A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon

Vállalkozók Európában 1 A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon Szerző: Dr.Tasnádi József

2 A turizmus az EU-ban és Magyarországon

Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék Bevezetés...6 1. A turizmus általános ismeretei...7 1.1 A turizmus tartalmi behatárolása...7 1.1.1 Idegenforgalom vendégforgalom turizmus...7 1.1.2 A WTO-IPU meghatározása...8 1.1.3 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia meghatározása...9 1.1.4 A meghatározásokból adódó következtetések...9 1.2 A modern turizmus kialakulásának okai...10 1.3 A turizmus és környezeti tényezőinek kölcsönhatásai...10 1.3.1 A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatásai...10 1.3.2 A turizmus és a társadalmi-kulturális környezet kölcsönhatásai.11 1.3.3 A turizmus és a természeti környezet kölcsönhatásai...11 1.3.4 A turizmus és gazdasági környezet kölcsönhatásai...12 1.3.5 A turizmus és a technológiai környezet kölcsönhatásai...13 1.3.6 Turizmus és fenntarthatóság, új turisztikai koncepció igénye...14 2. Az Európai Unió és a turizmus...15 2.1 Jogharmonizációs követelmények...15 2.2 A Lisszaboni Stratégia...16 2.3 Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai...16 2.4 Az Európai Unió turizmus politikája...17 2.4.1 Az európai turizmus jövője...19 2.4.2 Európai Turizmus Fórumok...20 2.4.3 Európa turizmus politikájának megújulása...21 2.4.4 A Schengeni Megállapodás...23 2.4.5 Az euró-zónához való csatlakozás...24 3. A turizmus állami irányítási rendszere...26 3.1 Az állam szerepe a turizmusban...26 3.2 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia...28 3.3 EU forrás igénybevételt alátámasztó tervek és turizmus...35 3.3.1 Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus...35 3.3.2 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és a turizmus37 4. Turizmus piaci rendszere...39 4.1 Turizmus a szolgáltatások piaci rendszerében...39 4.2 A turizmus részpiacai...39 4.3 Versenyképesség a turizmusban...40 4.4 A turizmus piaci tényezőinek hajtóerői...43 4.5 Az új turizmus kompetitív tényezői...44 4.6 Turisztikai szükségletek, indítékok...45 4.7 A turisztikai szolgáltatások iránti kereslet...45 4.7.1 A turisztikai kereslet jellemzői...45

4 A turizmus az EU-ban és Magyarországon 4.7.2 A turisztikai kereslet várható fejlődési irányai...46 4.8 A turisztikai kínálat...47 4.8.1 A turisztikai kínálat jellemzői...48 4.8.2 A turisztikai kínálat szervezeti rendszere...48 Heterogén szektor duális struktúrában...48 Közlekedési vállalkozások...49 Szálláshelyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások...50 Szabadidő-töltési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások...51 Utazásszervező és közvetítő vállalkozások...52 4.8.3 A turisztikai kínálat várható fejlődési irányai...53 5. Szervezeti szintű feladatok...55 5.1 Elemzési feladatok...57 5.1.1 Belső környezeti tényezők elemzése...58 5.1.2 Szélesebb, makro környezeti tényezők elemzése...59 5.1.3 Mikro környezeti tényezők elemzése...61 5.1.4 Erősségek/gyengeségek és lehetőségek/veszélyek összegezése.64 5.2 Szervezeti szintű stratégiai feladatok...65 5.2.1 Szervezeti fő cél meghatározás...65 5.2.2 Szervezeti megkülönböztető ismérvek meghatározása...66 5.2.3 A kommunkáció eszköztára...67 5.2.4 Pozicionálás, imázs- és márkaépítés a turizmusban...68 5.2.5 Referencia anyagok...71 6. Marketing menedzsment a turizmusban...73 6.1 Marketing stratégiai elvek meghatározása...77 6.1.1 Marketing cél meghatározás...78 6.1.2 Szegmentálás, célpiac meghatározás...78 6.1.3 Marketing eszközökre vonatkozó stratégiai elvek...79 Turisztikai termékek/szolgáltatások...79 Turisztikai termékek/szolgáltatások ára...81 Értékesítési utak és helyek...83 Marketingkommunikáció, támogatás, ösztönzés...84 6.2 Operatív feladatok meghatározása és megvalósítása...88 6.3 A marketing terv megvalósításának ellenőrzése...90 Zárszó...90 Irodalomjegyzék...91 Mellékletek...94 A turizmust érintő törvények, határozatok, rendeletek...94 Fontosabb honlap címek...97

Vállalkozók Európában 5 Ajánlás Tisztelt olvasó, kedves Vállalkozótárs! A magyar gazdaságban a turizmus igen jelentős helyet foglal el. A 2005 évi statisztikai adatok szerint ezen ágazat hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez meghaladta az 5%-ot, ha azonban tovább gyűrűződő hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a 8%-ot. Az ágazaton belül a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás növekedése közel 7%, míg a nemzetgazdasági átlag csak 4% körül mozgott. Fogyasztási oldalról vizsgálva is igen szép eredményt könyvelhet el ez az ágazat; a teljes fogyasztás több, mint 9%-át, mintegy 1.100 milliárd forintot. A bíztató eredmények azonban csak akkor lehetnek tartósak, ha az ágazatban résztvevők vállalkozások, önkormányzatok, állami szervek és a turizmus területén működő más szervezetek magasan képzett munkatársakat foglalkoztatnak és a keresletnek megfelelően alakítják ki stratégiájukat. Jelen kiadvány azt a célt szolgálja, hogy az ágazatban működő, vagy működni kívánó vállalkozásoknak kézikönyvként szolgáljon. Aktualitását tekintve jellemző, hogy a szerző az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 őszén elfogadott ágazat-specifikus fejezeteit is tartalmazza. Kárpáti György Az MKIK Nemzetközi Kollégiumának alelnöke

