Szociális, életviteli és környezeti kompetenciafejlesztés

TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0119 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben Szociális, életviteli és környezeti kompetenciafejlesztés Önismeret moduláris program Oktató-nevelő munkát segítő dokumentum Szerzők: Andiné Csorba Klára Durgonics Ildikó I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Kollégium Szekszárd, 2010. április 14. 0

Tartalom 1. Bevezetés 2. Elméleti háttér a munkánkhoz 2.1. Mi a szociális kompetencia? 2.2. A szociális kompetencia elemei 2.3. A fejlesztendő szociális kompetencia területek 2.4. A szociális kompetenciaterület kompetenciacsoportjai 3. Intézményünk pedagógusainak hitvallása 4. Kollégiumi nevelésünk egyik kiemelt fejlesztési területe 4.1. Tevékenységünk szociális kompetenciafejlesztés területen 4.2. Fentebbi kompetenciák fejlesztésének különböző színterei kollégiumunkban 4.3. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja által előírt csoportfoglalkozások témakörei 4.4. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma az évfolyamokon 4.5. A szociális kompetenciafejlesztés tartalmi elemei önismeret témakörben 4.6. A kompetencia fejlesztés fókuszai 4.7. Eredményességünk kritériumai 4.8. Módszereink, tanulásszervezési eljárásaink 4.8.1. A tanítás-tanulás klasszikus módszerei 4.8.2. Korszerű, interaktív, részvételen, személyes tapasztalatokon, saját élményen alapuló módszerek 4.9. Tanulóink fejlődésének értékelése 4.10. Kedvező pedagógiai környezet 5. Kapcsolódási pontok pedagógiai programunk további tartalmi dimenzióihoz 6. Segédanyagok a fejlesztő munkához Melléklet: 7 ötletbank 1

1. Bevezetés Intézményünkben 2009. februárjától a tematikus csoportfoglalkozás mellett új tartalmi elemként szerepel a kompetenciafejlesztő foglalkozás. A csoportfoglalkozások témakörök szerinti éves óraszámát évfolyamonként a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szabályozza. Az idegen nyelvi, szövegértés, matematika és életpálya építés dimenziókon kívül szociális kompetenciafejlesztést végzünk 9. előkészítő és 10. évfolyamon heti egy tanórában toleranciára nevelés témakörben. Kollégiumunk tanulói összetétele egyre inkább igényli a támogató, viselkedési mintát nyújtó, partneri pedagógusi viszony kialakítását, hiszen nagyrészt halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket fejlesztünk. Integrálnunk, együtt kell nevelnünk a különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekeket is. Felgyorsult világunkban indokolt, hogy reális képet kapjanak önmagukról. Képességeik felmérése után következhet a differenciált, életkornak, fejlettségnek, igénynek, érdeklődésnek megfelelő, személyközpontú fejlesztő tevékenység. Kutatások alapján a leghatékonyabb, legeredményesebb fejlesztési módszerek a tevékenység központúságra épülnek, melyet az aktív tanulás lehetőségeinek megteremtése jellemez és rendszerint többféle párhuzamos tevékenység lehetőségét kínálja fel ugyanazon célokhoz, illetve tartalmakhoz kapcsolódóan. Konzekvensen épít a diákok előzetes tudására, informális és nem formális tanulási helyzetekben megszerzett tapasztalataira. A tevékenységrendszer egésze közvetett módon hozzájárul az önművelés igényének, és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességeknek a kialakításához. A foglalkozásokon, tanórákon olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben különböző szituációk, szerepek megismerése, megélése, eljátszása lehetséges, illetve az interakció és az együttműködés kerül a középpontba. Ezek a módszerek sok tekintetben rokoníthatók egymással és eszköztáruk is több ponton érintkezik. Mindezek mellett pedig kifinomult eszközöket biztosítanak a differenciáláshoz is. 2

