linzbauer. Codex Sanitario Medicináik Hungáriáé. Buda 852-86. II. köt. 535-57. 6 Weszprémi István: Succinta medicorum Hungáriáé et Transylavaniae Biographie. I-IV köt. Leipzig-Wien 774-787. 7 Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a gyógyító körutak is jelentős mértékben hozzájárultak Moller Karoly vagyonának gyarapításához, élete végén csak bányavállalatokban mintegy 60000 forintja volt befektetve. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek Budapest 929-94.. köt. 73. 8 Perliczy János Dániel (705-778) 728-ban Utrechtben szerzett orvosi diplomát. Előbb szülővárosában, Késmárkon, majd Selmecbányán volt orvos. 73-754 között Nógrád megye tiszti orvosaként tevékenykedett. 75-ben tervezetet nyújtott be a bécsi udvarnak magyarországi orvoskar felállításának és tudományos akadémia szervezésének ügyében. Több jeles orvosi tanulmány szerzője, számos külföldi tudós társaság tagja. 74-ben tudományos munkássága elismeréseképpen nemességet kapott. 754-ben visszavonult birtokára, ahol kedvteléseinek és tudományos munkáinak szentelte magát. Szinnyei József: Magyar írók Élete és Munkái. Budapest 89-93. X. köt. 798. 9 Perliczy Pro memoria-orvoslevelének teljes szövegét közli: Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek i. m. I. köt. 342-345. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 069 782-ben Berzeviczy Gergely anyja, Horváth Stansith Borbála Hont megye főorvosától, Madács Pétertől kért levél útján tanácsot rendszeresen visszatérő egészségügyi panaszai enyhítésére. 0 Az ekkor 47 esztendős Borbála asszony megrendült egészsége nagyrészt fiatalkori megrázkódtatásinak is betudható: a korai özvegység, az öt rá maradt mostohagyermek nevelésével járó gondok, első saját gyermekének elvesztése. A lelkiismeretességéről és nagy tapasztalatáról híres Madács német nyelven írott Pro memóriájában pontos diagnózist ad a hideglelésre, majd hirtelen hőhullámra, bordaközi fájdalmakra, szomjúságra, nehéz légzésre és szűnni nem akaró köhögésre panaszkodó Borbála asszonynak. Az orvos krónikus májgyulladást állapít meg, amelynek gyógyítására tegyük hozzá igen helyesen alapos tisztítókúrát ír elő, hogy a testben megrekedt nedvek mielébb oldódjanak". Levelében a panaszok számbavétele, majd a diagnózis felállítása után részletesen taglalja az alkalmazandó tisztítókúra egyes elemeit és lépéseit: mindenekelőtt érvágást és napi két-háromszori beöntést javasol, valamint többféle teafőzetet, amelyeknek elkészítését, összetevőit és hatásmechanizmusát oldalakon keresztül taglalja. Úgy tűnik a leghatékonyabb főzetnek az árpavízből, méz és borecet hozzáadásával készült italt tartotta, hiszen ez többször is említésre kerül a távgyógyító-levélben". Mindenestre a terápia sikeresnek bizonyult, az orvos nem tévedett. Borbála asszony betegségéből teljesen felépült. Igen öntevékeny, szuverén életet élt. Még majd negyedszázadon keresztül töretlen munkabírással vezette a kakaslomnici birtokot és a korszak viszonyihoz képest magas korban, 72 esztendősen, 807-ben hunyt el. A levél útján történő távgyógyításba nemcsak jó hírű magyar orvosokat vontak be egészség-betegség dolgában igényes arisztokratáink. Nem ritkán neves külföldi doktoroktól is kértek véleményt és recipét. 72-722-ben például Teleki Sándor gróf, felesége tüdőbaja gyógyítása érdekében többször váltott levelet Európa tanítómestereként" számon tartott holland orvosprofesszorral, Hermann Boerhaave-val, aki részletes útmutatásokkal látta el az aggódó férjet. 2 A hivatalosan működő, diagnosztizáló és gyógymódokat előíró, recepteket összeállító orvosdoktorok mellett ott találjuk a manuális, vérrel járó beavatkozásokat végező operatőröket", a vizsgázott sebészeket és borbélyokat. Nagyobbrészt céhes keretek között, majd a század utolsó harmadától többségük már önállóan működött. Ugyancsak céhekbe tömörülve elsősorban az igényesebb középrétegek egészségügyi ellátására specializálódtak a köpölyöző, 3 balneoterápiát végző fürdősök. A hivatalos gyógyítók csoportjába tartoztak továbbá a vizsgázott patikusok és az okleveles bábák. Ezek a gyógyító rétegek aka- 0 Madács Péter Horváth Stansith Borbálához intézett Pro memória-orvoslevelére H. Balázs Éva hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök. A levél a Berzeviczy család levéltárában található: MOL P 53, Családi levéltárak, Berzeviczy család levéltára, 58. csomó I. pp. 6-63. Itt említjük meg, hogy Borbála asszony anyai nagyapja az a Hellenbach János (659-728) volt, aki miután I. Lipót császárt sikeresen meggyógyította vesebetegségéből, királyi tanácsosi címet és bárói rangot kapott. II. Rákóczi Ferenc pedig, neki és családjának tett szolgálataiért bányagróffá emelte. Szinnyei J: Magyar írók i. m. Dí. köt. 648. H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely a reformpolitikus (763-795). Budapest 967. 2 A leveleket közzétette Pataki Jenő,. Erdélyi Orvosi Lap 24. (92). A levelekre utalást találunk Magyary-Kossánál is: Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek i. m. I. köt. 73. 3 A köpölyözésről, mint a testnedvek elvezetésére szolgáló gyógyító technikáról. a 2. jegyzetet.

070 KRASZ LILLA démikus orvosoktól az okleveles bábákig szinte kizárólag szabad királyi városokban nagyobb mezővárosokban telepedtek le, szolgáltatásaikat arisztokrata családok, birtokos nemesek és városi középrétegek (értelmiségiek, tehetősebb kézművesek, kereskedők) vették, vehették igénybe. Az ország lakosságának nagy többségét kitevő, mezővárosok, falvak, tanyák világát benépesítő közember, a gemeiner Mann" legyen az paraszt, egyszerű kézműves stb. betegség esetén a nem hivatalos gyógyítók mindenütt fellelhető népes táborából választott magának valamilyen specialistát. Sok esetben még a nemesi körökbe tartozók is tőlük kértek segítséget. A 8. század közepétől birodalmi és országos szinten egyre gyakrabban kibocsátott egészségügyi rendeletek ezeket a hivatalos képzettséggel nem rendelkező, egyes betegségekre specializálódott gyógyítókat egységesen kuruzslónak nevezik, pontosabban bélyegzik meg. 4 A megbélyegzés sok esetben talán nem is volt jogos. Tevékenységük fiziológiai részét rutinból, évszázadokon keresztül összegyűjtött és kipróbált, apáról-fiúra átörökített tapasztalattal, szinte ösztönösen beidegződött mozdulatokkal, de mindenképpen nagy empátiával végezték. A paciensek körében szolgáltatásaik igénybevételekor az anyagi megfontolásoknál talán sokszor többet számított a beléjük vetett bizalom. A korszak tanult szakemberei, orvosok, sebészek, patikusok, okleveles bábák számára a mindenütt felbukkanó és minden időben elérhető nem hivatalos specialisták népes tábora nagy kihívást és nem utolsó sorban versenytársakat jelentettek. Conrád András és Czepecz János Sopron város orvossá 786-ban a Helytartótanácshoz küldött egészségügyi jelentésükben arra panaszkodnak, hogy a városban 785-ben regisztrált összesen 40 halálesetnek kevesebb, mint a felénél vettek igénybe képzett gyógyítót. A két doktor a jelenség okát egyrészt a 4 A Magyarországon működő gyógyítók tevékenységének első országos rendezése Torkos Jusztusz János, Pozsony város főorvosának nevéhez fűződik. 745-ben jelent meg gyógyszerészeti árszabványa, a Taxa Pharmaneutica Posoniensis, amelyet a Helytartótanács megbízásából a hatályos egységesítő rendelkezések értelmében a prágai és bécsi árszabások figyelembevételével latin, magyar, német és szlovák nyelven szerkesztett. Torkos munkájában az egyes egészségügyi szolgáltatások árának rögzítésén kívül pontosan behatárolta a legitim gyógyítók körét és pontokba szedett munkaköri leírást adott kötelezettségeikről. Az árszabvány különböző gyógyítókra (orvosok, sebészek, borbélyok, patikusok, bábák) vonatkozó instrukcióit. Linzbauer, F X.: Codex i. m. II. köt. 24-220. 755-ben került kiadásra a Plánum regulationis in re sanitatis. A tervezet a Helytartótanács külön bizottságának munkája, amelyet Perbegh Károly egészségügyi tanácsos dolgozott ki. A tervezet kötelezővé tette, hogy minden Magyarországon működő hivatalos és nem-hivatalos gyógyítóról jegyzéket kell vezetni. Részletesen rendelkezett a városokat látogató okulisták, kő- és sérvmetszők, foghúzók hatósági ellenőrzéséről, eltiltotta őket a belső kezelések végzésétől, továbbá utasította a városi, megyei hatóságokat, hogy csak a legnagyobb óvatossággal adjanak ki számukra hivatalos bizonyítványt a végzett műtétekről. Linzbauer, F. X.: Codex i. m. II. köt. 303. A következő fontos dátum a legitim-illegitim gyógyítók tevékenységének normatív szabályozása területén 770, az egészségügyi normatíva kibocsátásának esztendeje. A normatíva az első magyarországi, császári dekrétummal kiadott részletes egészségügyi jogszabály. A rendelet kidolgozásában részt vett Gerard van Swieten, Chenot Ádám, Erdély királyi főorvosa és Sgolanits József, Pozsony vármegye főorvosa. A rendelet kísérletet tett arra, hogy a különböző szinten működő gyógyítók vizsgakötelezettségeit a Monarchia minden területén egységesen szabályozza, megteremtse a szakszerű képzés intézményes feltételeit, valamint létrehozzon a normatíva rendelkezéseinek tényleges végrehajtására egy szakemberekből álló hálózatot. A normatíva teljes latin nyelvű szövege: Linzbauer, F. X.: Codex i. m. II. köt. 535-57. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 07 szegénységgel, másrészt a lakosság képzett gyógyítókkal szemben tanúsított bizalmatlanságával és egyfajta igénytelenségével magyarázzák. Ez utóbbi kapcsán kifejtik, hogy a polgárok előbb gondoskodnak jószágaikról, mint saját magukról. A helyzet orvoslására közpénztár felállítását javasolják, amely talán segíthetne abban, hogy a lakosok szabadon dönthessenek saját testi állapotukat illetően, vagyis anyagi kötöttségek nélkül szélesebb rétegek szakszerű segítséghez és orvosságokhoz juthassanak. 6 Nem biztatóbb az a kép sem, amelyet majd tíz esztendővel később, 794- ben Benkő Sámuel, Borsod megye főorvosa festett a közember egészségügyi szokásairól: a magyar földmívesek, kulcscsonttörés esetén, nem mennek a sebészhez, hanem szakértő vénasszonyokhoz, kik az akkoriban használatos bonyolult sebészműszerek gúnyára, rövid úton, lege artis, meggyógyítják őket". 6 A képzetlen, nem hivatalos, mindenütt felbukkanó gyógyítók egyik fontos számszerűleg sem elhanyagolható rétegét alkották azok a vándorkuruzslók, akik városról-városra járva a vásári sokadalmak változatos, rendkívül színes világát gazdagították (. kép). A legkeresettebb specialisták a sérv- és kőmetszők (herniotomusok, lithotomusok/bruch- und Steinschneider), a foghúzók identrifrangibuli), valamint a szemműtéteket végző okulisták voltak. Sokan közülük messze földről vándoroltak Magyarországra. Miután néhány hónap, vagy egy-két éves tartózkodás után, gyakorlatilag minden fontosabb vásáron hirdették magukat és bemutatták tudásukat, továbbálltak. Éppen ezek a külhoni, elsősorban görög, német földről, az osztrák örökös tartományokból idelátogató, az országban szerte kóborló specialisták végezték az igazi nagy", sok vérrel járó legveszedelmesebb sebészi beavatkozásokat. Gyakorlatilag minden anatómiai ismeret nélkül, de bámulatos ügyességgel operáltak kizárt, vagy súlya miatt kényelmetlenné vált sérveket, távolítottak el hólyag-, epe-, veseköveket. Szolgáltatásaikra sokszor még nemesi körökben is rászorultak. Anyai ágon a Hont megyei Eördegh nemesi családból származó evangélikus lelkész, történetíró Bartholomaeides László (754-825) gyermekkori hólyagkőbetegségét két görög vándor kőmetsző operálta meg. A Hont megyei tudós életrajzában a műtétről a következőket olvashatjuk: Ezen időben két görög nemzetbéli testvérorvos (...) az országban ide s tova utazott és sebészi műtéteket vitt véghez. Ezek Rimaszombatba jővén, (...) hallván, hogy a klenóczi lelkésznek fia hólyagkőben szenved, Klenócz felé vevék útjokat s ott csakugyan megjelentek, a gyermeken a műtétet megkísérlendők. A beteg gyermek apja a műtétbe beleegyezni sokáig nem akart, míg végre a sok kérésnek (...) engedve, belegyezését adta, s a műtét a gyermeken 759. év december 26-án nem minden veszély nélkül ugyan, de mégis szerencsésen véghezvitetett. Atyja a műtétnél jelen lenni nem merészelt, csak a kegyes anya és Frölich János ottani tanító nyújtottak az orvosoknak segédke- 5 MOL C 66, Helytartótanácsi Levéltár, A Magyar Királyi Helytartótanács regisztratúrája, Departamentum Sanitatis (a továbbiakban C 66) Nr. 56. pos. 75/785-86. 6 Benkő Sámuel: Ephemerides meteorologico-medicae annorum 780-793. Vindobonae 794. V köt. 4.

