Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010
A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE I. Preambulum az Alapító Okirat szerint... 4 II. Az intézmény filozófiája... 5 III. Az intézmény szervezeti felépítése működési rendjének bemutatása... 9 - Szervezeti ábra - Munkaközösségek munkája és működése - Működési rend IV. Az intézmény alapfeladatainak és nevelési céljainak meghatározása pedagógiai modulonként... 13 1. Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai... 13 A) Szakszolgálat a. Korai Fejlesztés b. Logopédiai ellátás c. Gyógytestnevelés, gyógytorna d. SNI gyógypedagógiai ellátást, tanácsadást a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető SNI B gyermekek részére e. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek vizsgálatát B) Nevelési Tanácsadó a. Pszichológiai vizsgálatok, terápia b. Logopédiai terápia c. Nyelv- és beszédfejlesztés, diszes gyermekek ellátása d. Alapozó terápia e. Pszichodráma f. Drámapedagógia g. Mentálhigiénés-foglalkozás h. Képzőművészeti terápia i. Mozgásnevelés 2. Óvodai nevelés... 33 2
3. Alapfokú nevelés-oktatás 1 8. osztályig... 34 a. Tanulásban akadályozottak b. Értelmileg akadályozottak c. Beszédfogyatékosok Az iskola tanulói részére napközis, tanulószobai ellátás és szervezett iskolai étkeztetés. 4. Középfokú nevelés-oktatás... 39 a. Speciális Szakiskolában i. Pályaorientációs képzés szakmai előkészítő 9. 10. évfolyamon ii. OKJ-s szakmai képzés 11. 12. évfolyamon Textiltermék-összeállító Sütőipari munkás Parkgondozó Dísznövénytermesztő Takarító, takarítógép-kezelő b. Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában: Szőnyegszövő, Konyhai kisegítő, Parkápoló, Dísznövénytermesztő, Árufeltöltő szakmák alapjainak megismerése. V. Neveléssel-oktatással kapcsolatos egyéb rendelkezések... 58 1. Az intézménybe járó tanulók számonkérésének és értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba... 58 2. Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái... 61 3. A tankönyvrendelés szabályai... 63 4. Környezeti és egészség nevelés... 63 5. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység... 64 VI. Az intézmény személyi, tárgyi feltételei... 68 VII. Az intézmény minőségirányítási programja... 3
VIII. Legitimációs záradék... 4
I. PREAMBULUM 1. A költségvetési szerv: Az intézmény adatai a) OM azonosító: 038499 b) Az intézmény neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Rövidített neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó c) Székhelye: 9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Telephelye: 9300 Csorna, Arany János u. 19. d) Illetékességi területe: Győr-Moson-Sopron Megye e) Alapító és irányító szerv neve, székhelye: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. f) Középirányító szerv neve, székhelye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ 9021 Győr, Árpád út 32. A középirányító szerv vezetője a Korm rendelet 11. (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. g) Fenntartó szerv neve, székhelye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Győr, Árpád út 32. 2. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 2. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: 5
A költségvetési szerv igazgatóját pályáztatás útján kell kiválasztani. A vezető kinevezését, valamint felmentését a középirányító szerv készíti elő és terjeszti fel az illetékes ágazati miniszternek. Az intézményvezetőt az illetékes ágazati miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a középirányító szerv vezetője gyakorolja. A pályáztatásra és foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) kormányrendelet, illetve a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII.7.) kormányrendelet előírásai az irányadóak. II. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA, FILOZÓFIÁJA 1. Helyzetkép: Intézményünk 1981-ben nyitotta meg kapuját. Az azóta eltelt 25 évben Csorna városának több területén különböző épületekben folyt az oktatás és nevelés. A 2000. 2001-es tanévtől az intézmény fenntartója a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a régi épületek teljes újjáépítésével biztosította számunkra az európai normáknak megfelelő iskolai nevelés és oktatás lehetőségét. 2004. február 15. óta a két új épületben közel 5.000 m 2 alapterületen folyik az óvodai nevelés, alapfokú oktatás, a speciális szakiskolai képzés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás, kibővülve a pedagógiai szakszolgálati és nevelési tanácsadással, melynek keretén belül több terápiás eljárást vezettünk be. (Korai fejlesztés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés). Modern, jól felszerelt iskolánkban tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be Csorna városából és az egész Rábaköz területéről. Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy intézményünkben csak sajátos nevelési igényű gyerekek tanulnak. Nevelési-oktatási céljaink meghatározásánál a következőket vettük figyelembe: - A NAT 6
- A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - A kerettantervi segédlet az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyaihoz és tantervi moduljaihoz Általános irányelvként fontosnak tartjuk: - A sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus személyiségfejlődését, olyan környezet biztosítását amelyik, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja. - A sajátos nevelési igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja. Gyermekeink egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. - Gyermekeinknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk; a nevelés hatására a sérülés arányában náluk is ki kell alakulnia az alkalmazkodókészségnek, akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. - Az oktatás-nevelés során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. - A sajátos nevelési igényű gyermek oktatásának nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység során a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a kiscsoportos vagy egyéni formában történő foglalkozás. Ennek érdekében a sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges és indokolt. Ezek mellett a speciális eszközök használatára, elfogadtatására is gondot fordítunk. - A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzoriális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamtatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését; Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. 7
