NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER NFGM /2008. Előterjesztés a Kormány részére az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról Budapest, 2008. július
EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek EüM FVM HM IRM KHEM KüM KvVM OKM ÖM PM SzMM MeH MeH Adatvédelmi Biztos A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter Név Egyetért Nem ért egyet Észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Magyar Mérnöki Kamara Magyar Építész Kamara Név Egyetért Nem ért egyet Észrevételt tett
I. Tartalmi összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Kormány az építési beruházások ezen belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemeltek megvalósításának elősegítése, gyorsítása érdekében négy területen átfogó jogszabály módosításokba kezdett a tavasz folyamán. A gyorsítási csomagban elfogadott jogszabályok várhatóan nagyban hozzájárulnak a hazai építési beruházások előtt álló kihívások teljesítéséhez, a beruházások teljes folyamatának megfelelő építészeti és építési minőség biztosításával történő felgyorsításához. A kormányzat hathatós beavatkozásával a beruházások előkészítésének, engedélyezésének és megvalósításának időigényét kívánja jelentősen lecsökkenteni. Ennek érdekében a megvalósítás harmadik ütemeként az országban egyedülálló módon - kormányrendelettel a VÁTI Kht. által működtetett Dokumentációs Központ alapjain egy olyan építésügyi (elektronikus) adatbankot szükséges létrehozni, mely a beruházók, az építtetők, tervezők, kivitelezők, de bármelyik ügyfél számára megbízható, pontos, teljes értékű és főleg a beruházás megvalósításához szükséges (kiválasztást, telek-előkészítést, tervezést, engedélyezést és megvalósítást elősegítő) adatokat, dokumentumokat tart nyilván, és szolgáltat un. egyablakos ügyintézés keretében. E közérdekű dokumentációtár létrehozását törvényi szabályok alapozzák meg. II. A kormányprogramhoz való viszony A kormányprogram (Új Magyarország! 2006-2010) a MODERN ÁLLAM c. fejezet célul tűzi ki azt, hogy kevesebb, de minőségi jogszabályra van szükség. Ennek érdekében négy év alatt át kell tekinteni az összes törvényt és rendeletet, és az elektronikus ügyintézésre történő áttéréssel párhuzamosan meg kell szüntetni a felesleges állampolgári, vállalkozói kötelezettségeket, indokolatlan adminisztratív terheket (kevesebb, egyszerűbb engedélyezési eljárás, nyilvántartás, űrlap stb.). A jogszabály a hatálya alá tartozó nyilvántartások tekintetében elektronikus és naprakész vezetést ír elő. III. Előzmények A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 18. alapján a megyei (fővárosi) levéltárak átvehették az állami tervező vállalatok tervtárainak anyagát. A VÁTI Kht. (a továbbiakban: Társaság) keretein belül a Dokumentációs Központ 1999. január 1.-én jött létre az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) és a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000 (II. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján: R. 1. Az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VÁTI Kht.) keretei között, a meglévő tervtár bázisán létrehozandó országos hatáskörű építésügyi és területi műszaki információs központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) útján kell gondoskodni. A Dokumentációs Központ állami feladatot látott és lát el továbbra is:
R. (1) A Dokumentációs Központ által kezelt dokumentációk - a titokvédelmi és a nemzetközi szerződésekben foglalt előírások, valamint a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályok megtartásával - megtekinthetők. (2) A dokumentációkról a Dokumentációs Központ adatokat szolgáltat. Ennek során az adott építmények adatai - a hatósági tevékenységhez szükséges esetek kivételével - kizárólag a tulajdonos (vagyonkezelő) előzetes hozzájárulásával tekinthetők meg és adhatók ki. A nemzetbiztonsági védelem alá eső létesítmények dokumentációi kizárólag a tulajdonos (vagyonkezelő) előzetes hozzájárulásával tekinthetők meg és adhatók ki. Vhr. 4. (1) A Dokumentációs Központ a beérkezett dokumentációt megőrzi, nyilvántartja, rendszerezi, kérésre abba betekintést biztosít, abból adatokat szolgáltat, illetve arról másolatot ad, kapcsolatot tart más adatbankokkal, illetve a terv- és műszaki dokumentációkat őrző közlevéltárakkal, továbbá tájékoztatót bocsát ki a szolgáltatásairól. Fenti jogszabályok által meghatározott dokumentumokat a Dokumentációs Központ jelenleg két telephelyen őrzi: A Társaság székházában (Budapest, Gellérthegy utca 30-32) található a magyarországi települések egészére vonatkozó