2. Elméleti háttér a munkánkhoz 2.1. Mi a szociális kompetencia? A szociális kompetencia olyan társas kompetencia, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élő, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező, tudatosan együttműködő egyénekből álló közösség maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes időben reagálni a változásokra és működése fenntartható. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ő képes valamire-, tehát a belső biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevője e kompetenciának. 2.2. A szociális kompetencia elemei A szociális kompetencia két alapvető elemből áll. Ezek a következők: 1. az ember belső harmóniája és bizalma abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni, valamint arra hatást gyakorolni; 2. olyan attitűd- és képesség-csoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti. 2.3. A fejlesztendő szociális kompetencia területek A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk különféle spontán hatások sokasága fejleszti őket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat megerősödésükhöz. A különféle forrásokból származó hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható. 3

2.4. A szociális kompetenciaterület kompetenciacsoportjai A szociális kompetenciaterület öt nagy kompetenciacsoportra bontható. Önismerettel összefüggő kompetenciák Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos azonosítása Önállóság, autonómia Identitás, hitelesség Önszabályozás Érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás Felelősségvállalás Törődés, tekintet másokra Tolerancia: nyitottság, véleményelfogadás, bizalom Énhatékonyság-érzés Pozitív önértékelés: optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban Konstruktív self-érzékelés: egészséges önbizalom, belső kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, ami velem történik) A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek Információkezelés: információgyűjtés, információk rendszerezése, információfeldolgozás Problémakezelés: problémaazonosítás, reális célkitűzés, problémamegoldás Kritikai gondolkodás Szabályalkotás, szabálykövetés Kreativitás: nyitottság, rugalmasság Társas kompetenciák Empátia Kommunikációs készségek: véleményalkotás, vitakészség Együttműködés Konfliktuskezelés Segítségkérés Visszautasítás Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség 4

3. Intézményünk pedagógusainak hitvallása Elkötelezettek vagyunk annak tekintetében, hogy tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsük a tanulók személyiségfejlődését, támogassuk a képességek kibontakoztatását, illetve a testi, lelki, szociális fejlődést az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembevételével. A középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. 4. Kollégiumi nevelésünk egyik kiemelt fejlesztési területe az énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése 4.1. Tevékenységünk szociális kompetenciafejlesztés területen Munkánkat a Sulinovadatbank C2 programcsomagja segíti. Sulinovadatbank C programcsomag Toleranciára nevelés -A másik és én- A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomag. Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója - önelfogadás - nyitottság - előítéletek csökkentése - szorongás felismerése és csökkentése - kíváncsiság - rugalmasság - mások elfogadás 5

A foglalkozások során arra építünk, hogy a kompetenciák tudatos fejlesztéséhez a gyerekek 14 éves korukra már elegendő személyes kapcsolattal, tapasztalattal, ismerettel rendelkeznek. A különböző kultúrák, szubkultúrák, a másság megismerésének igénye, ezek nyitott megközelítése nem csupán cél, hanem egyszerre eszköz és módszer is. Ez a törekvés kiterjed a kulturális másság megismerésére, a mentális adottságokra, a testi jegyekre, a tanulási-érdeklődési eltérésekre is, ezáltal a tolerancia nem csupán tanult viselkedés lesz, hanem belső meggyőződéssé válik, mint a társadalmi együttélés és a demokratikus cselekvés feltétele. Munkánkkal segítjük a tanulóink mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedését. Fejlesztjük a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremtünk a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segítjük az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával elősegítjük, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi sajátosságokra. 4.2. Fentebbi kompetenciák fejlesztésének különböző színterei kollégiumunkban Csoportfoglalkozás Szociális kompetenciafejlesztő foglalkozás Tanulói projekt Témahét Kirándulások 6

