Mûegyetemi Öregdiák 2008. ősz Az öregdiákság szinte a diploma megszerzésének pillanatában kezdődik. /Dr. Péceli Gábor/ Munkám során a műszaki szemléletre mindenképpen szükségem van! /Kocsis-Kövér Orsolya/ Peking azért szép, mert az, hogy az ember harmadszor is olimpiát tud nyerni, ez még így utólag is hihetetlennek tűnik. /Dr. Molnár Tamás/
ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. A ThyssenKrupp konszern a világ egyik legnagyobb acélipari egyesülése. Egyik meghatározó célja a világ autóiparának kiszolgálása különbözõ, általa fejlesztett és gyártott részegységekkel, mint pl. a jármûvek kormányrendszere. Ezen rendszerek fejlesztéséért felelõs a ThyssenKrupp Technologies szegmensének Automotive Solutions üzletága. Ezen üzletág keretein belül foglalkozik a ThyssenKrupp budapesti fejlesztõ központja személygépjármûvek elektromos kormányrendszerének fejlesztésével 1999 óta, szorosan együttmûködve liechtensteini és német partnervállalatokkal. Budapesten található a vezérlõegység elektronika, szoftver, elektromos motor illetve a szenzorfejlesztés kompetencia központja. Az elmúlt években számos, jól ismert jármugyártó autójába építettünk elektromos kormányrendszereket, mint pl. BMW, Daimler, Ford, VW, Audi, Renault, stb. Megrendeléseink megkövetelik a folyamatos fejlõdést, dinamikusan bõvülõ csapatunkba keresünk: FEJLESZTÕMÉRNÖKÖKET Területek: vezérlõegység elektronika fejlesztés, beágyazott szoftver fejlesztés, tesztszoftver fejlesztés, elektromos motor fejlesztés, konstrukció, rendszerfejlesztés. Kérjük, hogy amennyiben a hirdetés felkeltette érdeklõdését, küldje el jelentkezését a career.phb@thyssenkrupp.com címre! Látogassa meg honlapunkat a www.thyssenkrupp-presta.hu oldalon és tekintse meg nyitott pozícióink leírását! ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. A Company of ThyssenKrupp Technologies Elvárások: villamosmérnök, gépészmérnök (autógépész) vagy mûszaki informatikus, C programozási és tesztelési tapasztalatok pl. valós idejû beágyazott környezetben, teszteljárások automatizálásában vagy motorvezérlésben szerzett tapasztalat elõnyt jelent, legalább középfokú angolnyelv-tudás, a németnyelv-tudás elõnyt jelent. Személyiség: eredményorientált gondolkodás, csapatmunkára termettség, jó kommunikációs és kezdeményezõ képesség, határozottság, szisztematikus munkavégzés, rendszerszemlélet. Ajánlatunk: versenyképes fizetés és széles körû juttatások, részvétel nemzetközi projektekben, folyamatos szakmai fejlõdést biztosító, sikeres és gyorsan növekvõ vállalat. PRO MEDIA ThyssenKrupp
Elõtér ELÕTÉR Melyek voltak életének legfelhőtlenebb, legemlékezetesebb évei? Erre a kérdésre az öregdiákok többsége általában gondolkodás nélkül az egyetemi esztendőket említi meg és azt is hozzáteszi, hogy sajnos ez az időszak a kelleténél is gyorsabban elszállt. A BME Öregdiák Szervezet jelen kiadványa az egyetemi évek szépségeit, örökre emlékezetes pillanatait kívánja, ha csak néhány percre is visszahozni, feleleveníteni. Bízunk benne, hogy aktuális számunk ismét örömteli perceket szerez olvasóinknak. Egyetemi barangolásunkat egy interjúval kezdjük, amelynek főszereplője Kocsis-Kövér Orsolya, a MOL projektmenedzsere. Ezt követően olvashatnak egy érdekes beszélgetést egyetemünk idén megválasztott rektorával, Dr. Péceli Gáborral. Ezt egészíti ki Dr. Andor György rektorhelyettesnek az egyetemi ingatlanfejlesztési terveivel kapcsolatos írása, valamint Szabó Tibor főtitkárnak az egyetemet érintő szervezeti átalakulást bemutató összefoglalója. A kiadványban még olvashatják az aktuális egyetemi eseményekkel, fejleményekkel kapcsolatos híreinket is. A 2008. év egyik aktualitása természetesen a Pekingi Nyári Olimpiai Játékok, amelynek éremszerzői között szerepelnek egyetemünk volt és jelenlegi hallgatói is. Cseh László úszó valamint Dr. Molnár Tamás a magyar vízilabda válogatott tagja mesél az olimpiai szerepléssel kapcsolatos érzéseiről, jövőbeni terveiről, tanulmányai alakulásáról. Beszámolunk az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Egyetemi Napok rendezvénysorozatról, valamint megpróbálunk összefoglalót adni a BME helyéről a felsőoktatási intézmények között a felvételi ponthatárok alapján. Kulturális rovatunkban ezúttal egyetemünk könyvtárával, a BME OMIKK-kal kapcsolatban olvashatnak kevésbé közismert részleteket, információkat. Végül, de nem utolsósorban közzétesszük felmérésünk eredményét, amely a 2004. és 2006. évben végzett frissdiplomások elhelyezkedési helyzetét mutatja be. Reméljük aktuális kiadványunk átolvasása örömteli, nosztalgikus perceket szerez Önnek, így erősítve tovább a Műegyetemmel ápolt kapcsolatát! Amennyiben korábbi kiadványaink valamelyike nem jutott el postai úton Önhöz, de szívesen átolvasná, illetve további információra lenne szüksége, tájékozódhat a www.oregdiak.bme.hu honlapon. Kellemes időtöltést és jó olvasást kívánunk! Impresszum A Műegyetemi Öregdiák Szervezet hivatalos kiadványa, 2008. ősz Felelős kiadó: Szabó Imre, Diákközpont igazgató Főszerkesztő: Ignácz Szilvia Szerkesztő: Czimmer Krisztina Grafikai kivitel: Balogh Tamás Nyomdai kivitel: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Szabó Imre Diákközpont igazgató Postacím: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K épület I. emelet 52. E-mail: oregdiak@sc.bme.hu Web: www.oregdiak.bme.hu Megjelenik 16.000 példányban. Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
INTERJÚ Munkám során a mûszaki szemléletre mindenképpen szükségem van! Beszélgetőtársam Kocsis-Kövér Orsolya, aki 2002-ben egyetemünk Vegyészmérnöki karán végzett, jelenleg a MOL projektmenedzsere. Hol kezdődött a pályafutásod? Az utolsó egyetemi félévemben már dolgoztam. Az első munkalehetőséggel egy ismerősöm talált meg, így kerültem irodavezetőként egy vegyipari kft-hez. Bár a végzettségemhez nem feltétlenül kapcsolódott a feladat, mégis a munkám során sikerült betekintenem a vállalat működésének szakmai részébe, és megismerhettem az ott alkalmazott technológiákat. A vezetés mennyire volt nyitott erre? Teljes mértékben. Azért is kerestek vegyészmérnök végzettségű embert, hogy ő egy személyben a szakmai ügyfélszolgálatot és az irodavezetői pozíciót is be tudja tölteni. Ezt, amennyire a cég megkívánta, én teljesítettem is. Itt öt évet töltöttem el, ez az idő nagyon jó iskola volt, ahhoz, hogy gazdasági irányba is kitekintést kapjak. Ez a cég egy nemzetközi nagyvállalat magyarországi leányvállalata, akkor nyolc főből állt, így nem volt továbblépési lehetőségem. Ezért határoztam el, hogy munkahelyet váltok ekkor kerültem