ROBBANTASTECHNIKA az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottság tájékoztatója

T ROBBANTASTECHNIKA az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottság tájékoztatója 1998. október 20. szám A közlésre szánt kéziratokat az alábbi címre kérjük küldeni: Dr. Bohus Géza lviiskolci EGYETEM 3515 l\lliskolc-egyetemváros Tel.: 46/565-111; 20-53, 20-18 mellék; Fax: 46!362-972 TARTALOM Oldal Az 1998. október 20-i táborfalvi SZAK.i"\1AI NAP programja 2 VOLSZKY Géza: Plattírozás 3 DIÓSZEGI Imre: Katonai eredetű robbantástechnikai eszközök felhasználása az ipari robbantástechnikában. 12 TÓTH József: A polgári robbantóanyagok katonai felhasználása 16 Tájékoztató a rudabányai Szakmai Napról 19 Új robbantástechnikai szakmérnökök 20 l Bar á tunk, D i pl. Ing. Rudolf IV AN l 23 Egy 11 eseti igazságügyi szakértő 11 esete... 24 Szakbizottsági hírek 25 Felhívás 26 ROBBANT..\SVEZETŐK TOVÁBBKÉPZÉSE 26

2 SZAKl\1AI NAP a HIVI Haditechnikai Intézet táborfalvi Lőkísérleti Állomásán 1998. október 20-án Az 1998-as év második Szakmai Napját jóval kevesebb egyeztetés és bonyodalom előzte meg, mint a rudahányait Sokan emlékeznek még rá, amikor VOLSZKY Géza, a HTI fejlesztési igazgatóhelyettese Rudabányán bejelentette a következő összejövetelünk megszef\'ezésének szándékát és egyben meghívta az akkori résztvevőket szeptember 30-ra Táborfalvára. Ezt az időpontot, később sajnos meg kellett változtatni és a szeptember 15-i ügyvivői értekezleten állapodtunk csak meg az újabb, már végleges időpontban. Valószínűleg nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy mérföldkő ez a nap Szakbizottságunk életében. Ugyan már csaknem tíz éve fokozatosan csökken a "titkosított" katonai objektumok és témák száma, egyre több katonatiszt és rendőrtiszt vesz részt programjainkban és vállal egyre nagyobb szerepet a polgári célú robbantásokban. A most végzett robbantástechnikai szakmérnökök többsége is ebből a körből került ki. De talán ez az első alkalom, amikor saját bázisán mutatkozik be a hazai haditechnika - és nem is önmutogatóan, kihívóan-, hanem azon munkák egy részével, amelyekkel a békés célú robbantásokat, azok fejlesztését segíthetik Legyen ez a mai nap a robbantástechnikai szakma egységének szimbóluma. Köszönöm a rendezők munkáját és köszöntöm a Szakmai Nap minden kedves résztvevőjét. A program: 10.00 Megnyitó (Dr. BOHUS Géza) Dr. BOHUS Géza Előadások: A Haditechnikai Intézet tevékenységének ismertetése (VOLSZKY Géza) A Lőkísérleti Állomás bemutatása (VITVINDICS László) Plattírozás (VOLSZKY Géza) Plattírozó robbanóanyagok (Dr. MOLNÁR László) Katonai robbantóeszközök polgári célú felhasználása (DIÓSZEGI Imre) Polgári robbantóanyagok katonai felhasználása (TÓTH József) Robbantásos portömörítés (SZALA Y András) 12.30-13.30 Gyakorlati bemutató (Időjárástól függő programmal) 13.30-14.30 Ebéd 14.30 Konzultáció

3 PLATTÍROZÁS VOLSZKl:" Géza mk. alezredes, robbantástechnikai szakmérnök HM Haditechnikai Intézet A robbantásos plattírozást mintegy három évtizede alkalmazzák a műszaki gyakorlatban, a különböző anyagú és minőségű fémlemezek felületi kötésének létrehozására. Az e technológiával kialakított kötések vákuumzárók és a plattírozás utáni alakító műveletek (hengerlés, kivágás, stb.) igénybevételét elviselik. A plattírezott lemezek egyesítik az alkotó fémek jellegzetességeit, ezáltal lehetőséget adnak a gazdaságos és célszerű alkatrésztervezésre. A hagyományosan meleghengerléssel végzett plattírozás alkalmazhatóságát.._ korlátozza az a tény, hogy a kötendő fémek fizikai, mechanikaiparamétereinem lehetnek túlságosan eltérőek, továbbá a lemezvastagságok aránya is kötött. A robbantásos eljárás a plattírozás korlátait nagyrészt feloldja: egyrészt Igen eltérő képlékenységű, olvadáspontú és hőtágulási együtthatójú fémek egyesítésére alkalmas másrészt a kötendő lemezek vastagságának aránya is széles határok között változtatható. A robbantásos hegesztés elvét alkalmazó eljárásokat a kötendő fémek alakjaszerint négy csoportba sorolhatjuk: Lemez plattírozás: ez esetben a kötést lemezformájú anyagok között hozzuk létre. Rúd plattírozás: ez esetben a kötés egy rúd külső felülete és az azt teljes hosszában vagy egy szakaszán körülvevő cső belső felülete között jön létre (Pl.: acélrúd és rézcsö kötése).

4 Cső-csőfal kötés: ez esetben a kötést furatokkal ellátott lemezek (csőfalak) és az ezen furatokba illeszkedő csövek között alakítjuk ki. Az eljárást hőcserélők gyártásánál elterjedten alkalmazzák Szerkezeti elemek kötése: különféle geometriájú és anyagminőségű alkatrészek kötésénél a hagyományos hegesztési vagy forrasztási eljárásokat helyettesítheti a robbantásos hegesztés. Alkalmazási területek: A robbantásos hegesztéssei készített gyártmányokat a fejlett ipari országok mindegyikében alkalmazzák, vagy különleges műszaki paraméterek elérése érdekében, vagy egyszerűen gazdaságossági megfontolásból Információiru szerint, pl. a Japánban gyártott bimetálok mintegy 30%-a robbantásos... ~ plattírozással készül. Az ismertebb alkalmazási területek a következők: Villamosipar: alumínium-réz, alumínium-acél, réz-acél síncsatlakozások es kábelösszekötő szerelvények; réz-ezüst, acél-ezüst, réz-acél érintkező Vegyipar és reaktortechnika: acél-titán, acél-tantál, acél-bronz, stb. anyagú tartályok, autoklávok, hőcserélő csőfalak, tengervíz sótalanítók, csatlakozó idomok. Járműipar: szénacél-rozsdamentes acél, alumínium-acél, alumínium-titán anyagok, autók, hajók és repülőgépek karosszériáihoz és szerkezeti elemeihez. Hőcserélő csövek csőfalba erősítése: atomerőművi hőcserélőktől az üzemek füstgázhőjét hasznosító hőcserélőkig számtalan esetben alkalmazzák a robbantásos technológiát. A felhasznált csőanyagok acél, bronz, titán, stb., a csőfalak pedig az esetek többségében plattírozott acélok.

