A TESTMOZGÁS JELENTŐSÉGE CUKORBE TEGSÉGBEN EGYÁLTALÁN NEM ÚJ AZ A NÉZET, MELY SZERINT A TESTMOZGÁS A CUKORBETEGSÉG GYÓGYÍTÁ SÁNAK EGYIK MÓDJA. AZ ELMÚLT 25 ÉVBEN FOLYAMATOSAN VIZSGÁLTÁK A CUKORBETEGSÉG ÉS A TESTMOZGÁS KAPCSOLATÁT. A CUKORBETEGSÉG TÍPUSÁTÓL ÉS A MÁR KIALAKULT SZÖVŐDMÉ NYEKTŐL FÜGGŐEN AZ ORVOSOK JAVASOLJÁK A MEGFELELŐ TESTMOZGÁST. A TESTMOZGÁS CÉLJA: A jobb anyagcsere egyensúly elérése Az ideális testsúly elérése A szövődmények elkerülése Az életminőség javítása A TESTMOZGÁS HATÁSA AZ I. TÍPUSÚ CUKORBETEGEKNÉL Az I. típusú diabétesz (inzulinfüggő: Inzulin Dependens Diabetes Mellitus, röviden: IDDM) esetében a cukorbetegek hasnyálmirigye nem termel elegendő inzulint, a vércukorszint alacsony, a szénhidrátanyagcserét injekciózott inzulinnal lehet csak fenntartani. A betegség többnyire fiatal korban lép fel, a betegek többnyire nem túlsúlyosak, a betegség nem gyógyítható. A testmozgás célja elsősorban az érszövődmények megelőzése, noha e betegeknél is csökken a mozgás következtében az inzulinigény. Ezek a betegek hajlamosabbak a hipoglikémiára (a vér cukortartalmának csökkenése) és a ketozisra. Edzésvezetésüknek nagyon pontosnak kell lennie, akárcsak az inzulin adagolásának. A testmozgás növeli a szervezet inzulin iránti érzékenységét, ami nagyon előnyös lehet. Ezt megfelelő vizsgálatok is alátámasztották. Nyolc I. típusú cukorbeteg serdülőt vizsgáltak nyolc héten keresztül, akik naponta 30 40 perces edzést tartottak, heti öt alkalommal. A testmozgás előtt szénhidrátot nem fogyaszthattak, valamint az edzés előtt csökkentették az inzulin adagot is. A mozgás után csak akkor engedték őket enni, ha az feltétlenül szükséges volt a hipoglikémia elkerülése érdekében. Az edzések mindig délután 5 és 7 óra között voltak. Az utolsó három héten mért vércukorértékek átlaga számottevően alacsonyabb lett, mint az első három héten mért vércukorértékek átlaga. Öt esetben csökkenteni kellett az inzulinadagot az edzések közötti napokon is.
