Útmutató a fenntartható fejlıdés érvényesítéséhez

Útmutató a fenntartható fejlıdés érvényesítéséhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programja keretében kiírt pályázatokhoz 2009. március

Tartalomjegyzék 1. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA, MINT TÁMOGATÉSI ALAPELV...3 2. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁSA A PROJEKTEKBE...4 2.1. JOGOSULTSÁGI KRITÉRIUMOK A FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOSAN 4 2.2. A FENNTARTHATÓSÁGI KATEGÓRIÁK 6 2.3. A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK 6 2.4. A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BETERVEZÉSE A PROJEKTBE 7 2.5. A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSE 7 2.6. A FENNTARTHATÓSÁG ÉRTÉKELÉSE A KÜLÖNBÖZİ PÁLYÁZATI ELJÁRÁSRENDEKBEN 9 2.7. A VÁLLALT FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONT TELJESÍTÉSE 10 3. A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK...10 3.1. I. KÖRNYEZETTUDATOS MENEDZSMENT ÉS TERVEZÉS 10 3.2. II. FENNTARTHATÓ FEJLİDÉST SZOLGÁLÓ RÉSZ-SZEMPONTOK 15 MELLÉKLET: HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK...23 2 / 24

Az Európai Unió Bizottsága, valamint a Magyar Kormány rendelkezései alapján minden projektet úgy kell megvalósítani, hogy az a fenntartható fejlıdést, ezen belül a környezet védelmét és állapotának javítását elımozdítsa. Az útmutató célja, hogy megismertesse a pályázót a fenntartható fejlıdés szempontjaival, és segítséget nyújtson a szempontok érvényesítéséhez a projekttevékenység során. 1. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA, MINT TÁMOGATÁSI ALAPELV Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül (vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében) természetes környezetükbıl veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tılünk, hogy a jelen és jövı generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minıségét, értékeit megırizzük. Ettıl a rendszertıl az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövıbeli esélyeit. A fenntartható fejlıdés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erıforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetıségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlıdés célja a növekedéssel ellentétben nem az, hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy jobbak. Amíg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minıségére, addig a környezetünk erıforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetbıl fejlıdéséhez. A fenntartható társadalom alapvetı követelményei: szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetıségekhez való hozzáférés esélyegyenlıségének biztosítása, és a társadalmi terhekbıl való közös részesedés; az életminıség javítására való törekvés; a természeti erıforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; és a környezetminıség megırzése. Mindez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minıségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. A fenntartható fejlıdés az önkéntes, gondos és megelızı magatartás megvalósításával képes megırizni a környezet, társadalom és gazdaság dinamikus egyensúlyát. A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások (egyik, horizontális) alapelveként (17. cikk) határozta meg a fenntartható fejlıdés biztosítását. Az alapok célkitőzéseit a fenntartható fejlıdés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi elımozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerzıdés 6. cikkében megállapítottak szerint. Az EU támogatási források felhasználását szabályozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ezért stratégiai céljaként jelöli meg a fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulás biztosítását, és a horizontális szempontokhoz való hozzájárulást minden projektjavaslat vonatkozásában kötelezı befogadhatósági feltételként határozza meg 1. A GOP 2.4. és 6.5.1. fejezete tartalmazza a horizontális elv érvényesítésének feladatait, az akciótervek pedig annak gyakorlati kezelését. A fenntartható fejlıdésnek és a magyar gazdaság tartós versenyképességének is feltétele a gazdaság anyag- és energiafelhasználásának mérséklése. Ezen fenntarthatósági cél érdekében a GOP egyrészt minden pályázót a fenntartható fejlıdés szerinti többletteljesítményre ösztönöz a horizontális értékelési rendszeren keresztül (elınyben részesítve a jogszabályi elıírásokon túlmenıen környezettudatos magatartást tanúsító vállalkozásokat és a környezetbarát fejlesztést megvalósító projekteket); másrészt önálló forrásokat is elkülönít. Ilyenek például a kutatás-fejlesztésben a gazdaság kevésbé anyag- és energiaigényes tevékenységeinek fejlesztésére (kiemelve közöttük a környezetvédelmi és egészségügyi területeken megvalósuló projektekre), a vállalkozások általános technológiai korszerősítésére az anyagés energiaigényesség tekintetében, a környezetirányítási rendszerek bevezetésére, és a cégek integrált környezetvédelmi programjai keretén belül megvalósuló technológiai fejlesztésekre elkülönített források. Mindezek hozzájárulnak a gazdaság anyag- és energiaigényesség mérsékléséhez, az esetlegesen nem fenntartható vagy környezeti szempontból kedvezıtlen hatások (különösen a klímaváltozásra, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák fenntartására valamint a természeti erıforrások igénybevételére vonatkozó hatások) kiküszöböléséhez, minimalizálásához annak érdekében, hogy az OP klíma- és erıforrássemlegessége biztosítható legyen. Az Operatív Program alapján a fenntarthatósági követelmények teljesítését program és projekt szinten kell nyomon követni. 1 Lásd ÚMFT 3.1.4. Horizontális politikák fejezet és 6.2.3. Horizontális elvek érvényesülése fejezet. 3 / 24

A fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulás projektszinten több módon is megjelenik. Egyrészt egyes fenntartható fejlıdési szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként) megjelennek, míg mások közvetett módon kiválasztási vagy jogosultsági szempontok az egyes pályázatok elbírálása során. Egyes pénzügyi-gazdaságossági fenntarthatóságot biztosító szempontokat, illetve a társadalmi szempontok közül az esélyegyenlıség javításának horizontális szempontjait a pályázati adatlap külön fejezetében, illetve a pályázathoz kapcsolódó egyéb dokumentumokban (pl. költség-haszon elemzések kockázatelemzési fejezetei) kell bemutatni. A horizontális fenntarthatósági értékelés a fenntartható fejlıdési szempontoknak csak a fentiek szerint nem vizsgált részét érinti. A fenntartható fejlıdési útmutató több környezeti, kevesebb társadalmi, és csak néhány gazdasági szempontot (például energiafogyasztási szempontokat) tartalmaz, mert nem kívánja ismétlıdıvé tenni a máshol figyelembe vett fenntartható fejlıdési szempontokat. A támogatási források felhasználása során a támogatási elvnek abban az esetben is meg kell felelni, ha azokat a támogatások céljai közvetlenül nem tartalmazzák. A pályázónak ennek alapján tehát figyelmet kell fordítania a fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulás biztosítására, függetlenül attól, hogy az a pályázat célkitőzései közt megjelenik-e vagy sem! Az Útmutató ezen elvárásnak való megfelelésben segíti a pályázót. Mind a tervezés, mind a megvalósítás és fenntartás idıszakában, és szinte az összes vállalt szempont érvényesítése során a következı célokat kell szem elıtt tartani: Természetes térszerkezet megırzése Természeti erıforrások megırzése Jó környezet- és egészség állapot megırzése (károsodások elkerülése) Közösségek megırzése (társadalmi felelısségvállalás) A projekt abban az esetben tekinthetı teljes egészében fenntarthatónak, ha a projektre értelmezhetı horizontális (és a nem horizontálisan meghatározott) fenntarthatósági szempontok mindegyikét érvényesíti, és ezzel hozzájárul a természeti és humán erıforrások takarékos használatához, funkcióik megırzéséhez és károsodásuk megelızéséhez. Az ÚMFT támogatási feltételei között szerepel, hogy a pályázó jogkövetı magatartást tanúsítson, ezért a horizontális fenntarthatósági szempontok nem a kötelezı jogi megfelelést, hanem az azon felüli horizontális teljesítményt értékelik. 2. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁSA A PROJEKTEKBE 2.1. Jogosultsági kritériumok a fenntarthatósággal kapcsolatosan A Pályázati Útmutató egyes, alább választható fenntarthatósági szempontként bemutatott elemet az adott pályázati konstrukcióban jogosultsági, vagy nyilatkozattal igazolt módon, általánosan kötelezı feltételként határozhat meg. Ezen kívül bármely ÚMFT pályázat értékelésének feltétele (jogosultsági kritériuma), vagy szerzıdési feltétele, hogy a pályázó/projektgazda a kötelezıen megadandó fenntarthatósági indikátorokra vonatkozóan adatokat szolgáltasson: Termelı tevékenységet végzı szervezetek esetén Szolgáltató tevékenységet végzı szervezetek esetén a) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m 3 ] / termelés egysége [változó]) b) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kwh] / termelés egysége [változó]) c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO 2 e) [t/év] d1) Ártalmatlanításra kerülı hulladék arányának mértéke (ártalmatlanításra kerülı hulladék [t] / összes hulladék mennyisége [t]) d2) Újrahasznosított papír használat aránya (újrahasznosított 500 lapos papírcsomag [db] / összes felhasznált 500 lapos papírcsomag [db]) e) A kistérségben élık foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élı, saját foglalkoztatottak száma [fı] / saját foglalkoztatottak száma [fı]) f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya (A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya [fı] / munkavállalók száma [fı]) 4 / 24

Ezen fenntarthatósági indikátorokat a pályázati adatlapon, projekt adatlapban található táblázat Kötelezıen megadandó fenntarthatósági indikátorok (jogosultsági/szerzıdési kritérium) blokkjában kell megadni. Ezeket a sorokat nem pontozzák, de az értéket ellenırizhetik. Amennyiben elırelépést vállal ugyanezen szempontoknál, akkor azt ne itt, hanem az azonos tartalmú választható fenntarthatósági szempontok között jelölje (és figyeljen a benyújtáskori értékek azonosságára)! A projekt megvalósulása során a projekt elırehaladási jelentésekben (PEJ) ezen indikátorok aktuális értékét egy vagy több alkalommal, általában évente meg kell majd adni. Az indikátorokat jellemzıen éves adat (elızı lezárt év) alapján, vagy az e) esetében aktuális adat alapján kell megadni. Olyan pályázó esetében, amelyiknek elızı évben nincsenek fogyasztási adatai, a 0 érték elfogadható. a) Fajlagos vízfelhasználás [ m 3 /vetítés alapja - megadandó ] A megelızı év vízdíjszámlái alapján kell az adatot megadni, a pályázó szervezetre vonatkozóan. Nem a fajlagos adatot, hanem a két alapadatot kell megadni! A vetítés alapja leggyakrabban az alkalmazotti vagy célcsoport létszám (fı), de egyes szervezeteknél, gazdasági vagy K+F fejlesztésekben eltérı is lehet: termelı szervezetnél a termelés egysége (tonna, m 3, m 2, m, üzemóra, db, árbevétel (eft), munkaidı (óra) - a pályázóra vonatkozó mértékegységet az adatlapban adja meg!). Azonos tartalmú választható szempont: 25. b) Fajlagos energiafelhasználás [ kwh/ vetítés alapja - megadandó ] Elızı évi energiafelhasználás, villamos energia számlák alapján. Nem a fajlagos adatot, hanem a két alapadatot kell megadni! A vetítés alapját lásd az elızı, a) pontban! Azonos tartalmú választható szempont: 26. c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO 2 e) [ t ] A globális felmelegedést fokozó gázok közül a leggyakoribb, a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának számítása (jogszabály alapján), vagy becslése. Ez utóbbi során legalább három forrást figyelembe kell venni: (egy év alatt fogyasztott) főtıanyag + üzemanyag + villamos áram; azaz intézményépület főtése + (legalább a saját tulajdonú) jármővek közlekedése + elektromos berendezések használata. Összesen: {fogyasztott üzemanyag (kwh, liter, m 3 vagy kg) x B}, ahol B = az üzemanyag széndioxid "termelése" 1 liter, 1 kg vagy 1 m 3 üzemanyag elégetésekor. B = 0,411 kg/kwh villamos áram; 2,733kg/kg szén; 2,341kg/l benzin; 2,678 kg/l diesel; 1,502 kg/m3 földgáz esetében. Azonos tartalmú választható szempont:45. d1) Ártalmatlanításra kerülı hulladék aránya [ t/t ] Ártalmatlanításra kerülı hulladék aránya [ t/t ] Az ártalmatlanítás lerakással, égetéssel, különleges kémiai-fizikai eljárással vagy tartós tárolással történik. Nem tartozik ide a szelektív hulladékgyőjtésre átadott hulladék! A hulladék nyilvántartások év végi összesítésébıl meghatározhatóak az értékek. Az ártalmatlanításra (lerakásra, égetésre) kerülı hulladék és az összes hulladék mennyiségét kell megadni, tonnában. 1 m 3 (1000 l) kommunális hulladék településenként nagyon változó sőrőségő, a pontos adatot a szolgáltatótól kell megkérdezni. Azonos tartalmú választható szempont: 42. d2) Újrahasznosított papír használat [ db/db ] Az újrahasznosított papír rostanyagból (másodnyersanyagból) készül, a fehérítése klórmentes. Az újrahasznosított papírcsomagok (500 lapos) számát és az összes felhasznált papírcsomag (500 lapos) számát kell megadni. Hasonló tartalmú választható szempont: 35. e) A kistérségben élık foglalkoztatottsága [ fı/fı ] A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi munkaerı foglalkoztatása, a helyi igények kielégítése, a kisebb napi ingázási idı és az ezzel társuló környezetszennyezés. A pályázó szervezet kistérségében állandó lakhellyel rendelkezı (helyben lakó) munkavállalók számát, valamint a teljes munkavállalói létszámot kell megadni. Azonos tartalmú választható szempont: 54. f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya [ fı/fı ] A környezeti, környezeti nevelési, fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben elızı 12 hónapban résztvevı munkavállalók számát, és a szervezet összlétszámát kell megadni (ha ez jelentıs, az önkéntes munkatársakat is beleértve). A tudásmegosztásba azok a saját munkavállalók is beleszámíthatók, akik a képzéseket tartják, vagy a fenntarthatósági tartalmú tanulási folyamatot szervezik. Azonos tartalmú választható szempont: 3.f). A pályázat benyújtásakor a projektjavaslat benyújtásakor érvényes értéket kell megadni (pályázási vagy jelentéstételi idıszakot megelızı, lezárt pénzügyi év alapján) a projektet megvalósító szervezetre vonatkozóan. A projekt megvalósító szervezet általában a pályázó szervezet (kedvezményezett, projektgazda), de bizonyos esetekben attól eltérı is lehet. Mivel a fenntarthatósági 5 / 24