Gólya-tábor Diákönkormányzat Szakkörök, önképző körök 4.3. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja által előírt csoportfoglalkozások témakörei 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6.Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. 7. Hon- és népismeret 4.4. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma az évfolyamokon Témakör 9. 10. 11. 12. 13-14. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Tanulás 4 3 3 1 1 Énkép, 3 3 4 3 2 önismeret Pályaorintáció Európai 3 3 4 3 2 azonosságtudat. Egyetemes kultúra. Környezet- 2 2 2 2 3 7

tudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárs ágra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon és népismeret 4 4 4 4 4 3 3 3 3 2 3 4 3 3 3 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12 13 14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A fennmaradó időt a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeire, szervezésre, közösségi feladatok megszervezésére fordítjuk. Kiemelve a fenti táblázatból a kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma a különböző évfolyamokon az Énkép, önismeret, pályaorientáció témakörben: TÉMAKÖR Énkép, önismeret, pályaorientáció 9. 10. 11. 12. 13-14. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 3 3 4 3 2 8

4.5. A szociális kompetenciafejlesztés tartalmi elemei önismeret témakörben Az önismereti témakörök Tartalmak, tevékenységek Ki vagyok én? 1. Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. 2. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. 3. Magatartás. Viselkedés. 4. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok). A kapcsolódás formái és módjai. (rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Az egyén és a társadalom 5. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése. 6. Együttműködés. 7. Érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Konfliktuskezelés Erkölcsi normák változásainak megismerése, gyűjtőmunka a könyvtárban, interneten, csoportos kutató - és projektmunka. Az önismereti modul fentebbi táblázatnak megfelelő - mellékletet képező - 7 ötletbankja átfedésben van a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának 9

témaköreivel, melynek összeállításánál arra törekedtünk, hogy a tanulók fejlesztése a különböző évfolyamokon egymásra épüljön. A fejlesztő pedagógus, csoportvezető kompetenciája, hogy az évfolyamonkénti óraszámnak megfelelően, a diákcsoport összetételének - iskolatípus, évfolyam, értelmi képességek, érdeklődés - figyelembe vételével kiválassza a foglalkozások témáját, profilját az ajánlások közül. A folyamatosan változó lehetőségek (pl. egy aktuális művészeti kiállítás, koncert), információáradat az interneten, kollégiumi, iskolai történések következtében a tanárnak lehetősége van arra, hogy aktualizálja foglalkozástervét. 4.6. A kompetencia fejlesztés fókuszai A kollégium ezen kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. Az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. Másrészt a kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók a tantárgyközi területekről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. Olyan kompetenciákat is fejlesztünk, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A tanulókban a pszichés történéseket tudatosítjuk, elősegítjük önmaguk mélyebb megismerésével az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükbe. Emellett felkészítjük az önbizalom, az önértékelés megalapozására. 4.7. Eredményességünk kritériumai Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha a kollégista tanuló: Ismeri az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. 10

Képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tud érvelni ellenük vagy mellettük. Ismeri az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Tudatában van a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekszik a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. Tud érvelni saját meggyőződése mellett, képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. 4.8. Módszereink, tanulásszervezési eljárásaink Hatékony kompetenciafejlesztés csak személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó pedagógiai módszerekkel lehetséges. A kompetenciafejlődés szempontjából ezért fontos, hogy a program erősen építsen a tanulók közvetlen tapasztalataira beleértve a tényleges felelősséggel és következményekkel járó választásokat, döntéseket, cselekvéseket és az ezekből fakadó, megélt egyedi tapasztalatokat is, illetve az őket körülvevő világ aktuális kihívásait. A tanulási folyamatban pedig helyet kell kapnia a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazásának. 4.8.1. A tanítás-tanulás klasszikus módszerei Előadás: tanári információközlés, fontos előkészítő ismeretek átadása; tanulói előadások: önálló munka, forrásfelkutatás, téma, tapasztalat ismertetésére stb. Magyarázat: a lényeg kiemelése, példák kiválasztása és alkalmazása. Beépíthető különböző munkaformákba, és a legkülönbözőbb témakörökhöz is. Kérdések felvetésére, közbeiktatására is alkalmas. 11