új, illetve módosított településrendezési tervek és helyi építési előírások (mintegy 1000 ezer iratfolyóméter dokumentum) gyűjteménye. A Társaság Budafoki úti ingatlanában (Budapest, Budafoki út 59 E/3 épület) őrzik a megszűnt állami építéstervező vállalatok döntő többségének (Mélyépterv, ÁÉTV, KERTI, HIDÉPÍTŐ Vállalat, ÉVITERV, TTI, Miskolcterv, Borsodterv, Pécsiterv, Győriterv, KIPTERV, Hajdúterv, Agrober, Dél- Dunántúli Tervező Vállalat, UVATERV és a DUNABAU 43 ÁÉV) tervállományát, valamint a településés területrendezési tervek nem hatályos dokumentumait (mintegy 14 ezer iratfolyóméter dokumentum). Jelenleg 21.004 iratfolyóméter dokumentáció található az épületben. A korábbi 55 állami tervezővállalat közül 18 vállalattól őriz jelenleg a Társaság tervanyagot. A fennmaradó vállalatok tervanyaga vagy levéltárakban, vagy a jogutód szervezetnél található. A Budafoki úti épületben összesen 5000 m 2 áll rendelkezésre tervek elhelyezésére, valamint irodák számára. Szükség esetén a pinceszinten irattárolásra további 990 m 2 tárolási terület alakítható ki korszerűsítéssel. A terveket részben tömör raktárakban, részben fém állványokon tárolja a Társaság. A visszakereshetőséget integrált dokumentumkezelő rendszer, valamint elektronikus és papír alapú nyilvántartások teszik lehetővé. Az integrált dokumentumkezelő rendszerben feldolgozott adatok az interneten jelenleg is elérhetők. A cél a megszűnt állami tervezővállalatoktól átvett, valamint a Társaság tevékenysége során létrejött tervdokumentumok őrzése, feldolgozása, katalogizálása és szolgáltatása volt. Az állami feladatellátás központi állami dokumentum-gyűjtés- és kezelés - alapvetően a közigazgatási szervek, önkormányzatok munkájának elősegítését - a tevékenységük ellátásához szükséges és nélkülözhetetlen adatok szolgáltatása - célozta. A szolgáltatást a Társaság az átadott, illetve megküldött adatállományból végezte, illetve végzi jelenleg is. A különböző tervtárak átadott dokumentációs állományán kívül az építészeti- műszaki dokumentációk köréből csak a Vhr.-ben meghatározott építmények engedélyezési terveire terjedt ki a Dokumentációs Központ részére történő átadási (megküldési) kötelezettség. Szolgáltatásait a Dokumentációs Központ csak a dokumentációs állományának megfelelően tudja nyújtani, azaz a jelenleg hatályos szabályozás az adatbázis bővítésének lehetőséget, a szolgáltatásoknak a gazdasági igényeknek a bővítését nem biztosítja, illetve csak hiányos adatközlést tesz lehetővé. Az R. előkészítése és elfogadása egy évtizeddel ezelőtti társadalmi és gazdasági helyzetben és környezetben, az EU-hoz való csatlakozás előkészítő fázisában történt, a Vhr. szintén ekkor lett megalkotva, csak néhány hónappal később. Az akkori állami feladattól, funkciójától, a Dokumentációs Központ rendeltetésétől, működtetésének céljától a mai és jövőbeli (beruházói, tervezői, kutatási, stb.) igények, követelmények már jelentősen
eltérnek, a Dokumentációs Központnak pedig már ezeknek a követelményeknek kell eleget tenni, ehhez megfelelő dokumentációs állományt, és a fejlesztésekkel az igényeket kielégítő működtetést biztosítani. Az építőipari beruházások első lépcsője minden esetben a területszerzés, azaz a megfelelő terület, telek kiválasztása. Ez csak a lehetőségek vizsgálata, a beruházó szempontjai szerinti kockázatelemzések alapján történhet. A gyors és biztos döntéshez, a döntéshozó helyzetbe hozatalához adatok, az adott települési területre vonatkozó előírások, korlátok, a lehetőségek ismerete, információk halmaza szükséges. De ugyanez érvényes a tervezési fázis előkészítésére és megvalósítására is, hisz a már kiválasztott területre, telekre történő tervezési folyamat időigényét, minőségét jelentősen befolyásolja a már meglévő adatokhoz történő időben történő hozzáférési lehetőség. Az építőipari beruházások megvalósításának lényeges gyorsítását szolgálja a megfelelő időben, megfelelő helyről történő információhoz jutás. Az építtető, beruházó számára a gyors, megbízható és megfelelő tartalmú információkat, adatokat biztosítja a beruházás megvalósításához a Dokumentációs Központ a saját adatbázisából, vagy az onnan elérhető kapcsolódó adatbázisokból az elektronikus formában is lehetséges szolgáltatásával. Ezzel a Dokumentációs Központ nemzetgazdasági szempontból jelentős állami szolgáltatást biztosít, mellyel alapvetően elősegíti a beruházások gyorsítását. A szolgáltatások mindenki számára biztosítottak, ezzel ténylegesen társadalmi szinten biztosítja a megjelenő igények kielégítését. Az internetes hozzáférés