5 Szerkezeti elemek rögzítése: csővezetékek elemeinek összekötése robbantással, villamos távvezetékek szakaszainak összekötése robbantással A technológia hazai elterjedése A hazai ipari gyakorlatban a robbantásos hegesztési technológiát még üzen1szerűen nem alkalmazzák Azonban a Villamosipari Kutató Intézet jogutódja a Metalltech Kft. többéves kisérleti tapasztalatok eredményeképpen képes többrétegű érintkezőanyagok gyártására. A Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézetének kutatási-, fejlesztési témái között már hosszú évek óta szerepel a robbantásos plattírozás. A HTI a helyzeti adottságait kihasználva (10000 hektáros lőtér) elsősorban a nagyméretű síklemezek plattírozásának módszereit fejleszti sikeresen. * A belföldi lehetőségek ismeretében viszonylag rövid időn belül meg lehetne oldani a hazai alapanyag választék bővítését kis mennyiségben gyártott különleges műszaki követelményeknek megfelelő plattírezott termékekkel A technológia bevezetése a műszaki paraméterek javításán túl, kifejezetten anyagés költségtakarékossági célokat is szolgálna. Magyarországon az. ipar igényeinek függvényében a következő plattírozott termékek gyártását lehetne magvalósítani: többrétegű érintkező anyagok (acél-ezüst, réz-ezüst, rezalumínium, stb.); - acél-alurilínium csatlakozóidomok alumíniumkohászati célokra /anód, katód átmenet/; _ réz-acél, réz-alumínium, acél-alumínium kétrétegű csavaralátétek a kon takt/elektro/korrózió csökkentése céljából;

6 - acél-titán, acél-bronz anyagú tartályok, autoklávok falainak plattírozása - a vegyipari és a reak.1:ortechnikai igényeknek megfelelően; - szénacél-rozsdamentes acél, alumínium-acél, acél-titán, alumínium-titán anyagú alkatrészek hajók, repülőgépek és autók karosszéria elemeihez és szerkezeti elemeihez. A robbantásos plattírozási technológia hazai elterjedése érdekében olyan bázist lenne célszerű létrehozni, an1ely képes kielégíteni az ipar különböző területeiről jelentkező igényeket. Magyarországon a jelenleg is ilyen szakterülettel foglalkozó intézmények, szakemberek összefogásával, valamint a jelenlegi technikai háttér továbbfejlesztésével egy magas színvonalú bázis megvalósítása volna lehetséges. E bázis létjogosultságának megállapításához mindenekelőtt fel kell mémi az ipar igényeit, az általunk jelenleg megvalósítható műszaki színvonalon, de nem csak belföldön, hanem külföldön is. Az ilyen lehetőségek kihasználásával bekapcsalódhatnánk a magas színvonalú ipari országok termelésébe is. A robbantásos plattírozás elve *-jt A robbanás általlétrejövő hatalmas nyomás néhány mikroszekundumig hat csak. Határesetben ez a nyomás egy nagyságrenddel nagyobb a fém statikus terhelésekor alkalmazható nyomófeszültségnél Az ilyen n~oy nyomáson és sebesség mellett végbemenő folyamatok tanulmányozásához a hidrodinamika törvényszerűségei alkalmazhatók, rnivel az adott feltételek mellett a fémek megközelítik azt a kvázifolyékony állapotot, ahol a nyírófeszültségek nem terjednek tovább.

7 A detonációsebességgel tovaterjedő (rövid idejű) nyomásimpulzus hatására, a fémfelületen kialak.liló feszültségek - ennek a sebességnek a nagyságától fuggően- különböző módon terjedhetnek a fém belseje felé. Ha a detonációsebesség (U) nem éri el az adott fémre jellemző hangsebességet (C 0 ), akkor a felületen képlékeny alakváltozás jön létre, mely elnyeli a robbanás során a fémmel közölt energia egy részét. Ez a képlékeny alakváltozás csak bizonyos mélységig terjed a fém belseje felé. Az alakváltozás mértéke a detonációs termékek közvetlen hatásának helyétől távolodva gyorsan csökken. A detonáció során keletkező gáz halmazállapotú termékek nyomásának következtében kialakuló húzófeszültségek hulláma, ebben az esetben viszonylag kis amplitúdójú és rendszerint nem okozza sem a fém, sem a kialakuló kötés sérülés ét Amennyiben a detonációsebesség meghaladja a hangsebességet, nem alakul ki képlékeny alakváltozás. A fémben ilyenkor fellépő erősen lokalizált, rugalmas gerjesztések, lökéshullámok a test valamely részén, a többi (részben lejátszódó) folyamatoktól teljesen függetlenül hatnak. Ezek a hullámok lassan csillapodnak és a fém megrongálódásához vezetnek. A plattírozás a robbanóanyag és a plattírozandó lemez közvetlen egymásra hatása következtében jön létre. A plattírozás energiaforrása a robbanóanyag, "szerszáma" a detonáció kiváltásáv al létrehozott nagy enemiatartalmú '- nyomáshullám. A robbanóanyag detonációja közel állandó (az adott típusú robbanóanyag egyik jellemző tulajdonsága), reprodukálható sebességgel játszódik le.

8 A robbanás iniciálása után a detonáció vd sebességoel terj.ed tovább._b a robbanóanyagban. A létrejött gáz halmazállapotú ten11ékek nyomása nagy sebességgel terjed át a 2 jelű burkolólemezre - a= ún. "repülőleme=re" - amely néhány száz rnls sebességre gyorsul fel. A burkolólemez és az alaplemez összecsapódásánál fellépő nagy nyomás miatt az alaplemez benyomódik és a benyomódás mellett egy kidudorodás jön létre. Ugyanakkor az összecsapódás i zónából kifröccsen egy megolvadt fémsugár, amelynek anyaga az alaplemez és a repülőlemez anyagából tevődik össze. A fémsugár létrejötte következtében a lemezeken fémtiszta felületek alakulnak ki, amelyek adhéziós kapcsolatba kerülnek egymással. A fémsugarat - a folyamat előrehaladása során- az alapfém kidudorodása fokozatosan eltéríti, és a rácsapó dó repülőlemez bezárj a. Ezután a becsapódási pont a kidudorodás tetejére tevődik át, majd az egész ciklus megismétlődik és jellegzetes hullámformájú kötés jön létre. J ó minőségű kötés létrehozása érdekében a technológia paramétereit úgy kell méretezni, hogy az összecsapódás pontjában a fémek képlékeny alakváltozása bekövetkezzék, de a létrejövő feszültségek a fémeket ne roncsolják. Ezen feltételek a vd detonációs sebesség és a vö összecsapódási sebesség mcg!c\clő értékével valamint a kötcndő felületek tisztításával biztosílhatóak. ~.

---- - - -- --- ------ A hegesztési zónában kialakuló p nyomást a v ö összecsapódás i sebesség határozza meg. A nyomás (P) értéke kis mértékben függ még az összecsapódó lemezek tömegétől, időtartama pedig arányos a töltet vastagságával. A töltet vastagságának növelésével a nyomás hatásának időtartama nő. Az összecsapódási sebesség mértéke függ: - a robbanóanyag típusától (a detonáció sebesség /v d/ növelésével nő a detonációs termékek /gázok/ nyomása és nő az összecsapódás sebessége is); távolságtól. - a repülőlemez és a töltet vastagságának arányától egyenesen arányosan; - a repülőlemez (dinamikus tag) és az alaplemez (statik-us tag) közötti 400 100 A lemezek összecsapódásának sebessége a robbanóanyag és a repülőlemez tömegarányának függvényében O O 0,1 0,1 0~3 O.Lt 0,5 OJJ QJ 0.8 0.9 to Q

