A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján Szegeden sok helyen nyílik ez a kedves virág tavaszonként. Megtalálhatjuk parkokban, csendes kisutcákban, játszótereken, temetőkben. Néha csak egy-két tövet találunk, de vannak olyan helyek, ahol hatalmas, összefüggő szőnyeget alkot. Az a kérdés merült fel, hogy a szegedi salátaboglárkák a város különböző pontjain élve alkotnak-e külön populációkat, vagy egy populációhoz tartoznak-e mind? Abból indultunk ki, hogy a növények sziromszáma öröklődik, így közel megegyező arányban vannak jelen egy populációban az azonos sziromszámú egyedek. Így egy pár élőhelyen megszámoltuk a salátaboglárkák szirmait, és az adatokat elemeztük. A növény: Ez egy kis méretű, kétszikű növény. Geofiton életmódú, vagyis gyöktörzse van. A szára fekvő vagy álló, üreges. Levele kerekded, szív alakú, osztatlan, csipkés szélű, a felsők kéz alakúak, fénylők, a hónaljakban gyakoriak a sarjgumók. A virágai 8-12 sziromlevelűek, hosszú nyelűek. Legalábbis a növényhatározók ennyi sziromszámot tulajdonítanak neki, de én hét sziromszámú egyedeket is sokat találtam. A száron egyesével állnak, a szirmok fénylők, sárgák. Felhasználása: Leveleiből salátát készítenek a neve innen adódik -, bár nem sok C-vitamint tartalmaz. Fogyasztásakor azonban vigyázni kell arra, hogy csak a virágzás előtt szedett leveleket szabad megenni, mert virágzáskor és utána az egész növényben egy protoanemonin nevű méreganyag termelődik. Ez egy égetően csípős ízű, emberre is veszélyes méreg. Gyöktörzsét és sarjgumóit régen a cimbalomszög nevű betegség gyógyítására használták.
2 Előfordulás: Nyirkos lomberdőkben, cserjésekben, réteken; üde, lombos erdőkben fordul elő. Egész Dél- Eurázsiában előfordul, de jól érzi magát más, Szegedhez hasonló klímájú területen is. Igényei a TWR analízis szerint: T-értéke 5, ami lombhullató erdők hőmérsékletét jelenti. W-értéke 5, ami kissé vizes, talajvizes talajt kedvelőt jelent. R- értéke 3, ami semleges kémhatású talajigényt jelent. N-értéke 3-4, tehát közepes nitrogén tartalmú, vagy inkább tápanyagban gazdag talajokon fordul elő. Z-értéke a zavarástűrését jellemzi, ez 4, vagyis kevésbé tűri a zavarást. Természetvédelmi értékkategóriája szerint: kísérőfaj, vagyis adott társulásokban általában megjelenik kisebb-nagyobb mennyiségben. A vizsgálat: Összesen hét élőhelyet vizsgáltunk. Ezek ökológiai viszonyai különbözőek. Három élőhely a Belvárosi Temetőben található. Ezek egymáshoz viszonylag közel (1 méternél közelebb) vannak. Viszonylag kevés zavarást kap itt a növényzet, s a légszennyezés is kis mértékű. Az első élőhelyen kilencvenöt virágot, a másodiknál százhármat, a harmadiknál százhetvenkét virágot vizsgáltam. A legtöbb előforduló sziromszám tíz volt, a legkevesebb hét, ami azért különleges, mert a határozókönyvek csak nyolc, vagy annál több sziromszámú virágokról írnak. Temető1 Temető2 6 9 5 8 7 4 3 2 6 5 4 3 1 2 1 7 8 9 1 11 12 7 8 9 1 11 12
temető3 3 béke utca 1 9 9 8 8 7 6 5 4 3 2 7 6 5 4 3 2 1 1 7 8 9 1 11 12 7 8 9 1 11 12 A negyedik élőhely egy belvárosi utca (Béke utca) volt, egy iskola mellett. Itt a légszennyezés mellett a taposás is megjelenik, mint zavaró tényező. Itt százhetvenhat egyedet vizsgáltunk, ezek legkevesebb és legtöbb sziromszáma ugyancsak hét-tíz között volt. A másik három élőhely az újszegedi Ligetben található. (Szeged egyik legnagyobb parkja), amit forgalmas utak vesznek körül, szóval légszennyezéssel kell számolnunk, taposással kevésbé. Itt százhuszonnégy, negyvenhat, és nyolcszázharmincnégy virágot vizsgáltunk élőhelyenként. A sziromszámok hét és tizenkettő közé estek 6 5 4 3 2 1 liget1 7 8 9 1 11 12 Sziromszám.