Megbeszélés, beszélgetés: egy-egy jelenség, műalkotás, esemény, folyamat, tapasztalat, probléma több szempontú feldolgozása, vélemények egymással való megosztásra, segít az egyeztetésben, mások megértésében, a közös gondolkodásban. Szemléltetés, kísérlet: szembesít a valósággal, akár tárgyak, jelenségek közvetlen megtapasztalásával vagy a folyamatok észlelése, elemzése révén. Segít a fogalomalkotásban, rendszerezésben, összefüggések megértésében, a lényeg kiemelésében, a figyelem felkeltésében stb. A tanári információközlés klasszikus fajtái helyet kapnak ugyan a módszerek között, de semmiképpen nem kerülnek túlsúlyba. 4.8.2. Korszerű, interaktív, részvételen, személyes tapasztalatokon, saját élményen alapuló módszerek Beszélgetőkör: célja a közösség, a szociális készségek alakításának és az az egymásráfigyelés, a közös szabályalkotás, a kommunikációs készség és a különböző társadalmi, viselkedési szabályok megtanulásának elősegítése. Rendszeressége a közösség saját hagyományainak alapja lehet. Intimitásnak teret adó tevékenység a napindító/napzáró beszélgető kör. Csoportmunka: lehetővé teszi egy probléma, feladat stb. több szempontú megközelítését, illetve alkalmas több különböző tevékenység egyidejű megszervezésére; majd a különféle tapasztalatok megosztására, összegzésére. Kooperatív tanulás: a csoportmunkának olyan tudatosan szervezett formája, amely talán legjobban fejleszti a diákok személyes felelősségvállalását, a hatékony együttműködéshez szükséges készségeit, toleranciáját. Az részvétel elvét követi. Szerepjáték: egy-egy jelenség, szituáció, probléma feldolgozására ad lehetőséget. Főleg a beleélő, beleérző szempontot szolgálja, illetve az összefüggések megjelenítését, és saját élmények általi megértését. Tapasztalati tanulásra, tervezésre és együttműködés gyakorlására az egyik legjobb alkalom. Drámajáték: a drámapedagógia a gyerekek már meglévő tapasztalatát, valamint képzelőerejét használja ki új tapasztalatok megszerzése érdekében. 12

A jól megszervezett dráma lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átalakítsák a csoport dinamikáját is. A csendesebbek szóhoz juthatnak, az ügyesebbek problémákkal szembesülhetnek. Vita: az ismeretek elsajátítását támogatja, a gondolkodás és kommunikációs készségek fejlesztéséhez járul hozzá a tanulók nagyfokú önállóságot kaphatnak, gyakorolhatják álláspontjuk képviseletét, de mások meghallgatását is. Résztvevő megfigyelés: olyan megismerési, feldolgozási, értelmezési módszer, amelynek segítségével egy komplex témakört, témát mint belső szemlélők dolgozunk fel. Nem előfeltételezések, meglévő véleményeket támaszt alá, hanem saját tapasztalati képet alakít ki valamiről reális, az érintettek által is elfogadott hiteles forrásból származó információkkal. Projekt: adott témájú együttműködés, előre meghatározott cél, időben behatárolt és kézzelfogható eredménnyel záruló megvalósítására, mely végigkíséri, keretbe foglalja az egyes részegységeket, témaköröket. Az önálló vagy csoportos ismeretszerzés mellett lehetőség nyílik készségfejlesztésre és indirekt attitűdformálásra. A projektekben építhetünk az olyan módszerekre és technikákra, mint a konfliktuskezelés, a drámapedagógia, résztvevő megfigyelés, terepmunka-technikákra, interjútechnikákra, egyéni és csoportos, osztályon, iskolán belüli és kívüli mini-terepmunkára stb. Témanap, témahét: élményszerű, tapasztalati úton való ismeretszerzés, meghatározott témában. Egyéni fejlesztés - megfelelő megismerési folyamat után meghatározott fejlesztési időszak teendőinek összeállítása Komplex művészeti fejlesztés - az alkotás fejlesztő hatásának tudatos alkalmazása, beépítése a tanulási folyamatba. 4.9. Tanulóink fejlődésének értékelése A kompetenciák fejlettségére következtetni tudunk viselkedéses, verbális és érzelmi megnyilvánulási formákból. 13