072 KRÁSZ LILLA zet. A seb, mely a jobb lágyékon vágatott, s melyen a kő kivétetett, néhány hét alatt begyógyult ugyan, de az utóbajok egész életfogytig megmaradtak." 7 Ugyancsak nagy népszerűségnek örvendő vándorspecialisták voltak a felvidéki szlovák gyógyszerárusok, az olejkárok {olearii). Részben saját készítésű, részben felvásárolt illóolajokat, párlatokat árusítottak. Legexkluzívabb" portékájuk a pinus cembrából lepárolt kárpáti balzsam volt (Balsamum Carpathicum). Már a 6. században feltűnnek, de vándoréletük fénykora igazán a 7-8. századra tehető. Cifra huszáruniformist öltve kalandozták be egész Európát, Svédországtól a Török birodalomig, az Atlanti partvidéktől az Urai-hegységig. Sokszor kétes összetételű szereikkel nemcsak kereskedtek, hanem külső beavatkozást nem igénylő betegségeket gyógyítottak is. 8 A vándorkuruzslók súlyosabb esetekben a komolyabb beavatkozásokat hívásra, a beteg otthonában végezték. Egyszerűbb, kisebb beavatkozást igénylő betegségeket azonban a vásári nyilvánosság előtt, népes publikum közepette próbáltak meg orvosolni. Létkérdés volt számukra a gyors, lehetőleg fájdalommentes és mindenekelőtt látványos, mondhatni színpadias elemekkel átszőtt gyógyítás, hiszen ezzel jó hírnevet szerezhettek maguknak és biztosíthattak egy állandó, vásárról-vásárra visszatérő pacientúrát. Jellemző színpadias mozdulataikkal, az éppen alkalmazott kezelést kommentáló szóbeli közléseikkel valóságos marketing" tevékenységet folytattak, újabb és újabb beteganyag" és főleg megélhetésük biztosítása érdekében. Egy-egy gyógyító híre aztán szóbeszéd útján gyorsan terjedt. A népes publikum minőségellenőrző" funkciót is betöltött, hiszen a munkáját rosszul végző gyógyítót nemcsak hasonszőrű kollégái de maguk a közönség soraiból kikerülő potenciális paciensek is azonnal látványosan kiközösítették. Nem kevésbé változatos képet mutat a 8. századi egészségügyi piacon ugyancsak fontos szerepet játszó, állandó lakhellyel rendelkező gyógyítók, a férfi és női empirikusok világa. Tudományukba szinte beleszülettek, mesterségük fortélyait a mindennapi gyakorlatban rokonaiktól, szomszédaiktól, már befutott", elismert gyógyítóktól munka közben lestek el. Tapasztalat, ügyes kezek, az adott közösségbe való beágyazottság és ismertség, szájról-szájra terjedő jó hírnév hozhatott számukra megbecsülést és nem utolsó sorban megélhetést. A paletta itt is széles: a gyógynövényeket és gyökereket gyűjtögető füvesektől, a tudós, vagy javasasszonyokig (pl. kenő- és nézőasszonyok), a betegség mérését" végző és ráolvasás útján gyógyító hagymázmérőktől 9 a tortúra előtt a szegény bűnöst" narkotikumokkal érzéstelenítő, majd a kínvallatás utáni csonttörések, ficamok sebészi kezelését végző hóhérokig, veszedelmes bőrelvál- " Bartholomaeides László életrajzát Lucze István közli: A magyar orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlésének munkálatai, 868.. 8 Vö. Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek i. m. I. köt. 77., II. köt. 62-67. és Deáky Z.: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás L m. 68-69. 9 A hagymázmérők különleges specialista csoportja alapvetően a betegségek diagnosztizálásával foglalkozott. A beteg fejétől a lábáig, az egyik középső ujjától a másikig madzagot feszítettek ki, miközben a paciens kiterjesztette a karjait és ekkor következett a ráolvasás. Ha a két hosszúság egyforma vagy csak kevéssé tért el egymástól, akkor a beteg helyes méretű, tehát lehet rajta segíteni. Ha ellenben a két távolságban jelentős különbség mutatkozott, ott minden remény elveszett a gyógyulásra. Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek i. m. I. köt. 95. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 073 tozásokat lekötő, vagy lehúzó asszonyoktól a női bajok orvoslásával foglalatoskodó, szüléseket levezető parasztbábákig (ún. lógós bábák) gyakorlatilag minden faluban, minden városban, minden panaszra akadt egy-egy helybéli specialista. Ezek a gyógyítók többnyire nem független, csakis a munkájuknak élő nők és férfiak voltak. Szűkebb közösségük többi tagjához hasonlóan civilben" kévekötő parasztasszonyok, városi borbély- vagy sebészmesterek özvegyei, falusi tiszteletesnék, birkapásztorok, patkoló kovácsok, falusi lelkészek, vagy éppen szerzetesek, akik az ars medicát, az orvoslás mesterségét mellékállásban" végezték. Gyakorlatilag bárkiből lehetett gyógyító. A motivációk sokfélék: volt, aki kényszerű anyagi megfontolásból, volt, aki emberbaráti szeretetből, segíteni akarástól vezérelve, volt, aki puszta érdeklődésből kezdett el orvoslással foglalkozni. Az akadémikus orvosok, vizsgázott sebészek, patikusok, fürdősök, bábák és a képzetlen, tapasztalati úton tevékenykedő vándor és letelepedett orvoslók" népes hada által alkalmazott gyógymódok tekintetében nem igen fedezhetünk fel még a 8. század utolsó évtizedeiben sem alapvető különbséget. A mindennapi gyakorlatban valamennyien a népi gyógyászat körébe tartozó eljárásokat alkalmazták. Az emberi test működéséről, egészségről, betegségről vallott vagy éppen ösztönösen gyakorolt nézeteik a hippokratészi-galénoszi medicina nedvtanához kötődtek. A négy alapnedvről, a hozzá rendelt alapminőségekről és tulajdonságokról szóló ókori tanításokat hasonlóan a római joghoz, vagy a reneszánsz udvari kultúrákban kiformálódott és begyakorolt viselkedési szabályokhoz, az egyetemek felépítéséhez közös európai örökségnek is tekinthetjük. A nagy görög orvos, Hippokratész korától, a Kr. e. 5. századtól egészen a kísérleti orvostudomány 9. századi térhódításáig Európa minden szegletében a betegségek kialakulását a diszkráziával, az emberi szervezet nedvegyensúlyának megbomlásával magyarázták. 20 Az orvosló személy feladata tehát a szervezet felborult egyensúlyának a helyreállításában állt. Az alkalmazott terápiák ennek megfelelően általában a szervezet egészének méregtelenítését, a testnedvek elvezetését szolgálták; érvágás, köpölyözés, vérszívó piócák, beöntés (klistélyek), hánytató-, vizelet- és hashajtó-, izzasztószerek, valamint egyéb tisztító főzetek alapvetően gyógynövényalapú, egyszerű és összetett készítmények 20 A hippokratészi-galénoszi nedvkórtan (humorálpatológia) szerint minden betegség kialakulásáért a nedvek egyensúlyának a megbomlása, a diszkrázia a felelős. Négy alapvető testnedvet tartanak számon: a vért, (székhelye a szív), a nyálkát (székhelye az agy), a sárga epét (székhelye a máj) és a fekete epét (székhelye a lép, illetve az emésztőrendszer). Ezek a nedvek az elsődleges minőségpárokhoz kapcsolódnak, mint nedvesség, szárazság, meleg és hideg. A vér nedves és hideg, a sárga epe meleg és száraz, a fekete epe hideg és száraz. Ebből az elképzelésből kiindulva magyarázza Galénosz a beteg bőrének árnyalatát sárgaság esetén a sárga epe túlsúlyával. Hurutnál a felesleges nyálka csöpög az agyból. Terápia szempontjából a humorálpatológia három kiindulópontot kínál az orvosnak: az életmód megrendszabályozását, a gyógyszeres kezelést és a káros nedvek lecsapolását. Roy Porter: Die Kunst des Heilens. Eine medizinische Geschichte der Menschheit von der Antiké bis heute. Heidelberg-Berlin 2000. 56-64.

