Infrastruktúra tárgy Légi- és vízi közlekedés, logisztika. Az infrastruktúra területfejlesztı hatása Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 4.
Légi közlekedés Légtérirányítás Repülıterek Személyszállítás Menetrendszerinti fapados (law prise) charter Árufuvarozás /cargo/
Repülıterek Magyarországon
Magyar repülıterek Budapest Airport Ferihegy Regionális repülıterek Debrecen Sármellék Egyéb repülıterek Pécs Pogány Gyır - Pér
A magyar légtér forgalma
A Ferihegyi Repülıtér forgalma
A Ferihegyi Repülıtér összes gépforgalma
Vízi utak belvízi hajózás Nemzetközi vízi utak Duna Nemzeti vízi utak Tisza Vízi út kategóriák merülési mélység vízi út szélesség
Magyarországi vízi utak osztályozása
A Duna-Majna-Rajna vízi-út rendszer
Bıs - Nagymaros 1948. Belgrádi egyezmény 1952. Német francia vízlépcsı a Rajnán Megújuló energia, környezetbarát szállítás 1954. Mosonyi Emil Dunai vízlépcsı 1978. Csehszlovák magyar közös vízlépcsı 1988 1990. Duna mozgalom - rendszerváltás, a beruházás magyar oldali felfüggesztése 1992. A szerzıdés felmondása környezeti kockázatra hivatkozással Hágai per Mi várható?
Kikötık Országos jelentıségő kikötık Csepeli szabad-kikötı Baja Dunaújváros Gönyő Szeged Egyéb kikötık
Országos közforgalmú kikötık Magyarországon
A magyar Duna nemzetközi hajóforgalma
Tennivalók 2015-ig
Kombinált fuvarozás I. Közúti vasúti kísért: a teljes közúti szerelvény Ro - La nem kísért: csak a pótkocsi kosaras vasúti kocsi csere felépítményes közúti szerelvény konténer
Kombinált fuvarozás II. Közúti vízi - kísért: a teljes közúti szerelvény Ro - Ro - nem kísért: - csak pótkocsi - csere felépítményes közúti szerelvény - konténer - ömlesztett árúk (gabona, vasérs, szén, koksz stb.)
Konténer- és kombiterminálok
Ro-La fuvarozási irányok
Ro-La forgalomban továbbított kamionok száma
Magyarország az európai szállítási útvonalak rendszerében Európai folyosók vasúti kapcsolatok közúti kapcsolatok
Kelet-nyugati kapcsolatok
Magyarország érdekeltsége
Logisztikai térségek Magyarországon
A magyar logisztikai térségek szerepe Hálózat A térségek és az európai folyosók Kiemelt szerepő térségek Közép-magyarországi régió Záhony fejlesztési késedelem veszélyei
A Közép-magyarországi régió Az országos hálózatok és a régió Fordító korong és a térség ellátása Meghatározó logisztikai elemek a térségben BILK Csepeli szabadkikötı Ferihegy City-logisztika
Európa középpontjában Vizsy Ferenc a MÁV Rt. Logisztikai igazgatójának útmutatása alapján készítette: Garda Zsolt Béla KTI TRANSORG
A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ az európai közlekedési infrastruktúra részeként kielégíti a magyar gazdaság szállítási igényeit, biztosítja a nemzetközi közlekedési rendszerekhez való kapcsolódást, elısegíti hazánk európai integrációját. BILK Európa középpontjában
Magyarország területi elhelyezkedése elınyös geopolitikai adottság. Ennek minél jobb kihasználásához azonban, tranzit szerepünk megtartása és erısítése, megfelelı közlekedéshálózati infrastruktúra kiépítése, a kelet-nyugati forgalmi tengely északra tolódásának elkerülése szükséges. BILK Az eurologisztikai hálózat része
Magyarország és a Helsinki folyosók kapcsolata 7. 5. 4. 10. BILK Az eurologisztikai hálózat része
V IV VII MISKOLC ZÁHON Y SOPRON GYİR BUDAPEST TISZAÚJVÁRO S DEBRECE N BILK SZÉKESFEHÉRV ÁR SZOLNOK V/A NAGYKANIZSA BAJA SZEGED V/B X/A IV V/C VII BILK Magyarország középpontjában - közúton
IV. V. BAJA GYİR SZEGED SOPRON V. IV. SZOLNOK BUDAPEST NAGYKANIZSA V/B. V/C. X/A. SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁHONY- DEBRECEN ÉSZAK-KELETI KÖRZET BILK Magyarország középpontjában