6 A turizmus az EU-ban és Magyarországon A turizmus szerepe a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban kiemelkedő jelentőségű. A turizmus közvetett hatásait is figyelembe véve a világ országai összességében 222 millió embernek biztosít munkahelyet (= az összes munkahelyek 8,3%-a), a világ GDP-jéhez 4.746 milliárd dollárral járul hozzá (= az össz-gdp ~ 11%-a) (WTTC, 2005). Bevezetés A könyv megírásának célja: átfogó ismeretek nyújtása a turizmus elméleti és gyakorlati kérdéseiről elsődlegesen azon vállalkozások/vállalkozók részére, amelyek/akik a jövőben meglévő tevékenységüket a turizmus területére is ki akarják terjeszteni, ill. turisztikai vállalkozást kívánnak alapítani. Az első fejezet a turizmus általános fogalmaival ismerteti meg az olvasót. Ennek keretében kiemelt hangsúly helyeződik a turizmus fogalom meghatározására, értelmezésére, a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött fontosságára, a környezettel való kölcsönhatásokra. A második fejezet ismerteti az Európai Unió törekvéseit a turizmus területén. A harmadik fejezet bemutatja a turizmus állami irányítási rendszerét, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben a turizmus fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. A negyedik fejezet a turizmus piaci rendszerét tárgyalja. E fejezet a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet és a turisztikai kínálat sajátosságait, és várható fejlődési irányait ismerteti. Az ötödik fejezet a szervezeti szintű vezetési feladatok közül kiemelten kezeli a fő cél és a szervezeti azonosság, a megkülönböztető ismérvek meghatározását. Ismertetésre kerülnek az egyedi tartalmi elemekkel (kiemelten a filozófia/küldetés) és a formai eszközökkel szemben támasztott követelmények. A hatodik fejezet átfogó ismeretet nyújt a turisztikai vállalkozások termék/szolgáltatás szintű, azaz marketing vezetésének specifikumairól. A fejezet a vezetési folyamat egyes fázisai (= elemzés, tervezés, végrehajtás, ellenőrzés) közül behatóbban foglalkozik az elemzési és a stratégiai tervezési feladatokkal. A melléklet a tárgyalt ismeretanyaggal összefüggő fontosabb törvények, rendeletek, határozatok felsorolását és internetes honlapok címeit tartalmazza. A könyv szándékoltan nem tartalmaz statisztikai adatokat és táblázatokat. A statisztikai adatok tekintetében ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Turizmus ZRt. és az Európai Unió statisztikai kiadványainak tanulmányozását. A könyv megjelentetését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatta.

Vállalkozók Európában 7 1. A turizmus általános ismeretei A történelem folyamán az emberek mindig utaztak, hogy új helyeket, új kultúrákat megismerjenek, és tapasztalatokat szerezzenek. A történelem sok példával szolgál. Az első utazásokra gyalogszerrel, majd később az állatok segítségével került sor. A szárazföldi utazásokat követte a vízi utak használata, a tengeri utazás. Napjaink turizmusának, mint tömegjelenségnek a fejlődéséhez messzemenő magyarázatot a mindenkori politikai, kulturális és gazdasági viszonyokra való visszapillantás ad. Ennek alapján megállapítható, hogy a turizmus ma ismert motivációi (kereskedés, kulturális-, sportesemény látogatás, vallási célú zarándoklatok, gyógyulás, ismeretszerzés) jórészt már adottak voltak az utazások előfázisaiban az ókorban és a középkorban egyaránt (Kaspar, 1983a). 1.1 A turizmus tartalmi behatárolása 1.1.1 Idegenforgalom vendégforgalom turizmus Napjainkban, a német nyelven irt szakirodalomból átvett "Fremdenverkehr", "idegenforgalom" szó használatával szemben egyre inkább előtérbe kerül a "turizmus" kifejezés. E könyvben elsősorban a "turizmus", illetve a "turisztikai" szavakat használjuk, az "idegenforgalom", illetve az "idegenforgalmi" szavakkal szemben. A korábbi években több közép-keleteurópai ország gyakorlatával megegyezően Magyarországon is széles körben elterjedt a németnyelvből lefordított (Fremdenverkehr =) "idegenforgalom" szó használata. 1 E szó eredeti gyökere nem az utazás résztvevőjére, hanem az ismeretlen, "idegen terület" felkeresési szándékára vezethető vissza. Mégis, érdekes módon a mindennapi gyakorlatban a hangsúly az "ismeretlen, idegen kínálati oldal"- lal szemben a fogadóhely számára "idegen keresleti oldal"-ra helyeződött. Napjainkban az idegenforgalom, a turizmus és a vendégforgalom szavakat szinonim fogalomként kezeljük. Bármelyik szót használjuk a kommunikáció során a befogadó környezettel szemben elvárás, hogy az e forgalomban résztvevőt 2 vendégnek tekintsék, és ennek megfelelő figyelemben részesítsék. 1 Az angol, francia nyelvterületeken a "tourism" illetve a "tourisme" szavak használata terjedt el. 2 A nemzetközi statisztika a turizmus résztvevői tekintetében különbséget tesz a turista-, a kiránduló- és az átutazó érkezés között. Ezek összessége adja a látogató érkezések számát. A turista 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott helységben, országban. A kiránduló 24 órán belül a belépéssel azonos