074 KRASZ LILLA alkalmazása révén. 2 Fontos szerepet kapott a helyes életvezetési szabályok betartása: testmozgás és különböző diéták elrendelésével. 22 Sok ellentmondás, tévhit uralkodott az egyes betegségek diagnosztizálása terén - tegyük hozzá sokszor még a tanult orvosok körében is. AII. József-kori orvosi jelentések tele vannak az ország legkülönbözőbb részeiből származó félrediagnosztizált és félrekezelt esetleírásokkal. Ez nem csoda, hiszen egyértelmű kivizsgálási és kezelési protokollok, az élő emberi testbe betekinteni képes műszerek (ultrahang, CT stb.) hiányában, a.tanult és nem tanult gyógyító egyaránt csupán ösztöneire, tapasztalataira támaszkodhatott. A jelentések így nemcsak a diplomás orvos és tanulatlan gyógyítók véleménykülönbségeinek esetleírásokba foglalt dokumentumai, hanem orvos és orvos közötti szakmai konfliktusok lenyomatai is. Vietoris Dávid, Sáros megye tiszti orvosa például 786-ban a Helytartótanácshoz küldött, különös gonddal, havi bontásban elkészített jelentésében több helybéli, tragédiával végződött, félrediagnosztizált betegről számolt be. 786 júniusából a következő esetet találjuk: egy 24 év körüli eperjesi nő, aki nem régen ment férjhez, és a helyi orvos [Ernst Christian Krieger] állítása szerint állapotos volt, mosás közben összeesett. Az asszony családja rögtön Vietoris doktorért hivatott, aki megvizsgálta és eret vágott, majd megállapította, hogy szó sincs terhességről. Méhében alvadt vércsomókat talált, tüdeje, melle, hasa pedig tele volt vízzel. Az asszonyon már nem lehetett segíteni. Vietoris diagnózisa szerint a nő két nappal később bekövetkezett halálát vízibetegség okozta. 23 2 A testnedvek elvezetése mint terápiás módszer minden olyan gyógyító eljárást magában foglal, aminek segítségével megkísérlik eltávolítani a megbetegedett testnedveket, Úletve a testnedvekből a matéria peccanst, a megbetegítő anyagot. A nedvelvezető intézkedések célja a test megtisztítása a megromlott vagy fölösleges nedvektől. A hajtószerek és klistélyek (beöntések) az alulról" tisztítást szolgálják, míg a felülről tisztítás a hánytatószerek feladata. A vizelethajtó- és izzasztószerek távolítják el azokat a méreganyagokat, melyek már lerakódtak a szervezetben. Az érvágás az elvezetés hagyományos módszere. Egy felszíni véna megnyitásával (venaesecti), amely az érvágásra különösen alkalmas helyen található, vért szívnak le a megbetegedett testből. A köpölyözés a vérmennyiség szabályozására, illetve elosztására szolgáló eljárás. Egy köpölyben többnyire üveglombikban lángon fölmelegítik a levegőt. Amikor a bőrre helyezik, ezek a gömböcskék a hajszálerekből kiszívják a vért. Az un. száraz köpölyözés"-nél a vér eloszlik a bőr alatt, a nedves köpölyözés"-nél a bőrt előbb megkarcolják úgy, hogy a szívás során a vér, illetve a folyadék kicsordul. A vérszívó piócák, akárcsak az érvágás vagy a köpölyözés, szintén a vérelvonást szolgálják. Kari Ed. Rothschuh: Konzepte der Medizin in Vergangenheit und Gegenwart. Stuttgart 978. 85-98. 22 A diétakúrák a fent taglalt, a testnedvek elvezetését szolgáló eljárásokkal kombinálva a nedvek megtisztítását, s így a betegségek megelőzését szolgálják. Az első magyar nyelvű dietetikai kézikönyvet a Marosvásárhelyen működő főorvos, Mátyus István (725-802) adta ki. A kétkötetes munka Diaetetica címmel 762 és 767 között látott napvilágot, amely egyúttal a későbbi, 783-793 között megjelent nagy hatkötetes 0 és Uj Diaetetica-jánék tudománytörténeti hátterét adta. Ez a két munka nagyszerű eredménye a magyarországi orvosi felvilágosító irodalomnak. Mátyus korának természettudományos ismereteit enciklopédikus jelleggel foglalta össze. E hasznos, gyakorlati ismereteket tartalmazó kötetek mindenekelőtt az egészséget belülről és kívülről meghatározó tényezőket és a velük kapcsolatos étrendi előírásokat a dietétika Galénosz idejében kialakult klasszikus rendszere szerint tárgyalják. A jeles orvosdoktor művének megírásakor a legkiválóbb enciklopédikus hagyományokhoz kapcsolódott. Mátyus műve Apáczai Csere János 7. század közepén írott munkájának, a Magyar Encyclopaediá-nak méltó folytatása. Szlatky Mária: A jó egészség megtartásának módjáról. Szemelvények Mátyus István Diaetetica valamint Ó és Uj Diaetetica című műveiből. Budapest 989. 447-488. 23 MOL C 66 Nr.. pos. 45. fol. 284-292/787. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 075 Az egyetemi orvoskar, mint a modern tudományosság műhelye" A műhely", ahol felvilágosodás korának modern gyakorlati orvostudománya Európa-szerte megszületett, ahol általános érvényű, a betegségek kivizsgálására és kezelésére vonatkozóan új, tudományosan megalapozott normarendszer került kidolgozásra, ahol a modern elmélet és az empírián nyugvó régi gyakorlat viszonyát és az orvoslás munkamódszereit újrafogalmazták, az az egyetemek orvoskarai és az ezekhez kapcsolódó boncszínházak, botanikus kertek, laboratóriumok, kórházak. A tudás, amelyet ezek az intézmények közvetítettek, egyelőre korlátozott számú, szűk réteg számára volt hozzáférhető, a megszerzett tudás alkalmazása és alkalmazhatósága még számos akadályba ütközött. Az egyetemek orvoskarai Leidentől Padováig, Bécstől Nagyszombatig professzorok cseréje, tudós levelezés, diákok peregrinációja révén egymással szoros kapcsolatban álltak, a tudás átadás-átvételének modern hálózatát alakították ki. Szerepük óriási az orvoslás gyakorlatának megváltoztatásában. A tudás hatalom. A 8. századi Európában az orvoskari oktatás radikális reformja nélkül valószínűleg egyetlen állami adminisztráció sem lett volna képes az oly sokat hangoztatott közjó érdekében felvilágosult egészségügyi reformintézkedéseket bevezetni, és azokat többé-kevésbé végrehajtani, illetőleg végrehajtatni. Az orvoskarokon folyó szakszerű munka leglátványosabb eredményei közé tartozik az embert és állatot sújtó járványokkal szembeni hatékony fellépés, az általánosan kötelező oltások (himlőoltás!) bevezetése, a lakosság egészségi-betegségi állapotának szakszerű felmérését szolgáló regisztrációs technikák (táblázatos kimutatások) kidolgozása. Kiművelt, dönteni képes, az ember és környezetének kölcsönhatását mélységeiben értelmezni képes sokoldalúan képzett, széleskörű gyakorlati ismeretekkel is rendelkező elit nélkül mindez lehetetlen lett volna. Az orvoskarokon az anatómia és a patológia alapozó stúdiummá lépett elő, a fizika, a kémia, a kísérletezés, valamint a betegágy melletti gyakorlati oktatás szintén szerves része lett az orvosi képzésnek. A követelmények közé tartozott továbbá, hogy a jelöltek a betegágy mellett, kórházi gyakorlaton tapasztalt eseteket szakszerűen írásban, akár táblázatos kimutatások formájában is rögzíteni tudják. Itt, az egyetemi padokban tanultak meg kórtörténetet írni, statisztikai kimutatásokat készíteni. Ezeket az ismereteket tanulmányaik végeztével, mint pozícionált megyei, városi orvosok a központi adminisztráció utasítására naponta hasznosították, hiszen közülük kerülnek ki a szakszerű jelentést író, a középszintű megyei bürokrácia rendszerébe betagolt orvosok. Az egyetemi orvoskarok nagyszabású reformjának, a skolasztikus hagyományoktól való elszakadásnak köszönhetően, kibővült az oktatásban résztvevők köre. Már nemcsak leendő orvosok, hanem az alsóbb szinten működő gyógyítók, sebészek, gyógyszerészek és bábák is, akik a 8. századig az orvoskarok falain kívül rekedtek, most bebocsátást nyertek. A sebészek az orvosokhoz hasonlóan doktori fokozatot is nyerhettek, együtt hallgatták az anatómia, iatrofizika, iatrokémia előadásokat. A gyógyszerészek és a bábák egyelőre több szemeszteres kurzusok formájában kaptak szakszerű oktatást, majd oklevelet. A 8. század utolsó harmadáig a magyar orvosképzés elsődleges színterei a külföldi egyetemek voltak. A katolikusok mindenekelőtt a bécsi, a protestán-

076 KRASZ LILLA sok a német városok, Halle, Jéna, Wittenberg, majd Göttingen, Erlangen és Tübingen egyetemeit látogatták. A magyarországi orvos-peregrináció szempontjából különösen a 8. század közepéig fontosak a németalföldi, különösen az utrechti és a leydeni, valamint Svájcban a bázeli egyetemek. A krakkói, strassburgi, párizsi, londoni egyetemeken évente alig átlag 2-3 medikus végzett, viszont ennél jóval nagyobb volt az átmenetileg itt tanulók száma. 24 A külföldi tanulmányok megszervezésében komoly akadályt jelentett a szükséges pénzeszközök előteremtése. Mivel a korabeli egyetemeken a doktori cím eléréséhez szükséges tanulmányi időtartamot egészen a század utolsó harmadáig nem maximálták, 25 sokan éppen az anyagi nehézségek leküzdése érdekében lerövidítették a külföldi tanulmányi időt. A jelölt ebben az esetben megfelelő alaptudás birtokában iratkozhatott be a külföldi egyetemre, ahol aztán gyakran in medias res a disputatióval és a disszertáció előmunkálataival kezdte meg tanulmányait és akár egy év alatt is abszolválhatta a stúdiumot. Ezt a szükséges útravalót egyes hivatástudó, igen felkészült és segíteni akaró magyarországi orvosok adták a külföldre készülőknek. 26 A leghíresebb és leghatékonyabb 8. századi orvosi magániskolákat Magyarországnak az igényes orvoslás szempontjából kiemelkedő két területén, a Felvidéken és Debrecenben találjuk. A század elején a Szepes és Liptó megyei főorvos, Fischer Dániel 27 késmárki magániskoláját számos medikusjelölt látogatta. Tanítványai között olyan, később valódi karriert befutó orvos is volt, mint Gömöri Dávid 28, aki jénai egyetemi tanulmányai megkezdése előtt 2 évig látogatta Fischer iskoláját, majd 73-ben 23 évesen már semi-medicus"-ként mindössze 2 év alatt abszolválta az egyetemet. 24 A magyarországi orvos-peregrinusok kiadott matrikuláit a Szögi László sorozatszerkesztésében megjelent Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban" köteteiben találjuk: Kiss József Mihály: Magyarorseági diákok a bécsi egyetemen 75-789. Budapest 2000.; Tar Attila: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 694-789. Budapest 2004.; Szögi László: Magyarországi diákok a lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon 526-788. Budapest 2003.; Hegyi Adóm: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon 526-788 (798). Budapest 2003. 26 A bécsi egyetemen is csak 775-ben a Störck-féle Instituta határozta meg az orvosi stúdiumot kötelezően öt évben. Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. Budapest 936. 89-95. Ez az oktatási forma már a 7. századtól kezdve Európa-szerte ismert és közkedvelt volt, egy-egy híresebb orvos személyiséghez köthető iskolák voltak: Meálzm-chirurgisches InstitufZürich (H. Rahn), hasonló Heidelberg (Schwarz), Meinburg (Trampel), Bruchsai Marburg, Drezda, Koppenhága, Münster, Wiegleb langensalzai kémiai tanintézete, May betegápoló intézete Mannheimben, a danzigi sebészeti akadémia, LT. József bécsi katonai sebészeti akadémiája (Josephinum), a berlini Collegium medico-chirurgicum. VŐ. Duka Zólyomi Norbert A magyarországi orvostudományi fejlődés gócponta'ai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt. Orvostörténeti Közlemények 75-76. (975) 09-20. és Schultheisz Emii A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig. Uo. 5-53. (969) 7-33. 27 Fischer Dániel (695-746) Késmárkon született evangélikus lelkész fiaként. 73-tól Wittenbergben tanult, 76-ban itt szerzett orvosi oklevelet. Hazatérése után Késmárkon városi orvos, majd Szepes és Liptó megyék főorvosaként tevékenykedett. Háziorvosként bejáratos volt Csáky Miklós gróf udvarába, és ő volt a nagyváradi püspök, később esztergomi érseknek is a háziorvosa. Bonctani és fürdőkkel kapcsolatos szakirodalmi munkássága révén nemzetközi hírnévre tett szert, amiért III. Károly nemesi rangra emelte. Weszprémi I.: Succinta medicorum i. m. IV köt. 20. 28 Gömöri Dávid (708-795) 733-ban nyerte el Jénában az orvosdoktori címet. Visszatérve hazájába, Győrben működött városi orvosként. A vegytan területén jelentős szakirodalmi munkássá- ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 077 A Felvidék másik jeles orvosi magániskoláját Academia Molleriana néven Moller Károly szervezte meg Besztercebányán, nagyjából a Fischer-féle iskolával egy időben. Az oktatás mellett több tanítványát a külföldi tanulmányok idejére stipendiummal is ellátta. Magyarországon és külföldön előkelő állásokat szerzett, működő patikájában a jelöltek a vegytant és a gyógyszerészetet is elsajátíthatták. Tanítványai között több jeles személyiségeket találunk: Bél Mátyás, Perlitzy János Dániel, az első magyar iatromatematikus, Torkos Jusztusz János, akit később a londoni Royal Society tagjai közé választott, Madai Dávid Sámuel, aki a Hallei egyetem oktatójaként szerzett hírnevet. A század második felében a kivételes tehetségű orvos, tudós polihisztor Hatvani István, 29 a debreceni kollégium filozófiai és matematika tanszékének tanára szintén iskolateremtő tevékenységet fejtett ki a leendő orvostanhallgatók magasabb stúdiumokra való felkészítése terén. A Hatvani-féle iskola különleges szerepét mutatja, hogy elsősorban alapozó tárgyakat oktatott, kémiát, newtoni fizikát, nagy jelentőséget tulajdonított a kísérleteknek. A korszak legmodernebb tudományosságát hirdette és terjesztette Magyarország keleti felében. Tanítványai között ott találjuk a későbbi debreceni főorvost, Weszprémi Istvánt, aki lelkes egészségügyi felvilágosító munkát folytatott, nagyszabású orvosbiográfiája mellett számos tankönyvet adott ki. A 8. század utolsó harmadában került sor a Pázmány Péter által 635-ben alapított nagyszombati jezsuita egyetem orvosi karral való bővítésére. Ezzel sikerült megteremteni Magyarországon is az orvosok képzésének intézményes kereteit. Mária Terézia 769. november 7-én kelt bővítésről szóló rendeletét a Helytartó- " tanács jó egy hónappal később, december 4-én tette közzé. Az oktatás, a szervezés elhúzódása miatt csak 77. november 29-én kezdődött meg. Az oktatás öt tanárral indult meg, ez feltűnően magas szám az akkori viszonyokat tekintve, hiszen az Európa-szerte működő orvosi károkon általában két-három professzor tanított. A nagyszombati egyetem új orvoskarának valamennyi oktatója a bécsi egyetem neveltje volt és közülük csak kettő magyarországi származású. A jelenség nem meglepő: új intézményről volt szó, amelyhez legjobb mintául a van Swieten által 749-ben újjászervezett bécsi orvoskar got fejtett ki, amiért 74-ben Mária Teréziától nemességet kapott. Weszprémi L: Succinta medicorum i. m. IV köt. 245. 29 Hatvani István (78-786) orvosdoktor, filozófus, matematikus, földmérő Rimaszombaton született. Apja könyvkötőmester volt. Alsóbb iskoláit Rimaszombaton, Losoncon, Kecskeméten végezte, majd a debreceni kollégium következett. 746 és 749 között folytatott külföldi stúdiumait a debreceni re egyház, városok, községek, céhek és előkelő mecénások (pl. gr. Teleki Ádám) finanszírozták. A leideni, utrechti, zürichi, bázeli egyetemeken tanult, majd visszatért Debrecenbe, ahol a kollégiumban oktatott aritmetikát, geometriát, matematikát, élettant és csillagászatot. Elsőként mintegy 20 évvel megelőzve Horváth János munkásságát a pesti egyetemen tanított hidrosztatikát, mechanikát és kémiát. A tanítás mellett gyógyítással is foglalkozott. Hatvani rendkívüli egyénisége mintegy félszázadon keresztül meghatározta Debrecen szellemi életét. Ismerte korának legmodernebbfilozófiai,természettudományos és bölcseleti szerzőit. Jellemző, hogy külföldi útjáról a cenzúra tiltakozása ellenére a felvilágosult deista Pierre Bayle Dictionnaire historique et critiquejét magával hozta Debrecenbe. Életének monografikus feldolgozása: Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. Debrecen 93.