10 A vö sebesség nagyságára tertnészetesen hatással van az alaplemez és a burkolólemez közöttí 1 1 távolság: a "légrés". A fémfelületek tisztaságának jelentősége A plattírozandó felületeknek a müvelet előtt tisztának kell lenniük, mert a szennyeződések káros hatását sem a megolvadt fémsugár, sem a becsapódáskor kialakuló együttes alakváltozás nem tudja kiküszöbölni. Ilyen esetben még szabályos hullámdeformáció létrej öttekor (ami a kumulatív su g ár kialakulására vall) sem hegednek össze a felületek. Ezért különös gondot kell fordítani a lemezek felületének mechanikai tisztítására (pl.: köszörülés, csiszolás) és zsírtalanítására. Ez alapvető feltétele annak, hogy a kész plattírozott anyagba ne, vagy csak olyan minimális mértékben kerüljenek be szennyeződések, amelyek még nem rontják a hegesztett kötés tulajdonságait. Az apróbb szennyeződéseket, valamint a lazább távtartó elemeket a két lemez közül közel hangsebességgel kiáramló levegő magával sodorja. Az előzőekben leírtakat összegezve, a jó minőségü hegedés kialakulásának feltételei: - a detonációs sebesség nem haladhatja meg a hang fémbeni terjedésének sebességét, mert csak így biztosítható a kötési zónában kialakuló képlékeny alakváltozás és elkerülhető az anyag roncselását előidéző káros hatású lökéshullámok kialakulása; - az összecsapódási sebességnek adott vömin < vö < vöma:-.: határon belül kell lennie;

ll - az összecsapójási sebesség irányvektorának tartalmaznia kell egy tangenciális elemet is, amely biztosítja a kötendő fémfelületek kölcsönös elmozdulását; - a hegesztendő felületeknek kötés előtt tisztának, főként szerves anyagoktól mentesnek kell lenniük. A robbantásos hegesztéskor kialakuló fémes kötés hullámalakjai Különböző sűrűségű anyagok összeütközésekor a kötési vonal (hullám) aszinunetrikus az összeütközési síkhoz képest. Keskeny hullámtarajak váltakoznak enyhén lejtős mélyedésekkel, amelyek a sűrűbb anyag felé irányulnak, amelyben elhelyezkedik a nagyobb örvényzóna is. A obb:wtásos hegesztésnél kial:1kuló fémes kötés hullámalakja

12 A távtartás megválasztása, kialakítása ~ A robbanóanyag megválasztása * Az indítás helyének megválasztása Környezeti hatások csökkentése Bár a plattírozás sikeréhez nem járul hozzá, de a folyamatos munkavégzés egyik feltétele, hogy óvjuk környezetünket a robbantás káros hatásaitól. Ez nagyon fontos feladat, hiszen kis hazánkban nem nagyon lehet találni olyan mindentől távol eső helyet, ahol többszáz kilós felszíni ráhelyezett töltetekkel dolgozhassunk a környezetünk zavarása nélkül. A robbantások káros hatásai közül itt repeszhatással nem foglalkozunk, hiszen ennek nincs értelme, mivel ilyen hatással nem kell számolnunk. Viszont nagyon fontos a szeizmikus rezgéssei és a hanghatással foglakoznunk. * Ko\ TON AI EREDETŰ ROBBA:.'IT ÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA IP ARI ROBBANTÁSTECHNIKÁBAN Bevezető gondolatok Diószegi Imre mérnök alezredes okl. gépészmérnök okl. robbantástechnikai szakmérnök A több nemzetet is érintő nagy háborúk lehetőségének csökkenése, a nagy szembenálló katonai szövetségek megszűnése, átalakulása, a környezetvédelmi szigorítások egyre jobban igénylik a katonai és az ipari robbantástechnikák előnyös oldalainak kölcsönös alkalmazását. A két jelentősen eltérő robbantástechnikai terület eddig egymástól függetlenül, az egyik vagy másik területen kidolgozott előnyös eljárásokat át nem véve működött. Sajnos ennek a jelenségnek sokak által is tapasztalt kifejezője a szakmai sovinizmus. Gondolkodjunk csak el, hogy az ipari robbantástechnika területén tevékenykedők a katonai robbantástechnikát rnint a "minél nagyobbat robbantunk annál hatásosabb" jelzőkkel det,rradálták, a másik oldalon pedig a katonai robbantástechnikában tevékenykedő szakemberek nagy része az ipari robbanóanyagokat gyerekjátékokhoz hasonlították.

l3 Az egymást lenézők, vabry kérkedőknek csak látszólag van jogalapjuk, azonban ez nem más, mint felületes értékítélet a másik terület szakembereinek munkájáról. Véleményem szerint el kell múlni annak a korszaknak, amikor magunkban annak örülünk, ha a,,másik lova megbotlik". Elgondolkodtató az, hogy a katonai robbantástechnikában 2,5 kg töltettömegű kumulatív eszközzel 1500 mm vastag nagyszilárdságú acélban 40 mm átmérőjű lyukat lehet létrehozni egy lépésben, míg ugyanilyen töltettömeggel ipari robbantástechnikában nagyméretű szilárd építményt lehet lebontani, eldönteni. A közös vonás a két példában a tudományosan megalapozott precíz mémöki robbantástechnikai számítás. Meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek kölcsönösen segítik fejlődni mind az ipari, mind a katonai robbantástechnikát, hiszen mindkét szak.ierület tanulhat egymástól. A katonai eredetű robbantástechnikai eszközök A katonai eredetű robbantástechnikai eszközök alatt mindazon, robbanóanyagat tartalmazó eszközöket kell érteni, amelyeket teljes egészében, vagy részegységként a fegyverekhez, harceszközökhöz robbantástechniakai feladatok végrehajtására fejlesztettek ki. Ezen eszközök közé sorolhatók a különféle robbanó töltetek (préstestek, öntött nagyméretű töltetek), kumulatívés vágótöltetek, detonátorok, robbanó zsinórok. A katonai és ipari robbantástechnikai eszközök közötti főbb különbségek,,minden szentnek maga felé hajlik a keze" elvet alkalmazva röviden, nem minden részletre kitérően, a különbségek a katonai robbantástechnikai eszközök oldaláról nézve az alábbiak: a katonai robbantástechnikai eszközök erősen funkcióorientáltak; a katonai robbanóanyagok a hangsúlyozott térfogat- és tömegcsökkentés igénye miatt nagyobb hatóerejűek, brizánsabbak; a katonai robbantástechnikai eszközöknél a megbízható működés ( állvamaradás elkerülése) hangsúlyozottan fontos; a katonai robbanóanyagok stabilizáltak, táralásuk során robbantástechnikai paramétereik minimális mértékben válto znak; --- - - ---- --- - -- ~- - - - ---- a katonai robbantástechnikai eszközök alkalmazhatósági körülményei (vízállóság, alkalmazhatósági hőmérséklettartomány) szélesebbek az ipari robbantástechnikai eszközökéhez képest; a katonai robbanóanyagok nagyobb frekvenciájú szeizmikus rezgéseket hoznak létre; a katonai robbantástechnikai eszközök tárolhatósági ideje jóval hosszabb (10-=-25 év) mint az ipari eszközöké; a katonai robbantástechnikai eszközök gyártási költsége nagyobb (esetenként jóval nagyobb) az ipari eszközökhöz képest. A katonai eredetű robbantástechnikai eszközök ipari felhasználásának feltételei A katonai eredetű robbantástechnikai eszközök jelen körülmények között vagy a katonai eszköz ipari követelményekre "adaptált" változatában, vagy a hadsereg készletéből kivonásra került fegyverek szétbontása során megsemmisítésre ítélt részegységeként kerülhetnek ipari felhasználásra. Az "adaptált" változat tulajdonképpen nem katonai, hanem ipari eszköz, amelynek csak az eredete volt katonai. Új gyártású katonai es::kö::ök magas úra miatt a::ok ipari felhas::nálása csak katas::trófa hel_v::etben jöhet s::óba. Erre példa az l 996-os lengyelországi gázrobbanás miatt egy toronyház részleges összeomlásánál alkalmazott katasztrófa-elháritási akció. A2 akció során az első két szintösszeroskadása miatt a pinceszinten bennrekedt emberek kimentéséhez a hadsereg ipari robbantástechnikai szakemberekkel együttműködve katonai ki v itelű TNT préstestekkel a gázrobbanás utilit néhány órával irányított döntéssd a tízemeletes toronyházat,.letaka.rította" a pincefödém fölül. A robbantás eredményeként a pincében rekedt emberek közül mindenki épségben megmenekült.