szempontok célja, hogy a projekt megvalósulás helyén, a fejlesztéssel érintett szervezeti egységnél javuljon a fenntarthatóság érvényesítése, ezért a szempontokat arra vonatkozóan kell megadni. Gazdálkodó szervezet esetében, amennyiben több egymástól nagyrészt független irányítással mőködı, és térben vagy funkcionálisan jól elkülönülı telephellyel rendelkezik, és a fejlesztés csak meghatározott számú telephelyet érint, akkor a fenntarthatósági adatokat (és a választott szempontokat is) az érintett telephely(ek)re kell megadni. Több telephely esetén összesített adatokat kell feltüntetni (egy adatlapot kell kitölteni). Amennyiben több szervezet együttesen pályázik és a fejlesztés valamennyi szervezetet érinti pl. konzorcium esetében, összesített adatokat kell feltüntetni (pályázatonként csak egy adatlapot kell kitölteni). 2.2. A fenntarthatósági kategóriák A projekt fenntarthatóságnak való megfelelése akkor biztosítható, ha a projekttevékenység minden fázisa megfelel a fenntarthatóság szempontjainak, így a fenntarthatóság szempontjait szem elıtt kell tartani a projekt tervezésében, a projekt kivitelezésekor (telepítés, létesítés, építés, szolgáltatásfejlesztés stb. vagy képzés, intézményfejlesztés, minısítés, szolgáltatás, egyéb fejlesztés) a projekt eredményeinek fenntartásában (mőködtetés), illetve a projekt tevékenység felhagyásakor. (Mivel az EU támogatások felhasználásának alapvetı feltétele a projekt eredményeinek meghatározott ideig történı fenntartása, a projekt tevékenység felhagyásának fenntarthatósági szempontjait jelen Útmutató nem tartalmazza.) A pályázónak a horizontális szempont érvényesítését a projektciklushoz kapcsolódó mindkét fenntarthatósági kategóriában kell erısítenie, amennyiben a Pályázati Útmutató máshogy nem rendelkezik: I. Környezettudatos menedzsment és tervezés II. Fenntartható fejlıdést szolgáló rész-szempontok I. A környezettudatos menedzsment és tervezés gondoskodik arról, hogy a szervezet által végzett tevékenység ne járjon jelentıs negatív környezeti hatással, vagy pozitív hatással járjon, például a környezettudatosság fejlesztése, mőködésoptimalizálás. Ennek legjobb eszköze a tervezés, amelynek során felmérik a szervezet által végzett tevékenység várható környezeti hatásait. Amennyiben ilyeneket meghatároztak, akkor gondoskodniuk kell elsı helyen a jelentıs negatív hatások megelızésérıl, ha nem lehetséges, akkor a csökkentésérıl, s legutolsó sorban a hatások kompenzálásáról. A környezettudatos menedzsment és tervezés elengedhetetlen része a szervezet és munkatársainak ilyen irányú szakmai képzése, a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztás és az e célt szolgáló együttmőködés. II. A fenntartható fejlıdést szolgáló rész-szempontok segítenek abban, hogy az egyes természeti és humán erıforrásokat bölcsen, takarékosan használjuk, funkcióikat megırizzük és károsodásukat megelızzük. Ezért a termékek, szolgáltatások, közszolgáltatások fejlesztése, elıállítása vagy nyújtása során saját anyag-áramlásainkat felülvizsgáljuk a kedvezı hatások elérése, a kedvezıtlen környezeti hatások elkerülése érdekében. A tevékenység végzéséhez felhasználandó anyagok, erıforrások (inputok) mennyiségét, rendelkezésre állását, környezeti kockázatát figyelembe vesszük, illetve a végtermékként kibocsátott anyagok környezeti terhelését, a melléktermékként kibocsátott anyagok (outputok) mennyiségét, veszélyességét csökkentjük. Törekszünk a helyi erıforrások fenntartható használatára, mőködésével, rendezvényeink szervezésével példát mutatunk a környezettudatosságra. Önkéntes, együttmőködı kapcsolatot tartunk fenn a társadalmi szereplıkkel, illetve a tevékenységeinkkel érintett szereplıkkel környezetvédelmi és szociális ügyekben. Munkatársaink számára élhetı munkakörnyezetet teremtünk, és biztosítjuk számukra a rekreáció lehetıségét. 2.3. A fenntarthatósági szempontok A fenti két kategóriába sorolt fenntarthatósági szempontok (ld. III. rész) segítségével járulhat hozzá a pályázó a fenntartható fejlıdéshez. A szempontok közül választhat a pályázó. Mivel minden konstrukció esetében könnyen elérhetı a maximálisan szerezhetı pontszám, nem szükséges minden fenntarthatósági szempontot indokolatlanul, kényszeredetten vagy megalapozatlanul belemagyaráznia projektjébe. A szempontok nem tartalmaznak jogilag kötelezı tevékenységeket, mivel a kötelezı elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a pályázó a Projekt Adatlapon a Nyilatkozatok aláírásával igazolja. Az egyes fenntarthatósági kategóriákhoz tartozó fenntarthatósági szempontokat a III. részben található táblázat tartalmazza. A táblázat többi oszlopa pedig segíti a pályázót abban, hogy a szempont tartalmát megismerje, és tájékoztatást kapjon arról, hogy miként kell megvalósítani azt. Mivel a különbözı projektjavaslatok, pályázatok tevékenységi területe nagyon eltérı (legyen szó beruházásról, komplex intézményi átszervezésrıl, kutatás fejlesztésérıl stb.), ezért az egyes kategóriákban a pályázók fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos lehetséges teljesítményei is különbözıek. A különbözı konstrukcióknál (pályázati felhívásoknál) ezért a fenntarthatósági kategóriák azonos 6 / 24

fenntarthatósági szempontokra speciális részleteket tartalmazhatnak, illetve jelen Útmutatóban szereplı szempontok nem mindegyike vállalható. A projekthez közvetlenül kapcsolódó szempontok adják a horizontális többletvállalási lehetıségek egy részét, és a változatelemzésben, a kiválasztott változatnál, vagy a fejlesztés részletes bemutatásnál lehet kitérni ezekre. A többi, a projekthez közvetve kapcsolódó (szervezeti, intézményi) vállalások a projektet megvalósító szervezet mőködésére, munkaszervezésére vonatkoznak, ezeket a pályázó szervezet bemutatásánál lehet részletezni. Egyes konstrukciókban mind a projekthez, mind a szervezethez kapcsolódó szempontok körében kötelezı elırelépést vállalni (a részleteket a Pályázati Útmutató, illetve az Adatlap Kitöltési Útmutató tartalmazza). A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a közvetlen, forráshoz jutási szemponton kívül további gyakorlati elınyöket is jelent a pályázó, projektgazda számára: A most még önkéntesen vállalható szempontok egy része a közeljövıben kötelezıvé válik (pl. épületeknél a jobb összesített energetikai jellemzık, vagy közbeszerzéseknél a zöld közbeszerzés) a most megszerzett jártasság így a közeljövıben közvetlen elınyt jelent. Sokkal könnyebb és hatékonyabb a fenntartható fejlıdés szempontjait kezdettıl fogva szem elıtt tartani, mint azokat utólagosan beépíteni a projektbe, vagy a környezetben okozott károk felszámolására költeni. Így e szempontok figyelembe vétele csökkenti a szervezet tevékenységével járó kockázatokat. A többletvállalások gazdasági elınyt (pl. beszállítói követelményeknek való megfelelés), többlet megtakarítást, költséghatékonyságot eredményezhetnek. A fenntartható fejlıdés szempontjainak figyelembevétele növeli, biztosítja a társadalmi elfogadottságot. 2.4. A fenntarthatósági szempontok betervezése a projektbe A fenntarthatósági szempontok biztosítása gondos tervezést kíván: a pályázat létrehozásakor a horizontális szempontot folyamatosan szem elıtt tartva lehet a legjobb megoldásokat megtalálni. Jó, ha mind a projektmenedzsment szervezet, mind a végrehajtás felelısségi rendje, mind a szakmai tartalom, mind a pénzügyi és idıbeli tervek integráltan tartalmazzák a fenntartható fejlıdés érvényesítésének szempontját, és választott szempontjait. A fenntarthatósági szempontok biztosítása egyes esetekben költségmegtakarítást eredményez a napi mőködés során (pl. energiahatékonyság fokozása, közeli erıforrás hasznosítása); némely esetben költség nélküli: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetısége, illetve alkalmazottjai részérıl. Más esetekben viszont forrásigényes lehet egy-egy vállalt szempont teljesítése (pl. kibocsátás csökkentési többletvállalás vagy gyakoribb kockázatmérés). Ezekben az esetekben a vállalt szempont megvalósítása növeli a direkt és azonnali kiadásokat, hosszabb távon azonban ezek is gazdasági megtakarításokat jelentenek. Az egyes projektekhez közvetlenül kapcsolódó, az adott projekttípus (konstrukció) elszámolható költségeinek megfelelı, a pályázatban tervezett, az értékelık által elfogadott azon költségek, amelyek a fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgálják, elszámolhatók. (Az elszámolható költségekrıl részletesen lásd az Elszámolható költségek Útmutatót és a Pályázati Útmutatót.) Érdemes figyelembe venni, hogy az elıkészítés költségei általános szabályként a projekt költségének 6%-áig elszámolhatók, amelynek terhére érdemes fenntartható fejlıdést szolgáló szempontok tervezését is bekalkulálni. A fenntartható fejlıdést biztosító tevékenységek, beruházások tervezésére is érdemes figyelmet fordítani, mert azok költségeinek támogatásával a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet. 2.5. A pályázat elkészítése Általános feladat mind a pályázati adatlap megfelelı szakaszának (fejezetének, táblázatának funkciójának) értelemszerő kitöltése; illetve a pályázati adatlaphoz csatolandó egyéb (részletes) dokumentumokban az adatlap értékeinek megalapozása. A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték és a projektzáráskor érvényes érték (célérték) megadásával (az adott sorban minden írható cella kitöltésével) kell jeleznie a pályázónak, hogy mely fenntarthatósági kategóriában milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a projekt megvalósító szervezetre (szervezetekre) vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben a kedvezményezettıl, projektgazdától eltérı lehet (ld. feljebb.), illetve a szempontnak egy évre vonatkozó (éves) értékét: a megelızı lezárt pénzügyi évre, vagy a megelızı 12 hónapra 7 / 24

