A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön"

Máté Fazekas
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön Dr. Patik Réka Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szeged, március 13.

2 Kérdések Hogyan célszerű megközelítenünk a klaszter fogalmát? Milyen lehetőségeket és keretet, korlátot ad a régió? Milyen klaszterekre mutatnak rá az empirikus kutatások? Milyen következtetések vonhatóak le a régió klaszterei számára?

3 Mit tekintünk / tekintsünk klaszternek? 1. Koncentráció földrajzi közelség együttműködés, gazdasági kapcsolat mindkettő földrajzilag koncentráltan megjelenő, a térben csomósodó, szőlőfürt-szerűen összekapcsolódó, agglomerálódó iparágak és velük kapcsolatban álló vállalatok, intézmények halmaza (Lengyel 2001, 19.o.)

földrajzilag koncentráltan megjelenő, a térben csomósodó, szőlőfürt-szerűen

4 2. Fejlettség (Buzás 2000 alapján) Fejlett klaszter Fejlődő klaszter Potenciális klaszter Látens klaszter Gazdasági környezet jellemzői Fejlett Stagnáló piacok Dinamikus, versenyképes vállalkozások Piaci lehetőségek gyengék Kiépítettség, működés Kiépített klaszterstruktúra Stabil szerkezet, nem teljes kiépítettség Még nem működik; feltételek adottak, de a kezdő lépés hiányzik Szereplők jelen vannak, igazi hajtóerő nincs Versenyképesség Világpiacon versenyképes Globálisan nem versenyképes A klaszter bázisát alkotó vállalkozások versenyképesek K+F potenciál Magas K+F potenciál Stabil működéshez megfelelő K+F potenciál K+F tevékenység folyamatosan nő

működik; feltételek adottak, de a kezdő lépés hiányzik Szereplők jelen vannak, igazi hajtóerő nincs Versenyképesség Világpiacon versenyképes Globálisan nem

5 3. Szervezettség, identitás öntudatlan klaszter szervezet, menedzsment, név intézmények, közreműködők szerepe

6 Régiónk jellegzetességei Kevésbé fejlett térség: Strukturális Alapok 1. célterülete; sajátos társadalmi, gazdasági, kulturális struktúra. Hagyományos, közepes technológiájú ágazatok; gyengébb specializáció. Kiemelkedő csomópontokban: high-tech. Gyenge kohézió és regionális identitás.

Hagyományos, közepes technológiájú ágazatok; gyengébb specializáció.

7 Klaszteresedés jellege ma Földrajzi tömörülés Kritikus tömeg elérésének kérdése Gazdasági kötelékek felderítésének szükségessége Törekvés high-tech csomópontok (Szeged mint fejlesztési pólus) kialakítására Kisebb klaszterek, csatlós klaszterek KKV-klaszterek

szükségessége Törekvés high-tech csomópontok (Szeged mint

8 Csongrád megye és Szeged (saját kutatás)

9 Gépgyártás és fémipar Bács- Kiskunban A legnagyobb vevőkhöz és beszállítókhoz kötődő kapcsolatok elrendeződése a földrajzi térben Bács-Kiskun megye gépgyártásában 2005-ben (saját kutatás)

10 Nyomdaipar Nyomdaipar (TEÁOR22) vállalkozási-lq-ja országos viszonylatban a magyar kistérségekben, 2005 (saját kutatás) Mosonmagyaróvári Sopron Fertõdi Kapuvári Csornai Téti Gyõri Komáromi Tatai Esztergomi Szobi Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Encsi Abaúj Hegyközi Sátoraljaújhelyi Kisvárdai Vásárosnaményi Fehérgyarmati Csengeri Mátészalkai Baktalórántházai Ibrány Nagyhalászi Bodrogközi Sárospataki Tokaji Tiszavasvári Nyíregyházai Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Derecske Létavértesi Debreceni Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Püspökladányi Berettyóújfalui Sarkadi Szeghalomi Békési Szikszói Szerencsi Miskolci Tiszaújvárosi Polgári Mezõcsáti Mezkövesdi Bélapátfalvai Egri Pétervásárai Tiszafüredi Karcagi Meztúri Törökszentmiklósi Hevesi Füzesabonyi Gyöngyösi Bátonyterenyei Pásztói Hatvani Jászberényi Szolnoki Gyulai Békéscsabai Mezõkovácsházai Orosházai Makói Szarvasi Szentesi Hódmezõvásárhelyi Kunszentmártoni Szegedi Csongrádi Kisteleki Kiskunmajsai Mórahalomi Kiskunfélegyházai Kecskeméti Ceglédi Nagykátai Aszódi Gödöllõi Rétsági Váci Veresegyházi Szentendrei Dunakeszi Monori Dabasi Gyáli Budapest Ráckevei Pilisvörösvári Budaörsi Dorogi Bicskei Tatabányai Oroszlányi Ercsi Kisbéri Pannonhalmai Móri Székesfehérvári Gárdonyi Adonyi Zirci Kunszentmiklósi Kiskõrösi Kiskunhalasi Jánoshalmai Bácsalmási Bajai Kalocsai Paksi Dunaújvárosi Sárbogárdi Szekszárdi Bonyhádi Mohácsi Abai Tamási Enyingi Siklósi Sellyei Szentlõrinci Pécsi Pécsváradi Komlói Barcsi Szigetvári Sásdi Dombóvári Kaposvári Nagyatádi Csurgói Nagykanizsai Marcali Lengyeltóti Tabi Fonyódi Apolcai Balatonföldvári Siófoki Balatonfüredi Várpalotai Veszprémi Balatonalmádi Letenyei Lenti Zalaegerszegi Keszthely Hévízi Zalaszentgróti Szentgotthárdi Vasvári Kõszegi Sárvári Szombathelyi Celldömölki Sümegi Körmendi Õriszentpéteri Csepregi Ajkai Pápai 5. csoport 4.. csoport 3. csopo rt 2. csoport 1. csop ort

