Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 64246/2008. CÍM: Előterjesztés Sopron, Brennbergbánya, Görbehalom, Új-Hermes, Ó-Hermes városrészek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotásáról (rendeletalkotás) Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás polgármester Az előterjesztést megkapta: Városfejlesztési Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzata Törvényességi véleményezésre bemutatva: Meghívottak: - REGIOPLAN Környezet és Településtervező Kft. Győr, Apáca u. 44. 9022 Pekkerné Szabó Piroska vezető településtervező
Előadó: Kuslits Tibor Tisztelt Közgyűlés! Hosszú előkészítő munka, többszöri kényszerű leállás, lakossági egyeztetés, a folyamatosan érkező lakossági észrevételek feldolgozása, majd az eljárási rend jogszabályi előírásainak változása településrész fejlesztési koncepció, településfejlesztési döntés utólagos elkészítése után év elejére készült el az a véleményezési dokumentáció, településrendezési terv tervezet, melynek egyeztetése nyomán jelen rendelettervezet, a Brennbergbánya, Görbehalom, Új-Hermes, Ó-Hermes Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzatának tervezete megszületett. Az előterjesztett településrendezési terv elvi alapját képező koncepció Városfejlesztési Bizottság által jóváhagyott alapelvei a következők voltak: 1. A bányász-településcsoport létrejöttének településképző energiái a bányászatból magából származtak. A bányászat több, mint félévszázados felhagyása után a településcsoport fennmaradásának és fejlődésének új irányait meg kell határozni. Ezek Brennbergbánya és környezete esetében a Sopron sajátos szatellit lakóterületi funkciója mellett az üdülőfalu, a rekreációs-turisztikai, egészségügyi és szociális funkciók meghatározó volta. 2. A településcsoport legfontosabb értéke a különleges természeti környezetben, sajátos táji világban, gazdag flórában és faunában rejlik. A településcsoport fejlesztésének alapelve kell legyen ezen értékek védelme, fenntartása, ahol szükséges, rekonstrukciója. Az épített környezet fejlesztési lehetőségei nem sérthetik a környezet sajátos értékeit, ugyanakkor ezen értékeket hozzáférhetővé, láthatóvá, megtapasztalhatóvá és érzékelhetővé kell tenniük. 3. Megvizsgálandó az épített környezet története, tradíciói, építészeti karaktere és a karakter meghatározó elemeinek számba vétele. Az építészeti tradíciók, építési hagyományok és a karakter meghatározó elemeinek, a beépítések jellegének fenntartásáról és az új építés során kötelező alkalmazásáról, multiplikálásának elősegítéséről a szabályozásnak gondoskodnia kell. 4. Tisztázandók a településcsoport közlekedési rendszerének fogyatékosságai, elégtelenségei, megoldatlanságai. Ezen megoldatlanságoknak olyan korrekciójára kell a szabályozásnak megoldást kínálnia, mely tartós és az első pontban jelezett környezetitáji alapértékek sérelme nélkül valósítható meg. 5. A településcsoport kettős természetének megfelelően a lakóterületi és turisztikai-üdülési-rekreációs jellegű egységeknek hálózatba kell
rendeződnie, mégpedig oly módon, hogy a zöldbe ágyazottság révén az egymásra gyakorolt zavaró hatás a minimális legyen. 6. A természetjárás meghatározó eleme a kerékpáros turizmus. Ennek elősegítése érdekében a teljes terület kerékpáros bejárhatóságára a tervnek megoldást kell kínálnia. 7. Meg kell vizsgálni az egykori vasútvonal turisztikai célú rekonstrukciójának lehetőségeit. 8. Az elmúlt évtizedek a természeti és épített környezet jelentős erózióját, sérelmét hozták magukkal. Meg kell keresni a táji sebek és az épített környezet idegen, zavaró, tájképet romboló elemei kiküszöbölésének lehetőségeit. Ez azt is jelenti, hogy a korábban tervbe vett, de meg nem valósult és a fenti elvek szem előtt tartása mellett nem kívánatos beépítési, fejlesztési lehetőségeket felül kell vizsgálni és az Önkormányzat teherviselő képességének határáig a nem kívánatos részleteket törölni kell a fejlesztési lehetőségek közül - a táji rehabilitáció lehetőségének biztosításával. 9. Az egykori bányászati múlt még létező, bemutatható, vagy rekonstruálható építményeit meg kell határozni és bemutathatóságuk lehetőségét biztosítani kell. 10. A tájkép roncsoltságának döntő elemei a kontroll nélkül megépített és elhelyezett, helyenként feltűnően igénytelenül megvalósított melléképületek sokasága. Az építési szabályzatnak gondoskodnia kell a melléképületek és építmények kötött és korlátozott megvalósításáról, valamint a legbántóbb és legotrombább elemek kártalanítás melletti bontására is javaslat kell szülessék. 11. A településcsoport központja Brennbergbánya központi tere. Ennek a területnek beépítése nem kívánatos, ennek korábbi lehetőségét nem szabad fenntartani, ugyanakkor a jelenleg nem érzékelhető főtér jelleget térrendezés és a peremek mentén funkcionális és építészeti értelemben jelentős épületek elhelyezhetőségével lehetővé kell tenni. 12. A természeti környezet értékeinek védelme, továbbfejlesztése és az illeszkedés érdekében a zöldfelületek kialakítására magán és közterületen egyaránt a tájban honos növényfajok megjelölésével beültetési kötelezettségre kell javaslatot tenni. 13. A kialakuló és részben utólag kialakított telekstruktúrát úgy kell finomítani, hogy az ösztönös, véletlenszerű és rendezetlen területhasználat csak a rendezettség érdekében feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. 14. Meg kell vizsgálni a még álló épületek építészeti értékeit, kvalitásait és a táj építészeti tradícióit hűen hordozó épületeket a már védett épületek sorában -helyi védelem alá kell vonni.
