1 MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3. Sikamlós kérdés Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? PALOTÁS PÉTER, KASZA GYULA, VAJDA ÁGNES, BÓDI BARBARA CORVINUS EGYETEM BUDAPEST ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MÜLLERNÉ TRENOVSZKI MAGDOLNA, URBÁNYI BÉLA SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK
2 Palotás Péter okl. élelmiszer mérnök PLP Seafood Hungary Kft. tulajdonos Az akvakúltúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgáló fejlesztése K+F projekt keretén belül a cég kutatás vezetője
A halászat és akvakultúra globális helyzete 3 millió tonna 140 120 100 80 60 40 20 Termelési volumen 1992-2012 között Akvakultúra Halásza Humán halfogyasztás Baromfi Baromfi termelés 2012-ben 106 M tonna Akvakultúra termelés 2012-ben 66 M tonna Baromfitermelés átlagos növekedése az elmúlt 10 évben 4.5% Akvakultúra termelés átlagos növekedése az elmúlt 10 évben 8.3% 0 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 250 200 150 100 50 0 Baromfi és akvakultúra termelés várható alakulása 2030-ig (becslés) 106 66 149 125 229 2012 2020 2030 Baromfi termelés Akvakultúra termelés 275 Édesvízi és tengeri akvakultúra aránya 2012-ben 63+37 37% 63% Édesvízi Tengeri FAO: The State of World Fishery and Aquaculture 2012 (SOFIA)
A halászati ágazat helyzete Magyarországon 4 A tógazdasági haltermelés változása 2007-2013 Üzemelő tógazdasági területek összesen 26 100 hektáron (KSH), 380 vállalkozás (AK) 25 20 15 10 5 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Tenyész hal Étkezési hal Növekedés elmúlt 10 év átlagában évi 1%, motorja az intenzív akvakultúra! Jelenleg az össz termelés 16%-a! Az étkezési haltermelés tógazdaságokban csökken, 2013-ban 14 900 tonna Miért van ekkora lemaradásban a hazai akvakultúra ágazat? 8,2% vs. 1 % 2+3+3+92 Intenzív étkezési haltermelés Magyarországon (2013) Tokféle 93,3% Halnevelő telepek száma 2013-ban: 15, ebből 4 afrikai harcsa 1,45% Egyéb 2,88% Pisztráng 2,35% Afrikai harcsa 93,3% Forrás: AKI Statisztikai Osztály, Bolytárné Lukácsik Mónika
Hogy kerül a baromfi a tópartra? 5 Helyettesíthetőség a biológiai érték alapján: csirkemell filé bőrrel ponty filé bőrrel barramundi filé víz 69,18% 72,75% 74,6% lipid 7,42% 8% 5% fehérje 22,39% 17,8% 19,15% jelentős koleszterin tartalom 126 kevés adat, de bizonyosan jóval kissebb kb. 60 (OHK, 2012) töbszörösen telítetlen omega 3 és omega 6 zsírsav tartalom! biológiai érték (OHK 2012) 80-82 92
Árversenyben a csirkével 6 Bontott baromfi ára Élő ponty ára Csirkemell filé ára, 21% emelkedés Pontyfilé ára, 34% emelkedés 1500 3000 1000 2000 500 1000 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Pontyfilé ára Csirkemell filé ára 2970 Ft 1510 Ft Élő ponty bontási vesztesége Élő csirke bontási veszteségei 33+13+49+5 47 4 13 35 filé zsigerek fej és gerinc nyesedék 13,5 22,2 mell filé comb egész far-hát belsőség 3 15,5 (Forrás: AKI 2014.)
Mit kezdjünk a melléktermékkel? 7 Baromfi melléktermék értéknövelt formái fűszeres mirelit csirkeszárny panírozott csirkemell csíkok chicken nugets baromfi felvágott Ez kerül 450-500 Ft-ba? 15 000 tonna étkezési hal mellékterméke 7 500 tonna!! Siker titka: a mellékterméből készült készítmény is magas értéket képvisel a fogyasztó számára!
