Az Új Széchenyi Terv alakulása, végrehajtása a közlekedés terén



Hasonló dokumentumok
A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató január 19.

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Kihívások és válaszok : az Európai Uniós keretek és lehetőségek

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Megújuló fejlesztéspolitika

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK TÓTH TAMÁS

Partnerségi Megállapodás

A IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Strukturális Alapok

A közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

A HORIZONT 2020 dióhéjban

EREDMÉNYORIENTÁLT VÉGREHAJTÁS HAJDU SZILVIA

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

EU PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI CIKLUSOK HATÁRÁN

A Közös Agrárpolitika megváltoztatására irányuló javaslatok

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Galovicz Mihály, IH vezető

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

PROGRAMÉRTÉKELÉS ÚJ IRÁNYOK A AS TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Dr. Petrás Ferenc Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30.

Az Európai Unió regionális politikája

Innovációs fordulat előtt

Változások a fejlesztéspolitikában. Tóth Tamás - NFÜ

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

Az EU regionális politikája

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

v e r s e n y k é p e s s é g

A programozás lehetőségei és kihívásai június

A többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Program- és projektvégrehajtás

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó június

A Duna Stratégia közlekedési

Készítette: Dr. Hangyál

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Fellegi Tamás: Megújuló fejlesztéspolitika MGYOSZ-csúcstalálkozó, január 20. Megújuló fejlesztéspolitika

Stratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

Az EU kohéziós politikája

A közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

Regulation (EC) No. 1080/2006

Vidékfejlesztési Program

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának okai, eredményei, távlati hatásai

KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO.

Új rendszerben az uniós fejlesztések. Tóth Tamás

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) szeminárium. Brüsszel, február 6.

MTA Regionális Kutatások Központja

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai

A közötti időszak pályázati lehetőségei

Átírás:

Az Új Széchenyi Terv alakulása, végrehajtása a közlekedés terén 2011. május 12. Kovács-Nagy Rita osztályvezető

A megújult fejlesztéspolitika pillérei

Kiszámítható, átlátható jogszabályi környezetet hoztunk létre 24 jogszabály helyett egy kormányrendelet (4/2011) szabályozza a támogatási folyamatot Pályázói kör kiszélesítése Könnyített eljárásrend, egyszerűbb adminisztráció Közreműködő szervezetek összehangolt, egységes működése Jogorvoslati lehetőség a jogbiztonság növeléséért: minden pályázatnál lehetőség nyílik kifogást benyújtani. A másodfokú rendszerben a panaszokat közvetlenül a nemzeti fejlesztési miniszter bírálja el. 11/2011. (III. 08.) NFM utasítás az egységes működési kézikönyvről.

Egyszerűsítettük a pályázati folyamatot Bírálati idő lerövidítése: a kétfordulós eljárásrend eltörlése Kifizetések felgyorsítása: elszámolás során a számlabeadástól számított 60 napról 45-re mérsékeltük a kifizetési időt. Kisvállalkozásoknak szóló automatikus pályázatok preferálása Felesleges jelentési kötelezettség és többszöri hiánypótlás eltörlése Egyszerűsített, átalány alapú elszámolás lehetőségének bevezetése Elektronikus pályáztatás Egyszerűbb és egységes adatlap: maximum 8 oldal a korábbi 40-60 oldal helyett, csökkennek az adatmezők: 150 mező a korábbi 600-700 helyett és egyszerűbb nyilatkozattétel: 1 lap Kevesebb közreműködő szervezet közlekedési területen még vannak további feladataink

2011. évben meghirdetésre kerülő pályázati források Új Széchenyi Terv kitörési pontok szerint

2011. évben meghirdetésre kerülő pályázati források Operatív Programok szerint

Új Széchenyi Terv - közlekedésfejlesztés Rendkívül ambiciózus a stratégia, amely szinte valamennyi alágazatra vonatkozóan megfogalmazza a helyzetképen túl a célokat és eszközöket Külön-külön foglalkozik a vasútfejlesztéssel, a légi közlekedés fejlesztésével, a belvízi hajózással, a városi közlekedéssel, valamint az intermodális közlekedési és logisztikai fejlesztésekkel Valamennyi felsorolt alágazatesetén meghatározza azokat a konkrét fejlesztési elemeket, amelyek megvalósítása az USZT feladata. Ami azonban hiányzik

