1/7 oldal Tartalomjegyzék: 1./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint Beáta Hatálybalépés időpontja: 2002.02.2. Példány tulajdonosa: Példány sorszáma: Módosítások: Sor- Lap- Módosítás tárgya Dátum Módosító Jóváhagyta szám szám 1 1-5 KIR dokumentáció teljeskörű 2001.07.15. Szigeti Edit Bálint Beáta felülvizsgálata, integrálása a minőségügyi dokumentációba 2 4. Értékelési szempontok pontozása, 2002.02.2. Szigeti Edit Fazekas András 5. Összpontszám módosítása 3 1-5. Az MSZ EN ISO 9001:2001 2003.07.01. Szigeti Edit Bálint Beáta szabvány új integrált követelményei, valamint a vonatkozó jogszabályok változása szerinti felülvizsgálat 4 1-10 A MEBIR bevezetéséhez szükséges 2004.09.01. Badacsonyi és Bálint Beáta felülvizsgálatot követő aktualizálás. Király Kft. 5 1-9 A környezetvédelmi előírások 2005.10.31. Kasnyik Anna Szigeti Edit felülvizsgálata az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerint. 6 1-7 KÉSZ Építő és Szerelő ZRT. 200.09.0. Nagy-Pál Tímea Szalados László Integrálása. Gyöngyösi Rita 7 1-7 KÉSZ IPARI GYÁRTÓ Kft.. Integrálása. 200.12.09. Kővári Tímea Vőneki Róbert Szalados László Jelen eljárás a Társaság kizárólagos tulajdona.
2/7 oldal 1. Célmeghatározás Ez az eljárás biztosítja, hogy a szervezet kimutassa a múltbeli, jelenlegi, jövőbeni tevékenységei azon hatótényezőit, illetve kockázati tényezőit, amelyeket ellenőrizni tud, amelyekkel kapcsolatban elvárható, hogy a szervezet változásokat vezessen be. 2. Területi érvényesség Jelen eljárás a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. és a KÉSZ IPARI GYÁRTÓ Kft. továbbiakban együtt: Társaság - összes tevékenységi területére, a teljes környezetirányítási, munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerre és annak szervezeteire kiterjed. Az eljárás kimutatja a vállalat termékeinek, tevékenységeinek jelentős vagy kevésbé jelentős, de környezeti és munkavédelmi szempontból kezelésre kötelezett tényezőit, amelyeket a Társaság be tud vonni ellenőrzési körébe, és ezeket befolyásolni tudja vagy a jövőben befolyásolni kívánja. A fejezetszámok mögött jelölésre kerül, hogy mely tagvállalat tevékenységére értelmezett a szabályozás. 3. Fogalom meghatározások Környezeti tényezők: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan aktív vagy passzív eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. Környezeti hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás akár káros, akár hasznos, amely egészben vagy részben a szervezet tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik. Veszély: Előidéző ok, helyzet vagy tett, amely emberi sérülést, egészségkárosodást, illetve ezek kombinációját okozhatja. Kockázat: Egy veszélyes esemény vagy annak való kitettség előfordulási valószínűsége és az általa okozott sérülés vagy egészségkárosodás súlyosságának kombinációja. Kóroki tényezők: A munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló olyan fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai tényezők, amelyek egészségkárosodáshoz és/vagy baleset bekövetkezéséhez vezethetnek. Expozíció: A munkahelyen jelenlévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata.
3/7 oldal Expozíció becslés: Olyan eljárás, amely során meghatározásra kerül a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket érő expozíció jellege, időtartama és amennyiben lehetséges mértéke, a szükséges intézkedések köre. Kockázatértékelés: Folyamat a veszély(ek)ből származó kockázat(ok)nak a meglévő szabályozások megfelelőségének figyelembevételével végzett felbecsülésére, és annak eldöntésére, hogy a kockázat(ok) elfogadható(k)-e vagy sem. 4. Eljárás 4.1. A környezeti tényezők meghatározása (KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., KÉSZ IPARI GYÁRTÓ Kft.) A környezeti tényezők a termelési folyamat technológiai lépéseiből és a környezetre hatást gyakorló tevékenységekből származnak. A Társaságnak évente legalább egyszer összhangban az IIE.2. Figyelemmel kisérés és mérés eljárás 4.4.6. fejezetével, környezeti állapotfelmérést kell végeznie, amelyet a vállalat valamennyi tevékenységi területére ki kell terjeszteni. Az állapotfelmérést a KIR managernek kell elvégezni. Az éves állapotfelmérésen kívül még azonnali felmérést kell végezni új technológia, alap- vagy segédanyag bevezetése, jelentős technológiai változáskor, az új, megváltozott folyamat vizsgálatával, illetve ettől eltérő esetekben, ha a KIR manager így rendelkezik. (pl. határérték túllépés esetén) Az állapotfelmérés során a normál üzemi körülményeket kell vizsgálni és felmérni, illetve az esetleges nem üzemi állapotokra, vészhelyzeti körülményekre is (pl. rendellenes üzem), ha azok bekövetkezésének nagy az esélye vagy egy adott területen már történt vészhelyzet. Az állapotfelmérés során gondolni kell azokra a környezeti tényezőkre is, amelyeknek hatása csak a jövőben jelentkezhetnek, bekövetkezhetnek, hogy ezeket a hatásokat a lehető legkorábbi szakaszban figyelembe lehessen venni és az IIE.5.2. Helyesbítő/megelőző tevékenység eljárásban leírtak alapján el lehessen járni. Leállási-újraindítási körülményeket nem kell vizsgálni, mert sem leálláskor, sem újraindításkor nem jelentkezik kiugró környezeti terhelés. Állapotfelmérést végző csoport tagja lehet: a KIR manager vagy a IIR munkatárs, az adott terület /szervezeti egység vezetője vagy területi megbízottja, az adott területen dolgozók közül kijelölt személyek. Az állapotfelmérő csoport létszámát a KIR manager egyéb tagokkal, szakértők bevonásával bővítheti.