Az iskola tanulóinak 60%-a bejáró, 40%-a csornai gyermek. A tanulók jelentős része a rossz szociokulturális környezet, a hátrányos helyzet miatt fogyatékosságától függetlenül is megsegítésre szorul. Szüleik közül az alacsony iskolázottság miatt sokan munkanélküliek, vagy a létminimum határán élő rokkant-nyugdíjasok, kisnyugdíjasok. Ritka a biztos munkahellyel rendelkező, rendezett körülmények között lévő családban élő tanulónk. Intézményünkben gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, aki munkájával próbálja enyhíteni a nehéz helyzetben lévő családok gondjait. Kiemelten kezeljük a roma etnikumból érkező tanulók nyelvi hátrányaiból fakadó beilleszkedési problémáiknak megsegítését és átvezetését az iskoláztatással összefüggő elvárások, szokásrendszerek elfogadására. Mindemellett teret biztosítunk kultúrájuk és hagyományaik ápolásának. 2. Az intézmény filozófiája Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó filozófiájának bemutatását Petőfi Sándor: Az Apostol c. művének részletével kívánom kezdeni: A szőlő is csak a napsugaraktul érik Míg édes lett, hány napsugár Lehelte rája élte melegét, Hány százezer, hány miljom napsugár? A földet is sugárok érlelik, de Ezek nem napsugárai, hanem Az embereknek lelkei Intézményünk térségi gyógypedagógiai szolgáltató centrumává nőtte ki magát. A két évtized után végre a gyógypedagógiai oktatáshoz, fejlesztésekhez méltó helyet kapott az intézmény. Az új épületben a gyógypedagógiai munka megkezdése nem volt könnyű feladat, de örömteli időszak volt. Minden korban, óriási teher nehezedett a gyermek érdekét mindenek fölé helyező, jövőépítő családok vállaira. Ott sem könnyű, hol egészségesek a gyermekek, ám ahol valamilyen gyermeki sérüléssel, hátránnyal is birkózniuk kell a szülőknek, ott igazán nagy a teher. 8
Intézményünk célja és feladata, hogy ezt a terhet enyhítse. Ez olyan komplex feladat, amely a sérült gyermek születésétől az óvodai nevelésen át, az iskolakezdésig tartó időszakot, az iskoláskor szakaszait, továbbá a szakképzés lehetőségeit is egy intézményen belül kínálja a rászorulóknak. Két egyforma ember, illetve gyermek nincs. Innen a sajátos nevelési igényű elnevezés. Gyógypedagógiai munkánk minden gyermek részére biztosítja az egyéni fejlesztés lehetőségeit. A komplex fejlesztő és feladatterápiákat minden életkorban a gyermek meglévő mozgás játék és értelemszintjéhez igazítjuk. A szülőkkel való kapcsolattartás is a legfontosabb célok és feladatok közé tartozik. Nagy figyelmet fordítunk az anya-gyermek kapcsolat elmélyítésére szolgáló fejlesztő tevékenységrendszerekre, a gyermek és ifjúságvédelem prevenciós munkájára is. Fontos, hogy a szülők idejében felismerjék a problémákat, kerüljenek be a gyógypedagógiai ellátó rehabilitáló, - habilitáló rendszerbe. 9
III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BEMUTATÁSA A csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó vezetése és hatáskörei Intézményvezető Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó - Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusok - Nevelési tanácsadás Speciális Szakiskola Intézményvezető-helyettese - Speciális szakiskolai - gazdasági ügyintéző - Asszisztensek - Karbantartó Gazdasági vezető - Általános iskolai oktatás - Iskolai pedagógusok - iskolai tanulószoba, napközi - gyermek és ifjúságvédelem - pedagógiai asszisztensek - gyermekfelügyelő - tanulói étkeztetés - iskolatitkár - portások 10
(9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.) Az intézmény szervezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése Óvoda Iskola Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Általános Iskola Speciális Szakiskola Logopédiai Korai fejl. Gyógytestn. Gyógyped.ellátás Pszichológiai vizsg, ell. tanácsadás SNI B terápia; Tan. ak. Ért. ak. Beszédfogy. Tan. ak. Ért. ak. gyermekek számára Logopédiai terápia; részképességzavaros Nyelv-és beszédf.; Elők. Felj. isk.okt 1-4.oszt. 9-10. évf 9.-10. évf Alapozó terápia; osztály 1-4. oszt. Textiltermék-össz.. Szőnyegszövő; Drámapedagógia; 1-4. oszt. 5-8. oszt Sütőipari munkás; Konyhai kisegítő; Pszichodráma; 5-8. oszt. Dísznövény ter- Parkápoló; Mentálhigiénés fogl mesztő; Dísznövény termesztő; Képzőműv. terápia Parkgondozó; Árufeltöltő; Mozgásnevelés; Takarító, taka- BTM-es gyermekek rítógép kezelő; vizsgálata;
Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az intézményvezetés felépítése, feladata és hatáskörei INTÉZMÉNYVEZETŐ Felelősséggel tartozik az intézmény működéséért INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES GAZDASÁGI VEZETŐ INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES Közvetlenül irányítja az Erzsébet Felelős az egész intézmény Közvetlenül irányítja az Arany János királyné úti épületben a gazdasági vagyongazdálkodásáért. úti épületben a gazdasági vezető vezető kivételével a pedagógusok, kivételével a pedagógusok, a pedagógiai a pedagógiai munkát segítők munkát segítők tevékenységét, tevékenységét, és a technikai és a technikai dolgozók munkáját dolgozók munkáját. MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK Az intézmény vezetéséhez tartozók feladataikat a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza! 12
Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény nyitvatartási rendje modulonként: Óvoda: 7.00-16.00 Általános Iskola: 7.00-16.00 Speciális Szakiskola: 7.00-16.00 Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat: 8.00-19.00 Porta szolgálat: 6.00-22.00 - Ellátja az intézmény vagyonfelügyeletét - Alkalmazkodik az intézményt bérbevevő partnereihez 2. Az intézmény zárva tart: Szabadnapokon, ünnepnapokon, valamint munkaszüneti napokon. 3. A tanítás kezdete: Reggel 7 óra 55 perckor kezdődik. (a bejáró tanulók utazásához igazodva) 4. A gyermekek hazautaztatása: A gyermekek hazautaztatása 3 csoportban történik, amelyeknek rendje az autóbuszok menetrendjéhez igazodik. Munkaközösség vezetők: Meghatározott működési rendjük szerint koordinálják a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó intézményi feladatok megvalósítását. Az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit a KJT. szabályozza. Munkaszervezési kérdéseket a részletes Munkaköri leírások tartalmazzák Megbízásos feladatkörök esetén szintén a részletes munkaköri leírások tartalmazzák a munkaszervezéseket. 13
IV. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAINAK, EZEK NEVELÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA 1. A Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai A) Pedagógiai Szakszolgálat Alapfeladatai: - Korai fejlesztés (0 5 év korig) - Logopédiai ellátás (A Fenntartó által köttetett a mindenkor érvényben lévő Együttműködési Megállapodás alapján, Csorna városában, és a Rábaköz településein) - Gyógytestnevelés, gyógytorna - SNI gyógypedagógiai ellátást, tanácsadást a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető SNI B gyerekek részére - részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Korai fejlesztés és gondozás: A korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. A korai fejlesztés, gondozás a tanév rendjéhez igazodik, mely év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építve valósítjuk meg. Célcsoport: Célja: Feladata: a 0-5 éves korú különböző sérülésekkel élő sajátos nevelést, fejlesztést igénylő gyermekek. az eltérő sérülésben szenvedő gyermekek olyan prevenciós és rehabilitációs fejlesztő és feladatterápiája, amely minél több kisgyermek integrációját teszi lehetővé a helyi óvodákban, iskolákban - Intenzív nagymozgás fejlesztés - Koognitív fejlesztés - Percepció fejlesztés 14
- Érzékelés észlelés fejlesztése - Sindelar program - Beszédfejlesztés sérülésekre adaptálva. Ayres-terápia Eszközei: Nagymozgást fejlesztő eszközök Ayres-terápiás eszközök, vizuális percepciót fejlesztő eszközök, Sindelar-teszt, tanulást segítő és fejlesztő eszközök. Logopédiai ellátás: Az ellátottak köre: A logopédiai ellátást igénylők köre azon gyermekekből, ill. gyermekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a védőnők, a pedagógusok, ill. a szülők logopédiai vizsgálatra javasolnak; valamint a tanév eleji területi -logopédus általi- szűrővizsgálat megállapítása alapján a logopédus terápiára irányít - 18 éves korig. A logopédiai terápia célja: Biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. Leghatékonyabb formája a megelőzés: a szülők, nevelők felvilágosítása, a veszélyeztetettek korai kiszűrése; előzetes fejlesztéssel az esetleges halmozódó beszédhibák megjelenésének kivédése. A vizsgálat a terápia egész folyamatát érinti. A terápia a szakemberek széles körű, összehangolt team-munkáját igényli. A széles körű program, eszköz alkalmazása, a célirányos fejlesztés, a személyiséget figyelembe vevő intenzív foglalkozás alkalmazása elengedhetetlen a beszédhiba javításában. A terápia hatékonyságát, az egyén zavartalan beilleszkedését a társadalomba (főként súlyos beszéd- és nyelvi zavarok esetében) az utógondozás szolgálja. A logopédiai tevékenység: A terápia megválasztása a kóroki tényezők, a beszédhibás életkora, a logopédiai kórforma súlyossága, kiterjedése, az esetleges halmozott beszédsérülés, a terápia kezdetének időpontja, a környezet, az integráció lehetőségének érvényesítése alakítja. 15
A logopédiai tevékenység színtere: mobil színtér, ami optimálisan alkalmazkodik az ellátásra szoruló egyén szükségleteihez. A beszédjavítást végző szakemberek kompetenciái: A logopédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés specifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására képesített szakember. Kötelező óraszáma a gyermekek/tanulók kezelésének és vizsgálatának feladatait tartalmazza. A logopédus feladata: az ellátási körzetébe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése; a beavatkozást igénylő gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata; szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése; egyes esetekben logopédiai vizsgálati vélemény készítése; a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése; a gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése; a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságnak ciklizált vizsgálata; a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása; a fejlesztő beavatkozás dokumentálása; kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberekkel. Beszédzavarral, beszédhibával küzdő gyermekek/tanulók kezelése során a logopédus maga állapítja meg és szervezi meg a szükséges vizsgálatokat, és ezek lebonyolításában a szülőnek segítséget nyújt. A segítő szakemberekkel való kapcsolattartás alapján tanácsot tud adni a szülőnek, hogy hová forduljon, vagy a megfelelő szakemberrel maga is felveszi a kapcsolatot. Sok esetben nemcsak vizsgálat, hanem párhuzamos terápia vagy egyéb segítség miatt javasolja mások bevonását. Kezdeményezésére és irányításával a gyermek/tanuló intézményen kívüli szolgáltatásokat igényelhet. A gyermekek/tanulók egy része a közoktatási intézményen belül működő fejlesztéseken vehet részt. 16