V IV MISKOLC ZÁHON Y SOPRON GYİR BUDAPEST TISZAÚJVÁRO S DEBRECE N BILK V SZÉKESFEHÉRV ÁR SZOLNOK NAGYKANIZSA V/B BAJA SZEGED IV X/B V/C BILK Magyarország középpontjában - vasúton
A BILK a logisztikai szolgáltató központok országos hálózatának kiemelt fontosságú tagja. A BILK centrális elhelyezkedése és tranzitforgalomban betöltött kiemelkedı szerepe mellett fordítókorong funkciót is ellát. A BILK-hez a hazai logisztikai szolgáltató központok antennavonati rendszerben kapcsolódnak. BILK A magyarországi LSZK-hálózat középpontja
A BILK jó kapcsolatait, és a hálózatban betöltött vezetı szerepét az ország áruforgalmának fı irányaiba esı többi tervezett logisztikai központ is erısíti, így: Sopron és Záhony konténert, félpótkocsit, pótkocsit, csereszekrényt RO-LA LA-t kezelı kombiterminálok intermodális központként, Gyır, Baja, Szeged közút - vasút - vízi út kapcsolatra alapozott regionális központként, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Szolnok, Miskolc közút - vasút kapcsolatra alapozott regionális központként. A BILK kapcsolatai
A BILK kapcsolatai UKRAJNA, OROSZORSZÁG EU ORSZÁGOK SKANDINÁVIA, LENGYELORSZÁG SZLOVÁKIA Miskolc Záhony Sopron Gyır Budapest Debrecen Székesfehérvár Szolnok ROMÁNIA Nagykanizsa Baja Szeged OLASZORSZÁG, HORVÁTORSZÁG BALKÁN Intermodális központok Regionális központok BILK A magyarországi LSZK-hálózat középpontja
Budapest és vonzáskörzete az ország legdinamikusabban fejlıdı részéhez tartozik. Itt koncentrálódik a behozott tıke 68%-a, a vegyes vállalatok 73%-a, és ezen vállalatok össztıkéjének 63%-a. Itt realizálódik az idegenforgalmi invesztíció 70%-a, a kereskedelmi, szállítási, postai, távközlési, közigazgatási beruházások 40%-a. BILK Budapest vérkeringésében
Európai színvonalú városi ellátórendszer eléréséhez a közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlesztése szükséges. Ennek hatásaként: a budapesti közlekedési feltételek romlása megállítható, a környezeti károk visszaszoríthatók, a zsúfoltság megszőntethetı, a belsı városrészek forgalma csillapítható, és jelentıs szállítási költségcsökkentés érhetı el. Európai példák mutatják, hogy ezen célok eléréséhez a city-logisztika ad megfelelı megoldást. A németországi LSZK-knak például kötelezı a city-logisztikai feladatok ellátása. BILK A City-logisztika szellemében
A BILK kiépítésével értékes belterületek szabadulnak fel Kelenföldön és Józsefvárosban BILK Budapest vérkeringésében
Soroksár Terminál-pályaudvar Kombi- terminál Logisztikai Terminál Ipari övezet Fejlesztési terület Fennmaradó erdıterület BILK Telepítési vázlat
A BILK a Komplex Program keretében zöldmezıs beruházásként mintegy 100 ha-on valósul meg. Soroksár Terminál-pályaudvar biztosítja a Kombiterminál és a Logisztikai Terminál vasúti kapcsolatát, indítja és fogadja a nemzetközi huckepack és RO-LA, valamint az egységrakományos nemzetközi és belföldi szerelvényeket, ellátja a szükséges vasúti kezelési és rendezési mőveleteket. BILK Komplex Program
Soroksár Terminál-pályaudvar Kombi- terminál Logisztikai Terminál Ipari övezet Fejlesztési terület Fennmaradó erdıterület BILK Telepítési vázlat
A BILK Kombiterminál megépítése után teljes mértékben átveszi Budapest-Józsefváros Konténerterminál és Budafok-Háros RO-LA terminál feladatait. A transz-európai folyosók csomópontjában Közép-Kelet Kelet-Európa legjelentısebb nemzetközi terminálja lehet. Központi győjtı és elosztó terminálként a hazai kombinált fuvarozás döntı részét is ellátja. BILK Komplex Program