a MOL-hoz. Mi volt az a döntő momentum, amikor azt mondtad, most tovább kell lépned? Bár nem voltak munkahelyi konfliktusaim, mégis rájöttem, hogy egy másfajta munkára vágyom, ezért döntöttem a váltás mellett. Megkértem az ismerőseimet, ha hallanak hozzám illő lehetőségről, akkor értesítsenek. Valószínűleg jókor voltam jó helyen, mert három helyről is kaptam megfelelő ajánlatot, végül a MOL mellett döntöttem, mert ebben a cégben láttam a legnagyobb perspektívát. Azon viszont el kellett gondolkodnom, hogyan fogom majd megállni a helyemet, amikor egy kisvállalati körből egy nagyvállalati környezetbe kerülök. Úgy érzem, sikerült. Mivel foglalkozol most a MOL-nál? Körülbelül másfél éve projekt-menedzserként dolgozom. Mivel a MOL-nál a projektek általában több évesek, így ahhoz, hogy az ember igazán beletanuljon ebbe a munkába, több évet kell egy bizonyos pozícióban eltölteni. A jelenlegi projektedben mennyire tudod hasznosítani vegyészmérnöki tudásod? Ahhoz hogy projektmenedzser lehessek, a vállalatnál a mérnök végzettséget mindenképpen elvárják, a gazdasági ismereteket pedig előnynek tekintik. Mindennapi munkám során a műszaki szemléletre mindenképpen szükségem van, így természetesen segít, hogy vegyészmérnöki ismereteim vannak, de az egyéb kiegészítő tantárgyak során megszerzett tudásomnak is hasznát veszem. Százhalombattán a Dunai Finomítóban dolgozom, ahol finomítói és logisztikai projektekben is részt veszek, így ezek az ismeretek mind kellenek ahhoz, hogy átlássam a folyamatokat. Eszerint Te Százhalombattán dolgozol. Milyen kapcsolatban vagytok a budapesti központtal? Változó, hogy mennyire szoros a munkakapcsolat. Mivel a felső vezetés Budapesten van, így az előterjesztések elfogadása itt zajlik, és rendszeresen jelentenünk kell azt is, hogy az adott projekttel hol tartunk. 2 Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
INTERJÚ A horizontális kapcsolatok intenzitása projektenként eltérő lehet, attól függően, hogy egy-egy projekt milyen team-összetételt kíván meg. Van, hogy olyan kollégákkal kell együttműködni, akik Budapesten vannak, de az is előfordul, hogy Zalaegerszegen vagy akár a Tiszaújvárosban dolgoznak. Egy projektben hány ember munkáját kell összefognod? A projektnek abban a fázisában, amelyben a menedzselés az én feladatom, elkülöníthető egy úgynevezett core-team, vagyis az adott csoport magja. A core-team általában öt főből áll, ahol a különböző, elsődlegesen érintett szakterületekről érkező munkatársakkal dolgozom együtt. Emellett vannak még további, úgynevezett támogató team-tagok, az ő számuk öt és tíz között változhat. A létszám így teljes mértékben attól függ, hogy milyen jellegű az adott projekt és ahhoz milyen szakismeret és támogatás szükséges. Mik a legkedvesebb emléked ebből az időszakból? Igazából a kollégiumi évek voltak a legkedvesebbek. Az ottani közéleti tevékenység az, amire szívesen visszaemlékszem, általa nagyon sok embert ismertem meg egy másik oldaláról. A lényeg az volt, hogy mindig pezsegjen körülöttünk az élet, és hogy élvezzük, amit csinálunk. Ott is azt szerettem, hogy megyek és teszem a dolgomat, mindez nagyon jó volt arra, hogy felkészítsen az életre, és lássam, hogyan bírom a munkát. A férfiak mennyire fogadnak el téged vezetőjüknek? Igyekszem következetesen és hitelesen betölteni ezt a szerepet, így ezt ők is könnyebben elfogadják. Nem azt látják, hogy egy nő dirigál, hanem hogy a koordináció, a menedzselés jó, mert halad a projekt. Úgy érzem, hogy egy nőnek, ha ugyanazt akarja elérni mint egy férfi, nagyobb kitartásra van szüksége, és előbb kell letennie produktumot az asztalra. Hogy alakul nálatok a munkaidő? Reggel héttől három húszig dolgozunk, mivel én Budafokon lakom elég fél hatkor felkelnem. Amint az ember bioritmusa megszokja a korai kelést, már nincs gond, és megvan az a hatalmas előnye, hogy még a reggeli és a délutáni dugó előtt megyek dolgozni és jövök haza. Milyen tantárgyak voltak azok, amik a leginkább megfogtak az egyetemi évek alatt? Természetesen voltak tantárgyak, amelyek szimpatikusak voltak, és voltak olyanok, ahol csak annak örültem, hogy végre túl vagyok rajtuk. Olyan típusú mérnök vagyok, aki a gyakorlatból mindig többet tanul, így amikor a laborgyakorlatokat végeztük, minden sokkal gördülékenyebben ment. Tartod a kapcsolatot évfolyamtársaiddal? Amióta kreditrendszer van, azóta az évfolyamtárs, mint fogalom, kicsit elveszett. Egy kisebb társasággal máig összejárunk és tartjuk a barátságot. Egyszeregyszer sikerül összefutnom még egykori évfolyamtársammal is és így mindig eljut hozzám valami információ a többiekről. Korábban szerveztünk egy évfolyam-találkozót is, azokkal, akikkel együtt kezdtük az egyetemet, ez nagyon jól sikerült, meglepően sokan eljöttek. Furcsa volt látni, hogy ki merre ment, és mit ért el. Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz 3
INTERJÚ Hallottál már korábban a Műegyetemi Öregdiák Szervezetről? Igen, a kiadványotokat rendszeresen kapom és elolvasom, sőt azon kevés emberek közé tartozom, akik, amikor kérdőíveket küldtök, vissza is küldöm kitöltve. Jelenleg részt veszel valamilyen képzésen, vagy tervezed? Éppen most fogom befejezni az MBA képzést a BME-n, ami tetszett, bár a munka mellett fárasztó volt. Mivel szombatonként jártam, így fel kellett vállalnom, hogy csak egy pihenőnapom marad egy héten. Úgy érzem, az itt megszerzett tudást nagyon jól lehet kamatoztatni a mindennapi életben. A MOL mennyire támogatja a munkavállalóit abban, hogy különböző képzéseken vegyenek részt? A MOL általában maga szokott képzéseket szervezni, és teljes mértékben támogatja a folyamatos tanulást. Minden évben van új képzési terv, ezen belül a vállalat azokat a tanfolyamokat, továbbképzéseket preferálja, ami a munkakör betöltéséhez szükséges tudást gyarapítja. Mit tanácsolsz a jelen végzős BME-s hallgatóinak? A MOL-nál az utóbbi időben odafigyelnek a fiatalokra, és arra hogy folyamatosan érkezzen friss diplomás munkaerő, ennek érdekében különböző programokat indítunk, melyek a tehetséges fiatalokat segítik. Szerintem, a BME-n végző vegyészmérnökök közül magas arányban vannak olyanok, akik pályaelhagyók lesznek, vagyis végül nem a választott szakirányával azonos szakterületen helyezkednek el. Ez ma már természetesnek mondható, így én azt mondom, nyugodtan vágjanak bele más dolgokba, az egyetemi képzés kellően széleskörű ahhoz, hogy másik szakirányban is megállják a helyüket. Az egyetemi évek alatt megszerezett mérnöki ismeretek soha nem fognak elveszni, ezt a tudást soha senki nem fogja elvenni tőlük. Én például