Az iskolai tanév időtartamát tekintve a szorgalmi időszak első két hetében a gyermekek/tanulók szűrését végzi és kialakítja a tanév munkarendjét, az utolsó két hétben pedig a tanévben logopédiai ellátásban részt vevők fejlődését minősíti. Módja van arra, hogy szakaszonként mérje és mérlegelje beavatkozása eredményességét. Az esetenkénti egyéni fejlesztési terv készítésének szabályai megegyeznek a pedagógiai munka tervezésének általános szabályaival. A logopédus a gyermek állapotára és egyéni szükségleteire figyelve tervezi a beavatkozás általános célját és a ciklusban kijelölt célterületeket, a feldolgozandó anyag tartalmát, az illeszkedő módszert és eszközt, a felhasználható időt, a gyermek egyéb szükségleteit és sajátosságait és a fejlesztéshez szükséges optimális pedagógiai körülményeket. A logopédiai fejlesztés tervezését nehezíti, hogy ahány gyermek/tanuló vesz részt a foglalkozáson, annyiféle cél, eszköz és módszer kerül megjelölésre, nincs ugyanis két egyforma nyelv- és beszédprobléma. A logopédiai fejlesztés alapelvei A beszédhibák javításában, illetve a beszéd rendellenességeinek korrekciójában alkalmazott módszereknek, eljárásoknak minden esetben összhangban kell lenniük a beszédjavítás alapelveivel. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermek/tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A beszéd állapotának felmérésétől, a diagnózis és prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek/eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon. A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a terápia adott szakaszának figyelembevételét. A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. Tudni kell, hogy az adott gyermeknél/tanulónál hogyan érvényesülnek és miben jelentkeznek a beszédfejlődési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását. 17
A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. A kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző beszédműveletek számos azonos elemből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermekek/tanulók hatékony fejlesztése során a csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját. A beszédhibás tanuló fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása pedig a beszédhiba típusának és súlyosságának függvénye. A logopédusnak motiválnia kell a gyermeket/tanulót beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később együtt tudjon élni. A beszédjavításban alkalmazott módszerek és eljárások hatékonyságát befolyásolhatja a gyermek/tanuló szűkebb és tágabb környezete (család, óvoda, iskola). A logopédus szakszerű irányítása alapján szükséges a szülők és a gyermekkel/tanulóval kapcsolatba lévő pedagógusok (óvónő, tanító) aktív részvétele. Munkaformák: - Egyéni terápia - Csoportterápia - Egyéniesített csoportterápia Terápiák eszközei: - Az adott terápia hatékonyságát növelő terápiás eszközök Terápiás programok - A beszédészlelés és beszédmegértés zavara - Megkésett beszédfejlődés - Pöszeség - Orrhangzós beszéd, ajak- szájpadhasadék - Beszédritmus zavara (dadogás, hadarás) - Diszfónia 18
- Dyslexia - dysgráfia dyscalculia esetén prevenció; reedukáció - A gyermekkori afázia A gyermekek értékelése, minősítése: A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - Tünetmentes - Lényegesen javult - Részben javult - Keveset javult - Nem javult - Nem minősíthető - Kimaradt A logopédus egyes esetekben szöveges értékelést alkalmaz. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés célja és feladata A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához. A lehetőségekhez mérten segítse elő a gyermekek egészséges testi fejlődését, fokozza edzettségüket, teljesítőképességüket és a betegségekkel szembeni ellenálló-képességüket. Keltse fel igényüket az egészségi állapotuknak megfelelő testmozgás és sportolás iránt, járuljon hozzá a testmozgás, a sport megkedveltetéséhez, s alakítsa ezzel kapcsolatos szokásaikat. Fejlessze a gyermekek általános mozgásműveltségét, és készítse fel elváltozásuk fokozódásának megakadályozására, állapotuk javítására. Járuljon hozzá a pozitív személyiségvonások kialakításához. 19
A gyógytestnevelés részterületei A tartó- és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése, (gerinc- mellkasi-, alsó végtag deformitásai) Belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése. (szívbetegség, juvenilis hipertónia, tüdőasztma, kóros kövérség, csökkentlátás, vegetatív disztóniások) A gyógytestnevelés módszerei és eszközei A gyógytestnevelés alapvető eszközei a testmozgások és a testgyakorlatok.(gimnasztika, futás, játékos feladatok, mobilizáló gyakorlatok, izomerősítő eljárások, légzési gyakorlatok stb.) Speciális módszerek: - a mozgásformák sajátos módosításai, - a terhelés intenzitásának és terjedelmének adekvált megválasztása és adagolása. A gyógytestnevelésen való részvétel feltétele: szakorvos diagnózisa, besorolási javaslata. A gyógytestnevelés színterei: gyógytestnevelési óra Gyógytestnevelés értékelése: szöveges értékelés személyre szabottan B) Nevelési tanácsadó Pszichológiai vizsgálatok Nevelési tanácsadás Színtere: Célcsoportja: Győr-Moson-Sopron Megye egész területe 3 évtől 18 éves korig Célja és feladata: A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével ill. iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos 20
problémáinak feltárása, feladatok meghatározása. Ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása, a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéb adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Felülvizsgálat: a nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek és tanuló fejlődését- a fejlesztő foglalkozás fennállása alatt- az első vizsgálatot követő 2. évben, ezt követően 3 évenként felülvizsgálja. Módszerei: Szűrés, prevenció, anamnézis készítése, beszélgetés, tesztek felvétele Eszközei: Pszichológiai tesztek Nyelv- és beszédfejlesztés Az ellátottak köre A közoktatás területén az alapvégzettségnek megfelelő színtereken a beszéd- és nyelvi fejlődésükben akadályozott gyermekek különböző csoportjai. Valamennyi olyan gyermek, akiknél az anyanyelvi képesség gyengébb színvonala, az olvasás, írás, helyesírás nehézsége és zavara a kortárscsoportban történő továbbhaladást akadályozza. A fejlesztés célja - a beszélt és írott nyelv elsajátításának és használatának elősegítése - problémák megelőzése, enyhítése, illetve megszüntetése A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus feladata, kompetenciája (a logopédiai hálózattal együttműködve) 21
