Gondolatok, javaslatok a Nemzeti Technikatörténeti Emlékparknak az egykori diósgyőri nagyüzemek (LKM és DIGÉP) területén való megvalósíthatóságáról I. Megújuló Újdiósgyőr-Vasgyár Cél: A fejlesztés területi és kultúrtörténeti (melybe az ipartörténet is beletartozik) alapja egy XIX. század második feléből származó, a kialakítása korában ideális, komplex, a világ élvonalába tartozó és iránymutató ipartelep, a hozzá tartozó kolóniával. Itt kell kialakítanunk egy XXI. századi modern (amibe beletartozik a hagyományok integrálása is), élő városrészt, melybe szervesen illeszkedik a Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark is funkcionálisan és épületállomány tekintetében egyaránt. Minden mai igényt kielégítő módon kell idetelepíteni olyan funkciókat (oktatás, kutatás, szolgáltatás, kereskedelem, kulturális, sport, szabadidő), melyek biztosítják a városrész 24 órás életét. A terület látszólag nagy, de ha minden olyan hiányt itt kívánnánk pótolni, melyet a városlakók igényelnének és itt kielégíthető, ha minden olyan funkciót ide kívánunk telepíteni, melynek itt helye lehetne, akkor a terület máris kicsinek bizonyul. A romos, használaton kívüli, vagy csak részben használatos épületek száma látszólag nagy, de ha a területet rendezzük és a tervezett funkciókra alkalmas, vagy alkalmassá tehető épületeket, épülettorzókat számba vesszük, kiderül, hogy az épületállomány már talán nem is elégséges. A terület rendezésének elveit kell tisztázni, egyenlőre az egykori két (LKM és DIGÉP) gyár területére korlátozva, hiszen ezek fejlődése (ismételten életre keltése) maga után vonja a kapcsolódó lakótelep életének felpezsdülését és az ezzel való foglalkozás igényét. Csak a legfontosabb objektumok realizálhatóságával kell foglalkoznunk és a többi helyének, megközelíthetőségének, kiépíthetőségének, működési feltételeinek biztosíthatóságával, hiszen 1
a meghatározó funkciók majd vonzzák a többit (várhatóan és reményeink szerint lakosságot is, mert akkor kialakul a továbbfejlesztés természetes igénye), olyan fejlesztési elképzelés szükséges, mely lehetőséget ad az időbeli, térbeli változásokra, tehát a terület a kulturális, intellektuális igények és a pénzügyi lehetőségek változásával egyidejűleg alakítható. II. A megvalósítás feltételei Olyan rendezési terv kell, mely biztosítja a területfejlesztés rugalmasságát és a mi igényeink, ötleteink figyelembevételével készül, nem egy kívülálló (és nem is a városban élő, tehát a helyi lakosság lelkületét, hangulatát kevéssé ismerő) szervezet által. A területen biztosítani kell az úthálózatot a tömegközlekedéshez, a lakosság személygépkocsi forgalmához (korlátozva), az intézmények kiszolgálásához, ugyanakkor arra kell törekedni, hogy minél kisebb legyen a belső benzingőzös forgalom, nagy zöldterületek maradjanak gyalogutakkal, kerékpárutakkal, vízfelülettel, és ha technikailag lehetséges, akkor néhány csatornával a Szinvához kapcsolódva. A területen működhessen az ipar, de az ne legyen környezetkárosító. Olyanok legyenek a betelepítés építésügyi és pénzügyi feltételei (kevesebb költséggel a jelenleginél), ami kedvet ad idetelepülésre. A gerinc úthálózatot ki kell alakítani az Avas felől és szükséges a területet megnyitni északi és nyugati irányban. Tömegközlekedési eszközzel gyorsan és közvetlenül elérhető legyen a középpontja a legnagyobb létszámú lakótelepek felől (Avas, Kilián, Győri kapu) és az idegenforgalmi szempontból leglényegesebb városi intézményektől, műemlékektől (Avas, Belváros, Vár felől). Lényeges, hogy legyen átmenő tömegközlekedés, ne csak célforgalmat vonzzon a terület. A megvalósítás alapvető térbeli és eszmei feltételei: A fejlesztés, hasznosíthatóság szempontjából alapvető feltétel, hogy a stratégiai helyen lévő területekkel (ingatlanrészekkel, épületekkel) rendelkezhessenek a tervezők. Ők határozhassák meg annak induló hasznosítási módját és mi dönthessünk a megmaradásukról, ill. átalakításukról. Ilyen stratégiai pontok: - Hivatalház (A Vasgyári út mentén végig) - Raktárépület-sor a már hasznosított régi csavargyári épület mellett - Belső út a Gózon Lajos utca felőli bejárattól az Egyedi Gépgyár épületéig, az utóbbi épülettel együtt 2