textilipari szakirányon végeztem, ettől ma nagyon messzire elmentem, de máig emlékszem azokra, amit tanultam. Úgy érzem, hogy egy kis energia befektetéssel bármikor vissza tudnék menni erre a szakterületre, de jelenleg jól érzem magam itt. A mérnöki tanulmányok egy szemléletet is adnak, amelynek a segítségével egy-egy problémát sokkal ügyesebben, gyorsan meg tudunk oldani. Te miért szeretsz a MOL-nál dolgozni? A MOL saját erejéből érte el, hogy ma már az egyik legnagyobb magyar gyökerű vállalat, és egyben egy intenzíven növekvő nemzetközi cég legyen, ami komoly elszántságot mutat. Az egyetemen megszerzett nyelvismeretet jól lehet hasznosítani, mert amióta multinacionális cég lettünk, az angol vált a hivatalos nyelvvé. Az előterjesztések, szabályzatok ma már mind angolul jelennek meg, így aktívan tudjuk gyakorolni a nyelvet. Mindemellett számomra nagy előny, hogy az alapvetően magyar kultúra nemzetközivel ötvöződik. Természetesen van belső átjelentkezési lehetőség. Ignácz Szilvia Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
Mérnök nõk helyzete A nők felsőoktatáson belüli száma az 1950-es évek óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Ennek eredményeként két jelentős változás következett be a felsőoktatás területén: többszörösére nőtt a diákok száma és a kilencvenes évek vége óta több hallgatónő vesz részt az alapképzésében, mint férfi. A nők aránya tudományterületenként nagyon eltérő, a társadalom- és bölcsészettudományokban a legmagasabb, míg a műszaki tudományokban a legalacsonyabb. A mérnökképzés legfontosabb intézménye hazánkban a II. világháború előtt a Királyi Magyar József Műszaki Egyetem volt Budapesten, amely több felsőfokú tanintézetből alakult 1871-72-ben. Az első mérnökhallgató nők egyetemünkre 1918-ban nyertek felvételt. Az első próbálkozás arra, hogy nő egyetemi magántanár legyen, 1919-re tehető: dr. Götz Irénnek nyílt volna lehetősége kémia-előadásokat tartania, Madame Curie laboratóriumában töltött időszaka eredményeként. 1919 őszén a műegyetem rektora saját hatáskörében kizárta a nőket a Vegyészmérnöki Karról. 1927-ben született meg az a rendelet, amely szerint nők nem folytathattak mérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki tanulmányokat a Műegyetemen. Az Építészmérnöki Karon, a hallgatók összes számának 5%-a erejéig vehettek fel nőket, ha nem volt elég férfi jelentkező. 1936-ban a Mérnöki és Építészmérnöki Kar kérte, hogy különleges alkalmakkor a női felvételre vonatkozó 5%-os keretszámot megemelhesse. A nőhallgatók százalékos aránya a Műegyetemen az első világháború utáni időben igen alacsony szintről indult és alig növekedett a második világháborúig. Az 1946. évi XXII. törvény (A nők egyetemi és főiskolai felvételéről) nyitotta meg az egyetemek, így a Budapesti Műszaki Egyetem kapuit is a nők előtt. Ezt követően a nők felsőoktatáson belüli aránya fokozatos növekedésnek indult. Napjainkban a tanulni vágyó és mérnöki diplomát szerző nők sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint említett nőtársaik. Ennek ellenére a mérnöki pályán elhelyezkedő női munkavállalókat gyakran éri hátrányos megkülönböztetés akár erkölcsi, akár anyagi téren. Az összes tudományterület közül a műszaki az, ahol a legkisebb a női munkavállalók aránya és ezen a tudományterületen szerezték a nők a legkevesebb tudományos fokozatot. A női egyenjogúság erősítése érdekében jött létre a WiTEC (European Association for Women in Science, Engineering and Technology) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek magyar koordináló szervezete a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Ez a nemzetközi hálózat, melyben egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok, magánszemélyek is tagjai, támogatja a nők részvételét a mérnöki pályákon, műszaki tudományok területén. Ösztöndíjakat, munkahelyi cserelehetőségeket, gyakorlati lehetőségeket kínál a tudományos életben, műszaki és mérnök pályákon. Összeállította: Czimmer Krisztina Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz 5
REKTOR Interjú Dr. Péceli Gáborral, Egyetemünk rektorával Az öregdiákság szinte a diploma megszerzésének pillanatában kezdõdik. A Magyar Köztársaság Köztársasági elnöke 2008. augusztus 1-től 2012. július 31-ig terjedő időre bízta meg Dr. Péceli Gábor egyetemi tanárt (Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék) a BME rektori feladatai ellátásával. Milyen célokkal pályázott a rektori pozícióra? Szeretnék hozzájárulni a Műegyetem értékeinek megőrzéséhez, új értékek létrejöttéhez, és mindahhoz, aminek révén az egyetemen folyó oktatás, a kutatás és alkotó mérnöki tevékenység színvonala és eredményessége javítható. Az ehhez vezető út meglehetősen összetett, sok emberi, belső képzési, szervezési és gazdálkodási probléma, ill. feladat egyidejű megoldását igényli. Ezt tehát azt is jelenti, hogy a problémák megoldására szeretnék törekedni inkább, mint a problémákkal való kényszerű együttélésre. Ezen az úton járva szeretnék tevékeny munkása lenni annak, hogy a Műegyetem továbbra is a reálszféra vezető, nemzetközileg elismert felsőoktatási intézménye legyen, amely magas színvonalon tesz eleget a vele szemben támasztott akkreditációs és minőségi követelményeknek. Milyen fő célokat szeretne elérni a fontosabb területeken rektori tisztsége alatt? A fentiekben megfogalmazott általános célkitűzések megvalósulása érdekében öt területen szeretnék munkatársaimmal együtt előbbre lépni: (1) Kooperatív és rendszerszemléletű vezetési stílus érvényesítése, amely a dékánokkal, és rajtuk keresztül a tanszékvezetőkkel történő rendszeres konzultációkra alapozott döntések mechanizmusára épít; (2) A gazdálkodás szervezeti és költséghatékonysága, amelyet vállalatszerű működést biztosító szervezeti és működési formák bevezetésével szeretnénk elérni, és amelyben a felelősségi szintek és a személyes felelősségek a jelenleginél egyértelműbbek; (3) Tudatos ingatlan-, vagyon- és energiagazdálkodás elsősorban a költségvetési mozgástér megőrizhetősége érdekében; (4) A folyamatok átláthatósága és a munkahelyi légkör, mely egyfelől megfelelő adatbázisok meglétét, másrészt a megfelelő eljárásrendek következetes alkalmazását teszik szükségessé; (5) Újfajta oktatói-hallgatói partnerség, amely igyekszik elősegíteni az értelmiségivé, azon belül az alkotó mérnökké válás folyamatát. Több kutatás, felmérés és munkáltatói vélemény utalt arra, hogy a felsőoktatási képzési rendszer átstrukturálására lenne szükség. Mit gondol erről? Mit tud tenni az Egyetem? Szerintem sok mindent lehet jól csinálni akár egészen eltérő képzési struktúrák mellett is. Így aztán azt sem gondolom, hogy a képzési rendszer átstrukturálása önmagában meg tudja oldani a felsőoktatás problémáit. Az természetesen igaz, hogy a munkáltatók által felkínált állások különböző szintű ismereteket és készségeket, és ennek megfelelően különböző szintű végzettségeket tételeznek fel. Ennek egyfajta kiszolgálását teszi lehetővé a felsőfokú szakképzés, az alapképzés (BSc), és végül a mesterképzés (MSc) kínálata, azaz a bolognai folyamat eredményeképpen létrejövő struktúra. De praktikusan ugyanezeket az igényeket a korábbi képzések is kielégítették. 6 Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