Felhasználási feltételek: 14 keze l ésbiztosság; az ipari robbantástechnika főbb előírásainak és gyakorlatának kielégítése; környezetvédelmi és munkavédelmi előírások fokozott ellenőrzéssei történő betartása. A katonai eredetű robbantástechnikai esz...~özök ipari felhasználásánállegfontosabb feltétel a kezelésbiztosság. - A katonai követelményeket kielégitő robbantástechnikai eszközök hadseregből történő kivonása, megsemmisítése nem a kezelésbiztosság jelentős csökkenése miatt történik. A fejlesztői előírások és tapasztalatok szerint a 15 7 20 évig tárolt robbantástechnikai eszközök kezelésbiztossá!!a legalább még 5 évig megfelel a biztonságos alkalmazáshoz. - A legtöbb katonai eredetű robbantástechnikai eszköz eredeti beépítési környezetével, gyújtásláncával közvetlenül nem használható fel ipari célra, mert vannak olyan alkatrészei, amelyek katonai felhasználásának megfelelő funkcióval rendelkeznek. Példa a fent említettre néhány irányított páncéltörő rakéta gyújtási lánca: min 50 G gyorsulás ---* piezo generátor """"* szikr:1ooyutacs """"* gyutacsérzékeny, gyengén préselt detonátor """"* kumulatív préselt főtöltet Ebből a gyújtási láncból ipari célra csak a detanátort és a fótöltetet lehet felhasználni. A katonai robbantástechnikai eszközök nagy része kezelésbiztassága és megbízhatósága ellenére nem elégítik ki a jelenlegi ipari robbantástechnikai előírásokat. Ennek ( szerencsére) alapvetően jogi és nem kezelésbiztassági okai vannak. A katonai eredetű robbantástechnikai eszközök alkalmazhatóságához véleményem szerint az ipari robbantástechnikai előírásokat nem kell jelentősen megváltoztatni, csak ilyen esetekben fokozottabb figyelmű robbantási engedélyezési eljárást kell megvalósítani. A katonai eredetű robbantástechnikai eszközök alkalmazásánál fokozottabban kell számolni a környezet- és munkavédelmi előírások korlátozásaival A katonai robbanóanyagok legtöbbjének robbanásakor viszonylag nagy a nitrózusgáz fejlődés, amely esetenként az alkalmazhatóságat is erősen korlátozza. A katonai eredetű robbanószerkezetek ipari felhasználásának van egy mennyiségi korlátja. Az ipari robbanóanyagokat olcsón, nagy mennyiségben állítják elő, a katonai eredetű robbanóanyag csak a "hadrendből" kivonás mennyiségéig érhető el. Érzékeltetésül 200 OOO db harckocsi elleni akna, - amely mintegy harmada egy ország teljes katonai készletének- 1400 t (TNT) robbanóanyaget tartalmaz. Egy közepes robbanóanyag gyár legalább 2000 t-t dolgoz fel és értékesít évente. A katonai eredetű robbanóeszközök ipari alkalmazását szorgalmazza az az igény is, hogy a hadrendből kivont robbanó eszközök megsemmisítéskor a felszabaduló energia békés célokra hasznosuljon. A katonai eredetű robbanóeszközök alkalmazási területei Felvetődik a kérdés, hogy mely területeken célszerű, és mely területeken nem a katonai eszközök ipari alkalmazása. Véleményem és tapasztalataim szerint a katonai robbanóanyagokat - azok tulajdonságai miatt - ipari robbantástechnika területén: + Egyértelmííen jobb alkalma::ni o o Irányított hatású, alakos tölteteknél (vágótöltet, kumulatív töltet) Körn y ezetkimdő,.mikrorobbantások"

o o o 15 Lágy, plasztikus anyagok töltetlyukas robbantással történő darabolásánál A robbantással bontott építményeknél, ha a bontandó építmény környezetének alacsony a megengedett szeizmikus határértéke Precíziós kontúrozásnál + Nem céls:=erű alkalma::ni o Nagy töltettömegű közeljövesztésnél Katonai eredetű robbanóanvag felhasználásával végzett néhánv ipari robbantás A HM HTI az utóbbi években több alkalommal vett részt olyan ipari feladatnál, ahol a hagyományos ipari robbantástechnikai eljárások valamilyen okból nem voltak alkalmazhatók. Ezekből néhány példa: Ví:=alatti vasbeton szerke:=etű jégtörők feldarabolása a Balatonban. A feladatot jeges vízben kellett végezni. A robbantástechnikai műveletet a vasbeton gúla alsó harmadára [elhelyezett, 2,4 kg hexotol töltetű, irányított hatású harcjármű elleni aknákkal végeztük el. A művelet kivitelezését különös gonddal kellett végezni, mert a robbantás környezetét l 00 m-nél nagyobb sugarú körben nem szabadott lezárni. A robbantás során a közel l 0000 kg öntömegű vasbeton gúlákat egyenként 3+4 db aknával daraboltuk, morzsoltuk el. Ólom-cink elegyű "medvék" darabolása újraolvasztható méretekre. A feladat több darab, 5000+ 15 OOO kg öntömegű 35+60 cm vastag meredvények feldarabolása 40+ 100 kg-os darabokra. A feladatot 34+ 37 oc -os rekkenő hőségben kellett végezni. A darabolandó tömbökbe 20+40 cm mély, 25 mm átmérőjű lyukakat fúrtak elő 20 cm-es sor/lyukosztással A feladat nehézségét az adta, hogy a cink nehezen, az ólom pedig egyáltalán nem reped még TNT préstest alkalmazásánál sem. A robbantás során - olykor többszöri egymás utáni robbantással - lyukanként 30+50 g hexogén/nitropenta keverékkel sikerült a cinkréteg mellett az ólomrétegben repesztést létrehozni, a lyukak között átszakítani. Vasbeton zsilipkapu bontása. A bontásra itélt zsilipkapu12m hosszú, 6 m magas és 40+ 70 cm vastag volt. Előzetesen 35 mm átmérőjű lyukakat próbáltak belefúrni, azonban 10+15 cm-nél mélyebbre nem tudták megfúmi, mert rendkívül sűrű volt a vasalás.(a munkát nehezítette az is, hogy a kis folyót a munka idejére ideiglenesen elterelték, az ideiglenes elzáró gát folyamatosan szivárgott, a munkaterületen 5+ 15 cm magasan állt a víz és iszap.) A fúrás feladása után fogtunk hozzá a feladat,,katonai" eszközökkel történő megoldásával Első lépésben az előzőekben már említett irányított hatású harcjármű elleni aknákkal a talpnál és fölötte l,5 m magasságban akartuk a vasbetont átvágni. A robbantások eredménye meglepő és lehangoló volt. Az aknák talpmagasságban csak megrepesztették a szerkezetet, l,5 magasságban pedig csak 20+ 25 cm hosszban kiverték a vasalás közül a betont. Ennek az volt az oka, hogy a zsilipkapu kb. 5x5 cm osztással, 15+25 mm átmérőjű betonvasakkal volt megerősítve (több volt benne a vas mint a beton). A hatásfokra jellemző volt, hogy 23 db (2,4 kg robbanóanyag tartalmú) harckocsi elleni aknákkal 1 nap alatt a 12 m hosszból 2 m-t sikerült lebontani. Technológiai módosításra kényszerültünk Visszatértünk a fúrólyukas megoldáshoz azzal a különbséggel, hogy 35 mm helyett 20 mm átmérőjű robbantólyukakat készíttetünk. Ilyen átmérőben már könnyebb volt megfúmi. A zsilipkapu felületébe 50 cm lyukosztással 80 cm sortávolsággal 20-;..40 cm mély lyukakat fúrtak. Első lépésben próbaként néhány lyukba 50 g tömegű préselt TNT -t helyezve pillanathatás ú villamos gyutaccsal indítottuk a tölteteket Meglepődve tapasztaltuk, hogy a lyuk l O cm sugarú környezetében a beton erősen összerepedezett, de nem hullott ki