javítja a hátrányos helyzetű térségek információhoz jutását, továbbá a társadalmi hasznok között az oktatási, illetve kutatási célú hasznosítás is jelen van. Amennyiben nem történik infrastrukturális és rendszerfejlesztés, akkor az értékes dokumentumállomány hasznosítása és társadalmi hasznosulása csak részleges lehet, amelynek társadalmi-állami költséghatékonysága is alacsony és a gazdaság igényeit csak részben tudja kielégíteni. A hatályos szabályozás számos elemében elavult, nehezen alkalmazható, a változásokat nem követték, a dokumentációs állomány bővítését nem teszik lehetővé, ezért az újraszabályozás elengedhetetlen. A javasolt új szabályozás a megküldendő építészeti-műszaki dokumentációk körét jelentősen kiterjeszti, bevonva a megküldendő dokumentációk körébe a telek állapotára vonatkozó, jogszabályi kötelezettség teljesítése céljából készített szakvéleményeket is. A tervezet a hatálybalépését követően keletkezett dokumentációkra a digitalizált formában történő átadást írja elő, ami az ebben a formában készített, vagy benyújtandó dokumentációk esetében többletköltséget nem, vagy csak ennek a költségét hordozza. Az eddig át nem adott dokumentációs tárak esetében a Dokumentációs Központnál jelenik meg többletköltség, ami a beérkező, papíralapú dokumentáció állomány tárolásának biztosításából, feldolgozásából (katalogizálás, digitalizálás, járulékos költségek) eredményez. A tervezett fejlesztési ütemek I. ütem 2008. december 31-ig A Budafoki úti épületben összesen maximális polcbetelepítéssel 40.000-50.000 folyóméternyi dokumentáció helyezhető el, amely 4.000 folyóméter tárolókapacitású tömörraktárt is tartalmaz az épület alagsori részén, annak közművezetékekkel nem érintett felében. A tervezett beruházás elemei: Szükség esetén további tömör raktár kialakítása Akadálymentes bejárat kialakítása Szolgáltató, olvasó- és kutatóterem és közösségi helységek kialakítása meglevő helyiségekből felújítással Munkatársi feldolgozószoba kialakítása meglevő helyiségekből felújítással
Közmű- és elektromos hálózat felülvizsgálata (szakértői szinten) Teherlift felújítása 10000 folyóméter polc beszerzése és beszerelése Az ütem eredményeképpen kialakítható összes tárolókapacitás kb. 30.000 iratfolyóméter. Az ütem várható költségigénye: nem haladja meg a rendelkezésre álló költségvetési összeget. II. ütem 2009. január 01. - 2009. december 31. Szükség szerint - az alagsori közműkiváltás után - további 4000 folyóméter tárolókapacitású tömörraktár alakítható ki az alagsorban. A jelenlegi tárolórendszer átszervezéséből pedig további 5000 iratfolyóméter tárolókapacitás nyerhető. Az ütem eredményeképpen kialakítható összes tárolókapacitás kb. 40.000 iratfolyóméter Az ütem várható költségigénye a korábbi években is biztosított és a jövőben is igényelt költségvetési összeget nem haladja meg. III. ütem 2010. január -2011. január 01. Amennyiben a becsült 40-50 ezer iratfolyóméternyi összes dokumentummennyiségnél többet kell elhelyezni, célszerű a Földhivatal által jelenleg használt alagsori területet, ami addigra elhagyásra kerül, felhasználni erre a célra. Így további 12.000 folyóméter tárolókapacitású tömörraktár alakítható ki. Akkor megközelítőleg 53.000 folyóméter dokumentum lesz elhelyezhető az épületben. Az ütem eredményeképpen kialakítható összes tárolókapacitás 53.000 iratfolyóméter. Az ütem várható költségigénye a korábbi költségvetési forráshoz képest mintegy 30 millió forint többletköltséggel jár. A tervdokumentumok feldolgozása A Társaság tervtárában jelenleg őrzött elektronikusan feldolgozatlan anyag A jelenleg őrzött 21004 iratfolyóméter tervdokumentumból 6642 iratfolyóméter tervdokumentum elektronikusan feldolgozott. 14362 folyóméter terv elektronikus katalógusba rögzítése szükséges. Feldolgozás menete: Elektronikus katalógusba rögzítés Adatbázisba illesztés Internetes elérhetőség biztosítása A korábbi állami tervezővállalatoktól átveendő anyag Az általunk őrzött állományra alapozott kalkulációnk alapján 30000 iratfolyóméter iratanyag beküldése várható. A külső iratanyag esetében a feldolgozás menete: Költöztetés Rendezés Leltározás Elektronikus katalógusba rögzítés Adatbázisba illesztés Internetes elérhetőség biztosítása Jelenleg a költöztetést 1400-1500 forint/ folyóméter áron végzik a költöztető vállalatok. Az ütemben feldolgozandó iratfolyóméter kb. 30000 IV-V. Várható gazdasági és társadalmi hatások A jövőben elhelyezésre kerülő dokumentumok bővítése, katalógusállományának digitalizálása következtében egy modern, jól áttekinthető és hatékonyan szolgáltatható