A véleményt nyilvánító tanárnak mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek a lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot méltatása egy korábbihoz képest, illetve a további lehetőségek megfogalmazása. A diákok munkájának, hozzáállásának, részvételének értékelése során a pedagógusok nem csak a diákok tudásának gyarapodását figyelik, hanem elsősorban a fejlődésüket, s arról adnak visszajelzést. Szerepet kap a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés. 4.10. Kedvező pedagógiai környezet A tanár-diák kapcsolatban előtérbe kell kerülnie a közös tervezésnek, szabályalkotásnak, gondolkodásnak, együttműködésnek. Elsősorban a pedagógusok felelőssége az interakciót, kooperációt, vállalkozó kedvet támogató iskolai közeg és kultúra kialakítása. A szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsa egy olyan nevelési folyamat tervezése és működtetése, amely figyelembe veszi a pedagógus és a gyerek adottságait, igényeit, és az egész személyiségre hatással van. 5. Kapcsolódási pontok pedagógiai programunk további tartalmi dimenzióihoz aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, környezettudatosságra nevelés, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire. hon- és népismeret, európai azonosságtudat egyetemes kultúra, gazdasági nevelés, a tanulás tanítása. 14

6. Segédanyagok a fejlesztő munkához Ezen innováció mellékletét képező Kollégiumi Nevelés Országos Alappogramja által előírt Ki vagyok én? illetve Az egyén és a társadalom 7 tartalom, tevékenység kategóriához kapcsolható ötletbankja módszertani ajánlással Barocsai Zoltán és Nyerges Tibor kollégánk pályaorientációs innovációs munkája Az internet Sulinova adatbank csomagjai Tanári kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez 1 12. évfolyam. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008 Fehér Márta Kiss Tamás Szebényi Csilla Tallér Júlia: Például Pedagógusok gyakorlati példái a személyközpontú szemlélet iskolai megvalósítására. Sulinova Kht. Budapest, 2005 A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének programjáról (Általános és középiskolák 7 12. évfolyama). Tájékoztató füzet szülőknek. Tájékoztató füzet pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008 Sütőné Koczka Ágota (2005): Szociális készségek fejlesztése kamaszkorban. Trefort Kiadó, Budapest Nagy József: Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996. Nagy József Zsolnai Anikó: Szociális kompetencia és nevelés. In Báthory Zoltán Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudományok köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Sütőné Koczka Ágota: A szociális készségek fejlesztése kamaszkorban. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 4. sz. 52 68. Tóth László: Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez szöveggyűjtemény. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000. Németh Erzsébet: Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Századvég Kiadó, Budapest, 2002. 15

Zsolnai Anikó Józsa Krisztián (2002): A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei. Iskolakultúra, április, 12. Dancsó Tünde: A szociális kompetencia megjelenése a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataiban. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 4.sz. 45 52. Bagdy Emőke Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1996. Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Leimdorfer Tamás: Nem mese ez. Konfliktusmegoldás csoportmunkában. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, 1992. Rudas János: Delfi örökösei. Dico Kiadó Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002. Varga Irén Gönczi Károly Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999. Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak; Pedellus Kiadó, Debrecen, 1998. Gabnai Katalin: Drámajátékok; Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993. Kaposi László: Játékkönyv; Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993. Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Bp. IFA - ENCORE, 1995. Így is lehet! Problémamegoldást segítő játékok és gyakorlatok kézikönyve. Szolnok, ENCORE, 1995. Emberi arcaink, köznapi harcaink. Szöveggyűjtemény önismereti és konfliktuspedagógiai foglalkozásokhoz. Vál. és szerk. Mrenáné Szakálos Ilona. Szolnok, ENCORE,1998. 16