16 A próbarobbantás eredménye két út elé állított. Egyik lehetőség az, hogy emeljük a lyukankénti robbanóanyag mennyiségét, vagy jobb kitőltési tényezőjű, brizánsabb robbanóanyagat alkalmazunk. Ez utóbbi mellett döntöttünk. Katonai minőségű szemcsés hexogén!nitropenta keveréket töltöttünk be a fúrólyukakba. Lyukanként 40+80 g töltettömegnyi mennyiséggel 3 robbantással a zsilipkaput feldaraboltuk 40x50 cm-es darabokra. A katonai robbanóanyag a betont- magas vibrációs hatás miatt- kirázta a vasalás közül, helyenként el is tépte a 15 mm-es vasalást. A teljes robbanóanyag felhasználás 5 kg volt. A polgári robbantóanyagok katonai felhasználása TÓTH József mk. alezredes, robbantástechnikai szakmérnök HM Haditechnikai Intézet Mielőtt a téma kifejtéséhez kezdenék, tisztázzunk néhány - szerintem minden jelenlévő által ismert, de esetenként helytelenül értelmezett- fogalmat. Mit nevezünk robbantóanyagnak? Robbantóanyagnak nevezzük a Bányászati és Kohászati Lapok 113. évfolyamának 10. számában megjelent,,robbantástechnikai terminológia" szerint együttesen a robbanóanyagokat és robbantószereket. A robbanóanyag a fenti szakirodalom szerint az olyan anyag, amelyben megfelelő iniciálás hatására exoterm önfenntartó kémiai reakció megy végbe, és így nagy nyomású, magas hőmérsékletű termékké alakul át. A robbantászerek gyűjtőfogalom alatt a töltet közvetlen iniciálására szolgáló anyagot, vagy szerkezetet értjük. A robbanóanyagok további osztályozása egyes robbantástechnikai tulajdonságaik alapján - többek között - a következők szerint hajtható végre: l. A robbanóanyag felhasználási területe alapján beszélhetünk: - primer, vagy iniciáló robbanóanyagokról; -szekunder, vagy brizáns robbanóanyagokról és - tolóhatású robbanóanyagokról ( lőporokról ). Az egyes fogalmakat a,,robbantástechnikai terminológia a következőképpen értelmezi: A primer. vagy iniciáló robbanóanyagok azok a robbanóanyagok, amelyeknek detonációja nemcsak detonációs hullámmal, hanem más fizikai behatások segitségével is ( mint pl. ütés, dörzsölés, hőközlés, stb. ) is kiváltható. Értelemszerűen a szekunder robbanóanyagok azok a robbanóanyag-fajták, amelyek iniciálásához primer robbanóanyag detonációja szükséges. A tolóhatású robbanóanvagok azok a kis brizanciájú robbanóanyagok, amelyeknek elsősorban gáztermékei végeznek munkát. A honvédségi terminológia e területen a következőképpen fogalmaz: - iniciáló ( indító) robbanóanyagok, -heves ( brizáns) robbanóanyagok, - tolóhatású robbanóanyagok ( Iőporok ).

17 Az 1971-ben kiadott "Robbantási utasítás" a heves robbanóanyagokat további három csoportba osztja: -magas hatóerejű robbanóanyagok (pl. nitropenta, hexogén ), - közepes hatóerejű robbanóanyagok (pl. TNT, pikrinsav) - alacsony hatóerejű robbanóanyagok ( pl. ammónium-nitrát ). 2. A robbanóanyag ütésérzékenysége alapján a polgári szakirodalom megkülönböztet: - kezelésbiztos, és - érzékeny robbanóanyagokat A kezelésbiztos robbanóanyag a fent említett terminológia értelmében " a szállítás, tárolás és felhasználás során - durva hatásokat elkerülve - biztonságosan kezelhető robbanóanyag. A terminológai nem részletezi az érzékeny robbanóanyag fogalmát, de az MSZ-14-05007-87 számú ágazati szabvány, amely a,,robbanóanyagok vizsgálati módszerei Ütésérzékenység vizsgálata ütéspróbával" címet viseli, a vizsgálat eredménye alapján a következő besorolást állapítja meg: l. osztály: 2.osztály: 3.osztály: 4.osztály: ütésre érzéketlen robbanóanyag ütési energiájuic E>30 J. ütésre mérsékelten érzékeny robbanóanyag ütési energiájuk: 20 J::; E::; 30 J. ütésre érzékeny robbanóanyag ütési energiáj uk: 5 J::; E< 20 J. ütésre fokozottan érzékeny robbanóanyag ütési energiájuk: E< 5 J. A vonatkozó jogszabály ( ami ebben az esetben az ÁRBSZ ) az érzékeny robbanóanyagokkal kapcsolatos előírásokat 20 J ütési energiáig, a kezelésbiztos robbanóanyagokra érvényes rendelkezéseket pedig 20 J-nál nagyobb ütési energia esetében kell alkalmazni. A fentiekből látható, hogy az egyes fogalmak értelmezése, még a szigorú értelemben vett polgári szakterületen sem egységes és egyértelmű. Még bonyolultabb az egyes fogalmak értelmezése akkor, ha katonai szakterületre térünk át. Mit is nevezünk polgári célokra használt robbanóanyagnak? A legkézenfekvőbb válasz az lehet, hogy a robbanóanyagok közül azokat a robbanóanyagokat nevezzük polgári célokra használt robbanóanyagoknak, amelyek használatát az erre feljogosított szerv ( hazánkban a Magyar Bányászati Hivatal, illetve jogelődje ) engedélyezte. Ennek analógiájaként egyszerű és kézenfekvő válasz lehetne arra a kérdésre, hogy mit nevezünk katonai robbanóanyagnak az, hogy aminek használatát az erre illetékes katonai hatóság engedélyezte. Ez bizonyos szempontból kielégítő válasz lehetne. Másik ilyen kézenfekvő indoklás az lehetne, hogy az a robbanóanyag a katonai robbanóanyag, amit a Honvédség felhasznál. A válasz azonban nem ilyen egyszerű, hiszen egyrészt a robbanóanyagok egy része mind katonai, mind pedig polgári területen használatos. Így például katonai és polgári területen is általánosan használatosak a TNT préstestek, vagy a hexogén préstestek Másrészről a katonai célokra szánt robbanóanyagokkal szemben ( akár az előbb említett robbanóanyagok vonatkozásában is ) olyan speciális követelményeket támasztanak, amelyek a polgári célokra használt - kémiailag ugyanolyan - anyaggal szemben nem állnak fenn.

