A szóalkotás A SZÓALKOTÁS MÓDJAI A) Belső szóalkotás - indulatszavak - hangutánzó és hangulatfestő szók - gyermeknyelvi szavak - állatterelő, állathívogató szók B) Tudatos szóalkotás 1.) Összetett szavak a) Alárendelő szóösszetétel - alanyos - tárgyas - határozós - jelzős - jelentéssűrítő szóösszetétel b) Mellérendelő szavak - kettőztetés szóismétlés tőismétlés (figura etimologica) - ikerítés - két önálló szó összekapcsolása álikerszó valódi összetétel rokon értelmű szavak összekapcsolása ellentétes jelentésű szavak összekapcsolása c) Szervetlen szóösszetétel 2.) Képzett szavak - igéből képzett igék - igéből képzett névszók - névszóból képzett névszók - névszóból képzett igék 3.) A szóalkotás ritkább módjai - szóelvonás - szóhasadás - szóalakvegyülés - szórövidítés - mozaikszó - tulajdonnevek köznevesülése - népetimológia C) Más nyelvekből való átvétel - Idegen szavakat átveszünk változtatás nélkül - Idegen szavakat lefordítunk - Idegen szavak magyar írásmódját az eredeti kiejtéshez igazítjuk - Idegen szavakat rövidítve veszünk át
Belső szóalkotás I. Jelentése: Nyelvünk akárcsak az emberek folyamatosan fejlődik, változik. Ezt a fejlődést az új és új szavak keletkezése jelzi. A belső szóalkotás azt jelenti, hogy az adott nyelv saját hangkészlete, nyelvtana által meghatározott módon alakulnak ki az új szavak. A legtöbb szó belső keletkezésű azaz nem másik nyelvből vesszük át. Ma a belső keletkezésű szavak két nagy csoportját különítjük el: a) szóteremtés: - tudatos alkotó folyamat - a szó a kezdetektől betölti a szerepét pl.: nyelvújítás kora b) szóalkotás: - öntudatlan, spontán folyamat - az egyén által kitalált, létrehozott szó csak akkor épül be a nyelvbe, ha a közösség elfogadja, és használni kezdi - példának ajánlom Andrew Clements: Frindli c. könyvét II. Belső szóalkotású szavak típusai 1.) Indulatszavak Valamilyen érzést, lelkiállapotot, akaratot, biztatást fejez ki Jaj! Hej! Oh! Sej-haj! Hurrá! Nana! Teringettét! Uccu! Nosza! Rajta! Ide tartozik a hangutánzó hangsor (ez nem szó!) Brrr! Reccs! Katt! 2.) Hangutánzó és hangulatfestő szók a) Hangutánzó szó - hangalakjával az élő és az élettelen környezet hangjait, zörejeit utánozza. süvít, zakatol, sistereg, cincog b) Hangulatfestő szó - hangzásával mozgások és tulajdonságok hangulatát érzékelteti. cammog, surran, iramodik; tutyimutyi, bamba, lompos, ugribugri 3.) Gyermeknyelvi szavak - A gyerekek által a nyelvtanulás során torzan használt szavak (amit néha a felnőttek is utánoznak), illetve helyettesítő szavak, amelyeket könnyebb kimondani. pápá, tente, pancsi, hami, papa, cica, boci 4.) Állatterelő, állathívogató szók Háziállatok hívogatására, csalogatására, összegyűjtésére szolgál. Gyakran mozdulatokkal, füttyel kísérik. Rendszerint hangutánzó szók. Az állathívogató szavak és az állatok kicsinyeinek megnevezése gyakran azonos, állathívogatókból gyakran váltak állatnevek, főleg állatok kicsinyeinek neve. pi-pi-pi pipi; cicc-cicc cica;