vonatkozó értékét kell megadni. A vállalással kapcsolatos részletes követelményeket a III. rész 1. táblázata tartalmazza. Egyes szempontok mértékegysége csak szöveges (igen/nem) vállalást tesz lehetıvé, a többségük számszerősíthetı. Amennyiben a vállalást pénznemben kell megadni, a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett értéket a pályázat benyújtásának évére diszkontált árakon kell megadni. A vállalás elfogadható mértékének feltételeit a III. rész 1. táblázatának utolsó oszlopa tartalmazza. Bármely szempont vállalásakor az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétıl függıen lehet növekedés (pl. Megújuló energiafelhasználás arányának növelése), illetve csökkenés (pl. Veszélyes hulladék arányának csökkentése). Bizonyos esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelelı. Ebben az esetben a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Ezen fenntarthatósági szempontok a következık (a III. rész sorszámozása szerint): 1., 2., 3.c), 3.d), 3.e), 3.g), 10., 17., 27., 31., 35., 48., 49., 53., 56., 59.. A vállalás azt is jelenti, hogy a pályázó, projektgazda vállalja, hogy a közbensı években is (évenként, a projekt befejezése vagy a fenntartás végéig) fenntartsa a benyújtáskor érvényes értéket. Visszalépés nem megengedett. A projekthez közvetlenül kapcsolódó szempontok adják a horizontális többletvállalási lehetıségek egy részét. A többi, a projekthez közvetve kapcsolódó (szervezeti, intézményi) vállalások a projektet megvalósító szervezet mőködésére, munkaszervezésére vonatkoznak. A Megvalósíthatósági Tanulmány megfelelı (általában: 2.) fejezetében jelezni kell, hogy a horizontális indikátorok pontosan milyen szervezetre vonatkoznak! Adott táblázaton belül (az adatlap megfelelı fejezetén belül) nem szabad különbözı alanyra kitölteni az egyes, szervezetre vagy intézményre vonatkozó vállalásokat. A táblázatban bizonyos adatokat többször is meg kell adni. Ügyeljen arra, hogy ezen adatok megegyezzenek! Ha ugyanarra vonatkozóan a pályázó két eltérı adatot ad meg, a pályázó értékelıje az elsıként megadott adatot fogja figyelembe venni. Példa erre a foglalkoztatottak száma (az e) és a 54. sor), vagy a fajlagos energiafogyasztás (a b) és a 26. sor). A fenntarthatósági szempontok közül néhány ún. fajlagos mutató. Ez azt jelenti, hogy a többletvállalás célértékét egy vetítési egységre kell megadni pl. a termelés vagy a szolgáltatás egységére. A fajlagos mutatók jellemzıje, hogy két adatból származtathatók, a példánál maradva: a teljes energiafelhasználás (KWh) osztva a termelés összmennyiségével (tonna). A két számot elosztva kapjuk meg a vetítési hányadot (százalékban, %): a fajlagos mutató a vetítés 1 egységére jutó értéket mutatja meg. A pályázó két alapadatot kell megadjon, nem a %-os értéket! (A pályázat értékelıje a két adat elosztása után vizsgálja meg a vállalt javulás tényét a jelenlegi és projekt fenntartás végéig vállalt érték között.) A többletvállalást a két mutató elosztásával kapott vetítési hányadra (%-os értékre) kell megadni! A pályázati adatlapon található táblázat celláit a pályázat többi részében (pályázó szervezet bemutatásakor, fejlesztés környezetének és kockázatainak bemutatásakor, fejlesztés részleteinek bemutatásakor) megalapozott adatokkal kell kitölteni. Ezek az adatok konstrukciótól függıen a pályázati adatlap többi fejezetében, a kötelezıen csatolandó mellékletekben (például megvalósíthatósági tanulmányban, költség-haszon elemzésben), vagy önálló fenntartható fejlıdési mellékletben jelenhetnek meg. Például a projektmenedzsment szervezet bemutatásakor a fenntarthatósági/környezetvédelmi/- környezeti nevelési megbízott megadása, vagy megvalósíthatósági tanulmányban a fenntarthatósági szempontok elemzése, a költséghaszon elemzés megfelelı fejezeteiben a szükséges környezeti, társadalmi adatok megadása; a költségtáblában a vállalt tevékenység költségeinek megfelelı szerepeltetése stb. A megvalósíthatósági tanulmány célja a projektötlet megalapozottságának biztosítása, ezért ebben a fenntarthatósági szempontok érvényesíthetıségét is szükséges figyelembe venni. Mivel a fenntarthatósági szempontok egy része közvetlenül a projekt megvalósításához kapcsolódik, a változatelemzésben vizsgálni szükséges a fenntarthatósági szempontok megvalósíthatóságát. A változatok értékelését a fenntarthatósághoz való hozzájárulás alapján is el kell végezni ( A változatok értékelése c. tanulmányfejezetben). A projekt részeként meg kell határozni az elvileg alkalmazható összes fenntarthatósági szempontot. Minden bemutatott változat esetén legalább a következı fenntartható fejlıdési célok érvényesülését kell elemezni: 1. Természetes térszerkezet megırzése; 2. Természeti erıforrások megırzése (bölcs, takarékos használat, funkcióik megırzése és károsodásuk megelızése); 3. Jó környezet- és egészség állapot megırzése (károsodások elkerülése); 4. (Humán) közösségek megırzése. A tartalmi értékelhetıség feltétele, hogy a pályázó bemutasson olyan, az értékelık szerint reális változatot, amely a fenntartható fejlıdés céljainak megfelel. Az egyes változatok elıírt értékelési szempontjai között (több-szempontú értékelés) szerepelnie kell a változatok fenntarthatósági szempontú értékelésének is. Az értékelést aszerint kell elvégezni, hogy az adott változat hány szempontot milyen vállalási mértékben kíván megvalósítani. A kiválasztott változatban a vállalt, választott fenntarthatósági szempontokat kell bemutatni (amennyiben az adatlapon is szerepel fenntartható fejlıdési szakasz, azzal, természetesen összhangban). Egyszerősített 8 / 24

megvalósíthatósági tanulmány vagy projektterv esetén (ahol nincs változat elemzés) A projekt tartalma, megvalósíthatósága c. fejezetben kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat. 2.6. A fenntarthatóság értékelése a különbözı pályázati eljárásrendekben Az ÚMFT 6. fejezete alapján minden projektjavaslat fenntartható fejlıdési értékelése tartalmi értékelés; azaz aszerint szöveges vagy pontozásos értékelés, ahogyan a Pályázati Útmutató E. fejezete a pályázat egészének tartalmi értékelésérıl rendelkezik. Pontozásos értékelésben a fenntarthatósági szempontok vállalásáért a pályázó pontokat szerezhet, szöveges értékelésben, amennyiben a szemponthoz megadott minimum szintet teljesíti, megfelel minısítést kaphat. A támogatás megítélésének kötelezı feltétele, hogy a pályázó legalább 1 pontot, illetve megfelel szintet elérjen a fenntartható fejlıdés szempontjai szerint! A pályázó többletvállalásokat tehet, amelyek pontösszegébıl általában legfeljebb 5 pontot vesznek figyelembe a pályázat értékelésekor. Minél több pontra értékelnek egy pályázatot, annál nagyobb az esélye nyerni. A támogatás feltétele (kizáró kritérium) általában, hogy a pályázó minimum 0,5-0,5 pontot elérjen mindkét fenntarthatósági kategóriában ahhoz, hogy a pályázatot az értékelı, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhassa, és kategóriánként legfeljebb 2,5-2,5 pont érvényesíthetı. A Pályázati Útmutató egyéb rendelkezése hiányában minden érvényesen vállalt fenntartható fejlıdési szempont 0,5 pontot ér; kivéve a következık, amelyek értéke 0,1 pont: 3.c)-3.g). A választott szempontok elfogadhatók (pontozhatók), amennyiben megfelelı mértékő elırelépést, egyes szempontok esetében a már megfelelı teljesítmény fenntartását kell igazolni vagy elıre vállalni. A pontozás menete legfeljebb 5 pontra értékelhetı fenntartható fejlıdési értékelés esetén: Az értékelı ellenırzi az adott fenntarthatósági kategóriában a pályázó által megadott fenntarthatósági szempont jelenlegi helyzetre vonatkozó és a projekt befejezésekor, és fenntartás végén vállalt érték megadásának és vállalásának megfelelıségét. Megállapítja a két fenntarthatósági kategóriában elért pontszámot. Megállapítja, hogy a projektjavaslat átlépi-e a két fenntarthatósági kategóriában egyenként a 0,5 pontos belsı küszöböt (összesen 1,0 pontot). Amennyiben a pályázó által vállalt, és a fentiek szerint elfogadható fenntarthatósági szempontok értéke kategóriánként nem éri el a 0,5 pontot (azaz pl. bármelyik kategóriában 0,4 pont elérése esetén, a másik kategóriától függetlenül), az értékelılapon 0 pontot kell feltüntetni. A szöveges értékelésben a részpontszámok tényleges összegét jelezni kell. A részpontszámok összegzésével kategóriánként megállapítja az elért összpontszámot. A részpontszámok összegébıl legfeljebb 5,0 pontot az értékelılapon megad. A szöveges értékelésben jelzi a részpontszámok kategóriánkénti tényleges összegét. Kétfordulós eljárás esetén mindkét fordulóban értékelhetik a fenntartható fejlıdés elveinek érvényesítését, elsı fordulóban különösen a fejlesztés szükségszerőségének, illetve a lehetséges változatoknak a bemutatásakor. Egyes konstrukciók esetében az elsı fordulóban nem a szabadon választott fenntarthatósági szempontok, hanem a fejlesztési ötlet fenntartható fejlıdés szerinti elemzésének tartalmi értékelése történik az Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmány a fejlesztés szükségszerősége és a lehetséges változatok bemutatása fejezeteinek alapján. Itt kell elemezni minden bemutatott változat esetén a következı fenntartható fejlıdési célok érvényesülését: 1. Természetes térszerkezet megırzése; 2. Természeti erıforrások megırzése (bölcs, takarékos használat, funkcióik megırzése és károsodásuk megelızése); 3. Jó környezet- és egészség állapot megırzése (károsodások elkerülése); 4. (Humán) közösségek megırzése. Azokat az elıkészítési pályázatokat, amelyek nem azonosítanak és mutatnak be olyan, az értékelık szerint reális változatot, amely a fenntartható fejlıdés céljainak jobban megfelel, mint bármelyik bemutatott változat, átdolgozásra visszakapják a pályázók. A támogatás megítélésének itt is feltétele egy meghatározott minimum szint teljesítése, illetve a benyújtott dokumentumok alapján a kötelezı egyéb fenntarthatósági követelmények teljesítése (pl. egyes konstrukciókban: zöld beszerzés vállalása). Automatikus kiválasztás esetén általában elegendı az adatközlés (indikátorok megadása). A kiemelt projektek amelyeket a Kormány egyedileg, pályáztatás nélkül hagy jóvá speciális esetet jelentenek abból a szempontból, hogy nem egymással versengı pályázatokról van szó. E projektek esetében a fenntartható fejlıdés biztosításának ösztönzése ezért általában nem pontozásos, hanem szöveges módszer szerint történik. Alapvetı cél a kiemelt projektgazdák példamutatása, mert e nélkül nem várható el a lakosságtól és a gazdasági szereplıktıl sem a fenntartható fejlıdés érdekében történı cselekvés. A kiemelt projektek esetén a projektgazdának meg kell határoznia, hogy a fenntarthatóság horizontális szempontjai közül melyek alkalmazhatók (reálisan megvalósíthatók) az adott projektjavaslat esetében. Amennyiben a Pályázati Útmutató (vagy Tervezési Segédlet) máshogy nem rendelkezik, a projektgazdának az alkalmazható szempontok mindegyikében be kell mutatnia a vállalt fenntarthatósági szempontokat. A Bíráló Bizottság a projektjavaslatot a fenntartható fejlıdés biztosítása szempontjából 9 / 24