8 A turizmus az EU-ban és Magyarországon A szakirodalomban, az oktatásban és a mindennapi gyakorlatban a "turizmus" szó használata erősödik. A németnyelven írott szakirodalomban is megjelenik a "Fremdenverkehr" szóösszetétellel szemben a "Tourismus" szó. 3 A turizmusra az elmúlt évtizedek során számos meghatározás született. Ezekben tükröződött az adott időszak turizmusának szerkezete és a turizmusról alkotott felfogás. A jelen könyvben a turizmus hagyományos tartalmi felfogásainak ismertetésétől eltekintünk. A hangsúlyt a Hágai Nyilatkozatban elfogadott és a Nemzeti Fejlesztési Tervben jóváhagyott meghatározásokra helyezzük. 1.1.2 A WTO-IPU meghatározása A jelen tanulmányban a Turizmus Világszervezet (World Tourism Organization = WTO 4 ) és az Interparlementáris Unió (IPU) közös konferenciáján, Hágában 1989. április 10-14 között a Hágai Nyilatkozatban elfogadott tartalmi meghatározást tartjuk mérvadónak. Ennek alapján a turizmus korunk világméretű társadalmi jelensége, az egyéni szabadidő-hasznosítás egyik lényeges formája, az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok fontos közvetítője, az életminőség következménye és meghatározó eleme, emberi alapszükséglet, számos ország gazdaságában komplex hatásmechanizmusa által a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője, az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége (WTO-IPU, 1989 alapján). határszakaszon hagyja el az országot. Az átutazó 24 órán belül különböző határviszonylaton hagyja el az országot. 3 Erre példa a svájci Claude Kasparnak a turizmus alapismereteit tárgyaló átdolgozott és 4. kiadásban 1991-ben megjelent műve, amelynek címe: Die Tourismuslehre im Grundriss, szemben a korábbi kiadások "Die Fremdenverkehrslehre im Grundriss" címmel. 4 A szervezet neve 2005. decemberében United Nations World Tourism Organization (UNWTO)-ra változott, megszüntetve ezáltal a Világ Kereskedelmi Szervezettel való azonos szervezeti név rövidítést (World Trade Organization = WTO).

Vállalkozók Európában 9 Olyan komplex multiszektorális rendszerről van szó, amely életünk szinte minden területével kölcsön-, és ezek közül számos területen multiplikátor hatásban áll. Az ismertetett fogalom meghatározás a turizmust az emberi együttélés szinte minden területével kölcsönhatásban álló, komplex rendszernek tekinti. Az univerzális fogalom meghatározásra való helyes törekvés alapján a meghatározás természetesen csak utal a turizmus gazdasági jelentőségére. 1.1.3 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia meghatározása A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott tartalmi behatárolás szerint a turizmus a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatása, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatások. (NTS, 2005). 1.1.4 A meghatározásokból adódó következtetések Az ismertetett WTO-IPU és NTS meghatározásokból egyrészt levezethető a turizmus kettős alrendszere: éspedig az egyik oldalon az alanyi alrendszer azaz a turizmusban részt vevők, a turisták, a turisztikai keresletet támasztók köre, a másik oldalon a tárgyi alrendszer azaz a szolgáltatási intézmények, az ajánlattevők, a kínálat egésze. Másrészt a reálfolyamatok: a helyváltoztatás és a meglátogatott helyen való tartózkodás képezik a turizmus gazdasági alapját. A turizmus alanyai, a turisták a szolgáltatásokat részben a helyváltoztatással, a távolság áthidalással összefüggésben, az utazás során, részben a tartózkodási helyen veszik igénybe 5. A helyváltoztatási, a távolság áthidalási igényekre épülnek a közlekedési vasúti, közúti, légi és hajózási vállalkozások szolgáltatásai. A tartózkodási helyen a szálláshelyek, az éttermek és a szabadidő töltési lehetőségeket nyújtó vállalkozások tevékenysége emelendő ki. Mind a helyváltoztatás, mind a meglátogatott helyen való tartózkodás tekintetében kiemelkedő szerepük van az utazási irodai szervező és közvetítő vállalkozásoknak. 5 Freyer (1988. 14. old) a helyváltoztatáson és a tartózkodáson kívül a turizmus konstitutív elemei közé sorolja harmadik elemként a helyváltoztatás motivációit is, vagyis azt, hogy az utazás miért következik be.

