TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT 2 ÓVODA, ISKOLA 5 FALUTÖRTÉNET 6 MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS 7 KULTURÁLIS KALAUZ 8 EGYHÁZI ÉLET 10 EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD 13

TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT 2 ÓVODA, ISKOLA 5 FALUTÖRTÉNET 6 MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS 7 KULTURÁLIS KALAUZ 8 EGYHÁZI ÉLET 10 EGÉSZSÉGÜGY, ÉLETMÓD 13 TESTVÉRTELEPÜLÉS 14 CIVIL FÓRUM 15 A székelypálfalvi katolikus templom

2 ÖNKORMÁNYZAT Kecset megújulása Kecset az utóbbi időben megpezsdült. Farkaslaka és Szentlélek nyomába lépve, amely falvakban az utóbbi időben az önkéntes munka ismét életre kapott, Kecseten is gondoltak egy merészet. Látva a Gada patakának medrét, az iskolaudvart, a falut, a falu egy pár lakosa arra gondolt, hogy valamit tenni kell. Éppen kapóra jött a Megyei Tanács által kiírt természetvédelmi pályázat, amelyet Széles Csaba tanácsos segítségével hamar össze is állítottak Tiszta falu, a jövőnkért címmel, és be is nyújtották. A pályázatot sikeresnek minősítették, és elkezdődtek az előkészületek. Június 20-án mintegy 38 felnőtt és számos gyerek gyűlt össze annak érdekében, hogy a környezetüket szebbé, biztonságosabbá változtassák. Az érdekessége annak a napnak, hogy ugyanaznap kezdődött el a ravatalozó alapozása is, amelyen mintegy 25- ön vettek részt. A falu órák alatt szépült, változott. Facsemetéket ültettek az út mellett és a Gada patak mentén, a központban mintegy 250 folyóméteren, illetve az iskola udvarában is. Ugyanakkor a medret és a partot is kitakarították a gyerekek nagy örömére, hiszen ők is részt vettek a munkában. Így egyszerre tanulhatták meg a felnőttekkel, hogy vigyázni kell környezetünkre, gondozni és ápolni kell azt a helyet, ahol élünk, ahol lakunk. A résztvevők a végén koccintottak egyet a megtett munka örömére. Megfogadták, hogy most már jobban ügyelnek környezetükre, illetve, annak érdekében, hogy tiszta, ápolt legyen a falujuk, a jövőben is megismétlik ezt a napot. Albert Mátyás polgármesterrel együtt örvendtek az eredményes napnak, jó volt látni és megtapasztalni, hogy manapság is léteznek még olyan emberek, akiket érdekel a saját környezetük, akik képesek áldozni ezért, és ha egy kis biztatást is kapnak, mint jelen esetben, és kézben fogja valaki a dolgokat, mint Széles Csaba tanácsos, az új falufelelős, Pál Sándor, és a Kecsetért Egyesület, akkor csodára is képesek. Hiszen ez az együttműködés egy kisebb csoda volt. Köszönjük Kecset! Sarkadi Zoltán Gábor Anyakönyvvezetői hírek Születések júniusban: Tófalvi Domokos Nyikómalomfalva Isztolyka Éva Firtosváralja Hadnagy Zsuzsa Nikoletta Székelyszentlélek Varga Attila Kisfalud Ambrus Bernadett Farkaslaka Albert Eszter- Barbara Farkaslaka László Eszter Nyikómalomfalva Tóth Sarolta Székelyszentlélek Orbán Anett Farkaslaka Isten éltesse őket!! Házasságkötések: Májusban: Farkas Árpád, Nyikómalomfalva Magyari Tünde, Nyikómalomfalva Bálint Albert, Székelykeresztúr Végh Aranka, Farkaslaka Márton István, Farkaslaka Magyari Emőke, Székelyudvarhely Júniusban: Orbán László, Farkaslaka Simó Rita, Farkaslaka Fancsali Sándor, Székelyszentlélek Péter Orsolya, Ülke Cseke Gyula- István, Farkaslaka Berszán Annamária, Farkaslaka Bakk Sándor, Kecset Koszta Rózália, Kecset Július 16-ig: Bálint László, Firtosváralja Pupaza Mihaela, Agnita (Bv) Székely Gyula, Szentegyháza Hadnagy Beáta, Székelyszentlélek Sinka Levente, Nyikómalomfalva Király Annamária, Nyikómalomfalva Az Úr kegyelme és áldása legyen Rajtuk! Elhalálozás: Júniusban: egy sem Július 16-ig: 3 Györgydeák Edit Kiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: 537165, Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: 0266-248212 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás, Kovács Lehel Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Falutörténet: Jakab Rozália, Balázsi Dénes Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Hilbel Ferenc, Székely Csaba Kulturális kalauz: Major Magda, Sarkadi Zoltán Gábor Egyházi élet: Bakos Árpád, Solymosi Alpár Egészségügy, Életmód: dr. Váradi István Testvértelepülés: Miklós László Civil fórum: Jakab Ferenc

