A HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 6 1.1 Bevezető... 6 1.2 Az intézmény bemutatása... 7 1.2.1 Az Iskola arculata... 7 1.2.2 Az iskola tanuló közössége... 7 1.2.3 Az iskola pedagógusai... 7 1.2.4 Tárgyi feltételek... 8 1.2.5 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere... 8 1.2.6 Az iskola népszerűsítésének formái... 9 1.2.7 Jövőkép... 9 1.2.8 Küldetésnyilatkozat... 9 1.3 Pedagógiai alapelvek... 10 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei... 11 1.4.1 Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai... 11 1.4.2 Pedagógiai célok:... 14 1.4.3 A nevelés-oktatás egyes színterein a célok megvalósulását jelző sikerkritériumok:... 17 1.4.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 18 1.4.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 19 1.5 A személyiség- és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek... 21 1.5.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek... 21 1.5.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 22 1.5.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység... 23 1.5.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység... 24 1.5.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 25 1.6 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái... 26 1.7 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 27 2 HELYI TANTERV... 29 2.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai... 29 2.1.1 A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. Osztályig... 33 2.1.2 A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. Osztályig... 33 2.1.3 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 45 2.1.4 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 45 2.1.5 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 45 2.1.6 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei... 46 2.1.7 A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái... 48 2.1.8 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 49 2
2.1.9 Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 51 2.1.10 Az egyes modulok értékelése... 52 2.1.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek... 52 2.1.12 Nem szakrendszerű oktatás... 53 3 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 54 3.1 Helyzetkép... 54 3.1.1 Belső erőforrások... 54 3.1.2 Külső erőforrások... 54 3.1.3 Anyagi erőforrások... 55 3.2 Jövőkép, célok... 55 3.2.1 Hosszú távú célok:... 55 3.2.2 Középtávú célok:... 56 3.2.3 Rövid távú célok:... 56 3.3 Tanórai és tanórán kívüli egészségnevelés... 56 3.4 Egészséges táplálkozás... 61 3.4.1 Iskolai büfé... 61 3.5 Veszélyes anyagok... 61 3.6 A barátság, a párkapcsolatok és az emberi szexualitás... 61 3.7 Parlagfű mentesítési program... 62 3.8 Balestvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása... 62 3.9 Mindennapos testnevelés... 62 3.9.1 A tanulók fizikai állapotának mérése és minősítése... 63 3.9.2 A) Az oktatás területén... 63 3.9.3 B) az egészségügy területén... 63 3.10 Az iskola egészségügyi szakemberei: védőnő, iskolaorvos... 64 4 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 66 4.1 A környezeti nevelés... 66 4.1.1 A környezeti nevelés fogalma... 66 4.1.2 Az alapelveket szabályozó jogi háttér... 66 4.2 Helyzetelemzés, helyzetkép... 67 4.2.1 Az iskola... 67 4.2.2 A község - Felsőpakony földrajzi helyzete, településtörténete:... 68 4.2.3 Erőforrások... 68 4.3 A környezeti nevelés alapelvei, jövőkép, célok... 70 4.3.1 Rendszerszemléletre nevelés... 71 4.3.2 Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása... 71 4.3.3 A globális összefüggések megértése... 71 4.4 Konkrét célok... 72 3
4.4.1 Hagyományok ápolása... 72 4.4.2 Hosszú távú céljaink... 72 4.4.3 Közép távú céljaink... 72 4.4.4 Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok... 73 4.5 A környezeti nevelés színterei iskolánkban... 73 4.5.1 Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai... 73 4.5.2 Tanórán kívüli tevékenységek... 74 4.5.3 Módszerek... 74 4.5.4 Kommunikáció... 79 4.5.5 Minőségfejlesztés... 79 5 FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM... 80 5.1 Az iskolai fogyasztóvédelem főbb alapelvei... 80 5.2 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása (jogi háttere)... 80 5.3 A fogyasztóvédelmi oktatás célja... 81 5.4 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai teendők főbb lehetőségei, alapteendői... 81 5.5 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban, az egyes tantárgyak keretein belül.. 82 5.6 A feladatok megvalósításának módszertani elemei... 82 5.7 Sikerkritériumok... 82 5.7.1 Sikeresnek tekinthető a célkitűzésünk rövidtávon... 82 5.7.2 Sikeresnek tekinthető a célkitűzésünk Hosszú távon... 82 6 ZÁRADÉK... 86 6.1 Érvényességi rendelkezések... 86 6.2 Nevelőtestületi Határozat 2/2004(VI.16.) a Pedagógiai Program elfogadásáról... 87 7 MELLÉKLETEK... 