078 KRASZ LILLA szolgálhatott. Az oktatók első nemzedékét van Swieten saját tanítványai közül válogatta ki. 30 770-77-ben a nagyszombati orvoskaron munkához kezdő öt tanszék közül a patológia élére a Sopron megyei Schoretich Mihály, Veszprém megye tiszti orvosa került. Az anatómiai tanszéket a csehországi származású Tmka Vencel, az élettanit és gyógyszertanit a péterváradi születésű Prandt Ádám Ignác, a kémia és botanika tanszéket az osztrák földről átkerült Winterl József Jakab, végül a sebészetet és szülészetet a bécsi Plenk József Jakab kapta meg (2. táblázat). A kar működésének első időszakában az 749. évi, majd 775-től az újabb bécsi curriculumot követte. A szisztematikusan egymásra épülő alapozó és szaktárgyakat a korszak legmodernebb tankönyveiből oktatták (3. táblázat). 3 Az anatómia tanításához a Schaarschmidt-féle táblákat és Winslow könyvét használták. A kémiát Boerhaave Institutiói, a botanikát Linné Systemája, a fiziológiát és patológiát ugyancsak Boerhaave és van Swieten Commentarja, Haller élettani munkája nyomán oktatták. Alapszerző volt Boerhaave a gyógyszertan (matéria medica) és a klinikai gyakorlat (praxis clinica) oktatásában is. Végül a szülészetet a bécsi egyetem szülészprofesszorának, Johann Nepomuk Crantznak a könyvéből tanulták a diákok. Az igazán forradalmi újítást az oktatás módszertanában érhetjük tetten: bevezetésre került a betegágy melletti oktatás. 32 A nagyszombati kar tehát kiváló oktatógárdával és a korszak legmodernebbnek számító tananyagával kezdte meg munkáját. Mivel az első időkben csak kevés hallgató volt, a tanítás rendkívül intenzíven folyt, ami biztosította a tanulók tudásának alaposságát (4. táblázat). A tanárok lelkes munkáját bizonyítja, hogy Winterl például saját költségén, fogaton vitte ki hallgatóit a flóra tanulmányozására, Trnka külön preparátumokat készített nekik, Schoretich privátórákon díjmentesen tökéletesítette tanítványai tudását. 33 Az egyetem európai mércével tekintve is magas színvonalát bizonyítja az tény, hogy a magyarországi diákok mellett, több hallgató külföldről vagy Bécsből jött ide tanulni. A kar tudományos színvonala a végzettek későbbi tudományos munkájában és gyakorlati tevékenységében is megnyilvánult. A hallgatók közül többen írtak országos, sőt európai jelentőségű műveket. Hivatalukat nagy hozzáértéssel, lelkesedéssel látták el, az új módszerek terjesztőiként nagyban hozzájárultak a felvilágosult közegészségügyi reformok gyakorlati megvalósításához. 34 30 Erna Lesky: Krankenbett-Unterricht, van Swieten und die Begründung der medizinischen Fakultát Tyrnau (769). Orvostörténeti Közlemények 57-59 (97) 29-39. 3 Merkúr von Ungarn. Szerk. Kovachich Márton György. (786) Heft. 75. 32 Kovachich M. Gy. (szerk.): Merkúr i. m. (786) Heft. 94. Vö. Duka Zólyomi Norbert: Orvosképzés a nagyszombati egyetem orvostudományi karán. Orvostörténeti Közlemények 5-53 (969) 35-50. és M Weh von Prockl: Personalbibliographien der Professoren der Medizinischen Fakultat der ungarischen Universitát in Tyrnau und Ofen 769-784. Erlangen-München 974. 34 Az orvoskar később híressé vált diákjai közül: a kassai városi orvos Puker Frigyes Jakab (749-805) a magyar betegségekről közzétett disszertációjában (De salubritate et morbis Hungáriáé, 777) kifejtette, hogy Magyarországon a járványok fő oka nem a klimatikus viszonyokban keresendő, sokkal inkább a polgárok alacsony életszínvonalával összefüggő rendkívül rossz higiénés viszonyokban. Szentgyörgy és Bazin városok tiszti orvosaként tevékenykedő Lumnitzer István (749-806) a kémia és a biológia tudományok területén fejtett ki fontos szakirodalmi munkásságot. Jászberény és a Jászkun kerületek főorvosa, Haidenreich János Lajos (747-807) az ország délkeleti részének leggyakoribb ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 079 Kezdetben a tanulási idő a hallgató szorgalmától és tudásszintjétől függött, később az 775. évi vizsgaszabályzatnak megfelelően öt tanulmányi évben állapították meg. A doktori fokozat eléréséhez két szigorlat kellett. Az első szigorlatot elméleti, a másodikat gyakorlati tárgyakból kellett abszolválni. Ezután jött a nyilvános vita (inauguralis disputatio), majd ha ez sikerült, az ünnepélyes avatás. 35 A Störck-féle szabályzat rögzítette az egyetemen tanuló orvosok, sebészek, bábák vizsgadíjait is. (5-7. táblázat). A klinikai oktatás a nagyszombati városi kórházban folyt, de nem volt elegendő oktatási anyag", azaz kévé., volt a beteg. Rövid idő alatt kiderült, hogy a város más téren sem felelt meg igényes orvosi oktatás infrastrukturális hátterének megnyugtató biztosítására: nem állt rendelkezésre elég holttest bonctani gyakorlathoz, sok nehézség volt a botanikus kert körül is. Ezen túlmenően az orvoskar felszereltsége sem volt kielégítő, amiért a tanárok több ízben is panaszos levelekkel fordultak az uralkodóhoz. Mária Terézia próbált segíteni az akut problémákon: pénzt küldött a kémiai laboratóriumnak, rendelettel utasította Nyitra és Pozsony vármegyéket holttestek szállítására. 36 Hosszú távon azonban ezekkel az eseti intézkedésekkel nem sikerült a problémákat megoldani. Nagyszombat tehát nem volt alkalmas arra, hogy egy fejlődő egyetem otthona legyen. 777-ben a királynő végül elrendelte az egyetem Budára költöztetését. Budán az orvosi kar a királyi palota oroszlános nagyudvara helyén álló Stöckl-házban nyert elhelyezést. 784-ben a kormányhivatalok Budára költözése miatt az egyetem Pestre került. 37 Az orvoskar a pesti időszaktól kezdődően az oktatási feladatok ellátásán túl, igen tekintélyes szerepet töltött be az ország általános egészség- és közegészségügyi irányításában. A bécsi egyetem orvosi fakultása már 749-től, a van Swieten-i reformok óta központi ellenőrző, tanácsadó és az egészségügyi piac gyógyítóit instruáló, vizsgáztató, bizonyítványok, oklevelek kiadásával munkájukat legitimáló szervként is működött. Ezeket a feladatokat nagyjából 787 táján a pesti orvosi fakultás bécsi mintát követve szintén felvállalta, szakmai és hatalmi pozícióit jelentősen megnövelve. Orvosok a modern hivatali bürokrácia szolgálatában A jelentést író, bürokrata orvosdoktor alakja, aki aktív részese, alakítója, végrehajtója a legfelsőbb szinten kialakított egészségügyi koncepcióknak, a 8. betegségeiről tett közzé munkát (.Medicina Aradiensis, 783). A pozsonyi orvos, Huszty Zakariás Teofil (754-803) a közegészségügy területén fejtett ki igen hatékony munkát. Nagyszabású kétkötetes munkában foglalta össze több mint ezer oldalon az orvosrendészeti tudnivalókat (Diskurs über die medizinische Polizei, 786). Barbenius József Benjámin (754-84) brassói orvos a Barcaság orvosi topográfiájával és orvos-meteorológiai megfigyelések gyűjtésével foglalkozott. Lange Márton (753-792) a Barcaság főorvosaként pedig a déli határok felöl fenyegető járványok elleni védekezés területén tüntette ki magát. Vö. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest 996. 2 607-609.; Szinnyei J.: Magyar írók i. m. az egyes személyeknél, passim. 35 Győry T.: Az orvostudományi kar i. m. 35. 38 Uo. 47-49. 37 Summarische Erláuterung dér die Universitát von Tyrnau nach Ofen betreffenden Fragen." MOL C 67, Helytartótanácsi Levéltár, A Magyar Királyi Helytartótanács regisztratúrája, Departamentum litterario-politicum, 60 AT 08-7.

080 KRASZ LILLA század közepén született meg". Mária Terézia 752-ben elrendelte, hogy minden megye alkalmazzon jól képzett orvost ki lehetőleg a megye székhelyén lakjon, a szegény népnek ingyen rendeljen, kézi gyógyszertárát rendben tartsa, beosztott gyógyítónak munkáját ellenőrizze." 38 ezzel az utasítással a vármegyei tiszti orvosi hálózat alapjait teremtette meg. Az egymással is szoros kapcsolatban álló orvosok intézményes rendszere, pontos munkaköri leírásuk, feladatkörük írásos rögzítése azonban csak a jozefinus időszakban történet meg (8. táblázat). A Magyar Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltárban található az a rendkívül gazdag állag, a Departamentum Sanitatis, amely országos kitekintésben enged bepillantást a magyarországi egészségügy helyzetébe. Az anyag 783-tól tartalmazza a megyei tiszti főorvosok Helytartótanácshoz beküldött éves narratív jelentéseit és az ezekhez csatolt táblázatos kimutatások formájában elkészített ún. minősítési íveket (Conduitliste). II. József nyelvrendeletének kibocsátásáig, 784-ig a jelentéseket latinul, majd kötelezően németül írták. Az első pillantásra szürke adathalmaznak tűnő térségünkben új tudománynak számító statisztikai módszerrel készített táblázatos kimutatások a központi hivatalok számára nélkülözhetetlen ismeretekkel szolgáltak a vármegye egészségügyi személyzetéről, orvosokról, sebészekről, borbélyokról, patikusokról, bábákról. A megyei orvosok a minősítési ívek első részében a gyógyítók személyi adatait (név, lakhely, születési hely, vallás, életkor, családi állapot, tanulmányok, korábbi szolgálat, fizetés, nyelvismeret), a második részében az illető jellembeli tulajdonságaira, szakmai rátermettségére utaló jelzőket tüntettek fel. 785 és 790 között eltelt mintegy hat évből összesen 40 minősítési ív áll rendelkezésünkre (2. kép). A Helytartótanács munkájában döntő változást hoztak II. József 783-ban és az azt követő években bevezetett reformjai, amelyek a Helytartótanács szervezetére, hatáskörére és ügyintézési módjára egyaránt kiterjedtek. A reformok alapvető célja II. Józsefnek az a törekvése volt, hogy a Helytartótanács ügyintézését gyorsabbá, egyszerűbbé, pontosabbá tegye. Az ügykörök elkülönítésére megszervezte a Departamentumokat. Az ügyosztályok állandó, fizetett, magasan kvalifikált szakembergárdával dolgoztak. Ezen keretek között jött létre a Derpartamentum Sanitatis, amely a korábbi Sanitátskommission feladatait vette át. Az 770-ben kiadott egészségügyi normatíva (Sanitátsnormativ) rendelkezéseinek végrehajtását az 724-ben létrehozott Helytartótanács távolról sem tudta kellően ellenőrizni. II. József célja a Departamentum Sanitatis létrehozásával elsősorban e fogyatékosságok megszüntetése volt. II. József már 780-ban röviddel a trónra lépése után minden megyében elrendelte az éves minősítési ívek elkészítését. 39 A cél: egyrészt minden hatóság ismerje meg az alárendelt tisztségviselőket, hogy üresedés esetén a valódi érdemeket és a rátermettséget lehessen figyelembe venni", másrészt ellenőrizni ezek munkáját. Az ötlet és a módszer valószínűleg még az 777. évi 38 Linzbauer, F. X.: Codex i. m. II. köt. 280. 39 MOL A 39, Magyar Kancelláriai Levéltár, A Magyar Királyi Kancellária regisz tratúrája, Acta generafia 6549/780. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 08 franciaországi utazás terméke, ahol József találkozott Turgot-val, aki megismertette őt a már kipróbált szisztémával, vagyis a táblázatos kimutatások rendszerével. 40 Magát a szisztémát birodalmi szinten minden bizonnyal id. Kari Zinzendorf dolgozta ki. Az egészségügy területén 783-ig a Helytartótanács átszervezéséig gyakorlatilag ez ügyben nem történt semmi. 783-ban jelennek meg az első egészségügyi jelentések, amelyeket a megyei tiszti orvosok készítettek el, de szakszerűen kitöltött minősítési íveket néhány felvidéki megyétől eltekintve nem találunk. II. József 785. október 3-én ismételten elrendelte minden törvényhatóságban az éves minősítési ívek elkészítését. Ez nem sokkal a kerületi rendszer létrehozása után történt. 785-ben kibocsátott rendeletével Magyarországot, Horvátországot, Szlavóniát 0+3, közel azonos nagyságú adminisztratív kerületre osztotta fel. A szisztémaváltás korszerű, racionális és természetes volt. A magyar rendek azonban az uralkodónak ezt a lépését sohasem bocsátották meg. A kerületek élére királyi főbiztosokat, azaz főispán-komisszáriusokat állított, megszűntetve ezzel a vármegyék önkormányzatát, a szabad királyi városok, valamint a kiváltságos kerületek privilegizált helyzetét. A kerületi biztosok ezentúl munkájukban az alispánjaikra támaszkodtak, azok pedig a szolgabíráikat és ezek helyetteseit az alszolgabírókat kurrentálták. A folyó ügyek intézésében az új bürokratikus háló a falusi bírákig terjedt. Mivel a minősítési ívek leadási határideje 786. február. volt, az idő rövidsége miatt csak igen kevés törvényhatóság tudott eleget tenni a feladatnak. Ez persze egyáltalán nem meglepő! Egy-egy tabellával ellátott jelentés hosszú utat tett meg, amíg eljutott a Helytartótanácsig. A megyei főszolgabíró ill. az esküdtek a megyék tiszti orvosaitól kapták meg a tabellákat. Maga a megyei tiszti orvos a neki alárendelt járási orvosoktól, vagy sebészektől gyűjtötte be a szükséges adatokat. Arra is akad példa, hogy az érdemi adatgyűjtő munkát a szakember helyett a helyi bíró, a helyi pap, vagy éppen maga az írástudó diplomás bába végezte el. Az adatok összesítése a megyei tiszti orvos feladata volt, de mivel néha több hónap is eltelt az egyes járási részadatok beérkezése között, sokszor csak félkész, hiányos tabellát továbbított a főszolgabíróhoz. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen egy-egy adatgyűjtőnek" orvosnak, sebésznek vagy bábának sok egyéb más teendői mellett sokszor 50-60 kilométeres körzetet is be kellett járnia, hogy megszerezze a szükséges információkat. A szándék nemes volt, csak éppen például sűrűn lakott vármegyékben a feladat végrehajtása volt majdhogynem reménytelen. A helyzetet tovább nehezítette a nyelvrendelet kibocsátása. Különösen a színmagyar megyékben ütközött nagy ellenállásba: itt vagy nem tudtak németül, vagy pusztán patriotizmusból szabotálták a német nyelv használatát. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy egyes megyék (pl. Szabolcs, Borsod, Nógrád, Somogy) évekig egyetlen jelentést és minősítési ívet sem küldtek. 40 Haris Wagner' Die Reise Josephs II. nach Frankreich 777 und die Reformén in Österreich. In: Österreich und Európa. Festgabe für Hugó Hantsch zum 70. Geburstag. Köln-Wien-Graz 965. 22-246.