ÖNKORMÁNYZAT 3 Amióta új szelek fújnak a Felső-Nyikó mentén Amióta új szelek fújnak a Felső-Nyikó mentén azóta új vezetői arcok tűntek fel az otthonaik környékét széppé és lakájossá tenni akaró lakosság élén. Az eltelt egy év ugyan nem sok, de máris megmutatkozik az eredménye annak, hogy az emberekben van kezdeményező készség és cselekvő akarat arra, hogy rendbe tegyék háztájaikat és lakótelepeiket, csak vezetői bölcsesség kellett hozzá, engedni kellett, lehetővé kellett tenni az alulról jövő kezdeményezés kibontakozását. Az új önkormányzat érdeme, hogy felismerte ezt, és zöld utat adott ennek a gondolkodásnak a község egész területén. Ma már elmondhatjuk, hogy nemcsak a községi központban, de a többi falvakban is történtek említésre méltó dolgok, hogy elindult a szép és rendezett települést teremtő szellem. Szentléleken az agilis ifjú Geréb Péter falubíró állt a rendteremtő lendületű fiatalok és a vállalkozók élére. A nagyszámú önkéntes jelentkezőből egy tizenöt tagú falutanács (utcafelelősök stb.) vette a kezébe a közmunkák és munkálatok terhei elosztásának és megszervezésének ügyét. Több százezerre rúg a közmunkák összértéke. Felsorolhatnám a megjavított közhidakat és átereszeket, az ivóvízhálózat javítását, a Nyikó szabályozási munkálatait, a patak medrébe behajló fák eltávolítását, a falu összes utcáinak megkövezését és lehengereltetését, a sáncok szabályozását és kiásását, a telkek utcai kerítéseinek rendbetételét és felújítását, a Kultúrotthon környékének rendbetételét, az iskola körüli sáncok kiásását és díszfákkal való beültetését, a plébánia és a régi iskola, a múzeum kerítésének kicserélését. Mindez a lakosság pénzével és munkájával, valamint a Polgármesteri Hivatal jelentős költségfedezésével és jóváhagyásával történt. Aki régóta nem járt haza, rá sem ismer szülőfalujára. Mi itthoniak elmondjuk nekik, hogy ez a kellemes falukép, ami megközelíti a kor követelményeit, a község új vezetőségének, a szentléleki falubírónak és a vezetőiben bízó lakosság összefogásának köszönhető. Bebizonyosodott, hogy az emberek készek áldozatot hozni, ha tudják, hogy az a köz javát szolgálja, s nem nyúlják le az összeadott vagy kapott támogatásokat a csak magukat szerető kapzsi kezek. Ez a kölcsönös bizalom, amely kialakult a vezetők és a lakosság között, lesz a garancia arra, hogy a szép rendet és a törvényességet megőrizzük a község lakói javára. Balázsi Dénes, nyugdíjas tanár, Szentlélek Felhívás Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a kánikula időszakában augusztus, szeptember szigorúan tilos a külterületeken szalmát, gazt, száraz ágat égetni!!! A Megyei Tűzoltóság és a Környezetvédelmi Hatóságok ellenőrzést végeznek, és a tettesek 1000 2500 lej büntetésben részesülnek. Felkérjük a lakosságot továbbá, hogy tartsák be szigorúan a TŰZMEGELŐZÉSI SZABÁLYOKAT, a katasztrófák megelőzése érdekében. Farkaslaka, 2009. július 15.

4 ÖNKORMÁNYZAT Közös munkánk eredményei Farkaslaka község településein Feladatomnak és kötelességemnek tartom Önökkel megosztani, hogy hónapról hónapra, negyedévről-negyedévre, fokozatosan, egymást segítve, egyes személyek részéről időt, fáradságot és anyagiakat sem kímélve, mennyi mindent képesek vagyunk létrehozni, megvalósítani. Nagy dolgokat nehéz létrehozni, de ahogy a mondás tartja és bizonyítja, aki a kicsit nem becsüli, a sokat nem érdemli. Együtt azonban több mindent meg tudunk valósítani, amit majd jobban meg is fogunk becsülni. Szerencsére minden településen vannak jóindulatú, segítőkész emberek, akiknek meglátásaik és odaadó munkájuk révén igyekszik mindenki a feladatokból kivenni a maga részét. Vannak, akik még túl is teljesítnek, de a jó példa legyen ragadós gondolatával talán még azok is segítenek, akiket idáig nem érdekelt semmi, mivelhogy reményt vesztettként élték eddigi életüket. A nyár folyamán falvainkban a következő munkálatok kezdődtek el, illetve valósultak meg: Bogárfalva A DN 13A országút felőli DC 25-ös út a Baknya tetőtől Bogárfalváig vezető szakaszának a gréderezése, kavicsozása és hengerelése, Magyari István bogárfalvi vállalkozó és a Viadukt Kft tulajdonosa, Péter Attilának a hozzájárulásával