Az összetett szavak I. Részei ELŐTAG + UTÓTAG II. Keletkezése és jelentése Két vagy több meglévő szó összekapcsolása Az új szó megmagyarázható az előtag és utótag jelentésével gyermekkor (az emberi élet első szakasza) III. Jelentéskülönbségek Azt vizsgálja, hogy az előtag és az utótag eredeti jelentéséhez képest mennyire változik az összetett szó jelentése. - alig különbözik aranygyűrű - teljesen eltér a jelentése nagyapa (nem a termetre vonatkozik az előtag) - hangulati különbség alakul ki búbánat (az ismétléssel a bánat mélyebb fokát fejezi ki) - jelentéssűrítő összetétel jön létre porcukor (a cukor formája a por, nem az anyaga) IV. Formája - összetett szó - többszörösen összetett szó kettőnél több szóból áll az előtagja, az utótagja vagy mindkettő önmagában is összetett szó autóversenypálya, paradicsommadár-toll V. Szófaja Mindig az utótag szófaja határozza meg. arany + dió mn. fn. = főnév acél + szürke fn. mn. = melléknév VI. Fajtái - alárendelő szóösszetétel - mellérendelő szóösszetétel - Szervetlen szóösszetétel A szervetlen összetételek tagjai között nincs mondattani viszony, csupán összetapadtak a gyakori együttes előfordulás miatt egyszeregy, üdvözlégy, hiszekegy, ábécé, netalán, adjisten, nefelejcs
Az alárendelő szóösszetétel I. Jellemzői - tagjai nem egyenrangúak - az előtag az utótagnak valamilyen mondatrésze - az alárendelés fajtáját az előtag határozza meg - az előtag és az utótag különböző szófajú is lehet - lehet jelöletlen nincs rajta a mondatrész ragja: tisztviselő, kalandvágyó, citromhéj - lehet jelölt rajta van a mondatrész ragja: jótáll, napraforgó, tejbegríz II. Fajtái 1.) Alanyos napsütötte, eszeveszett, magvaváló, alkalomadtán, mennydörög 2.) Tárgyas favágó, egyetért, szófogadatlan, mesemondó, munkavállaló 3.) Határozós munkaképes, messzelátó, földközel, karonfogva, észrevesz, jóváhagy 4.) Jelzős diófa, képeskönyv, ezerarcú, harmadéves, sokszög, vasöntés, tojásfehérje 5.) Jelentéssűrítő összetétel Jelentése csak körülírással magyarázható meg. vámvizsgálat, csigalépcső, hamutálca III. Helyesírása 1.) A két tagból álló szavakat egybeírjuk. betonkeverő, iskolaigazgató, farmernadrág 2.) A többszörösen összetett szavakat a) Hat szótagig egybeírjuk napraforgóvirág, hajsütővas, tejszínhab, műkörömragasztó b) Hat szótag fölött az előtag és utótag határánál kötőjelet írunk elefánt-óriásbogár, atom-tengeralattjáró, gyermekrajz-kiállítás, 3.) Mozgószabály - Ha az eredetileg különírt szókapcsolathoz még egy elemet kapcsolunk, akkor az eredeti szókapcsolatot egybeírom az új szót kötőjellel írom hozzá házi feladat + értékelés helyett: házifeladat-értékelés villamos energia + fejlesztés helyett: villamosenergia-fejlesztés 4.) Anyagnevek a) Két szóból álló összetétel - az előtag anyagnév egybeírjuk aranygyűrű, pamutpóló, acélpenge b) Több szóból álló összetétel - az anyagnevet különírom arany karikagyűrű, pamut pólóruha, acél késpenge 5.) A túl hosszú szavakat érdemes más módon megszerkeszteni filmbemutató-előzetes helyett előzetes filmbemutató