tartalmilag (is) értékeli: vizsgálja, hogy a projekt megvalósítása során érvényesíthetı fenntarthatósági szempontokat a projektgazda figyelembe vette-e és megfelelı módon beépítette-e a projektjavaslatba. A kiválasztás eljárásrendjének megfelelıen a Bíráló Bizottság vagy a döntéshozó a nem megfelelınek ítélt projektjavaslatokat visszaadhatja a projektgazdának a meghatározott szempontok szerinti és meghatározott határidın belüli átdolgoztatásra, vagy azt elutasíthatja. 2.7. A vállalt fenntarthatósági szempont teljesítése A pályázónak a vállalt és részpontszámmal honorált szempontot - ha a pályázó elnyeri a támogatást - meg kell valósítania és a megvalósulás tényét az ellenırzések során igazolnia kell tudni! Az igazolás módjáról részletesen lásd a fenntarthatósági szempontokat bemutató III. részben (1. táblázat, Igazoló dokumentumok). A többletvállalást a pályázat benyújtásakor érvényes értéktıl kell számítani. Egy fenntarthatósági szempont akkor tekinthetı teljesítettnek, ha a pályázó a projekt befejezéséig megvalósítja a többletvállalást, és (ahol ez az adatlap alapján lehetséges,) annak eredményét a projekt fenntartás idıszakának végéig (3-5 évvel a projekt zárását követıen) fenntartja. A nyertes pályázó támogatási szerzıdésének a vállalt és értékelt fenntarthatósági szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerzıdött többletvállalások megvalósulását az alábbi módon vizsgálják: A többletvállalások megvalósításának állásáról a projekt elırehaladási jelentésekben (PEJ) be kell számolni. A projekt megvalósulásának helyszíni ellenırzésekor kérhetik a többletvállalások igazolását. A vállalt célértéktıl való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerzıdésben foglaltak szerinti szabályok érvényesek. 3. A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK 3.1. I. Környezettudatos menedzsment és tervezés A környezeti menedzsment eszközök közé tartoznak a 1.-3.g.szempontok. 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint mőködik [ Igen/nem ] Valamennyi projekt megvalósító szervezet (kivéve közoktatási intézmény) esetén: A környezeti menedzsment rendszer: Nemzetközileg használt szabvány szerint - hitelesítı szervezet által tanúsított - kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási rendszer egészének része, amely tartalmazza a környezeti célok mellett a környezeti politikát meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelısségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erıforrásokat. Ezek: EMAS, illetve az ISO 14001:2004. Az EMAS tanúsításhoz a szervezetnek igazolnia kell, hogy a környezetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatosan nincs érvényben szankció ellene. A rendszer bevezetése költséggel jár, ezt e szempont választásánál figyelembe kell venni. Bıvebb információ: Melléklet [ 1 ], [ 2 ]. Ellenırzés: Tanúsítvány (hazai és/vagy EU-s bejegyzéső akkreditált tanúsító szervezet által kiállítva), vagy irányítási rendszert szabályozó dokumentumok, feljegyzések. A pályázó vállalása azt jelenti, hogy a projekt megvalósító szervezet(ek) 14 hónapon belül megszerzi(k) a tanúsítást, vagy jelenleg rendelkezik(nek) vele. 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését [ Igen/nem ] Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv (program) készítésének célja a fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezeti tevékenységébe történı integrálhatóságának felmérése és ütemterv készítés azok megvalósítására. A Terv nem tanúsított belsı dokumentum, amelyben a szervezet saját maga számára határoz meg erıfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. A fenntarthatósági tervnek nincsenek elıírt formai és tartalmi követelményei. Használhatja az Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez nemzetközi ajánlást, vagy az ISO 14001 szabványban [ 18 ] meghatározott programot (kiegészítve a jelen útmutató által ajánlott fenntarthatósági szempontokkal). Bıvebb információ: Melléklet [ 4 ] Feltételek / ellenırzés: szervezetvagy cégvezetés által elfogadott és - legalább - belsı nyilvánossággal megosztott dokumentum a támogatási szerzıdés aláírását követı legkésıbb 6 hónapon belül. 3. Környezettudatos tevékenységek: 10 / 24

3.c) Környezetvédelmi /fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelıs, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett) [ Igen/nem ] Környezetvédelmi / fenntarthatósági megbízott, felelıs a szervezetnél környezetvédelemmel/fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat (hatósági bejelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatás, szelektív hulladékgyőjtés, haváriák stb. kezelése, zöld beszerzés vezetése, beruházás környezetvédelmi szempontú irányítása, ellenırzése, belsı képzések, tájékoztatások) rendszeresen ellátó személy (megbízott munkatárs vagy alvállalkozó). Oktatási, mővelıdési intézményeknél a fenntarthatósági, vagy környezeti nevelési felelıs, munkacsoport, aki(knek) az oktatás, tudásmegosztás, kultúraközvetítés fenntarthatósági tartalma mellett a környezetbarát mőködtetés (ld. fent) is feladata. Javasolt szakirányú végzettséggel rendelkezı munkatárs alkalmazása, de lehet alvállalkozó is, és a feladatot partnerségben is lehet teljesíteni, amennyiben errıl együttmőködési, partnerségi megállapodás van. Feltételek / ellenırzés: Csak akkor választható, ha a szervezet erre jogszabályban nem kötelezett. Munkaköri leírás vagy e feladat ellátására vonatkozó szerzıdés, szervezeti szabályozások, dokumentumok, mely(ek) a támogatási szerzıdés aláírásától számított legfeljebb 2 hónapon belül életbe lép(nek). Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévı EMAS hitelesítés esetén. 3.d) A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének bevezetése [ Igen/nem ] A környezeti teljesítmény a szervezet tevékenysége során a fenntarthatóságra, környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások és azok csökkentésére tett intézkedések összessége rendszerint mutatószámokkal kifejezve. A környezeti teljesítményértékelés (KTÉ) alapvetıen önkéntes eszköz, célja ésszerőbb és környezetkímélıbb gazdálkodás. Adatként felhasználhatóak a pályázatban megadott kötelezı fenntarthatósági indikátorok is. A KTÉ számos módszere ismert: öko-mérleg, grafikus módszerek, környezeti költségszámítás, környezeti minısítés, környezeti teljesítmény index, ökohatékonysági értékelés, EPE (ISO 14031) stb., de alkalmas lehet e fenntarthatósági értékelési tábla alapján végzett vizsgálat is. A 3.d), 3.e) és 3.g) szempont egyszerre nem vállalható! Bıvebb információ: Melléklet [ 8 ], [ 9 ] Feltételek / ellenırzés: A szempont vállalása esetén a vizsgálatot évente meg kell ismételni, a támogatási szerzıdés aláírásának évétıl kezdve. Környezeti teljesítményeket igazoló feljegyzések (mérési jegyzıkönyvek, szolgáltatói számlák) és az ezek alapján készült fajlagos és abszolút mutatószámokról készült értékelı feljegyzések, melyek legfeljebb egy évesek, adják az ellenırzés alapját. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévı EMAS hitelesítés esetén. 3.e) Környezeti auditok lefolytatása [ db/év ] Átfogó, független és objektív vizsgálat a vállalaton/szervezeten belüli tevékenységek, folyamatok környezeti szempontjainak tekintetében. Az ISO 19011:2002 definíciója: az auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. A szempont értéke az évenként lefolytatott környezeti kérdéseket vizsgáló auditok darabszáma. Audit alatt értendı az adott évben lefolytatott teljeskörő vagy részleges (a szervezet egy részére vonatkozó) felülvizsgálat is. A megbízott felelısnek a szervezet tevékenységére, funkciójára vonatkozó éves audittervet kell készítenie, amely alapján meghatározott kérdéslisták segítségével a kijelölt felelısök környezeti felülvizsgálatokat végeznek a meghatározott területeken és meghatározott idıpontokban. Bıvebb információ: Melléklet [ 8 ], [ 11 ] Feltételek / ellenırzés: A vállalás az éves auditok bevezetését (a támogatás elsı évétıl), és számának növelését vagy szintentartását jelenti. A 3.d), 3.e) és 3.g) szempontok közül legfeljebb egy vállalható! Dokumentumok, feljegyzések: auditterv, auditprogram, auditori megbízások, ellenırzési lista, audit feljegyzések, audit jelentés igazolhatják a teljesítést. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévı EMAS hitelesítés esetén. 3.f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya [ fı/összlétszám ] A környezeti, környezeti nevelési, fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben évenként résztvevı munkavállalók száma a szervezet összlétszámához viszonyítva. A tudásmegosztásba azok a saját munkavállalók is beleszámíthatók, akik a képzéseket tartják, vagy a fenntarthatósági tartalmú tanulási folyamatot szervezik. Számítása: tudásmegosztásban részt vevık száma elızı évben [fı]/ összmunkavállalói létszám [fı]. Összefügg az f) kötelezıen megadott adattal. Feltételek / ellenırzés: A szervezet meghatározott rendszerességgel, a különbözı munkakörökhöz illeszkedıen környezetvédelmi, környezeti nevelési, fenntarthatósági kérdésekben oktatásokat tart, vagy külsı továbbképzésekre küldi munkatársainak legalább 25%-át. Oktatási jegyzıkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum, továbbképzési, képzési szerzıdés, tanfolyami, részvételi igazolás az ellenırzés alapja. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévı EMAS hitelesítés esetén. 11 / 24