REKTOR A problémakör egy másik vonatkozása a rövid távra és a hosszú távra történő gondolkodás, ill. felkészülés dilemmája. Egyes munkáltatói vélemények szerintem túlhangsúlyozzák az azonnal felhasználható tudás jelentőségét a teljes életpályára szóló készségekkel és képességekkel szemben. Az egyetemi képzés felelőssége a megfelelő tartalom mellett a készségek megfelelő arányú fejlesztése, a módszereket illetően sok esetben hagyatkozva korábbi tapasztalatokra és a hagyományokra. Leginkább ez a felelősség, ill. kötelezettség veti azt fel, hogy a képzési rendszerek átstrukturálását nagyon nagy körültekintéssel szabad csak kezdeményezni, mert az állandó átalakítások, az elhúzódó átmeneti időszakok könnyen értékek elvesztését eredményezik vagy, mint azt most ezekben az években is megtapasztaljuk, jelentős többletterhelést okoznak hallgatónak és oktatónak egyaránt. A struktúra kérdések sokkal élesebbek az intézmények és a szakok számosságát illetően. Ezek szorosabban kötődnek a finanszírozáshoz, amelynek hatékonysága mindig kulcskérdés. Hazánkban a jelenleginél kevesebb intézmény és azon belül szak megfelelő színvonalú fenntartása lehet csak reális célkitűzés. Ebben a vonatkozásban a Műegyetem méreténél fogva nincsen kritikus helyzetben, de megítélésem szerint esetleges összevonása más intézménnyel rövid távon a várható mellékhatások miatt nem lenne racionális. A közeljövőben hogyan képzeli el az Egyetem helyét a magyar felsőoktatásban? Természetesen a Műegyetemnek továbbra is meg kell őriznie a reálszféra egyetemi szintű képzési igényeinek kielégítésében betöltött vezető szerepét, hazai és nemzetközi ismertségét, valamint elismertségét. Ennek megvalósulásához folyamatos és következetes munka, kiszámítható feltételrendszer, kooperatív légkör, mindannyiunk elkötelezettsége elengedhetetlen követelmény. A képzések kialakításában a munkáltatói vélemények megjelenését több szakmai dokumentum is kiemelten fontosnak tartja. Az Egyetem milyen lépéseket tervez a gazdasági szféra szereplői felé történő további nyitás érdekében? A munkáltatói vélemények megjelenésének fontosságát a képzések kialakításában nem vitatom. Vallom azonban, hogy a Műegyetem képzési programjai nem a gazdasági szféra egyegy vagy néhány szereplőjének igényeit hivatottak kielégíteni, hanem olyan értelmiségieket szeretnének képezni, akik egyfelől műszaki és gazdasági szakemberek, másfelől felkészültek és nyitottak a legkülönfélébb szakmai környezetben problémák megoldására, munkatársaik irányítására, önmaguk folyamatos fejlesztésére, képzésére. Különösen a műszaki pályákon egy-egy konkrét eszköz, berendezés, technológia ismerete a hihetetlen gyors fejlődés következtében csak rövidtávon elegendő. A gazdasági szféra szereplői felé történő további nyitás kérdésében az a véleményem, hogy a Műegyetem esetében sokkal inkább a kapcsolatok mélységének és minőségének folyamatos javítása érdekében kell munkálkodnunk, mint azok mennyiségén. Mindezt a meglévő vállalati kapcsolatok mellett nagyon fontosnak tartom az akadémiai és ipari kutatóintézetek, és a reálszféra egyéb szakmai szervezetei felé is. Ennek eszközei a rendszeres eszmecserék mellett leginkább a szoros szakmai együttműködések, elsősorban közös kutatásifejlesztési projektek keretei között. A gazdaság szereplőinek megkeresésének másik (áttételes) módja az Öregdiák Szervezet sikeres működtetése. Mit gondol erről? Ezzel teljes mértékben egyetértek. Megtoldanám azzal, hogy szerintem az öregdiákság szinte a diploma megszerzésének pillanatában kezdődik, hiszen az éppen befejezett képzéssel kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatok legélesebben a friss diplomások körében fogalmazódnak meg. Természetesen a gazdaság szereplőivel való együttműködés elősegítésében a korban előbbre járók lehetőségei a mérvadók. Napjaink súlyos problémája, az egyes országokban a gazdasági növekedés mértékét is gátló mértékű műszaki szakember hiány. A Műegyetem ennek ellenére tényleges kapacitását nem kihasználó hallgatói létszámokkal dolgozik. Ennek egyértelmű oka, hogy a műszaki pályák társadalmi megítélése nem túl kedvező: viszonylag kevés fiatal jelentkezik a műszaki szakok valamelyikére, és ebből adódóan korlátozott a felvételi pontszámmal meghatározott minőségi követelményeket teljesítők száma. Az Öregdiák Szervezet véleményem szerint sokat tehetne a műszaki pályák népszerűsítése, társadalmi megítélésének javítása érdekében. Természetesen teljesen nyitottak vagyunk minden olyan javaslatuk befogadására, amellyel a Műegyetem küldetésének teljesítését segíteni tudjuk. Ignácz Szilvia Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
BME BME létesítmények új koncepció, új irányok A BME gazdálkodási problémáinak legjelentősebbjei inkább irányukat, tendenciájukat tekintve mélyek, a pillanatnyi állapotokhoz képest az állapotváltozási irányok aggasztóbbak. Ilyen problémahalmazt jelent a BME létesítményegyüttese is. Itt az általános problémát az adja, hogy mialatt a létesítmények műszaki állapota rohamosan romlik, évről-évre egyre többet költünk fenntartásukra. E folyamatot meg kellene fordítanunk: egyre jobb létesítményállapotokat kellene elérni egyre alacsonyabb reálértékben nem növekvő fenntartási költségek mellett. A főbb megoldási lehetőségek kézenfekvőnek tűnnek: a felesleges, pazarló létesítményhasználat megszüntetése; a jelenlegi létesítmények alacsonyabb üzemeltetési költségűekre való átalakítása, elcserélése; létesítményeink mindennapi ésszerű, takarékos használatának elérése. Mindezekhez elsősorban kari szintű lépésekre és beruházásokra van szükség. A létesítményproblémák sajátja, hogy rendszerint igen lassan oldhatók meg, a tervezésiengedélyeztetési-közbeszerzési fázisok eltartanak egy évig is. Ez az oka annak, hogy az átalakítások döntési pontjait a négyéves rektori programjának elejére teszi. A koncepció alapjai már nyáron megszülettek, a