XXV. Kromatográfiás iskola Azonosító szám: 5400, műszaki technikusi képesítések (szakmai tanfolyamok felnőttképzés keretében) Tájékoztató felnőttképzési programról A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnök és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéke és a Per-Form Hungária Kft. ismét megrendezi kromatográfiás szakmai tanfolyamait. A tanfolyamok helye: BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék, 1111 Budapest, Szt. Gellért tér 4. Időpontja: 2009. január. 5. és február 13. között munkanap 9-17 óra között. Óraszáma: 120x45 perc elmélet és 80x45 perc gyakorlat. Részvételi díj: Elmélet (1. hét): 136.000,-Ft + ÁFA Gyakorlat (2. hét): 148.000,-Ft + ÁFA Elmélet és gyakorlat (1.+ 2. hét): 272.000,-Ft + ÁFA A tanfolyam díja tartalmazza a vizsgadíjat, az ebédet és az ebéd-, kávészünetben fogyasztott italok és sütemények árát is. A tanfolyam díja nem tartalmazza a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások (előzetes tudásszint felmérés valamint képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás) igénylése esetén azok díját, illetve a szállás és utazás költségeit. A tanfolyam lezárása, eredményes elvégzéséről kiállított dokumentum: Az egyes elméleti és gyakorlati kurzusok anyagának eredményes elsajátításáról a résztvevők írásbeli vizsgán adnak számot, amely alapján sikeres vizsga esetén a tanfolyam elvégzéséről oklevelet kapnak. A vizsga időpontja a gyakorlati oktatás utolsó napja. A vizsga előtt mind az elméleti, mind a gyakorlati anyagból kerekasztal-megbeszélést tartunk, amelyen a résztvevők gyakorlati feladataikat is elővezethetik. A XXV. Kromatográfiás iskola tanfolyamainak időpontjai: Alapozó folyadékkromatográfia: Előadások: 2009.01.12. - 2009.01.16. Gyakorlat: 2009.01.26. - 2009.01.30. Haladó folyadékkromatográfia: Előadások: 2009.01.19. - 2009.01.23. GC és GC-MS Előadások: 2009.01.05. - 2009.01.09. Gyakorlat: 2009.02.09. - 2009.02.13. Érdeklődése esetén keresse ügyintézőnket! Ügyintézőnk neve, telefonszáma: Badics Zsuzsanna 06-1/251-1116
Részletes program I. Alapozó folyadékkromatográfia Jelentkezési határidő: 2009.01.09. Vizsga időpont: 2009.01.30. Elméleti előadások: Az elméleti előadások időpontja: 2009.01.12. 2009.01.16. Gyülekező: 2009.01.12.-én 10 órakor a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék könyvtárában (1111 Budapest, Szt. Gellért tér 4, CH épület magasföldszint). Ezt a tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik most kezdik vagy van már bizonyos tapasztalatuk a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiában. Az oktatás célja, hogy rendszerezetten, a folyadékkromatográfia jelenlegi módszertani, tudományos és technikai állása alapján végezzék el a munkájukat. Külön hangsúlyt fordítunk a leggyakrabban előforduló módszertani és technikai hibák előfordulására és kijavítására. A tanfolyam résztvevői kézhez kapják 2006. év végén kiadott Dr. Fekete Jenő: Folyadékkromatográfia elmélete és gyakorlata című tankönyvet és a tananyag elsajátítását segítő írásos anyagokat. Elméleti program 1. Zónaszélesítő hatások a folyadékkromatográfiában. Van Deemter összefüggés és abból levonható gyakorlati következtetések. Kolonnán kívüli zónaszélesítő hatások szerepe az elválasztásban. Hol a határa a gyors elválasztásoknak. Hagyományos HPLC készülékek összevetése a gyors folyadékkromatográfiás rendszerekkel. 2. Fordított fázisú folyadékkromatográfia alapjai és alkalmazási területei. 3. Állófázisok csoportosítása és a szelektivitást megszabó tényezők az állófázis oldaláról nézve. Állófázis inkompatibilitás a szilikagél alapú állófázisoknál. 4. Különleges állófázisok a fordított fázisú folyadékkromatográfiában és alkalmazásukkal összefüggő gyakorlati tanácsok. 5. Vegyületek osztályba sorolása folyadékkromatográfiás szempontok alapján. 6. Mozgófázisok a fordított fázisú folyadékkromatográfiában. 7. A ph kontroll és puffer választás alapjai. A ph mérés szabályai a folyadékkromatográfiában és gyakorlati alkalmazása. 8. Általános szabályok az álló és a mozgófázis kiválasztására a vegyületek szerkezete alapján. 9. Az elválasztást megszabó tényezők és törvényszerűségek leírása és kategorizálása a vegyületek szerkezete és az állófázis tulajdonságai alapján. 10. Az elválasztás tervezése fordított fázisú folyadékkromatográfiában. 11. A kiinduló mozgófázis becslése a vegyületekre jellemző adatok alapján (pka, lgp). 12. Az RP-HPLC szelektivitásának növelése ionpár-képzők alkalmazásával. Ionpárkromatográfia alapjai és törvényszerűségei. Az elválasztás tervezése. 13. Mikor kell a normálfázisú folyadékkromatográfiát alkalmazni. Mikor éli meg reneszánszát ez a sokszor elfelejtett módszer. 14. Ioncserés kromatográfiás módszerek alkalmazási lehetőségei. 15. Grádienselúciós módszer alkalmazása: mikor és hogyan kell alkalmazni és milyen műszertechnikai hátterei vannak napjainkban. 16. A módszerátvitel készülékről készülékre. Alkalmazható detektorok és problémáik a grádienselúciós módszereknél.