gyűjtemény alakul ki. A Dokumentációs Központ korszerű elektronikus rendszerének kihasználásával lehetőség nyílik a tervek közt hatékony keresés megvalósítására és a tervállomány elektronikus szolgáltatására is. A tervezet a dokumentációk lehetőség szerinti digitális formában történő leadását írja elő, így a jövőben főleg nem papír alapú irat- és dokumentumállomány kerül gyűjtésre, ami a szükséges fizikai kapacitás (és ezáltal a fajlagos költségek) csökkenésével jár, valamint környezetvédelmi hatásai is vannak. A felhasználók számára gyorsan, akár digitalizált formában elérhetővé válnak a dokumentációk, az integrált dokumentumkezelő rendszerben történő feldolgozás, valamint a nyilvántartási adatok internetes közzétételének hatására az információk elérhetősége széles körben válik biztosítottá, ez
nagymértékben hozzájárul a projektek gyorsabb és pontosabb előkészítéséhez, a beruházások, gyorsabb megvalósításához, valamint döntéshozatal támogatásához, ami hosszabb távon a gazdaság élénkülését eredményezheti. Külön jelentőséggel bír, hogy az internetes hozzáférés javítja a hátrányos helyzetű térségek információhoz jutását, illetve az adatbázis a lehetőségeik bemutatását is. A jogszabályban meghatározott az építésügy, a településfejlesztés és rendezés körébe dokumentációk katalógusai hozzáférhetők lesznek a TeIR részét képző TÉRPORT szakmai portál honlapján (www.terport.hu) is. A Terület- és településrendezési tervek illetve azok adatai a TeIR-ben kialakítandó Területrendezési Terv és Adattáron keresztül is elérhetők lesznek. Az egységes közműnyilvántartás kidolgozás alatt álló szabályozása a műszaki infrastruktúrának csak egy nagyobb szegmensével - a közművekhez tartozó, infrastrukturális elemekkel (pl.: víz, szennyvíz, szénhidrogén, villamosenergia, hírközlés) - foglalkozik. A szabályozás alapján nem kerül kialakításra központi nyilvántartás, hanem a közműszolgáltatók vezetik saját nyilvántartásukat, és adott jogosultságok mentén egységes információs felületen biztosítják az adatokhoz való hozzáférést a felhasználók számára. A szabályozás részét ugyanakkor nem alkotják az utak, a vasutak, a vízvédelmi művek nyomvonalai és a hozzájuk tartozó attribútumok. Amennyiben ezek a jogszabály hatályba lépését követően a Dokumentációs Központ tervállományának részét fogják képezni, nyilvántartásba vételük és a szabályozási rendszerhez kidolgozás alatt álló szabványok szerinti térinformatikai feldolgozásuk után kiegészítő információként/adatbázisként megjeleníthetők lesznek az egységes közműnyilvántartás egységes információs felületén. A Dokumentációs Központ működését az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, (illetve annak jogutódja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) és a VÁTI Kht. között létrejött közhasznú szerződés biztosítja. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről 2007. évi CLXIX. törvény Területfejlesztési háttérintézményi feladatok címén az Egyéb működési célú támogatások, kiadások során lévő a TEIR programmal finanszírozásával együttszámított 291,6millió Ft összegből 110 millió forintból nyílik lehetőség az állomány őrzésére, a részbeni retrospektív elektronikus feltárására és az információ- és másolatszolgáltatására. Ez a költségvetési évben a működés támogatását biztosítja a fejlesztések nélkül. A szolgáltatási díjakból származó bevételek ténylegesen a támogatás kiegészítését biztosítják, mivel a közérdekű adatok szolgáltatása, illetve egyéb közérdekű szolgáltatások esetén a felszámolható költség törvényben meghatározott, a további szolgáltatások esetében pedig mint non-profit társaság a működést biztosító nyereséget nem tud termelni. Az uniós források bevonása is szükséges a Dokumentációs Központ fejlesztése beindításának finanszírozási rendszerébe. Ezért a Dokumentációs Központ fejlesztésének és működésének költségvetési támogatása továbbra sem nélkülözhető. VI. Várható szakmai hatások Jelen előterjesztés elfogadását és a kormányrendelet hatálybalépését követően a Dokumentációs Központ előreláthatóan további 30000 iratfolyóméternyi dokumentáció átvételét, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását látja el. Új feladatként jelentkezik az átveendő adatállományok lehetőség szerinti homogenizálása, valamit a rendszeres ágazati statisztikák készítése. Várhatóan az információ- és másolatszolgáltatások mennyisége, ugyanakkor az elektronikus feldolgozottság mértéke is jelentősen emelkedik, amelyekre alapozott szolgáltatások elsődleges megrendelője a befektetői és az államigazgatási szektor lesz.