Az elkészült tervezet a fenti alapelvek szem előtt tartásával, azok minél teljesebb megvalósításának szándékával született. Az érintettek kérései, kezdeményezései már 1993-ban, a korábbi rehabilitációs rendezési terv elfogadása óta érkeztek és még a jelen előterjesztés készítése közben is érkeznek. Ezek mérlegelését és a szabályozásba való beépítésének folyamatát azonban egyszer meg kell állítani ez történik most és a rendelkezésre álló információk és megfogalmazott településfejlesztési szándékok alapján a törvényi előírások szerint kidolgozott településrendezési tervet a döntéshozó elé kell terjeszteni. Általános megjegyzésként hangsúlyozni szükséges, hogy jelen terv a korábbihoz, tehát Brennbegbánya és környéke rehabilitációs rendezési tervéhez képest úgynevezett fejlesztési területeket nem tartalmaz, vagyis e tervben a belterületi határ nem változik és beépítésre nem szánt területek építési területté minősítése sehol sem történik. A jelen terv konzervatívnak, vagyis értékmentőnek, a természeti környezet fenntartására törekvőnek tekinthető már csak azért is, mert több esetben többek között Brennbergbánya főterén is korábban beépítésre szánt és az Önkormányzat tulajdonában lévő területek (ezek általában ún. intézményi területek voltak), melyek az elmúlt több mint tíz év alatt nem került felhasználásra, mint beépítésre nem szánt zöldterületek kerültek átminősítésre. Fentiek alapján kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztett rendeletet megalkotni szíveskedjék. A határozati javaslat elfogadásához az SZMSZ 53. (1) bekezdése alapján egyszerű, az előterjesztett rendelettervezet elfogadásához az SZMSZ 53. (2) bekezdése a) pontja alapján minősített többség szükséges. Határozati Javaslat: Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Sopron Brennbergbánya, Görbehalom, Új-Hermes, Ó-Hermes városrészek területének területfelhasználási rendjét e határozat 1. sz. mellékletét képező Területfelhasználási helyszínrajz című, TSZ-J jelű, Rp.I.169-4 munkaszámú terven ábrázoltaknak megfelelően, a határozat 2. sz. mellékletét képező Településszerkezeti leírás című dokumentumban foglaltak szerint állapítja meg. Egyúttal SMJV Településszerkezeti Tervéről szóló 155/2001. (III. 29.) Kgy. határozat fenti területre vonatkozó előírásai hatályukat vesztik. Felelős: Dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2008. december 15.
Sopron, 2008. október 30. Dr. Fodor Tamás Polgármester Melléklet: - Állami Főépítész /2008 sz. levele A./2008. ( ) sz. Kgy. határozat 2. sz. melléklete Településszerkezeti leírás Sopron-Brennbergbánya, Görbehalom, Új-Hermes, Ó-Hermes városrészek a Soproni-hegységben, a Soproni Tájvédelmi Körzet részeként, NATURA 2000 kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területként, a harmonikus táj- és településfejlődés eredményeként kialakult és fenntartandó települések. Fejlesztésüket és fenntartásukat a táji, természeti, települési, építészeti-műszaki értékek védelmével, megőrzésével együtt kell biztosítani. A tervezett településszerkezeti változások következtében az érintett területek biológiai aktivitásértéke nő, e szempontból a területfelhasználási módosítás a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. 1. Közlekedésszerkezet 1.1. Városrészek közötti közlekedési hálózat Meglévő Országos mellékút: - Brennbergbánya Görbehalom Sopron közötti 86107 sz. közút Települési mellékút: - Brennbergbánya Ó-Hermes-Új-Hermes közút - Ágfalva-Hidegvízvölgy-Görbehalom közút Tervezett: Települési mellékút: - 86107 út országhatár között Ritzing (Récény) felé Brennbergbánya Ó- Brennbergi út egy szakaszát felhasználva - Brennbergbánya központ Új-Hermes országhatár között Ilona akna felé a volt műszaki zár nyomvonalát felhasználva Kerékpárút - Ágfalva felől Brennbergbányáig görbehalmi becsatlakozással a volt kisvasút nyomvonalán, Brennbergbányától Új-Hermesig a meglévő települési
mellékút nyomvonalán, Új-Hermestől az országhatárig a tervezett települési mellékút nyomvonalán. Kiváltandó: Települési mellékút - Brennbergbánya Ó-Hermes Új-Hermes közötti közút a tervezett Brennbergbánya központ Új-Hermes közötti települési mellékút kiépítése után 1.2. Városrészeken belüli közlekedési hálózat BRENNBERGBÁNYA Gyűjtőút meglévő nyomvonalon: Ó-Brennbergi út Gyűjtőút tervezett nyomvonalon: a központból, a Soproni utat az Ó-Brennbergi úttal összekötő út