4 liget2 liget3 4 5 35 3 25 2 15 1 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 7 8 9 1 11 12 7 8 9 1 11 12 Adatok, számítások:(az SPSS adatelemző program segítségével) Azt, hogy a vizsgált élőhelyek között van-e genetikai kapcsolat, azt az F-próbával vizsgáltuk meg. Az F értéket úgy kapjuk meg, hogy két terület szórás értékéből (A szórás érték az egyes élőhelyen előforduló sziromszámokból lehet kiszámolni ezt a program kiszámolta-, és az átlagtól mért távolságok átlagát jelenti.) a nagyobbikat négyzetre emeljük, és azt elosztjuk a kisebbik szórásérték négyzetével: F=S 2 2 /S 1 2 Ezt az értéket (F) összehasonlítjuk egy táblázatban lévő megfelelő értékkel, akkor megállapíthatjuk (5%-os hibalehetőséggel), hogy van-e genetikai kapcsolat a vizsgált két egyedcsoport között, vagy sem. Ha van, akkor a kiszámolt F érték kisebb, mint a táblázatban megadott érték. Eredmények: Ezzel a módszerrel azt kapjuk meg, hogy a temetői egyedcsoportok és a Béke utcai csoport sziromeloszlása hasonló, noha azok között km-es távolság van. Illetve a statisztika szerint a temetői csoportok közül az egyes és a kettes nincs kapcsolatban egymással, de ez számolási hiba lehet, ugyanis az egyes és a hármas; és a kettes és a hármas is összefüggésben van egymással. A ligeti egyedcsoportok egymással kapcsolatban vannak, de a Béke utcai és a temetői csoport sziromeloszlása különböző. (Erre már akkor gyanakodhattunk, mikor a ligeti élőhelyeken megjelentek a tizenegy és tizenkét sziromszámú virágok.)
5 Ebből arra következtethetünk, hogy az izolációt a Tisza okozta, mert a Liget Újszegeden van, azaz Szeged tiszántúli részén, míg a másik két vizsgált csoport a Duna-Tisza közében. Gyanakodhatnánk arra is, hogy a genetikai kapcsolatok a különböző mértékű zavarástól, levegőszennyezés miatt alakultak. De ezek statisztikailag összefüggnek, így magyarázatnak a Folyó izolációs hatását kell elfogadnunk, ami elkülöníti egymástól a tiszántúli, és Duna-Tisza közi populációkat. Az adatokat összefoglaló táblázat: Temető1 Temető2 Temető3 Béke_u Liget1 Liget2 Liget3 Valid (Vizsgált egyedek) 94 13 172 176 124 46 834 Mean (átlag) 8,54 8,13 8,15 8,57 8,65 8,2 8,35 Median (középérték) 8, 8, 8, 9, 9, 8, 8, Mode (leggyakoribb) 8 8 8 8 8 8 8 Variance (szórásérték),4,31,5,38,8,29,72 Minimum 8 7 7 7 7 7 7 Maximum 1 1 1 1 12 1 12 Felhasznált irodalom: Simon Tibor - Csapody Vera: Kis növényhatározó D. Aichele / M. Golte - Bechetle: Mi virít itt?