3.g) Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres, és a kötelezı mértéken felüli biztosítása [ db/év ] Környezeti jelentés készítése, amelynek célja, hogy környezeti információkat nyújtson az érdekelt felek (hatóság, lakosság, partnerek stb.) számára a szervezet környezeti teljesítményével, hatásaival kapcsolatban. Az EMAS rendszert bevezetett szervezetek számára kötelezı, de bármely szervezet önkéntesen is nyilvánosságra hozhat környezeti jelentést. A nyilvánosságra hozott információtartalom akkor megfelelı, ha az EMAS szabvány, az Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez nemzetközi ajánlás, vagy ezen Útmutató releváns fenntarthatósági szempontjait objektíven tartalmazza. Iránymutatást adhat a jelentés kialakításához a GRI Útmutató nemzetközi standard. Bıvebb információ: Melléklet [ 1 ], [ 4 ], [ 8 ]. Feltételek / ellenırzés: A 3.d), 3.e) és 3.g) szempontok közül legfeljebb egy vállalható! Környezeti jelentés, valamint az ismeretterjesztı csatornákon való közzététel tényének dokumentációja az ellenırzés alapja. Külsı kommunikációs eszközként elfogadható tájékoztató kiadvány készítése, honlapon való elérhetıség. A vállalás azt jelenti, hogy a megfelelı információtartalom évente legalább egyszer frissül a projekt idején, és rendszeres vagy folyamatos nyilvánossága biztosított. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévı EMAS hitelesítés esetén. A fenntartható fejlıdést szolgáló tervezési eljárások és üzletpolitika körébe tartoznak a 4.-16. szempontok 4. A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételével valósul meg [ Igen/nem ] Termék-, termelés vagy szolgáltatás fejlesztésére irányuló pályázatban a tervezés és megvalósítás során a várható környezeti hatásokat értékelik, a negatív hatások elkerülésének vagy minimalizálásának lehetıségeit figyelembe veszik és érvényesítik. A megvalósuló képzések, humán fejlesztések hosszú távon határozzák meg a társadalom viszonyát, hozzájárulását a fenntartható fejlıdéshez, ezért valamennyi tervezett képzésnek, rendszerfejlesztésnek (intézmény-, hálózat-, szervezetfejlesztésnek) és mőködtetésnek hozzá kell járulnia a környezeti tudatosság erısítéséhez, a természeti erıforrásokkal való takarékoskodást szolgáló életvitel kialakításához. Bıvebb információ: Melléklet [ 2 ]. Feltételek / ellenırzés: A szempont akkor elfogadható, ha a fejlesztés során az alábbi eljárások valamelyikét a pályázó alkalmazza: életciklus-szemlélet alkalmazása, életciklus elemzés az MSZ EN ISO 14040:1998 szabvány szerint, környezettudatos terméktervezés (öko-design, ISO/TR 14062:2002 technikai jelentés), tisztább termelés elveinek alkalmazása (pl. TTinfo adatbázis alapján), az öko-hatékonyság növelése, minıségfejlesztési biztosítási vagy teljesítményértékelési rendszer környezeti szempontú értékelése, kiegészítése; képzési, kutatási programok elızetes fenntarthatósági szempontú értékelése, lektorálása. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a környezeti hatásait értékelte, és a fejlesztés részletes terveibe ezeket a szempontokat a pozitív hatások maximalizálása, a negatív hatások minimalizálása érdekében igazoltan (dokumentummal alátámasztott módon) figyelembe vette, valamely felsorolt eljárás alapján, valamint a fejlesztés során a megvalósulást igazoló dokumentumokkal bír, a szempont elfogadható. 6. A fejlesztés idıszakában az ökohatékonyságra, környezetegészségügyi, környezettudatosságot erısítı feladatokra fordított kiadások aránya [ eft/eft ] Az adott fejlesztésre nyert támogatási összeg egy részét a fejlesztés tárgyát képezı termék vagy szolgáltatás vonatkozásában környezetvédelmi, környezeti nevelési, környezetegészségügyi célú fejlesztésre használják fel. Tételesen kimutatható vagy becsült adat. Számítás: Környezeti kiadás/projekt összköltsége. Ilyen, a pályázatban elszámolható költségek közül például a környezetvédelmi mérések, környezetbarát anyag elıállításához szükséges speciális alapanyagok, környezetvédelmi programok, oktatási modulfejlesztések, környezetegészségügyi célú fejlesztések (ld. az Elszámolható költségek útmutatót is). Ellenırzése számviteli nyilvántartás, számlák vagy költségkalkuláció alapján. A támogatási szerzıdésben elszámolható költségnek elfogadott környezeti költségek esetében: a projekt elfogadott pénzügyi jelentései alapján. Feltéve, hogy a pályázó vállalja, hogy a projekt összköltségének legalább 5%-ának megfelelı összeget fordít a környezeti, környezetegészségügyi, környezettudatosságot erısítı feladatokra, a vállalás elfogadható. 7. A létrejövı terméket /szolgáltatást minısíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minısítési rendszer szerint [ Igen/nem ] A szempont akkor választható, ha a projekt eredményeként elıállított termék esetében a pályázó vállalja a felsorolt minısítési tanúsítványok valamelyikének megszerzését (termékcímkék neve és tanúsítója): Környezetbarát Termék védjegy (Környezetbarát Termék Kht.), Európai Öko-címke (Környezetbarát Termék Kht.), Hu-Öko-01 (Biokontroll Hungária Ellenırzı és Tanúsító Kht.), Hu-Öko-02 (Hungária Öko Garancia Kft.), Öko-Tex Standars 1000 (Innovatext/Textilipari Mőszaki Fejlesztı és Vizsgáló Intézet Zrt.), Zöld Szálloda (Magyar Szállodaszövetség), PHPP passzívház minısítés. Már a 12 / 24

terméktervezés során érdemes figyelni ezen tanúsítványok feltételeire és beépíteni a termékfejlesztésbe. Ezen tanúsítványok független, nyilvános feltételek mellett zajló tanúsítási rendszerek, és a tanúsítás megszerzésének költségei általában elszámolhatók. Bıvebb információ: Melléklet [ 2, 3, 22, 26, 27, 28 ]. Feltételek / ellenırzés: A tanúsítvány vagy cím dokumentációja, melyet a pályázó a projekt befejezéséig (amennyiben elszámolt költség), vagy legkésıbb a fenntartási idıszak elsı évében megszerez, majd fenntart. 8. A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bıvítésére [ Igen/nem ] A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek esetén a tudásmegosztás tartalma, módszere kiterjed a környezettudatos menedzsment eszközökre, az oktatott tevékenységgel kapcsolatban a fenntarthatóságot biztosító célkitőzésekre, a zöld beszerzés lehetıségeire, az ipari ökoszisztéma megoldásokra, anyag-, energia- és erıforrás- hatékonyság lehetıségeire, a kibocsátás csökkentésre, a szállítási igények csökkentésére, környezet-egészségügyi vonatkozásokra, a társadalmi felelısségvállalásra, a jövı generációk jogaira, az elıvigyázatosság elvére, a fenntarthatósághoz szükséges kompetenciák fejlesztésére. Közoktatási, tanárképzési projektek esetén a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése javasolt (rendszergondolkozás, interdiszciplináris megközelítés, felelıs döntéshozatal, együttmőködés, jövıre irányuló gondolkodás, környezettudatos életvitel, emberi jogok stb.). Feltételek / ellenırzés: A pályázó vállalja és tervezi, hogy a projekt a tudásmegosztás a felsorolt ismeretek közül legalább kettı terjesztésére kiterjed, melyet képzési jegyzıkönyvvel, szakmai anyagokkal, tananyagokkal, tanulmányokkal, értékelı lapokkal tud igazolni. 10. BAT technológiát önkéntesen alkalmaz [ db ] Akik számára nem kötelezı a legjobb elérhetı technikát (BAT) követni (ld. IPPC, illetve 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet), azok számára is elérhetıek ezek a módszerek technológia fejlesztésnél vagy korszerősítésénél. Ha a projekt valamely tevékenységét BAT referencia dokumentum (BREF) tárgyalja, akkor is alkalmazhatja azt, ha a termelési volumenkorlátot nem éri el. A pályázónak a BAT technológiának megfelelı (akár meglévı) technológiáinak számát kell megadnia. Bıvebb információ: Melléklet [ 17 ]. Feltételek / ellenırzés: technológia mőszaki dokumentációja, és annak igazolása, hogy a pályázót (pl. környezetvédelmi engedélye) nem kötelezi BAT alkalmazására (önkéntes alkalmazó). 11. Környezeti szempontokat alkalmaz eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél [ Igen/nem ] Környezeti szempontból elınyösebb eszköz, termék, alapanyag (továbbiakban: eszköz): azon eszköz, amely erre irányuló védjeggyel rendelkezik, vagy olyan eszköz, szolgáltatás, amelynek elınyös környezeti tulajdonságai a termékismertetıbıl vagy a szerzıdési, vagy a szállítási feltételekbıl egyértelmően megállapíthatók. Ajánlatkérés esetén a szempontot megjelenítheti a beszerzés tárgyában, részletes leírásában, a beszállítótól elvárt követelmények között (pl. alkalmassági feltétel), a szerzıdés feltételeiben, vagy a kiválasztásban. Amennyiben csak papírigényénél érvényesíti a környezeti szempontot, akkor zöld beszerzési gyakorlatát ne itt, hanem a 32. szempontnál értékelje. A pályázat benyújtását megelızıen tájékozódnia kell a piacon, hogy figyelembe vehesse a piaci információkat! Bıvebb információ: Melléklet [ 18 ], [ 19 ]. Feltételek / ellenırzés: A vállalás azt jelenti, hogy a projekthez kapcsolódó összes beszerzésben értelmezi a környezetvédelmi szempontok (1. természeti erıforrások megırzése, beleértve anyagtakarékosság, energiatakarékosság, és megújuló erıforrások használata azok megújulási kapacitásán belül; 2. természetes térszerkezet megırzése; 3. károsodások elkerülése) mindegyikét az ajánlatkérés tárgya, részletes leírása, a beszállítótól elvárt követelmények, a kiválasztás, és a szerzıdés feltételei körében; ÉS az ajánlatkérés minél több, de legalább egy szakaszában, vagy a dokumentációban valamelyik környezetvédelmi szempontot adekvát, de egyértelmően azonosítható formában alkalmazza, valamint a beszerzés környezetkímélı szempontjait tudatosítja az érintettekben (munkavállalók, beszállítók, partnerek, célcsoport stb.). Igazolása pályázati/közbeszerzési felhívás, vagy beszerzési dokumentációk és/vagy belsı szabályozó dokumentum, termék, alapanyag ismertetık, szerzıdések vonatkozó részei alapján. 12. Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezı beszállítóktól rendeli eszközeit, vagy a tanácsadó, oktató szolgáltatásokat [ db ] A projekt megvalósítása során történı beszerzéseknél (eszközbeszerzés, igénybe vett tanácsadás, oktatás) a pályázó a bevonni kívánt szervezetektıl (beszállítóktól, alvállalkozóktól stb.) valamely környezeti menedzsment rendszer (EMAS, ISO 14001 vagy ezekkel egyenértékő más rendszer) meglététét (pl. alkalmassági feltételként) elvárja. A környezeti menedzsment rendszer meglétét, mint alkalmassági szempontot alkalmazó beszerzéseinek tervezett számát kérjük megadni. Feltételek / ellenırzés: A szempontot elıíró vagy értékelési/bírálati szempontként alkalmazó ajánlatkérések és dokumentációk alapján, a projekthez kapcsolódóan megtörtént beszerzések alapján. 13. Alacsony természeti erıforrás használattal járó beszállítók igénybevétele [ Igen/nem ] 13 / 24