Walker, Jamie: Feszültségoldás az iskolában. Játékok és gyakorlatok Bp. 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bácskai Júlia: Magánélettan Bp. PannonKlett kiadó 1997. Kaposi László: Drámajáték Dávid Imre-Páskuné Kiss Judit: Kommunikációs képességek fejlesztése az iskolában (elmélet- és gyakorlatgyűjtemény) Utánnyomás Kossuth Egyetemi Kiadó Debreceni Egyetem Debrecen, 2000 17

1. önismereti ötletbank Ki vagyok én? avagy önmagunk mélyebb feltérképezése, a hozott anyag, amire építkezhetünk... 18

Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret A modul közvetlen célja A modul tartalma 14-20 évesek 2 X 45 perc Önismeret fejlesztése, identitás-képzés Az énkép tudatosítása, megerősítése az egyéni és közös játékok, alkotások során Saját érzéseik, érzelmeik kezelése és mások érzéseinek tiszteletben tartása, megismerése Érvek, ellenérvek meghallgatása, gondos megfigyelés, a másik szempontjának figyelembevétele Önelfogadás, önbizalom, pozitív énkép, pozitív gondolkodás Kreativitás, élményszükséglet kielégítése Megfigyelés, elemzés Szóbeli kommunikáció, testbeszéd Ki vagyok én? Alapszint: Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan ismerhetem meg önmagam? - önismereti tesztek Személyes történetem projekt, plakátkészítés és kiállítás Családfa kutatás. Honnan jövök? Gyökereim. otthon végzett egyéni munka, majd plakátkiállítás Képességeink és korlátaink ismerete Koop-módszer, önismereti tesztek Önkontroll Szituációs játék Fogadd el önmagad! Alapszint: Önmagunk elfogadása és elfogadtatása - önismereti játékok Amit szeretünk/ nem szeretünk magunkban/másokban önálló munka, beszélgetőkör Mitől vagyok boldog? Alapszint: Mi ad esélyt a boldogulásra? Hogyan élhetünk boldogan? - Beszélgetőkör 19

Középszint: Álmaim, vágyaim Jövőképem. Hogyan képzelem el magamat, családomat, munkámat, lakhelyemet, országomat, Földünket 10 év múlva? - önálló munka, beszélgetőkör Bízzunk önmagunkban - bízzunk egymásban! Alapszint: A pozitív énkép megalapozása, erősítése Pozitív gondolkodás elősegítése Beszélgetőkör Önbizalom növelésének technikája Sikerélmény, sikertérképpel történő megerősítés - Beszélgetőkör Középszint: Vizsgadrukk: A korábbi iskolai tapasztalatok Az iskolai számonkéréssel kapcsolatos teljesítményszorongás Beszélgetőkör, relaxáció Érzelmek tudatosítása, megfogalmazása Alapszint: Az érzések azonosítása - smiley, arcfotók kiértékelése Középszint: Érzelmek, gondolatok kifejezési módjainak gyakorlása koop-technikák, drámajáték, szoborjáték, pantomim, non-verbális kommunikáció, érzelmeink saját és mások érzéseinek (Harag, düh, agresszió, empátia, félelem...)- megfigyelése, lejegyzése Haladó: Önarcképfestés önálló munkaformák, kiállítással Önéletrajz írása önálló munkaformák, kiállítással Naplóírás önálló munkaformák, kiállítással Életvonal-készítés önálló munkaformák, kiállítással Címer-alkotás önálló munkaformák, kiállítással Jelképek önálló munkaformák, kiállítással 20