10 A turizmus az EU-ban és Magyarországon 1.2 A modern turizmus kialakulásának okai Napjaink modern turizmusának kialakulása a következő külső okokra, hatásokra és piaci tényezőkre vezethető vissza: politikai, jogi, szabályozási változások (az emberi jogok kiteljesedése), gazdasági fejlődés (iparosodás, reáljövedelem emelkedés), demográfiai és társadalmi változások (népesség fejlődés és a növekvő városiasodás, társadalmi és munkajogi viszonyok javulása, szabadidő növekedése, új értékek és normák megjelenése: szükségleti struktúra változása), technológiai haladás (CRS = Computer Reservation Systems, fogadóhelyi adatbázis rendszerek is), kommunikációs és információs technológiák fejlődése, közlekedési infrastruktúra fejlődése: a vasúti-, a gépjármű- és a légi közlekedés elterjedése, utazás biztonság javulása, 6 marketing tevékenység továbbfejlődése (kereskedelem, fogadóhelyek termék-szolgáltatás, utazási kereskedelem szervezet, humán erőforrás stb.) (WTO, 1997a). 1.3 A turizmus és környezeti tényezőinek kölcsönhatásai A turizmus és környezetének hatásai nem egyirányúak, a kölcsönhatások vizsgálandók. Bírálandó az a felfogás és gyakorlat, amely csak a a turizmusnak a környezetre gyakorolt hatására helyezi a hangsúlyt. A környezeti tényezőknek a turizmusra gyakorolt hatás vizsgálata a versenyképesség javítása és a turisztikai kínálat továbbfejlesztése miatt különösen fontos. 1.3.1 A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatásai A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatás vizsgálatának területei (1) a belpolitika nemzeti tudat belső turizmus, (2) a külpolitikai kapcsolatok, a fejlett és a fejlődő országok között viszony és (3) a politikai stabilitás/instabilitás, a válságos helyzetek. Utóbbiakra a turizmus különösen érzékeny, ezek felboríthatják a turizmus egyensúlyát, és a turizmusra pusztító hatást gyakorolnak. Példaként szolgálnak a közelmúlt évek eseményeiből a következő kiemelések: a jugoszláviai belső az utódállamokkal folytatott polgárháború és a külső háborús konfliktus, a török- 6 E tekintetben a 2001. szeptember 11-i terror cselekmények a bizalmat megrendítették. Az utazások iránti bizalom visszaállítása érdekében a kormányok, a turisztikai vállalkozások, különösen a légiforgalmi társaságok nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek.

Vállalkozók Európában 11 kurd viszály, a kinai tienanmen-téri események, az Öböl-háború az ebben érintett térségek turizmusát teljesen megbénították. A turizmus fogadó országainak politikai bizonytalansága kihat a turista küldő országok úti célhely ajánlatainak kialakítására és a potenciális turisták döntésére. A politikai instabilitás megítélése a potenciális látogatók körében jelentős hatást gyakorol a desztináció életképességére és hosszú távú turisztikai fennmaradására. A politikai instabilitás negatív imázs formáló tényező, a kedvező kép helyreállítása hosszú évekig eltarthat. (Seddighi et al, 2001). 1.3.2 A turizmus és a társadalmi-kulturális környezet kölcsönhatásai A turizmus napjainkban elkerülhetetlen társadalmi jelenséggé vált. Társadalmi összefüggésben felismeréssé vált, hogy a turisztikai élet középpontjában az ember áll. E tényről hosszú ideig mind az elmélet, mind a politika megfeledkezett. Ennek figyelembevétele a korábbi egyoldalú gazdaság centrikus szemléletmódot feloldja. A turisták tekintetében fontos tény, hogy a turizmus emberi alapszükségletté vált. További fontos aspektusok a társadalmi befolyásoló tényezők, az utazási indítékok, elvárások, az utazási magatartás és az élmények stb. A helyi lakosok tekintetében kiemelendők az érdekek, az elvárások, az életminőségre való kihatás, a tásadalmi-kulturális változások stb. A helyi lakosság és a turisták találkozása tekintetében fontosak a találkozás feltételei (az előítéletek, a nyelv, a mentalitás, a vendégszeretet, a kultúra), és a találkozás lehetőségei (mások tapasztalatai, találkozás, kulturális csere, népek közötti megértés). 1.3.3 A turizmus és a természeti környezet kölcsönhatásai A természeti környezet és a turizmus kölcsönhatásának fontossága az elmúlt években tudatosult, érthetővé váltak sok helyen a turizmus akadálytalan fejlődésének ökológiai következményei. Hangsúlyozandó, hogy nem kiegyensúlyozott kölcsönhatásról van szó. A turizmus jobban profitál a természeti környezetből, mint fordítva. A turizmus igényli, használja a természetet, és ez által egyidejűleg a saját egzisztenciális alapjait teszi tönkre: "turizmus-rombolás a turizmus által". A turizmus környezetre gyakorolt káros hatásai közül kiemelendő a turisztikai célú terület, táj használat, ennek hatása (= építészeti tájrombolás), a