17. Gyakorlati problémák a grádienselúciós módszereknél. Miért kapunk eltérő eredményeket a különböző HPLC rendszereknél. Korrigálhatók-e a hibák. 18. Hőmérséklet hatása az elválasztás hatékonyságára. Elméleti és gyakorlati problémák és lehetséges megoldásuk. 19. Új módszerek a nagy polaritású anyagok elválasztására (HILIC, chaotropic módszer stb) 20. A validálás alapelvei és gyakorlati tanácsok. Gyakorlati program 2009.01.26-2009.01.30. 1. Optimálás a folyadékkromatográfiás gyakorlatban a. NP-HPLC alkalmazása diasztereomerek és enantiomerek elválasztására. Mozgó- és állófázis-kiválasztás. b. Gyors kromatográfiás módszer a fordított fázisú (RP-HPLC) módszernél az álló- és mozgófázis kiválasztására, általános grádienselúció alkalmazása. Ennek során a kolonna terhelhetőségének, töltési jóságának és kémiai viselkedésének ellenőrzése is megtörténik. 2. Mozgófázis összetételének optimálása szakértői, intelligens programok felhasználásával. A mozgófázis összetételének előrejelzése a fordított fázisú folyadékkromatográfiában a vegyületek apolaritása (lgp) és savas disszociációs állandójuk (pk a ) alapján. 3. Validálási protokoll elkészítése és végrehajtása. 4. A résztvevők kromatográfiás feladatainak megtárgyalása egyénileg. II. Folyadékromatográfiás fejlesztések legújabb eredményei. Elméleti megközelítés-gyakorlati megvalósítás kérdései Jelentkezési határidő: 2009.01.16. Vizsga időpont: 2009.01.23. Elméleti előadások: Az előadások időpontja: 2009.01.19. - 2009.01.23. Gyülekező: 2009.01.19.-én 10 órakor a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék könyvtárában (1111 Budapest, Szt. Gellért tér 4, CH épület magasföldszint). Elméleti program 1. A gyors kromatográfiás elválasztások elméleti és gyakorlati alapjai. 2. A gyors kromatográfiás módszerek csoportba sorolása. Előnyök-hátrányok. 3. Melyik módszer milyen esetekben nyújt előnyt. Összevetésük a kinetikus elmélet alapján. 4. A gyors kolonnák alkalmazási lehetőségei a hagyományos HPLC készülékben. 5. Kis szemcseátmérőjű töltetek és héjszerű alkalmazásuk a HPLC technikában. 6. Monolit kolonnák alkalmazása a gyors folyadékkromatográfiás elválasztásoknál és mintaelőkészítéseknél. 7. A nagy hőmérsékletű HPLC elmélete és gyakorlata. Hogyan befolyásolja a hőmérséklet növelése a működési paramétereket és az elválasztást. 8. Készülékek alkalmassága a nagyhőmérsékletű folyadékkromatográfiára. 9. Állófázis típusok, kolonna kompatibilitás a fordított fázisú tölteteknél. 10. Új állófázis típusok és azok jellemzése. Új módszer és megoldások a poláris vegyületek elválasztására(hilic, chaotropic) 11. A ph szerepe az akirális elválasztásokban és a legújabb kutatások eredményei.