A jövőben elhelyezésre kerülő dokumentumok katalógusállományának digitalizálása következtében egy modern, jól áttekinthető és hatékonyan szolgáltatható gyűjtemény alakul ki. A Dokumentációs Központ korszerű elektronikus rendszerének kihasználásával lehetőség nyílik a tervek közt hatékony keresés megvalósítására és a tervállomány elektronikus szolgáltatására is. A tervezet a dokumentációk digitális formában történő leadását írja elő, így a jövőben nem papír alapú irat- és dokumentumállomány kerül gyűjtésre, ami a szükséges fizikai kapacitás (és ezáltal a fajlagos költségek) csökkenésével jár, valamint környezetvédelmi hatásai is vannak. A felhasználók számára gyorsan, akár digitalizált formában elérhetővé válnak a tervdokumentációk, az integrált dokumentumkezelő rendszerben történő feldolgozás, valamint a nyilvántartási adatok internetes közzétételének hatására az információk elérhetősége széles körben válik biztosítottá, ez nagymértékben hozzájárul a projektek gyorsabb és pontosabb előkészítéséhez, a beruházások gyorsabb megvalósításához, valamint döntéshozatal támogatásához, ami hosszabb távon a gazdaság élénkülését eredményezheti. VII. Kapcsolódások A Kormány gyorsító programjához. Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Megjegyzések Társadalmi, érdekképviseleti és szakmai partnerekkel történő egyeztetés a Kormány Ügyrendjének 11/A. pontja alapján Az előterjesztés egyeztetésében a szakmai, érdekképviseleti és közigazgatási szervek közül a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, az ÉVOSZ, a VOSZ, az ÉÉSZT, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Főépítészi Kollégium, az adatvédelmi biztos, az Építéstudományi Egyesület, az Építéshatósági Szakmai Kollégium, valamint a közigazgatási hivatalok vesznek részt folyamatosan. X. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás
Részletezve (célcsoport-bontásban): Tárcán belül nyilatkozók szintje miniszter, államtitkár, szakállamtitkár A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az építőipari beruházások első lépcsője minden esetben a területszerzés, azaz a megfelelő terület, telek kiválasztása. A gyors és biztos döntéshez, a döntéshozó helyzetbe hozatalához adatok, az adott települési területre vonatkozó előírások, korlátok, a lehetőségek ismerete, információk halmaza szükséges. Az építőipari beruházások megvalósításának elősegítését, sok tekintetben lényeges gyorsítását szolgálja a megfelelő időben, megfelelő helyről történő információhoz jutás. Mint tudjuk, az információ és a tudás hatalom. Az építtető, beruházó gyorsan szeretne megbízható és megfelelő tartalmú információkhoz, adatokhoz jutni a beruházás megvalósításához, ezt hívatott biztosítani a Dokumentációs Központ adatbázisával, és az abból történő elektronikus formában is lehetséges szolgáltatásával. Ezzel a Dokumentációs Központ nemzetgazdasági szempontból jelentős állami szolgáltatást biztosít, mellyel alapvetően elősegíti a beruházások gyorsítását.
HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló előterjesztést elfogadja és elrendeli a mellékelt kormányrendelet Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
../2008. (..) Korm. rendelet az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról A Kormány az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: az Étv.) 62. (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építésügy, a településfejlesztés és rendezés körébe tartozó dokumentációk országos központi nyilvántartásának, megőrzésének és hasznosításának rendjét a következők szerint állapítja meg: 1. (1) Az építésügy, a településfejlesztés és rendezés körébe tartozó dokumentációk országos központi tervtárának a megőrzéséről és közérdekű hasznosításáról a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VÁTI) által működtetett országos hatáskörű Dokumentációs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) útján kell gondoskodni. (2) E rendelet a Dokumentációs Központ adatállományának bővítésével, az egyablakos ügyintézés feltételét biztosító, a fejlesztési igényekhez szükséges központi elérhetőség megteremtése érdekében más ágazatok közérdekű országos adatbázisaival való összekapcsolás feltételeinek megteremtésével a fejlesztési, beruházási lehetőségek, az épített környezet állapotának egy központban történő áttekintését, az adatállomány közérdekű, mindenki számára elérhető hasznosítását biztosítja. 2. (1) E rendelet alkalmazásában az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk a) az e rendelet hatálybalépése előtt az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelettel és a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000. (II. 11.) FVM rendelettel a Dokumentációs Központ részére átadni vagy szolgáltatni rendelt építésügyi-műszaki dokumentációk, tervtárak (ideértve a bauxitbeton és martinsalak felhasználásával készült épületekre vonatkozó nyilvántartásokat és dokumentációkat is); b) az e rendelet hatálybalépését követően keletkezett, az építőipari kivitelezői tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. (5) bekezdésében meghatározott építmények kivitelezési dokumentációja, a (2) bekezdésben meghatározott építmények kivételével; c) az R. 9. (1) bekezdésében meghatározott építmények esetében ca) az építmény állapotáról a hatósági eljáráshoz csatolt az Étv. 31. (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését igazoló dokumentumok, illetve további, cb) jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából készített energetikai tanúsítvány, továbbá kéményseprő ipari szolgáltatói és közmű szolgáltatói szakvélemények; d) a telek állapotáról jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából készített geodéziai, geotechnikai szakvélemények; e) az építmények vagy telkek műemléki-, régészeti-, valamint a helyi építészeti-, természeti értékek védelmére, tilalmakra, korlátozásokra vonatkozó adatok, határozatok, rendeletek; f) a műszaki infrastruktúra megvalósult állapottervei, g) a településrendezési eszközök; h) jogszabályi kötelezés nélkül, önkéntes adatszolgáltatásként átadott dokumentációk. (2) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a nemzetbiztonsági szolgálatok épületeire, valamint a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet mellékletének II. pontjában megjelölt építményekre (épületekre) vonatkozó dokumentációk.