082 KRASZ LILLA Több megye úgy próbált könnyíteni saját magán, hogy az első évben 785- ben elkészített egy többé-kevésbé reális tabellát, a későbbiekben pedig csupán ennek adatait variálgatta. A tabellák további útja a főszolgabírótól vagy az alispántól a kerületi főispánhoz vezetett, aki ezeket többnyire változatlan formában megküldte a Helytartótanács egészségügyi osztályának. A Departamentum Sanitatis feladata volt a tanulságok levonása, javaslattétel. A gyakorlatban azonban csak tömörítették a tabellákhoz fűzött narratív értékelés megállapításait. Gyakran még az előző ciklus adatait sem vetették össze az új tabellákéval. A vármegyék, illetőleg maguk az orvosok így legfeljebb egy egy-két oldalas helytartótanácsi leiratban értesülhettek sokszor emberfeletti munkájuk értékeléséről, további teendőikről. Néhány esetben még az is előfordult, hogy az orvosok ezekben az igencsak lakonikus hivatalos iratokban saját mondataikat olvashatták újra. A vármegyék a helytartótanácshoz írott panaszos leveleikben is utalnak arra, hogy odafönt nem értékelik kellőképpen a tiszti orvosok, a sebészek, a bábák különösen a minősítési ívek kitöltésében végzett munkáját. 4 A fennmaradt levéltári források azt mutatják, hogy ebben a kezdeti időszakban a Helytartótanács munkája inkább a helyzet felmérésére korlátozódott. A Helytartótanács számvevőségének feladata volt, hogy beérkezett minősítési ívekben feltüntetett, államilag fizetett, a vármegye vagy a szabad királyi városok alkalmazásában dolgozó, szakszerűen kiképzett orvosok, sebészek, borbélyok, patikusok és bábák számszerű összesítését elvégezze. Az elkészült tabellát a számvevőség aztán továbbította az egészségügyi ügyosztálynak, ahol az illetékes szakreferensek országos kitekintésben reális képet formálhattak arról hol van hiány, milyen ellentmondások illetőleg eltérések vannak a fizetések összegében (9. táblázat). 787-től kezd a rendszer a legfelsőbb vezetés szintjén szakmai szempontból nézve sokkal gondosabbá válni. II. József 786 őszén elrendelte a már bejáratott osztrák mintát követve az országos főorvosi hivatal felállítását. Az országos főorvost (protomedicus regni) közvetlenül a Helytartótanácsnak volt alárendelve és egyúttal a pesti orvosi fakultás dékánja volt, tagja továbbá a Helytartótanács tanulmányi és kegyes alapítványi bizottságának. Feladatai közé tartozott többek között az egészségügyi alkalmazottakról készített minősítési ívek átnézése, és általában minden szakkérdésben a hatékony, átgondolt tanácsadás. A Helytartótanácsnál 738-tól, az egészségügyi bizottság felállítása óta bevett gyakorlat volt, hogy fontos döntések előtt kikérték a bizottság állandó egészségügyi tanácsosának szakorvosi véleményét. Később, 770-től az 4 A Helytartótanács minősítési ívekre adott meglehetősen formális reakciója gyakorlatilag éveken keresztül változatlan volt. A rövid, néhány soros leiratokban általában az 770. évi egészségügyi normatíva sebészek, borbélyok, patikusok, bábák vizsgakötelezettségeiről szóló részére hivatkoztak, majd megállapították, hogy az adott törvényhatóságban kevés az előírásoknak megfelelően vizsgázott gyógyító. Végül utasították a megyéket és városokat, hogy a jövőben csakis az előírásoknak megfelelően vizsgázott gyógyítót alkalmazzanak. Egy kiragadott példa: Selmecbánya az 785-786. évi conduitlistáira a Helytartótanácstól a következő választ kapta: aus (.J Conduitlisten bemerhet worden ist, daji in dieser Stadt [vagy Komitat] annoch einige ungeprüfte Wehemütter vorfindig sind; so wird diesen Stadtmagistrat [vagy Komitat] hiemit aufgetragen: sich anstatt diesen ungeprüften mit vorschriftsmajsig examinirten Subjecten zu verseken." MOL C 66 Nr.. pos. 5/787. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 083 orvosi fakultás alapítása után a Helytartótanács elvben az egyetem orvoskarával kooperált. Igazán hatékony együttműködés azonban nem alakult ki. A nyolcvanas évek második felében az egyre nagyobb számban beérkező minősítések és egészségügyi jelentések szakszerű, gyors véleményezése, és a megyékkel való folyamatos kommunikáció megkövetelte, hogy az ügyosztálynak állandó szaktanácsadói apparátus álljon rendelkezésére. A Helytartótanács az egyetem orvoskarával egyetértésben Veza Gábort, a pesti egyetem orvosi fakultásának dékánját nevezte ki országos főorvosnak, amiről 787. március 6-án kiadott körrendeletben értesítette a megyéket. 42 A megyék jelentései és táblázatai ezentúl garantáltan a szakember kezébe kerültek, aki e bürokratikus háló egy újabb láncszemeként pontos, kidolgozott szakvéleményét előbb a Helytartótanácsnak küldte meg, de akadt arra is példa, hogy közvetlenül a kerületi főispánnal levelezett. Maguk a törvényhatóságok is fordulhattak indokolt, vagy sürgős esetekben közvetlenül az országos főorvoshoz, vagy rajta keresztül a fakultáshoz. 48 Az így kialakított kommunikációs csatornának" köszönhetően gyakorlattá vált, hogy a megyék közvetlenül az orvosi fakultástól kértek frissen" oklevelet szerzett sebészt, patikust bábát. A vizsgázott gyógyítók alkalmazásával, fizetésével kapcsolatos levelezés, alkudozás sok esetben a gyors ügyintézés érdekében a kerületi főispán kikapcsolásával, a megyei orvos és a fakultás aktuális dékánja között bonyolódott. 44 Amit műfajukból adódóan az uniformizált minősítési ívek sokszor csak sejtetnek, az az egészségügyi jelentések narratív részeiből nyer beigazolást. A jelentések színvonala, részletessége a megyei orvos lelkiismeretességének, szakmai elhivatottságának és nem utolsósorban hatékonyságának függvényében megyénként nagyon sokszor eltérő. A megyei tiszti orvosok évi jelentései a társadalmi élet minden olyan területére kiterjedtek, amelyek az egészségügyi viszonyokra hatással lehettek. Egy szakszerűen elkészített jelentés optimális esetben a következő területek többé-kevésbé részletes kidolgozását tartalmazta:. A megye általános egészségügyi viszonyai: a megye területén előforduló betegségek leírása és gyógyítása (Krankenbericht). Légköri és időjárási viszonyok havi bontásban (hőmérséklet, légnyomás, levegő nedvességtartalma, széljárás, vízállás). Ez utóbbiról azért kellett éppen az orvosnak beszámolnia, mert a légköri viszonyok és a járványos betegségek között összefüggést sejtettek (3. kép). 42 MOL C 23, Helytartótanácsi Levéltár, A Magyar Királyi Helytartótanács regisztratúrája, Impressa circularia (a továbbiakban C 23) Nr. 3456/787. március 6. 43 788-ban például a Helytartótanács az Abaúj-Torna megyei orvost utasította, hogy a megye egészségügyi személyzetével kapcsolatos kérdésekben forduljon közvetlenül az országos főorvoshoz. MOL C 66 Nr. 4. pos. /788. 44 A Helytartótanács számvevősége által 787-ben a vizsgázott és közpénzekből fizetett bábákról készített kimutatásban Bereg-Ugocsa vármegyénél egyetlen bábát sem tüntettek fel, csupán utalás történik a fakultással éppen folyamatban lévő egyeztetésre frissen" oklevelet szerzett bába küldése ügyében. MOL C 66 Nr. 53. pos. 33/787. Máramaros (MOL C 66 Nr. 53. pos. 79. fol. 03/787.), Békés-Csanád-Csongrád (MOL C 66 Nr. 53. pos. 95. fol. 433/787.), Kőrös (MOL C 66 Nr. 53. pos. 24/787. és Uo. pos. 7. fol. 447787.) vármegyék esetében pedig két-két helyre a vacat" bejegyzés került, jelezvén, hogy a közeljövőben a fakultásról vizsgázott bába érkezik.