A szempont célja, hogy a projekt megvalósítása során ösztönözze a pályázót a kisebb erıforrás igénybevétellel járó beszállítók kiválasztásában, amely hozzájárul az adott térség gazdasági és társadalmi erıforrásainak fennmaradásához, a térség kohéziójához és fejlıdéséhez. Alacsony természeti erıforrás használattal járó beszállító lehet: alternatív közlekedési módozatokat igénybe vevı beszállító, alacsonyabb üzemanyag felhasználású (pl. helyi) beszállító, környezetbarát logisztikai módszereket alkalmazó beszállító; vagy egy tételben való leszállítás, környezeti szempontból elınyösebb szállítási módozatok - mint vasúti, vízi, vagy kombinált szállítás - illetve megoldások (mint csúcsidın kívüli szállítás) érvényesítése a szállítási feltételekben. Feltételek / ellenırzés: Ezen szempontok meghatározása a kiválasztás értékelési szempontjai vagy a szerzıdés feltételei között. Vállalja, hogy beszállítóit e szempontból értékeli és legalább 30%-uk természeti erıforrás használat szempontjából kedvezıen értékelt beszállító, illetve nyilvántartja beszállítók szerint a vizsgált jellemzıt. 14. Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erıforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bıvítésére [ Igen/nem ] A tervezett projekttevékenységekhez kapcsolódó kiegészítı képzések, tanácsadások, vagy humán erıforrás fejlesztések nemcsak a projekt közvetlen céljairól, hanem közvetlen vagy közvetett környezeti, fenntarthatósági céljairól és teljesítményeirıl is szólhatnak. Fontos, hogy a projekt keretében igénybe vett képzés/ kiterjedjen környezetvédelmi témákra (környezettudatos magatartás, fenntartható fejlıdés, környezetvédelmi szempontok az adott tevékenység kapcsán, környezeti menedzsment stb.), amelyek elısegítik a környezetkímélı megoldások megvalósulását a projekt keretében. Feltételek / ellenırzés: Képzési jegyzıkönyv, szakmai anyagok, tanulmányok, melyek alapján igazolható, hogy a pályázó a projekt során igénybe vett képzési, tanácsadási, ismeretterjesztési szolgáltatásokban, tevékenységekben környezeti, fenntarthatósági tartalom megfogalmazásáról is gondoskodott. 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során [ Igen/nem ] A projekt egyik sikere, hogy az érintettek bevonásával határozzák meg a célokat, a megoldandó problémákat, és a célközönséget folyamatosan bevonják a projekt tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe. A szempont vállalása esetén a bevont társadalmi szervezetnek helyi és a térség fenntartható fejlıdését szolgáló társadalmi szervezetnek kell lennie, amelyet legalább 2006 dec. 31-e elıtt bejegyeztek, és velük formalizált partnerségi megállapodást kötöttek (pl. együttmőködési megállapodás, szerzıdés). Feltételek / ellenırzés: A pályázat benyújtásakor mellékelt partnerségi megállapodás, nyilatkozat, valamint a partnerségi vélemények pályázatba integrálása alapján legalább egy társadalmi szervezetet a tervezésbe és a megvalósításba bevontak, majd az együttmőködés él a projekt befejezéséig. A természetes térszerkezet megırzését szolgálják a 17.-24. szempontok. 17. A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzető [ Igen/nem ] A vonatkozó jogszabályokban meghatározott valamennyi kistérség, település releváns, amennyiben a projekt itt valósul meg. Feltétel: a 311/2007. (XI.17) Korm. rendelet 2. számú mellékletében, vagy a 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet Mellékletében meghatározott helyszín a pályázati adatlapon, vagy ilyen helyszínek többségben vannak (több megvalósítási helyszín esetén). 18. A beruházás természetvédelmi értéket, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint [ Igen/nem ] A természeti értékek megóvása, a biológiai sokféleség megırzése érdekében minden nem természetvédelmi célú beruházás helyszínének kijelölésekor elkerülendık az országos és helyi védelem alatt álló területek, természeti értékek, Natura 2000 területek. A beruházási helyszín / nyomvonal alternatívák közötti választás esetében figyelembe kell venni a közvetlen és közvetett környezeti költségeket is (élıhely pusztulása vagy táj természetes alapfunkcióinak, ezzel fennmaradási biztonságának sérülése stb.), amely alapján értékelhetı az egyes alternatívák tényleges elınyei és hasznai. Feltételek / ellenırzés: a projekthez készült megvalósíthatósági tanulmány vagy egyéb dokumentáció tartalmazza a szempontot, és érvényesíti az elemzés eredményét a megvalósítandó alternatíva kiválasztásában, illetve a pályázó a projekttervben (pályázatban) megalapozottan igazolja, hogy a természetvédelmi értékeket a fejlesztés (a projekt végéig) nem érinti hátrányosan, és a projekt megvalósulása nem érint természeti oltalom alá rendelt területet. 20. Barnamezıs beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú [ Igen/nem ] Barnamezıs beruházás: Meglévı vagy felhagyott iparterületek, vagy korábban beépített és jelenleg is beépíthetı területek újrahasznosítása. Gazdasági célú területek: amelyet a települések szabályozási terve (ipari, mezıgazdasági, kereskedelmi stb.) területnek jelöl. A szempont célja, hogy a fejlesztések a 14 / 24

települések (elsısorban a nagyvárosok) körüli értékes zöldterületek igénybevételét elkerüljék. Csak az építési tevékenységgel is járó fejlesztéseknél lehet a szempontot érvényesíteni! Például az építéseket, a területfoglalást (ideiglenest vagy állandót) barnamezıs vagy gazdasági célú területre tervezzük mezıgazdasági terület, zöldfelület vagy lakóterület helyett. Elhagyott, gazdasági épületek hasznosítása a projekt által fejlesztendı tevékenység (pl. kulturális-oktatási tevékenység stb.) során. Feltételek / ellenırzés: Vonatkozó szabályozási terv, illetve az építési dokumentáció, engedélyek alapján a pályázó vállalja, pályázatában részletesen tervezi, és fejlesztése során dokumentumokkal igazoltan a projektet (a szabályozási terv 2006. december 31-i állapota szerint) barnamezıs vagy gazdasági célú területen valósítja meg. A pályázat benyújtásakor és befejezésekor is igen-nel kell válaszolni. 21. A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az elıírt minimális zöldfelületi arányhoz képest [m2/m2] Építési beruházás esetében az építési engedélyben meghatározott, elıírt minimális zöldfelület nagyságot legalább 5%-kal meghaladó zöldfelület fejlesztés vállalását jelenti. Például ha az elıírt minimális zöldfelületi arány 40%, a pályázónak minimálisan 45%-ot kell vállalnia. Feltételek / ellenırzés: A pályázat építési engedélye, valamint (késıbb) a megvalósulás dokumentációi alapján a pályázó dokumentumokkal igazoltan zöldfelület fejlesztést valósít meg és a létrehozandó zöldfelület az elıírt százaléknál legalább 5%-kal nagyobb. 3.2. II. Fenntartható fejlıdést szolgáló rész-szempontok 25. Fajlagos vízfelhasználás csökkentése [ m 3 / vetítés alapja - megadandó ] A vízfelhasználás fajlagos mutatóinak csökkentése technológia korszerősítéssel, technológiai folyamatba való vízvisszaforgatással, szivárgások megszüntetésével, folyamatracionalizálással, a munkahelyi mosdók, konyhák vízellátó eszközeiként vagy ezekhez felszerelt különbözı, takarékosságot elısegítı eszközökkel (aerátoros csapvég, áramláskorlátozó, egykaros keverıcsap stb.) általában egyszerő, és mindig látványos (vízdíj számla csökkentı) eredményt ad. Teljes vízfelhasználás számításánál nem csak a pályázó projekttevékenységénél (termelésnél/kivitelezésnél) közvetlenül felhasznált vízfogyasztást kell beszámítani, hanem a közvetett vízfogyasztást is. Ilyen az irodákban, külterületen stb. használt vízmennyiség. Nem szabad beszámítani az egyszerő kapacitáscsökkentébıl, teljesítménycsökkentésbıl származó vízhasználat csökkentést. Összefügg az a) kötelezıen megadott adattal. A vetítés alapja az egyes szervezeteknél eltérı lehet: valamely termelés egysége lehet tonna, m 3, m 2, m, üzemóra, db; valamely szolgáltatás egysége lehet a munkatársi vagy célcsoport létszám (fı), árbevétel (eft), munkaidı (óra). Kérjük, hogy a pályázóra vonatkozó mértékegységet az adatlapban adja meg! Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskor mőködésére érvényes fajlagos vízfogyasztásának legalább 5%-os csökkentését vállalja a projekt befejezésének idejére, (ha a hányados csökken), és legfeljebb ezt a fajlagos fogyasztást a fenntartás végéig tartja, elfogadható. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói vízdíj számlák, erre vonatkozó számítások alapján ellenırizhetı a teljesítés. 26. Fajlagos energiafelhasználás csökkentése [ kwh / vetítés alapja - megadandó ] A szempont célja, hogy a pályázó minimalizálja az energia igényét, ezzel biztosítva az ökohatékonyságot: legalább az egységnyi termékre jutó energiafelhasználást. Egyszerő módszerek is vannak: a világítótesteket tisztán tartjuk, irányítható fényforrást alkalmazunk, beltérben világos falfelülettel segítjük a fogyasztás csökkentését. Összefügg a b) kötelezıen megadott adattal. A vetítés alapja az egyes szervezeteknél eltérı lehet: valamely termelés egysége lehet tonna, m 3, m 2, m, üzemóra, db; valamely szolgáltatás egysége lehet a munkatársi vagy célcsoport létszám (fı), árbevétel (eft), munkaidı (óra). Kérjük, hogy a pályázóra vonatkozó mértékegységet az adatlapban adja meg! Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja a projektzárásra (ha a hányados csökken), és errıl a szintrıl a fenntartási idıszakban nem lép vissza. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói energia számlák, erre vonatkozó számítások alapján ellenırizhetı a teljesítés. 27. Jobb összesített energetikai jellemzıkkel rendelkezı épületek száma [ db ] A szempont választása esetén a kedvezményezett tulajdonában lévı, a projekttel közvetlen összefüggésben lévı azon épületek számát kell megadni, amelyek már megfelelnek az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltaknak, vagy a 176/2008 (I.30.) Korm.rendelet szerint energiatanúsítvánnyal, vagy passzívház tanúsítvánnyal bírnak, vagy éves főtési energiaigényük <15 kwh/m 2. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázathoz 15 / 24

kapcsolódik épület, és ez vagy ezek jelenleg vagy a projekt befejezésekor megfelel(nek) a szempontnak. Épület mőszaki dokumentációja, építési engedélye, vagy tanúsítvány, oklevél alapján igazolható. 28. Energiatakarékos fényforrásokkal, valamint A vagy A+ energiahatékonysági minısítéssel bíró eszközökkel elért megtakarítás [ kwh ] A központi világítótestekben, az egyéni megvilágításokban a nagyobb élettartalmú, jobb hatásfokú energiatakarékos izzók alkalmazása a cél, melynek érdekében például kompakt, valamint a nevezett minısítéssel bíró fénycsöveket, világítótesteket szerzünk be és használunk a hagyományos izzók helyett. A szempont számítása: A pályázó (kedvezményezett szervezet) tulajdonában lévı, és a projekthez közvetlenül kapcsolódó épületekben a pályázat benyújtásától kezdve újonnan alkalmazott energiatakarékos fényforrások együttes teljesítményeinek (teljesítményei összegének) és a kiváltott hagyományos fényforrások együttes teljesítményeinek különbözetét (a megtakarítást) kell meghatározni adott (megelızı lezárt) évre. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a benyújtáskori értéknél a projekt befejezése idejére várt érték nagyobb, errıl az értékrıl a fenntartási idıszakban nem lépnek vissza, valamint a pályázó vállalja energiatakarékos fényforrások alkalmazását, és a késıbbi megtakarítások mőszaki dokumentumokkal, számításokkal és számlákkal való igazolását. 29. Fajlagos anyag-felhasználás csökkentése [ tonna / vetítés alapja - megadandó ] A fenntarthatósági szempont célja az anyagtakarékosság. Ezen fajlagos mutató csökkentésében a technológia korszerősítés mellett a belsı (saját) másodnyersanyagok felhasználásának növelése lehet fontos eszköz. A mutató kiszámításánál a gyártásba/szolgáltatási tevékenységbe évente (12 hónaponként) bevitt teljes anyagmennyiséget (összalapanyagok mennyisége tonnában) kell elosztani az adott idıben létrehozott termék, áru, szolgáltatás mennyiségével. Összes alapanyag: A termelési/szolgáltatási folyamatban a termékek elıállításához közvetlen szükséges, a termékbe kerülı anyagok összessége tonnában kifejezve. A vetítés alapja az egyes szervezeteknél eltérı lehet: valamely termelés egysége lehet tonna, m 3, m 2, m, üzemóra, db; valamely szolgáltatás egysége lehet a munkatársi vagy célcsoport létszám (fı), árbevétel (eft), munkaidı (óra). Kérjük, hogy a pályázóra vonatkozó mértékegységet az adatlapban adja meg! Feltételek / ellenırzés: A pályázó a pályázat benyújtáskori értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja a projekt befejezéséig (ha a hányados csökken), ezt anyagáramlásra vonatkozó számítások, dokumentumok, termelési nyilvántartások alapján a befejezésig teljesíti, majd legalább a fajlagos értéket a fenntartási idıszak végéig megırzi. Új funkció fejlesztésekor nem alkalmazható szempont. Csak biztosan tervezhetı termelési volumen esetén vállalja, mert a végrehajtás ellenırzése során a piaci körülmények okozta kapacitáscsökkentést vagy termékváltást nem szabad figyelembe venni! 30. Fajlagos csomagolóanyag mennyiség csökkentés [ tonna / vetítés alapja - megadandó ] A fenntarthatósági szempont célja a hulladékok mennyiségének csökkentése. E szempont figyelembe vételével a pályázó felelısséget vállal a termék további életciklusára vonatkozóan is. Fontos vállalati költség, mert a csomagolóanyag termékdíj köteles. Ezért e szempont vállalása a pályázónak közvetlen költségmegtakarítást eredményez. A csökkentési lehetıségek esetén érdemes figyelembe venni a vonatkozó jogszabályokat. A mutató kiszámításánál az adott évben (megelızı 12 hónapban) felhasznált teljes csomagolóanyag mennyiséget (tonnában) kell elosztani a megtermelt termék, áru teljes mennyiségével (termelés tonnában). A vetítés alapja az egyes szervezeteknél eltérı lehet: valamely termelés egysége lehet tonna, m 3, m 2, m, üzemóra, db; valamely szolgáltatás egysége lehet a munkatársi vagy célcsoport létszám (fı), árbevétel (eft), munkaidı (óra). Kérjük, hogy a pályázóra vonatkozó mértékegységet az adatlapban adja meg! Bıvebb információ: ld. Melléklet [ 7 ] [ 20 ]. Feltételek / ellenırzés: amennyiben a pályázó csomagolási munkafolyamatot végez, és a pályázat benyújtáskori és adatokkal, számításokkal megalapozott értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja a projekt befejezéséig, majd legalább ezt az értéket a fenntartási idıszakban megırzi. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Vállalati nyilvántartások, számítások alapján ellenırizhetı. 31. Megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül [ kwh/kwh ] A szempont célja a lehetıségekhez mérten a megújuló energiák használatának növelése, mert a megújuló erıforrások a természetben rövid távon újratermelıdnek. Megújuló erıforrásokon alapul pl. termál vizes főtés, napelemes áramfejlesztés, szolár-termikus áramfejlesztés, hıszivattyúk, hıkollektorok, szélenergia, folyóvízi erımő, biomassza, árapály erımő. A szempont csak sajátfelhasználású rendszereknél választható (ahol nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárolják az energiát). Számítása: megújuló erıforrás felhasználás (kwh) / teljes energia felhasználás (kwh). Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori és adatokkal, számításokkal megalapozott értékének legalább 5%-os növelését vállalja, VAGY amennyiben a szempont benyújtáskori értéke eléri a 15%-ot (ekkor a jelenlegi érték fenntartása is elfogadható, új funkció fejlesztésekor is ezt 16 / 24