Ibrány Nagyhalászi Bodrogközi Sárospataki Tokaji Tiszavasvári Nyíregyházai Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Derecske Létavértesi Debreceni Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói

11 Műanyagipar Műanyagipar (TEÁOR25) vállalkozási-lq-ja országos viszonylatban a magyar kistérségekben, 2005 (saját kutatás) Mosonmagyaróvári Sopron Fertõdi Kapuvári Csornai Téti Gyõri Komáromi Tatai Esztergomi Szobi Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Encsi Abaúj Hegyközi Sátoraljaújhelyi Kisvárdai Vásárosnaményi Fehérgyarmati Csengeri Mátészalkai Baktalórántházai Ibrány Nagyhalászi Bodrogközi Sárospataki Tokaji Tiszavasvári Nyíregyházai Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Derecske Létavértesi Debreceni Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Püspökladányi Berettyóújfalui Sarkadi Szeghalomi Békési Szikszói Szerencsi Miskolci Tiszaújvárosi Polgári Mezõcsáti Mezkövesdi Bélapátfalvai Egri Pétervásárai Tiszafüredi Karcagi Meztúri Törökszentmiklósi Hevesi Füzesabonyi Gyöngyösi Bátonyterenyei Pásztói Hatvani Jászberényi Szolnoki Gyulai Békéscsabai Mezõkovácsházai Orosházai Makói Szarvasi Szentesi Hódmezõvásárhelyi Kunszentmártoni Szegedi Csongrádi Kisteleki Kiskunmajsai Mórahalomi Kiskunfélegyházai Kecskeméti Ceglédi Nagykátai Aszódi Gödöllõi Rétsági Váci Veresegyházi Szentendrei Dunakeszi Monori Dabasi Gyáli Budapest Ráckevei Pilisvörösvári Budaörsi Dorogi Bicskei Tatabányai Oroszlányi Ercsi Kisbéri Pannonhalmai Móri Székesfehérvári Gárdonyi Adonyi Zirci Kunszentmiklósi Kiskõrösi Kiskunhalasi Jánoshalmai Bácsalmási Bajai Kalocsai Paksi Dunaújvárosi Sárbogárdi Szekszárdi Bonyhádi Mohácsi Abai Tamási Enyingi Siklósi Sellyei Szentlõrinci Pécsi Pécsváradi Komlói Barcsi Szigetvári Sásdi Dombóvári Kaposvári Nagyatádi Csurgói Nagykanizsai Marcali Lengyeltóti Tabi Fonyódi Apolcai Balatonföldvári Siófoki Balatonfüredi Várpalotai Veszprémi Balatonalmádi Letenyei Lenti Zalaegerszegi Keszthely Hévízi Zalaszentgróti Szentgotthárdi Vasvári Kõszegi Sárvári Szombathelyi Celldömölki Sümegi Körmendi Õriszentpéteri Csepregi Ajkai Pápai 5. csoport 3. csoport 2. csoport 1. csoport 4. c soport

12 Klaszter-fejlesztés (Lengyel 2006)

13 Következtetések, javaslatok Szisztematikus fejlesztés, gazdasági lehetőségek tudatosítása Tudatosság növelése Közszféra szerepe Identitás, kohézió gyengeségének ellensúlyozására magasabb fokú szerveződés jelenthet megoldást (klaszterszervezet, menedzsment).

Identitás, kohézió gyengeségének ellensúlyozására magasabb fokú

14 Köszönöm a figyelmet! patikreka@yahoo.com Buzás N. (2000): Klaszterek: kialakulásuk, szerveződésük és lehetséges megjelenésük a Dél-Alföldön. Tér és Társadalom, 4, o. Lengyel I. (2006): Az építőipari klaszterek fejlesztésének főbb jellemzői. In Lengyel I. Rechnitzer J. (szerk.): Kihívások és válaszok. A magyar építőipari vállalkozások lehetőségei az európai uniós csatlakozás utáni időszakban. Novadat Kiadó, Győr, o. Patik R. Deák Sz. (2005): Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban. Tér és Társadalom, 3-4, o. Patik R. (2007): A Bács-Kiskun megyei innovációs rendszer vizsgálata. Területi Statisztika, 6, o.

A magyar építőipari vállalkozások lehetőségei az európai uniós csatlakozás utáni időszakban. Novadat Kiadó, Győr, 217-256. o. http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/konyv7.html Patik R.

Hasonló dokumentumok

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári i pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Címe: 7626 Pécs, Egyetem utca 2. csabai i Gyulai Mezőkovácsházai