084 KRASZ LILLA 2. Gyógyszertárak vizsgálata (Apotheken-Visitation): minden megyei, szabad királyi városi orvosnak évente egyszer, lehetőleg júliustól októberig meg kellett vizsgálnia a megye területén működő gyógyszertárakat. A szempontok a következők voltak: van-e a gyógyszerésznek egyetemi oklevele, megfelelő és kellő tisztaságú épületben van-e a gyógyszertár, a gyógyszereket az előírásoknak megfelelően készítik, tartják és a megszabott áron adják-e. A vizitációk során meg kellett vizsgálni továbbá a mérgeket áruló fűszerkereskedéseket is, hogy a kereskedők meg tudják-e különböztetni a különféle mérgeket és elkülönítik-e azokat az élelmiszerektől. 3. Járványos betegségek regisztrálása 4. Marhavész 5. Veszett állatok marása miatt keletkezett betegségek számbavétele 6. Gyógyvizek állapotának leírása 7. Természeti tünemények regisztrálása (lidércek, csillaghullás, földrengés) 8. Halottszemlék és a halottak eltemetésével kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése 9. Sebészek, szülészek, állatorvosok műszereinek állapota 0. A megye egészségügyi személyzetével kapcsolatos problémák, hiányok számbavétele. 45 Az első szakszerűen elkészített egészségügyi jelentések 786-ban jelentek meg a Helytartótanácsnál. Szórványosan már 783/84. évtől is találunk az egészségügyi ügyosztály anyagában jelentéseket, de ezekben a fent felsorolt témák, illetve szakterületek még nem különültek el világosan és átláthatóan. Teljesen esetleges módon, a megyei orvos ambícióinak és szakmai felkészültségének függvényében kerültek be vagy maradtak ki fontos témák. Az 783/84 és 786 közötti időszakból egy oldalas jelentéstől 20-30 oldalasig, sokféle variációval találkozunk. Valamennyi beérkezett jelentésben az orvosok beszámoltak ha sokszor meglehetősen lakonikusan is az adott megye egészségügyi személyzetének szakmai kompetencia vagy számbeli hiányosságairól, az esetleges járványos megbetegedésekről és általában az év során kezelt betegek állapotáról és az alkalmazott gyógymódról. 46 45 Az 786 és 790 közötti időszak narratív egészségügyi jelentései a Helytartótanács egészségügyi ügyosztályának következő ügyiratati között találhatóak: MOL C 66 Nr 56 pos -392/785-86 Nr. pos. -759/787., Nr. -0/788. (788-tól már mindenütt az országban kerületenként, á főispán-konusszánusok továbbították a jelentéseket a Helytartótanács felé, ezt jelöli a kútfőre utaló numerus.), Nr.. pos. -44/789., Nr. 2. pos. -83/790. A narratív jelentéseket 848-ig gyakorlatilag alapvető változtatások nélkül a fent ismertetett tematikában készítették el a megyei orvosok. 794 után kiegészült még néhány közegészségügyet érintő szemponttal: a megyei fogházakban raboskodók szamára kiszolgáltatott orvosi szerek számbavétele, a himlőoltások regisztrálása, valamint egészségügyi rendészeti kérdések (olajmalmok és vágóhidak elhelyezése, utcák világítása és tisztítása, élelmiszerárusítás ellenőrzése, vízellátás, fürdők állapota) egyre részletesebben taglalták a lakosság higiénés viszonyait, vagyis a lakóházak tisztasági állapotát. Felhő Ibolyar-Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Budapest 96. 259. Az 783/84 és 785 közötti két esztendő egészségügyi jelentései a Helytartótanács egészségügyi ügyosztályának következő iratai között találhatóak: MOL C 66 Nr. 22. pos. -45/783-84 Nr.. pos. -309/785. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 085 A következő négy évben a fentebb ismertetett katalógus" újabb, az egészségügy szempontjából fontos témákkal bővült. 787-től néhány nyugat-magyarországi és felvidéki megyében az ambiciózusabb orvosok gyermekhalandósági táblázatot is beiktattak jelentéseikbe. Ezekben pontosan feltűntették a szüléskor, illetve röviddel a szülés után elhalálozott fiú és lánygyermekek nevét, és a halál okát, vagyis a szülési komplikációk jellegét. 47 Ugyanígy regisztrálták a megye területén az adott jelentési évben a születések és a halálozások számát többnyire havi bontásban. 48 789-től a vármegyei orvosok éves jelentéseihez csatolták beosztottaik, a megyei sebészek egy vagy legfeljebb kétjárásnyi területre vonatkozó, táblázatos formában elkészített betegjelentéseit is. így pontosan nyomon követhetjük a vármegyei orvosok munkamódszereit: a beosztott sebészeiktől rendszeres időközönként begyűjtötték a részinformációkat, majd ezeket a részjelentéseket összegezték és kiegészítették a saját megjegyzéseikkel. 49 790-ben Komárom megye sebésze már előre gyártott" formanyomtatványon regisztrálta a rá bízott területen az állatállományt (lovak, juhok, marhák). A táblázatban feltüntette az állatok számát, esetleges betegségeiket és az alkalmazott gyógymódot (4. kép). 50 Az évek során nemcsak tartalmilag, hanem formailag is nagyon látványosan szakszerűsödtek a megyei orvosok egészségügyi jelentései. A jól szervezett és hatékonyan instruált beosztottaktól (sebészek, bábák) a megyei orvosokhoz beérkezett adatokat 787-től rendszeressé váló, általában házilag elkészített táblázatokba foglalták szinte minden egyes témában. Különösen gondos, differenciált és átgondoltan felépített, mondhatni professzionalizált" táblázatokkal találkozunk a betegek, a járványok, de több megye esetében még az időjárási és légköri viszonyok regisztrálásában is. Az egyes rovatok elkészítésénél nemcsak a szűkebb egészségügyi szakterület különböző aspektusainak tartalmi részleteire figyeltek az orvosok, hanem időben is differenciáltan, havi, sőt néha napi bontásban mutatták be a betegségek, járványok alakulását. 5 787-től az egyes megyék egészségügyi személyzetével, hivatalos gyógyítók képzettségével, oktatásával kapcsolatos fontos információkat az orvosok 47 Ilyen kimutatást küldött Sopron város 785. évre vonatkozó jelentésében. MOL C 66 Nr. 56. pos. 75/785-86. 48 Példaként Temes megye jelentése: MOL C 66 Nr. 56. pos. 5/785-86. 49 A megyei sebészek igen jól tagolt, rendszerint táblázatos formában elkészített betegjelentései a következő rovatokat tartalmazták: helység neve, évszakonként a lakosság körében tapasztalt belső betegségek (innerliche Krankheiten), ezekre alkalmazott gyógymód, a lakosság körében tapasztalt külső betegségek (áusserliche Krankheiten), ezekre alkalmazott gyógymód, lovak, juhok betegségei, marhavész. A táblázatok egyes rovatait házilag készítették el, ezért a felépítés, a rovatok szempontrendszere sokszor igen nagy helyi eltéréseket mutat. MOL C 66 Nr.. pos. -44/789. 50 MOL C 66 Nr. 2. pos. 8/790. 787-től általában az egészségügyi jelentésekben az állatorvoslás központi kérdésként jelentkezik. 5 Benkő Sámuel Borsod vármegye orvosa például 788. évi táblázatos betegjelentésében három rovatot készített: hónap, időjárás, betegség és alkalmazott gyógymód (MOL C 66 Nr. 8. pos. 6/788.). A Zágrábi kerület 788. évi betegekről szóló jelentésének első rovatában a helység neve, majd a következőkben a beteg neve, életkora, a betegség tünetei, a betegség kezdete napra pontos dátummal és végül a gyógyulás vagy a halál bekövetkeztének dátuma szerepel (MOL C 66 Nr. /788.). A Pesti kerület beteg-jelentésében az első rovatban a betegség nevét, utána a beteg életkorát, nemét és végül a gyógyulás vagy halál tényét regisztrálták. MOL C 66 Nr. 7/788.

086 KRÁSZ LILLA számára még 787-ben uralkodói körrendeletben német és magyar nyelven egyaránt kibocsátott, 32 pontból álló hivatali utasítás (Amtsunterricht) szerint rögzítették a vármegyei orvosok. 62 A megyei orvosok jelentéseiknek ezt a részét kéthasábos formátumban készítették el. A lap baloldali részén a hivatali utasítás megfelelő pontjának szövege, a jobboldalin pedig az adott vármegyében az ezzel kapcsolatban tapasztalt állapotok rövid leírása található. A jelentésnek ehhez a részéhez csatolták az orvosok a minősítési íveket is. 789-től az egészségügyijelentések elnevezése is megváltozott. Az addig használt Sanitatsbericht helyett az új terminus: rendészeti jelentés (Polizey Bericht). (5. kép) A jelentésekhez a legtöbb esetben további iratokat, kérvényeket, (különleges betegségek részletes leírását, komolyabb fennakadásokat okozó konfliktushelyzetekről szóló beszámolókat) csatoltak az orvosok. Ezen iratok összességéből és a táblázatos kimutatásokból pontosan nyomon követhető az ország első hivatalában, a Helytartótanácsban, a vármegyei vezetésben, a szakemberek, orvosok, sebészek, bábák szintjén a jozefinus korszakban látványossá váló szakosodás és szakszerűsítés folyamata, és az új szisztéma bevezetésével szinte kötelezően együtt járó, néha gerjesztett konfliktusok, időlegesen fölborult alá-fölérendeltségi viszonyok alakulása. Az egészségügyi jelentések elkészítésében a megyei tiszti orvos irányításával a társadalom legkülönbözőbb rétegei vettek részt. Az irányelveket a legfelsőbb szinten szabták, amelyeket a középszinten a tiszti orvosok a jegyzők, bírák, egyházi emberek segítségével foganatosítottak és bonyolítottak. A legalsó szinten pedig ott voltak a válaszadók, a különböző rendű és rangú gyógyítók. A tiszti orvosok jelentései nyomán horizontális keresztmetszetet kaphatunk a 8. század utolsó évtizedeiben a magyar társadalom színvonaláról, igényeiről és igényességéről, a lakosság egészség- és betegségügyhöz való viszonyulásáról. Az, hogy a jelentési és minősítési rendszer ha akadozva is, de működött, egy társadalmi szint fokmérője is egyúttal. Az orvosi hivatás: státusz és pozíció A 8. századi almanachokban, folyóiratokban több olyan értelmiségi listát találunk, ahol orvosok is szerepelnek. Ezekből a forrásokból nemcsak az orvosok nevét tudhatjuk meg, hanem azt is, hogy mennyi volt egy megyei orvos évi fizetése, mikor, melyik egyetemen szereztek diplomát, milyen témából írták disszertáci ój u kat. Az orvostörténész számára is kiválóan használható fontos forrás az Almanach von Ungarn aufdas Jahr 778, több mint 200 évvel ezelőtt jelent meg. Az évkönyvet az eperjesi születésű, hányatott életű evangélikus tanító, majd lapés lexikonszerkesztő, Korabinszky János Mátyás állította össze. A pozsonyi honismereti iskola képviselőjeként is számon tartott Korabinszky ebben a munkában nemcsak Magyarország történetét, földrajzát és oktatási rendszerét 52 AII. József által nyomtatott királyi körrendeletek {Circularia impressa) formájában kiadott, pontokba foglalt hivatali utasítások elsőként rögzítették az egyes hivatalos gyógyítók (orvosok, sebészek, patikusok, bábák) feladatait. A körrendeletek: MOL C 23 8. cs. 548/787. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 087 ismerteti, hanem egy rövid értelmiségi listát is közöl a korszak élő és ismert magyar tudósairól, valamint a tudományok pártolóiról. 333 név található a listán. Korabinszky maga is sejtette, hogy ez nem nagy szám, ezért megjegyezte, hogy még sok olyan ember van Magyarországon, aki megérdemelné, hogy szerepeljen ezen a listán, de sajnos nem volt elég hely a bemutatásukra." A 333 név között összesen 3 orvost találunk, közülük négyen városi, öten megyei orvosként tevékenykedtek, ketten pedig egyetemi tanárként. 63 786-ban indult meg Pesten német nyelven Merkúr von Ungarn cím alatt az első magyarországi tudományos igényű szakfolyóirat. Kovachich Márton György, a jeles jogtörténész, aki egy budai irodalombarát tudós kör tagjaként a lap szerkesztője lett, ezzel az orgánummal a felvilágosodás hazai terjesztésének és képviseletének országos, sőt külföldnek is szóló publicisztikai eszközét akarta létrehozni. A lap indulásakor a felvilágosodás szellemének megfelelően fejti ki elveit a tudományos folyóiratok szerepéről a magyar és a nemzetközi politikai és tudományos életben. Úgy gondolja, hogy az újságok ismertté tehetik a szellemi élet legfrissebb terméseit, helyi sajátosságait, a sajtó a legkiválóbb eszköz a tudományos eredmények és ismeretek nemzetközi cseréjére. A mindössze két évfolyamot megért folyóirat legfőbb célját tehát Kovachich az olvasók tájékoztatásában jelölte meg. Bevezetőjében szükségesnek tartotta a lap német nyelvét külön indokolni azzal, hogy a magyar tudós, irodalmi nyelv (gelehrte Sprache) még nem elég kiművelt és általános. A német nyelv használata viszont azt is lehetővé teszi, hogy a külföld megismerje a hazai kulturális eredményeket. A meghirdetett elvek megvalósítása azonban nem sikerült Kovachichnak, éppen a legújabb tudományos hírek, eredmények közlése, az aktualitás hiányzott az újságból. A folyóirat azonban igen részletes leírást ad a hazai oktatásügy egy-egy személyi vagy szervezeti kérdéséről, így rendkívül sok adatot találunk az orvosképzésről is. Kovachich közli az 770 és 787 között a nagyszombati, budai majd pesti orvosi fakultáson végzett orvosok nevét és disszertációjuk címét. Név szerint részletesen taglalja továbbá az orvoskari professzorok működését. Ezen kívül a folyóirat hasábjain szerepel a magyar orvoskaron vizsgázott sebészek, sebész-szülészek, gyógyszerészek és bábák névsora is. 64 Nemcsak az orvostörténet egyik legjelentősebb forrása, hanem valóságos művelődéstörténeti adattár is a híres debreceni tiszti orvos Weszprémi István négykötetes Magyarország és Erdély orvosainak életrajzát tartalmazó munkája. A szerző széleskörű gyűjtőmunkát és levelezést folytatott, hogy minél több pontos adatot szerezzen az orvosok életéről, működéséről. Könyvében elsősorban a 6-7. században tevékenykedő orvosokkal foglalkozik, kortársai közül csak néhány kiemelkedő egyéniségről ír részletesebben, a többségről csak annyit közöl, hogy melyik egyetemen szerzett diplomát, hol, milyen beosztásban dolgozik. Az utolsó kötetben Weszprémi megadja könyve kiadásának idejében tevékenykedő megyei tiszti orvosok névsorát. 66 53 Almanach von Ungarn auf das Jahr 778. Szerk. Korabinszky János Mátyás. Wien-Pressburg, 778. 84 Kovachich M. Gy. (szerk.): Merkúr i. m. 786-787. 66 Weszprémi I.: Succinta medicorum i. m.