Új Széchenyi Terv - közlekedésfejlesztés Beazonosítja a konkrét fejlesztési elemeket, azonban nem rendeli melléjük a fejlesztések forrásigényét és a forrástérképet. Infrastruktúra fejlesztések előkészítése: 5-10-12 év Időt kell szánni a megfelelő tervezésre, változatok elemzésére is Európai Duna Régió Stratégia lehetőséget kínál a belvízi hajózás és az intermodálislogisztikai fejlesztéseinek megvalósítására egy lehetséges priorizálási szempont További feltárásra váró kapcsolódások: EU 2020 Stratégia és a hazai Nemzeti Reform Program Pozitívum,hogy a stratégia nevesíti azokat az (elsősorban) kormányzati feladatokat, amelyek a fenntarthatóság érdekében végrehajtandóak

Források fejlesztési programonként

Feladatok rövid távon. Az ország rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat (KÖZOP, Európai Területi Együttműködési Programok, ROP, stb.) szabályosan és ütemesen kell felhasználni Célszerű felmérni a korábban megvalósult projekteket, elemezni a továbbfejlesztések, ráépítések lehetőségét és módját Meg kell tervezni a fejlesztéseket, TÉRKÉPEN elhelyezve, a kapcsolódások és szinergia hatások bemutatásával Valamennyi fejlesztési elemhez hozzá kell rendelni a legmegfelelőbb finanszírozási forrást meg KELL TERVEZNI a fejlesztések hosszú távú FENNTARTÁSÁT, fenntarthatóságát!

Feladatok közép és hosszú távon Aktív részvétel az Európai Unió közlekedési és logisztikai terveiről szóló Fehér Könyv előkészítésében Az egységes európai közlekedési térség megvalósításának Közlekedés 2050 útitervében körvonalazott stratégia figyelembe vétele és folyamatos nyomon követése a hazai fejlesztések előkészítése során Aktív tagállami részvétel a kohéziós politika 2014 utáni alakításában A következő pénzügyi időszak uniós rendeleteinek alakításában határozott érdekérvényesítés

A Kohéziós Politika vitájának kontextusa Minden költségvetési időszak előtt van vita most nagyon erős Nettó befizetőkálláspontja Brit javaslat a költségvetés csökkentésére kb. 2000 Mrd Ftérintett (a hazai GDP körülbelül 7%-a, az éves államháztartási ktgvetéskb. 14%-a). Válság, nemzeti költségvetések helyzete Görögország: felelős kormányzás kérdése Kevésfelmutatható eredmény, ám korábban magas hibaarány (kihasználandó kedvező új adatok Európai Számvevőség Jelentése) Bizottságon belüli politikai erőviszonyok -ágazati programok vagy Kohéziós Politika (+centralizált versus decentralizált programok) Lisszaboni szerződés: Európai Parlament megnövekedett szerepe (együttdöntés) Európa 2020 Stratégia: strukturális reformok, erősebb tematikus megközelítés A Kohéziós Politikát újra kell definiálni+ a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel el kell fogadtatni

A vita folyamata 2010. október 19. költségvetési felülvizsgálat 2010. november 10. - 5. Kohéziós Jelentés(COM) 2011. január 31.- február 1. - Kohéziós Fórum(COM) Konzultáció eredményeinek összegzése áprilisig (COM) 2011.02.21: Általános Ügyek Tanácsa, orientációs vita, tanácsi következtetések (CON) 2011.03.31-04.01: Konferencia a kohéziós politika jövőjéről (CON) 2011.05.19-20: Kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozója (CON) 2011. nyár következő pénzügyi perspektívára vonatkozó jogszabálytervezet megjelenése (COM) 2011. június - július kohéziós politikára vonatkozó jogszabály tervezetek megjelenése (COM) elfogadás 2012 végéig, programdokumentumok: 2013, hatályba lépés 2014: Magyar elnökség jelentősége: jogszabály-tervezetek tartalmának befolyásolása

Az 5. Kohéziós Jelentés főbb javaslatai Stratégiai irányultság erősítése A kohéziós források és a tagállami reformok az Európa 2020 stratégia prioritásainak megvalósítását kell, hogy szolgálják Tematikus koncentráció Limitált számú prioritások, a fejlettebbeknek kevesebb mozgástér Fókuszban a célok/eredmények a kiadások helyett Szűkül a tagállamok hatásköre, nő a Bizottság stratégia szerepe: prioritási területek előre rögzítése, a rendeletekben kötelező menü : investment priorites Környezetvédelem, innováció, szociális befogadás