- A fentebbi épületeket, ill. környezetüket összekötő út, ill. területrész, melyen legalább egy nagyobb csarnok található. (Pl. a volt Durvahengermű csarnok) - A dupla vasbeton dongás csarnoképület (Schrömann csakron) a mellette lévő és az előtte lévő beépítetlen, ill. romos földterülettel - A vasútállomás és környezete a hozzá vezető utakkal - A Hideg sor felől levezető (majdani) út és a fentebbi objektumok összekötését biztosító ingatlanrész. - Kedvező ha rendelkezünk a volt központi fürdőépülettel és a mozdonyjavító csarnokkal, ugyanis ezek biztosíthatják a nyugati oldalról történő célszerű feltárást egyéb hasznosítási lehetőségek mellett. A területnek és a rajta lévő épületeknek, funkcióknak térben és időben fejleszthetőnek kell lenni. A működő ipar megtartása fontos szempont. Ehhez a biztonságos működtetés feltételeit térben biztosítani kell. Nem maradhat meg viszont a HALNA a mai funkciójában. A halna felülete növényzettel betelepíthető, gyalogos forgalomra alkalmas, nem beépíthető terület. Használaton kívüli állapotban való megléte nem lehet akadálya fejlesztésnek, de a környezetszennyező hatását meg kell szüntetni. Igen fontos feltétel: - Legyen meg a fejlesztésnek a társadalmi támogatottsága! (A fejlesztés ne legyen kormányfüggő, vagy vezető személyektől kizárólagos függése ne lehessen, a lakosság értsen vele egyet és akarja. Ehhez az kell, hogy az elképzeléseket szakmailag hiteles, autentikus emberektől ismerje meg és a tájékoztatás ne felületes, vagy személyes propaganda legyen, hanem valóban a lakosság érdekében történjen.) - Legyenek szakmailag alkalmas és hatáskörrel is rendelkező vezetői a terv megvalósításának (Mindenki hozzászólhasson, adhasson ötletet, támogathasson, de látszódjon a döntési hierarchia, mely párhuzamos legyen a személyi felelősség mértékével.) - Hozza meg idejében a Város a szükséges döntéseket a rendezési terv elveiről és a szabályozás szabadságáról, valamint - a stratégiailag szükséges épületek megvételéről - az úthálózat és új közműhálózat mielőbbi megépítéséről 3
III. Mikor lesz élő (ismét) a városrész jelenleg haldokló ipari területe? A terület nyitott, bárki által bármikkor látogatható legyen. Ezen belül a működő ipari egységek biztonságosan körbekerített és a közlekedést, más funkciót nem zavaró módon működhetnek. A működő ipari objektumokat is látogathatóvá kell tenni (szervezett módon, esetleg más intézmények programjához kapcsolódva, bizonyos napokon). Előnyös ha a területre minél több, de egymást nem zavaró funkció költözik (ill. ilyen telepítését lehetővé tesszük). Annál élőbbé válhat a városrész, minél több funkcióval rendelkezik. Az élő ipari funkció mellett az ipartörténet tanulmányozási lehetőségének is meg kell jelenni a területen. Ehhez kapcsolódhatnak kutatási és oktatási funkciók (intézmények). Be kell települni a kereskedelmi vendéglátó - szabadidő funkcióknak is a kulturális mellett. Ha a területre rendezvényekre, oktatási és szabadidő funkciók létesítményeihez jár az ifjúság, akkor biztosítva van a hosszabb távú, élő működés lehetősége, hiszen ezek kiszolgálására már önként települnek ide kapcsolódó funkciók. Kellenek a területen munkahelyek és szállás jellegű létesítmények is. Ilyen pl. a kollégium (már lesz ilyen a terület peremén) és kellenek szolgálati (gondnoki) lakások, melyek kapcsolódnak majd a kolóniához és vonzani fogják a kereskedelmi funkciót.) A terület legyen biztonságos, ellenőrizhető, de soha ne legyen zárt. (Csak az ipari objektumok és az egyes épületek.) A közpark, a központi részen lévő vízfelület, az utak (tömegközlekedéssel) a város mindennapi életébe integrálódjanak. Ezért kellenek pl. játszóterek és pihenőparkok minden korosztály számára. Ez kapcsolódhat játszóházakkal, kisebb gyermek és ifjúsági intézményekkel (klub, napközi otthon, iskolán kívüli oktatás helyszínei, stb.) Fontos, hogy az egyetem és az egyetemi ifjúság is tudja majd hasznosítani a területet. Ilyen lesz az Aréna a könnyűzenei rendezvényekhez, a kísérleti ill. amatőr színházak, képzőművészeti csoportok helyei, kollégiumi lehetőségek, szabadidő- és sportolási lehetőségek biztosítása. Az oktatáshoz integrálható technikatörténeti bemutató helyek, múzeumi-, ipari-, levéltári kutatóhelyek, kísérletek lefolytatásának és régi gépek bemutatásának lehetséges helyszínei (interaktív technikatörténeti múzeum) a területre telepítendők, ill. erre lehetőség van. Élővé tehető a vasúti személyforgalom a Tiszai pályaudvar az Egyetem az Avasi Lakótelep Vasgyár kolónia (kórház, ill. temető előtti egykori rendező pályaudvarig) között, mely lehet tömegközlekedési eszköz (városi vasút) és egyúttal nosztalgia, ill. turista látványosság. (Mint a LÁÉV kisvasút, melynek sínhálózata egykor szintén idáig, a Ládi telepig ért.) Szakmai partnerség elismertetésével el kell érnünk, hogy ne konkurenciaként, hanem egymás ismeretség kölcsönösen elősegítő módon működhessünk együtt olyan intézményekkel, melyek hasonló profilúak esetleg, vagy pl. nincs megfelelő területük a raktáraikban lévő anyagaik bemutatására. 4