IV. Elemzése Álló egyenessel elválasztjuk az előtagot és az utótagot egymástól, majd az előtaggal kérdezünk az utótagra. nap /sütötte - Mi sütötte? - Nap. - Alanyos alárendelés szót /fogad fa /vágó - Mit fogad? - Mit vág? - Szót. - Fát. - Tárgyas alárendelés (jelölt) - Tárgyas alárendelés (jelöletlen) földhöz /ragadt kaland /vágyó - Hová ragadt? - Mire vágyik? - Földhöz. - Kalandra. - Határozós alárendelés (jelölt) - Határozós alárendelés (jelöletlen) dió /fa tíz /perc iskola /udvar - Milyen fa? - Hány perc? - Minek az udvara? - Dió. - Tíz. - Az iskolának. - Jelzős alárendelés - Jelzős alárendelés - Jelzős alárendelés (minőségjelzős) (mennyiségjelzős) (birtokos jelzős)
A mellérendelő szóösszetétel I. Jellemzői - tagjai egyenrangúak - az előtag és az utótag azonos szófajú - az előtag és az utótag azonos mondatrészi szerepet tölt be II. Fajtái 1.) Kettőztetés a) Szóismétlés - Bármely szót kétszer írjuk le egymás után - Helyesírása az alkalmilag megismételt szavak közé vesszőt teszünk fiam, fiam; ejnye, ejnye; a gyakran használt ismétléseket kötőjellel írjuk egy-egy, néha-néha, más-más, ki-ki b) Tőismétlés (figura etimologica) - Ugyanazt a szót ismétlem más-más toldalékkal - Helyesírása külön kell írni, ha ugyanazt a szót ismétlem más-más toldalékkal hétről hétre, szemtől szembe, háztól házig, jobbnál jobb, tudván tudta kötőjellel írjuk azokat a szóismétléseket, melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan örökkön-örökké, réges-régi, körös-körül, unos-untalan, végestelen-végig, nőttön-nő 2.) Ikerítés (ikerszók) - Olyan szóösszetétel, amelyben az egyik tagnak nincs jelentése az értelmes szóból alkotjuk meg vagy magánhangzó eltéréssel, vagy mássalhangzó különbséggel - Helyesírása a) Kötőjellel írjuk, ha mindkét tag külön-külön toldalékolható irul-pirul, irult-pirult; izeg-mozog, izgő-mozgó; hébe-hóba, ímmel-ámmal; tyúkom-búkom, dimbes-dombos, fidres-fodros b) Egybeírjuk, ha csak az utótagot lehet toldalékolni mendemonda, mendemondák; csigabiga, csigabigák; limlom, limlomot, limlomos; terefere, tereferél; hercehurca, ugribugri c) Kötőjellel kapcsoljuk, ha nem, vagy csak kivételes esetben toldalékolható a szó, illetve a nevekből alkotott ikerszavakat csihi-puhi, piff-puff, csinn-bumm, Ista-Pista, Anna-Panna d) Ingadozó toldalékolású ikerszavak - alapformában egybeírjuk gizgaz, icipici - toldalékolt formában a toldalékos írásmódhoz igazítjuk gizgazok, gizgazos, gizes-gazos; icipicit, icit-picit
3.) Két önálló szó összekapcsolása a) Álikerszó - Mindkét tagja értelmes szó, de alakjuk hasonlít egymáshoz ezzel az álikerszókat idézik fel - Helyesírása: kötőjellel írjuk őket ázik-fázik, dúl-fúl, ken-fen, rontom-bontom, csillog-villog, szánom-bánom b) Valódi összetétel - Az összetétel tagjai már teljesen összeforrtak - csak a második tagjukon toldalékolhatóak - Helyesírása: egybeírjuk őket rúgkapál, búbánat, árvíz, hadsereg, hányaveti, c) Rokon vagy ellentétes jelentésű szavak összekapcsolása - Az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent, mint azok különkülön, de még mind a két tag felveszi a toldalékokat, akkor az összetétel még laza, ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze süt-főz, ég-föld, ide-oda, több-kevesebb, apraja-nagyja, keze-lába, testi-lelki - Néhány, alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve, de: híre-neve; hírneves, de: híres-neves; (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek), de: a csúszómászók (= hüllők)