Az 5. Kohéziós Jelentés főbb javaslatai Stratégiai tervezés rendszere megváltozik Decentralizált források egyetlen stratégiai keretbe rendezése (Közös Stratégiai Keret) strukturális alapok (ERFA, ESZA, KA)+vidékfejlesztés (EMVA)+halászat (EHA) Bizottság fogadja el, még 2011-ben Európa 2020 célok lefordítása beruházási kategóriákra Befektetési és partnerségi szerződés: Bizottság és tagállam/régiók tárgyalásának eredménye Tartalom: tematikus célok/prioritások az EU2020-hoz kötődnek Feltételek -sikerfaktorok, elvárt eredmények (indikátorok) rögzítése, Bizottság és tagállam tárgyalása alapján Operatív programok: Tartalom: az EU2020 nemzeti célkitűzések támogatás Éves jelentések az EU2020 ciklusai szerint Mérhető, világos célértékek Kötelező közös outputindikátorok, éves jelentés Szabadon választott eredményindikátorok tematikus célonként, kiinduló helyzettel, rendszeres értékelés Ágazati és regionális programok

Az 5. Kohéziós Jelentés főbb javaslatai Szankciók és ösztönzők rendszere Az eredmény-orientált forrásfelhasználás érdekében Makrogazdasági(fiskális), strukturális, belső kondicionalitások Teljesítmény-, strukturális feltételek Ex-ante kondicionalitások: előzetes feltételek (meglétük az OP indításhoz szükséges) Szabályozási(vízgazdálkodás, vállalkozási feltételek) Stratégiai(innováció, k+f, klímaváltozás) Projekt-tervezési kapacitás(közlekedés, energiahálózatok) Intézményi(közbeszerzés, költségvetés-tervezés) Addicionalitás elve megújul: kontrollja összekapcsolódik az SNP-rendszerével Ösztönzők: Évente politika szintű vita az Európai szemeszter keretében EU-s vagy nemzeti szintű teljesítmény-tartalék az Európa 2020 céljai érdekében, félidei, szakértői csoport általi értékeléssel

Az 5. Kohéziós Jelentés főbb javaslatai A kohéziós politika felépítése: Minden régió jogosult legyen A források továbbra is a legszegényebb régiókban koncentrálódnak Új átmeneti kategória: jelenleg konvergencia, de 2013 után 75% fölött lesz Ágazati v. szektorális alapok kérdése(esza) Pénzügyi eszközök: visszatérítendő v. vissza nem térítendő támogatások, differenciáltabb szabályozás, vállalkozásoknak elsősorban az előbbi, új területek(közlekedés, k+f, energia, IKT) ETE jelentőségének növelése Összességében: túl sok belépési kritérium? kondicionalitás; megfelelőségi vizsgálat / akkreditáció; N+ szabályok; pénzügyi végrehajtásban nagyobb tagállami felelősség; elszámolhatóság; állami támogatások; horizontális szempontok

Elnökségi sikerek a kohéziós politikában A 2011. február 21-ei Általános Ügyek Tanácsa egyhangúlag fogadta el a Ötödik Kohéziós Jelentéshez kapcsolódó tanácsi következtetéseket. A kohéziós politika területén a magyar elnökség előzetes prioritása a tanácsi következtetés elfogadása, valamint a szakpolitika magas politikai szintre emelése volt. A tagállamok kiálltak a kohéziós politika és egyszerűsítés mellett A tagállamok, régiók számára megfelelő rugalmasságot kell biztosítania végrehajtásban A koordináció erősítésével csökken a tagok adminisztrációs terhe. Már az elnökség első harmadában sikerült eredményt elérni az egyik kitűzött prioritás területén.

A Területi Agenda felülvizsgálata kiemelt stratégiai feladat A Területi Agenda egyike a területi kohézió jelentőségét megalapozó uniós dokumentumoknak. Nagymértékben hozzájárult a tagországok és az Európai Bizottság azon törekvéséhez, hogy az Európai Unió strukturális politikájának gazdasági és szociális dimenziója mellett a területi dimenzió is egyenrangú szintre emelkedjen. Fő érdekünk egyrészt Magyarország, valamint a területfejlesztési politikánk hírnevének erősítése A dokumentumon keresztül hozzájárulunk a kohéziós politika jövőjéről szóló vitához a területi szempontok erősítésén keresztül. A felülvizsgált Területi Agenda a TA2020 nevet fogja viselni, amely a jövő heti informális miniszteri találkozón kerül elfogadásra. Elnökségünk alatt folyamatos tagállami koordinációt folytatunk a felülvizsgálat során, hogy a területi dimenzió valóban az európai fejlesztéspolitika részévé válhasson.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kovács-Nagy Rita Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztési Koordinációs Főosztály rita.kovacs-nagy@nfm.gov.hu@nfm.gov.hu www.ujszechenyiterv. gov.hu