Példák az itt kialakítható, ill. telepítésre javasolt intézményekre: - Európai Vaskultúra Útja bázispontja Magyarországon. - Közép-Európa (Kárpát medence) technikatörténeti bemutatásának központi helye. Egy helyszínen informatikai, kutatási, tárolási, bemutatási lehetőségekkel. - A Magyar Műszaki Múzeum raktárában lévő anyagainak bemutató helyei lehetnének itt. - Helyi közlekedési múzeum a MÁV, LÁÉV, MKV, valamint az egykori bányavasutak kiszuperált járműveinek bemutatásával. Itt elhelyezhetők és bemutathatók akár működés közben is az ezekhez kapcsolódó gyártó és karbantartó gépek. Kapcsolódhatna pl. egy szabadtéri bemutatótér a mozdonyjavító csarnok épületéhez. Célszerűen kapcsolódhat ezekhez a bemutató funkciókhoz oktató és kutatóhely is. - Gyermekfoglalkoztató is létesülhet a területen. Erre kiválóan alkalmas lenne pl. a régi (és romos) központi fürdőépület. - Idősek napközi otthona kialakítható pl. a Vasgyári Főtér körüli bármelyik épületben. IV. A telepítendő alapvető funkciók és a megvalósítás térbeli lehetősége 1. Az I. sz. irodaházban informatikai és kulturális központ alakítható ki. Ide telepíthetők - a nagy teret nem igénylő kiállítások (állandó és időszakos jelleggel) - a városban található és kiállító hellyel még nem rendelkező kis gyűjtemények - a művelődési házak bezárásával megszűnt szakkörök - nyugdíjas vasgyáriak klubja - a terület működését biztosító irodák - a Vaskultúra Útja (és egyéb ipartörténeti kiállítások) teljes tablóanyaga és egyéb kiállítási anyagai, irodái - ipartörténeti, várostörténeti jellegű, vagy bármely más motiváltságú fotó és képzőművészeti gyűjtemények - helytörténeti, ipartörténeti tárgyak bemutatóhelyei 2. A volt Vasúti felépítmény gyártó, ma raktár funkciójú épületsor - Múzeum és levéltár helyi irodái, kutatóhelyei és tárolóhelyei - Múzeumi tárolóhely, mely kapcsolódhat bemutatóhelyhez, munkahelyhez, oktató helyiséghez. Ehhez funkcionálisan kapcsolódik egy nagy csarnokba telepített raktár, mely több évtizedre megoldhatja a Megyei Múzeumok és a Megyei Levéltár tárolási problémáit 5
3. Egyedi Gépgyár Kiváló helye lehetne a szoborparknak képzőművészeti kiállító térnek. Az előtte lévő tér növénytelepítéssel szabadtéri bemutatóval kapcsolódik hozzá. 4. Nagyobb iparcsarnok (célszerűen a 2. és 3. pont szerinti épület közötti területen) nyújtotta térbeli lehetőségek 4.1 Aréna. Lehet benne rock koncert, de rendezhető itt bármilyen nagyobb tömegigényű rendezvény. Kapcsolódhat funkciójában a majdani lillafüredi rockmúzeumhoz. Természetesen rendezhető itt sportesemény, vagy kulturális esemény is. Ebben lehet elhelyezve a progresszív színházüzem, több játszóhellyel, szabad belső térszervezési lehetőséggel és nagy kiállító felületekkel. (Alkalmas épület pl. a volt Dúrvahengermű.) 4.2 Ipartörténeti bemutatóhely a kulturális intézményhez kapcsolódva. (Kiválóan alkalmas erre az Egyedi Gépgyár melletti Kovácsműhely csarnoképülete.) Nagy gépek eredeti helyen, vagy hiteles környezetben történő bemutatására ad lehetőséget. A belső térben lehetnek szobrok, más jellegű kiállítási tárgyak és kialakítandók beltéri zöldfelületek. Építhetők ház a házban elven kiszolgáló funkciójú épületrészek. Kialakíthatók itt vetítőtermek, előadótermek. (Talán visszajöhet a hajdani METESZ szellem az épületbe, más térbeli feltételekkel és teljesen nyitottan az un. humánkultúrák felé.) 4.3 Átriumos, pláza jellegű kereskedelmi egység fokozatos (ill. folyamatos) belső kiépítési lehetőséggel telepíthető bármelyik nagy alapterületű, ill. nagy tömegű acél csarnokba, természetesen teljesen újjá alakított belső térrel, a helynek megfelelő speciális megjelenéssel. (Belső zöldfelületekkel, vízfelületekkel, nagyobb termekkel és kisebb egységek kialakítási lehetőségével egy többszint magas passzázsra szervezve, belső technológiai vezetékekkel, hidakkal, eredeti darupályákkal és darukkal, néhány eredeti helyén lévő géppel.) 4.4 Szabadidős sportközpont a dupla donga formájú csarnokban, de más nagyteres acélszerkezetű csarnokban is kialakítható. Elhelyezhető fedett teniszpálya, labdarúgópálya, minden teremsport pályája, fedett uszoda, stb. Elsősorban ifjúsági és tömegsport céljára, de gazdaságossági okokból versenysport céljára is hasznosítható. 4.5 Avantgárd művészeti központ telepíthető több acél csarnokba, elsősorban fedett-nyitott részekkel, de természetesen beépítésekkel is a szükséges mértékben. Amatőr és/vagy kísérleti színházi mozgalomhoz jól alakíthatók belső terek. (Kapcsolódhat a Miskolci Operafesztiválhoz itt is egy ilyen, Magyarországon még nem lévő fesztivál.) 6
