A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula, Park Hotel 1
A körforgásos gazdaság lényege: az értékek összekapcsolása, létrehozása és megőrzése A termékek és anyagok értékének a gazdaságon belül tartása A hulladék képződés minimalizálása 2
A körforgásos javaslatcsomag tartalma 2015. december 2-án tette közzé az Európai Bizottság 3
Az akcióterv prioritási területei Kritikus másodnyersanyagok Építésibontási hulladék Műanyagok Élelmiszerhulladék Biomassza és bioalapú termékek 4
Fókuszban a hulladékgazdálkodás: a hulladékgazdálkodást érintő irányelvek módosítása Javaslat 6 irányelv módosítására: 2008/98/EK- Hulladék Keretirányelv 94/62/EK a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv 1999/31/EK a hulladéklerakókról szóló irányelv 2000/53/EK az elhasználódott gépjárművekről szóló irányelv 2006/66/EK hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló irányelv 2012/19/EU az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv 5
A körforgásos tárgyalások Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER I.) Elnökség Bizottság Európai Parlament Környezetvédelmi Munkacsoport ülései trilógusok A Földművelésügyi Minisztérium hatástanulmányt készíttetett, amelyekről tárgyal a Bizottsággal Az új Elnökségi kompromisszumos javaslatok általában elfogadhatók Magyarország számára A javaslatcsomag tárgyalásának tervezett lezárása: 2017. év vége 6
A körforgásos javaslat főbb hulladékgazdálkodási céljai Uniós szinten a települési hulladék 65%-os újrahasznosítása 2030-ra; Uniós szinten a csomagolási hulladék 75%-os újrahasznosítása 2030-ra; Az összes hulladékáramból mindössze 10% kerüljön lerakásra 2030-ra; Szelektíven gyűjtött hulladékok lerakásának tilalma; Lerakást szabályozó gazdasági eszközök népszerűsítése Harmonizált számítási módszerek 7
Hatályos hasznosítási célok A teljesítés jelenlegi helyzete a Hulladék Keretirányelvben 2020-ra / 2015. évi teljesítési adatok: Települési hulladékból papír, fém, műanyag és üveg újrahasználatra előkészítés és hasznosítás (súlyarány) 2015 50 % 42,04% Csomagolási hulladékok hasznosítása 2015 Papír 60 % 86,2% Műanyag 22,5 % 42,0% Üveg 60 % 50,5% Fémek 50 % 79,7% Fa 15 % 21,3% Építési és bontási hulladék újrahasználatra előkészítés, hasznosítás, egyéb hasznosítás (feltöltéssel) 2015 70 % 63,7% Forrás: Eurostat adatszolgáltatás 8
Példa az átállásra: az építési-bontási hulladék szabályozásának megújítása Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendelet Az Európai Bizottságnak a KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA vonatkozó szabályozási csomagja SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES A KÉSZÜLŐ RENDELET ALAPVETŐ CÉLJAI: Másodnyersanyagok Hulladékhierarchia VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE 9
Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás megújításának fő irányai Személyi és tárgyi hatály kiterjesztése hatásköri ütközések elkerülése A hulladékká válást megelőző jogintézmények meghatározása: A hulladék fogalmának alkalmazása a birtokos szándéka Szelektív bontás és szétválogatás Elkülönített gyűjtés és készletező tárolás Káros- és idegen anyag meghatározás Károsanyag-meghatározási dokumentáció Környezetvédelmi megfelelőségi nyilatkozat Hulladékstátusz megszűnésének további kritériumai Nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség 10
A kitermelés helyén fel nem használt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő anyag ÉPÍTÉSI-BONTÁSI ANYAG = visszanyert építőanyag + újrahasznosított építőanyag visszanyert építőanyag: a visszanyerés során képződő, hulladékstátuszba nem lépő építésibontási anyag, ideértve az olyan kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő anyag, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, a bontott építőanyag és a mart aszfalt. 11
A kitermelés helyén fel nem használt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő anyag Károsanyag-meghatározási dokumentáció Ha a kitermelés helyén történő, építés célú közvetlen felhasználása nem biztosított Értékesítés vagy Készletező tárolás környezetvédelmi hatóság (legfeljebb 12 hónap időtartam) nyilvántartásba vételével Hulladékstátusz megszűnésének igazolása környezetvédelmi megfelelőségi nyilatkozat 12
Köszönöm a figyelmet! 13