88 7.1 1.sz. Melléklet... 88 7.1.1 Ütemezés a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések beszerzéséről... 88 7.2 Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai... 88 7.2.1 Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 90 7.2.2 Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként)... 90 7.2.3 Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 90 7.2.4 Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 91 7.2.5 Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 91 7.2.6 A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 91 7.2.7 A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 91 7.2.8 Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 92 7.2.9 A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 92 7.2.10 A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 92 7.2.11 Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 93 7.2.12 A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 93 7.2.13 A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 93 4
7.2.14 Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 93 7.2.15 Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 94 7.2.16 A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 94 7.2.17 Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 95 7.2.18 A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 95 7.2.19 A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 95 7.2.20 A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök... 95 7.3 2. Sz. Melléklet... 96 7.3.1 Vizsgaszabályzat... 96 7.4 3. Sz. Melléklet... 98 7.4.1 A pedagógiai program módosításával kapcsolatos kiegészítés... 98 5
1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1 BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, - az intézmény alapító okirata. Az oktatás-nevelés szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének maximum 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 6
1.2 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.2.1 AZ ISKOLA ARCULATA Iskolánk eredeti, négy tantermes épületét 1968-ban adták át, majd 1978-ban kibővült egy újabb kétszintes, nyolc tantermes résszel, végül a legújabb épületrész - egy tanterem és egy ebédlő 2002-ben került átadásra. Iskolánk helyzetét, valamint községünk oktatáspolitikáját meghatározza településünk földrajzi helyzete. Felsőpakony Budapesttől kb. 15-20 km-re DK-re fekszik Pest megyében. Lakóinak száma több mint 3000 fő, a felnőtt lakosság jelentős része naponta Budapestre jár be dolgozni, kihasználva a főváros közelségét, ugyanakkor jelentős a Budapestről kiköltözők aránya, így a község lélekszáma dinamikusan növekszik. Az intézmény fenntartója Felsőpakony község Önkormányzata. 1.2.2 AZ I SKOLA TANULÓ KÖZÖSSÉ GE Az iskola jelenleg 259 tanulónak ad otthont. A diákok 12 osztályban átlag 22 fős osztályokban tanulhatnak. Iskolánk a 2003/2004-es tanévben elfogadott gyógypedagógiai tanterv szerint oktatott, sajátos nevelési igényű tanulókat, a következő tanévtől nevelésüket-oktatásukat integrált formában oldjuk meg. Tapasztalataink szerint diákjaink egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve a megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tolerancia, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Ugyanakkor változtak az iskolával, a tanárokkal és egymással szembeni elvárásaik. Úgy gondoljuk, hogy ez nagyrészt kortünet, mégis nevelőmunkánknak meghatározó szerepe van a tanuláshoz való viszony javításában, az egymással szembeni tolerancia kialakításában. 1.2.3 AZ I SKOLA PEDAGÓGUSAI Iskolánk a nevelő-oktató munka sikeres megvalósítására jelentős eredményeket felmutató nevelői állománnyal rendelkezik. Nevelői létszámunk: 18 fő teljes munkaidős és 6 fő részmunkaidős pedagógus. Közülük három diplomával 1 fő, két diplomával 4 fő, egy diplomával 19 fő rendelkezik. Egyetemi végzettsége van 2 főnek, szakvizsgával 1 fő, általános iskolai tanár diplomával 8, tanítói diplomával 9 fő, gyógypedagógusi diplomával 1 fő rendelkezik. Nyelvvizsgával rendelkezik 5 fő. Szakos ellátottságunk 100 %-os, amely a minőségi munkavégzésnek egyik alapvető feltétele. A továbbképzéseken való részvétel igen kedvező képet mutat, iskolánk 2002-ben kapcsolódott be az Informatika - Számítástechnika Tanárok Egyesülete tanfolyamaiba, eddig 5 tanfolyamot szerveztünk. Saját tanáraink közül 14-en végezték el a 63 órás számítógép és internet alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, valamint 12-en az Internet az oktatásban tanfolyamot. Az oktató munkát segítő irodai és technikai dolgozók száma 3 fő. 7