5. Kisebb térigények Egyúttal a nagyobb teret igénylő képzőművészeti alkotások bemutatására is helyet biztosít az épület. Működhetnek benne időszakos alkotó táborok és állandó csoportok, társulatok. (Jelenleg Miskolcon nincs végleges megoldása a Pécsi Sándor Guruló színház elhelyezésének sem.) Kapcsolódhat funkciójában az Erőmű projekthez pl. rendezvényekhez alkalmas nagy tereivel. De működhet együtt az Arénával is. 5.1. Kisebb csarnokok egyéb kiszolgáló funkciókra hasznosítva. Ipari bemutató terület, oktatási helyszín, iparhoz kapcsolódó kutatási hely, stb. telepítésére alkalmasak, lehetőleg a működő ipari létesítmény közvetlen közelében. 5.2. Klub jellegű vendéglátó, szórakoztató funkciók térigényeinek kielégítésére a volt központi irodaházon kívül több kisebb tömegű önálló épület áll rendelkezésre. (Pl. a volt Fürdő épülete, a terület belsejében lévő irodaházak, kisebb raktárépületek, műhelyépületek.) 5.3. Szállás jellegű igények kielégíthetők a volt kisebb irodaházak belső átalakításával. 5.4. Ipari szafari egy bemutató és szórakoztató túra, mely során zárt és biztonságos utakról megtekinthetők a működő ipari folyamatok, a területet járművön (autóbusz és/vagy vonat) bejárva bemutatják helyi vezetők, megismerhetők az ipari emlékek, az új funkciók és kulturális, vagy szórakoztató jellegű megállók (egy-egy kamara-jelenet, vetítés, komolyzene, tánc stb.) színesítik az ismertetőt. Miskolc, 2005. június 26... Holló Csaba 7
DIGÉP IPARI PARK területén a Technikatörténeti Emlékpark és Kulturális Központ kiépíthetősége Az egykori Diósgyőri Gépgyár területe jól körülhatárolt, viszonylag sűrű beépítettségű. A meglévő épületállomány jelentős része 1919-1930 között és 1946-1960 között épült. A terület építészeti rendezési tervének készítése folyamatban van, készül a Szabályozási Terv és már nincs változtatási tilalom a volt ipari területen belül. Jelenleg az Ipari Park szolgáltatja az energiát, biztosítja a terület őrzését. Az épületek geodézia felmérése elkészült, az energia-szolgáltató rendelkezik a víz- és szennyvízhálózat közműtérképével, a szabadban vezetett gázhálózat 80 %-ának, a villamos hálózat kb. 50 %-ának hálózati térképével. A szolgáltatás eszközeit célszerűen egy Kft-be kívánják összevonni, mely célszerűen városi tulajdonba kerülhetne. A terület a jelenlegi főbejáraton kívül (keleti oldal) közúton megközelíthető lehet nyugati és északi oldalról is. Déli irányból bevezet a területre az iparvágány, melyen át későbbi látogatóforgalom is megvalósítható lehet. A Technikatörténeti Emlékpark és Kulturális Központ kialakíthatósága szempontjából a DIGÉP Ipari Park jelenlegi területe három funkcionális részre tagolható, mely részek egymástól jól elhatárolhatók, szükség (igény) szerint le is választhatók és különböző bejáratokon (feltáró utakon) át közelíthetők meg. A területi részek az alábbiak: 1. Kulturális Központ (Megközelíthető utak, kiegészítő terek) 2. Technikatörténeti Emlékpark 3. A Technikatörténeti emlékpark és Kulturális Központ által nem érintett ipari területek 1. Kulturális Központ A Kulturális Központ bázis épületei a volt Nagyedző üzem és a Nyugati Erőmű. A volt Nagyedző üzem messziről is jól látható főépülete 1919-21 között épült. Az épület vasbeton szerkezete még megfelelő állagú. Acél rácsos főtartói, fa pallós tetőhéjalása javítható, megmenthető állapotban van. A főhajó belmagassága 24 m. Az épület mellett mintegy építészeti jel áll egy 46 m magas falazott kémény. Az épület ipari építészeti szempontból jelentős eszmei értéket képvisel. Az épületben még működőképes (és jelenleg is működő) kemencék találhatók, szegecselt csőhálózattal. Ezek a berendezések megtartásra és bemutatásra érdemesek, jól illeszkednek egy kulturális funkciójú belső tér hangulatához. A főépületet kisebb földszintes csarnokok és kiszolgáló épületek veszik körül, melyek vázas ill. falazott szerkezetűek, átalakítható, felhasználható állapotban vannak. 8