3. (1) A 2. (1) bekezdésében felsorolt dokumentációk közül a) az a) pontba tartozó és a Dokumentációs Központ részére még át nem adott dokumentációs tárakat az azokat őrző szervezet, illetve a felszámolásra kerülő gazdasági társaságok tulajdonában levő dokumentációkat a felszámoló, illetve végelszámoló 2008. december 31-ig, b) a b)-d) pontjaiban meghatározott dokumentációk közül ba) a kivitelezési dokumentációkat a használatbavételi engedély jogerőssé, illetve végrehajthatóvá válását követő 30 napon belül a tervező, bb) az építésügyi hatósághoz benyújtott c)-d) pontok szerinti szakvéleményeket a benyújtástól számított 30 napon belül az első fokú építésügyi hatóság, bc) a c)-d) pont szerinti, az építésügyi hatósághoz be nem nyújtandó dokumentációkat és szakvéleményeket a szakértő, illetve a szakvéleményt készítő szervezet annak elkészültét követő 30 napon belül c) az e)-g) pontok szerinti helyi építészeti-, természeti értékek védelmét elrendelő, valamint a településrendezési eszközöket az elfogadásra, illetve jóváhagyásra jogosult szerv a döntését követően a rendelettel, vagy határozattal együtt az elfogadó szerv hivatali szervezete a döntést, illetve a műszaki infrastruktúra megvalósult állapotterveit az engedélyező szerv hivatali szervezete az átadást követő 30 napon belül köteles a Dokumentációs Központ részére - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - ingyenesen átadni, illetve megküldeni. (2) A 2. (1) bekezdés h) pontja szerinti esetekben a VÁTI az Üzemeltetési Szabályzatában meghatározott térítést köteles fizetni. (3) A dokumentumokat - a 2. (1) bekezdés a) pontjába tartozók kivételével elsődlegesen elektronikus formában kell a Dokumentációs Központ részére átadni a VÁTI Üzemeltetési Szabályzatában meghatározott formában. 4. (1) A Dokumentációs Központ a beérkezett dokumentációt megőrzi, az Étv. előírásai szerint nyilvántartja, rendszerezi, katalogizálja, kérésre abba a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. -ának rendelkezései szerint betekintést biztosít, abból adatokat szolgáltat, illetve arról másolatot ad. (2) A Dokumentációs Központ az ügyfél megbízása alapján más dokumentációs-, illetve adattárakból dokumentációkat, közérdekű adatokat szerez be, felmérést, a meghatározott fejlesztési, beruházási célokhoz lehetőségeket vizsgál, tár fel, továbbá tájékoztatót bocsát ki a szolgáltatásairól. (3) A Dokumentációs Központ az ágazati statisztikák készítéséhez adatokat szolgáltat, kapcsolatot tart más dokumentációs tárakkal, az e rendelet szabályozási tárgyaihoz kapcsolódó nyilvántartásokkal, illetve a terv- és műszaki dokumentációkat őrző közlevéltárakkal. Elektronikus nyilvántartását ezekhez és a hatósági nyilvántartásokhoz kapcsolható rendszerben fejleszti. (4) A Dokumentációs Központnak a digitális terv- és adatszolgáltatást 2009. január 01-től kell biztosítania. (5) A Dokumentációs Központnak a teljes elektronikus ügyintézést 2010. január 01-től kell teljesítenie. (6) A Dokumentációs Központból történő adatszolgáltatás rendjét a VÁTI Üzemeltetési Szabályzata tartalmazza, melynek elérését a VÁTI honlapján biztosítani kell. 5. (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációból másolatot csak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint lehet kiadni.