Soroksár Terminál-pályaudvar Kombi- terminál Logisztikai Terminál Ipari övezet Fejlesztési terület Fennmaradó erdıterület BILK Telepítési vázlat
BILK Logisztikai Terminál mintegy 80 ha-on biztosítja az igényelt logisztikai szolgáltatások minél szélesebb körét, nemzetközi darabáru- és kisáruforgalom szervezése, raktározás, szállítmányozás, komissiózás, finishing szolgáltatások, vámügynöki tevékenységek stb., színvonalas elvégzését. Informatikai rendszerével átfogja a BILK-et és Budapest city-logisztikájának alapját képezi. BILK Komplex Program
A BILK szolgáltatásai
Záhony térsége Schengeni határ Vasúti nyomtávváltás Ötvenöt éves múlt és gyakorlat Meglévı infrastruktúra, várható fejlesztés 120 km2 területen 12 település, több mint 20 logisztikai vállalkozás Fejlesztési stratégia - lehetıségek
Kelet nyugati szállítási kapcsolatok
Távol-kelet Európa
Régi és új szerepkörök
Győjtı - elosztó szerep
Az autópálya gazdaságélénkítı hatása Az autópálya gazdaságélénkítı hatása
Kistérségek kiválasztása M3 autópálya Közvetlenül érintett Közvetetten érintett Összehasonlításul Gödöllıi Pásztói Szolnoki Aszódi Nagykátai Karcagi Hatvani Jászberényi Balassagyarmati Gyöngyösi Egri Hajdúböszörményi Füzesabonyi Bátonyterenyei Hevesi Mezıkövesdi Salgótarjáni Nyíregyházi Miskolci Szerencsi
Kistérségek kiválasztása M5 autópálya Közvetlenül érintett Közvetetten érintett Összehasonlításul Dabasi Monori Bajai Kecskeméti Kunszentmiklósi Kiskunhalasi Kiskunfélegyházi Ceglédi Hódmezıvásárhelyi Kisteleki Kiskırösi Makói Kunszentmártoni Szarvasi Csongrádi Orosházi Kiskunmajsai Szegedi Szentesi Kalocsai
Kistérségi adatsorok (1992-2001) A lakosságra vonatkozó adatok - Állandó adózók arány az állandó lakónépességen belül - Egy adózóra jutó jövedelem - Személyi jövedelemadó A gazdaságra vonatkozó adatok - Nyereségadó - Exportárbevétel - Regisztrált munkanélküliek száma - 180 napon túli regisztrált munkanélküliek száma - Vándorlási különbözet - Gazdasági vállalkozások száma létszám-kategória szerint - Alkalmazásban álló szellemi foglalkozású - Külföldi érdekeltségő vállalatok külföldi tulajdonhányada - Külföldi tulajdon nagysága Megyei adatsor (1994-2000) - GDP alakulása
Kistérségi átlagok személyi jövedelemadó M3 autópálya 1000,0 500,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 123,1 138,9 178,4 227,3 260,5 315,6 378,3 469,9 569,5 Közvetett 100,0 122,0 135,9 171,1 214,4 246,7 295,5 358,1 442,2 504,2 Összehasonlító 100,0 122,1 133,1 169,8 210,2 232,4 274,9 327,4 386,8 440,6
Kistérségi átlagok személyi jövedelemadó M5 autópálya 600,0 400,0 200,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 118,4 130,1 164,1 208,9 232,3 281,6 325,3 399,3 471,3 Közvetett 100,0 120,8 140,0 170,9 220,6 245,3 293,1 343,0 418,9 495,3 Összehasonlító 100,0 124,2 136,3 171,3 214,2 236,2 276,7 320,3 380,9 446,9
M3 autópálya Kistérségi átlagok nyereségadó 1500,0 1000,0 500,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 96,8 207,4 215,3 395,3 486,4 557,4 751,9 870,1 1235,5 Közvetett 100,0 88,0 141,2 163,0 180,6 283,1 369,1 464,0 396,3 607,7 Összehasonlító 100,0 113,0 202,2 228,3 284,5 304,4 372,8 361,4 426,4 540,8
M5 autópálya Kistérségi átlagok nyereségadó 1600,0 1400,0 1200,0 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 121,7 225,0 207,1 275,9 313,4 400,3 727,4 1656,8 1134,9 Közvetett 100,0 138,9 287,3 317,4 330,1 411,3 500,9 476,1 624,2 649,3 Összehasonlító 100,0 93,2 166,7 224,5 221,6 275,0 377,2 397,7 458,2 552,1