A felhasználható épületek tulajdonjoga rendezett, az épületek megszerezhetők. Az Ipari Parkon belül az épületekhez tartozó terület az alaptérképen egyértelműen behatárolt. A terület jelenleg a DIGÉP főbejárat felőli úton közelíthető meg, de út kiépíthető a Szinva felől is. A terület javasolt hasznosítási funkciója egy mozgásművészeti-előadóművészeti központ. A terület főépülete szerkezeti átalakítás nélkül, belsőépítészeti eszközökkel alakítható színház-térré A 18,0 m-es fesztáv és a nagy belmagasság szabad belső térszervezést tesz lehetővé. A díszlet, a zsinórpadlás, a mobil nézőtér igen nagy térbeli szabadságfokkal alakítható ki. A toldaléképületek és a melléképületek a kiszolgáló szociális rész kialakíthatóságához, valamint a próbatermek, öltözők, díszletműhelyek, raktárak, szakköri szobák, stb. elhelyezésére adnak lehetőséget. A melléképületek úgy helyezkednek el, hogy fedett-nyitott átjárókkal, köztük lévő szabad terek lefedésével egy épülettömbbé szervezhetők. A terület még lehetőséget ad szabadtéri pihenőpark, várakozóhelyek kialakítására is. A terület önálló körülhatárolása és északi saját megközelíthető út kiépítése esetén a területen belül önálló parkoló is kiépíthető. A Nyugati Erőmű a Kulturális Központ központi kiállítóépületét, többcélúan hasznosítható nagy tereit foglalja magába. A régi erőmű 1916-ban épült. A vasbeton nagycsarnok 1926-28-ban készült, ipartörténeti szempontból önmagában is igen értékes épület. Az 1950-es évek elején beépült energiaelosztó ma már muzeális jellegűnek számít, a kapcsolótáblás rendszer föltétlen megtartandó és bemutatásra alkalmas, építészetileg értékes térben található. Az energiaelosztó funkció működését nem zavarja a kulturális funkció, tehát szükség esetén hosszútávon is üzemelhet. Az elosztóhoz kapcsolódó turbina-tér többcélúan hasznosítható. Alsó szintje minden raktározási igényt ki tud elégíteni, de kiállítási térként is hasznosítható. Az energiaelosztó és turbinagépház jó szerkezeti állagú, határoló szerkezetei javíthatók. A széntüzelésre épített Nyugati Erőmű szénosztályozó, tároló- és kazánházi terei már üresek, rendkívül változatos és szép belső tereket alakítva. A vasbeton tartószerkezet megfelelő állagú, a tető átázása megszüntethető. A nagy teherbírású födémek lehetőséget adnak a belső tér szabad alakíthatóságán kívül nagyobb súlyú kiállítási tárgyak elhelyezhetőségére. A toldaléképületekben a szükséges szociális blokkok, kiszolgáló helyiségek elhelyezhetők. Kimagasló építészeti jel a régi erőmű melletti 76 m-es falazott kémény, mely mindenképpen megtartandó építmény. Az energiaelosztó előtti hűtőtorony is hasznosítható látványelem. A mellette lévő, ill. a főépület melletti zöldterület látványosan parkosítható és gépkocsiparkoló kialakítására is alkalmas önálló megközelíthetőség esetén. A terület a geodéziai térképen egyértelműen behatárolt, a tulajdonjogok tisztázottak. Az épülettömb jelentős ipartörténeti-, építészeti értéket képvisel. Ideális hasznosítási funkciója lehetne az erőmű épületének egy modern történelmi és képzőművészeti múzeum. Állandó és időszaki kiállítások elhelyezésére a változatos belső tér alkalmas, a nagy-térben pedig előadások, perfomancok, kiállítások rendezhetők. Elhelyezhetők megmaradt gépek, képzőművészeti alkotások, történelmi relikviák és tablók 9
vegyesen is. Ez a kiállítási-kulturális épületegyüttes országos szinten kiemelkedő jelentőségű lehetne egyedülálló térbeli, szerkezeti adottságai miatt. 2. Technikatörténeti Emlékpark A Technikatörténeti Emlékpark központi területe az egykori kohászati üzem, mely speciális egységgel bővül a volt DIGÉP területén. Itt valósítható meg az ipari szafari egyik állomása. A működő kovácsüzemben kialakíthatók látogató folyosók. Itt mindenképpen megtartandók a még meglévő nagykalapácsok, egyéb régi gépek és eszközök. Az oldalhajóban a már nem működő gépek tekinthetők meg, biztonságos, zárt közlekedőjárdákról (pl.: darupálya szintről) tanulmányozhatók a működő berendezések. A nagycsarnok működő üzemei, így pl.: az ipartörténeti okokból is híres vasúti kerékpár gyártása védett utakról látható. A nagycsarnok használaton kívüli részei bemutató terek lehetnek. Az ó-hivatalház szolgálna tájékoztató helyiségekkel és ebben helyezhetők el a szükséges kiegészítő, valamint szociális helyiségek a bemutató személyzet és a látogatók részére. Az ipari emlékpark részét képező épületek egy tömbben helyezkednek el, a tulajdonjogok rendezettek. Megközelíthetők a főbejárattól és a vasúti állomástól kísérővel gyalogosan, vagy egy célbusszal, mely egyúttal bejárja, bemutatja az egész iparterületet. (Célszerűen a közlekedési eszköz is egy bemutatásra érdemes kiállítási tárgy lehetne.) Amennyiben a nagycsarnok íves vasbeton gerendákkal kialakított részének 1-2 hajója használaton kívülivé válna, vagy tulajdonjogát átadnák a városnak, esetleg az Emlékpark üzemeltetőjének, akkor itt egy sportolásra alkalmas tér adott, melyben fedett uszoda és/vagy tornaterem kialakítható. Ez így nagy vonzerejű lehetne egy működő ipari üzemet bemutató és egy kulturális centrummal szomszédos intézménynek, túl a teljesen egyedi (kuriózumnak számító) funkcionális szomszédságon. (Az ipari szafari így fürdéssel, sportolással is végződhetne.) 