12 A turizmus az EU-ban és Magyarországon természet háztartásának megzavarása (= levegő- és vízszennyezés, a vegetáció és az állatvilág károsítása), a zajterhelés és nem utolsósorban a globális környezeti problémákhoz mint az üvegház hatáshoz, az ózonlyukhoz való hozzájárulás. A természeti környezet turizmusra ható tényezői közül a legfontosabbak a lakó környezet minősége, a táj, mint üdülő- és életkörnyezet (= üdülőtermelő- és védő funkció), valamint a turisztikai kínálat természeti tényezői (= tájkép, klíma, topográfia, vízrendszer, állat- és növényvilág stb.). A turizmus környezetvédelmi hatása tekintetében a természeti értékek és a kulturális műemlékek védelmére, ennek fontosságára utalunk. 1.3.4 A turizmus és gazdasági környezet kölcsönhatásai A gazdaság az elmúlt időszakban egyértelműen az érdeklődés középpontjában állt, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a turizmus gazdasági hatásai egyszerűbben mérhetők (pl. ráfordítás/bevétel, költség/nyereség) és a legnagyobb ösztönzés is innen származik, ill. származhat (Müller-Kramer-Krippendorf, 1993). A turizmus és a gazdaság kölcsönhatásaira e helyen csak összegező megjegyzéseket teszünk, kiegészítve a piac egészére és annak keresleti és a kínálati tényezőire gyakorolt hatásokkal. A gazdasági hatásoknál kiemelendő a GDP-re, a költségvetésre, a fizetési mérlegre, a foglalkoztatottságra gyakorolt hatás. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a fejlesztést előmozdító visszacsatolás nagysága kedvezően befolyásolja a felsorolt gazdasági hatásokat. A piacnál kiemelendő kérdéskörök/tényezők: a piackutatás és a marketing eszközök (turisztikai szolgáltatás, ár, értékesítési utak és helyek, értékesítés ösztönzés, reklám, Public Relations, személyes eladás), a marketing koncepciók, stratégiák és akció programok, a turisztikai közvetítők (kooperációs turisztikai szervezetek, utazásszervezők, utazásközvetítők, értékesítési képviseletek stb.). A keresletnél kiemelendők a gazdasági befolyásoló tényezők (= a jövedelmi, vagyonviszonyok, az árszínvonal, a valuta állapota, a konjunkturális helyzet), az utazási intenzitás, a tartózkodási idő, a szállodában és egyéb kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma.

Vállalkozók Európában 13 A kínálatnál kiemeljük az általános infrastruktúrát (= a közlekedési, hírközlési, ellátási, hulladék-feldolgozó létesítményeket és a mindennapi szükséglet kielégítés létesítményeit), a turisztikai infrastruktúrát (= az elszállásolási, ellátási vállalkozásokat, a turisztikai speciális közlekedési eszközöket, a sport és szabadidő létesítményeket, a kongresszus, konferencia szervező vállalkozásokat, az egyéb ellátó és információs szervezeteket). 1.3.5 A turizmus és a technológiai környezet kölcsönhatásai Az elektronikus, computeres forradalom a kommunikáció technológiai környezetében is alapvető, minőségi változásokat eredményez, amely intézményesíti az információs társadalom alapjait, továbbá az információs társadalom átalakítja, majd meg is haladja a fejlett világban ma ismert piaci és politikai intézményrendszert. A gyorsuló technikai haladás, és ez által a gyorsuló kommunikációs folyamatok társadalmi-gazdasági viszonyainkat alapvetően megváltoztatják. Mindennapi életstílusunk, életvitelünk nagy változások előtt áll a gyors technológiai haladás következtében (Tasnádi, 1995). A turizmus területén is megjelent az elektronikus információközlés, lehetővé vált a piaci szereplők közötti gyors és közvetlen információcsere. A kínálati oldalon a turizmus nem nyereségorientált nemzeti, regionális, kistérségi, helyi szervezetei és nyereség orientált, üzleti vállalkozásai egyre nagyobb számban élnek az elektronikus információ- közlés lehetőségével. Az információközlés mellett gyorsul az interaktív web-oldalak, honlapok alkalmazása is. Ez nemcsak a tájékozódást gyorsítja, hanem a turisztikai szolgáltatást nyújtó és a potenciális turista közötti közvetlen kapcsolatot is létrehozza, amely költségmegtakarítást eredményezhet a piac mindkét szereplőjének, a vevőnek és az eladónak egyaránt. A keresleti oldalon is gyors fejlődés tapasztalható, jóllehet egyrészt a háztartások számítógépes ellátottságának és internetes csatlakozásának száma és aránya még nem kielégítő, másrészt a potenciális turisták nagy száma továbbra is ragaszkodik a közvetítő kereskedők, utazásközvetítők személyes tanácsaihoz. A technikai eszközök jövőben várható tömeges elterjedése ellenére valószínűsíthető, hogy a turisztikai szolgáltatások jellege következtében, továbbra is nagy szerepe lesz a személyes tanácsadásnak. A technológiai környezet változása is alátámasztja, gyorsítja a turizmus globális folyamatait, a globális kommunikációt, ezen belül a marketingkommunikációt.

14 A turizmus az EU-ban és Magyarországon 1.3.6 Turizmus és fenntarthatóság, új turisztikai koncepció igénye A turizmus és a környezeti tényezői közötti kapcsolatokban kölcsönös és nem egyoldalú hatásmechanizmusok érvényesülnek. A fogadóhely tűrőképességének vizsgálata mind társadalmi, mind természeti és építészeti környezeti tekintetben kiemelten fontos feladat. A gazdasági célok megvalósítása nem sértheti a helyi, kistérségi, regionális és nemzeti érdekeket: ezekkel összhangban, egyensúlyban álló fejlesztés valósítandó meg. Az utóbbi években erősödött a turizmus negatív környezeti hatásainak a kézzelfogható, mérhető gazdasági célokkal és hatásokkal való szembesítése. A környezettudatosság, a "zöld-tudatosság" erősödése különösen a '80-as évek közepétől felvetette a turizmus szerepének és értékeinek újragondolását, a fogyasztó, a turista és a turizmus iparág részéről egyaránt. Megfontolandó kulcskérdések: Mennyi és milyen típusú turistát kíván vonzani egy település, egy kistérség, egy régió, egy ország és annak lakossága? Melyek a települések, a kistérségek, a régiók, az ország turisztikai célpiacai? Mennyi azon turisták száma, amelyek igényei figyelemmel a fogadóhely fizikai, társadalmi és környezeti teherbírására még kielégíthetők? Hogyan tudnak a turisták a helyi lakosság életminőségének javulásához hozzájárulni stb? A turizmus környezetének sebezhetősége és a helyi lakosság érzékenysége miatt követelménnyé vált a turizmus tervezésében a turizmus és környezete közötti hosszú távú kölcsönhatások figyelembevétele.

