Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY



Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét ALKALMAZÁSOK, OPTIMALIZÁLÁS

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan I február alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Mikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét ELEMZÉSI ESZKÖZÖK 1. RÉSZ

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Bevezetés s a piacgazdaságba

Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Elektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka


Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Rövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 1. hét MIRŽL SZÓL A KÖZGAZDASÁGTAN?

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 10. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 3. rész

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 2. A SLUTSKY-EGYENLET

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Közgazdaságtan I. 2. alkalom

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Rövid távú modell:aggregált kínálat

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

3. Előadás Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 13. hét

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Makroökonómia. 8. szeminárium

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:


Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell

Rövid távú modell:aggregált kínálat

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Makroökonómia. 12. hét

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

IS LM GÖRBÉK. 1. feladat

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK

Átírás:

KÖZGAZDASÁGTAN I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június

Vázlat 1 2 megváltozásának hatása az ra 3 Az adóztatás hatása az ra 4 Az árszabályozás hatása az ra

Egyensúly kereslet, Egyensúlyi feladatok: kereslet és egyenl ségét keressük A rezervációs ár a Fogyasztók esetében: az a maximális ár, amit a termék egy konkrét egységéért zetni hajlandók. Eladók esetében: az a minimális ár, amennyiért a termék egy konkrét egységét eladni hajlandók. A rezervációs ár függ a gazdasági szerpl t l, a termékt l, a helyzett l és attól, hogy a terméknek hányadik egységér l van szó.

Kereslet Példa: lakások piaca

Kereslet (folyt.)

Kereslet (folyt.)

Kínálat

Kínálat (folyt.)

Keresleti, i függvény Változók közti kapcsolatok (függvények) A keresleti görbe azt a mennyiséget mutatja, amelyet a fogyasztók az egyes P árakon megvásárolnának. A i görbe: azt mutatja, hogy az eladók az egyes lehetséges árakon mekkora mennyiséget ajánlanak eladásra. A keresleti görbe negatív meredeksége a kereslet törvényét tükrözi ha a termék ára csökken, akkor a vev k általában többet szeretnének vásárolni bel lük. A i görbe pozitív meredekség : minél nagyobb az ár, annál nagyobb az eladásra kínált mennyiség.

Egyensúly P : i ár Q : i mennyiség Az E i pontban a fogyasztók által megvásárolni kívánt mennyiség egyenl az eladók által eladni kívánt mennyiséggel.

Túl P > P ár esetén az eladók Q mennyiséget adnának el, S miközben a fogyasztók csak Q mennyiséget vennének. D A túl nagysága: Q S Q D P -nél lefelé irányuló nyomás hat az árra.

Túlkereslet P < P ár mellett az eladók kevesebbet (Q S amennyit (Q ) a fogyasztók vennének. D A túlkereslet nagysága: Q S Q D P -nél felfelé irányuló nyomás hat az árra. ) kínálnak, mint

Egyensúly Ha az ár P -tól eltér, akkor valamelyik folyamat (felfelé irányuló, vagy lefelé irányuló nyomás) beindul. A keresleti és a i görbe metszéspontja határozza meg a P i árat és a Q i mennyiséget.

Példa Keresleti függvény: D(P) = 150 3P Kínálati függvény: S(P) = 2P 20 Egyensúlyban D(P ) = S(P ) 150 3P = 2P 20 170 = 5P P = 34 Q = D(P ) = S(P ) = D(34) = 150 3 34 = S(34) = = 2 34 20 = 48 P = 34 (i ár) Q = 48 (i mennyiség)

Kínálat és kereslet változása Ha a vizsgált gazdasági rendszerhez képest küls tényez k megváltoznak, akkor megváltozik a kereslet és/vagy a. Ilyen változás lehet például: Ízlések változása (a koleszterin veszélyeir l tudósító hír egyeseket arra késztethet, hogy ne fogyasszanak vajat) Technológia változása (az integrált áramkör nagymértékben növelte az elektromos gépek át); Er források változása (egy jelent s új olajlel hely megnövelné a nyersolaj át a világban) Jogszabályok változása (a marihuána legalizálása ennek az árunak mind a piaci át, mind a piaci keresletét megnövelné) Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág keresletével összefüggésben vannak (a nyomtatók árának csökkenése növeli a papír keresletét)