Mik ezek az alapvető különbségek? 18 A legalapvetőbb követelmény a katonai robbanóanyagokkal szemben a teljes működésbiztosság. A polgári szakterületen a robbanóanyag el nem működése annak mértékétől függően "csak" üzemzavar, vagy súlyos üzemzavar, amit az eljáró hatóság annak mértékének megfelelően szankcionál, addig a katonai területen a szándékolt robbantás elmaradása ennél súlyosabb következményekkel járhat. A másik ilyen fontos követelmény a katonai célokra szánt robbanóanyagok ala!} anyagaival kapcsolatos. Az alapanyagok tisztasági követelményei e területen sokkal szigorúbbak, hiszen a szennyező anyagok ( pl. a trinitro-toluol - dinitro-toluol ) jelenléte és annak mértéke a tárolás során kisebb-nagyobb mértékben bekövetkező kémiai bomlás sebességének egyik legfontosabb meghatározója. Mivel a megkövetelt biztonságos tárolhatóság ideje a katonai célokra szánt robbanóanyagok esetén sokkal hosszabb, akár 15-20 év, vagy - felülvizsgálatokkal - ennél több is lehet, indokolt e követelmény maradéktalan érvényesítése. A harmadik ilyen követelmény jelenleg az, hogy a robbanóanyag brizanciája viszonylag nagy legyen. Ennek oka abban keresendő, hogy szemben a polgári területen alkalmazott eljárásokkal, a védelmi célú robbantások előkészítésére - különösen háborús időszakban - nincs meg a szükséges idő, így a robbanóanyagnak akkor is ki kell fejtenie romboló-pusztító hatását, ha a töltetek fojtására nincs mód ( rátett töltetek ). Nem alapvető - bár kívánatos - követelmény viszont a gazdaságosság, ami a polgári területen alkalmazott robbanóanyagokkal szemben alapvető követelmény. Milyen robbanóanyagokat használ jelenleg Honvédségünk? A legalapvetőbb dolog az, amit általában a védelmi célokra használt robbanóanyagokkal kapcsolatban általában elmondhatunk, hogy a Honvédségnél a speciális robbantási feladatokhoz használt robbanóanyagok kivételével: - gyutacsindítható, -érzékeny, - brizáns robbanóanyagokat használunk fel; a polgari területen előszeretettel alkalmazott: - nem gyutacsindítható, - kezelésbiztos robbanóanyagokkal szemben. Ez az alapvető különbség indokolja azt, hogy jelenleg a Honvédségnél csak igen kis mértékben használunk olyan robbanóanyagokat, amelyek a polgári területen honosak. Néhány ilyen kivétel: -amm Speciális RT által gyártott }lllvl-booster család, -alacsony detonációs sebességű robbanóanyagok Meg kell említsem azt is, hogy olyan törekvések is tapasztalhatók voltak a Honvédség berkeiben, hogy békeidőszakban a robbantási munkák egy bizonyos köréhez a hazai piacon kapható vízálló ANDO-féleséget használjuk fel. A szándék, bár célját tekintve dicsérendő, nem talált a fent említett indokokat fi gyelembevéve kedvező fogadtatásra ( személy szerint én sem értek et,ryet vele ).

19 A robbantészerek (és itt alapvetően a gyutacsokra gondolok) területén már csekélyebb a különbség. A Honvédség igényére a 70-es évek közepén kifejlesztésre került a TAT/SVG 8-as gyutacs és az SVG/MlO speciális vízálló villamosgyutacs. A gyártás megszűnésével, illetve a gyártási kapacitás felszámolásával napjainkra a készletek kimerültek, illetve kimerülőfélben vannak. A pótlásra tervezett gyutacsok beszerzésének előkészítése folyamatban van. Mivel a jelenleg rendszeresített gyutacsok gyártásának újraindítása a megkívánt sorozatnagyság mellett igen költséges lenne, várható, hogy a polgári területen használt ( és a vonatkozó katonai szabványnak megfelelő) gyutacsok közül kerül rendszeresítésre valamely típus. Az egyéb robbantészerek tekintetében sem számolhatok be kedvezőbb képről. Az RGYZS típusú robbanó gyújtózsinór kivételével nincs tudomásom arról, hogy polgári célokra gyártott anyag honvédségi felhasználásra kerülne. Mi lehetne a megoldás a két terület közelítésére? l. A polgári célokra szánt, és a Bányahatóság által engedélyezett robbantóanyagok honvédségi felhasználására vonatkozóan csak azokat a robbantóanyagokat van lehetőség felhasználni, amelyek a Honvédség speciális igényeit maradéktalanul kielégítik és így annak rendszeresítését ( ami a polgári szakterület engedélyezési eljárásához hasonló procedúrát jelent ) az illetékes katonai szakanyagnemfelelős végrehajtotta. Ez a polgári robbantóanyagokkal szembeni követelmények fokozódását és ezzel együtt a robbantóanyag költségeit növelné. 2. A polgári életben alkalmazott robbantási eljárások adaptálása a katonai területre. Ennek legerősebb gátja a fentiekben ismertetett időtényező. Nem célszerű - véleményem szerint - békeidőben olcsó robbantóanyag felhasználásával időigényesebb eljárások gyakoroltatása, míg hadi körülmények között a rendszeresített robbantóanyagoknak megfelelőeljárások megkövetelése. Fentiek alapján egyes kutatási feladatok kivételével nem látok sok esélyt a polgári robbanóanyagok katonai felhasználására. TÁJÉKOZTATÓ a rudabányai Szakmai Napról 1998. július 8-án a RUDA-GIPSZ Kft-nél tartott Szakmai Napon mintegy 70 hazai és 5 szlovák szakember vett részt (Mikulás BERÁNEK egyesületi titkár vezetésével). A meghívóban meghirdetett program a illrási bemutató kivételével megvalósult és minden résztvevő számára hasznos információkhoz jutottak a résztvevők. Még az; időjárás is kegyes volt hozzánk, így a SZABÓ Tamás robbantástechnikai szakmérnök által tervezett robbantási bemutató is élvezetes volt. A szakmai tartalmat a házigazdák szivélyessége múlta csak felül, akik VERES Imre igazgató úr irányításával példát adtak a legendás magyaros vendéglátásról A szervezők munkájáért ezúton is köszönetet mondok. Nem hallgathatom el még NOVOTNY Csongor robbantástechnikai szakmérnök, bányahatósági főmérnök érdemeit megeml íteni, aki nélkül aligha jött volna létre ez a sikeres rendezvény. -B G-