1.2.4 T ÁRGYI FE LTÉ TELEK Az iskola oktató-nevelő munkája alapvetően egy helyen történik, jelenleg 16 tanulócsoport elhelyezésére alkalmas. Az intézmény igen kedvező fekvésű, nem közvetlenül érintkezik a község főútjával, udvarának nagysága megfelelő, de kialakítása, beépítése még nagy anyagi ráfordítást igényel. A főépület belső térkialakítása kevésbé korszerű (hosszú folyosók, viszonylag kicsi aulák, közösségi szabadidős terek hiánya). Ennek ellenére biztosított (bár folyamatos fejlesztésre szorul) a korszerű nevelőoktató munka feltételrendszere. A teljes épület 1978-as fennállása óta teljes felújítást nem élt meg. A házilagos felújítások rendben folynak, csak több esetben az elöregedés gyorsabb, mint a házilagos felújítás lehetősége (elektromos hálózat, nyílászárók, aljzatburkolatok, tanulói bútorzat). Az iskola eszközellátottsága viszonylag jónak mondható. Bizonyos területeken, pl. idegen nyelv az átlagosnál jobban felszerelt. Hiányos, elavult a természettudományos szertárak felszereltsége. A tornaterem nagysága az évről évre növekvő számú tanulócsoportok miatt már nem megfelelő. A tárgyi feltételek lehetővé teszik a korszerű oktató-nevelőmunkát, de félő, hogy az önkormányzati maximális támogatás ellenére a korszerűség követelményeit már középtávon sem tudják biztosítani. 1.2.5 AZ ISKOLA ME GLÉVŐ KAP CSOLATRENDSZERE - a fenntartó önkormányzattal a kapcsolatunk konfliktusmentes. Törekvéseinket, céljainkat erkölcsileg és lehetőségeikhez képest anyagilag is igyekeznek támogatni. - a szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás területén a legfontosabb megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel - tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok (a konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk) - a szülői fórum megrendezésével újabb lehetőséget teremteni a pedagógusok és szülők párbeszédéhez Az utóbbi években jelent meg a szülői közösségben az a réteg, elsősorban a gyermekei jövőjét tudatosan megtervező szülők részéről, akik az igényeiket határozottan jelenítik meg az iskolával kapcsolatosan. Reprezentatív felmérésünk, és a napi tapasztalatok alapján a szülők igénye a következőképpen fogalmazható meg iskolánkról: - Az iskola a nevelő-oktató funkciója mellett legyen alkalmas szociális (gyermekétkeztetés, hátrányos helyzetűek támogatása) egészségügyi (iskolaorvosi, fogorvosi ellátás) feladatok teljesítésére is. - Az iskola működésének meghatározó pontjaira legyen betekintése, változtatás esetén szerezzük meg a szülők egyetértését. - A szülő, mint gyermekének legfőbb képviselője kapjon lehetőséget arra, hogy a hivatalos fórumokon (fogadóóra, szülői értekezlet, szülők fóruma) és azon kívül is gyermekének, mint egyénnek az érdekeit megjelenítse. Felvetéseire kapjon érdemi választ. 8
1.2.6 AZ ISKOLA NÉ PSZERŰSÍ T ÉSÉ NE K FORMÁI - az óvoda meghívására tájékoztatókat tartunk a nagycsoportosok szüleinek - az óvodások és szüleik nyílt napon ismerkedhetnek meg az intézménnyel és a leendő tanító nénikkel - a községi Agora újságban havonta mutatjuk be az iskola fontosabb eseményeit, rendezvényeit, tájékoztatjuk a szülőket - iskolai programfüzetet adunk ki minden év szeptember végén a legfontosabb tudnivalókkal (szakkörök, kapcsolatfelvétel módja, tervezett éves programjaink stb.) 1.2.7 JÖVŐKÉ P Intézményi kollektívánk olyan optimista jövőképet vázol fel, amilyennek egy távolabbi időhorizonton látni szeretné iskolánk működését. Meggyőződésünk, hogy a jövőkép hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el tehát, amelyben: a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzuk meg tanulóink számára, testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni, a gyermekeket olyan pedagógusok tanítják, akik szeretik a gyermekeket, számukra modellként szolgálnak, munkájuk sikereit elsősorban az iskolában kívánják elérni. a gyermekek olyan környezetben tanulhatnak, amelyben egyéni érdeklődésüknek és stílusuknak megfelelően saját maguk is képesek tanulni, és az ismeretszerzés és feldolgozás során sikerélményhez jutnak. az idegen nyelvek magas színvonalú tanítása iskolánk arculatát meghatározó tényezővé válik amely szellemiségében, szűkebb és tágabb környezetével megfelel az ökoiskolával szembeni elvárásoknak Mi olyan diákot szeretnénk nevelni, oktatni, aki az iskolában jól és biztonságban érzi magát, szeret iskolába járni, pozitív a viszonya az iskolai munkához. a következő iskolafokozatban megállja majd a helyét. a felsőbb osztályba lépve egyre több lehetőséget kap a képességeinek és érdeklődésének megfelelő speciális igények kielégítésére. (nyelvtanulást, számítástechnika, kulturális tevékenység, sport, tantárgyi tudást elmélyítő szakkörök, és e tevékenységhez kapcsolódó versenyek stb.) felkészült az egész életen át tartó, folyamatos tanulásra és képes ismereteinek folyamatos megújítására, bővítésére. 1.2.8 KÜLDETÉ SN YILATKOZAT Intézményünk, a Herman Ottó Általános Iskola küldetése az, hogy községünk gyermekeinek nevelésével, oktatásával kapcsolatos társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon valósuljon meg, amellyel kivívja a település lakosságának, önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. 9
Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik, védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, önfejlődésre képesek kreatívak, kudarctűrők, és elfogadják a másságot. Törekvéseinkben a szülőket egyik legfontosabb partnerünknek tekintjük A fenntartó önkormányzat bennünk mindig partnerre talál, ha községünk kulturális életéről, szabadidős tevékenységéről van szó. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel: a jövő nemzedékét neveljük. Ezért minden munkatársunktól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre. 1.3 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Herman Ottó Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktatómunkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan demokratikus légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáiban, a társadalmi jogok és kötelezettségek ismeretére és vállalására neveljük tanulóinkat Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók képességeinek kibontakoztatása, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladatunk. Ennek érdekében: nevelő és oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, a különböző tanulási technikákat törekszünk az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másság elfogadására törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, az iskolai szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igényt szeretnénk felkelteni tanulóinkban segítjük, támogatjuk a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat segítjük a valamely területen tehetséges tanulók kibontakozását 10
Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településünkön található óvodával és klubkönyvtárral, valamint különböző civil szervezetekkel. nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a gyermekek számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Tantestületünk önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást. - a munkafegyelem, az etikus magatartás, az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel való kapcsolatában 1.4 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NE VELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZ- KÖZEI 1.4.1 AZ ISKOLA PE DAGÓGIAI PROGRAMJA É S A NE MZETI ALAPTANTE RV KIE ME LT FE J- LESZTÉ SI FELADATAI A Nemzeti alaptanterv biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka általános műveltséget megalapozó szakaszában. műveltségi területenként határozza meg a nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit. nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása tantervi követelményeinek alapelveit. kötelező rendelkezéseket is megállapíthat az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. meghatározza az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. a benne foglaltak teljesítését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettan- 11
tervek segítik. Nemzeti alaptanterv 2007-ben az alábbi új elemekkel egészült ki: I. Beépültek az Európai Unió kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásai: (kommunikáció anyanyelven, kommunikáció idegen nyelven, matematikai és természettudományos, digitális, tanulni tanulási, szociális, vállalkozói kompetencia, kulturális kifejezőkészség). II. A Kiemelt fejlesztési feladatok című fejezet is kiegészült az EU tagságból adódó feladatokkal, illetve a tudatos állampolgári léttel összefüggő társadalomismereti kiemelt fejlesztési célokkal. Megerősödtek az állampolgári és az aktív állampolgársággal kapcsolatos elemek is. III. Beépültek a Gazdasági ismeretek. IV. A Testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési területében erőteljes hangsúlyt kapott, hogy az iskola nyújtson támogatást a gyermekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. V. Új fejezettel egészült ki, amelynek címe A Nat és a helyi szintű szabályozás lett. VI. Részletes kifejtésre kerültek a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei is. Iskolánk helyi tantervének felülvizsgálatakor és megvalósításakor a fentiek beépítése valamennyi tantárgy oktatásába szem előtt tartandó különös tekintettel a kulcskompetenciák elsajátítására, valamint a kiemelt fejlesztési feladatokra. Az elsajátítás mérésére az országos mérés szolgál. A mérések eredményeinek összehasonlítása, a konklúziók megalkotására és a következő feladatok meghatározására a minőségirányítási programunkban meghatározottak szerint a nevelőtestület kompetens. A mérések eredményei nyilvánosak. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Öszszekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 12
Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív 13
beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait és feladatait a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv és a partneri elégedettségi vizsgálatok eredményei határozzák meg. 1.4.2 PEDAGÓGIAI CÉ LOK: Alapkészségek kialakítása, felkészítés a továbbtanulásra Személyiségfejlesztés Tehetséggondozás Korszerű, a kor tudományos eredményeit átadó, de be nem fejezett alapműveltség elsajátíttatása - A tanulni tanítás középpontba állítása alsó, felső tagozatban. Értékközvetítés Egészséges életmódra, családi életre nevelés Kreativitás fejlesztése Környezeti nevelés / környezetvédelem / Nemzeti, és iskolai hagyományok ápolása Az indulási hátrányok csökkentése Az európai kultúra, szellemiség beépítése az alapműveltségbe Pedagógiai munkánk alapvető célja tehát, hogy a gyermeki érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem. 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 14
7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 10. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. A fenti célokból adódó feladatok: iskolánkban otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire nagy figyelmet fordítunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, az általános emberi értékek továbbadására testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges nemzedéket nevelünk, hogy olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete legyen folyamatosan jó kapcsolatra törekszünk a szülőkkel, az önkormányzattal, az óvodával és a klubkönyvtárral eddigi hagyományainknak megfelelően iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle községi szintű programokon a nevelők nagy figyelmet fordítsanak a tanulói közösségek megszervezésére, és a tanulók életkorának megfelelő szinten vonják be őket a közösségek fejlesztésébe, ezáltal alakítsák ki bennük az önkormányzás képességét az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítségével szakkörök működtetése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése céljából tanulóink megismertetése az élethosszig tartó tanulás jelentőségével, érdeklődési körük szélesítése A nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának Herman Ottó emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti Herman Ottó Napok, a különféle iskolai szintű rendezvények megszervezése, Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-a, október 23-a, március 15-e, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. A nyolcadikosok napján a 8. osztályba lépő tanulóknak szentel tantestületünk egy napot. Az Állatok Világnapja, a Föld Napja, a Magyar Kultúra és a Költészet Napja alkalmából rendezvényeket tartunk, műsort szervezünk. Az Állatok Világnapján hagyományosan október első hetében állatkiállítást és előadásokat szervezünk, a Magyar Kultúra Napjára délelőtti vetélkedőn emlékezünk meg, a Költé- 15
szet Napja alkalmából szavalóversenyen vesznek részt tanulóink a délutáni órákban, a Föld Napján kirándulások, vetélkedők szerepelnek a programunkban, a nyolcadik osztályosok ballagását a tanév utolsó szombatján a délelőtti órákban tartjuk meg. b) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. Fontos szerepet játszik a felzárkóztató tevékenységben, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó nevelésben. d) Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék fejlesztését, korrepetálását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és irodalom tantárgyból, valamint 7. évfolyamon Pitman nyelvvizsga előkészítő foglalkozást heti egy órában. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. e) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művésziek, technikaiak, sportjellegűek, szaktárgyiak. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör feladatait Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A tanítási órák előtt lehetőséget biztosítunk a reggeli tornába való bekapcsolódásra. g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. 16
A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők végzik. h) Tanulmányi kirándulások, erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíthetik, az iskola falain kívül szervezett, tanulmányi kirándulások, vagy az anyagi lehetőségek függvényében a táborszerű erdei iskolai programok, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai programon való részvétel önkéntes, a program költségeit a résztvevők fedezik, illetve pályázati forrásból a fenntartó támogatja. i) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. j) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható községi klubkönyvtár iskolai könyvtár része segíti. k) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. tornaterem, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett csoportosan használják. 1.4.3 A NE VE LÉ S-OKTATÁS E GYE S SZÍNTE RE IN A CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁT JELZŐ SI- KE RKRITÉRI UMOK: - a fenntartó, a szülők, tanulók véleménye az iskoláról - partnereink véleménye - iskolai szintű tanulmányi eredmények - továbbtanulási mutatók - helyi és egyéb versenyeken elért eredményeink - egyre kevésbé érezzük a 6. osztályos gimnázium elszívó hatását - közösségi rendezvényeink színvonala - a helyi közösség véleménye tanulóink viselkedéséről Az alsó tagozatos nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi - tanulmányi eredményeink és a felmérések eredményei - magatartási eredményeink: dicséretek, érdemjegyek - tanulmányi, sport és egyéb eredményeink A felső tagozatos nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi - 8. osztályosaink továbbtanulása: ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: a./ minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 17