részletes programot pedig az idén szeretnénk a Szenátussal elfogadtatni. Külön meg kell említeni a 2010 tavaszán belépő új Q épületet, ami már önmagában is alapvetően megkeveri a kari létesítményhasználatot. A létesítménykoncepció a szokásos egyetemi karbantartási, felújítási tevékenység felett két nagyobb csomagból áll: középtávú kari elhelyezési programból és egyetemi szintű létesítményprogramokból. Középtávú kari elhelyezések Az egyetemi szintű értelmes létesítménygazdálkodáshoz mindenekelőtt a kari szintű létesítménygazdálkodás kereteit kell összehangolni. Ehhez első lépésként középtávra rögzíteni kell az egyes karok létesítményhasználatát, elhelyezkedését. Itt két szempont kerül előtérbe: 1) Egyetemi szinten komplett épületek kiürítésére törekszünk, ezzel együtt a fennmaradók teljes megtöltésére. Ennek oka, hogy érdemben hasznosítani (leginkább bérbe adni) vagy lebontani csak teljesen kiürített épületeket lehet, az itt-ott felbukkanó párszáz négyzetméter üres területekkel nem sokat lehet kezdeni. A két kiürítésre, majd bérbeadásra jelölt épület a Z és a V2. Említést érdemel továbbá a Hauszmann utcai sporttelep értékesítésének, ezzel együtt ÉL épület egy részének Sportközponttá alakításának terve, távlatilag felmerült a Bartók Béla úti kollégium kiváltása és a Balatonfüredi Hotel Uni eladásabérbeadása is. 2) A másik lényeges szempont az egyes karok egymáshoz közeli épületbe való koncentrálása, campus jellegű elhelyezése. Kifejezetten törekszünk egy-egy kar által kizárólagosan használt épületek kialakításra is. Emellett az irány mellett több érv is felsorakoztatható: Közösségileg, szakmailag tekintve előnyösebb, ha egy kar (azon belül nagyobb tanszékei) összefüggő területen helyezkednek el. Sokat remélünk a kari otthon szemlélet erősödésétől. Ez részben magasabb igényszintet jelenthetne a kari környezettel szemben, több figyelmet a tanszéki területek mellett a tantermekre, folyosókra stb. Jelentősebb átrendeződést tervezünk a nem kari egységeknél is. Itt számos egyetemi szintű kiszolgáló egység költözne el a K épületből, bővülne viszont a KTH R épületi területe. Egyetemi szintû létesítményprogramok E programok annyiból jelentenének különbséget az eddig megszokott egyetemi szintű beruházási, fejújítási tevékenységhez képest, hogy többéves, külön tárgyalt és megszavazott beruházási, fejújítási csomagokat takarnának. Első helyen az egyetemi sportlétesítmények átalakítását, bővítését, korszerűsítését kell említeni, majd a Hallgatói Önkormányzattal közösen a központi tantermek felújítási csomagja érdemel említést. Az energiaracionalizálást, ezzel együtt a fogyasztásmérést, mint célt külön is meg kell említeni, itt elsősorban mérési pontok kialakításáról, illetve nagyobb energiaracionalizálási programokról pl. átállás távfűtésről egyedi gázfűtésre lenne szó. Végül vágyainkhoz sorolva égetően szükség lenne nagyobb laborjaink átfogó felújítására is, ezt viszont külső támogatás nélkül nem tudjuk megvalósítani. Dr. Andor György Általános rektorhelyettes 8 Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
BME Szervezeti átalakulás A BME Szenátusa 2006 nyarán fogadta el az akkor új felsőoktatási törvénynek megfelelő Szervezeti Felépítés és Működési Rendet (SZFMR-t). E szabályzat felhatalmazásai alapján készül a többi szabályzat, utasítás, körlevél, tájékoztató stb. Az eltelt időszak változásai indokolták a szabályzat áttekintését, melyek két nagyobb téma köré csoportosíthatók: 1. A 2006-ban létrehozott divizionális szervezet továbbfejlesztése. A szervezetet a centralizáció jegyében jelentősen egyszerűsítettük, mert a stratégiai irányítás az új rektori ciklusban a rektor és a dékánok közös feladata, ellentétben a korábbi, funkcionális rektorhelyetteseken, igazgatókon és bizottságokon keresztüli megoldással, időközben olyan gyakorlat alakult ki, amelynek során a stratégiai irányítást segítő szervezetek szolgáltatások nyújtására is berendezkedtek, emiatt párhuzamosságok jöttek létre a szolgáltató szervezetek között pl.: a Nemzetközi Igazgatóság szolgáltatásainak nagy része a Központi Tanulmányi Hivataléval (KTH) szakmailag, ill. tartalmilag átfed. Ennek következtében az egyetemi szintű feladatokat ellátó önálló szervezeti egységek számát csökkentették. a tudásközpontok, speciális szervezeti egységek karokon kívüli működtetése az egyetem számára lényeges előnyt nem jelentett, ugyanakkor ezek a szervezetek több szempontból is a karok versenytársaivá váltak, ami egyetemen belül nem lehet cél, a karok továbbképzést célzó, önálló szakmai aktivitása az utóbbi években jelentős mértékben megerősödött, ezért a Mérnöktovábbképző Intézet önálló, karoktól elkülönített, azokkal versengő működése nem indokolt. 2. Az eltelt két év működési tapasztalatai. Ennek keretében: A Belső Ellenőrzési Csoport, és a Gazdasági Tanács tekintetében felesleges jogszabályi ismételgetéseket a szabályzatból töröltük. A Szenátus tanácskozási jogú tagjai (állandó meghívottjai) között szerepeltetjük az előző rektort és az EHBDT elnökét is. Az önállóan gazdálkodó szervezeti egység definiálhatatlan - fogalma helyett az átfogó szervezeti egység fogalmát vezettük be, minden olyan szervezet számára, melynek SZMSZ-ét a Szenátus fogadja el. Az SZFMR 2008. évi módosításainak fő célkitűzéseit alapvetően a szervezetfejlesztési célokkal összefüggésben fogalmaztuk meg: A stratégiai irányítást segítő tevékenységek újraszervezése, a stratégiai irányítást segítő szervezetek megszüntetése, szolgáltató funkcióiknak a rendszerüzemeltető és rendszerfenntartó szolgáltatásokat végző szervezetbe (Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság), vagy az oktatást-kutatást szolgáltatásaikkal támogató szervezetekbe (KTH) integrálása, a stratégiai irányítást segítő funkcióiknak a Rektori Titkárságba (Kabinetbe) illesztése. A tudásközpontok, a Mérnöktovábbképző Intézet és az Informatika Központ kari felügyelet alá helyezése A KTH-n belül oktatási igazgatói és nemzetközi igazgatói megbízások kiadása, akik közvetlen rektori hatáskörben és felügyelettel képviselik az Egyetemet, közvetítenek a külső partnerek és a karok között. Az átalakítással az a célunk, hogy az oktatástkutatást segítő folyamatok és az ezeket szervező szervezetek közvetlenül a karokat, a hallgatókat és az oktatókat-kutatókat szolgálják, és ezt lehetőség szerint teljes körűen, az eddigieknél jobb minőségben tegyék. Erős, robosztus szolgáltató szervezetekre teszünk javaslatot, amelyek kihasználják az adminisztráció különböző területeinek szinergiáit, illetve méretében elég nagyok ahhoz, hogy professzionális menedzsmentet rendeljünk hozzájuk. Ilyen keretek között az egyetemi életben tipikusan jelentkező ügyhullámok jóval gazdaságosabban kezelhetők. Az átalakulást a jelenlegi szervezeti feladatokat megtartva kívánjuk megszervezni. Ennek megfelelően az átalakulás folyamán létszámleépítést (létszámemelést) sehol nem tervezünk, e lépéseket az új szervezet és működés folyamatában, a munkáltatói jogokat gyakorlóknak célszerű megtenni. Szabó Tibor Főtitkár Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz 9