12. Hogyan változik az elválasztás optimálási stratégiája a megnövelt hőmérsékleten. Hogyan értelmezzük a pka-t és a ph-t a megnövelt hőmérsékleten. Hogyan becsülhető a vegyületek ionizációja a szobahőmérsékleten mért adatokból, hogyan ültethető át ez a gyakorlati elválasztásokra. Kolonna élettartam kérdése. Használhatók-e az eddig kifejlesztett kolonna típusok. Mennyire befolyásolja az alkalmazott hőmérséklet a használható ph tartományt. 13. A nagy nyomás és hőmérséklet együttes alkalmazása. Előnyei és hátrányai. Hőmérsékletnövelés lehetősége monolit kolonnáknál. 14. Grádienselúció a hagyományos és a gyors folyadékkromatográfiás készülékeknél. 15. A grádienselúció és a hőmérséklet együttes alkalmazása az elválasztás hatékonyságának növelésére hagyományos és gyors folyadékkromatográfiás készülékeknél. 16. Grádienselúció optimálása a RP-HPLC és a RP-IP-HPLC-ban. Oldószer összetétel, ph, hőmérséklet, ionkoncentráció és ionpárképző megválasztása a stabil és hatékony elválasztás érdekében a hagyományos és a gyors HPLC-ban. 17. Kolonna felcserélhetőség a fordított fázisú folyadékkromatográfiában a Snyder-féle szubsztrakciós modell alapján. Gyakorlati példák. 18. Elválasztások tervezése akirális és királis molekulák elválasztásakor. 19. ph szerepe a királis elválasztásokban. 20. Elválasztási módszer választása a molekulaszerkezet és a molekulatömeg figyelembevételével (NP-HPLC, RP-HPLC, RP-IP-HPLC) 21. Állófázis-kiválasztás (optimálás) a normálfázisú folyadékkromatográfiában (NP-HPLC). Mozgófázis optimálás a NP-HPLC-ban. Szelektivitás optimálás diasztereomerek elválasztásánál NP-HPLC. 22. Mozgófázis optimálás a NP-HPLC ban az enantiomerek elválasztásakor. 23. Állófázis optimálás a RP-HPLC elválasztáskor a vegyület szerkezetének ismeretében. Snyder és USP tervezet. 24. Az állófázis inkompatibilitásának definiálása és állófázisok kizárása a vegyületek szerkezetének és anyagi állandóinak ismeretében (pka, pkb). 25. Anyagi állandók (pka, pkb, lgp) meghatározása és alkalmazása az elválasztási technika kiválasztására. Izokratikus-grádienselúció használatának eldöntése. 26. Mozgófázis-összetétel optimálása izokratikus elválasztásnál. 27. A hőmérséklet szerepe és optimálása izokratikus elválasztásnál. 28. Enantiomer elválasztások RP-HPLC körülmények között. 29. RP-HPLC-ban használt optikailag aktív állófázisok. 30. Mozgófázis optimálás az enantiomer-szelektivitás növelésére RP-HPLC körülmények között. 31. Grádienselúció és hőmérséklet alkalmazása az enantiomer elválasztás hatékonyságának növelésére. 32. Enantiomer elválasztások validálása. 33. Új detektorok és MS, mint detektor, a folyadékkromatográfiában. Gyakorlati program 1. UPLC alkalmazása gyakorlati feladatok megoldására. 2. Kis szemcseátmérőjű kolonnák alkalmazása a HPLC technikában. 3. Monolit kolonna használata a gyors elválasztásokhoz.
III. Gázkromatográfiás elválasztások alapjai és tervezése. A GC és GC-MS alkalmazása a gyakorlatban. Jelentkezési határidő: 2009.01.02. Vizsga időpont: 2009.02.13. Elméleti előadások: Az elméleti előadások időpontja: 2009.01.05. 2008.01.09. Gyülekező: 2009.01.05-én 10 órakor a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék könyvtárában (1111 Budapest, Szt. Gellért tér 4, CH épület magasföldszint). A GC és GC-MS módszereknél is a gyakorlati megközelítés kerül a középpontba. Ennek megfelelően ajánljuk mindazoknak, akik ezt az analitikai módszert alkotóan szeretnék használni vagy már alkalmazzák vagy a jövőben akarják alkalmazni. A résztvevők jegyzetet és írásos anyagot kapnak a tanagyag elsajátításához. Elméleti program 1. A gázkromatográfiás rendszer felépítése és alapvető jellemzése, új megoldások a kolonnatér fűtésére és hűtésére. 2. Folyadékminta beviteli lehetőségek a kapilláris gázkromatográfiában. Az adagolási térfogat és a kapilláris kolonna kapcsolata. Kolonna terhelhetőség és hatása az elválasztásra. 3. Áramlásleosztásos (split) és áramlásleosztás nélküli (splitless) adagolók és alkalmazásuk. Kolonnára történő adagolás (on-column) lehetőségei. Programozott hőmérsékletű adagolók (PTV), az ezekkel kombinált adagolási módok, előnyeik hátrányaik. Lassú és gyors adagolások hatása a mennyiségi elemzés megbízhatóságára. 4. Különleges adagolási technikák. Nagy térfogatú adagolás elmélete és gyakorlata. Az adagolások optimálása és validálása. 5. Védőkolonna alkalmazása a nagy térfogatú adagolásoknál. 6. Maximálisan a kolonnára adagolható mintamennyiségek közelítő számolása. Az adagolások megbízhatóságának értékelése. 7. Kolonna típusok és jellemzésük. Kapilláris kolonnák beosztása és választása a különböző forráspontú komponensek meghatározására. Töltetes kolonnák és alkalmazási területeik. 8. Állófázis típusok és jellemzésük a kapilláris kromatográfiában. Állófázis típusok és jellemzésük a töltetes kolonnáknál. 9. Kolonnatesztek és a belőlük nyerhető információk. Kolonna választás a vegyület fizikaikémiai paramétereinek ismeretében. 10. Vivőgázok és alkalmazásuk kapilláris és töltetes kolonnáknál. Optimális vivőgáz és áramlási sebesség kiválasztásának szabályai. Alapvető törvényszerűségek, amelyek megszabják az elválasztást a kiválasztott vivőgáznál. 11. Egyszerű detektálási módszerek. Detektorok-kapilláris kolonna kapcsolatok. Segédgáz szerepe a különböző detektálási módszereknél. A detektor-érzékenységet megszabó paraméterek és optimálásuk. 12. HS-GC és alkalmazási lehetősége, automatikus mintabeviteli megoldások és az analitikai cél összefüggése, mennyiségi meghatározás problémája a gőztér analízisben és megoldási lehetőségek.