Vállalkozók Európában 15 2. Az Európai Unió és a turizmus A fejezetben összegezetten ismertetjük a jogharmonizációs követelményeket, a Lisszaboni Stratégiát, a pénzügyi támogató forrásokat majd ezt követően az EU turizmus politikájára térünk ki, különös hangsúllyal annak megújulására. 7 2.1 Jogharmonizációs követelmények Jogharmonizáción azt a jogalkotási folyamatot értjük, amely lehetővé teszi, hogy két jogrendszer szabályai egymással összeegyeztethetővé váljanak. A közösségi jogharmonizáció az Unió minden tagállamában folyamatosan zajló tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy az adott állam jogrendszere az Európai Unió jogával összeegyeztethető legyen. A közösségi jog (EK jog) ugyanis önálló jogrendszert alkot. Autonómnak nevezhető ez a rendszer, hiszen az uniós jogszabályokat a közösségi intézmények (Európai Bizottság, Tanács, Európai Parlament) alkotják meg, a közösségi jog által szabályozott döntéshozatali eljárások során, szemben a nemzetközi joggal, amely önálló államok önkéntes megállapodásain alapul. Emellett meghatározó szerepük van egyes közösségi intézményeknek is (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Számvevőszék) az így meghozott jogszabályok végrehajtásában, annak ellenőrzésében. A közösségi jog, egységes rendszert alkot, sajátos jogszabályi hierarchiával, a jogrendszer egészére kiterjedő jogelvekkel. Emellett azonban fennmaradnak a nemzeti jogrendszerek is. Nyilvánvaló, hogy a jogbiztonság megteremtése érdekében alapvető szükséglet a két jogrendszer összhangjának megteremtése. A közösségi jog be kell, hogy épüljön az Európai Unió tagállamainak jogrendszereibe: ez a folyamat a jogharmonizáció. A jogharmonizációs kötelezettség jogalapját az Európai Közösség Alapító Szerződése (a többször módosított Római Szerződés) tartalmazza, és az Európai Bíróság által kidolgozott jogelvek szabályozzák. (www.mkogy.hu: EU információk Országgyűlés és az EU, jogharmonizáció). Az Európai Unió öt jogszabály típust alkalmaz. Ezek (1) az általános hatókörű, kötelező érvényű, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendeletek, (2) a tagállamok nemzeti jogrendjébe, meghatározott időn belül, alkalmazandó irányelvek, (3) az egyes tagállamokat, természetes vagy jogi személyeiket érintő kötelezettségek, jogok és közigazgatási rendelkezéseket 7 Terjedelmi korlátok miatt nem foglalkozunk a Római Szerződéssel és az azt követő fejlődés mérföldköveivel.

16 A turizmus az EU-ban és Magyarországon tartalmazó egyedi intézkedések, határozatok, továbbá a nem kötelező érvényű (4) ajánlások és (5) vélemények. 2.2 A Lisszaboni Stratégia A 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács ülésén az Európai Unió célul tűzte ki, hogy az évtized végére az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon. A Lisszaboni Stratégia eredményeinek félidei felülvizsgálata során az Európai Bizottság megerősítette a Lisszaboni Stratégia fő céljai iránti elkötelezettségét, de újrafogalmazta a célok megvalósításának fő szempontjait. A Bizottság a nemzeti politikai viták középpontjába kívánta állítani a reformprogramot, és kiemelte azt is, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nemzeti parlamentek bevonására. (www.mkogy.hu). A Lisszaboni Stratégia három pilléren áll: a közgazdasági pillér alapot nyújt a versenyképes, dinamikus, tudásalapú gazdaság kialakításához, továbbá hangsúlyt helyez az információs társadalomban az igények folyamatos változásához való alkalmazkodásra és a kutatás, fejlesztés (K+F) erősítésére; a társadalmi pillér felvázolja az európai szociális modell modernizálását a humán erőforrásokba való invesztálás és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem által; a környezeti pillér felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a gazdasági növekedés összekapcsolandó a természeti erőforrások használatával. Az Európai Bizottság 2005. februárban indítványozta a lisszaboni stratégia új irányvonalának meghatározását, az EU erőfeszítéseinek két feladatra való koncentrálását: az erősebb, tartós növekedésre és a nagyobb, jobb foglalkoztatásra (COM/2005/ 24., 2005.2.2.). 2.3 Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai közül kiemeljük a Kohéziós Alapot, a Strukturális Alapokat és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapokat.