a feltételt kell alkalmazni). Az energiafelhasználásról szóló adatok, számlák alapján ellenırizhetı a teljesítés. 33. Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése [ t/t ] A termelés, szolgáltatás, közszolgáltatás, vagy rendes napi mőködés során keletkezı hulladék más termék alapanyagául szolgálhat, ezzel csökkentve a lerakásra/égetésre kerülı hulladék mennyiségét. Figyelembe vehetı a szervezetten különgyőjtött, a hasznosító koordináló szervezetnek átadott és a komposztált hulladék is. A szervezetnek érdemes vizsgálnia a projekttervezés vagy a tevékenysége során keletkezı hulladék összetételét és a hasznosító piac meglétét. Az értékesített hulladék a szervezet számára bevételt jelent, amely javítja a szervezet költség-haszon mutatóit. Számítása: az újrahasznosításra 2 kerülı hulladék mennyisége évente / a szervezetnél termelt összes hulladék mennyisége évente (megelızı lezárt pénzügyi évre). Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó a benyújtáskori érték legalább 5%-os növelését vállalja projekt befejezéséig (ha a hányados nı), és legalább az elért arány megırzése a fenntartási idıszakban. Amennyiben a szempont jelenlegi értéke eléri a 60%-ot, akkor a szempont jelenlegi értéke is elfogadható (új funkció fejlesztésekor is a 60%-os feltételt kell alkalmazni). Értékesítési számlák, szállítólevelek, SZ-jegyek alapján ellenırizhetı a teljesítés. 34. Másodlagos alapanyag felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül [ t/t ] A tevékenység során keletkezı hulladék sok esetben újból felhasználható alapanyagként, amennyiben eleget tesz az összetétellel és felhasználással szemben támasztott követelményeknek. A pályázó nemcsak saját termelésében vagy építés-bontás során keletkezı hulladékokat használhat fel, hanem másodnyersanyag-piacon vásárolható alapanyagokat is (például betonadalékként vagy töltıanyagként a bevizsgált bontási hulladékot). Másodlagos alapanyag: termelés, szolgáltatás, napi mőködés, fejlesztés (pl. építés) során hulladék alapanyagok használata. Lehet saját termelésbıl származó vagy más által megtermelt és megvásárolt hulladék, vagy megfelelı minıségő (pl. bevizsgált) másodnyersanyag, a megelızı lezárt pénzügyi évre. Összes alapanyag: A termelési/szolgáltatási folyamatban a termékek elıállításához közvetlen szükséges, a termékbe kerülı anyagok összessége tonnában kifejezve, évente (megelızı lezárt pénzügyi évre). Építési beruházások esetében a beruházás kapcsán évente felhasznált alapanyagok. Számítása: másodlagos alapanyag/ összes alapanyag (t/t) Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó a benyújtáskori érték legalább 5%-os növelését vállalja (ha a hányados nı) a befejezésig. Az irodai, nyomdai papírhasználatot ne itt, hanem a 35. szempontnál érvényesítse! Beszerzési számlák, nyilvántartások alapján ellenırizhetı. 35. Újrahasznosított papír használat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során [Igen/nem] A szempont vállalása esetén beszerzésre kerülı irodai papírok egy (minél nagyobb) része újrahasznosított rostanyagból (másodnyersanyagból) készül, a fehérítéséhez klórmentes vegyszert alkalmaznak. Nem hivatalos dokumentumok nyomtatását már egy oldalon használt papírra tesszük. Papír vásárlásakor elınyben részesítjük a környezetbarát termékjelekkel ellátottakat pl. FSC (fenntartható erdıgazdaság) vagy Környezetbarát Termék. Összefügg a d2) kötelezıen megadott adattal. Bıvebb információ: Melléklet [ 18 ]. Feltételek / ellenırzés: A vállalás azt jelenti, hogy a pályázó irodai papír- (A4-es vagy erre átszámolt írólap, nyomtató papír) felhasználásában az újrahasznosított papír aránya a támogatási szerzıdés aláírását követı évben eléri a teljes papírfelhasználás 15%-át, és ez az arány a fenntartási idıszak végéig nem csökken. A higiéniai és (nyomtatási tevékenységet kivéve) a technológiai papírhasználatokat nem szabad figyelembe venni. Bizonylatok és nyilatkozatok alapján ellenırizhetı. 36. Közúti szállítás intenzitásának csökkentése [ km/km] A szempont célja a szervezet közúti gépjármővei által megtett szállítási távolság csökkentése az összes áruszállításának (közúti, vízi, vasúti stb.) hányadában. Például nagyobb szállítóeszköz használatával ritkábban, vagy más termékkel való együttes szállítás, közeli vállalkozásokkal való logisztikai együttmőködés, a gépjármővek útiterv-logisztikájának rendszeres megújítása, tömegközlekedési eszközök, vagy nem közúti szállítási módok (vasút) preferálása. Összes szállítási távolság: a szervezet teljes adott évi üzemanyag felhasználása és a jármőveinek átlagos fogyasztásából (menetlevél alapján) jármővenként számított összegzett érték [ km ]. Szállítási intenzitás számítása: közúti árutonna km / összes árutonna km. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó a benyújtáskori, adatokkal alátámasztott érték legalább 5%-os, megalapozott csökkentését vállalja a projekt befejezéséig. Új funkció fejlesztésekor: ha vállalja, hogy az összes árutonna km-nek legfeljebb a fele történik közúton. 2 A Hgt. (2000. évi XLIII törvény) 4. mellékletének megfelelıen: újrafeldolgozás, visszanyerés (pl. komposztálás, újrafinomítás) stb. 17 / 24

Adatokkal megalapozott számítások; menetlevelek, üzemanyagszámlák nyilvántartása alapján ellenırizhetı. 37. Gépkocsi használat csökkentése [ db ] A szempont célja, hogy az egyéni szgk. közlekedés rovására a tömegközlekedés részaránya, a gépkocsipark növelése helyett az alternatív megoldások, pl. távérzékelés, távfelügyelet, távmunka, az információ mobilizálásának pazarló módjai helyett az ökohatékony módok is terjedjenek. A szempont megvalósítható környezettudatos elhatározással, a munkavállalók kompenzálásával (bérlet, egyéb kifizetés) vagy mőszaki megoldással pl. távfelügyelettel. A távfelügyelet célja az ipari/mérı stb. állomások távolból történı ellenırzése és vezérlése és ezzel a gépkocsi használat csökkentése. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó szervezetnek a projekt benyújtásakor van gépkocsi állománya, és vállalja gépkocsi állományának csökkentését. Beszerzési, üzembe helyezési, selejtezési, eladási, kivonási dokumentáció alapján ellenırizhetı. 39. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja [ Igen/nem ] A létesítmények maguk, és építésük - még ha rövidebb ideig is -, jelentıs mértékben megterhelhetik a környezetet, gyakran súlyos, maradandó károkat okozva. Ezért a fejlesztések tervezése során érdemes helytakarékosságra törekedni, és célszerő végiggondolni az építés, felújítás során alkalmazandó környezetkímélı építéstechnikai folyamatokat, eljárásokat. Az épületek helyigényének csökkentése egyszerre gazdaságossági és környezeti fenntarthatósági érdek. Az ideiglenes területfoglalás és anyagszállítási útvonal gondos tervezése segít az építési munkák (a munkagépek és közlekedési eszközök megnövekedett száma) okozta környezetterhelés (zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb.) lehetı legteljesebb megelızésében. Fontos az igénybe vett munkaterület korlátozása és szükséges az igénybe vett munkaterület megfelelı helyreállítása. Bıvebb információ: Melléklet [ 14 ]. Feltételek / ellenırzés: Pályázati dokumentáció, megvalósíthatósági terv, amely tartalmazza a szempontot és érvényesülésének részleteit a kivitel tervezésében. A megvalósulás ellenırizhetı építési napló, esetleges lakossági panaszok dokumentumai alapján. A pályázat benyújtáskori és befejezési értékénél is igen-nel kell válaszolni. 40. A létrejövı létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek [ Igen/nem ] A létesítmény környezetében és a létesítmény miatt az építkezés, fejlesztés utáni idıszakban forgalomnövekedés várható. Ilyen esetben a növekvı forgalmú útvonalakon zaj- és rezgéscsillapító intézkedések tervezése, megtétele lehet szükséges. A közúti közlekedés útvonalain fontos szempont, hogy a pályázó vállaljon felelısséget az esetleges károkozásért és azok csökkentésének/elkerülésének költségét építse be projektjébe, már a projektterv idıszakától kezdve. Bıvebb információ: Melléklet [ 12, 14, 16, 23 ]. Feltételek / ellenırzés: A pályázati dokumentációban és a kiviteli tervekben a szempont érvényesítésének igazolása. A terheléscsillapító intézkedések életbe léptetése legkésıbb a projekt befejezésekor. 41. Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése, helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra [ kg ] A toxikus anyagok környezetbe való kibocsátásának elkerülése elsıdleges. Az EU 6. Környezetvédelmi Akciótervben bevezetett helyettesítés elvének megfelelıen az alacsonyabb veszélyfokozatú, vagy környezetbarát anyagok felé történı elmozdulás a cél. Veszélyes anyagok, készítmények beszerzését megelızıen figyelembe kell venni a vonatkozó rendeletekben és mellékleteiben (pl. 220/2004.(VII.21.) Korm. r., 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM e. r.) felsorolt veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozásokat. A szervezet ehhez szakmai szervezettıl (OKK-tól) segítséget kérhet. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó veszélyes anyagot a pályázat benyújtását megelızı évben felhasznál, és a veszélyes anyagokkal (készítményekkel) történı tevékenység megkezdése elıtt az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok közül a kevésbé veszélyes választja ki; a kiválasztást indokolja a kockázat-becslés, vagy a költség-haszon elemzés; és vállalja a veszélyes anyag mennyiség benyújtáskori értékének legalább 5%-os csökkentését a projekt befejezésének évére. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Vállalati, szervezeti nyilvántartások alapján ellenırizhetı. 42. Ártalmatlanításra kerülı hulladék arányának csökkentése [ t/t ] A szempont célja a hulladék keletkezés csökkentése, illetve a keletkezı hulladékok hasznosítása. A termelési folyamatba nem visszavezethetı hulladékokat ártalmatlanítani kell. Az ártalmatlanítás lerakással, égetéssel, különleges kémiai-fizikai eljárással vagy tartós tárolással történik (ld. Hgt. 3. melléklet). A hulladék nyilvántartások év végi összesítésébıl meghatározható a veszélyes és nem veszélyes hulladékok esetében a hasznosításra átadott és az ártalmatlanításra átadott hulladékok mennyisége. Számítás: ártalmatlanításra (lerakásra, égetésre) kerülı hulladék / összes hulladék 18 / 24