A kiejtés eltérésének esetén, a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben - beszédszervi mozgást fejlesztő gyakorlatok végzése - a beszédhangok differenciálása - a már kialakult hangok játékos automatizálása, begyakorlása - általános képességfejlesztés A nyelvelsajátítási nehézségek és zavarok esetén - a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben szókincsfejlesztés, játékos begyakorlás - szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi fejlesztése - beszédgyenge, nem beszédhibás gyermekek anyanyelvi fejlesztése Olvasás, írás- helyesírás tanulási problémák megelőzése esetén - általános képességfejlesztés testsémafejlesztés az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése nyelvi képesség fejlesztése - figyelem és emlékezetfejlesztés Olvasás, írás- helyesírási nehézségek és zavarok esetén - általános képességfejlesztés testsémafejlesztés az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése nyelvi képesség fejlesztése - figyelem- és emlékezetfejlesztés - az összeolvasás és a folyamatos olvasás képességének fejlesztése - az önálló olvasóvá nevelés elősegítése a gyakorlás különböző formáinak felhasználásával A folyamatos beszéd eltérése és zavara esetén - a logopédussal és más szakemberrel egyeztetett feladatok ellátása - fokozott egyéni bánásmód alkalmazása - a gyermek beilleszkedésének elősegítése az adott szociális környezetben 22
- játékos lazító gyakorlatok végzése gyermekcsoportban - általános képességfejlesztés A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógiai diagnosztikai kompetenciája - a logopédus/okkal egyeztetett módon szűrővizsgálatok végzése - javaslat további (logopédus, szakorvos, pszichológus közreműködésével történő) szakirányú vizsgálat elvégzéséhez - egyéni ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermekek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása - a szülő irányítása a szakellátás megfelelő intézményeibe - a gyermek aktuális nyelvi fejlettségéről és egyéb esetleges problémáiról speciális fejlesztőpedagógiai vélemény készítése, nevének aláírásánál a szakképzettség feltüntetése Az alábbi szűrővizsgálati eljárások alkalmazása: a gyermek teljesítményének leírása megfigyelés alapján anamnézis és jelen állapot felvétele artikuláció vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) Juhász- Bittera- féle megkésett és akadályozott beszédfejlődés vizsgálat alkalmazása GMP- teszt felvétele verbális emlékezet vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) a reláció szókincs vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) Goodenough-féle rajzvizsgálat alkalmazása Inizan-teszt alkalmazása a Kassai- Kovács féle szóanalízis és verbális emlékezet vizsgálata DPT-teszt alkalmazása az íráskészültség vizsgálata a (Prefer-teszt részpróbájával) figyelem- és lateralitás vizsgálatok végzése olvasás-, írás- és helyesíráskészség felmérése Terápia eszközei: A nyelv- beszédfejlesztés hatékonyságát elősegítő fejlesztő játékok, terápiás programok, szoftverek, informatikai eszközök, könyvek, munkafüzetek. 23
A tanulók értékelése, minősítése A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - tünetmentes - lényegesen javult - részben javult - keveset javult - nem javult - nem minősíthető - kimaradt Alapozó terápia A terápia fő célja: a mozgáskoordináció fejlesztése, a harmónikus mozgás kialakítása, a rosszul szerveződött agyi struktúrák újrahuzalozásával,a tudatosan felépített terápiával az önkorrekció lehetősége nyíljon meg. Az ellátottak köre az alábbi felsorolásban szereplő részképesség hiányok illetve egy lassúbb fejlődési tempó miatti kortól elmaradott fejlettségi szint miatti fejlesztésre szoruló gyermekek: Nagymozgásokban való ügyetlenség. Rugalmasságban, egyensúlyban való ügyetlenség. Finommotorika gyengesége. Mozgásos játékokban való ügyetlenség. Térben való bizonytalanság. Oldaliságban való tájékozódási képtelenség. Testismeret gyengesége. Fejletlen grafomotorika, íráskészség elmarad a korától. Időbeli tájékozódás súlyos zavara. Szerialitás gyengesége. Beszédbeli problémák. Dyslexia gyanúja. 24
Pszichés problémák. Családi háttér rendezetlensége miatti problémák. Túlzott érzelmi függőség illetve elutasítás. A terápia a humán nagymozgásokon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. Miután a mozgáskoordinációs képességek a mozgás-végrehajtás minőségében, a gazdaságos, csiszolt mozgásban és a cselekvés/tanulás eredményességében jutnak kifejezésre, a mozgáskoordináció fejlesztésével a gyereket megtanítjuk uralni saját mozgását, és testének mozgástervezését. A mozgáskoordinációs képességek: a külső környezetből (látás, hallás, irány, mélység, térérzékelés, ritmus) és a belső környezetből (izület, izom, helyzetérzés, mozgásérzékelés) nyert információ finom elemzése, ezért a magasabb rendű idegrendszeri funkciókkal, mint amilyen az anyanyelvi készség szoros összefüggést mutat. A koordinációs képességek a mozgások szabályozását teszik lehetővé. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy a gyerekben van egy előre elképzelt mozgásprogram a mozgás meghatározott jellemzői mentén (irány, ritmus, dinamikai összetevők, stb.) és ez azonosságot fog mutatni a végrehajtott cselekvéssel. Ha a kettő között eltérés van, az érzékszervekből érkező visszajelentés alapján képesek vagyunk javítani. Ez a külső-belső környezetből nyert információ, majd az állandó korrekció a végrehajtás során, ez maga az érzékszervi tanulás modellje. A mozgás-észlelés befolyásolja és szabályozza a mozgást, a mozgás szabályozza az észlelési folyamatot. Mindez fejleszti az összerendező képességet. A gyermek a gimnasztika során megtanulja összerendezni a külső és a belső információkat, kiválasztja azokat az ingerületeket, amelyek bizonyos helyzetben meghatározóak és elutasítja a lényegtelennek ítélt információkat. A gyakorlatok a tudatos és pontos végzésen keresztül felélesztik a koncentrációt és az önfegyelmet. A látásérzékelés fejlesztése a mozgásminták megfigyelésével és utánzásával történik. Az akusztikus és akusztiko-motoros fejlesztés a mozgások ritmusos tapsra vagy ritmusos mondókára, versekre történő végzésével valósul meg. A formaérzék és a koordináció együtt fejlődik, amikor a gyerek az izomműködésből megérzi a mozdulat pontos kivitelét anélkül, hogy látná és ugyanakkor megtörténik a testrészek mozgásának harmónikus összehangolása. Ugyancsak együtt fejlődik a gyermek mozgásbeli 25
tér, idő és dinamikai érzéke: a mozdulatok pályája meghatározza a mozgás térbeliségét, a mozgás ritmikája az időbeliséget és a dinamika a szükséges erőadagolást és tónusállapotot. A gyermek mozgásvizsgálatának értékelése-mérése szöveges értékeléssel történik az alábbi mondatbank szerint: Nem képes a gyerek a mozdulatra. Képes de nagyon nagy segítséggel. Igen sok problémával. Készség, van már ügyessége, de problémával. Kifejezett készség, de nem automatikus vagy automatikus, de nem szép. Automatikus és szép. Eszközei: Logikai készségfejlesztő Érzékelést, észlelést fejlesztő Mozgásfejlesztő terápiás eszközök Drámapedagógia Az ellátottak köre Az ellátottak köre azokból a gyerekekből, illetve gyerekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a pedagógusok, a védőnők erre a fejlesztésre javasolnak. Célok és feladatok Tánc Tudatosítsuk a tánc szellemi, fizikai és esztétikai értékeinek lehetőségeit. Tudjunk különbséget tenni a játékos, a szórakoztató és a művészi tánc között. Gyűjtsük össze az eddig megismert mozgásos játékokat, táncokat. 26
Határozzuk meg az emberi élet azon eseményeit, amelyek alkalmával elengedhetetlen a tánc jelenléte. Meg kell értetni, hogy az egyéni és csoportos tánc, aminek alapja a mozdulat, érzelmeket fejez ki, szorosabbá teheti kapcsolatunkat társainkkal, környezetünkkel. Kellemes, nyugodt csoportlégkör kialakítása, nyitott, oldott hangulat megteremtése. Fedezzék fel saját testük lehetőségeit (súly, hajlékonyság). Fejlődjék a koncentrációs képesség. Tapasztalják meg, hogy a tánc nem magányos művészet, hanem lehet páros vagy csoportos tevékenység, amely során az együttlét öröme fokozható. Érezzék az izmok egyenkénti és összehangolt mozgását. Mondókák tanulásával a tiszta, érthető, hangsúlyos beszéd elősegítése Dráma Fejleszteni a gyerekek pszichikus tulajdonságait. Serkenteni a tananyag felidézésével a reproduktív emlékezetet, az új helyzetekben való újszerű feladatok megoldásával a produktív emlékezetet és képzeletet. Ösztönözni a gyerekeket a problémalátó, problémafejtő, kombinatív, rendszerező gondolkodásra és tevékenységre. Gyarapítani, a jártasságok, készségek, képességek fejlesztésével az önképző személyiség tudását. Fokozni az akaraterőt, a feladatok megoldására ösztönző és kiterjedő motivációval. Eredményes megoldásokkal kell bővíteni a pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. Tudatosítani, hogy a játék és a munka együttese nemcsak nehéz feladatot, hanem kellemes szellemi izgalmat és felszabadult társas együttléti örömöt is jelenthet. Fejleszteni a kreatív, alkotó munkaképességet. Törekedni a beszédkészség (szókincs) fejlesztésére és a kulturált, érthető, kifejező szövegmondás gyakorlatára, megvalósítására. Alakítani és gazdagítani az egyéniségét, jellemét = személyiségformálás. A tanulók érzékeljék a tér és idő viszonylatát. Fejlődjön a megfigyelőképességük. Tudjanak helyes légzéssel hangot képezni, szöveget mondani, és mindezekkel együtt kifejezően mozogni. 27
Erősödjön a koncentrációs képesség. Alakuljon ki a harmonikus csoportmunka, az egyéni és páros gyakorlatok alkalmazásával. Bábjáték Törekedni kell arra, hogy a bábjáték, az irodalom/beszédkészség szép kiejtés és a zene mindig egységes egészet alkosson. Megmutatni a reális tervezés elsődlegességét és a megvalósítás lehetőségét. Rávilágítani a beleélő képesség fontosságára. Kiemelt szerepet kapjon az ötletesség belső képek az esztétikai igény fejlesztésével, fokozásával. A világra nyitott, harmonikus közösségi emberré válás. A társakkal szemben/mellett gyakorolt helyesen megválasztott magatartásformák alkalmazása a jó és a rossz harcában, az élet és halál kérdésében. Munkaformák - egyéni terápia - csoportos terápia - egyéniesített csoportterápia A terápia eszközei Mindazon eszközök, amelyek elősegítik a tánc, dráma és báb terápia hatékonyságát. Szakkönyvek, népi mondókák, bábok, bábkészítéshez szükséges eszközök, CD lejátszó, DVD lejátszó, televízió, ritmushangszerek, népi gyermekjátékok, rajzeszközök. A gyermekek értékelése Az értékelés minden foglalkozás végén, szóban történik. A tanév végén írásos értékelés az éves munkáról. 28
Pszichodráma Ellátottak köre: Magatartászavarok (túlmozgásos, agresszív gyerekek) Visszahúzódó, félszeg, szótlan gyermekek ösztönzésére Pszichoszomatikus zavarok kezelésére (allergia, enurézis, fejfájás) Halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek fejlődésére Kreatív gyermekeknek Súlyos személyiségproblémát felmutató gyermekek kezelésére Egocenrtikus gyermekeknek Autisztikus gyermekeknek Speciális nevelési igényű gyermekeknek Befelé forduló, magányos, álmodozó gyerekek részére Családi és társas konfliktusok dramatikus feldolgozására A terápia célja: Olyan érzéseket, képzeteket, fantáziát, magatartást idéz fel, vagy éleszt újra, amelynek játékos kifejezése lehetővé teszi a személyiség megismerését, fejlesztését vagy módosítását. Feladata: Tájékozódást ad térben és időben Diszkréten fejezhetőek ki az érzelmek (szorongás, félelem, szenvedés, öröm) Mozgósítják a belső erőket Önbecsülést teremt A többiek jobb megbecsülését Egymásra figyelést Segíti a szocializációt A konfliktus kezelési technikák megismerése Szabályok betartása Kognitív képességek fejlesztése 29