13. ATD-GC technikák és összekötése a dinamikus gőztér analízissel. Passzív mintavételi módszer és az ATD kapcsolata. Stear bar (keverős) mintavétel és az ATD kapcsolata. 14. SPME-GC kapcsolatok, off-line és on-line megoldások, a mennyiségi meghatározás problémája és megoldási lehetőségek. 15. GC-MS technika alapjai és analitikai alkalmazása. 16. A GC-MS rendszer egyes elemeinek ismertetése és analitikai teljesítményjellemzői. Ionforrások, ionanalizátorok és iondetektorok. 17. A mintaelőkészítés szükségessége és lehetőségei a GC és GC-MS technikában. 18. Módszer validálás a GC és GC-MS technikában.. Gyakorlati program 2009.02.09. - 2009.02.13. 1. Folyadékból történő adagolások és hatásuk az analitikai teljesítményjellemzőkre. Áramlás leosztásos (split), áramlásleosztás nélküli (splitless) és nagy térfogatú adagolások PTV megoldással. 2. HS-GC alkalmazása gyakorlati feladat megoldására. 3. HS-GC-MS alkalmazása. 4. ATD-GC-MS használata levegőből és vízből vett minták mérésére és szilárd anyagból kipárolgó szerves anyagok meghatározására.
Jelentkezési Lap XXV. Kromatográfiás Iskola A tanfolyam megnevezése:. Időpontja: Jelentkező neve: Anyja neve: Szül. helye, időpontja: Lakcíme: Iskolai végzettsége, előképzettsége: Telefonszáma: Munkahely neve: Munkahely címe: Számlázási cím: A tanfolyamon való részvétel díja: Elmélet (1. hét): 136.000,-Ft + ÁFA Gyakorlat (2. hét): 148.000,-Ft + ÁFA Elmélet és gyakorlat (1.+ 2. hét): 272.000,-Ft + ÁFA A tanfolyam díja tartalmazza a vizsgadíjat, az ebédet és az ebéd- és kávészünetben fogyasztott italok és sütemények árát is. A tanfolyam díja nem tartalmazza a szállás és utazás költségeit. A tanfolyamra jelentkezők igényelhetik a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatásokat. A felnőttképzési szolgáltatások igénybevételének díja: előzetes tudásszint felmérés 60.000,-Ft + ÁFA képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás 60.000,-Ft + ÁFA Előzetesen megszerzett tudásszint (kompetenciák) felmérését igénylem nem igénylem (a megfelelő válasz aláhúzandó) Képzési szükségletek felmérését és képzési tanácsadást igénylem nem igénylem (a megfelelő válasz aláhúzandó)
Alulírott tudomásul veszem, hogy jelentkezésem felnőttképzési jogviszonyt nem létesít, a képzés megkezdése előtt a képzővel Felnőttképzési szerződés -t vagyok köteles kötni. Alulírott nyilatkozom, hogy középfokú vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezem. Egyéb közölni valóm: A tanfolyam és az esetlegesen igénybe vett szolgáltatások díját a tanfolyamot követően kiküldött számlánk alapján, átutalással kell kiegyenlíteni! Ügyintézőnk neve, telefonszáma: Badics Zsuzsanna 06-1/251-1116 Az átutalás bankszámlaszáma: CIB 10700330-25626704-51100005. Dátum:....... jelentkező aláírása A Jelentkezési lap visszaküldendő a PER-FORM Hungária Kft. címére (1141. BUDAPEST, Komócsy u. 52.) vagy a következő fax számra: (1) 251-1461.