A szóképzés I. Részei ALAPSZÓ + II. Formája - képzett szó - továbbképzett szó kettő vagy több képző is kerülhet a szó végére III. Fajtái - igéből képzett igék - igéből képzett névszók - névszóból képzett névszók - névszóból képzett igék IV. A képző - A képző olyan nyelvi eszköz, amellyel új szavakat lehet alkotni. - Szófajokhoz való viszonya alapján kétfélék lehetnek szófajtartó: nem változtatja meg a szó szófaját olvasgat, kérhet, mosat, halász szófajváltó: megváltoztatja a szó szófaját sótlan, hegedül, cukroz, sírva, bíráló, szépít V. A képzők jelentése - Többjelentésű képzők gyűrűz, uraz - Azonos alakú képzők festet, ítélet - Ellentétes jelentésű képzők tanít, tanul - Azonos alapszóhoz rokon értelmű képzők lökdös-lököd, fázós-fázékony VI. A képzők alakja 1.) Egyalakú képzők -i, (tatabányai) 2.) Kétalakú képzők a szó hangrendjéhez igazodik -ság, -ség (magasság, mélység) 3.) Háromalakú képzők a magas hangrendű szónál az ajakműködéshez igazodik -kodik, -kedik, -ködik (tanakodik, nehézkedik, ökörködik) VII. A képzők szerkezete 1.) Egyszerű -z, -ít, -ul (sóz, készít, tanul) 2.) Összetett képző / képzőbokor több képzőből állnak -ható, -hető, -kás, -kés (várható, kenhető, szomorkás, kövérkés)
Igéből képzett igék I. Cselekvő igék 1.) Gyakorító igék Ismétlődő, tartós, hanyag vagy sikertelen cselekvést fejez ki. -gat, get nézeget, integet, hallgat, tanulgat -ong, -eng, -öng hajlong, kering, tolong -oz(ik), -ez(ik), -öz(ik) kiáltozik, öltözik, éledezik -g csattog, pattog -ász(ik), -ész(ik) kotorászik, szaglászik -kod, -ked, -köd csapkod, lépked, röpköd -kol, -kel, -köl, -kál, -kél horkol, prüszköl, járkál, szundikál -gál, -gél húzgál, nevetgél -dos, -des, dös kapdos, nyeldes, lökdös -doz, -dez, -döz ámuldoz(ik), rémüldöz(ik) -dal, -del vagdal, tördel -dokol, -dekel, -dököl fuldokol. nyeldekel, tündököl -dogál, -degél, -dögél fújdogál, mendegél, üldögél -ál, -él dobál, vetél -dácsol, -décsel bukdácsol, nyögdécsel -kos futkos -csál, -csél faragcsál, döngicsél 2.) Mozzanatos igék A cselekvés, történés egyszer megy végbe, vagy rövid ideig tart. -an, -en durran, rebben -ant, -ent horkant, tüsszent -ít vonít, hunyorít -amlik, -emlik gyülemlik, háramlik -d fullad, ébred -odik, -edik, -ödik összegömbölyödik, megtámolyodik -int emelint, suhint II. Műveltető ige Mással végeztetjük el a cselekvést. -at, -et -tat, -tet -aszt, -eszt adat, kéret olvastat, feleltet forraszt, éleszt