Megelőző tapasztalat A kompetenciafejlesztés fókuszai Kapcsolódási pontok Módszerek, munkaformák Eszközök Támogatórendszer Ismerkedés Érzelmeink tudatossága Egészséges önbizalom Belső kontroll érzelmeink pontos azonosítása, Énhatékonyság érzés: konstruktív self-érzékelés rugalmasság, játékbátorság Szorongás felismerése teljesítményhelyzetben, empátia fejlesztése, szorongáscsökkentési módok keresése, önbizalom, önértékelés erősítése Kommunikáció Csapatépítés Kooperatív technikák, projekt, drámajáték, pantomim, szoborjáték, kiállítás, önálló munka, tesztek, beszélgető kör, relaxáció Irodaszer, smiley, arcfotók csomagolópapír, filctoll, színes papír, ragasztó, olló, festék, ecset, zsírkréta internet Www.sulinovadatbank.hu www.osztalyfonok.hu labirintus.html, http://www.labirintus.lap.hu Továbbképzések anyagai Varga Irén Gönczi Károly Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999. Rudas János: Delfi örökösei. Dico Kiadó Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004 Bácskai Júlia: Magánélettan 1. 2. Raabe Klett Kiadó Budapest, 1998. 21

Kaposi László: Játékkönyv. Marczibányi Téri Művelődési Központ. Budapest, 1993 Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó. Budapest, 2000 Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak; Pedellus Kiadó, Debrecen, 1998. Dávid Imre-Páskuné Kiss Judit: Kommunikációs képességek fejlesztése az iskolában (elmélet- és gyakorlatgyűjtemény) Utánnyomás Kossuth Egyetemi Kiadó Debreceni Egyetem Debrecen, 2000 Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1996. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet. Budapest, 2001 Gabnai Katalin: Drámajátékok. Tankönyvkiadó. Budapest, 1987 Bagdy E., Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Walker, J.: Feszültségoldás az iskolában Játékok és gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Felhasználható játékok, ötletek: telefon Ilyen vagyok? ilyennek láttak Mi lenne, ha? Ki mondhatta? "élet-játék" így történt Mit tenne ő? életút-térkép névjegykártya képzeletbeli ajándék hirdetés időgép páros interjú 22

teknősbéka-versenyló Jóságos manó Cél: Az empátia, az érzelmek és a felelősség egyeztetése. A segítő attitűd kialakítása. Játék: Mindenki felírja a nevét egy cédulára. Összehajtva berakjuk egy dobozba és ebből húz mindenki egy nevet, amelyet nem árulhat el. A cédulát meg kell őrizni. Ezután következik a játék magyarázata: mindenki annak a jóságos manója lesz, akinek a nevét húzta. Egy hétig vigyáz a védencére, jelét adja törődésének, segíti, megvédi. Különösen törődik vele. Célszerű, hogy a csoportvezetőnek legyen egy listája a jóságos manóról és társaikról, hogy meg lehessen figyelni a heti eseményeket. Egy hét múlva megbeszélés. Ki mit érzett, rájött-e, hogy ki volt az ő jóságos manója. Hatás: Az érzelmi feszültség, a rokonszenv-ellenszenv tudatosítása és kezelése, a tevőleges szeretet, törődés tudatos gyakorlása. Egyperces beszélgetési témák: Egyik legszebb nap az életemben Ami mindig kihoz a sodromból Ahol most szívesen lennék Amitől félek Ha állat lennék, akkor... Cél: bemutatkozás, azonosságtudat kialakítása A résztvevők körben ülnek, és a következő módon mutatkoznak be: A nevem Mónika. Ha állat lehetnék, rigó szeretnék lenni. A következő résztvevő először bemutatja Mónikát, a rigót, majd ő következik. A játék addig tart, amíg mindannyian be nem mutatkoztak. Variáció: A résztvevők röviden indokolhatják a választásukat. Ismerkedési játék képekkel A játékosok körben ülnek. A játékvezető a kör közepére különböző tárgyú képeket tesz. A játékosok kiválasztanak maguknak egy képet, amely valamilyen formában jellemző rájuk, és a kép segítségével egy pár mondatban bemutatkoznak. Rajz és szimbólum 23