A focipálya létrehozása és füvesítése a Gordon Prod Kft tulajdonosainak, Magyari Árpád és Péter János, valamint a Bogárfalvi Közbirtokosság anyagi támogatásával A Bogárfalvi iskola épületében egy tanterem felújítása, betonozás és padolás az óvodások részére Székelyszentlélek A Nyikó medrének rendezése, partjának megerősítése A tájház és az óvoda körüli kerítés teljes kicserélése Az egyház körüli kerítés teljes kicserélése Malomfalva A konyha és a kultúrotthon szennyvízvezetékének rácsatlakozása a gerincvezetékre A kultúrotthon támogatása 20 db. paddal, amelyeket a helybéliek készítettek Kisfalud Az 577/1997 Kormányhatározat által 230.000 lej ( régi értékben 2,3 milliárd lej) pénzösszeget kaptunk célirányosan Kisfalud és Kecset alsó fele vízhálózatának a kicserélésére. Ezek a munkálatok rövid időn belül elkezdődnek. Kecset A patak medrének a kitakarítása csemeték és tuják ültetése Elkezdődött a ravatalozó építése, amely a lakosság adományai és a vállalkozó szellemű fiatalok hétvégi segítségével történik. Pálfalva Június 20-án elkezdődött a kultúrotthon teljes felújítása, vagyis a tetőzet, járda, lépcső, ajtók-ablakok kicserélése, külső és belső munkálatok elvégzése. Farkaslaka Átereszek létrehozása és a sáncok kitakarítása, rendbetétele: Hadnagyok utcája 1 áteresz, Simó-hegye 2 áteresz, Virág utca 2 áteresz, Temető utca belső fele 1 áteresz, Kovácsok utcája 1 áteresz, Nagykert 3 áteresz A Vízügy által munkálatok folytak a Kultúrotthon környéken a Nyikó és a patakmeder mélyítése Az orvosi rendelő belső felújítása, amelynek munkálatait a Hivatal alkalmazottjai végzik Fancsali Dénes, Hadnagy Győző, Solymosi Zoltán, Fancsali Menyhárt Két orvosi kabinet-kezelő és fogorvosi rendelő javítása: folyosó meszelése, WC és mosdók létrehozása és a csempék újrarakása Szencsed Az út javítása Demény Attila válallkozó által. Köszönet érte. Albert Mátyás, polgármester Bálint Lajos tűzkárosult családjának megsegítésére a Polgármesteri Hivatal gyűjtést szervezett a tanácsosok és a község lakosságával közösen. A gyűjtési akció során összesen 12.228 lej gyűlt össze. Az adományokat a községhez tartozó falvak és Farkaslaka részéről a Tanácsos urak, a Hivatal munkatársai és a falufelelősök gyűjtötték össze. Váralja 3500, Pálfalva 1797, Kecset 790, Bogárfalva 585, Malomfalva 529, Szentlélek 407, Farkaslaka pedig 4620 lejjel járult hozzá a károsultak megsegítéséhez. Az adományt a Polgármester úr, Alpolgármester úr és a Tanácsos urak adták át.

ÓVODA, ISKOLA 5 Óvodától iskoláig A farkaslaki óvodában 2009. június 11.- én, csütörtökön búcsúztak az előkészítő csoportosok az óvodától. Az ünnepélyt a kultúrotthonban tartottuk, amitől egy kicsit ünnepélyesebb lett a hangulat, és a gyerekeknek is nagy élményt jelentett. Változatos műsorral készültünk az utolsó közös szereplésre. Előadásra került két mesejáték : A táncoló királykisasszonyok és A táncos bárány, valamint néptánc, versek és dalok. Sajnos a rossz idő miatt nem jöhettek el a kis- és közép-csoportosok, de nagy örömünkre a nagycsoport megérkezett, és verssel, dallal elbúcsúztatták az iskolába indulókat teljessé téve ezzel a műsort. Úgy érzem, ez az előadás méltó befejezése volt az együtt töltött 3 év munkájának. Sajnálom, hogy most mennek el, amikor már ilyen ügyesek, okosak de ez az élet rendje, és az óvodának az a dolga, hogy gyökeret adjon,aztán szárnyakat. Idén 20 óvodás intett búcsút a megszokott, megszeretett óvodai életnek, a mesék, játékok és dalok birodalmának, ahol a tudást, a tapasztalatot játék által szerezhették, a szorongásaikat, félelmeiket feloldotta a játék, a dal, és ahol szintén játék által igazi közösséggé váltak. Ősztől egy teljesen új világgal ismerkednek meg, ahol a játék helyét felváltja a tanulás, a gondtalanságot a kitartó, komoly munka. Nagy lépés ez egy gyerek életében, de ha kellő felkészültséggel rendelkezik, könnyebben beilleszkedik az iskolai életbe. Ez a feladat az óvodára hárul. 4 éven keresztül fejlesztjük a finommozgásokhoz szükséges izmokat, a beszédet, a logikus gondolkodást, a kitartó figyelmet, a megfigyelőképességet, a kíváncsiságot, a tudásvágyat, a szocializációs tulajdonságokat, mint pl. a beilleszkedési képességeket, a közösség elfogadását, a viselkedési normák betartását stb. Merem remélni, hogy mind a 20 iskolába induló gyereket sikerült kellőképpen felkészíteni, és megállják a helyüket majd az iskolában. Kívánom, hogy sok jó jeggyel sikeresen folytassák az iskolai munkájukat, a szülőknek pedig sok türelmet és kitartást! Ágoston Judit, óvónő, Farkaslaka