20 ÚJ ROBBANTÁSTECHNIKAI SZAKNIÉRNÖKÖK Az 1996. szeptemberében elkezdett tanulmányait mind a 13 hallgató sikeresen befejezte és diplomatervét időre elkészítette. Az alábbiakban ismertetem a diplomatervek cúneit, megnevezve a konzulenseket és a bírálókat - akiknek áldozatos munkájáért ezúton is köszönetet mondok: KORCSüG László: "Külszini robbantások környezeti problémái - a Dorogi Mészmű Kft kőbányája példáján" Konzulens: VÖRÖSKÖI István robbantástechnikai szakmérnök Bíráló: SZABÓ Péter robbantástechnikai szakmérnök LÉVAI Albert Csaba: "RTE kidolgozása a Bükkösd-U. mészkőbánya újranyitásához" Konzulens: HORVÁTH László okl. bányamérnök, ügyvezető igazgató Bíráló: NOVOTNY Csongor robbantástechnikai szakmérnök, bányahatósági főmérnök NAGY Gábor: "Bányászati célú TNT, RDX, PETN és Tetril alapú indítótöltények ipari méretű gyárstástechnológiájának megtervezése" Konzulens: PAPP J ó zs ef tudományos főmunkatárs Bíráló: VOLSZKY Géza robbantástechnikai szakmérnök, mb. fejlesztési igazgató NE:tvfES József: "Tervezési segédlet összeállitása árvízvédelmi töltések robbantásos megnyitásához" Konzulens: ROZSNYÓI Péter robbantástechnikai szakértő Bíráló: PAPP Józseffizikus, tudományos főmunkatárs SZABÓ Attila Tamás: "Kőzetkúnélő, szelvénytartó robbantási technológiák alkalmazása föld alatti terek kialakításánál" Konzulens: LENTE Miklós robbantástechnikai szakmérnök Bíráló: HORVÁTH László okl. bányamémök, ügyvezető igazgató BARABÁS Rezső : "Robbanóanyagok gyártása, felhasználása, újrahasznosítása, valamint ezek során előforduló balesetek vizsgálata" Konzulens: Dr. MOLNÁR László kandidátus, igazgató Bíráló: JÁVOR Géza robbantástechnikai szakmérnök, bányafelügyeleti főmérnök ERDÖS József: "Robbantástechnikai feladatok egy kőbánya rekultivációjánál" Konzulens: Dr. BOHUS Géza kandidátus, egyetemi docens Bíráló: Dr. GÁL József kandidátus, termelési vezető

21 HOR V Á TH László: "Kőbányászati robbantások tervezési és költségoptimalizálási lehetőségei" Konzulens: NOVOTNY Csongor robbantástechnikai szakmérnök, bányahatósági főmérnök Bíráló: Dr. MOLNÁR László kandidátus, igazgató LAJOSBÁNYAI István: "Lehetőségek a robbantásos plattírozás megbízhatóságának javítására" Konzulens: VOLSZKY Géza robbantástechnikai szakmérnök, mb. fejlesztési igazgató Bíráló: Dr. BOHUS Géza kandidátus, egyetemi docens NEBEHAJ Lajos: "A vágótöltetek alkalmazási lehetőségei az ipari robbantástechnikában" Konzulens: PAPP József tudományos főmunkatárs Bíráló: DIÓSZEGI Imre robbantástechnikai szakmérnök, oszt.vez. h. SZALAGY ÁK László: "A robbantásos jég elleni védelem korszerűsítése" Konzulens: Dr. GÁL József kandidátus, termelési vezető Bíráló: TÓTH József robbantástechnikai szakmérnök, kutató TIKÁSZ Gyula: "Segédlet készítése villamos robbantóhálózatok számításához" Konzulens: DIÓSZEGI Imre robbantástechnikai szakmérnök, oszt.vez.h. Bíráló: Dr. 11ÉSZÁROS László matematikus, robbantástechnikai szakmérnök BÖSZÖRMÉNYI István: "TCP-s technológia alkalmazása 160 C-nál magasabb hőmérsékleti körülmények között" Konzulens: SZŰCS Attila okleveles gépészmémök, ÜZemvezető Bíráló: PAPP Józseftudományos főmunkatárs Dr. KOVÁCS Ferenc a Miskolci Egyetem Bányamérnöki Karának dékánja a diplomavédésre (és záró vizsgára) az alábbi összetétel ű bizottságat nevezte ki: Az Á VB-elnöke: Dr. ESZTÓ Péter c. egy. docens, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke Az Á VB-tagjai. Dr. BOHUS Géza egyetemi docens, a szak vezető tanára, Dr. BUÓCZ Zoltán egyetemi docens, NOVOTNY Csongor robbantástechnikai szakmérnök, Dr. GÁL József a műszaki tudomány kandidátusa, Dr. MOLNÁR László a hadtudomány kandidátusa, PAPP J ó zs ef tud. főmunkatárs.

22 A diplomavédésre 1998. október 8-án került sor a lv1e Továbbképzési Központj ának tárgyaló-termében. A jelöltek valamennyien kellő tárgyi tudásról, diplomamunkájuk jó színvonaláról és a robbantástechnika elméleti, gyakorlati és biztonságtechnikai kérdéseinek alapos ismeretéről tettek tanúbizonyságot. Hosszas médegelés után a Bizottság a következő döntést hozta: Valamennyijelölt teljesítette a ROBBANTÁSTECHNIKAI SZAKMÉR NÖKl képzés valamennyi feltételét és közülük kitüntetéses, kiváló, BÖSZÖR11ÉNYI István és NEJ\IIES József BARABÁS Rezső, LAJOSBÁNYAI István, NAGY Gábor, NEBEHAJ Lajos és SZABÓ Attila Tamás ERDŐS József, ifj. HORVÁTH László, KORCSüG László, LÉVAI Albert Csaba, SZALAGY ÁK László és TIKÁSZ Gyula jó rendű diplomát vehet át a Miskolci Egyetem rektorától Az új szakmémököknek, kedves kollégáinknak jó egészéget és sikeres életutat kíván Dr. BOHUS Géza szakvezető tanár A "tanári kar" összetétele az alábbi volt: Dr. BUÓCZ Zoltán kandidátus, egyetemi docens Dr. E:NllvíER János egyetemi adjunktus Dr. ESZTÓ Péter c. egyetemi docens, az MBH elnöke Dr. GÁL Józsefkandidátus Dr. Nl:ÉSZÁROS László robbantástechnikai szakmérnök Dr. MOLNÁR László kandidátus NElvffiS Zoltán az MBH elnökhelyettese NOVOTNY Csongor robbantástechnikai szakmérnök Dr. SOMOSV ÁRI Zsolt egyeterni tanár SZABÓ Péter pirotechnikai szakértő Az "osztályfőnök" : Dr. BOHUS Géza kandidátus, egyetemi docens

Barátunk, DipL Ing. Rudolf IV AN 23 1998. július 25-én, életének 63. évében elhunyt Rudolf IV AN, az önálló Szlovák Robbantástecluiikai Egyesület első elnöke, Szakbizottságunk tagjainak jó barátja, szakmánk elismert reprezentánsa. Ő volt az az ember, aki a Magnezitművek (Slovenské Magnezitové Závody) főmémökeként, az egyesület vezetőjeként, számos egyesület tiszteletbeli tagjaként mindvégig szerény, közvetlen, mindenkinek segíteni akaró ember tudott maradni. Nekünk különösen fontos volt a hozzá fűződő viszonyunk, mivel a közeli és távoli országok szakmai egyesületei közül egyértelműen ő tett a legtöbbet az országhatárokat áthidaló, gyümölcsöző nemzetközi együttműködésünk érdekében. Elsősorban rajta múlott, hogy minden politikusi handabandázás ellenére közel tudta hozni e két ország robbantástechnikai szakembereit egymáshoz. Már régóta beteg volt. Betegségének első komoly jelei a nagykanizsai Szakmai Napról hazafelé mutatkoztak meg, de ő igyekezett felülkerekedni baján. Az 1998. szeptemberi miskolci konferenciánkon még együtt hallhattuk szerény, de bölcs élettapasztalattai átitatott szavait. Igérte, hogy májusban Stará Lesnán, az ő konferenciájukon találkozunk. De oda már nem engedte el a rajta egyre jobban elhatalmasodó kór. Rudabányán, június 8-án Mikulás BERÁNEK már a nagybeteg Rudolfról beszélt. Kedves Rudolf! Fogadd rnindarmyiunk köszönetét szolgálataidért, a Tőh~d kapott ismeretekért és barátságért! Pihenj békében! J ó szerencsét! - B.G. -