3. A Technikatörténeti emlékpark és Kulturális Központ által nem érintett ipari területek Attrakciónak számíthatna a terület vasúton való megközelítése a kohászati területen lévő ipari emlékparki egység felől. Ehhez szükséges a fogadóépület megfelelő technikai szintű kialakítása. Az állomáson megtekinthető a vasúti javító bázis (ahol jelenleg LÁÉV javítóbázis működik) és kialakítható itt egy ipari üzemeket kiszolgáló vasúti eszközök (muzeális és jelenlegi) szabadtéri bemutató területe is. Az ipari szafari belső útvonala az épületen belül vezet, külön kiépítettséget a külső terekben nem igényel. (Az autóbusz is a belső csarnoktérbe állna be, külső parkoló igénye nincs.) A Kulturális Központ két bázisépület köré koncentrálódik. Célszerű az ezek közötti területet teljes mértékben megvenni és a terület határát az északi telekhatárig (a Szinva felé) kitolni. Ez lehetőséget adna a terület lehatárolására, független északi feltáró út létesítésére. A park területére bevezethető lehetne egy csatorna a Szinvából, zsilippel, dísznövényzettel, sétánnyal a feltáró úttól, ill. az itt kialakítandó személygépkocsiparkolótól. 10
A főépülethez rendelt területen találhatók olyan épületek is, melyek hasznosíthatók a Kulturális Központhoz kiegészítő funkciójú épületként. Pl.: itt kialakítható étterem, vendégház, gyermekeknek játszóház (melybe izgalmas térként bevonható az óvóhely épülettömege is). Természetesen az elhatárolt területen belül működő nehézipari üzem nem maradhat, esetlegesen csak olyan szolgáltatás jellegű ipari funkció hagyható meg, mely egy kulturális központ működését nem zavarja. A Kulturális Központ kialakítása, területének integrálása a város életébe egyúttal építészeti összeköttetést is képezne a Vasgyári Kolónia nyugati határa, valamit a DVTK stadion és edzőpályák mellett kialakítandó sportligetet tartalmazó városrész között. A terület tömegközlekedési eszközzel jelenleg is megközelíthető (a DIGÉP főbejárata előtti autóbuszmegállók felől), de nincs semmilyen területrendezési akadálya annak, hogy a Szinva-part felőli feltáró útig járjon az autóbusz, esetleg haladjon tovább a Sportliget felé, vagy azon keresztül. A területre vonatkozó (és készítés alatt álló) rendezési terv végleges formájában az Ipartörténeti Emlékpark és Kulturális Központ kialakíthatóságához szükséges szabályozási igényeket figyelembe tudja venni. Miskolc, 2005. október 18... Holló Csaba építésztervező 11
Térbeli ajánlás Az ajánlható terek nagyságrendje: - Építési tér - Települési tér - Földrajzi (regionális) tér A Nemzeti Technikatörténelmi Park működési centruma a volt LKM és DIGÉP ipari területe. Itt helyezkedik el az egész tematikus élményparkot működtető adminisztratív és információs központ. (Javasolt a volt I. sz. irodaház.) A Nemzeti Technikatörténeti Park egységei olyan építészeti terek (épületek, épületegyüttesek), melyek önálló funkcióval bírnak, melyek egységei kiállítások, interaktív bemutatóhelyek, kiszolgáló- működtető objektumok. A centrumban lévő lehetséges egységeket különkülön lapokon mutatjuk be. (Pl. az egykori kohászati iparterületet és gyarmatát bemutató makett tervezett kialakítási helyét, a Vasgyári Közösségi Házat, a más extrém sportok helyszínéül szolgáló volt Csavargyárat, a kulturális funkciójú hasznosításra javasolt volt Nagy-edző üzemi épületét, stb.) Ezeket a tereket összefogja a települési tér, melyen belül szervezett és szakszerűen vezetett kiránduló utakkal egyes objektumok sorozata is megismerhető. Nemcsak közeli, esetleg korábban egy ipartelepet alkotó objektumok látogatása köthető össze tematikus, vagy egyéb alapon, hanem egy településen lévő egyéb, de megismerésre érdemes objektumok is. Fontos, hogy ezen objektumok megismerési lehetőségéről is mindent megtudjon a centrumba, vagy egy másik objektumba látogató érdeklődő. Fontos, hogy az ipari utak ezen objektumokat is érintsék. A miskolci centrumon kívül eső, de a települési térben található ilyen objektumok: Pereces bányatelep, Lyukó bánya, LÁÉV majláti telephelye, Papírgyári Múzeum, Fazola Henrik síremléke a Hámori temetőben, Központi Kohászati Múzeum, újmassai őskohó és bemutató terület, Bükkszentkereszten az Üvegmúzeum, az üveg bükki útja program: Répáshuta Gyertyánvölgy Bükkszentkereszt Bükkszentlászló, stb. Külön önálló helyszínt képez a Miskolci Egyetem, ahol a Selmeci Múzeum Könyvtáron és a tanbányán kívül ipartörténeti szempontból értékes tanszéki gyűjtemények találhatók. Fontos, hogy a települési terünkben (Miskolc és agglomerációjában) megtalálható látogatásra érdemes és megtekinthető ipartörténeti helyek és