Vállalkozók Európában 17 A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. A Kohéziós Alapot felhasználva nagyméretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani. A Strukturális Alapok célja a tagállamok elmaradott régióinak felzárkóztatása. A rendelkezésre álló pénzügyi alapok igénybevétele elősegíti az elmaradott régiók infrastruktúrájának fejlesztését, a helyi gazdaság diverzifikálását, a munkaerő képzettségi színvonalának emelését és a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését (www.nfh.hu). Az Európai Bizottság 2004. február 16-i javaslata alapján a kohéziós politika és az erre szánt források a jövőben három, a jelenlegi időszakétól némileg eltérő, célkitűzés támogatását fogja megvalósítani: (1) A Konvergencia célkitűzés támogatja majd a legszegényebb régiókat (közösségi átlag GDP 75%-a alatt), valamint a statisztikai hatás által érintett régiókat. Ezen kívül ez alatt a célkitűzés alatt részesülnek átmeneti támogatásban a bővítés következményeként az ún. statisztikai hatás miatt az (1) célkitűzés szerinti jogosultságukat elvesztő régiók (phasing-out régiók). (2) A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés forrásaiból az ún. phasing-in régiók (gazdasági hatás miatt az első célkitűzés támogatására jogosulatlanná váló régiók), valamint valamennyi a Konvergencia célkitűzésre nem jogosult régió részesül majd. (3) Az Európai területi együttműködés célkitűzése a korábbi Interreg közösségi kezdeményezés szerepét átvéve a határon átnyúló (határ menti, transznacionális és interregionális) együttműködéseket támogatja ill. az erre jogosult régiók számára nyújt majd támogatást. Az operatív programokkal összefüggő pályázatok kiírására 2007. január hónaptól kezdődően folyamatosan kerül sor (letöltés: 2007.07.07 www.nfh.hu). 2.4 Az Európai Unió turizmus politikája Európa a világ vezető turisztikai fogadóterülete: részesedése a világ turizmus nemzetközi turista érkezéseinek számából 58%, a világ turizmus

18 A turizmus az EU-ban és Magyarországon bevételeiből mintegy 50%. 8 Európa látnivalóinak gazdagsága és turisztikai szolgáltatásainak minősége által a világ első turisztikai célpontja. Európán belül a turisztikai forgalom 85%-a az Európai Unió tagállamaiban realizálódik. Az Európai Unióban a turizmus közvetlen és közvetett hatásait figyelembe véve a turizmus 11%-kal járul hozzá a GDP-hez és a munkaerő több, mint 12%-át foglalkoztatja (COM/2006/134.,2006.17.3.) 9. E magas részarányok ellenére az Európai Unió eddig megkötött szerződéseiben a turizmus nem szerepel a EU jogkörei között. A Maastrichti Szerződés (= G3-as cikkely) felhatalmazta a közösséget a turizmus területén megteendő intézkedésekre, azonban a turizmus nem kapott külön fejezetet az alapszerződésben (CEC-D.G. XXIII, 1993). Az Európai Uniónak nincs a tagállamok összességére vonatkozó átfogó turizmus politikája. Általános célként a tagállamokkal szemben megfogalmazódik a közösség attraktívabbá tétele a harmadik országok látogatói körében a turizmus támogatása, erősítése és fejlesztése által. Intervenciós területek a következők: (1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások, foglalkoztatási törvény, közlekedés deregulációja), (2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatás, szociál-turizmus, határ formalitások megszüntetése), (3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, versenypolitika), (4) a környezet és a turizmus igényeinek összehangolása (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi mérések, Strukturális Alapok). Az Európai Unió 23 bizottsága közül a turizmus multiszektorális 10 jellege következtében több bizottság érdekelt a "turisztikai iparban". Így például a szállítmányozási, a verseny, a fogyasztóvédelmi, a pénzügyi, a foglalkoztatási és szociális, a környezeti, a regionális fejlesztési bizottság. A turizmussal a DGXXIII-ban (= Enterprise and Industry Directorates- 8 Megjegyzendő, hogy az 1980-2000. években a nemzetközi turista érkezések számának évi átlagos növekedési üteme a világ országai összességében 4,5%, Európában 3,7% volt. Európa részesedése a világ turista érkezései számából folyamatosan csökken: 1980-ban 69%-ot, 2000-ben 58%-ot tett ki. A WTO előrejelzése szerint a feltételek változatlansága esetén a csökkenés tovább folytatódik: 2010-re 52-53%-os, 2020-ra 45-46%-os részesedést valószínűsit. 9 http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/com/com_com(2006)0134_/com_com (2006)0134_hu.pdf 10 E bonyolult multiszektorális rendszer egymással kölcsönhatásban álló alrendszerei közül a következőket emeljük ki: foglalkoztatás, regionális fejlődés, oktatás, kultúra, környezet, fogyasztóvédelem, egészségügy, közbiztonság, új technológiák, közlekedés, tartózkodási feltételek, pénzügyi szabályozás-adópolitika stb.