III. Szenvedő ige Az alanyhoz való viszony szerint az ige kétféle lehet: - az alanytól indul el a cselekvés = az alany a cselekvő személy - az alanyra irányuló a cselekvés = az alany a szenvedő személy vagy tárgy -atik, -etik -tatik, -tetik hozatik, nézetik kérettetik, hívattatik IV. Visszaható ige A cselekvés visszahat a cselekvőre. -ódik, -ődik -kodik, -kedik, -ködik -kódik, -kősik -kozik, -kezik, -közik -kózik, -kőzik -ozik, ezik, -özik ózik, -őzik, -ódzik, -ődzik húzódik, verődik mosakodik, emelkedik bánkódik, öröklődik vágyakozik, ölelkezik, törülközik zárkózik, mérkőzik falatozik, nyújtózik, rejtőzik fogódzkodik, kergetődzik V. Ható ige A cselekvőnek lehetősége van a cselevés végrehajtására. -hat, -het írhat, nézhet
Névszóból képzett igék Névszóképzés Névszók: főnév, melléknév, számnév, névmás A képzett névszók jelentése: - az alapszóban megnevezett dologgal ellát, - azzal végez valamit, - azon megy, utazik, - azt létrehozza, - annak nevez, - attól megfoszt, - valamilyennek tart, lát, - annak gyűjtésével, fogásával foglalkozik - -z (-az, -oz, -ez, -öz) sóz, foltoz, gereblyézik, zongorázik, villamosozik, csatázik, színez, tegez -l (-al, -ol, -el, -öl) dobol, pecsétel, szónokol, ebédel -ll (-all, -ell, -oll) rosszall, kékellik -ász(ik), -ész(ik) halászik, eprészik -ít, -sít világít, díszít, erősít, aprít, kékít -kodik, -kedik, -ködik kertészkedik, erősködik, atyáskodik -odik, -edik, ödik okosodik, erősödik, sötétedik -ul, -ül butul, szépül -kozik, -kezik, -közik barátkozik, ellenkezik
Igéből képzett névszók I. Igéből főnevet képezünk -ás, -és -aj, -ej -alom, -elem -dalom, -delem -ság, -ség -at, -et -mány, -mény -vány, -vény -ék -dék -lék -ték -omás -cs -tyú, -tyű, -ttyú, -ttyű -ány, -ény -ály, -ély -da, -de -ár, -ér futás, verés moraj, dörej mozgalom, félelem fájdalom, hiedelem segítség, tanulság járat, csipet tudomány, vélemény utalvány, kérvény pótlék szándék toldalék mérték áldomás rikkancs billentyű, pörgettyű nyitány akadály, szegély járda, szövöde búvár, vezér II. Igéből melléknevet képezünk -ós, -ős -ákony, -ékeny -atag, -eteg -ánk, -énk -tlan, -tlen, -talan, -telen ragadós, csípős hajlékony, feledékeny ingatag, lengeteg falánk, félénk tanulatlan, készületlen III. Igéből igenevet képezünk főnévi igenév várni festeni melléknévi igenév folyamatos befejezett beálló -ni -ó, -ő -t, -tt -andó, -endő váró festő várt festett várandó festendő határozói igenév -va, ve, -ván, -vén várva, festve várván, festvén
I. Névszóból főnevet képezünk Névszóból képzett névszók A JELENTÉSE -cska, -cske házacska, felhőcske -ka, -ke leányka, emberke -i Ági, Erzsi, csoki, ovi -csi Jancsi, repcsi -ca, -ci Teca, Berci -a kicsinyítő képzők Ila, Eta -u, -us Etu, Etus, apu, apus -kó Palkó, szánkó -is Andris, Boris -ó, -ő, Kató -ók, -ők Erzsók -s foglalkozásnév egy közösség tagja gyűjtőnév pénz- és mértéknevek szerkezettömörítő órás, fazekas ötödikes. tartalékos gyümölcsös, nádas forintos, literes helyettes, fölöttes -ság, -ség elvont tulajdonság állapot mesterség, szakma gyűjtőnév vállalat, vagy annak egy helyisége jóság, kedvesség egészség, fáradtság asztalosság, vezérség hallgatóság szabóság, pékség -ék valamihez tartozó Szabóék, a bátyámék -né asszonynév Kovácsné -ász, -ész foglalkozásnév fodrász, sebész -zat, -zet összefoglaló padlózat, kormányzat, kőzet -sdi játéknév katonásdi -onc, -enc, -önc személy újonc, kedvenc, küldönc II. Névszóból melléknevet képezünk -s cukros, magyaros, lilás -ú, -ű, -jú, -jű arcú, szempillájú -i, -si rokoni, hitvesi, alföldi, művészeti -tlan, tlen, -talan, -telen szótlan, szótalan. lelketlen, lélektelen -nyi ujjnyi, ezernyi III. Névszóból számnevet képezünk -d ötöd, tized -dik harmadik, tizedik