gyűjtemények egy közös katalógusban jelenjenek meg, lehetőleg a műemlékeket, kultúrtörténeti emlékhelyeket felsoroló, bemutató kiadványban. Egy ilyen közös katalógus emeli méltó helyre és kultúrkörbe a technikatörténeti emlékeket, nevezetességeket is. Szükséges szervezni szakképzett vezetővel olyan idegenvezetéseket is, melyek során bemutatásra kerülnek ipartörténeti objektumok is. Ezek sorában kedvcsináló könnyedebb utak is szervezhetők (ún. ipari szafarik), melyek szórakoztatóan mutatnak be ipartörténeti emlékeket az élő ipari folyamatokkal együtt. A földrajzi térhez külön-külön meglátogatásra érdemes települések tartoznak. Régiónkban Miskolcon és agglomerációján kívül ajánlható Sajó-völgyi út Ózdig, Zemplénbe tartó út, határmenti vas útja, Mezőkövesd - Eger út, melyeken egy-egy kirándulás során a települések technikai és humán kultúrához kapcsolódó emlékhelyei, kiállításai megtekinthetők. Pl.: ajánlott Zemplén-megyei út: Sátoraljaújhely (dohánygyár és műemlékek), Hollóháza (porce- 12
lángyár), Kishuta (üvegfúvás), Telkibánya (bányamúzeum), Kéked (műemlék), Gönc (múzeum, műemlékek). Határmenti út: Kassa (Műszaki Múzeum, Vasmű), Mecenzéf (vasgyártás, kovácsolás), Eperjes (sóbánya és sópároló), Dernő (vasgyártás), Rima és Murány-patak völgye (vasművek, bányamúzeum, műemlékek-kapcsolódva a Gótikus úthoz). A Nemzeti Technikatörténeti Park kapcsolódó földrajzi tere a vasgyártás és gépipar okán húzódik át az országhatáron és ér el Szilvásváradig (őskohászat, erdészeti gépek), Salgótarjánig. 4.3.3. Funkció szerinti megkülönböztetés A megtekintésre, megismerésre ajánlott ipartörténeti emlékhelyek, kiállítások természetesen az ipartörténeti eredetük szerint alakultak ki, ill. létesültek és nem valamely központi tematika szerint. Mégis fellelhetők tematikus tendenciák a nyilvánvalóan iparági jellegzetességeken kívül. Ilyen tendencia a centrumban az, hogy a kohászat, vas- és gépipar bemutatása ipari élményparkban, kulturális környezetben kerüljön bemutatásra, ill. bemutathatók legyenek az olyan más-más funkciójú ipari épületek, iparhoz kapcsolódó más funkciójú épületek (lakások, templom, fürdő, stb.), melyeket sikerült megmenteni az utókornak, melyek szorosan kapcsolódnak a helyi ipar kialakulásához, fellendüléséhez, virágkorához. A centrum tendenciája a város komplex ipari tevékenységének bemutatására való törekvés. Más jellegű tematikák, melyek egyes funkciókat emelnek ki: - Ózd: A város gazdasági és kulturális életét meghatározó Vasmű, az Ózdi Kohászat környezetében kialakult életmód dokumentálása. (Épületek, lakótelepek, tárgyi kultúra) - Mezőkövesd: Meződadasági gépek múzeuma - Bélapátfalva: Kőbányászat - Rudabánya: Szénbányászat Megjegyezzük, hogy funkciók szerinti utak, mint a Vas útja Európában akkor válnak valóssá, ténylegesen végigjárhatóvá ha az egyes objektumok száma már viszonylag nagy, azok dokumentáltak (kellően ismertek). Az alakuló ipari utak (textilút, nyomdaipari út, malomipari út, üveg útja) önmagukban nem látogathatók, mivel az egyes objektumok messze esnek egymástól. Megyénkben a bánya-út lett volna jól kialakítható ha idő előtt nem szűnnek meg az ipartörténeti emlékhely kialakítási lehetőségei a legtöbb bányaüzemnél. Így már csak Pereces, Lyukóbánya, Rudabánya (és Salgótarján) maradt. Régiónk meghatározó és még bemutatásra alkalmas iparága a kohászat- vasipar. E köré csoportosulnak más iparágak Miskolcon, Ózdon, távolabb Salgótarjánban, Kassán és a Rima - Murány patakok völgyében. Ezért mindent meg kell tennünk még meglévő bányászati, kohászati, a vasgyártáshoz, vasiparhoz tartozó és egyéb műszaki emlékek (épületek, eszközök, gépek, dokumentumok, emléktárgyak, irodalmi emlékek) megmentéséért. Miskolc, 2005. október 20. Holló Csaba építésztervező 13
HASZONELEMZÉS Vissza a városba Egy haldokló iparterület tervezett rehabilitációjának tervezett hatása. Egy lényegében kultúrtörténeti jelentőségű projekt magvalósítása utáni működésében kétségtelenül elemezhető, ill. kimutatható a pénzügyi nyereség megléte, vagy a pénzügyi támogatás igénye, azonban az ilyen jellegű projektek valódi és kétségtelenül óriási haszna nem pénzügyi jellegű. Az eszmei haszon, ami múltunk értékeinek megőrzéséből származó szellemi, öntudati gyarapodás, közvetve gazdasági haszonként is kimutatható. Ez elsősorban az idegenforgalomban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban jelentkezik. (Szállásadás, személyszállítás, könyv és lapkiadás, vendéglátás és kiskereskedelem, közvetve az építőipar és közműszolgáltatás, kapcsolódva a személyi és kulturális szolgáltatás, stb.) Ennek érvényesüléséhez