A mozgás hatása: Csökkentett inzulinadag Az edzési napokon nincs szükség a diéta megváltoztatására Legalább 5 hetes edzés után vércukorszint csökkenés érhető el Milyen fontos tényezőket kell szem előtt tartani? Az edzés időpontja Az edzés időtartama és intenzitása A mozgást megelőző vércukorszint A beteg fizikai állapota, edzettségi szintje a cukorbetegségtől függetlenül A beadott inzulin fajtája és adagja A TESTMOZGÁS HATÁSA A II. TÍPUSÚ CUKORBETEGEKNÉL A II. típusú diabéteszben (Nem Inzulin Dependens Diabetes Mellitus, röviden: NIDDM ) magas a vérben az inzulinszint, de ezt nem érzékelik, vagy nem tudják hasznosítani az inzulinreceptorok. Nemritkán a diéta, a testsúly normalizálása és a testmozgás következtében javul az állapot. A betegség típusosan a középkorú és idősebb felnőtteknél lép fel. A II. típusú cukorbetegség esetén a vércukorszint rendezésének egyik eszköze a testedzés, ami a terápia fontossági sorrendjének felállításakor a diéta mögé sorolható. Tízéves vizsgálatsorozatot végeztek, melynek során száz, II. típusú cukorbeteg vércukorértékeit hasonlították össze. A vizsgált személyek fele rendszeresen sportolt, másik fele egyáltalán nem. A tizedik év végén a rendszeres testmozgást végzők csoportjában lényegesen alacsonyabb volt az átlagos vércukorszint, mint a nem sportoló csoportnál. A II. típusú cukorbetegeket kevéssé fenyegeti a terheléssel kapcsolatos hipoglikémia. Ezeknek a betegeknek a mozgásprogramja, _ ha nincs egyéb betegségük _ összevonható a szívbetegek és a magas vérnyomásban szenvedők programjával. Az edzést követheti hipoglikémia, de ez megelőzhető 10 20 gramm szénhidrát fogyasztásával. A rendszeres testmozgás hatása II. típusú cukorbetegségben: Javítja a vércukorszintet Fokozza az inzulinérzékenységet Csökkenti az inzulinrezisztenciát Segít fenntartani az ideális testsúlyt Segít megelőzni a szövődményeket Csökken a szérum triglicerid szint Emelkedik a védő hatású HDL koleszterin szérumszintje Hosszú távon csökken a magas vérnyomás
KOCKÁZATOK: Hipoglikémia léphet fel inzulinnal vagy tablettával kezelteknél Hiperglikémia (a normálisnál nagyobb cukortartalom a vérben) léphet fel I. típusú cukorbetegeknél A fehérjeürítés fokozódhat a vizeletben A vérnyomás ingadozhat, főként a szisztolés érték A talpi fekélyek vagy egyéb lábsérülések kockázata megnő, különösen alsó végtagi neuropátiáknál MIKOR NE VÉGEZZEN TESTEDZÉST A CUKORBETEG? Ha vércukra 16 mmol/l felett van Ha acidózis, ketózis áll fenn Romló retinopátia esetében Veseelégtelenségnél Instabil angina pectoris estében Akut vagy nem megfelelően kezelt szívelégtelenségnél 100/min. feletti pulzusszám esetében Feltételezett vagy ismert aneurisma (verőértágulat) esetén, ami súlyosbodna az edzés során Kezeletlen hipertónia, 180 Hgmm feletti nyugalmi szisztolés és 105 feletti diasztolés értékeknél Lázas állapotnál Kezeletlen anyagcsere betegség esetében (csökkent vagy fokozott pajzsmirigyműködés) Bármilyen reumatológiai betegség esetén Krónikus fertőző betegség vagy AIDS meglétekor FOGLALJUK ÖSSZE, MELYEK A LEGFONTOSABB TANÁCSOK A CUKORBETEGEK TESTEDZÉSÉVEL KAPCSOLAT BAN: A mozgás legyen rendszeres Nem szabad elfelejteni, hogy a testedzés csupán hasznos kiegészítő terápia A testedzés mellett szigorúan be kell tartani az orvosi előírásokat Mindig ki kell kérni a kezelőorvos tanácsát, mielőtt a beteg a programot elkezdené A testedzést úgy kell tekinteni, mint a cukorbetegség terápiájának egyik lehetőségét. (A cikk folytatásában az egészségi állapotra legkedvezőbb hatású gyakorlati program felépítését ismertetjük.)