Módszere: pszichodramatikus játék Eszköze: különböző ruhák, kendők, anyagok, maszkok, rajzeszközök, varázslóruha-táska-(sok-sok apró tárgy) Értékelés: félévkor a szülők szóbeli tájékoztatása év végén a gyerekekről szöveges értékelés (Egyéni fejlesztési napló) Mentálhigiénés foglalkozás Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. A foglalkozás célja A gyermek lelki egészségével kapcsolatban felmerülő problémák megoldásának elősegítése. Feladatok A gyermek lelki egészségének megőrzése, helyreállítása. Személyiségének, képességeinek fejlesztése, pl.: kreativitás, önbizalom, önismeret, stb. Kommunikációs ill. konfliktuskezelő készségek fejlesztése. Szorongás, stressz csökkentése. Módszerek Csoportos foglalkozás, tréning. A tréning alapvetően készségfejlesztésen alapuló, csoportos módszer. A csoportban a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, tapasztalati tanulás útján új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásukról. Ennek eszközei különféle játékok, szituációs és szerepgyakorlatok. 30
Eszközök Szerepjátékok kellékei, bábok, textíliák (pl. lepedők, fonalak, sálak). Feladatlapok, színes papírok, olló, ragasztó, színes ceruzák, filcek, üres lapok, kártyák, stb. Értékelés Szöveges értékelés a gyermek viselkedéséről, különböző helyzetekhez való viszonyulásáról, személyes kapcsolatairól; állapotáról a szakvéleményben megfogalmazottak vonatkozásában. Képzőművészeti pedagógiai terápia Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. Elsősorban a nehezen tanuló és/ vagy magatartás-problémával, részképesség problémával küzdő óvodás és általános iskolás gyermekek számára ajánlott. A foglalkozás célja, feladata A képzőművészeti pedagógiai terápia célja a személyiség és képességfejlesztés, melyet a vizuális-művészeti nevelés eszközeinek felhasználásával ér el. A terápia épít arra, hogy az alkotói folyamat a gyermek szinte minden képességét megmozgatja, ezért alkalmazása a tanulási képesség fejlesztésében is sikeres lehet. Módszerek A foglalkozások egyénileg és csoportokban történnek, tevékenységtartalmát az alkotó folyamat és a célzott fejlesztés adja. Eszközök A vizuális alkotás folyamata: Árnyjáték Bábjáték Drámajáték Mozgásos játékok Tánc zene 31
Mozgásnevelés Célcsoport: A tanulásban, illetve értelmileg akadályozott, mozgásszervi károsodást mutató sérült gyermekek 0 16, illetve 18 éves korig. A mozgásszervi károsodás megmutatkozhat: a. A tartó és mozgató szervrendszer struktúrájának sérülésében vagy hiányában b. A fizikai teljesítő képesség, valamint c. Az életkori normákhoz viszonyított testi képességek és tevékenységek megváltoztatásában. Célok és feladatok: A mozgásszervi károsodás rehabilitációja (helyreállítása) korrekciója, kompenzációja, valamint a további károsodások kialakulásának megelőzése. - Alkalmazott testnevelés, vagyis a testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, edzettség, hajlékonyság, izületi kimozgathatóság, állóképesség, koordinációs képesség). - Egészségnevelés illetve az egészség megőrzésére, megszilárdítására való törekvés. - A tanulók mozgásműveltségének, és mozgásigényének kialakítása. - Mindennapos tevékenységre nevelés, melynek során a gyermek megtanul a sérüléseivel élni, önmagát ellátni, tevékenykedni. (Az önellátási, illetve az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek elsajátítása a mozgásállapottól és a feladatmegoldó képességtől függően.) - A mozgáskárosodással oki összefüggésben álló beszédzavarok korrekciója a beszédmozgás komponenseinek mozgásnevelés útján történő befolyásolása. - Törekszünk az érzékelés észlelés fejlesztése mellett a pszichomotoros gyakorlás elvének a megvalósítására is. Módszerek: - Minden esetben sérülés specifikus módon és formában, a tanuló biológiai károsodása és funkcionális állapotának figyelembevételével kell megválasztani a fejlődés és fejleszthetőség elvét szem előtt tartva. - A fokozatosság és az optimális terhelhetőség elvére építünk. 32
- A gyermek mozgásmotivációjának, illetve mozgásigényének növelése érdekében a játékba ágyazott mozgásnevelésre törekszünk. (A játék eszköz és módszer is egyszerre.) - Előtérbe helyezzük a tanulók szomatikus és funkcionális állapotára adaptált játékos sportot. - A korrigált mozgásminták ismételt begyakorlásával azok interiorizálására törekszünk. Eszköz: - A mozgásnevelés érdekében felhasználunk minden olyan eszközt (speciális mozgásfejlesztő eszköz, technikai, illetve alkalmi segédeszköz ), amely az adott tanulónál a közvetlen vagy távlati cél elérésében a legmegfelelőbb. - Játék és sport, mint eszköz alkalmazása. - A zene a ritmusos, harmonikus, dinamikus és összerendezett mozgásra nevelés egyik legnépszerűbb eszköze. Színterei: - Mozgásnevelés óra, - Testnevelés és egyéb tanórák, munkafoglalkozások, - Sportkör, - Speciális képességfejlesztő foglalkozások. Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Célcsoport: Azok a 3-8 éves korú, ép értelmű gyermekek, akiket a nevelési tanácsadó vizsgálatán kiszűrt a logopédus, vagy a pszichológus,és az intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. Előfordulhatnak méhen belüli fejlődési rendellenességek, vagy szülés körüli komplikációk, melyek következtében maradandó károsodás érheti az újszülöttet. - óvodás korban diszlexia-veszélyeztetettség, kialakulatlan kézdominancia esetében - a nagymozgások és finommozgások ügyetlenségének fejlesztésére - súlyos beszédfejlődési zavar: megkésett/akadályozott beszédfejlődés esetén - iskoláskorú diszlexia esetében - diszgráfiás gyermekek számára az írás alaki oldalának javítására 33