persze szükséges, hogy a tájékoztatás, a reklámtevékenység, a szervezőmunka már az építés megkezdésével egyidőben meginduljon. Tehát az eszmei haszon olyan gazdasági hasznot indukál, ami elsősorban nem a tervezett és megvalósult projekt működésén belül, hanem megvalósításának közvetlen környezetében mutatható ki. A projekt megvalósítása igen jelentős mértékű munkahelyteremtő hatással jár. Az építés, vagyis már a projekt megvalósítási szakasza jelentős mennyiségű munkahelyet teremt. A tervezett projekt egyik speciális és kedvező foglalkoztatási haszna, hogy az építéshez jelentős mértékben kell foglalkoztatni szakképzetlen fizikai munkaerőt is, mely az érintett települési környezetben a munkanélküliek többségét teszi ki. (Halna tereprendezése, talajcserék, közmű és útépítés, bontási munkák, kézi föld- és parképítési munkák, stb.) A projektek megvalósítása az építőipar teljes spektrumát igényli (mély- és magasépítés, közlekedésépítés), a hozzá kapcsolódó kiegészítő (kertészeti, kézműves, díszítő) ipari és szolgáltató tevékenységgel. A tervezett projekt egyetlen munkahelyet sem kíván megszüntetni a működő ipari üzemekben. Ellenben a megmaradó ipari üzemeket is felújításra, bemutathatóságra ösztönzi, ami egyrészt ezen a területen is munkahelyeket teremt, másrészt növeli a termelőüzemek ismertségét, ezáltal növelheti piaci szerepüket is. Az ipari szafarik az utak, a vasút, a látogatófolyosók építésével új munkaerőt igénylő gazdasági tevékenységet indukálnak, szakképzett vezetőket, kiszolgáló személyzetet foglalkoztatnak és közvetve visszahatnak az ipari termelés színvonalára is. Már föltétlen megvalósítandó igényként jelentkezik a program megindíthatóságáéhoz a munkahelyi rend és tisztaság, a fegyelem, a bemutatható állapotú épületek és eszközök megléte, melyek esetleges elmaradásának negatív visszahatása a termelő üzem hírében azonnal érzékelhető, miként közvetett gazdasági hatása lehet a pozitív visszajelzésnek is. A megvalósult projekt működtetése azonnal és közvetlenül jelentős mennyiségű munkahelyet teremt a kulturális szolgáltató, a kereskedelmi, vendéglátó szektorban, közvetve az üzemeltetést kiszolgáló termelő és szolgáltató ágazatokban is. (Ilyen pl. közlekedés, gépjavítás, díszítőkovácsolás, kertészeti fenntartás, közmű-üzemeltetés, nyomda, stb.) Külön előnye a foglalkoztathatóság struktúrájának, hogy olyan rétegeket is képes felvenni, akik jelenleg nehezen tudnak elhelyezkedni. (Így pl. az idősebbek, vagy nyugdíjasok is foglalkoztathatók a múzeumokban, levéltárakban, kutatóhelyeken. A fiatal munkaerők foglalkoztathatók pl. a vendéglátásban, szórakoztatóiparban, ifjúsági foglalkoztatókban, informatikai szalonokban, információs központokban, sportlétesítményeknél. Szakképzetlen 14
munkaerő alkalmazható a parkfenntartásban, kertészetben, a kulturális intézményeket kiszolgáló fizikai munkásaiként, stb.) A projekt megvalósításának Miskolc város számára kétségtelenül legnagyobb hatású haszna az, hogy megszűnik a térképén két olyan fehér folt, mely diszkréten takarta a teljes rendezetlenséget, a környezetvédelmi, az igen jelentős társadalmi és szociális problémákat és azok önmagukat tovább erősítő hatását. A legnagyobb haszon a város számára egy élő városrész létrehozása a város szerkezetében áthatolhatatlan idegen testként haldokló, de a város szerkezetének központjában elhelyezkedő rendezetlen és elhanyagolt terültén. Meg kell szüntetni a két ipari üzem körbezártságát, belső területrészeinek megközelíthetetlenségét, az megszűnő és bomló ipar nyomát úgy eltüntetve, hogy értékei megmaradjanak, a megmaradó ipari tevékenység korszerűsíthetősége mellett. A volt LKM elzárt üzemi területéből egy élő városrész jön létre, melyben az új út- és közműhálózat, a tömegközlekedés és gyalogosforgalom átszövik a meglévő ipari épületek felhasználásával létrehozott új városi funkciójú építményeket (sportcsarnokok, színházak, szórakoztató központok, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, múzeumok, oktató és kutatóhelyek, stb.), a parkokat, valamint a megmaradt és megújult (többségükben megtekinthető termelési tevékenységet folytató) ipari létesítményeket. Ez a hagyományokat megőrző és arra épülő új városrész a vele szervesen összenövő, az egykor (és reményeink szerint ismét) Európa hírű Vasgyári Kolóniával, a volt DIGÉP területén a nagyszerű ipari építészeti emlékek megmentésével kialakítandó Kulturális Központtal nyit Diósgyőr felé, kapcsolódik az Avashoz és a történelmi belvároshoz, jótékonyan megváltoztatva ezzel Miskolc városszerkezetét. Miskolc, 2005. október 20. Holló Csaba 15