MOZGÁSPROGRAM CUKORBETEGEKNEK A CIKK ELŐZŐ RÉSZÉBEN AZZAL FOGLALKOZTUNK, MILYEN HATÁSA VAN A TESTMOZGÁSNAK A CUKORBETEGSÉGRE. EZ ALKALOMMAL AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA LEGKEDVEZŐBB HATÁSÚ GYA KORLATI PROGRAM FELÉPÍTÉSÉT ISMERTETJÜK. A MOZGÁSPROGRAM FELÉPÍTÉSE Általános bemelegítés 10 perc izomnyújtás 5 perc izomerősítés 20 perc aerobik jellegű folyamatos gyakorlatsor 5 perc lazítás 5 perc izomnyújtás a levezetésre Az aerobik olyan testedző módszer, amely jótékony hatással van mind a légző, mind a keringési szervek működésére. Ezek a gyakorlatok csak mérsékelt oxigénhiány növekedést okoznak, s így tartósan végezhetők. Az aerobikgyakorlatok elegendőek ahhoz, hogy egészségesen megmozgassák az embert anélkül, hogy bármilyen egészségkárosodást okoznának. A cukorbetegek számára igen előnyös az effajta testmozgás, mivel könnyen kivitelezhető, hosszabb ideig végezhető. A szervezet energiavesztése attól függ, hogy a működő izmok mennyi oxigént használnak el az edzés alatt. A testedzés során felhasznált energia az alábbi tényezőktől függ: A gyakorlatok típusa A gyakorlatok ismétlésszáma A heti edzések száma, gyakorisága Az edzések erőssége, intenzitása Az edzés időtartama A gyakoriság, az intenzitás és az időtartam egyenlő a kalóriában kifejezett energiafelhasználással. Gyakoriság Az I. és II. típusú cukorbetegeknek egyaránt a heti 3 5 edzés javasolt. Nem valószínű, hogy az ennél ritkább edzés jelentős javulást eredményez. Az ennél gyakoribb edzések viszont ízületi, csont vagy izomsérülést okozhatnak. Időtartam Minél gyakoribbak és intenzívebbek az edzések, annál rövidebb lehet az időtartamuk a kívánt heti energiafelhasználás elérésének biztosításához. Az optimális időtartam a 30 45 perc. Általában a mérsékelt intenzitású, de hosszabb ideig tartó edzés kedvezőbb a cukorbetegek számára, mint a nagyobb
intenzitású, rövidebb ideig tartó mozgás. Ennek okai a következők: csökken a testmozgás okozta károsító szövődmények (ízület, izom, ínsérülések) előfordulásának veszélye kedvezőbb lesz a vércukorszintre kifejtett hatás a betegek többsége jobban elfogadja a mérsékelt erősségű edzéseket fokozható a zsírvesztés, csökken a testsúly INTENZITÁS Téves az az elképzelés, hogy feltétlenül nagy intenzitással kell végezni a gyakorlatokat ahhoz, hogy megfelelő hatást érjünk el. Különösen veszélyes a nagy erősségű program azoknál a cukorbetegeknél, akiknek szív, ér és idegrendszeri szövődményeik vannak. Hogyan mérhető le a gyakorlatok intenzitása? A mérést az anyagcsere egyenérték (AEE) meghatározása teszi lehetővé. Egy anyagcsere egyenérték (AEE) az az oxigénmennyiség, amelyet a nyugalomban lévő emberi szervezet egy perc alatt energiatermelésre felhasznál. Ha valamely fizikai aktivitás közben ön 5 AEE t használ fel, az azt jelenti, hogy szervezete ötször annyi oxigént fogyaszt el munka közben, mint nyugalmi állapotban. A pulzusszám mérése (a szívfrekvencia meghatározása) Ez talán a leghasznosabb és legelterjedtebb módja az intenzitás mérésének. Azon az elven alapszik, hogy bármely testmozgás során szoros összefüggés van a szervezet oxigénszükséglete és a pulzusszám között. Milyen intenzitással végezzék a testedzést? Azt javasoljuk, hogy a betegek olyan intenzitással végezzék a testedzést, hogy pulzusszámuk az elérhető maximális pulzusszámuk hatvan százaléka fölé emelkedjen. A maximális pulzusszám meghatározásának módja A maximális pulzusszám meghatározásának legpontosabb módja a futószalag vagy teremkerékpár segítségével végzett úgynevezett ergometriás vizsgálat. Ennek keretében ön addig végzi az adott mozgást, míg annyira ki nem fárad, hogy már nem képes azt folytatni, vagy az EKG n olyan rendellenesség jelenik meg, hogy a vizsgáló orvos leállítja a terhelést. Amennyiben nem végeztek ergometriás vizsgálatot, akkor a következő formulát használhatja a maximális pulzusszám meghatározására: 220 ból ki kell vonni az években kifejezett életkort. Ez a meghatározás nem használható olyan gyógyszerek szedése esetében, amelyek lassítják a szívfrekvenciát (pl. bétablokkolók). Ha ön már ismeri a maximális pulzusszámot, akkor ahogy azt már említettük azt tanácsoljuk, hogy a gyakorlatok végzésekor pulzusszáma ne emelkedjen a maximális érték hatvan százaléka fölé. Ha nem éri el a hatvanszázalékos határt, akkor meg kell hosszabbítani az edzések időtartamát, akár egy órára is. Mindez azért fontos, hogy elérje a kívánt heti energiafelhasználás mértékét.