AKTUÁLIS Hírek a BME-rõl BME tanévnyitó ünnepség 2008/2009 A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008. szeptember 1-én 10.00 órakor tartotta 227. tanévének megnyitó ünnepségét. A 2008/2009-es tanévben közel 4200 elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait az egyetem nyolc karán. A tanévnyitón ünnepi beszédet mondott Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke és Dr. Péceli Gábor, egyetemünk rektora. Dr. Péceli Gábor, az egyetem új rektora arról beszélt, hogy a Műegyetemen végzettek keresettek, diplomáik mindenütt népszerűek, világszerte elismertek. Utalva arra, hogy a VII. Nevelésügyi kongresszus mottója az volt, hogy az oktatás közügy, azt mondta: a Műegyetem is közügy. A műszaki végzettségűek iránti igény felismerése önmagában nem elegendő. Megköszönve az eddigi segítséget, ezért azt kérte a kormányzat és a gazdaság szereplőitől, tegyenek még többet lehetőség szerint, támogassák az intézményt erkölcsileg és anyagilag, szakmailag egyaránt. Kutatók éjszakája A Kutatók éjszakája (KÉ) az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos fesztivál-jellegű eseménysorozat, amelynek célja a kutatói életpálya és a tudomány népszerűsítése, közelítése a társadalomhoz. 2008. szeptember 26-án Európa számos országában, egy időben kerültek lebonyolításra tudományos-szórakoztató rendezvények a programsorozat keretében. Itthon, az Európai Bizottság támogatásával 15 városban több, mint 300 érdekes, színes programmal várták az érdeklődőket a szervező intézmények. A programsorozat lebonyolításában egyetemünk is kiemelkedő szerepet vállalt. A Műegyetemen több programot valósítottak meg, úgy mint EU-sarok, Német-magyar felsőoktatási napok, Kármán Tódor szélcsatorna, Atomenergia közelről, Intelligens anyagok, Mitől jó, amit megeszünk?, A kémia szépségei, Semmi varázslat csak fizika, A titkok matematikája. Folytatódik a Központi épület tetõszerkezetének felújítása A BME Központi épülete a XX. század eleji fővárosfejlesztés kiemelkedő alkotása. Az 1906-1909 között Hauszmann Alajos tervei alapján elkészült középület méreteiben és színvonalában csak a szintén Hauszmann tervei alapján készült Budai Vár átalakításával vagy a Steindl Imre által tervezett Parlament építésével mérhető. Ezt ismerte el 1987-ben az UNESCO, amikor a budapesti Duna-partot, melynek a műegyetemi épületek is a részei, a Világörökség részévé nyilvánította. Az épület Dunára néző homlokzatának hossza 200 m, a hasznos alapterület ma mintegy 50.000 m 2. Hauszmann Alajos kiemelkedően díszített, nemes alkotást kívánt létrehozni. A felbecsülhetetlen értékű, közel 100 éves épület jelenlegi állapota megkövetelné a teljes rekonstrukciót, hisz az építés időpontjától a mai napig egyszer sem került sor olyan felújításra, mely az állagmegóvást hosszabb időtartamra biztosította volna. Az épülésének közel 100. évfordulóját ünneplő, a világörökség részét képező Központi épület tetőszerkezetének egy része kerül felújításra. A tervek a tavalyi évben készültek el, melyeknek készítésében oroszlánrészt vállaltak az Építészmérnöki Kar nagy tanítási tapasztalattal rendelkező oktatói is, akik tudásukkal és együttműködésükkel erősítették az éppen zajló ütem biztos mérnöki alapjait. A felújítás során a tetőszerkezet egy részére kerül új cserép. A díszítőelemeknek szigorúan korhűnek kell lenniük, és számos minőségi követelménynek meg kell felelniük. Dr. Molnár Károly tárca nélküli miniszter lett Dr. Molnár Károly a Műegyetem leköszönő rektora, május 5-ei eskütételével a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter lett. Hasonló pozíció mindeddig egy alkalommal létezett 1990-1994 között, akkor is BME-s oktató, Dr. Pungor Ernő töltötte be. A miniszter tervei között szerepel a pályázati rendszer központosítása, valamint a K+F ráfordítások GDP-hez mérten legalább 2%-ra emelése. Törekvései közé tartozik még a magyar tehetségek itthon tartása. Emellett cél, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapesten létesüljön. Összeállította: Czimmer Krisztina 10 Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
Are You Cognizant? We have a passion for building stronger businesses for our clients and earning their trusted relationships. Our employees have a relentless passion for making a difference. We are Cognizant. Are you? If you'd like to work for a fast-paced, truly global organization that fosters excellence and personal growth, Cognizant is the place for you. Cognizant is a trusted business and technology partner for several leading Global 2000 companies. Cognizant is a global provider of information technology, infrastructure, software, consulting and business process outsourcing services. With more than 40 global delivery centers and over 59,000 employees as of June 30, 2008, our unique global delivery model is infused with a distinct culture of high customer satisfaction. For more information, please contact: Judit Urban, HR Manager Cognizant Hungary 1117 Budapest, Infopark, Neumann J. Street 1/B Phone +36-1-577-5454 Fax +36-1-577-5497 Email judit.urban@cognizant.com