088 KRASZ LILLA A megyei tiszti orvosok egészségügyi jelentéseinek valamint a fent tárgyalt egykorú nyomtatott forrásoknak az egybevetéséből kiderül, hogy az orvosok a 8. század második felében formálódó magyar értelmiségi réteg fontos, meghatározó részét képezik. Származásuk szerint a legtöbben orvos, gyógyszerész, vagy lelkész, tanár családból jönnek, de találunk nemesi, vagy paraszti felmenőket is. A vizsgált korszakunkban az orvosok kisebb része pozícionált helyzetben és rangban, mint megyei vagy szabad királyi városi tiszti orvos dolgozott, nagyobb részük járási vagy megyei székhelyeken, mint gyakorlóorvos telepedett le, és egy csekély hányaduk, udvari orvosként grófi, hercegi udvarházakban tevékenykedett. A képzeletbeli orvosi hierarchia legfelsőbb szintjén álló megyei orvosok nem a megyei tiszti karban, hanem az ún. szegődöttek, a conventionatusók között foglaltak helyet, ahol rangban a megyei mérnök után következtek. Társadalmi helyzetüket, erkölcsi, anyagi megbecsülésük is jól tükrözi: évi fizetésük a főszolgabíróéval volt azonos. A Helytartótanács Számvevőségének 786. évi kimutatásából kiderül, hogy a megyei és a szabd királyi városi tiszti orvosok évi bevétele átlagosan 300-500 forint között mozgott, de akadt évi 800 forintos fizetés is. 56 Az orvosok vagyoni helyzetére jellemző még, hogy némelyiküknek sikerült élete folyamán nagyobb vagyont szerezni: így például Wallaszkay János Pest vármegye főorvosa, a császári akadémia tagja könyvtárat és 00.000 Forintot hagyott a kincstárra, vagy Pozsony város orvosa, Perbegg János Károly is több mint 00.000 Forintot gyűjtött össze életében. Pest városi orvosa Cseh-Szombaty József is végrendeletében egy nagyobb összegű, 25.000 Forintos alapítványt tett a debreceni kollégiumban felállítandó kémia-, fizikaés mineralógiai tanszék céljaira. Nagyobb városokban az orvosok társadalmi helyzetének fokmérője pacientúrájuk társadalmi hovatartozása. Pozsonyban például a legtekintélyesebb orvosok akik egyébként pozíciót és/vagy magasabb közhivatalt szereztek azok voltak, akik a katolikus arisztokrácia és a klérus háziorvosaként működtek. A következő réteg az alsóbb nemességet kezelte, majd következtek azok az orvosok, akik az evangélikus kereskedőket és mestereket látták el. A képzeletbeli ranglétra utolsó fokán foglaltak helyet a külvárosi szőlőműveseket gyógyító orvosok. Az orvosi pályában rejlő társadalmi mobilitás széleskörű lehetőségeit mutatja, hogy ez a feltörekvő értelmiségi réteg munkája, kiemelkedő szakmai teljesítménye révén nemességhez is juthatott. így például tudományos munkásságuk elismeréseként Mária Terézia 74-ben Perliczy János Dánielnek, 765- ben Mátyus Istvánnak, I. Ferenc 798-ban Plenk József Jakabnak adományozott nemességet. Előfordult azonban az is, hogy valaki pénzért vásárolt magának nemességet, így például Skollanits József pozsonyi orvos. Élete jól mutatja, hogyan lehetett a korszakban ezen a pályán előbbre jutni. Weszprémi leírja, hogy Skollanits felszabadított jobbágyszülők gyermeke volt, 763-ban az Egészségügyi Bizottság (Sanitátskommissiori) orvosa lett, 765-től a bizottság tanácsosa, majd MOL C 66 Nr. 43. pos. 40. fol. 20-204/785-86. ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 089 768-ban nevezték ki Pozsony megye tiszti orvosának és végül saját pénzen vásárolt nemességet. 67 Az orvosok többsége városban élt, lakásuk, házuk helye is jól mutatja a városban betöltött státuszukat és pozíciójukat. Conrád András soproni orvos például a város tekintélyes polgáraként a Fabricius-házban lakott. A tehetségesebb orvosok igyekeztek a gyógyítás mellett tudománnyal is foglalkozni. Többenjelentős szakirodalmi munkásságot fejtettek ki. A magyar orvosok hírnevét mutatja az is, hogy több külföldi tudományos társaság magyar orvosokat is választott tagjai közé. Hazai környezetben is a legigényesebb társaságokban találjuk őket: az 780-790-es években ott vannak a szabadkőműves páholyokban, 58 ott vannak magánházaknál összejövő informális tudós körökben. 69 Magyarországon a tereziánus és jozefinus időszak az a periódus, amikor az évszázadok alatt felhalmozódott empirikus tudásanyag látványossá és mindenek előtt olvashatóvá vált. Ezt bizonyítja a korszakban folyamatosan növekvő orvosi szak- és tankönyvkiadás. Az immár egyre szélesebb társadalmi nyilvánosság (laikusok-páciensek és szakemberek) körében hozzáférhető kiadványok (orvosi felvilágosító irodalom) 60 számára a gyors ütemben modernizálódó oktatási és bürokratikus intézmények, valamint az új felvilágosult tudomány, az orvosi rendészet" (medizinische Polizey) programjának szellemiségében sorra kibocsátott uralkodói normatívák teremtettek legitimációs fórumot. Ezekben a folyamatokban a kezdeményező, az irányító, végrehajtó szerepét az orvosértelmiség különböző rétegei, megyei tiszti orvosok, városi gyakorló orvosok, háziés udvari orvosok töltötték be. Ezek a pozíciók nem váltak el élesen egymástól: több megyei, városi tiszti orvosról tudjuk, hogy bejáratos volt a környék kastélyaiba, ahol nemcsak háziorvosi szolgáltatásokat nyújtottak, hanem egyúttal megbecsült vendégek is voltak. Tekintélyt, anyagi és erkölcsi megbecsülést vív- Weszprémi I.: Succinta medicorum i. m. IV köt. passim. 68 Több megyei, városi tiszti orvos az 780-790-es években sokszor nemcsak egy, hanem több szabadkőműves páholynak is tagja volt. Például a két pesti főorvos Sámuel Glosius és Cseh-Szombathy József, a Gömör megyei tiszti orvos Madács Péter, Kis-Viczay József Torna megye főorvosa, a Várasd megyei tiszti orvos La Lange Keresztély János. Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest é. n. (Reprint: Budapest 993.) passim. 69 Weszprémi Istvánról tudjuk, hogy debreceni háza különösen élete utolsó két évtizedében a tudós elit találkozóhelye volt. Megfordult nála Kazinczy, Csokonai, orvoskollégái közül Rácz Sámuel, Sámuel Glosius. Sükösd M.: Tudós Weszprémi i. m. 82-86. 60 Az egészségügyi felvilágosító irodalom igen sokszínű és sok műfajú nyomtatott forrásegyüttese az egész társadalmat mozgósító együttműködés szép példája, a felvilágosodás igen pozitív hatása egy mindenki számára alapvető és közös ügy: az egészség megóvása és a betegségek megelőzése érdekében. A kéziratos, de inkább nyomtatott formában kiadott pragmatikus, oktató szándékkal íródott munkák között van külföldi népszerűsítő könyv fordítása vagy átírása, vannak originális új munkák, prózában, katekizmus formában vagy éppen versben megfogalmazott rövid és vaskos kötetek, vannak néhány oldalas füzetek és egyoldalas táblák. Ezeket a kiadványokat tanult orvosok kezdték el írni vagy fordítani, majd a 8. utolsó évtizedeiben papok és paptanárok is bekapcsolódtak a munkába. Vajon kikhez szóltak? Tanítókhoz, papokhoz, bábákhoz, egyszerű emberekhez, vagy műveltebb nemorvosokhoz" és mindenkihez, aki törődni kívánt testi állapotának megőrzésével. Tematikájuk is igen változatos: orvosi, egészségügyi, ápolási, nevelési, higiéniai kérdések egyaránt megjelennek bennük. Nagy példányszámban adták ki őket, sőt lefordították a hazai nemzetiségek nyelvére is. Vö.: Deáky Z.: A hivatalos és hagyományos gyógyítás i. m. 20-270. és Szlatky Mária: Minden doktorságot csak ebből késértek". Szemelvények orvosi kézikönyvekből. Budapest 983. 383-422.

090 KRÁSZ LILLA tak ki maguknak. A helytartótanácsi leiratok, a magánlevelek tanúsága szerint az excellentissimus megszólítás járt nekik, amelyet csak a francia forradalom után váltott fel a spectabilis, a tekintetes jelző. Ünnepélyes alkalmakkor talárban és kalapban, vagy a kor divatjának megfelelően parókában, ékszerekkel feldíszítve, kezükben gombos végű doktorpálcával jelentek meg. Az orvosok több szempontból is a társadalom hőmérői", hiszen gyógyító munkájuk révén a megye valamennyi társadalmi közegével bizalmas viszonyban álltak. Az egészségügyi hierarchia csúcsán álló gyógyítóként, hivatalnokként állandó munkakapcsolatban álltak a megye vezetésével, sőt a Helytartótanács egészségügyi szakhivatalaival. Tevékenységük komplex orvos-, művelődés- és eszmetörténeti tanulmányozása révén a korabeli társadalom egészének működésébe a vármegye bonyolult alá-fölérendeltségi viszonyaiba nyerhetünk bepillantást. A források nyomán rekonstruálható, hogy a Bécsből, sürgetett egészségügyi reformokat a társadalom nem utasította el explicit módon, sokkal inkább harmonizálni próbálta az ősi, generációkon keresztül őrzött és átörökített tapasztalatokat a szakszerű, új tudással. Hogy ez mennyire volt sikeres, jórészt az akadémikus tudás letéteményeseitől, a városi, megyei bürokrata-orvosoktól" függött. Ok voltak a közvetítők az adminisztráció és a mindennapi munkát végző hivatalos és nem-hivatalos gyógyítók között. A felvilágosodás kori egészségpolitikai koncepciók életképessége, a közvetlen kontroll, az állami normatívák végrehajtása vagy elutasítása az ő kezükben volt. FÜGGELÉK. táblázat Az egészségügyi piac fontosabb" szereplői a 8. századi Magyarroszágon i Schoretich Mihály ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 09 2. táblázat A nagyszombati orvosi kar professzorai* patológia, praxis medica! Adam Ignaz Prandt fiziológia, gyógyszertan (matéria medica) Trnka Vencel anatómia Jospeh Jákob Plenk sebészet, szülészet Joseph Jákob Winterl kémia, botanika * Kovachich M. Gy. szerk.: Merkúr... i. m. (786) 9. Heft, 79. 3. táblázat Az oktatás rendje a nagyszombati orvosi karon a Störck-féle szabályzat kiadása után I. év anatómia, kémia, botanika H. év fiziológia, előző év tárgyainak ismétlése lm. év IV év Vév patológia, matéria medica, fiziológia ismétlése kórházi gyakorlat, patológia, matéria medica ismétlése kórházi gyakorlat, sebészet, szülészet, (azon tárgyak ismétlése, melyekben a jelölt ismeretei hiányosak) 4. táblázat A nagyszombati, budai, majd pesti orvosi fakultáson oklevelet szerzett orvosok, bábák és sebész-szülészek száma évenkénti bontásban (770-789)** KÉPZETLEN. NEM-HIVATALOS GYÓGYÍTÓK VÁNDOR SPECIALISTÁK: Sérvmetszők (herniotomus/bruchschneider) Kőmetszők (Litkotomus/Steinschneider) ^kulisták Fogházak identrifrangibuli) Vándor gyógyszerárusok - Olejkárok (oteorii), drogisták, materialisták Füvesek Parasztbábák LETELEPEDETT GYÓGYÍTÓK: Tudós, -javasasszonyok (nézők, kenőasszonyok) Hagymázmérök Hóhérok KÉPZETT, HIVATALOS GYÓGYÍTÓK Orvosok {Doctor medicináé) Sebészek (Doctor chirurgiae) Borbély mesterek (céhekben) Vizsgázott gyógyszerészek Fürdős mesterek (céhekben) Okleveles bábák Év Orvosok száma Sebészek száma Bábák száma J 770.. - 77 - l 772 3-2 773 4-774 5-775 5 3 776 9-9 777 2 2 5 778-779 3 0 I 780 3 l