6 FALUTÖRTÉNET Székelypálfalva rövid története Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, amelyen élünk és meghalunk. Tamási Áron Dombon ülő Pálfalva a Szilos lábánál, kb. 850 m tengerszint feletti magasságban, Székelyudvarhelytől 18, Korondtól 8, Farkaslakától 6 km-re van. A Felső-Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. A 136 B megyei úton közelíthető meg. A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy egy Pál nevű kecskepásztor telepedett meg elsőként a Szilos oldalában, tőle kapta volna nevét a falu. A falva utótagú nevek keletkezését a nyelvészek a XIII. századra teszik. Első okiratos említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben történt. 1334-ben önálló egyházzal bíró templomos hely volt, papja neve Balázs, és egy banális adót fizetett. Akkori lakói lófők, szabad székelyek és darabontok voltak, akik főleg földműveléssel és állattartással foglalkoztak, de értettek a fametszéshez és a szalmazsúp kötéséhez is. Fából túrós borítót, sótartót, dézsát, fakanalat, fatálat, fejőszéket, kupát, sótörőt metszettek. Ezért csúfolják a pálfalviakat,,borítósoknak. 1455-1462 között egy Váraljával folytatott birtokper kapcsán említik a falut a törvényszéki jegyzőkönyvek, majd 1560- tól 25 éven keresztül Kecsettel pereskedtek a dömöslaki erdőért. A szabadságjogaikért János Zsigmond király ellen lázadó székelyek 1562-ben az udvarhelyi réten fővezérükké választották Pálfalvi Nagy György kapitányt, aki idevalósi volt. Rajta kívül sokan részt vettek a lázadásban. Az 1500-as évek közepén a falu fele áttért az unitárius hitre. A Kápolnakapu dűlőnél található kápolnát a katolikus és unitárius hívek közösen használták, amíg 1661-ben a vidéken dúló tatárok le nem rombolták. Ellenreformációkor fokozatosan vissza - tértek régi hitükre. A mai templomot 1764-1775 között építették későbarokkklasszicista stílusban. A régi templomból megmaradt egy gótikus ajtószemöldök, egy kehelytartó ablak, a szenteltvíz tartó keresztelőmedence és néhány öreg kő virágtartó a templom előtt. Az 1602. augusztus 11-én készült Basta-féle jegyzék nyolc lófőt, egy darabontot és négy szabad székelyt sorol föl Pálfalván. Az 1635-ös lustrában már 30 lófőt számlálnak A történelem eseményei nem múltak el nyomtalanul a falu népe felett. Ott voltak a kuruc harcokban is. Az 1848-as magyar szabadságharcban összesen 16 huszár vett részt, közülük heten a csatatéren estek el. 1859- ben öt pálfalvi harcolt Napóleon ellen Königratznál. Az 1880-81-es évszám két helyre van felvésve a faluban, a Nagyválunál és a templomnál, mert ekkor építették a kőfalat olasz foglyok a korondi út mentén. Kőfal készült a Nagyút alá, a faluháza alá és a templom elé. Mai arculatát akkor nyerte el az új faluközpont. 1894-96 között, a honfoglalás ezer éves évfordulójára ültették a Szilos oldalába a mai fenyőerdőt Illyés Péter bíró irányításával. Az I. világháborúban 140-en vettek részt, ebből 36-an haltak hősi halált. 1916 őszén románok dúltak a faluban, 1919 őszén oroszok is jártak itt. A falu összes jelenleg használt középülete a két világháború között épült: 1926-ban a faluháza, 1929-ben az új egyházi iskola, a tejcsarnok és a hitelszövetkezet, 1942-ben az új jegyzőség, a mai iskola. Megszervezték a Hangya szövetkezetet, a tej értékesítését, gyümölcsfa nemesítésbe fogtak. A II. világháborúban tizenegyen odavesztek, sokan keserves éveket töltöttek Szibériában, orosz hadifogságban. A háború utáni kommunista rendszer megváltoztatta a falu erkölcsi arculatát. 1956-ban meghurcolták a tehetősebbeket. 1963-ban létrehozták erőszakkal a kollektív gazdaságot. A földeket elvették azoktól, akik évszázadokon keresztül művelték. Elmentek a faluból a fiatalok. Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Kolozsvár, Brassó gyáraiban és panellakásaiban kerestek és találtak maguknak életteret. A falu egyre jobban elnéptelenedett, megszűnt az V-VIII osztály, ma már egyetlen osztatlan I-IV osztályt tanít egy tanító. Napjainkban a fiatalok egy része a környező településeken dolgozik, mások itthon tehénfarmot hoztak létre. Ma a falu telkeinek száma 158, a lakóké 222. Pálfalva 1968-ig önálló község volt, azóta közigazgatásilag Farkaslakához tartozik, tanyáit pedig Korondhoz és Farkaslakához csatolták. Félreeső, elszigetelt székely falu. A székely előnevet a falu 1913-tól használja. Az 1989-es változások után a földek részben visszakerültek az egykori tulajdonosok leszármazottainak birtokába, de legtöbben nem tudnak mit kezdeni vele. Talán az a néhány fiatal gazda fogja megváltoztatni a jövőt, aki birtokán tehénfarmot hozott létre?! Vagy a faluturizmus a megoldás? Lőrincz Józsefné Nagy Ilona, tanárnő

MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS 7 Tájékoztató a Fehérnyikó Közbirtokosság és a Tilalmas Társulat Vezetőtanácsa részéről A májusi rendkívüli Közgyűlésen új Vezetőtanácsot választott mindkét társulás. A választások célja az adminisztrációs költségek csökkentése volt, amelynek eredményeképpen, kevés eltéréssel, ugyanazok a személyek választódtak mindkét tulajdonossági forma Vezetőtanácsába, valamint az Ellenőrző Bizottságba is. A Közbirtokosság Vezetőtanácsába a következő személyek kerültek: FANCSALI ERNŐ elnök JAKAB ANDRÁS alelnök FANCSALI GYŐZŐ titkár MAGYARI KÁLMÁN pénztáros DÉNES ANDRÁS erdőgazda. A Közbirtokosság Ellenőrző Bizottságának tagjai: TAMÁS LÁSZLÓ elnök TAMÁS LÁZÁR bizottsági tag FANCSALI ISTVÁN bizottsági tag. A Magánerdő Tulajdonosok Társulata Vezetőtanácsának tagjai: FANCSALI ERNŐ elnök DÉNES ISTVÁN alelnök FANCSALI GYŐZŐ titkár MAGYARI KÁLMÁN pénztáros DÉNES ANDRÁS erdőgazda. A Magánerdő Tulajdonosok Társulata Ellenőrző Bizottságának tagjai: TAMÁS LÁSZLÓ elnök TAMÁS LÁZÁR bizottsági tag JAKAB LAJOS bizottsági tag. Jelenleg a Vezetőtanács bérezés nélkül tevékenykedik. A májusi Közgyűlés határozata szerint a bérezéseket a következő Közgyűlésen szavazzák meg, amelyet augusztusra terveztünk, és két alkalmazottra vonatkozik. A Vezetőtanács többi tagja, a kifejtett tevékenység szerint, napi díjat fog kapni, amelyet ugyancsak a Közgyűlés fog meghatározni. Céljaink közé tartozik: a tagság bizalmának a visszaszerzése a problémás tulajdonjogok tisztázása egységes farészesedés mindkét tulajdonossági forma keretében ellenőrizett fakitermelés az eladásra szánt famennyiség értékesítése a helyi lakosság körében a legelők célszerűbb gazdálkodása. Természeti értékeink közösségünk jövője! Észrevételként, az átadás alatt felmerülő problémák közül megemlítjük: indokolatlan kifizetések különböző célokra a részfa értékesítése a Közbirtokosság valamint a Tilalmas Társulat rovására. Az augusztus második felére tervezett Közgyűlésen részletes beszámolót fogunk tartani az átadásról. A fogadónap továbbra is a hétfőn lesz 19-20 óra között. Amennyiben a szükség megköveteli, az igényeknek megfelelően, változtatunk rajta. A programtól eltérően, bármikor bizalommal forduljanak a Vezetőtanács tagjaihoz a jó együttműködés érdekében. A Vezetőtanács A CIVITAS Alapítvány 1992 óta támogatja a helyi és regionális szerveződéseket, fejlesztéseket. Most egy norvég támogatással újabb helyi színtű közösségi és gazdasági fejlesztést szeretnénk elindítani udvarhelyszéki falvainkban. Kezdeményezésünk célja felkarolni a gazdákat és kistermelőket, példát mutatni és segítséget nyújtatni nekik abban, hogy a természeti kincseink értékesítésével fenntarthassák közösségeinket, a tájat és helyben biztosítva legyen a megélhetésük. Olyan közösségeket keresünk, akik velünk együtt a régi gyümölcsfajtákat szeretnék megmenteni, újra telepíteni, termését helyben feldolgozni, és udvarhelyszéki termékként értékesíteni. Az alapítvány biztosítja az ehhez szükséges képzéseket. Ugyanakkor a feldolgozásban és értékesítésben is nagy szerepet vállalunk fel. Ha Ön is szívügyének tekinti e kezdeményezést, csatlakozzon hozzánk! Elérhetőségünk: CIVITAS Alapítvány, 535600 Székelyudvarhely, Bethlen Gábor út 43. szám, Hargita megye. Telefonszámunk: 0266-218481.