(2) A honvédség építményeinek dokumentációi kizárólag a tulajdonos (vagyonkezelő) előzetes engedélyével tekinthetők meg és adhatók ki. 6. (1) A dokumentációkkal kapcsolatos adatszolgáltatás költségeit a közigazgatási szerv részére vagy a hatósági tevékenységhez és az ITD Hungary Zrt. feladataihoz szükséges adatszolgáltatás kivételével a Dokumentációs Központ a VÁTI Üzemeltetési Szabályzatában meghatározottak szerint az igénylőnek felszámítja. (2) A közérdekű dokumentáció, adat másolatának kiadásáért csak a másolat készítéséért számítható fel költségtérítés. (3) A dokumentációs adatállományból meghatározott szempontok szerint megrendelt dokumentációk, műszaki, területi adatok kigyűjtéséért, vizsgálatáért, területi állapotfelméréséért, mint közérdekű szolgáltatásért fizetendő díjakat úgy kell megállapítani, hogy a vizsgált dokumentációk kezelésével (gyűjtésével, feldolgozásával, tárolásával, szolgáltatásával, szükség szerinti másolásával) kapcsolatos költségekre fedezetet nyújtson. (4) Az Üzemeltetési Szabályzatot az építésügyért felelős miniszter hagyja jóvá. 7. (1)Az e rendeletben előírt adatszolgáltatás elmulasztásának tudomására jutását követő 8 napon belül a Dokumentációs Központ vezetője köteles az adatszolgáltatást elmulasztó kötelezettel szemben az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt - a 3. (1) bekezdés a) pontja esetében az őrző szervezet vezetője, felszámoló vagy végelszámoló, ba) alpontja esetén a tervező, bb) alpontja esetében az építésügyi hatóság vezetője, bc) alpontja esetében a szakértő, illetve az ott meghatározott hivatali szervezet vezetője - az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. (1) bekezdése alapján szabálysértési eljárást, tervező, szakértő estében az illetékes szakmai kamara etikai fegyelmi bizottságánál is eljárást kezdeményezni. (2) A szabálysértési eljárás nem érinti a dokumentációs tárak átadásának elmulasztásával okozott kárért való polgári jogi felelősséget. 8. A Dokumentációs Központ működésének törvényességi felügyeletét a területfejlesztésért és építésügyért felelős miniszter látja el. 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet, valamint b) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000.(II.11.)FVM rendelet 2. (2) és (3)bekezdései, a 3. (2)bekezdésének a valamint az építésügyiműszaki dokumentációkat és az építmények esetében a használatbavételi engedély kiadását szövegrésze, a 3. (3) bekezdésének vagy építmények szövegrésze, a 3. (4) bekezdés f) pontjának az építményeknél a jellemző kapacitásadatokkal, szövegrésze, az i) pontjának a valamint településrendezési tervek helyi építési előírások szövegrésze és a 4. -a.
Általános indokolás A Kormány 1999-ben megalkotta az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelettel létrehozta a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VÁTI) által működtetett országos hatáskörű Dokumentációs Központot és meghatározta az átadandó dokumentációk körét, melyet később a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000 (II.11.) FVM rendelet kiegészített a Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. A Dokumentációs Központ biztosítja az átadott, illetve szolgáltatott dokumentum típusok őrzését, feldolgozását és ezeknek a szolgáltatásain keresztül a közérdekű hasznosítását. A visszakereshetőséget integrált dokumentumkezelő rendszer, valamint elektronikus és papír alapú nyilvántartások teszik lehetővé. Az integrált dokumentumkezelő rendszerben feldolgozott adatok az Interneten is elérhetők. Az elrendelt dokumentációk átadása, illetve szolgáltatása csak részben teljesült, továbbá az átadandó dokumentum tárak mellett a szolgáltatandók körének bővítése vált szükségessé, mivel a fejlesztések mellett az általános, minden szinten jelentkező követelmény az egy helyen, egy ablaknál szolgáltatott teljes információs adatbázis a telkekre, építményekre, illetve a területi tervek, vagy településrendezési eszközök alapján bármely terület, település meghatározott részére vagy egészére. Ez a meghatározott dokumentációk átadása, szolgáltatása, feldolgozása, az információs rendszer fejlesztése útján valósítható meg úgy, hogy a rendszernek más nyilvántartásokkal, adatbázisokkal, dokumentációs tárakkal összekapcsolhatónak kell lennie. Ezzel elérhető az, hogy akár a Dokumentációs Központon keresztül ingatlanok adatait, vagy az ingatlan nyilvántartáson keresztül építmények műszaki adatait egy helyen szolgáltatni lehessen, azok állapotára, terheire stb. vonatkozó információkhoz a szolgáltatást kérő hozzáférjen. A felhasználók számára így gyorsan, akár digitalizált formában elérhetővé válnak a dokumentációk. Az integrált dokumentumkezelő rendszerben történő feldolgozás, valamint a nyilvántartási adatok internetes közzétételének hatására az információk elérhetősége széles körben válik biztosítottá, ez nagymértékben hozzájárul a projektek gyorsabb és pontosabb előkészítéséhez, a döntéshozatal megalapozásához, a beruházások gyorsabb megvalósításához. A szolgáltatás jelenlegi menete és helyzete A Dokumentációs Központban őrzött, még elektronikusan feldolgozatlan dokumentumok elektronizálása a kormányrendelet elfogadását követően azonnal megkezdődik. A papír alapú dokumentáció mértéke jelenleg megközelítőleg 75 %. Jelenleg az állomány ezen része papír alapú nyilvántartásokból kereshető. A rendezési tervek elektronikus feldolgozásának mértéke 99 %. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az új, beérkezett tervdokumentációk feldolgozása haladéktalanul megtörténik. A beküldendő tervdokumentációk mellé a legfontosabb adatokat rögzítő kitöltött adatlap beküldése szükséges. Az adatlap adattartalmát az elkészítendő üzemeltetési szabályzat tartalmazza. Amennyiben a leadott tervanyagot elektronikus formában adják le, akkor a hozzáférés biztosítása a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően már most is megtörténhet. A Dokumentációs Központ anyagából írásbeli megrendelés alapján szolgáltatunk információt, illetve másolatot. Igény szerint a kért dokumentációt elektronikus formában küldjük meg a megrendelőnek.