A szóalkotás ritkább módjai I. Szóelvonás: Úgy keletkezik, ha az igealakot képzett szónak vélik, és a képzőnek hitt hangot a kiejtésben elhagyják. ábrázol < ábra árnyék < árny fémlik < fém fütyül < fütty gyárt < gyár kajál < kaja macerál < macera meztelen < mez II. Szórövidülés A szónak csak az egyik része marad meg. a) A végét hagyjuk el: cigaretta > cigi dedóvó > dedó irtózatos > irtó kilogramm > kiló kondíció > kondi köszönöm > kösz tökéletes > tök zseniális > zseni b) Az elejét hagyjuk el: Amália >Lia Attila > Tilla autóbusz > autó eszpresszó > presszó c) Összetett szavakban, szókapcsolatokban az előtag megrövidül: becsület szavamra > becsszavamra sebességváltó > sebváltó d) A rövidüléssel keletkezett szóhoz képzőt teszünk: Mária > Mari, Marcsi, Marcsa, Maris csokoládé > csoki III. Szóvegyülés, szóösszerántás a) Két rokon értelmű szóból jön létre. Az egyik szónak az elejét, a másiknak a végét használjuk fel az új szóhoz. Az új szó jelentése is hasonló lesz az eredeti szavakhoz. csokor + bokréta = csokréta csupa + kopasz = csupasz ordít + kiabál = ordibál rémít + ijeszt = rémiszt b) Két különböző jelentésű szóból jön létre. Az egyik szónak az elejét, a másiknak a végét használjuk fel az új szóhoz. Az új szó jelentése is eltér az előző szavakétól. citrom + narancs = citrancs csatorna + alagút = csalagút cső + orr = csőr gyújtó + fa = gyufa könnyű + elméjű = könnyelmű motor + hotel = motel
IV. Szóhasadás Egy szónak két vagy annál több alakváltozata él egymás mellett. Idővel a jelentésük elkülönül egymástól. család ~ cseléd csekély ~ sekély csín ~ csíny dobban ~ döbben doboz ~ toboz dong ~ döng gomb ~ gömb köröm ~ karom V. Szóalakhasadás A szóhasadás egyik fajtája, amikor a szó toldalékos alakjai válnak ketté. éberen ~ ébren daruk ~ darvak aranyat ~ Aranyt gázló ~ gázoló VI. Tulajdonnevek köznevesülése Greta Garbó > garbó Earl of Cardigan > kardigán Gustav Jäger > jégeralsó Panama > panama ='sikkasztás, csalás Emile Gerbeaud (budapesti francia cukrász > zserbó J. L. MacAdam skót mérnök > makadám út Fr. Mansard francia építész > manzárd = padlástér beépítésű tetőtípus VII. Mozaikszó-alkotás a) Betűszó: A szókapcsolatok kezdőbetűiből alkotott szavak. ELTE Eötvös Lóránd Tudományegyetem MÁV Magyar Államvasutak MTA Magyar Tudományos Akadémia áfa általános forgalmi adó gyes gyermekgondozási segély kft korlátozott felelősségű társaság b) Szóösszevonás: Nemcsak a szavak kezdőbetűiből jön létre, hanem a szavak elején álló 2-3 betű összekapcsolásából közért Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság Mahart Magyar Hajózási Részvénytársaság c) Írásbeli rövidítések feloldása kb kábé (körülbelül) s. k. eská (saját kezűleg) tbc tébécé (tuberkulózis = tuberculosis) tv tévé (televízió)