Kínálat és kereslet változása (folyt.) Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág ával összefüggésben vannak (a marhahús termelésének növekedése növeli a nyersb r át) Jövedelem változása (a brókerek magasabb jövedelme miatt az 1990-es években növekedett keresletük a luxusautók iránt)

A kereslet változása Ha a fogyasztók preferenciái úgy változnak meg, hogy minden ár mellett többet szeretnének vásárolni, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik: D 1 helyzetb l D 2 helyzetbe. Mind az i ár, mind az i menynyiség megn.

A kereslet változása (folyt.)

A változása Ha a körülmények változása arra készteti az eladókat, hogy minden ár mellett nagyobb mennyiséget kínáljanak, akkor a i görbe jobbra tolódik, S 1 helyzetb l S 2 helyzetbe. Ilyenkor az i mennyiség megn, de az i ár csökken.

A változása (folyt.)

Kereslet és változásának hatása ra A kereslet növekedése mind az P i árat, mind a Q i mennyiséget tekintve, növekedéshez vezet. A növekedése a Q i mennyiség növekedéséhez, de a P i ár csökkenéséhez vezet.

Amint egy adó megjelenik a piacon, kétféle árral kell számolni, amelyek az adó mértékében különböznek egymástól: Amit a vásárlók zetnek (keresleti ár, vagy bruttó ár): P + Amit az eladók kapnak (i ár, vagy nettó ár): P 1 Mennyiségi adó: állandó pénzösszeg kivetése az áru minden eladott egységére (pl.: alkohol, benzin, cigaretta) P + = P + T 2 értékadó: az ár egy meghatározott százalékának elvonása (pl.: ÁFA) P + = (1 + t)p Egyensúlyban D(P + ) = S(P )

Mennyiségi adó Kétféle értelmezése 1 Eladó egységköltségét emeli T dollárral (i görbe felfelé tolódik) 2 áruegységenként T dollárt elvesz bevételb l (keresleti görbe levelé tolódik)

Mennyiségi adó, példa Kereslet: D(P) = 220 P Kínálat: S(P) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az i ár és mennyiség, ha a termékre T = 30 pénzegységnyi mennyiségi adót vetnek ki? D(P + ) = S(P ); P + = P + T 220 P 30 = P P = 95, P + = 125, Q = 95

Árplafon, árminimum árplafon: árak befagyasztása célja lehet: ináció visszafogása árminimum: pl. minimálbér szabályozás, mez gazdasági árak (USA, 195060-as évek) Következmény Hatásos árplafon lenyomja, hatásos árminimum magasan tartja árakat, cserére kerül mennyiség kisebb szabályozás nélküli áruforgalomnál.

Árplafon, árminimum (folyt.)

Árplafon példa Kereslet: D(P) = 220 P Kínálat: S(P) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az i ár és mennyiség, ha a termékre P = 80-as árplafont vezetnek be? P = 80 < 110 = P, tehát P = 80 az új i ár, S( P) = 80 az i mennyiség D( P) S( P) = (220 80) 80 = 60 a túlkereslet nagysága.

Árminimum példa Kereslet: D(P) = 220 P Kínálat: S(P) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az i ár és mennyiség, ha a termékre P = 120-as árminimumot vezetnek be? P = 120 > 110 = P, tehát P = 120 az új i ár, D( P) = 100 az i mennyiség S( P) D( P) = 120 (220 120) = 20 a túl nagysága.

Összefoglalás Kereslet, Keresleti (negatív meredekség ), i (pozitív meredekség ) függvény Egyensúly: kereslet = Kereslet, változásának hatása Kereslet n : i ár és mennyiség is n Kínálat n : i ár csökken, i mennyiség n (mennyiségi adó) hatása: i mennyiség csökken Árplafon túlkereslet, árminimum túl