Vállalkozók Európában 19 General) egy több funkcionális szervezeti egység részeként a Tourism Unit foglalkozik, amely azonban a DG-ok között nem lát el koordinációs feladatot (http://ec.europa.eu Economy and Society (gazdaság és társadalom) Enterprise and Industry (vállakozás és ipar) Policy Areas (politika területek) Tourism) Az EU több intézkedése és ajánlása is érinti a turizmust: így a fogyasztóvédelem, a szociálpolitika, a versenypolitika, az adópolitika, a belső piac, a Gazdasági és Pénzügyi Unió, az Unió külpolitikája, a légi közlekedés, a közúti, vasúti és vízi közlekedés, a piaci belépés, az oktatásszakképzés, a környezetvédelem, az információs társadalom, a pénzügyi elszámolások és természetesen a turizmuspolitika tekintetében. 11 2.4.1 Az európai turizmus jövője Az Európai Bizottság a turizmus és foglalkoztatottság közötti összefüggés vizsgálatát 2000. januárjában kezdeményezte. Az ezt követő években a tagállamok, a turizmus ipar és a civil társadalom résztvevőinek intenzív munkája eredményeként öt kulcsfontosságú témát határoztak meg: (1) információ, (2) oktatás, (3) minőség, (4) fenntartható fejlődés és (5) új technológiák. A Bizottság aláhúzta a több információ- és tapasztalatcsere fontosságát az érdekelt felek között, és a kommunikációban ajánlott akciók megvalósításának előkészítését. A kommunikációban javasolt fontosabb aktivitások a következők: a turizmus ipar és más érdekelt résztvevők közötti párbeszéd támogatása az évenként szervezett Turizmus Fórum keretében; 11 Az Európai Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (European Travel Agents and Touroperators Association = ECTAA) 1994-től kiadja az Éves jelentését az Európai Unió turizmust érintő politikájáról. E jelentések részletesen ismertetik a turizmussal összefüggő fentiekben felsorolt területekre és a turizmusra közvetlenül vonatkozó intézkedéseket. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Sajtó- és Protokoll Főosztály gondozásában magyar nyelven a 2002. évi kilencedik jelentés látott napvilágot 282 oldal terjedelemben. A turizmuspolitikát tartalmazó fejezetből (213-226 oldal) kiemelendők az EU szerepvállalása a turizmusban, a gyermekprostitúció elleni küzdelem, az ECTAA-HOTREC (= Hotels, Restaurants and Cafés in Europa) üzletviteli és etikai kódex, a lépcsőzetes szabadság, a biztonság fogyasztói jogok üzleti szabványok a turizmusban alfejezetek (GKM, 2004). A 2003., 2004., 2005. évi jelentések hozzáférhetők az ECTAA honlapján (www.ectaa.org). Az Európai Unió turizmusáról további információkat tartalmaznak a Jancsik (1998) és Kovács B. (2003) írásai. E helyen kívánunk utalni Az uniós Magyarország turisztikai jogelmélete és - gyakorlata című műre is, amely részletesen tárgyalja az EU intézményrendszerét, ezen belül a turizmus elhelyezkedését, a polgári jogi alapelveket és a közösségi alapszabadságokat (= áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása), a polgári jogi szerződést, az utazási szerződést, a vagyoni biztosíték szabályozását az EU tagállamokban és közösségen kívüli európai országokban, a menthető kockázatokat, a szállodák, az éttermek és más hasonló intézmények felelősségét, a turizmus finanszírozási forrásait és a mediációt, azaz a közvetítést konfliktusos helyzetekben (Salamon, 2006).

20 A turizmus az EU-ban és Magyarországon a hálózati szolgáltatások elősegítése és a funkciók támogatása, például kompetencia (= megfigyelő-, elemző-, kutató-) központok által, nemzeti, regionális és helyi szinteken; az EU pénzügyi és nem pénzügyi eszközei jó felhasználásának biztosítása a turizmus-ipar hasznára, a nemzeti és regionális hatóságok és lebonyolító szervezetek együttműködése által; a fenntartható fejlődés támogatása az Agenda 21 irányelveinek további alapos kidolgozása és megvalósítása által; értékelési módszerek és eszközök (minőségi indikátorok és benchmarking) meghatározása és elterjesztése a turisztikai desztinációk és szolgáltatások minőségének ellenőrzése érdekében. A Miniszterek Tanácsa 2002. május hónapban egyhangúlag elfogadta azt a specifikusan a turizmusra vonatkozó határozatot, amely (1) szorgalmazta az EU törvényhozás hatásának alaposabb ellenőrzését a turizmus szektorban, (2) javasolta Európa, mint turisztikai desztináció promóciójának további vizsgálatát és (3) meghívta a turizmus ipar résztvevőit az Európai Közösség és a tagállamok által vállalt erőfeszítések támogatására (www.ec.europa.eu). 2.4.2 Európai Turizmus Fórumok Az Európai Turizmus Fórumok szervezésére 2002 óta kerül sor. A 2002. évi brüsszeli fórum fő témáit az európai turizmus együttműködési erőfeszítései, az Agenda 21- a fenntarthatóság és a hatásértékelés képezte, hozzájárulva az Európára kiterjedő vitára és folyamatra, növelendő a az európai turizmus szektorban a fenntartható versenyképességet. A Fórum megtartására 2003-ban Velence adott otthont. A Fórum fő témáiként a hatásértékelés, az adózás és Európa közös promóciója szerepeltek. 2004. októberében első ízben került sor az Európai Turizmus Fórum új tagállamban való megszervezésére: e megtiszteltetés Budapestet érte. A Budapesti Fórumon a résztvevők az EU-25-ök szolgáltatási belső piacát, a turizmus piac foglalkoztatottsági és az oktatási kérdéseit és a turizmus új fejlődési irányait tárgyalták meg. 2005. évi Máltai Fórum napirendjén a versenyképesség és a szakértelem, a turizmus jobb szabályozása, a fenntartható fejlődés és a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása szerepeltek (www.ec.europa.eu).