mennyisége (t/t). Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó vállalja az ártalmatlanításra kerülı hulladék mennyiségének csökkentését a befejezésig a benyújtáskori érték legalább 80%-ára. Amennyiben a projekt befejezésekor nem (és esetleg jelenleg sem) keletkezik semmilyen hulladék. Hulladék nyilvántartások, szállítólevelek, SZ-jegyek, belsı anyagforgalmakat leíró és ellenırzı dokumentumok alapján ellenırizhetı. 43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése [ t ] A hulladékkeletkezés megelızése a legmagasabb rangú környezeti célkitőzés a hulladékhierarchiában. A szempont célja, hogy a pályázó fordítson figyelmet a hulladékok keletkezésének megelızésére. Hulladék keletkezését gondos beszerzésekkel és folyamattervezéssel kell elsısorban megelızni. Ahol lehet, rendszeren (szervezeten) belüli anyaghasznosítási lehetıségeket kell keresni. A folyamattervezéshez kapcsolódó, hulladékszegénységet (is) célul kitőzı anyagforgalmi, teljesítményértékelési, beszerzési tervek is alkalmasak. A fejlesztést végrehajtó szervezet egyéves mőködése során keletkezı szilárd, és hasznosítónak vagy ártalmatlanítónak (akár szállítón keresztül) átadott, azaz a szervezet területét elhagyó szilárd hulladék mennyiségét kell megadni a pályázat benyújtását megelızı évre, valamint a projekt befejezés évére. Nem szabad beszámítani az egyszerő kapacitáscsökkentébıl, teljesítménycsökkentésbıl származó hulladékcsökkentést. Figyelem: a 33. + 42. sorok számlálóinak összege általában megfelel a 43. sor kiindulási értékének, illetve a 43. sor a 33. és a 42. sor nevezıjét adja. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó a mutató benyújtáskori értékének legalább 20%-os csökkentését vállalja a projekt befejezésére, vagy amennyiben a projekt befejezésekor nem (és esetleg jelenleg sem) keletkezik semmilyen hulladék, a szempont elfogadható. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredménye-ként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Vállalati, szervezeti hulladék nyilvántartások, vagy szállítólevelek és számlák alapján igazolható a teljesítés. 44. Veszélyes hulladék arányának csökkentése a keletkezett összes hulladék mennyiségének arányában [ t/t ] Veszélyes hulladéknak minısülı hulladékok listáját a 16/2001.(XII.18.) KöM rendelet, illetve a Hgt. (Törvény a hulladékgazdálkodásról) 2. melléklete tartalmazza. A veszélyes hulladékot elkerülni vagy csökkenteni kívánó pályázó technológiakorszerősítéssel, új termékek keresésével, vagy szakértıi segítségre építve azonosíthatja lehetıségeit. A BAT kivételével (ld. 9. szempont) szinte minden esetben egyedi megoldások születnek. A hulladék tömegének meghatározása szervezeten belül gyakran becsült (térfogat*lemért térfogategység tömeg), vagy szállítói visszaigazolások valós adatokon alapul (SZ-jegy, szállítólevél). Számítása: veszélyes hulladék mennyisége/összes hulladék (t/t). Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázónál keletkezik veszélyes hulladék, és vállalja a mutató benyújtáskori értékének legalább 10%-os csökkentését a projekt befejezésére. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. A 164/2003. (X. 18.) Kormányrendeletnek megfelelı vállalati nyilvántartások alapján igazolható a teljesítés. Csak kommunális szolgáltatásfejlesztésnél, vállalkozásfejlesztésnél és K+F fejlesztésnél választható. 45. Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO 2 e) [ t ] A légszennyezı anyagok közül kiemelten fontos a globális felmelegedést fokozó gázok, elsısorban a szén-dioxid (CO 2 ) kibocsátás csökkentése. A CO 2 kibocsátás csökkentés elsısorban energia-megtakarítás révén vagy a -felhasználás hatékonyságának növelésével érhetı el. A kibocsátás mértéke kötelezıen megadandó indikátora (c)) az ÚMFT-nek, míg horizontális értékelési szempontként csak akkor választható, ha a pályázó saját tüzelıberendezéssel, vagy pontosan mért szén-dioxid megtakarítással rendelkezik (amely lehet saját célú, de akár szolgáltató is), és kibocsátás-csökkentést vállal. Számítása: Legalább három forrást figyelembe kell venni: (egy év alatt fogyasztott) főtıanyag + üzemanyag + villamos áram; azaz intézményépület főtése + (legalább a saját tulajdonú) jármővek közlekedése + elektromos berendezések használata. Számítás a vonatkozó jogszabályok, szennyvíziszap-kezelés esetén a vonatkozó útmutatók alapján, vagy becslés, pl. a következık szerint: {fogyasztott üzemanyag (kwh, liter, m 3 vagy kg) x B}, ahol B = az üzemanyag széndioxid "termelése" 1 liter, 1 kg vagy 1 m 3 üzemanyag elégetésekor. B = 0,411 kg/kwh villamos áram; 2,733kg/kg szén; 2,341kg/l benzin; 2,678 kg/l diesel; 1,502 kg/m 3 földgáz esetében. Más becslés is elfogadható, a becslés módszerét meg kell adni a pályázatban. Bıvebb információ: Melléklet [ 21 ]. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori értékének legalább 10%-os csökkentését vállalja a projekt befejezéséig. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. A meglévı jogszabályok alapján ismert számítási szabályok vagy megadott becslési módszer szerinti és évente megismételt kibocsátás számítás/becslés alapján ellenırizhetı. 46. Fajlagos szennyvíz-kibocsátás csökkentése [m 3 / vetítés alapja megadandó ] 19 / 24

A keletkezı szennyvíz mennyiségét például víztisztító technológia alkalmazásával és a helyben tisztított víz termelési folyamatba visszaforgatásával lehet csökkenteni. Csökkenhet a keletkezı szennyvíz mennyisége technológia korszerősítéssel, segéd- és adalékanyag racionalizálással, tudatos munkavállalói takarékossággal, gondos folyamattervezéssel stb. Az összes szennyvíz mennyiség alatt a technológiai és a kommunális szennyvíz is értendı, a megelızı lezárt pénzügyi év adatai szerint. A vetítés alapja az egyes szervezeteknél eltérı lehet: valamely termelés egysége lehet tonna, m 3, m 2, m, üzemóra, db; valamely szolgáltatás egysége lehet a munkatársi vagy célcsoport létszám (fı), árbevétel (eft), munkaidı (óra). Kérjük, hogy a pályázóra vonatkozó mértékegységet az adatlapban adja meg! Szennyvízkezelést célzó fejlesztéseknél a szempontot nem horizontálisan értékelik, csak vállalkozásfejlesztésnél! Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázónál van szennyvízkibocsátás, és vállalja a mutató benyújtáskori értékének csökkentését legalább 5%-kal a projekt befejezéséig. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Szolgáltatói számlák, nyilvántartások alapján ellenırizhetı. 47. Szennyvizek szennyezıanyag (nehézfémek, veszélyes anyagok, szerves anyagok és tápanyag) tartalmának csökkentése [ kg ] A szennyvizek elıbb-utóbb, tisztítva vagy tisztítatlanul a befogadó víztestbe (felszín alatti vagy felszíni vízbe) jutnak. Az erısen és/vagy veszélyes összetevıkkel terhelt szennyvizek nagyobb környezeti és gazdasági kockázatot jelentenek (akár mert tisztítatlanul jutnak a környezetbe, akár mert veszélyesebb és több az ártalmatlanítandó szennyvíziszap, akár mert mindezek közvetve és közvetlenül növelik a vízdíjat és csökkentik a megfelelı minıségő vizek mennyiségét). A szerves anyagok és tápanyagok a szennyvizek öntisztulásának és tisztításának folyamatát lassítják azáltal, hogy egyrészt szennyezı mikroorganizmusok számára teremtenek kedvezı feltételeket, másrészt növelik a tisztulás oxigénigényét. Pályázói telephelyi elıtisztítás, tisztítás esetében homok, kavics, biomassza-faszén vagy aktív szén alkalmazható a szennyezıanyag eltávolítás gyorsítására, vagy növelni lehet a tisztítómedencékben töltött idıt. A szempont értékelésekor a pályázó szervezet területét elhagyó (átadott vagy befogadóba engedett) szennyvíz, tisztított szennyvíz szennyezıanyag tartalmában elért csökkenést lehet figyelembe venni. Szennyvízkezelést célzó fejlesztéseknél a szempontot nem horizontálisan értékelik! Csak vállalkozásfejlesztésnél és K+F fejlesztésnél választható! Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori (éve) értékének csökkentését. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredménye jobb, mint az adott ágazatban használatos megoldásoké. Átadott szennyvíz vagy telephelyet elhagyó tisztított szennyvíz mérési jegyzıkönyvei, számítások alapján ellenırizhetı. 48. Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése [ db ] Valamennyi szervezet, de elsısorban azok, amelyek szennyezı anyagokat bocsátanak ki a környezetükbe, károsíthatják dolgozóik és a szomszédságukban élı emberek egészségét. Az ilyen pályázó feladata, hogy eljárást dolgozzon ki és alkalmazzon a környezetszennyezési kockázatok egészségügyi hatásainak elemzésére és minimalizálására. A pályázó e szempont választásával vállalja, hogy önkéntesen elkészíti az értékelést és évente legalább egyszer vagy többször aktualizálja. A környezet-egészségügyi kockázat értékelésnek nincsenek elıírt formai követelményei, azonban legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia: veszélyazonosítás, kibocsátások elıfordulási gyakoriságának meghatározása, következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával, kockázati mérıszámok elıállítása és elfogadható kockázat megállapítása. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a kockázatértékelésre nem kötelezett, de szennyezıanyagot kibocsátó pályázó szervezet legalább évente 1 kockázatértékelést végeztet; illetve a kockázatértékelésre kötelezett a kötelezésnél többet készít, és az elért éves értékelési gyakoriság nem csökken. Aktualizált környezet-egészségügyi kockázat értékelés megléte (cégvezetés által elfogadott dokumentum) alapján ellenırizhetı. 49. Egészséges, helyi- vagy bio-élelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben [ Igen/nem ] Az üzemi étterem alapanyag-beszerzésekor tartósítószer mentes, természetes színezéket tartalmazó, természetes összetevıkbıl álló élelmiszereket választ. Az elkészítés során vitamin megırzı technikát alkalmaz. A beszerzés nagy részben helyi piacról történik, friss zöldségek, gyümölcsök és hús megvételével. Az intézményi étkeztetés esetében szükséges ellenırizni az étkeztetést biztosító szervezet alapanyag beszerzését, igazoló dokumentumait. Feltételek / ellenırzés: Amennyiben a pályázó szervezeti étkeztetésében az étkeztetést végzı nyilatkozatai vagy bizonylatai szerint az élelmiszerek legalább 15%-a egészséges, vagy helyi eredető vagy bioélelmiszer, a pályázat benyújtásának évétıl folyamatosan. 50. Béren kívüli (közérzetjavító) rekreációs, egészségügyi juttatások mértékének növelése [ eft/fı ] 20 / 24