BME A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története elnevezései mentén Az egyetem elnevezései, ha a kronológiai sorrendbe állítjuk őket, latinul, magyarul, németül majd ismét magyarul jelentek meg az adott kor hivatalos dokumentumain. Bár az egyetem épületei mindig a főváros területén épített otthont magának, két kar 1950-től 1966-ig átszervezés miatt Szolnokra került. 1782. INSTITUTUM GEOMETRICO HIDRO- TECHNICUM = Mérnöki Intézet (mindennapi szóhasználatban); Latin oktatási nyelv időszaka, 1782-1850-ig a Szigorlati Szabályzat alapján 1275 mérnöki oklevelet adtak ki latin körfeliratú, 1777-es évszámú körpecsételővel. A Tudomány Egyetem és a Mérnöki Intézet közösen használták ezt a pecsételőt. Az alapító okiratot az Országos Levéltár őrzi. 1846. KIR. JÓZSEF IPARTANODA A megnyitó ünnepségen 1846. november 1-én megjelent gróf Széchenyi István is, aki azt javasolta, hogy az intézet vegye fel József nádor nevét. Bár az oktatói kar Széchenyi nevét látta volna szívesen az intézmény homlokzatán, ám a gróf ezt a felkérést elutasította. 1849. JOSEPH INDRUSTIE-SCHULE és Mérnöki Intézet (=INSTITUTUM) A német elnevezés továbbra is megmaradt, azonban az oklevélkiadás megszűnt. Ezért az intézmény (Sztoczek József akkori igazgató vezetése mellett) 1850-től 1873-ig díszes kivitelű ABSZOLUTORIUM -ot adott ki, amely minden mérnöki munkára feljogosította birtokosát. Az 1848/49-es évek után, a megtorlások utáni időszakban a Helytartó Tanács a Budai Vár területére költöztette az összevont intézetet, hogy szem előtt legyenek az INSTITUTUM polgárai. 1856. K. K. JOSEPHS-POLYTECHNIKUM (főiskolai szint) Megmaradt az igazgatói vezetés által kiadott absolutorium az oklevél helyett. 1862. KIR. JÓZSEF MŰEGYETEM Elindult magyar nyelvű oktatás. Bizonyítvány hitelesítésre Stoczek József igazgató magyarnyelvű körfeliratos, 1862-es évszámmal ellátott pecsételőt készíttetett. 1871/72. tanévtől, br. Eötvös József miniszter segítségével, rektori és dékáni kinevezések mellett az egyetemen ismét életbe lépett a Szigorlati Szabályzat, és újra jogot kapott az intézmény oklevelek kiadására. Szakáganként Oklevél Törzskönyvet (=Főkönyvet) hoztak létre, amely segítségével az elveszett okleveleket hiteles másolatokkal tudták pótolni. 1919. JÓZSEF MŰEGYETEM (a kir. Jelző elmaradt) 1920. MAGYAR KIRÁLYI JÓZSEF MŰEGYETEM 1934. MAGYAR KIRÁLYI JÓZSEF NÁDOR MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM (1934-ben került a nádor szó az egyetem nevébe, ami valójában anakronisztikus, mert az 1864. évi 7. tc. a nádori jogkört eltörölték, és 1920-tól kormányzói kinevezés lépett életbe.) Az intézmény hivatalos rövidítése a JÓZSEF MŰEGYETEM lett. 1934-től 1949-ig az átszervezéseknek köszönhetően a Bánya-, Kohóés Erdőmérnöki Kar az egyetem kötelékébe került. Ebben az időszakban az intézményhez került a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar. 1949. JÓZSEF NÁDOR MŰSZAKI EGYETEM MŰEGYETEM (az egyetem bélyegzőjén mindkét megnevezés szerepel) 1949. BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM (A Budapest szó bekerülésével nemzetközi vonatkozásban könnyebben be tudták azonosítani az intézményt.) Az egyetem hivatalos rövidítése a BME lett. 2000. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁG- TUDOMÁNYI EGYETEM A BME nyolc egyetemi karral működik a budai lágymányosi területen, valamint az új beépítésű Info-park elegáns épületeiben. Az egyetem két hivatalos rövidítést használ: BME és MŰEGYETEM. Pedroni Emma Anna művészettörténész 12 Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
OLIMPIA Arany fényben ragyogó ezüstök! Három arany, öt ezüst és két bronz. Ez a magyar csapat mérlege a 2008-as Pekingi Olimpián. Ebből Cseh Laci három igen értékes ezüstöt úszott össze, ezúttal ugyanis a mi klasszisunkat csak Michael Phelps tudta megelőzni mindannyiszor. Lacival a nagy megmérettetés előkészületeiről tavaszi számunkban beszélgettem. Most néhány gondolatban értékelte nekünk az olimpiát és teljesítményét, illetve megosztotta jövőbeni terveit. Hogy értékeled teljesítményed, elégedett vagy? Hogy tetszett az olimpia? Teljesen elégedett vagyok a teljesítményemmel, úgy érzem mindent kiadtam magamból. Ahogy egyre jobb és jobb eredményeket érek el, úgy nő a motivációm is. Mindig van tehát valami, ami hajt előre. A pekingi olimpia pedig nagyon tetszett, szuperül meg volt szervezve minden. Korábbi interjúdban azt mondtad, nem vagy izgulós típus, nyugodt tudsz maradni egy-egy verseny előtt. Sikerült? Egy kis izgalom természtesen volt bennem, de nyugodt tudtam maradni a rajtnál is. Azt hiszem, az egyik legjellemzőbb tulajdonságom az, hogy kifejezetten nyugodt ember vagyok. Néhány dolog persze engem is ki tud hozni a sodromból ilyen például, amikor egy helyben kell vesztegelnem a dugóban, de alapjában véve elég csendes, békés természetem van. Pekingben azt nyilatkoztad, hogy most egy hatalmas pihenés következik Betartod? Mivel töltöd időd? Amióta hazajöttél voltál edzésen? Sok pihenésre nem jutott időm, csupán a Balaton mellé tudtam lemenni néhány hétvégére, másra nem volt időm. Rengeteg helyre kellett mennem, most meg már az egyetemi tanulmányaimra koncentrálok. Tanulással meg némi kikapcsolódással telnek a napjaim. Sok meghívást kapok, ahol illik megjelennem, és ezeknek igyekszem eleget tenni. Az uszoda közelébe még nem sikerült eljutnom, az edzéseim majd csak januárban kezdődnek. Jut időd a kikapcsolódásra? Meglehetősen sokat járok moziba. Filmrajongó vagyok, s szeretném bepótolni a lemaradásomat. Jó pár filmet láttam eddig, de még így is bőven akad olyan, amit meg kell néznem. Fotózni is szeretek, ezt most fedeztem fel magamnak. A versenyekre is magammal viszem a gépet, próbálok minél több képet készíteni. Egyelőre még nem űzöm profi módon, de éppen a napokban kaptam egy lehetőséget, hogy egy tanfolyamon jobban elmélyedjek a fotózás rejtelmeiben. Most több időt tudsz szentelni tanulmányaidnak is E téren milyen célt tűztél ki magadnak? Ebben a félévben szeretném behozni a lemaradásaimat. Igyekszem bejárni az órákra, bár nem mindig sikerül és szeretnék minden zárthelyin ott lenni és elsőre teljesíteni. Ignácz Szilvia Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz 13
OLIMPIA Gyõzelemre született! Egyetemünk hallgatója, Dr. Molnár Tamás harmadik olimpiai aranyérmét nyerte meg Pekingben, azonban az olimpia után sem lassít a tempón. Klubjával készülnek a következő megmérettetésekre, közben egyetemre jár, egymás után adja az interjúkat, meghívásoknak tesz eleget, s mindemellett igyekszik minél több időt tölteni családjával. Ezekről beszélgettünk egy őszi péntek délután. hogy a vizsgáimat úgy tudjam csinálni, hogy az összeegyeztethető legyen a sporttal, akkor az iskolától már minden elvárható segítséget megkaptam ez az elmúlt években így is volt. Már csak öt vizsgád van hátra a BME-n Látod már itteni tanulmányaid végét? Én nagyon szeretném látni már a végét. Ez is csak attól függ, hogy mikor tudok leülni és kezembe fogni a könyvet. Hogyha ez megtörténik, hónapokon belül be tudnám fejezni. Úgy tervezem, hogy a januári vizsgaidőszak végére pontot tehetek itteni tanulmányaim végére. Hogy telik egy napod klubidényben és hogy, amikor a válogatottal készültök egy-egy világversenyre? Nagyon hasonlóan. Az a különbség, hogy a válogatottal való készülés az sokkal többet vesz ki mind fejben, mind fizikailag az emberből. Ha azt nézzük, az napi nettó hat óra edzés, e mellett bele kell számolni, hogy el és haza kell menni az edzésre, így ez napi nyolc órás elfoglaltság. E