4/7 oldal Az állapotfelmérést, ha lehetséges, helyszíni bejárással kell kezdeni, majd az adott terület vezetőivel, képviselőivel közösen a tapasztaltakat, illetve a változásokat feljegyezni. Az állapotfelmérő csoportnak egyes technológiai lépésekhez, ill. azok résztermékeihez, folyamataihoz kapcsolódó bejövő és kimenő pontokat számba véve meg kell vizsgálni a tevékenységek tényleges és lehetséges kölcsönhatásait a környezettel, amelybe bele kell érteni a talaj, víz, levegő és az élő növényi és emberi környezettel való kapcsolatot. A kölcsönhatások vizsgálatánál figyelembe kell venni a tevékenységből keletkező mindennemű kész-, félkész- és melléktermékek előállításának körülményeit ugyanúgy, mint a hulladékok és veszélyes hulladékok keletkezésének körülményeit. A környezeti tényezők meghatározásának és figyelemmel kísérésének módszere lehet: megfigyelés, becslés, mérés, hatékonyság ellenőrzés, auditálás, kalkuláció vagy egy kidolgozott módszer. Az adott terület állapotfelmérést végző csoportjának tagjai a KIR manager segítségével azonosítják környezeti hatásaikat. Az állapotfelmérés tényezőinek és hatásainak dokumentálásához az Környezeti tényezők, hatások (K701) nyomtatványt kell használni. 4.2. A környezeti hatások értékelése (KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., KÉSZ IPARI GYÁRTÓ Kft.) A szervezeti egység vezetők és a KIR manager az egységek azonosított környezeti hatásait elemzik azzal a céllal, hogy a megelőző állapotfelmérés óta a tevékenységek, technológiák változásával, új termékek, új módszerek bevezetésével, a jogi-, hatósági- szabályozók változásával, a potenciális, vagy meglévő környezeti hatások nyilvántartását napra kész állapotban tartsa. A környezeti tényezők, és azok környezeti hatásainak ismeretében értékelni kell azokat, a (K 701) Környezeti tényezők, hatások nyomtatványon. Az egyes hatások jelentőségének megállapítása kapcsán sorra kell értékelünk minden egyes hatást. A számszerűsített értékelés Társaság tevékenységeire vonatkozóan az alábbi kategóriák segítségével történik: értékelés pontszáma Hatás értékelésének szempontja 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont nincs hatása a környezetre X negatív hatás; + - pozitív hatás gyenge hatása van nem, vagy alig hatása van közepesen hatás, minden esetben kontrolálható általunk jelentősen hatás, kontrolálható általunk erősen hatás, nem minden esetben vagy nem kontrolálható általunk A fenti elemzést a vonatkozó, érvényben lévő környezetvédelmi törvények, szabványok, előírások figyelembevételével kell elvégezni, amely az IIE 4.2 Dokumentumok és feljegyzések kezelése (4.6. fejezet) eljárásban leírtak segítségével valósul meg.