2. Területfelhasználás BRENNBERGBÁNYA BELTERÜLETE Településközponti vegyes terület - A Soproni úttól északra eső területek elsősorban városrész és a településcsoport alapellátó intézményei számára. Kertvárosias lakóterület A kialakult beépült és be nem épült telkeket magába foglalóan. A kertvárosias lakóterületen biztosítani kell a meglévő, többlakásos lakóépületek fennmaradásának lehetőségét. Az újonnan beépülő telektömbök telkein legfeljebb kétlakásos lakóházak építését lehet megengedni. A kertvárosias lakóterületen biztosítani kell a sportolási igények kielégítését, sportterület kijelölését. Üdülőházas üdülőterület az Ó-Brennbergi út Márta sor belterületi határ közötti be nem épült terület egy része. Szabályozás eszközeivel biztosítani kell, hogy az üdülőházas üdülőterület beépítéséből adódó terhelés ne haladja meg a lakóterületi felhasználásból adódó terhelés mértékét. Különleges terület A temető területe. Zöldterület Közpark elsődlegesen díszparki funkcióval a központban tervezett parkterület. Közpark elsődlegesen pihenő, játék funkcióval a Régi iskola sor és a Sárgaház sor közötti, valamint a Kovács árok köz Kuruckereszt telep utca közötti parkterület. Erdőterület Védőfunkcióval a - Soproni úttól keletre - Soproni út végénél - Hermesi úttól keletre - Harang utca fölött - Márta sor fölött - Kuruckereszt telep végénél - volt körház mögött lévő, beépítésre alkalmatlan terület. Közlekedési terület Az Ó-Brennbergi út régi autóbuszforduló területe.
GÖRBEHALOM BELTERÜLETE Településközponti vegyes terület A városrész kereskedelmi, szolgáltató, ellátó létesítményei számára. Lakóterület Kisvárosias lakóterület A volt bányászotthonok telke. Kertvárosias lakóterület A kialakult beépült és be nem épült telkeket magába foglalóan. A kertvárosias lakóterületen biztosítani kell a meglévő, többlakásos lakóépületek fennmaradásának lehetőségét. Az újonnan beépülő telektömbök telkein legfeljebb kétlakásos lakóházak építését lehet megengedni. Erdőterület Szociális, turisztikai erdő a meglévő erdőterület, amelyen lehetőséget kell adni erdei pihenő és sportépítmények elhelyezésére. Vízgazdálkodási terület A patakok medre. ÚJ-HERMES BELTERÜLETE Településközponti vegyes terület a volt határőr laktanya területe. A terület elsősorban szociális, egészségügyi célokra használható fel. Lakóterület Kisvárosias lakóterület - a többlakásos házak területe Kertvárosias lakóterület A kialakult beépült és be nem épült telkeket magába foglalóan. A kisvárosias lakóterület melletti kertvárosias lakóterület továbbra is kertként használható fel. A kertvárosias lakóterületen biztosítani kell a sportolási igények kielégítését, sportterület kijelölését. Üdülőházas üdülőterület Az üdülőházas üdülőterületen kemping létesíthető. Erdőterület Védőeerdő a már beerdősült terület.
Ó-HERMES BELTERÜLETE Falusias lakóterület A kialakult beépült és be nem épült telkeket magába foglalóan. Erdőterület A többi, beerdősült, beépítésre alkalmatlan terület. Közlekedési terület Az autóbuszforduló területe. 4. Értékvédelem A városrészek kialakult közlekedési és telekszerkezetének, jellemző terepviszonyainak megőrzését a szabályozás eszközeivel biztosítani kell. A fő kilátópontokról a védendő látványelemek védelmét a szabályozás eszközeivel biztosítani kell. Fő kilátópontok: BRENNBERGBÁNYA - a Borbála telep feletti pont északnyugaton - a Borbála telep feletti pont a volt műszaki zár vonalán - a kéménynél - Soproni út Hermesi út csatlakozásánál - az iskola előtt - a Harang utca feletti dombtetőn - az Ó-Brennbergi út Kuruckereszt utca csatlakozásánál. Védendő látványelemek: objektumok: - a kémény és környezete - a templom - a harangláb gerinc: - a Harang utca feletti - a Soproni út Ó-Brennbergi úttól délkeletre, délre lévő, a belterületi határral párhuzamos vonal domboldal: - a Harang utca, Felső sor fölötti - a Soproni úttól észak-nyugatra lévő, a településközponti, vegyes területeket magába foglaló