24 Egy "eseti igazságügyi szakértő" esete robbantási szakemberekkel Bárki lehet "eseti igazságügyi szakértő". Pontosabban mindazok akiket a ' bíróság erre felkér és az illető nem talál elég alapos indokot a felkérés visszautasítására. (Ennél persze jobb lenne, ha a robbantási szakemberek egy része nem csak a Magyar Mémöki Kamarának, hanem az Igazságügyi Szakértői Kamarának is tagja lenne; így jobban ismemé jogait és kötelességeit.) Én eddig általában elfogadtam ezeket a megbízásokat; elsősorban az motivált, hogy szakmai tapasztalatommal segítsem a bíróságat a per gyors lezárásában. Most nem ennek a szándéknak a helyes vagy helytelen voltát kívánom megmagyarázni, hanem csupán a perben érdekelt feleket szeretném tájékoztatni, felvilágosítani e szakértői munka lényegéről. A bíró általában tudja, rnit akar. Ha nem érti meg a per lényegét, visszaadhatja az ügyet vagy kérheti a szakmai "kollégium" segítségét. De vannak olyan részletkérdések, amelyek tisztázásához "eseti igazságügyi szakértőre" van szüksége. A bíró a perben álló felek véleményét is kikéri előzetesen, egyetértenek-e ezzel a személlyel, vagy nem?(sokszor a perben állók maguk ajánlanak valakit, akit azután a bíróság kér fel.) A peres felek - különösen a mi szalanánkban - ismert személyeket neveznek meg, olyanokat, akikről feltételezik, hogy alkalmasak a feladatra és még valamit tudnak róluk, azt hogy biztosan segíteni fogják őket a perben, hiszen "sose volt semmi bajuk egymással". Az első helyreigazítás ide kívánkozik: ez a szakértő nem az a szakértő, akit a peres iratok szakszerű összeállításához kér fel valamelyik fél a per megnyerési esélyének növelése érdekében. Ez a szakértő a bíró munkáját köteles segíteni. A második helyreigazítás: a bíró nem akar okosabb lenni a peres feleknél, csupán a tényállást akarja tisztázni és ehhez kéri a szakértő segítségét. A szakértőnek konkrét kérdéseket tesz fel írásban és csak ezekre a kérdésekre adott rövid, érthető válaszokra kiváncsi. (Ha bonyolultabb számításra is szüksége van a válaszadónak, azt csak mellékletként csatolhatja a szakvéleményhez.) A harmadik helyreigazítás: rniután a bíró megküldte a kérdéseket és az azokra adott válaszokat tartalmazó szakvéleményt a peres feleknek, nem biztos, hogy a szakértőt minősítik ezek a (néha a szakvéleménynél is terjedelmesebb) vélemények, melyek közös tulajdonsága, hogy - elfogadják a szakértő véleményét ott, ahol az az ő érdekeiket támogatja, - viszont csaknem korlátoltnak minősítik a szakértőt, ha a véleménye ellentétes az ők (vagy cégük) érdekével (Higgyék el a tisztelt Peres Felek, hogy a szakértő is többet tudhat annál, amit leírt, ill. leírhatott)

25 A negyedik helyreigazítás a mi szalanánkban nagyon aktuális: soha nem szabad egyenlőségjelet tenni a szakszerű és a szabályos közé. Ugyan nálunk a szabályok mindenütt jelen vannak, de a két fogalom sokszor nálunk sem azonos. (A Magyar Értelmező Kéziszótár - Akadémiai Kiadó, Bp. 1975 - szerint: szakszerű az, ami a tudományos vagy a szakmai igényeket kielégíti; szabályos: az, ami a szabályoknak, a megszakott rendnek megfelelő.) Vagyis lehet szakszerű az is, ami éppen nem szabályos, vagy nem felel meg valamelyik szabályzatnak. Az ötödik helyreigazítással sz eretném a tisztelt Peres Felek tudomására hozni, hogy nem csakami belterjes (és sokszor túlhaladott vagy ellentmondásos) szabályzatainkat kell ismernünk és betartanunk Olyanra is gondolni kell már néha mindenkinek, amit ma reggel (1998. október 12-én) a Kossuth Rádióban hallottam: előbb-utóbb nálunk is per indítható majd amiatt is, ha a fagyialtvásárláskor nem hívják fel a figyelmünket, hogy a fagyialt hideg és torokfájást okozhat. Ha elmarad a figyelmeztetés és hangképzési gondjaink miatt az üzleti tárgyalás is, akkor eséllyel perelhetjük a fagylaltárust. Több helyreigazítással nem kívánok szolgálni. Üdvözlettel: Dr. BOHUS Géza SZAKBIZOTTSÁGI HÍREK Szakbizottságunk ügyvezetősége legutóbb 1998. szeptember 15-én tartott ülést a Magyar Bányászati Hivatalban.. Legfőbb feladatunk a táborfalvi Szakmai Nap előkészítése volt.. Az, ~rte~ezleten nemzetközi kapcsolataink, a szakmérnök-jelöltek d1pl?mavedese es az OlviBKE-elnökségének készített éves jelentés volt még naprrenden.. Az október 21-23-i JASZOWJEC-i konferenciára (Lengyelország) senki sem Jelentkezett. Kaptunk meghivót Indiából is, a NAGPUR-ban rendezett robbantástechnikai konferenciára. A szeptember l I-I 2-én tartott konferencia túl távolinak és túl költségesenek igérkezett.. BENEDEK Dénes okl. bányamémök, a Tatabányai Szénbányák egykori főmémöke, a Bányászati Kutató Intézet tatabányai telephelyének volt vezetője 1998. szeptember 5-én, a Miskolci Egyetem tanévnyitó ünnepségén vehette át az egyetem rektorától a kitüntetéses GYÉMÁNT DIPLOMÁT.

2S Ez a kitüntetés nemcsak a kornak, hanem a becsületes, több évtizedes munkának is az elismerése. Jól ismerjük és ma is használjuk Benedek Dénes szakirodalmi munkásságát, különösen a külfejtési robbantások témakörében. Kedves Dénes Bácsi! Jó egészségben eltöltendő további boldog éveket kívánunk! Dr. LUKÁCS László, a hadtudómány kandidátusa az okucsáni SFOR-erők magyar műszaki alakulatának helyettes parancsnoki feladatait sikeresen betöltve, véglegesen hazatért. Pályázat útj án tanszékvezetői Nemzetvédelmi Egyetemre. kinevezést kapott a Zrínyi Miklós Kedves kí van 'unkl. kollégánknak gratulálunk és új munkakörében sok sikert FELHÍVÁS Az év végén szokásos budapesti rendezvényünket december 14-én tartjuk az O:tvffiKE új székházában (a HotelASTORIA mellett). A Szakmai Nappá bővített programról időben minden érdekeltnek értesítést küldünk. Most csak a napot kérjük előjegyezeni. (Továbbá javaslatokat várunk a jövő évi szakmai programokra.) ROBBANTÁSVEZETŐKTOVÁBBKÉPZÉSE A "ROBBANTÁSTECHNIKA" 19. számában (és a Miskolci Egyetem továbbképző programfüzetében is) meghirdetett következő vizsgaköteles továbbképző tanfolyamot tartjuk a Miskolci Egyetemen. 1998. november 9. és 13. között Kérem mindazokat, akiknek már lejárt, vagy a közeljövőben jár le a robbantásvezetői jogosultságuk, mielőbb jelentkezzenek a fejlécen található címen, a nevemre küldött levél, vagy fax útján. lehetősé g. Új robbantásvezetői vizsga letételére és kiegészítő vizsgára 1s van Dr. BOHUS Géza