b./ rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, c./ ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - tanulmányi eredmények és felmérések, valamint a helyi belső vizsgák eredményei - tehetséggondozó és felzárkóztató tevékenységünk konkrét eredményei: tantárgyi eredmények, versenyek, Pitman nyelvvizsgát kapott tanulók száma - magatartási eredményeink: dicséretek, érdemjegyek A napközi otthoni nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi - tehetséggondozó és felzárkóztató tevékenységünk konkrét mutatói: tantárgyi eredmények - a csoportok neveltségi szintje, tanulmányi eredmények - szabadidős programok sikerei, kedveltsége a gyermekek körében 1.4.4 A SZE MÉ LYI SÉ GFE JLE SZTÉ SSE L KAPCSOLATOS PED AGÓGI AI FE LADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés elve csak úgy érvényesülhet, ha a tanulók sokféle lehetőséget kapnak ahhoz tanórán és azon kívül hogy kipróbálhassák és megismerhessék magukat. 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladatunk: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladatunk: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladatunk: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi nevelése Feladatunk: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok megvalósítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladatunk: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladatunk: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladatunk: Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. 18
Feladatunk: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése Feladatunk: A testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókat kiszűrjük és velük kiemelten foglalkozunk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az 5-8. évfolyamon a technika- életvitel tantárgyat valamint az idegen nyelveket szintén csoportbontásban oktatjuk. d) az osztályközösségek kialakításánál fontos feladat a csoportszokások, hagyományok, csoporttörvények, felelősi rendszer kialakítása A személyiségfejlesztés megvalósulásának színterei még: - az erdei iskola, a szakkörök, a Herman Ottó Napok rendezvényei, az osztályközösségek programjai, a sportvetélkedők, az iskolai rendezvények, ünnepségek, amelyek sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményeznek. 1.4.5 A KÖZÖSSÉGFEJLE SZTÉSSE L KAPCSOLATOS FELADA TOK A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása - a Diákönkormányzattal együttműködve - nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. Az iskolai élet gyakorlatában ez azt a követelményt támasztja, hogy a tanulók sokféle közösség tagjai lehessenek, ezáltal gazdagodjanak emberi kapcsolataik, képesek legyenek együttműködni egymással. Iskolánkban a közösségi részvétel lehetőségeinek kínálata egyre bővül és a továbbiakban is bővíteni kívánjuk. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 19
1. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztése (osztályközösségek színterén). Feladat: Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, azaz: a kisgyermek heteronóm személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig. az előbbi feladatból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítésére. megértetni, elfogadtatni az egyre inkább nélkülözhetetlen humán értékeket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása. 2. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez, (tanórai: az osztály- és csoportközösségek, illetve tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 3. Az önkormányzás képességek kialakítása Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják. A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges: diákjaink vitakészségének, kapcsolat és kommunikációs képességeinek kibontakoztatását bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket az iskolai programok szinterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot. a dönteni tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés felelősségének felvállalását. Az információs környezetben való eligazodást 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: Az irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. (ehhez egyik alapvető szintér az osztályfőnöki munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelynek tekinthető) Ennek érdekében irányítani kell az egyéni és közösségi érdek lehetőségekhez képest történő összehangolását. 5. Harmonikus kapcsolat kialakítás a társadalmi és természeti környezettel Feladat: - népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása (tanulmányi kirándulások, nyári táborok, színházlátogatások, különböző szabadidős tevékenységek). - a környezeti értékek megőrzése. 20