- intelligencia-határeset gyerekeknél (IQ: 70-85) - túlmozgásos/figyelemzavaros gyermekeknél Célja, feladata: A részképesség zavarok: az érzékelés, észlelés, a mozgás, a beszéd, az emlékezet, figyelem, gondolkodás eltérő működésének fejlesztése a szenzitív periódusban gyógypedagógiai módszerekkel, terápiával, eszközökkel. - bizonytalan, összerendezetlen mozgás, testkép fejlesztése - téri- időbeli tájékozódásának, lateralitásának javítása - szerialitás fejlesztése - figyelemkoncentráció fejlesztése - figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő gyermekeket segítése - vesztibuláris ingerek erősítése. - szenzoros integráció - a testséma fejlesztése - nagy- és finommozgás koordinációjának pontosítása - gyermek izomzatának erősítése, testtartásának javítása - a gyakorlatok végrehajtása során ritmus és emlékezet fejlesztése - statikus és dinamikus egyensúly és rugalmasság fejlesztése - taktilis (tapintási) ingerek erősítése, javítása - szabálytudat, a kudarc tűrés és a közösséghez tartozás érzésének erősítés Módszerek: 1. Beszédfejlesztés: - szókincsbővítés, - hanganalízis-szintézis, - mondatgyakorlatok alkalmazása. 2. Beszédmozgás tudatosítása: - ajakmozgások megfigyelése, - zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. 3. Iránygyakorlatok: - mozgásirányok megfigyelése, - írásgyakorlatok mozgással, - olvasás iránya, sorváltás, - téri relációk verbalizálása, - tájékozódás a vonalrendszerben. 4. SINDELAR módszer 5. Ayres-terápia 6. Szenzoros integrációs terápia 34
Eszköz: Meixner Ildikó által összeállított LEXI- sorozat darabjai. Mozgásfejlesztést, érzékelést, észlelést fejlesztő eszközök, Ayres-terápiás eszközök, Puzzle- kirakók, figyelem koncentrációt erősítő játékok Színtere: Egyéni és csoportos terápiás foglalkozások 2. Óvodai nevelés alapfeladatai, nevelési céljai Színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe javasolt óvodás korú gyermekek. Alapvető célja és feladata a speciális óvodai nevelést igénylő gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságokon túl az egyes gyermek egyéni fejlettségének, diagnózisának figyelembe vételével. Az óvodai nevelés általános céljai: - szülőkkel szorosan együttműködve a gyermekek egészséges életmódjának kialakítása - mindenoldalú, tervszerű, harmonikus, szakszerű fejlesztés - elősegíteni egyéni korrekcióval a fennálló fejlődési rendellenességek javítását, csökkentését; és megelőzni a következményes ártalmak kialakulását - a gyermekeket egészséges napirendre szoktatni - helyes higiénés szokások kialakítása - iskolára való előkészítés - hozzájárulni a harmonikus személyiség kialakulásához Az óvodai nevelés fő feladatai: 35
- a gyermekek megfigyelése, megismerése, a szükséges korrekció elvégzése - szűkebb tágabb környezet megismertetése - helyes magatartás kialakítása alkalmazkodás - beszédfejlesztés (beszédindítás, beszédmegértés, beszédkésztetés, szókincsbővítés ) - játéktevékenységek továbbfejlesztése - elemi munkavégzés képességének kialakítása (egyszerű önkiszolgálás, szóbeli utasítások végrehajtása ) - közösségi magatartás kialakítása - a testi fejlettség szintjének megfelelő tevékenységek gyakorlása, fejlesztése Alapelveink: - Nevelésünkben a rendszeresség, a következetesség és a fokozatosság (kis lépésekben haladás) elve érvényesül. - A speciális óvodai nevelés, a sérülés specifikus fejlesztés, a korrekció- az adott gyermek képességei, tulajdonságai alapján- a meglévő ép funkciókra épít. - Az alkalmazott módszer- és eszközrendszert az egyes gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. - Óvodai nevelésünk iskola- előkészítő funkciója mellett a csecsemő- vagy főként a kora kisgyermekkori fejlődés hiányosságait van hivatva pótolni. 3. Alapfokú oktatás alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai Színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók. Célja és feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű (tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint a beszédfogyatékos tanulók) különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, a fejlesztő felkészítést. Az iskola nevelési-képzési sajátosságait a helyi igények és lehetőségek függvényében alakítottuk ki. 36
Alapelvünk: - A nyitott, projektorientált oktatás, amely alkalmazkodik az adott gyermek mindenkori szükségleteihez, - Ahol megvalósul az esélyegyenlőség, a komplexitás, személyközpontúság. - Mindenkor legyen tekintettel a tanuló életkorára, állapotára, juttassa el a tanulót képességei maximumára, az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. - Alakítsa az önálló életvitelre, eredményes szocializációra, pályaválasztásra való felkészítést. - Az iskola tanulói életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő gyógypedagógiai ellátást kapjanak tanórán, tanórán kívül egészségügyi, pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon a gyermekvédelem a kulturális hátrányok enyhítése területén. Nevelésünk célja olyan személyiség kialakítása kell hogy legyen, mely lehetővé teszi tanulóink beilleszkedését a társadalomba, és amellyel a társadalom őket sérüléseikkel, fogyatékosságaikkal együtt elfogadja. Első szakasz nevelési célja (tanulásban akadályozottak 1. 4. osztályig) Alapfokú nevelés Bevezető szakasz 1-2. évfolyam Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam Célja: - A gyermekek harmonikus beilleszkedése. - Az alapvető erkölcsi normák, egyetemes emberi értékek átszármaztatása. - A játékon keresztül a test és a lélek harmonikus fejlesztése, különös tekintettel az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás kialakítására. - az érzelmi élet gazdagítása közösségi élményeken keresztül. - A szociális hátrányok enyhítésének segítése. - Egyéni haladási ütemek, a sérültség fokának megfelelő egyéni fejlesztés biztosítása. - A differenciálás lehetősége. - A gyermeki sajátosságok és az oktatás tartalma közötti összhang. 37