Hogy is állunk a halfogyasztással? 8 Magyarország fagyasztott és friss hal importja 1995-2013. 4000 Friss hal megtízszereződött Fagyasztott hal, csökkenés 28% Halfogyasztás 100 tonnában, növekedés 44% 3000 2000 1000 0 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 Halfogyasztás átlagos éves növekedése 2,11% Haltermelés átlagos éves növekedése 1%! Mit tud az import friss halászati termék? Lehet, hogy nem is a fogyasztói igény hiánya gátolja a hazai haltermelés növekedését? Forrás: KSH (2013)
Ki eszik ma Magyarországon halat? 9 Halkedvelők demográfiai adatai forrás: Facebook, Halban Nagy 2014 (https://www.facebook.com/selfish.hu) Nők 69% Rajongóid 46% A Facebookon 2% 6% 14% 19% 14% 10% 3% 13-17 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65+ Férfiak 31% 54% 2% Rajongóid A Facebookon 4% 6% 9% 5% 4% 2% 5000 4000 3000 2000 1000 0 Pontyfilé ára Norvég lazacfilé ára 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: AKI, Statisztikai Osztály A lazacfilé ára átlagosan 40%-kal magasabb, mégis jelentősen nőtt az értékesítése Fogyasztói szegmentáció Forrás: GFK-Tárki 2008 Underclass 18% Felső plusz 4% Befutott értelmiségi 14% Hedonista fiatal 17% Felső klasszik 2% Városi alsó közép 7% Szegény nyugdíjas 25% Szegény munkás 13%! A halat vásárolni hajlandók körében nem az ár a probléma!
Miért? 10 A kérdés nem az: Miért NEM eszik több halat a hazai fogyasztó? A helyes kérdés: Mit vár el a vásárolni hajlandó fogyasztó a terméktől? Egészséges Konyhakész Szálkamentes Több értékesítési pont Félkész Friss halászlé alap Forrás: Dr. Temesi Ágoston, Corvinus Egyetem, ÉGT; 2014
Milyen a piaci követelményeknek megfelelni képes élelmiszer-feldolgozó ipar? 11 baromfiágazat halágazat 90-es évek Elaprózott koordinálatlan termelés Diverzifikált kisüzemi feldolgozás Terméktanács valódi funkció nélkül 2013-ra 442 telephely, 380 vállalkozás, 18 feldolgozó, 3500 tonna feldolgozott hal 50+20+15+15 15 15 20 50 Afrikai harcsa Busa Ponty Egyéb fajok Forrás: AKI Statisztikai Osztály, Bolytárné Lukácsik Mónika
Követendő példa! 12 Napjainkban a baromfiágazat Dinamikus integrációt követően Nemzetközi szinten versenyképes piaci szereplők Kevesebb szereplő Világos szerepkörökkel Egészségesebb verseny Szakmai kérdés az életbenmaradás Hatékonyság javulás, 1-2%-ért folyik a verseny! Fentiek következménye a kifehéredő viszonyok!
Követendő példa! 13 Főállású profi szakemberek Tagdíjak Állami források Professzionális terméktanács Rendszeres ágazati egyeztetések Legfrissebb információk az ágazatnak Hatékony lobbitevékenységre képes Magyarországon! Professzionális közösségi marketing Külföldi szakanyagok fordítása! Eredmény: legversenyképesebb Európában a hazai állattenyésztési szektorok közül!
Lehetőségeink a halágazatban 14 Minőségügyi paraméterek meghatározása Termelők Értékesítési szövetkezet Feldolgozók Koordinációs szerepet betöltő integrátor jellegű szervezet építése! Objektív monitoring rendszer
Koordináció a fejlesztések területén! 15 Szakértői csapat Termelők Feldolgozók Értékesítési szövetkezet Közösen kialakított ágazati fejlesztési program! Eredmény: Kiegyensúlyozott minőségű, fogyasztói igények megfelelő árualap. Nem etikus eszközök, módszerek visszaszorulnak
Várható eredmények 16 Integráció A szinergia hatásai Költséghatékonyabb termék gyártás! Tervezhető árazás! Underclass 18% Felső plusz 4% Befutott értelmiségi 14% Hedonista fiatal 17% Felső klasszik 2% Városi alsó közép 7% Szegény nyugdíjas 25% Szegény munkás 13% Fogyasztói szegmentáció Forrás: GFK-Tárki 2008 Felesleges az árverseny más termékekkel (sertés, baromfi) Negatív árspirál efektus NEM a hal kerülne ki nyertesen! Prémium termék érzete kedvező áron Alternatíva: új fogyasztói igények felkeltése! Fejlett technológiával a melléktermék igényes hasznosítása Diétára kényszerülők Fogyni vágyók Meggyőződésből nem esznek sertést v. baromfit
Az óvodában kell kezdeni! 17 Első lépés az íz szoktatása kevert készítményekkel 50% 50% Ha az íz megszokott... 100% Közétkeztetés 100%
Mit kezdjünk a már biztos halevőkkel? 18! Legyen trendi a hazai hal Minőségi árualap Csúcsgasztronómia megnyerése! Bocouse d Ore 2012
19 Köszönjük a megtisztelő figyelmet! MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3.