mellett, ha az embernek van családja, az maximálisan kitölti a napját, ez nálam sem volt másként. A nyári felkészülés az csak a munkáról és a családról szólt. E mellett nem nagyon fér bele más. A klubszezon egy kicsit más, abból a szempontból, hogy gyakorlatilag tíz hónapra nyúlik el, nem kell olyan intenzív felkészülés, hétről-hétre kell jól játszani, hétről-hétre csak egy meccsre kell mindig felkészülni. Az edzések intenzitása, mennyisége sem olyan nagy, azért ettől függetlenül ebben az időszakban is napi kettőt kell edzenünk, de az edzések mellett lehetőség van másra. Nyilván azt is nagyon jól meg kell szervezni, hogy az időn túl az energiába is beleférjen az egy-egy napi program, mint például nekem az iskola. Mennyire tudod összeegyeztetni tanulmányaid a sporttal? Szerencse az iskola nagyon rugalmas ebben, hiszen ha már annyi segítséget megkapok, Jogra jártál, most BME-s vagy. Mi a következő lépés? Jelen pillanatban ezeket szeretném befejezni, azaz a BME-s tanulmányaimat. Illetve a jogot elvégeztem, de odáig még nem jutottam, hogy leszakvizsgázzak, az a következő lépés, ami egy igen nagy lélegzetvételű dolog lesz. Miért pont ezt a két területet szeretted volna megismerni? Mennyire egészíti ki egymást ez a két tudásbázis? Szerintem a mai világban, különösen Magyarországon rengeteg jogászt képeztek. Ma egy jogi diploma nem elég, nyilván nem azt mondom, hogy értéktelen, de valami hozzáadott értéket kell produkálni és úgy gondoltam, hogy egy pénzügyi, gazdasági másoddiploma nagyon hasznos lesz. Három olimpia, három aranyérem. Tudsz köztük különbséget tenni? Melyik mit jelent neked? Mindenféleképpen van különbség. Mindegyik más a maga nemében. Sydney volt az első, nyilván egy sportoló életében egy olimpiai győzelem a legmerészebb álom. Mi mertünk álmodni és meg is valósítottuk. Tehát Sydney azért fontos, mert az volt az a siker, amiért egész életünkben küzdöttünk. Utána még fiatalok voltunk, tehát utána még arról szó sem lehetett, hogy abbahagyjuk. Csináltuk tovább, világbajnokságot nyertünk és az athéni olimpiára is úgy mentünk, hogy esélyesek vagyunk. Esélyesnek megfelelően 14 Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz
OLIMPIA játszottunk is, minden meccsünket megnyertük, igaz a végén egy olyan mérkőzést játszottunk a szerb csapattal, amit az utolsó pillanatban tudtunk megfordítani. Athént az teszi széppé, hogy egy olyan élet-halál harcot vívtunk a döntőben, amit az utolsó pillanatban fordítottunk a magunk javára és így nyertük meg az olimpiát. Peking meg azért szép, mert az, hogy az ember harmadszor is olimpiát tud nyerni, ez még így utólag is hihetetlennek tűnik. Én azt gondoltam az olimpia előtt is, hogy ha már érmet nyerünk, az már egy óriási siker, ezen belül, hogy az már milyen lesz, az tényleg csak pillanatnyi forma és a körülmények döntik el, hogy ez hogy alakul. Mi ezt megnyertük és ez óriási dolog. Nekem ezt az teszi még szebbé a dolgot, hogy már a hároméves fiaim is szemtanúi lehettek. Hogy érzed, London belefér még? Erre pontosan tudom a választ, nem. Lehet, hogy beleférne, de én ezt már az olimpia előtt eldöntöttem. Bárhogy alakul, a válogatottban nem szeretnék többet szerepelni. Nagyon sokat kaptam ettől a sporttól és úgy érzem, hogy itt az ideje átadni a fiataloknak a lehetőséget. Nagyon nehéz, de tudni kell abbahagyni. És az, hogy saját döntésem alapján a csúcson tudom befejezni, ez teszi az egészet széppé. Londonban lehet, hogy érted nem szoríthatunk majd, de Pekingben ott voltál. Mennyire tudtátok kint követni a magyar sportolók teljesítményét? A vízilabda torna az olimpia elejétől a végéig húzódik, nekünk a legfontosabb az, hogy a saját dolgunkat tegyük. Kimentünk, akklimatizálódtunk, csináltuk a dolgunkat. Edzettünk, készültünk a meccsekre és pihentünk. Lépésről-lépésre haladtunk előre és ennek az lett a következménye, hogy nyertünk. Igazából semmivel nem foglalkozunk, csak önmagunkkal. Ha volt szabadidőnk, akkor a szálláson lévő zárt láncú tévén minden sporteseményt meg tudtunk nézni, de igazából arra sem lehetőségünk, sem pedig energiánk nem volt, hogy élőben kövessük akár a női vízilabdát, ami közel áll hozzánk, mert mégiscsak a saját sportunk. Nyilván drukkoltunk minden magyar sportolónak, tisztában voltunk azzal, hogy ki hogy szerepel, azt nagyon sajnáltuk, hogy sokáig a magyar sportolók nem nyertek aranyérmet. Ránk ez nem volt hatással, az utolsó pillanatban talán úgy volt, hogy ha nyerünk az óriási pluszt ad a szurkolóinknak, hogy igen, a vízilabdázóink megint megmutatták! Figyelemmel követed a rólatok megjelent cikkeket, könyveket? Ha Csurka Gergely könyvét vesszük, akkor igen, abból kapunk támpéldányt is, amibe természetesen beleolvasok, de nem olvasom el, mert nekem sok újat nem tud mondani. Én örömmel veszem, ha rólunk ilyen színvonalú dolog jelenik meg. Gergő már jelezte, hogy lesz újabb könyv, de ezúttal kicsit mással készül, mint amilyenek az eddigiek voltak. Mennyire fontos neked, hogy a médiában szerepet kapjon a sport, az hogy a közélet megismerjen titeket? Én ezzel soha nem foglalkoztam, nyilván ez egy járulékos dolog, ha nyerünk, akkor azért, ha kikapunk, akkor meg azért. Ezzel együtt kell élni és tudomásul kell venni, hogy a mai sport a média nélkül már nem működik és a média képviselőit is a lehetőségekhez képest minél jobban ki kell szolgálni. Sok jó vízilabdázó van ma Magyarországon. Nagydolog bekerülni a válogatott keretébe Mennyire okoz konfliktus helyzetet egyegy világverseny előtt a válogatott keret névsorának kihirdetése? Nem hiszem, hogy a kimaradó és az utazó játékosoknak egymással lenne konfliktusuk, hiszen aki utazik, az nem tehet arról, hogy mellette döntöttek. Nyilván nagyon fájdalmas dolog itthon maradni és én ezt személyesen is tudom, mert az egyik legjobb barátom, Szívós Marci az utolsó pillanatban maradt ki, immár másodszor. Én nem tudok úgy tenni, mintha nem lettem volna ott az olimpián, az ő feladata viszont az, hogy minél hamarabb túltegye magát ezen, és csinálnia kell tovább, hinni és dolgozni azért, hogy Londonban ott lehessen és megmutassa, hogy ő is aranyérmet érdemel. Hogy tervezed a jövődet, klubszinten vízilabdázol tovább? Klubszinten még mindenféleképpen szeretném folytatni egy három-négy évig. Utána meg meglátjuk, hogy mi lesz, az még nagyon távol van, annyira nem látok előre. Azt tudjuk, hogy te biztosan otthagyod a válogatottat. Hogy érzed, Kemény Dénes marad még? Szerintem folytatni fogja, de ez az ő döntése, ami heteken, hónapokon belül el fog dőlni, ha már nem dőlt el. Ignácz Szilvia Műegyetemi Öregdiák 2008. ősz 15