092 KRÁSZ LILLA Ev Orvosok száma Sebészek száma Bábák száma 78 2 0 782 6 8 783 0 2 784 8 l 3 785 3 9 22 786 8 34 27 787 5 54 28 788 8 50 44 789 0 24 32 Összesen 33 86 249 ** MOL C 66 Nr. 43. pos. 3. fol. 86-88/785-86., Nr. 6. pos. 40. fol. 98-200/787., Nr. 39. pos. 42. fol. 554-560/788. 5. táblázat Az orvosok vizsgadíjai*** TÁRGY Az első szigorlatért: az elnök, a dékán és a négy tanár mint examinátorok mindegyike részére, összesen 6 dukát arany ÖSSZEG (Forintban) 25.48 A második szigorlatért: ugyanazok és két vendégexaminátorok részére 5.36 A nyilvános disputation megjelenő elnök, dékán és négy tanár részére összesen 6 arany A kari jegyzőnek 6 forint 25.48 2.54 A dissertatio bírálatáért a censornak arany 4.8 Az egyetem kancellárjának a Szeplőtelen Szűzre szóló eskü felolvasásáért arany 4.8 A rectornak, a kancellárnak, a dékánnak a promotioért egyenként, összesen 3 arany 25.48 A promotornak arany Az egyetemi pedellusnak arany 4.8 A diploma doctorale-ért 6 forint 6.00 A rectornaka diploma pecsétéért 4 forint 4.00 Összesen 83.42 *** Kovachich M. Gy. szerk.: Merkúr... i. m. (786) 9. Heft, 720-72. 6.00 4.8 ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 093 6. táblázat A sebész-szülészek vizsgadíjai TÁRGY A vizsgán jelenlévő elnöknek, a dékánnak és a szülészeti oktatónak (lector artis obstetriciae) járó összeg ÖSSZEG (Forintban) 25.48 A kari pénztárba fizetendő összeg 3.00 A kari jegyzőnek az eskü felolvasásáért járó összeg 4.8 A diplomáért fizetendő összeg 6.00 A dékánnak a diploma pecsétjéért fizetendő összeg 4.00 Összesen 42.66 * Kovachich M. Gy. szerk.: Merkúr ~ i. m. (786) 9. Heft, 720-72. 7. táblázat A bábák vizsgadíjai**' TÁRGY A vizsgán jelenlévő elnöknek, a dékánnak és a szülészeti oktatónak (lector artis obstetriciae) járó összeg (egyenként 6 forint) ÖSSZEG (Forintban) A kari pénztárba fizetendő összeg 3 A kari jegyzőnek az eskü felolvasásáért járó összeg 4 A diplomáért fizetendő összeg 6 A dékánnak a diploma pecsétjéért fizetendő összeg 4 Összesen 35 ***** Kovachich M. Gy. szerk.: Merkúr... i. m. (786) 9. Heft, 720-72. <S. táblázat Magyarország vármegyéinek tiszti orvosai és az 78. október 26-án kelt királyi rendeletben megszabott évi fizetésük**' Vármegye Tiszti orvos neve 8 Fizetés (Rajnai Forintban) Abaúj Mayer Lajos Ernő 500 Fejér Brigel Máté 800 Haidenreich János Lajos 498 Gelb Ignác 430 Bács Liebtraut János Gottfried 650 Bars Bischoff Tádé 442 Baranya Queisar Ignác 700 Békés Józsa István 300

094 KRÁSZ LILLA Vármegye Tiszti orvos neve Fizetés (Rajnai Forintban) Bereg Kolozsvári Sámuel 400 Bihar Koczin Ignác 500 Borsod Benkő Sámuel 500 Vas Eriinger Lajos 500 Komárom Rodlsperger Pál József 800 Csanád Rigler Zsigmond 50 Csongrád Rigler Zsigmond 300 Gömör Pilman István 400 Heves Markhót ferenc 500 Hont Madács Péter 600 Gvőr Steiner Miklós 50 Kr aszna N.N. 400 ', Liptó Phentner Frigyes 550 Máramaros Palatini Jakab 500 Mosón Oehme Károly napi egy arany Nógrád Lipszky Pál 544 Nyitra Topolinszky Miklós 500 Pest Glosius Sámuel 300 Cseh-Szrimbaty József 200 Pozsony Skollanits József Ferenc fizetség nélkül Sáros Vietoris Dávid 500 Szepes Elhard Kridtóf 500 Somogy Müller József 500 Sopron Veker József 300 Esztergom Pudelko József 450 Szabolcs Jánossy György 500 Zala Szlay Ferenc 500 Szatmár Tamás Nándor 500 Tolna Keller N. 800 Torna Kis-Viczay József 300 Trencsén Timpeler Ferenc 600 Turóc Lissovinyi Sámuel 400 Torontál Grosz János 400 Temes Grosz János 400 Ugocsa Molnár József 400 Veszprém Havranek József 600 Zemplén Fischer Gottfried 400 Zólyom Zacharides György 400 Körös Pozsega Várasd Verőce Zágráb Vármegye ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 095 Tiszti orvos neve Pluszkai Lipót Kuttinelly Antal La Lange Keresztély János Ritter György Fáby Móric Szerem Inama N. 6 szepesi város Sámuel von Hambach Jász-Kun kerület Hajdúvárosok Haidenreich Lajos Szentmiklósi Sebők Sámuel ****** Weszprémi I.: Succinta.- i. m. IV köt. 59. Fizetés (Rajnai Forintban) 9. táblázat A Helytartótanács számvevőségének kimutatása a vármegyékben és a szabad királyi városokban alkalmazott orvosokról, sebészekről, bábákról (786 szeptember 9.) Derén in nachbenamten Gespannschaften - und Stadten angestellten und wie besoldeten Arzten, Wundárzten, und Hebammen, theils aus Berichten derén würkenden Herren Obergespannen, theils aus betreffenden Rechnungen ausgefertigter o d ü v a B r?? AUSWEIS u s a E j ri a h 'T? ^» s ^_ a Z 5 i lg S i I 5 a 0 Ed m s j! i \l 3 Neutraer PreíJburger 2 300 600 6 00 600 6 00 600 PreBburg 500 200 700 00 00 2 75 50 Tyrnau 200 200 2 37(. 30 cr. St. Georgen 90 90 Bösing 20 20 2 27 54 Modern 20 20 50 50 Neutraer 500 500 6 00 500 5 00 500 ; Skalitz 300 300 30 30 Trentachiner 600 600 6 00 500 70 2 75 I 82 ;

096 KRASZ LILLA Raaber Trentschin 30 30 Barscher 600 600 5 90 450 20 20 Kremnitz 237 fi. 2 cr. 237 fl. 2 cr. 00 00 2 atommal 203. 8 cr. Königsberg 78 78 3 zusammen 6 Raaber und Wieselburger 60 60 4 2 50 65 30 2 zusammen Raab 60 50 3 zusammen 60 Odenburger 300 300 5 50 260 3 30 90 Odenburg 2 2 224 40 40 2 32 64 80 60 60 55 80 ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 097 Gömörer 662 562 zusammen 624 50 50 Kaschauer Zipser 500 800 3 260 660 Leutschau 50 50 00 00 - KayQmark 300 300 70 70 20 20 Scharoscher 500 600 60 800 Eperies 300 300 00 00 50 00 Bartfeld 300 300 Zeben Abaujvarer und Tomer 500 800 zusammen 660 00 4 00 400 Kaschau 300 300 00 00 60 60 ' Munkat- J scher Eisenstadt 00 00 Wohnung und Holz Rust Wohnung 35 36 Komorn und 2 800 460 Komom 260 4 3 50 40 020 4 2 Gran 76 76 30 30 30 00 720 70 70 Eiaenburger 500 500 6 50 900 6 00 600 Gins 66 55 80 0 90 2 25 60 WeOprimer 600 600 4 50 600 4 00 400 Ungwarer 400 400 4 zusammen 875 50 50 GroBwardeiner Sempliner 400 400 200 200 60 300 Saboltscher 600 500 Polgary zusammen Biharer 500 500 zusammen 450 60 60 Debrezin 200 400 Bekescher, Csongrád und Gsanader 300 800 200 048 6 00 524 Segedin 300 300 zusammen Arader 598 598 zusammen 650 zusammen 340 900 354 Beregher und Ugotscher 400 400 4 2 Satthmarer 500 500 4 200 800 50 50 j Satthmamemeth 300 300 50 60 30 30 250 296 000 592 Pester Hayducken Stadte 400 400 200 200 Pester 260 500 ZLsammen 794 zusammen 625 Pest 300 600 zusammen 50 zusammen 442 Nagy Bánja 200 200 00 00 2 zusammen 84 Ofen 400 700 260 260 zusammen 225 Felső Bánja 50 50 Maramaroscher 600 500 zusammen 780 zusammen 74 Hevrtscher 500 500 zusammen 040 zusammen 80 i Neusohler Sohler und Thurotzer Neusohl 75 75 Briesen Liebethen 400 800 2 50 560 2 50 80 8 8 zusammen 4 3 3 Altsohl 40 40 30 30 Karpfen 50 50 Naturalien Honther 500 000 60 600 00 200 Schemnitz 400 400 20 20 5 345 Erlau 200 200 50 50 60 Neogrdder 544 544 50 750 20 480... Borsoder 250 500 0 650 zuamren 50 5 Kirchner Weísenburger 800 800 550 60 450 ísuhhwjaxijjrg 300 300 zusammen 334. Jazigenund Kumanien 454 454 00 300 80 Tolnauer 800 800 50 600 70 680 Baranyer 600 600 zusammen 00 50 300 20 240 Pukancz 00 00 Fünfkírchen Dülle Liptau und Arwenser 550 950 4 zusammen zusammen 40 40 850 80 2 200 300 Syrmier 400 400 zusammen 400 Werözer 600 600 zusammen 800 Schimegher 58 58 zusammen 236 800

098 KRASZ LILLA ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 099 j Temescher Temescher 400 400 30 650 60 200 Temeschwar 200 200 00 00 Kraschower 400 400 zusammen 800 50 250 Tcnrialer 400 400 zusammen 650 50 200 Batscher 650 650 00 400 60 Theresien Stadt 350 350 ILLUSZTRÁCIÓK Zombor 200 200 00 00 Neusatz 400 400 00 00 5 5 60 60 Agramer Salader 500 500 60 900 75 450 j! Waraschdiner 300 300 200 800 292 zusammen Waraschdin 50 50 Agramer und Sewerin soo 2 630 00 Agram Karlstadt 250 Kreutzer 500 Kreutz Kopreínílz Fiume 250 25 25 50 500 zusammen 400 00 50 50 50 00 Buckary 50 50 Posheger 436 436 268 536 Poshega 00 00 Az ámítok, pénzért, merő hazugságot Adnak, nem valami hafznos orvosságot; Esígy, mint a' fzegény halak a' hálóban, Ügy fogódik itt meg a! beteg valóban.. kép Vásári vándorgyógyító. {Kömlei János: Szükségben segítő könyv. Pest, 790. 2.)

00 KRASZ LILLA ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 0 ~3^. Öa/fr, I 4 j i "S ili-^ '*"" >' *r 4 ^T^AW AT ^r ^ I i **^^bt,^.. íisí^^fé ; J...-.,. : ;... 88= ti*- <#ét~?/'\ ^ 'I lf j Wr/~Á Cf 7/ yv/j s ZZF t JS& ^ü S \íu<^:a/4j ' uf'c~n&*fie&* ^ru'naisd:, :<«- Í.^^&^J a^a^/lt <&& üjl~ QL~r>» j x/>&~.j.j. e m l4sjg~ : Sí NK ^;» ÍT X ÍLJ5& 2. kép Sopron szabad királyi város bábáiról készített minősítési ív, 785-86 (Magyar Országos Levéltár, C 66 Nr. 56. pos. 247/785-86.) ll: 3. kép Abaúj-Torna vármegye 788. évi egészségügyi jelentésében a megye területén előforduló betegségek és az alkalmazott gyógymódok leírása (Krankenbericht), valamint a légköri és időjárási viszonyok havi bontásban (Wetterbericht) (Magyar Országos Levéltár, C 66 Nr.. fol. 98-99/789.)

02 KRASZ LILLA ORVOSI TUDOMÁNYOK A 8. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 03 M WM JPA&L>-JJ~ && ^ ^ ^jj^ '4LJL~~Mrl jfa \-^J.//Á. A fóti.^.. tt~5u. fflíft r '4t.fá~. j, rf r?.) *! 4. kép Komárom vármegye 790. évi egészségügyi jelentésében a megye állatállományának regisztrálására vonatkozó nyomtatott táblázat (Magyar Országos Levéltár, C 66 Nr. 2. pos. 8/790.) 5. kép Franziscus de La Rose Hont vármegyei orvos 788. évi új típusú" egészségügyi jelentése (Polizey Bericht) (Magyar Országos Levéltár, C 66 Nr. 6. pos. 69/788.)