8 KULTURÁLIS KALAUZ Tapossuk együtt az utat lélektől lélekig! Szülő szülőföld szülőfalu, bölcső bölcsőhely nyelvünk csodálatos szavai, melyek ott zsongnak lelkemben, és naponta meghatározzák életemet. Innen indulok, ide térek vissza letenni a nehézségeket, gondokat és feltöltődni új erővel.szülőfalum Kecset, a község kicsi falvai közé tartozik. Felülnézetből leginkább egy nagy gyümölcsöshöz hasonlít, ezért a néprajzkutatók szerint Vackorország részét képezi. A lakosság felekezetileg két részre tagolódik: a többség református, de szép számmal vannak római katolikusok, akik egy csodálatos kápolnát mondhatnak magukénak. Egykor a falu kulturális élete egy virágzó fához hasonlított. Az idő múlásával egyre több rajta a száraz ág, lassan kiszáradni látszik. Ha az idősebbeket kérdezzük, elmondják, hogy fiatalkorukban nem így volt. Pillantsunk be egy kicsit az akkori kecseti életbe. A többség akkor is növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, mint most. A közösség írott és íratlan szabályainak engedelmeskedve, azokat betartva természet közelben éltek az emberek, végezve mindennapi munkájukat. Mégis akadt idejük táncolni, a jeles napokat megünnepelni, színdarabokat tanulni még akkor is, ha hajnalban kaszálni kellett. A közösség meghatározó volt az egyén életében, elkísérte a bölcsőtől a koporsóig. Közösségbe született és közösség vette körül utolsó óraiban is. Együtt mulattak, együtt táncoltak, együtt sírtak, együtt nevettek. A tánc kapcsán meg kell említenem a Kaláka tánccsoportot, mely előadásaival, témás táncaival Budapestre is eljutott. A táncosokat Kiss István lelkipásztor és felesége tanította be, később ezt a munkát átvette tőlük a Simon tanító házaspár. Méltó utódra talált a tánccsoport. Idővel minden korosztálynak kialakult a saját táncrendje (gyerekek, fiatalok, házasemberek tánca). A fent említett személyek éjszakát nem sajnálva, minden erejüket, tehetségüket a falu kulturális életének fellendítésére használták, még akkor is, amikor fenyegetést kaptak érte a párt embereitől. A Simon házaspár idejében épült a kultúrotthon és az új iskola. Az új kultúrotthont mindenféle kellékkel felszerelték, ezzel is buzdítva a közösség tagjait, hogy kapcsolódnak be a kulturális életbe. Ennek eredményeként olyan nagy színdarabokat adtak elő, mint a Mágnás Miska, A falu rossza, A tépett rózsa és még sorolhatnánk. Ezekből mára emlék lett azok szívé-

KULTURÁLIS KALAUZ 9 ben, akik részt vettek bennük, akár szereplőként, akár nézőként. Néhanapján, ha betérnek a kultúrotthonba, nosztalgiázhatnak a régi képek láttán. Ez csupán egy vékony szelet abból az időből, amikor a kultúra, a közösség, a népi értékek fája színes virágokban pompázott. Azonban a Simon házaspár nyugdíjba vonulása után aszály és szárazság következett, melyben mindent tönkretettünk (amit ők fáradságos munkával kikínlódtak és megvalósítottak) mind anyagilag, mind kulturális téren. Ezért napjainkra lehullottak a virágok, csak néhány hervadó rügy maradt, mely ha jó kertészeket kap, talán még életre kel. Olyan kertészekre van szükség, akik a népi értékeket, hagyományokat csepegtetik a gyökerekre, a felcseperedő nemzedékre. Ha állandóan sebeinket nyalogatjuk, és ölbe tett kézzel várjuk a változást (hogy valaki majd megteszi helyettünk, vagy azzal keresünk kibúvót, hogy ez nem az én feladatom), előbb utóbb csalódni fogunk. Van még remény, mert nem száradt ki még a fa. Akadnak olyan személyek, lelkes fiatalok, fiatal hazások, akik magukénak érzik a feladatot és tettre készen állnak. Tevékenységek is kínálkoznak, melyek életben tartják, összegyűjtik a közösséget, és megóvnak az elmagányosodástól. Az elmúlt hónapokban a közmunkák voltak a meghatározóak (faültetés a falu központjában, ravatalozó építés). Augusztus azonban a találkozások, a táncok, a táborok, a szórakozás hónapja lesz. Már a hónap elején vendégünk lesz a magyarországi Kösöntyű táncegyüttes, akik egyhetes tánctáborban vesznek részt. Fontos, hogy nemcsak tanítanak, hanem tanulnak is. Fő cél feleleveníteni a hagyományos kecseti táncot, a népi gyermekjátékokat, melyeket szüleink, nagyszüleink nagy szeretettel játszottak. Ezt követi majd a Vakációs Bibliahét, melyet harmadszor szervezünk meg a református templomban. Minden évben fő támogató nemcsak nekünk, hanem mindazoknak, akik bekapcsolódnak a programba a KOEN hollandiai alapítvány. Ez lényegében nem más, mint egy tábor, ahonnan a gyerekek minden nap hazamennek. Reggel kilenctől délután egyig, kettőig van foglalkozás. Imával kezdünk minden reggel, majd