Hogyan határozzuk meg az edzés alatt a pulzusszámot? Ugyanúgy, mint nyugalomban: fogja meg és számolja meg pulzusát. Az edzés megkezdése előtt mérje meg a pulzusát, ha ekkor az 100/perc felett van, ne kezdje el az edzést. A szapora szívverés hipoglikémiára (a vér cukortartalmának csökkenése) utalhat. A bemelegítés után Ha ebben az időpontban pulzusszáma a megengedett felső határérték felett van, akkor pihenjen, amíg pulzusa a határérték alá nem megy. Ötperces erős edzés után Ha ebben az időpontban a pulzusszám a megengedett felső határérték felett van, pihenjen és öt perc múlva újra mérje meg a pulzusát. Az aerobikrész után A levezetés után Addig kell pihenni, amíg a pulzus nem csökken 100/perc alá, s csak ezután folytassa napi teendőit. A testedző program mellett ajánlható más aerobik jellegű gyakorlás: gyaloglás, kocogás, teremkerékpározás, kerékpározás a szabadban. A GYALOGLÓPROGRAM ELKEZDÉSE Az első héten 10 percig, a nyolcadik héten már 45 percig végezhető. A javasolt sebesség kezdetben 2,9 km/ó, a nyolcadik héten már 6,4 km/ó lehet. Heti 3 5 alkalommal végezhető. Figyeljen arra, hogy az első hetekben a maximális pulzusszám 75% ával terheljen. A kocogást csak akkor kezdje el, ha legalább 6 héten, de ideális esetben 12 héten keresztül folytatta a gyaloglóprogramot. A kocogásra való fokozatos áttérés előtt el kell érni a 6,4 km/ó gyaloglási sebességet. Ha ezt nem tudja elérni, döntsön továbbra is a gyaloglás mellett. A gyalogló kocogó program Az első héten a gyaloglás 4,5 perc, a kocogás 0,5 perc, a harmadik héten 4 perc gyaloglás, 2 perc kocogás, a nyolcadik héten már 10 perc gyaloglás és kocogás, a 12. héten 20 perc gyaloglás és kocogás az elfogadott. Teremkerékpár A terhelést az első héten 7,5 perccel kezdve, fokozatosan terhelhet és a 9., 10. héten már 30 percig edzhet. A továbbiakban is 30 perc legyen az edzésidő. Heti 3 5 alkalommal végezzen edzést. Fokozatosan növelje a sebességet, míg a maximális szívfrekvencia 60 százalékát el nem éri. Minél korábban kezdi el az ésszerű testedzést, annál korábban tapasztalhatja annak pozitív, jótékony hatását. A mozgásnak mindig örömet, jó hangulatot kell okoznia. A rendszeres mozgás javítja az életminőséget, s biztosítja az egészségesebb, hosszabb életet.