Kistérségi átlagok exportárbevétel M3 autópálya 4000,0 2000,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 127,8 175,9 560,3 642,1 749,0 1054,0 1265,7 1613,1 1893,5 Közvetett 100,0 94,3 192,3 235,6 415,6 501,7 667,5 1926,5 3195,2 3144,4 Összehasonlító 100,0 107,1 150,3 237,9 252,4 330,2 419,3 503,9 622,7 675,7
Kistérségi átlagok exportárbevétel M5 autópálya 3000,0 2000,0 1000,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 108,7 210,8 235,0 334,0 499,1 792,2 741,8 1301,6 1727,1 Közvetett 100,0 175,4 447,3 670,7 1000,3 1558,3 1847,3 1723,8 1700,4 2137,7 Összehasonlító 100,0 111,5 144,9 216,9 287,1 354,7 457,1 522,6 678,6 784,1
Kistérségi átlagok 180 napon túli regisztrált M3 autópálya munkanélküliek száma 150,0 100,0 50,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 98,7 71,3 57,1 60,5 58,9 54,8 53,6 22,2 15,2 Közvetett 100,0 99,0 76,4 60,5 64,0 61,9 53,2 44,3 15,6 9,8 Összehasonlító 100,0 107,5 88,8 80,5 77,5 78,4 68,9 69,8 32,6 23,0
Kistérségi átlagok 180 napon túli regisztrált M5 autópálya munkanélküliek száma 150,0 100,0 50,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 98,2 65,1 48,4 48,1 46,7 36,9 38,2 14,7 10,5 Közvetett 100,0 102,4 76,9 59,2 64,3 65,5 55,3 57,0 22,8 14,9 Összehasonlító 100,0 96,5 74,3 53,9 59,3 60,3 50,3 49,4 19,6 13,2
Kistérségi átlagok külföldi tulajdon nagysága M3 autópálya 6000,0 4000,0 2000,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 551,4 1422,9 2768,5 3414,0 3492,3 3811,8 3774,6 3976,8 4462,8 Közvetett 100,0 128,2 182,4 292,2 373,6 321,9 498,8 478,6 460,3 570,5 Összehasonlító 100,0 137,6 146,1 217,4 230,0 261,4 333,4 2147,2 434,6 500,1
Kistérségi átlagok külföldi tulajdon M5 autópálya nagysága 70000,0 60000,0 50000,0 40000,0 30000,0 20000,0 10000,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen 100,0 229,5 300,4 539,6 535,5 768,5 3027,9 40287,2 49676,5 64062,6 Közvetett 100,0 204,3 241,2 278,6 346,6 365,4 350,4 301,0 430,4 580,8 Összehasonlító 100,0 160,2 185,5 338,8 600,4 655,9 711,0 1037,6 1009,7 1026,1
M3 autópálya A változások összevont elemzése A közvetlen A közvetett növ %-a az növ. %-a az Közvetlen Közvetett Összehas. összehason összehason növ % növ % növ % %-ában # %-ában ## Személyi jövedelemadó 569,5 504,2 440,6 129,3 114,4 Nyereségadó 1235,5 607,7 540,8 228,5 112,4 Exportárbevétel 1893,5 3144,4 675,7 280,2 465,4 Regisztrált munkanélküliek száma 41,5 35,3 55,9 74,2 63,1 180 napon túli regisztrált munkanélk. száma 15,2 9,8 23 66,1 42,6 >50 fınél többet fogl. gazd. vállalkozás 268,3 222,3 219,1 122,5 101,5 >300 fınél többet fogl. gazd. vállalkozás 149 165,3 123,4 120,7 134 Külföldi tulajdon nagysága 4462,8 570,5 500,1 892,4 114,1 M5 autópálya A közvetlen növ %-a az A közvetett növ. %-a az Közvetlen Közvetett Összehas. összehason összehason növ % növ % növ % %-ában # %-ában ## Személyi jövedelemadó 471,3 495,3 446,9 105,5 110,8 Nyereségadó 1134,9 649,3 552,1 205,6 117,6 Exportárbevétel 1727,1 2137,7 784,1 220,3 272,6 Regisztrált munkanélküliek száma 35,1 41,4 41,8 84 99 180 napon túli regisztrált munkanélk. száma 10,5 14,9 13,2 79,5 112,9 >50 fınél többet fogl. gazd. vállalkozás 232,8 193,6 208,2 111,8 93 >300 fınél többet fogl. gazd. vállalkozás 100,6 108,5 100,8 99,8 107,6 Külföldi tulajdon nagysága 64063 580,8 1026,1 6243,3 56,6
Makrogazdasági eredmény Az érintett kistérségekben az építés 10 éve alatt keletkezett nemzetgazdasági többletérték 50 %-a fedezi a kétszer mintegy 100 km autópálya beruházási költségének 40 %-át. (GKI tanulmány alapján)