5/7 oldal A hatások értékelésénél figyelembe kell venni, továbbá a szállítás, a tárolás, a főtevékenység, a karbantartás, és ezek rendes, rendellenes működéseit, valamint az ezekkel kapcsolatos rendkívüli állapotokat. Az értékelés eredményét a KIR manager a környezeti hatáselemzés eredményeinek összegzése alapján készíti el. A Társaság kiemelkedő hatásként a 4 pontot kapott hatásokat kezeli. Ezen kívül jelentős hatásként kezelhetünk egy környezeti tényezőt, ha az alábbi kritériumok valamelyike érvényes rá: - a közvélemény, vagy az ügyfelek fontosnak tartják, - miatta polgári peres eljárást kezdeményezhetnek a szervezet ellen, - miatta a vállalat jogsértővé válhat, vagy valamely vállalt kötelezettségét nem teljesíthetné, Az összesített hatásértékelés alapján az érintett területi / szervezeti vezetők a KIR manager segítségével - ha szükséges külső személyek bevonásával -, a kiemelkedő hatásokra - a környezeti politikával összhangban -, környezetirányítási célokat, előirányzatokat tűznek ki az IIE 3.3. Célok és előirányzatok, környezetközpontú irányítási és MEB programok eljárásnak megfelelően. 4.3. A munkahelyi veszélyek azonosítása, értékelése és nyilvántartásba vétele (KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., KÉSZ IPARI GYÁRTÓ Kft.) Minden olyan munkahelyi veszélyt, kockázatot értékelni kell és nyilvántartásba kell venni, amely a munkavállalók, a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát veszélyeztetheti. Ez felöleli mindazon tényezőket és veszélyeket, amelyek az alább felsoroltak alapján adódnak vagy valószínűleg adódhatnak: normális üzemi feltételek, rendkívüli üzemi feltételek, rutin és nem rutin tevékenységek (pl.: gépindítás, leállás, alvállalkozó által behozott kockázatok), események, balesetek és potenciális veszélyhelyzetek esetén. A munkahelyi veszélyek azonosítását a szervezeti egységek vezetői és munkavállalói bevonásával a munkabiztonsági menedzser és/vagy IIR munkatárs, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa végzi. A munkabiztonsági menedzser, IIR munkatárs és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa határozzák meg a Társaság munkahelyeinek, munkaköreinek, illetve tevékenységeinek azon veszélyes és ártalmas tényezőit, melyek a munkavégzés során jelen vannak. A jelen levő veszélyek között kell számba venni az alvállalkozók által behozott tényezőket is.
6/7 oldal A kockázati (kóroki) tényezők azonosítása mellett feladatuk a kockázatoknak kitett munkakörök meghatározása. Az azonosított tényezőket nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás formátuma szabad, de minimálisan tartalmaznia kell a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. (5) bekezdésében meghatározottakat. A munkabiztonsági menedzser és/vagy IIR munkatárs, illetve foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának feladata a veszélyek áttekintése szükség szerint, de legalább évente, a változások, az új ismeretek és információk tükrében. 4.4. A munkahelyi kóroki tényezők (veszélyek) értékelése (KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., KÉSZ IPARI GYÁRTÓ Kft.) A kockázatértékelésnek tartalmaznia kell a veszélyt, az egészségkárosodás valószínűségét és súlyosságát, valamint a kockázat minősítését. A kockázat értékelését minden, azonosított veszélyre el kell végezni. Az esemény bekövetkezési valószínűsége 1: előre nem jósolható balesetek, géphiba, üzemzavar, szándékos rongálás; 2: figyelmetlen, gondatlan kezelés; 3: üzemi feltételek (napi szokásos tevékenység). A hatások értékelése a következőképpen történik: Kockázat mértéke Baleset bekövetkezésének valószínűsége Következmény Intézkedések 1 Nincs kockázat Nem valószínű 2 3 Nincs Elviselhető Csekély Jelentéktelen Mérsékelt 4 Lényeges Valószínű Nagy valószínűséggel bekövetkezhet Sérülést, betegséget okozhat Sérülést, súlyos sérülést, egészségkárosodást okozhat Nem szükséges Lehetséges Szükséges Sürgős intézkedést igényel 5 Tűrhetetlen Minden pillanatban bekövetkezhet Sérülést, súlyos sérülést, egészségkárosodást okozhat Azonnali intézkedést igényel
7/7 oldal Az értékelést technológiánként, normál és vészhelyzeti körülményekre kell elkészíteni. A kockázatértékelést készítői írják alá. A kockázatértékelés eredményeként a munkabiztonsági menedzser cél- és programkitűzést kezdeményez az IIE 3.3 Célok és előirányzatok, környezetközpontú irányítási és MEB programok eljárás szerint, illetve Intézkedési tervet állít össze. A nyilvántartásokat és a hozzájuk kapcsolódó értékelést évente a készítő felelősök felülvizsgálják és a szükséges változtatásokat átvezetik. A felülvizsgálat, illetve az intézkedési tervben rögzítettek végrehajtásának kezdeményezése az érintett szervezeti egység vezetőinek tájékoztatása alapján a munkabiztonsági menedzser feladata. 5. Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 5.1. Dokumentumok Integrált Irányítási Kézikönyv; Társaság Környezeti/MEB Politikája, IIE 3.3. Célok és előirányzatok, környezetközpontú irányítási és MEB program, IIE.2. Figyelemmel kisérés és mérés, IIE 4.2. Dokumentumok és feljegyzések kezelése IIE.5.2. Helyesbítő/megelőző tevékenység 5.2. Feljegyzések K701 Környezeti tényezők, hatások környezeti hatásértékelő program Munkahelyi kockázatértékelés 5.3. Egyéb dokumentumok Hatósági előírások, engedélyek, további jogszabályok, amelyek valamely anyag, vagy energia felhasználását, ill. kezelését szabályozzák. 6. Dokumentálás Az eljárás során alkalmazott és keletkezett dokumentumok és feljegyzések kezelését az IIE 4.2 integrált eljárás szabályozza.