új ének tanulás, aztán aranymondás, villámjelenet, történet, szünet (népi gyermekjátékok játszása általában az udvaron) kézimunka, ének, ismétlés, ima. A vezetők kézikönyvében olvashatjuk, hogy ez nagyon jó alkalom arra, hogy olyan gyerekekkel ismertessük meg az Evangéliumot, akik még nem hallottak róla. Az eddigi évek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy egyre több gyereket szólít meg az Úr. Napról napra gyarapodik a létszám. Tavaly olyan nap is volt, amikor ötvenhárman voltunk. A hét végén mindig tartunk egy kis bemutatót a szülőknek a tanultakból. Idén is sok csillogó szemű gyerek részvételére számítok, és remélem, hogy az igazi kincset megtalálva a Bibliahét végére sok gyerek neve bekerül az Élet Könyvébe! Tavaly decembertől nyitotta meg kapuit a Vasárnapi iskola, amely vasárnaponként tizenkettő és két óra között varja a játszani, énekelni, kézimunkázni, bibliai történetet tanulni vágyó gyerekeket. A létszám állandóan változik, a korosztály is vegyes a legfiatalabb három, míg a legidősebb tizenkét éves. A Vasárnapi iskolát és a Vakációs Bibliahetet én szervezem, és bízom abban, hogy Isten segítségével sikerül valami maradandót ültetni a gyermeki törékeny lelkekbe. Szeretném, ha Benedek Elekkel én is elmondhatnám: Jézus tanítványa voltam, Gyermekekhez lehajoltam. A szívemhez felemeltem, Szeretetre így neveltem. Augusztus huszonkettedikén harminc éves találkozóra kerül sor, melyet az új búza zsengéje, a búcsú és a szüreti bál követ. A bálra készülés nagyon jó közösségformáló tevékenység, mert itt találkoznak, ismerkednek a fiatalok. A fent leírtak alapján újra meg újra megfogalmazódik bennem, hogy nem a jelent, hanem a jövőt formáljuk. Rajtunk múlik, hogy néhány év, évtized múlva milyen lelkületű emberek népesítik be falunkat, és melyek lesznek a meghatározó értékek. Ha jól vetjük el a magot, és becsületesen gondozzuk, nagyobb esély van a jó termésre. Ehhez a munkához kívánok kitartást, erőt mindazoknak, akik bármilyen csekélységgel hozzájárulnak a falu közösségi életének formálásához, a kulturális élet felélesztéséhez. Kisfaludi Viola, hitoktató, Kecset

10 EGYHÁZI ÉLET Nyikómalomfalva életéből A 90-es évek változásai után sokan indítottak újságokat, folyóiratokat. Voltak, amelyek felvették a versenyt más irományokkal, voltak amelyek elcsendesedtek. Remélem, hogy a farkaslakai Polgármesteri Hivatal újságja mindig tele lesz az embereket is érintő friss hírekkel, üzenetekkel, melyekből az emberek sok mindent szívesen fognak olvasni. A megalapuló újság vallási rovatát Györgydeák Lajos plébános úr írta meg, melyben sok áldást és sikert kíván a lap további megjelenéséhez. Utána pedig a szentléleki plébános, Benedek Sándor fűzött gondolatokat a lap üzenetéhez. Most rám kerüle a sor. Nem vagyok jártas az újságírásban, de próbálok a mi kis szép nyikómalomfalvi falunkról egy pár gondolatot leírni. Nyikómalomfalva már az 1500-as években szerepelt mint egy kis település. Az emberek mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, gyümölcs, valamint zöldségtermesztéssel foglalkoztak. A városiaknak sok mindent az asztalukra tettek. A 90-es évekig nagyon sokan jártak a városba dolgozni. Ahogy elmondják az emberek, csak Malomfalván minden munkaváltáskor egy hosszú csuklós autóbuszba alig tértek fel az emberek. Most nagyon megváltozott minden. 6-7 helyi cég munkát, megélhetőséget biztosít sokaknak, akik családjaikat fenn tudják tartani. Teljes elismerés a vállalkozóknak e nehéz pénzügyi, munkavállalási helyzetben. Templomunk 200 éve épült. Mint külön plébánia helyi plébánossal 1908- ban jött létre. Felekezeti iskolája volt, a kántortanítók, plébánosok tartották fenn és oktattak benne. A két világháború közt bezárták a felekezeti iskolát, mert a tanítók nem ismerték az állami nyelvet. 2-3 év után sok ember kérésére újra megnyitották. Az állami román iskolába a felekezeti iskolából kellett adjanak 10 1-4 osztályos gyereket, és helyébe onnan visszaadtak tíz 5-7 osztályos gyerekeket. Természetesen ezen nagyobb diákok már vagy szolgáltak, vagy inasok voltak. Az idén falunkban nagy ünnep volt. Újmisés primiciás ünnep. Bálint István részesült a papság szentségében. Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje szerint. Szép ünnepi élőmisénk volt. Nagyon sokan voltak a templomban. Ő velünk, és mi vele együtt imádkoztunk a fontos egyházi ügyeinkért. Első állomáshelyét Csíkszentgyörgyön fogja elkezdeni. A prédikációt mondó ferences atya szerint nem lesz egyedül, mert vele vagyunk mindnyájan. Kívánok minden olvasónknak az élethez sok türelmet. Megértést egymás gondjaihoz és minden községi vagy falusféllel, előjárókkal együtt békességet. Augusztus 9- én tartjuk az Urunk színeváltozása búcsús ünnepet. Az ünnepi búcsús szentmise 12 órakor kezdődik. A búcsús szentmisét Kiss Endre székelyszentléleki újmisés fogja végezni és a szentbeszédet is ő fogja tartani. Mindenkit szeretettel várunk a búcsúnkra. Simó József plébános, Nyikómalomfalva