Az iskola nevelési célkitűzéseinek, feladatainak ismeretében az osztályfőnök irányítja, foglalja egységes rendszerbe, koordinálja mindazokat a nevelő hatásokat, amelyek az iskolában érvényesülnek. Iskolánkban éppen ezért prioritást élvez a nagyfelmenő rendszer. 1-4. osztályokban egy tanító oktat magas óraszámban, és látja el az osztályfőnöki teendőket. A felső tagozatban pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az 5-6. évfolyamban a tanító diplomával rendelkező, valamely speciális műveltségterületet végzett kollégáink. Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló, szülő, pedagógus, alkalmazott egyaránt. 1.5 A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉ ST SZOLGÁLÓ T EVÉKENYSÉGEK 1.5.1 A BE ILLESZKE DÉ SI, MAGATARTÁSI NEHÉ ZSÉGE K ENYHÍ TÉSÉT SZOLGÁ LÓ TE VÉ- KE N YSÉGE K A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamatában van probléma, kezelése pedagógiai feladat. Az általánostól eltérő foglalkozást igénylő csoportok: 1. Deviáns általában beilleszkedési és ezt súlyosbító tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekek (veszélyeztetett, perifériára szorult tanulók) 2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók a részképesség zavarok gyakran oda vezetnek, hogy a gyermek, mivel nem tud lépést tartani osztálytársaival, beilleszkedési nehézségekkel küzd 3. Magatartási és/vagy beilleszkedési zavarral küzdők - A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. 4. Gyenge képességű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek különösen veszélyeztetettek a többszöri évismétlők, mivel nem a koruknak megfelelő korcsoportba járnak Teendők: okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány, szoros kapcsolat kialakítása a helyi óvodával, a Nevelési Tanácsadóval, és a helyi gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése speciális, differenciált, felzárkóztató foglalkozás; a napközi otthon; a fejlesztő foglalkozások, logopédiai tevékenység; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai osztályfőnöki órákon kívül is lehetőséget kell biztosítani a személyes kapcsolatok kialakítására; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése megfelelő fórumok igénybe vétele, pszichológus, családgondozó szaktanácsadása különféle lehetőségek megmutatása, ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére 21
Tájékoztató előadások a káros szenvedélyekről, egészségügyi és rendőrségi szakemberek bevonásával. A nevelőtestületi értekezletek, belső továbbképzések témájává tenni például az iskolai agresszivitást, annak okait, a helyes konfliktuskezelést. 1.5.2 A TE HE TSÉ G, KÉ PESSÉ G KI BONTAKOZT ATÁSÁT SE GÍ TŐ TEVÉKE N YSÉ G A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A tehetségeink kibontakoztatását serkenthetjük: a megfelelő légkör megteremtésével, motivációval, ösztönző hozzáállásunkkal, a bizalommal, a játékossággal, a kreativitás, újító szándék megbecsülésével Tehetséggondozó tevékenységünk mind a tanórákra, mind a tanórán kívüli foglalkozásokra kiterjed: 1.5.2.1 TAN ÓRÁKON: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás emeltszintű oktatás választható tanórai foglalkozások, fakultációk az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nem kötelező (választható) tanórai keretben tanulható tantárgyak tanulása, pl.: tanulásmódszertan a tehetséggondozó foglalkozások, pl.: Pitman előkészítő nívócsoportos oktatás, differenciált csoportbontás idegen nyelv tantárgyból. A csoportbontás a 4. illetve 3. év végi magyar irodalom és nyelvtan tantárgyi teljesítmény valamint az osztályfőnök javaslata alapján történik emelt szintű oktatás angol tagozat a továbbtanulás segítése. 1.5.2.2 TAN ÓRÁN KÍVÜLI FOGLAL KOZÁS OK ON: tehetséggondozó szakkörök szervezése tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások levelező versenyeken való részvétel felvételi előkészítők, továbbtanulás kulturális rendezvények látogatása sportversenyek zeneiskola kihelyezett tagozata kapcsolat a sportegyesülettel kapcsolat a klubkönyvtárral egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola) Különösen magas az érdeklődés a felső tagozatban az angol nyelvi, a természetjárótermészetvédő, a történelem és az számítástechnika szakkör iránt. A természetvédő szakkörünk már hagyományosan részt vesz a Herman Ottó Iskolák Találkozóján, angol 22