Amennyiben a keresett dokumentum nincs meg a Dokumentációs Központ állományában, de ismerjük az őrzési helyét, vagy az felkutatható, akkor megrendelésre a tervdokumentum másolatát beszerezzük, feldolgozzuk és igény szerint digitalizálva adjuk át. Minden elkészült digitális változatot a későbbi szolgáltatás céljából adatbázisba integrálva tároljuk. Részletes indokolás 1. -hoz Meghatározza a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság feladatát, a rendelet célját, ezzel a Dokumentációs Központ fejlesztésének célját, irányát és közérdekű feladatát. 2-3. -okhoz Meghatározza a rendelet hatálya alá tartozó dokumentációk körét. A 2. (1) bekezdés a) pontjában az e rendelet hatálybalépése előtt jogszabályban átadni rendelt, de át nem adott dokumentációs tárakról rendelkezik, a 3. (1) bekezdés a) pontjában pedig ezek átadásáról határidő megjelölésével. A 2. (1) bekezdésének további pontjaiban az e rendelet hatálybalépését követően átadandó, illetve szolgáltatandó dokumentációk körét határozza meg az átadásra, szolgáltatásra kötelezettek megjelölésével és ezen esetekben is határidőkkel. A rendelkezések az építésügyi hatósághoz benyújtott dokumentációk esetében a Dokumentációs Központ részére történő átadásra minden esetben a hatóságot kötelezik. Kivételes átadási, adatszolgáltatási forma az önkéntes teljesítés, amikor a jogszabályi kötelezés nélkül teljesítőnek a VÁTI fizet az adatszolgáltatásért. A 2. (2) bekezdése megjelöli azon építmények körét, melyek dokumentációi nem tartoznak a rendelet hatálya alá. A 3. (2) bekezdése az e rendelet hatálybalépését követően keletkezett dokumentációk elsődlegesen elektronikus formában történő átadását rendeli el. 4-5. -okhoz A 4-5. -ai a dokumentációk kezelésével, mint közérdekű adatoknak a szolgáltatásával, más adattárakkal, nyilvántartásokkal kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket. Meghatározzák a fejlesztés irányát, a más adattárakkal, nyilvántartásokkal beleértve az építésügyi hatóságok nyilvántartását is való összekapcsolás műszaki feltételeinek kialakítását. Meghatározza továbbá azokat a közérdekű szolgáltatásokat, amelyek túllépnek az egyszerű adatszolgáltatás keretein. A digitális terv- és adatszolgáltatás és a teljes elektronikus ügyintézés bevezetése lépcsőzetesen, 2009, illetve 2010. január 01-től történik. Az 5. rendelkezései az egyes dokumentációkra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket tartalmazzák. 6. E rendelkezés a szolgáltatások díjazásáról, ingyenes, csak másolás költségeit, illetve a közérdekű adatszolgáltatás kereteit túllépő, de közérdekű szolgáltatás ellentételezési lehetőségeit határozza meg, amelyet a VÁTI Üzemeltetési Szabályzatában kell pontosan megállapítani. 7. Az adatátadási és adatszolgáltatási kötelezettségek eddigi jelentős mértékű elmulasztása miatt indokolt az adatszolgáltatásért felelős személyi kör pontos meghatározása és a mulasztás szankcionálásának biztosítása, amely azonban nem zárhatja ki az átadás elmulasztásával okozott, vagy az ebből eredő károkért megrongálódott, megsemmisült, eltűnt, jogszabályi rendelkezés ellenére más tulajdonába került. A szükséges eljárások kezdeményezésére a Dokumentációs Központ vezetője köteles. 9-10. -okhoz
A Dokumentációs Központ törvényességi felügyeletéről, valamint a hatálybalépésről, illetve a korábbi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről rendelkező előírások. Budapest, 2008. július Bajnai Gordon