EGYHÁZI ÉLET 11 Engedjük, hogy Krisztus ereje lakozzék bennünk Közel 25 évvel ezelőtt, 1983. szept. 10-én láttam meg a napvilágot Nyikómalomfalván szüleim első gyermekeként. Papi hivatásomért Isten után úgy érzem, hogy a legnagyobb hálával szüleimnek tartozom, mert mint Isten ajándékát mertek vállalni, és már az első percektől kísérnek a hozzá vezető úton. Életem különböző szakaszaiban mindig erősített, erősít az ő példájuk, akiktől megtanulhattam, hogy minden fontos és értékes az életben, de a legfontosabb a Teremtőbe vetett hit és bizalom. Az Ő áldása nélkül munkánk, fáradozásunk hiábavalóság, vagyis homokra épített ház. Édesapám mint asztalos szakember és jó családapa, mindig az Isten adta adottságainknak az értékelésére, becsülésére ösztönzött bennünket, hogy azt a legnagyobb mértékben használjuk ki, és fejlesszük tovább. Ugyanakkor édesanyám mint varrónő és a családi otthon melegének megteremtője, ápolója s imádságos lelkületével összetartója is, mindig példaértékű számomra. Tettével a láthatatlanban összefűzi, bogozza a családi hálót, hogy az mindig egységet alkosson, és megtartsa a gyengébbet. Na meg nem feledkezhetem el két kisebb fiútestvéreimről sem, akikkel sok szép, gondtalan és élményekben gazdag gyermekévet tölthettünk. És azt hiszem, hogy ez az időszak egy egész életre meghatározta a családtagok egymáshoz való viszonyát, mert az évek folyamán a gyermeki vívódások, súrlódások fokozatosan alakultak át mély testvéri barátsággá, ahol az örömök és gondok egyaránt megoszthatók. Most így visszatekintve öröm számomra erre a meghitt családi környezetre gondolni, és tudatosítani, hogy mennyi mindent köszönhetek nekik, mennyi mindent köszönhetünk egymásnak. Iskolai tanulmányaimat a nyikómalomfalvi I-IV. osztályban kezdtem, majd innen továbblépve a székelyszentléleki Dr. P. Benedek Fidél iskolában folytattam. Ez után a Gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceumba nyertem felvételit 1998-ban. Az érettségi után 2002-ben felvételiztem a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolára, hogy Isten hívását meghallva, az Ő szorosabb megismerésére és szavának követésére, tolmácsolására helyezzem életem. A teológiai tanulmányok által mélyebb ismereteket szerezhettem a vallás területén, ugyanakkor arról is megbizonyosodhattam, hogy e területen nem elég csupán a racionális ismeret, tudás, hanem hitre is szükség van. Szükség van a hitre, az Istenbe vetett hitre különösen akkor, amikor az ember azt érzi, hogy itt már nincs tovább, ereje nem bírja, és senki sem segíthet. Viszont ha van hit, és az Istent is beengedjük az életünkbe, mindennapjainkba, akkor bátran szembe merünk nézni a megpróbáltatásokkal, és tovább tudunk lépni. Többek között ezért is megragadóak számomra Szent Pál apostol szavai, a 2Kor 12,9, mely egyben papi jelmondatom is, hogy: Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyengeségben lesz teljessé. Nem véletlenül esett erre a választás, hiszen több alkalommal is nyilvánvalóvá vált, hogy amikor az emberi erő megtorpant, akkor lépett közbe a Krisztusi kegyelem, mely a gyöngeségben dicsőült meg igazán. Bebizonyítva, hogy ha életünket Krisztusra alapozzuk, a lehetetlen állapotból is van kivezető út. A jövendőbeli papi életemet is erre alapozva, vagyis a Krisztusba vetett hittel indulok neki az előttem álló feladatoknak, hogy a hívekhez valóban eljuthasson az Úr szava. És ez csak úgy lehetséges, ha engedjük, hogy Krisztus ereje lakozzék bennünk. Ilyen gondolatok vezéreltek, amikor Isten kegyelméből folyó év június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepén Dr. Jakubinyi György, egyházmegyénk érseke a Gyulafehérvári 1000. éves székesegyházban kilenc társammal együtt pappá szentelt. Első ünnepélyes szentmisémet a családtagok, rokonok, jó barátok, falus felek jelenlétében július 5-én mutathattam be, hálát adva a mindenható Istennek eddigi szeretetéért, kegyelméért. Ugyanakkor kérem további áldását és a kedves hívek imádságát az augusztus 1-vel megkezdett papi munkámra is, melynek első állomása Csíkszentgyörgy. Bálint István, újmisés pap